A 20. század első felének magyar irodalma

¡Supera tus tareas y exámenes ahora con Quizwiz!

József Attila - A Dunánál

1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. És elkezdett az eső cseperészni, de mintha mindegy volna, el is állt. És mégis, mint aki barlangból nézi a hosszú esőt - néztem a határt: egykedvü, örök eső módra hullt, szintelenül, mi tarka volt, a mult. A Duna csak folyt. És mint a termékeny, másra gondoló anyának ölén a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen és nevetgéltek a habok felém. Az idő árján úgy remegtek ők, mint sírköves, dülöngő temetők.

József Attila - Óda

1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés.

Babits Mihály - Messze... messze...

- benyomásokat rögzít - tiszta impresszionizmus - nominális stílusú (főneveket sorol) 2 réteg: a) országok jellemzése, költpi képek b) tudatban mit gondol az országokról,mert még nem járt ott utolsó versszak: összegez, elvágyódás,"Ó". "Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!"

Babits Mihály - Fekete ország

-a világ megismerésének és az önmegismerésnek az igényével az álom, a képzelet világát állítja szembe - álommondásban a világ egyneműnek, feketének mutatkozik - szabálytalan -fekete szó 44x van benne - nyugtalanító -nincs elbeszélői mozzanat a versbe - töredezettség -névszói felsorolás ellentétpárokban (állat-ember; ég-tenger, öröm-gyász) - önmegszólítás - igék: a világ mindent elborító lényegének állítja (árad,ömöl) -értelmezés is lehet-> megértés-> az anyag leglényegibb tulajdonsága a "feketeség" -fekete: színszimbolika; káosz,halál,bűn,bánat,szégyen,pusztulás,gyász,reménytelenség - a szín a lényeget elfedő látszat " a nap a színek piktora mind"

Babits Mihály - Jónás Könyve

-műfaja: elbeszélő költemény -alműfaja: elbeszélő keretbe foglalt lírai önvallomás 1938 -Parafrázis! -követi a Bibliát,de eltér néhol - Ószövetség egyik része -Főszereplője= Költő -fel kell vállalni a próféta szerepét-> közös bennük - kiszolgáltatott lesz-> számon kérhető -Ninive=Világ FONTOS: "Mert vétkesek közt cinkos, aki néma! -antiszeminizmus "zsidó vagyok én!" nyelvezete: fennkölt és cinikus, szleng, hétköznapi-> groteszk és ironikus -Úr szerepe kettős: teremt és pusztít -próféta lesz,de először bejárja szenvedés útját - nem talál meghallgatásra MO-n a költő -kettős példázat: kétszer vétkezik, kétszer bűnhődik -cet: isteni gondviselés; esély -tök (büntetés) - zárókép: csúnya, Ninive nem tért meg,de van remény, még él -nincs jellemfejlődés

Babits Mihály - Petőfi Koszorúi

-tiszteletadás (bátorság, vakmerőség)a nagy költő számára - a címben szereplő költő 100. születésének évfordulójára írta Múlt: sas= szabad,küzd-dícső Jelen:vakond= vak,rab,megszokás: sivár jelen múlt<-> jelen "Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar?" "Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?" "Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja hogy mit akar:" "Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit." "Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!" olcsó gyertya <-> szabadság csillaga

Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára

... Azt hittem, akkor azt hittem, Valamely elhanyagolt Isten Életre kap s halálba visz S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsüllyesztő, Rettenetes éjszakára: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Életrajz

József Attila - Klárisok

... a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása.

József Attila - Karóval jöttél

... nem virággal, feleseltél a másvilággal, aranyat igértél nagy zsákkal anyádnak és most itt csücsülsz, mint fák tövén a bolondgomba (igy van rád, akinek van, gondja), be vagy zárva a Hét Toronyba és már sohasem menekülsz. Tejfoggal kőbe mért haraptál? Mért siettél, ha elmaradtál? Miért nem éjszaka álmodtál? Végre mi kellett volna, mondd? Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad, híres vagy, hogyha ezt akartad. S hány hét a világ? Te bolond. Szerettél? Magához ki fűzött? Bujdokoltál? Vajjon ki űzött? Győzd, ami volt, ha ugyan győzöd, se késed nincs, se kenyered. Be vagy a Hét Toronyba zárva, örülj, ha jut tüzelőfára, örülj, itt van egy puha párna, hajtsd le szépen a fejedet.

József Attila - Íme, hát megleltem a hazámat

..., a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfillléres, a vashatos. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy uj világ, jog, föld. - Törvényünk háborús még s szebbek az arany karikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél.

József Attila - Talán eltűnök

..., akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt. Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még tiz évet. Dacból se fogtam föl soha értelmét az anyai szónak. Majd árva lettem, mostoha s kiröhögtem az oktatómat. Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.

József Attila - A város peremén

..., ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon.

Szabó Lőrinc - Különbéke

...t ezért kötöttem a semmivel, ezért van, hogy csinálom, amit csinálni kell, ezért becsülök úgy egy-egy jó pillanatot, ezért van, hogy a háborúban verset irok s a leprások közt fütyörészek és nevetek s egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.

József Attila - Óda

2 Óh mennyire szeretlek téged, ki szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő, fondor magányt s a mindenséget. Ki mint vízesés önnön robajától, elválsz tőlem és halkan futsz tova, míg én, életem csúcsai közt, a távol közelében, zengem, sikoltom, verődve földön és égbolton, hogy szeretlek, te édes mostoha! 3 Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat! Szeretlek, mint élni szeretnek halandók, amíg meg nem halnak. Minden mosolyod, mozdulatod, szavad, őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint a fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng.

Krúdy Gyula

2. kötete: Szindbád utazásai (1912) 3. kötete: Szindbád: A feltámadás (1916) 4. Szindbád megértése (1925)

József Attila - Hazám

3 A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz „nyiltan" dönt, ki ezer éve magával kötve mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ.

József Attila - Eszmélet

3 Sovány vagyok, csak kenyeret eszem néha, e léha, locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat, mint a kocka. Nem dörgölődzik sült lapocka számhoz s szívemhez kisgyerek - ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret. 4 Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.

József Attila - Flóra ciklus

3. Már két milliárd Már két milliárd ember kötöz itt, hogy belőlem hű állatuk legyen. De világuktól délre költözik a szép jóság s a szelid érzelem. Mindenségüket tartani a fénybe, mint orvos, ha néz az üvegedénybe, már nem tudom, megadom magam kényre, ha nem segítesz nékem, szerelem. Ugy kellesz, mint a parasztnak a föld, a csendes eső és a tiszta nap. Ugy kellesz, mint a növénynek a zöld, hogy levelei kiviruljanak. Ugy kellesz, mint a dolgos tömegeknek, kik daccal s tehetetlenül remegnek, mert kínjukból jövőnk nem született meg, munka, szabadság, kenyér s jószavak. Ugy kellesz nekem Flóra, mint falun villanyfény, kőház, iskolák, kutak; mint gyermekeknek játék, oltalom, munkásoknak emberi öntudat. Mint minta, mint az erény a szegénybe, s ez össze-vissza kusza szövevénybe, társadalmunkba, elme kell, nagy fénybe', mely igazodni magára mutat.

Szabó Lőrinc - Tücsökzene

370, egyenként 18 soros jambikus tízesekből álló strófa alkotja. Vezérmotívuma az elzsongító tücsökciripelés, a látszólag monoton versforma. Ebben a keretben - a spontán emlékezés technikájával - kapnak helyet a megidézett alakok, helyszínek, személyes emlékek. Számvetés, önigazolás, meditáció képezik a kötet magvát.

József Attila - Óda

4 Óh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz és alakít? Miféle lélek és miféle fény s ámulatra méltó tünemény, hogy bejárhatom a semmiség ködén termékeny tested lankás tájait? S mint megnyílt értelembe az ige, alászállhatok rejtelmeibe!... Vérköreid, miként a rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen. Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját - hogy nedűid sejtje gyűjtse sok raját s lombos tüdőd szép cserjéi saját dicsőségüket susogják! Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain és gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain! Hullámzó dombok emelkednek, csillagképek rezegnek benned, tavak mozdulnak, munkálnak gyárak, sürög millió élő állat, bogár, hinár, a kegyetlenség és a jóság; nap süt, homályló északi fény borong - tartalmaidban ott bolyong az öntudatlan örökkévalóság.

József Attila - Flóra ciklus

4. Buzgóság Ha olyan buzgó volnék, mint szerelmes s megbékülne e háborús család, az emberek, keresném engedelmes szívvel az örökös ifjuság italát. Nehezülök már, lelkem akkor boldog, ha pírban zöldel a fiatal ág - bár búcsút int nekem... E fura dolgot űzném, az örökös ifjuság italát. Fecseghetnének nyelves tudományok - mind pártfogolna, ki szivébe lát: legalább keressem, amire vágyok, bár nincs, az örökös ifjuság italát.

József Attila - Hazám

5 A munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. Az ország nem kérdi, mivégre engedik meggyűlni a bajt s mért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart. Szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartelekről. S ha szombaton kezébe nyomják a pénzt s a büntetést levonják: kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért.

József Attila - Óda

5 Mint alvadt vérdarabok, úgy hullnak eléd ezek a szavak. A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd. De szorgos szerveim, kik újjászülnek napról napra, már fölkészülnek, hogy elnémuljanak. De addig mind kiált - Kit két ezer millió embernek sokaságából kiszemelnek, te egyetlen, te lágy bölcső, erős sír, eleven ágy, fogadj magadba!... (Milyen magas e hajnali ég! Seregek csillognak érceiben. Bántja szemem a nagy fényesség. El vagyok veszve, azt hiszem. Hallom, amint fölöttem csattog, ver a szivem.)

József Attila - Flóra ciklus

5. Megméressél! Már nem képzelt ház üres telken, csinosodik, épül a lelkem, mivel az árnyakkal betelten a nők között Flórára leltem. Ő a mezőn a harmatosság, kétes létben a bizonyosság, lábai kígyóim tapossák, gondjaim mosolyai mossák. Ízét adja a tiszta víznek, száját adja a tiszta íznek, hazaszólít, amikor űznek, szemében csikó legelészget. Ő az okmány, kivel a kellem a porráomlás ellen, a szellem az ólálkodó semmi ellen szól, pöröl szorongó szerelmem. Érdekeimből megértettél, bátorrá vakmerőből tettél, kínlódtál, amig nem szerettél, egész világom ege lettél, - hát dícsértessél s hirdettessél, minden korokon át szeressél s nehogy bárkiben alább essél mindig, mindenütt megméressél!

József Attila - Hazám

6 Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény. Nem adna jogot a parasztnak, ki rág a paraszt kenyerén s a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem serény. Ezer esztendő távolából, hátán kis batyuval, kilábol a népségből a nép fia. Hol lehet altiszt, azt kutatja, holott a sírt, hol nyugszik atyja, kellene megbotoznia.

Szabó Lőrinc

A 20-as években a nagyváros névtelen embereinek megszólaltatójává vált. Vonzalmat érzett a költői epika és mítosz iránt. (Kalibán, Anyám mesélte, Istár) Individualizmusát Schopenhauer és Nietzsche ihlette. Társadalmi-szociális érzékenység, lázadás jellemzi ezt a korszakot. A 30-as években megváltozott világszemlélete. A küzdelmet rezignáció, befelé fordulás, bölcseleti szemlélődés váltotta fel. Költészetének egyik vezérmotívuma a szerelmi szenvedély, erotikus vágy. A Különbéke című kötetében jelenik meg először a keleti, buddhista filozófia és költészet hatása. A Huszonhatodik év műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve.

Osvát Ernő

A Figyelő hozzá. (1905-1908)

Jászi Oszkár

A Huszadik század című folyóirat hozzá kapcsolódik. (1900-1919)

Babits Mihály - Jónás imája

A Jónás könyvét lezáró vallomás. A prófétaszerep személyessé tétele, értelmezése; egyben a kései versek ars poeticájához is kapcsolódik.

Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal

A Kenyér és bor című kötet nyitóverse. Leltár, létösszegzés.

Babits Mihály - A lírikus epilógja

A Levelek Iris koszorújából záróverse. A tárgyiasság megragadása toposzok segítségével. Schopenhauer "vak dió" metaforája, Nietzsche Zarathustrájából való a "vágy nyila", az "omega és az alfa". Középpontjában egy újabb filozófiai-ismeretelméleti probléma megragadása: mi van akkor, ha egybeesik a megismerő alany a megismerés tárgya, azaz az alany és a tárgy. Az önmagába zártság problémájához illik a szonett versforma.

József Attila

A Lázadó Krisztus c. műve megjelenését követően istenkáromlás vádjával 1924-ben perbe fogják.

Illyés Gyula

A Magyar Csillag folytatásaként újraindítja a Válasz c. lapot. (46-49)

Herczeg Ferenc

A Magyar Figyelő főszerkesztője (1926-1927ig)

Babits Mihály - Fekete ország

A Messze...messze... ellenverse; monotóniája a költészet határát súrolja. Az egyszínű, homogén világ rettenetét, emberidegen voltát fejezi ki.

József Attila - Klárisok

A Márta-szerelem idején keletkezett tudatosan többértelmű mű. Szürrealista dal.

Osvát Ernő, Fenyő Miksa

A Nyugat első munkatársai, szerkesztői. (2)

1

A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Kaffka Margit, Molnár Ferenc, Balázs Béla, Csáth Géza, Szabó Dezső

2

A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula

3

A Nyugat hányadik nemzedékéhez tartoztak? (szám) Weöres Sándor, Ottlik Géza, Radnóti Miklós, Szerb Antal

Hatvany Lajos

A Nyugat mecénása, báró.

Babits Mihály

A Nyugat második főszerkesztője.

Ady Endre

A Népszava baloldali lap szerint költészete "tébolydaköltészet", válasza a Küldöm a frigyládát című vers.

Babits Mihály

A Petőfi és Arany 1910 című esszéjében Petőfit a magyarok legnagyobb költőjének, Aranyt a legnagyobb magyar költőnek nevezte.

Ady Endre - A Szajna partján

A Szajna partján él a Másik, Az is én vagyok, én vagyok, Két életet él két alakban Egy halott. A Duna partján Démonok űznek csúfot velem, A Szajna partján álmokba von be Százféle, szűz szerelem. Rákacag Páris S a boldog Másik visszakacag, Itt röhejes mámorba kerget Vijjogó, éji csapat. Ott szebb vagyok, nemesebb, hősebb, Sejtelem-csók minden dalom, Szent Cecilia hajol lelkemre Álmatagon. A Duna partján Céda lányhoz hajt durva öröm, A bor ad álmot S a poharamat összetöröm. Ott: ring lelkem muzsikás alkony Szent zsivaján S úgy csókolom meg az életet, Mint orkideát a Léda haján.

Ma

A Tett folytatásaként Kassák Lajos által indított lap címe. (1916-1919)

Kassák Lajos

A Tett kiadója és szerkesztője (1915-1916)

Kosztolányi Dezső - Az írástudatlanok árulása

A Toll című folyóiratban jelent meg 1929. júl. 14-én. (Különvélemény Ady Endréről)

Ady Endre - A Sion-hegy alatt

A balladaszerű történés középpontjában a sikertelen találkozás áll. A vers feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A "rongyolt lelkű" lírai én tékozló fiúként térne meg Urához. Újszerű, modern Istenélményt sugall a vers: a 20. század embere sem mondhat le arról, hogy választ keressen az élet végső értelmére, de ez megoldhatatlan feladatnak bizonyul.

Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa

A balladás tömörségű és hangvételű költemény utolsó két versszakában tudatosan játszik rá Arany Rege a csodaszarvasról c. művére.

Ottlik Géza

A család katonai pályára szánta. 1922-től a kőszegi katonai alreál, majd Budapesten a főreál gimnáziumba járt. Ezután a budapesti egyetem matematika-fizika szakára járt, Fejér Lipót tanítványa.

Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak

A csillagot kerestük... merre is vagy, Hisz még nem hullottál az éjbe le, Még ég fölötted estenden a villany, Még mérik, lázad nő, vagy süllyed-e? Lajos, hiszen mi voltunk már azóta Ott is, tudod, nem mondom, fáj a szó... Ahol ketyeg a lélek, mint az óra, De nem mutat időt, irtóztató.

Babits Mihály - In Horatium

A cím jelentése kettős: Horatius ellen és szellemében. Felidéz az arany középút toposzát, az állandóság és a változás dialektikáját. A költemény bölcselettörténeti alapját a hérakleitoszi és a horatiusi világfelfogás, illetve életelv szembeállítása adja. A felütés Horatius egyik legnépszerűbb ódájának (III. 1. A mértékletesség dícsérete) szabad átköltése.

Babits Mihály - Húsvét előtt

A cím jelképes: a szenvedéstörténetet a feltámadásnak kellene követnie. A malommetafora Vörösmarty A vén cigány című rapszódiáját evokálja; a mindent felőrlő, pokoli idő jelképe. Műfaja dithürambosz, azaz extatikus állapotban előadott közösségi érvényű ének (ma inkább rapszódiának neveznénk). A cím jelentése utal a vers bemutatására (a Zeneakadémián tartott Nyugat-matinén tavasszal olvasta fel Babits), jelképes értelme jelentheti az örök reményt a feltámadásban.

Móricz Zsigmond - Tragédia

A cím műfajt és esztétikai minőséget is jelent. A "hőse" Kis János. Neve egyszerű, külseje állatias, célját a groteszk kisszerűség irányítja. Vágyaiban sem lépi át az ösztönélet szintjét. Naturalista látásmód jellemzi. Célja: egyszer jóllakni -> torkán akad egy falat és meghal. Senkit nem érdekel a halála.

Ady Endre - Az ős Kaján

A címben szereplő ős Kaján rejtélyes, mitikus figura, Ady híres szimbólumainak egyike. Schöpflin Aladár szerint a költő személyiségének rosszabbik fele, mely a rombolás, a halál felé húzza őt. A költői személyiség ellentétes erőinek halálos párviadala úgy jelenik meg a versben, hogy a "jobbik-Én" mutatja be az ős Kajánt és a küzdelmet.

Babits Mihály - Esti kérdés

A felütés dajkaképe az abszurditást egy fölöttünk álló erő kegyelmével, gondoskodásával ellenpontozza. A záró sorokban megjelenő fűszálpélda lezárja az öntudatlan emlékezés áradó látomását.

Babits Mihály

A gólyakalifa -első regény /1913/ (személyiségmegosztás és álomfejtés) Hőse: Tábory Elemér-> álmaiba egy asztalosinas, majd egy erkölcstelen díjnok életét éli. ; A metaforikus elbeszélés egyik legkorábbi példája a mű + az én osztottságának tapasztalata

Avantgard

A hagyományoktól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a 20. század első évtizedeiben.

Esti sugárkoszorú

A hitvesi költészet szép példája. A panteisztikus látomás és az érzés egyszerűsége között ellentét feszül. Tóth Árpád verse.

Ady Endre - Mag hó alatt

A jelen borzalmából csak az individuális perspektíva meghaladásával, a történetiséggel, az örök körforgás felismerésével lehet túllépni. Az emberiség feladatai: a múlt, az emberség és a remény őrzése, az önhűség.

Babits Mihály - Hegeso sírja

A kedvesem kétezer éve alszik, kétezer éve meghalt s vár reám. A neve Hegeso. - Lábhegytől arcig márványszinű - s komoly görög leány. Élő, habár lehellete se hallszik keble átduzzad ráncos khítonán Fürtös fejében ki tudja mi rajzik? Ül meghajolva. Méla. Halovány. Előtte állva szolgálója tartja rabszolgalány, a drága ládikát, amelyből ékszereit válogatja. Talán azt nézi (lelkem bús reménye!) melyikkel ékesítse föl magát, ha megjövök majd én, a vőlegénye.

Kosztolányi Dezső

A kulcs című novella hozzá kapcsolódik.

Intés az őrzőkhöz

A kései Ady-költészet egyik legszebb ars poeticája. Összhangban a többi ars poeticájával nem esztétikai, hanem erkölcsi programot fogalmaz meg. Az értelmetlen vérontás idején az ember "Szépbe-szőtt hitét" kell megőrizni: a látszólag jelentéktelen, a jelenben szinte értelmezhetetlen mozzanatokat. Emlékezéstechnikája a bergsoni időélmény hatását mutatja, melyben szétválik az objektív, fizikai- és a szubjektív idő.

Ady Endre - Párisban járt az ősz

A költő finom eszközökkel teremti meg a közelgő halál elégikus - egyszerre tragikus és idillikus - hangulatát. Az alaphelyzet ellentétre épül: a jövő jelenik meg a múltban. Az ősz és a nyár találkozása egyrészt lokalizált térben történik, másfelől a lélekben. A halál tudata felfokozza az érzékenységet, az egyébként észrevehetetlen tapinthatóvá, illetve hallhatóvá válik: Szent Mihály útja "beleremeg", a falevelek hullása hangot ad.

Ady Endre - Héja-nász az avaron

A költő merít a századforduló Wagner-divatjából: itt is, mint Trisztán és Izolda legendájában, a szerelem a halálban teljesedik ki. A végzet nemcsak a szerelmesek egymásra találását teljesíti be, hanem elválásukat is.

Szabó Lőrinc - Különbéke

A kötet csúcsverse. Az életet undorral szemlélte fiatalon, most azonban elszánt nyugalommal vet számot a világgal és saját helyzetével. Az antik filozófusok tanításainak hatására a lélek háborítatlan nyugalmát kívánja megőrizni. A harmóniát a családi élet idilljében véli meglelni.

József Attila - Holt vidék

A külvárosi versek jellegzetes motívumait (fagy, hideg, fák, ágak, csönd) előlegezi meg.

Ady Endre - Köszönöm, köszönöm, köszönöm

A menekülő Élet című kötetének istenes versciklusába tartozik. Ebben a versben harmonikusnak ábrázolja Isten és ember kapcsolatát.

József Attila - A Dunánál

A pindroszi óda klasszikus műfajának modern változata. A Szép Szó Mai magyarok, régi magyarok című különszámának bevezető verse. Az emlékezés folyamát a szemlélődő költőben a Duna látványa indítja meg. A víz a folytonosság, a létezés, az emberi történelem jelképévé válik. A vers zárlata a Duna-völgyi kis népek megbékélését hirdeti.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna

A regény szereplői:,Vizy Kornél,Moviszter Miklós,Angéla,Patikárius János,Ficsor, Stefi, Etel,Katica Beteg testbe helyezi a legépebb lelket: Moviszter: cukorbeteg.

Babits Mihály - Esti kérdés

A retorikusan felépített körmondat problémafelvetése: van-e oka, célja a létezésnek, s mindez megismerhető-e. A Danaida- és Sziszifusz-mítosz párhuzama a cselekvés értelmetlenségét sugallja. Először ebben a versben jelenik meg Szent Ágoston felfogásán alapuló kegyelemtan, amely kései Babits-versekre jellemző.

Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom

A szegény kisgyermek panaszai című kötet egyik ars poeticája. Szinesztéziák szövik át.

Ady Endre - Harc a Nagyúrral

A személyiségnek a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi. A pénz mindenható hatalom, az élet minden szépsége felé csak rajta keresztül vezet az út. Ez a tudat teszi rendíthetetlenné, legyőzhetetlenné, ironikusan hallgataggá a Nagyurat. A századforduló és a századelő jellemzője, hogy a biztos értékrend hiányában a közösségek szétestek, meghatározóvá vált a létért folytatott egyéni küzdelem. A létharc mitikussá és jelképessé vált. A szaggatott előadásmód, drámai párbeszédű monológ, a tragédiát sejtető befejezés a ballada műfajához közelít.

Ady Endre - Héja-nász az avaron

A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár. A jelképek örökös nyugtalanságot, vergődést, gyötrelmes fájdalmat sugallnak. A héjapár a nyárból az őszbe tart: az életből a halálba. A mozgás egyre gyorsabb tempójú, míg végül sor kerül az utolsó nászra: a halálos ölelésre. Sorsuk a természet kegyetlen rendjét követi: már másoké a Nyár. A szerelem csak előzménye a halálnak.

József Attila - Kései sirató

A szeretetvágy és édesanyjának tragikusan korai elvesztése a költő meghatározó élményei. Társtalanságáért, boldogtalan életéért édesanyját vádolja szenvedélyes mondatokban. Freudi hatás!!! Rapszódia.

Proust - Az eltűnt idő nyomában

A szimultanizmus kezdeti műve a világirodalomban - elindítja a szimultanizmus terjedését. Kronológia felbomlik, nehezen követhető asszociációk jellemzik.

Babits Mihály - Ősz és tavasz között

A vers szervező elve a lírai- és stílustörténeti rájátszások, hasonlóságok sora. (Arany Őszikék ciklusa, Csokonaira utal a magára maradottság érzésének kifejezése, feltűnik 16-17. századi protestáns prédikátorköltők hangja, a Carmina Burana évszakmetaforikája, barokk és szecessziós képek). A legfontosabb szervezőmotívum azonban a középkori haláltáncokat idéző refrén "meg kell halni!". Paradox módon a rájátszások, a felidézések sokasága éppen a halál egyediségét hangsúlyozza. Semmissé még az asszonyi jóság sem teheti, legfeljebb segít.

Babits Mihály - Messze... messze...

A vers életérzése közel áll a szecesszió elvágyódáskultuszához. A költemény a világ sokszínűségét, gazdagságát hirdeti. Az utolsó strófa szembeállítja a megismerés korlátozott lehetőségeivel. Goethét idézi: a személyiségnek világnyivá kellene tágítani önmagát, hogy befogadhassa a világot.

Ady Endre - A Sion-hegy alatt

A vers értelmezői közül Vezér Erzsébet csaknem mulatságos játékfigurának látja az öreg Úr alakját, míg Király István modern festményeken látható groteszk, fantasztikus látomásnak. Öltözete, megjelenése ugyanakkor az egyházi szertartások által eltakart Istent jeleníti meg.

Ady Endre - A Hortobágy poétája

A vers üzenete: a "csordanépek" állati vegetációja körében a művész megsemmisül. Bukása elkerülhetetlen.

József Attila - Levegőt!

A versindító helyzet az éjszakaversekre utal vissza. A totális jogfosztottság képei jelennek meg. Alapgondolata a személyiség létezésének fenyegetettsége. Kulcsfogalmak: rend, szabadság. A költemény a felnőtt, felelős ember egyetlen lehetséges magatartásával zárul.

József Attila - A Dunánál

A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok! ... Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.

Ady Endre

A világháborút kezdettől fogva ellenezte, nem vonult be a seregbe, ekkori műveiben az emberiség elveszettségét írja meg. ("...Próbáljunk mégis megmaradni/Ebben a gyilkos, vad dúlásban./ Mikor mindenek vesznek, tűnnek,..."

József Attila - Téli éjszaka

A virrasztó ember nézőpontjából szemléljük a "szép embertelenséget", a kietlen, hideg világegyetemet. A konkrét látvány áttűnik az elvont értelmezésbe, az emberi lét korlátozottságát tudomásul kell venni. Szigorú, klasszicista fegyelmű kompozíció jellemzi a formáját.

József Attila - Téli éjszaka

A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye. A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél... Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a téli éjszakát. Mint birtokát a tulajdonosa.

József Attila - Bukj föl az árból

A zsoltárok hangján szól. Két egymást vonzó ellenpont jelenik meg a versben: Isten és a semmi. A lírai én a semmiből szeretné életre kelteni a megszólított Urat. Magányának feloldását csak büntetés formájában tudja elképzelni. Az utolsó előtti versszak tartalmazza a mélypontot, a kiszolgáltatottság és magárahagyatottság tovább nem fokozható állapot.

Cifra szűrömmel betakarva, Őrizem a szemed, De ha mégis?, Nézz, drágám, kincseimre

Ady Csinszka-versei. A halottak élén című kötet Vallomás a szerelemről című ciklusa tartalmazza e verseket. Letisztult, népdalokat idéző, elégikus hangoltságú műforma. (4)

Ady Endre - Új vizeken járok

Ady Endre ars poeticai költeménye, melyben a beszélő elutasít mindent, ami régi. Költészetének hajtóerejét, ihletforrását egyszerre jelöli egy szent "Szentlélek" és egy profán "kocsma gőze" kifejezéssel. A hagyományosan ellentétes értékek azonban itt egyenrangúak.

A magyar messiások

Ady Endre ars poeticai költeménye. A második ciklus címadó verse. Már a címében jelzi, hogy a megváltók sorsa magyar földön más, mint a világ többi részén. A többszörös ismétlés monotóniát, változatlanságot sugall. Ady Ének a porban című versében még hangsúlyozta az egyéni sorsot, itt azonban az általánosítás gesztusa a meghatározó.

A muszáj herkules

Ady Endre ars poeticai költeménye. A zsenitudat Ady jellemző életérzése. A kiválasztott embert meg nem értés övezi, sorsát gőggel viseli. Mitikus arányok jellemzik a szereplőket és az időbeli kereteket is. A cím különös jelzője kényszerűséget jelez. Nemcsak a költői én és a "sok senki" között feszül ironikusra hangolt ellentét, hanem magán az énen belül is. A harc kényszerű, s hiába van terhére, része a szuverén személyiségnek.

Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar messiások, A muszáj Herkules, Hunn, új legenda, Intés az őrzőkhöz

Ady Endre ars poeticai költeményei.

Léda asszony zsoltárai

Ady Endre az Új versek című kötetének első versciklusának neve.

A magyar Ugaron

Ady Endre az Új versek című kötetének második versciklusának címe. Jellemzően a lírai énnek és a környezetnek a viszonyát állítja középpontba. Verse pl.: A Tisza-parton.

Versek, Még egyszer, Új versek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A magunk szerelme, Ki látott engem?, A halottak élén, Az utolsó hajók

Ady Endre köteteinek címei( amiket vettünk)

Diósi Ödönné Brüll Adél - Léda, Boncza Berta - Csinszka

Ady Endre szerelmeinek nevei + verseiben neveik.

A vidám Isten, Köszönöm, köszönöm, köszönöm, Álmom: az Isten, A Sion-hegy alatt

Ady Istenes versei (4)

A vidám Isten

Ady Istenes versei közé. Nem egyszerűen a nietzschei ihletésű életkultusz és mámor hirdetéséről van szó, hanem annak felismeréséről, hogy az élet folytonosságában a halál csak intermezzo.

Korán jöttem ide

Ady a magyar költősors egyik legfontosabb összetevőjét, a más Janus Pannoniusnál is megjelenő koránjöttség érzetét mutatja be.

Hunn, új legenda

Ady ars poeticai műve, melyben elutasítja a költői minták követését és szépségeszményét is. Nemcsak az egyéni mítosz, a hatalmasra növesztett éntudat kap kifejezést, hanem a költészet klasszikus hivatása, a közösségteremtés is.

A Sion-hegy alatt

Ady az első istenes versciklus címét adó költeménye. Első megjelenésekor megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. A lírai én gyermeki emlékeire támaszkodva keres valakit, aki hitet adna neki. Hiába találkoznak a Sion-hegy alatt, nem tudja a gyermeki imát.

Ady Endre - Ember az embertelenségben

Ady egyetlen verse, amyelnek azonosítható a történetiélmény-háttere: a csucsai várkastélyból nézi "a borzalmak tiport országútján" menekülő erdélyieket.

Ady Endre - Dózsa György unokája

Ady egyik forradalmi verse. Első Dózsa-verse.

Mag hó alatt, Az eltévedt lovas, Ember az embertelenségben, Mesebeli János, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás-ének 1918-ból, E nagy tivornyán

Ady háborúellenes versei. Jellemzői az apokaliptikus képek, értékpusztulás, víziók. A lírai én szerepe az értékmentés. Nyelvhasználata sokszor archaizáló, biblikus vagy expresszionista. (7)

Bujdosó kuruc rigmusa, Sípja régi babonának

Ady kurucversei. (2)

Ady Endre - Álmom: az Isten

Ady költeménye. Az elárvult, kiábrándult lélek szeretne biztos kapaszkodót keresni Istenben a Semmivel, a Nihillel szemben.

Kocsi-út az éjszakában

Ady költeménye. Egyik legnagyobb bölcseleti költeménye. Egy képzeletbeli, lelki tájat jelenít meg. Szándékosan visszafogott, puritán a versszöveg. A Hold "csonkasága" a 20. századi ember alapvető élményét sugallja: az eddigi egységes világegész darabjaira hullik. Szimbólumalkotásának egyik legtökéletesebb megvalósulása. Elszakad az allegorikus-metonimikus, egyértelműen értelmezhető versépítkezéstől, s egy korélményt, az egységes világkép szétesését, s az ezzel együtt járó félelemérzetet és bizonytalanságot fejez ki.

Ady Endre - Lelkek a pányván

Ady költészete. A megkötöttséget, a tenni akarás elpusztítását egy képbe sűrítve jeleníti meg: Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben, Mert hiába korbácsoltam, Hiába űztem, hiába űztem. Ha láttok a magyar Mezőn Véres, tajtékos, pányvás ménet: Vágjátok el a kötelét, Mert lélek az, bús, magyar lélek.

A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája, Lelkek a pányván, Korán jöttem ide, A lelkek temetője, Páris, az én bakonyom, Kocsi-út az éjszakában

Ady látomásszerű tájversei. (7)

Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján

Ady létharcversei. (2)

Nekünk Mohács kell, A föl-földobott kő, Magyar jakobinus dala

Ady magyarságversei. (3) Nemzetféltés, nemzetostorozás, a magyar romantika nemzethalál-víziójának modernkori lehetősége. A lírai én osztozik a közösség sorsában. Az ugarversek nagy része ehhez a tematikus csoporthoz is tartozik.

Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet

Ady többszöri szakítási kísérlet után ezzel a költeménnyel vet véget Lédához fűződő kapcsolatának. A szerelem megtagadásának verse. Ady különbséget tesz Adél és az általa, a költeményekben megalkotott Léda között. Az első iránt kíméletlen, a másikkal a szakítás gesztusával együtt is elégikus a lírai én magatartása. A vers érvelése szerint Adél legfőbb tévedése, hogy azonosnak vélte magát az Ady-teremtménnyel. Ebből fakadt szerepzavara, önmaga jelentőségének túlértékelése. Túlértékeli magát a lírai ént is. Nietzschei fordulatokat használva (pl. csillagsors) hirdeti a férfi felsőbbrendűségét.

Az eltévedt lovas

Ady verse 1914-ben jelent meg a Nyugatban. Ebből mutatkozik: Ady mindenkinél hamarabb döbbent rá a fenyegető történelmi katasztrófára.

Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára

Ady verse. A vers fiktív énje a háború kitörésének rémületes éjszakáját idézi meg. Az emlékidézés rapszodikus. Tetőpontja az apokalipszis angyalának látomása. A világégés és pusztulás legfőbb oka a szeretet hiánya, a részeg gondolat.

A lelkek temetője

Ady verse. Témája a magyarság életének reménytelensége, aki jobbat és többet akar, szükségszerűen elbukik. Az "éltek-nem éltek" paradoxonával fejezi ki a vegetálás, illetve a teljes élet ellentétét.

Temetés a tengeren, Párisban járt az ősz, Jó Csönd-herceg előtt

Ady élet-halál versei. (3) A halál a nyugodni vágyó lélek menedéke. A hangvétel idillikus, elégikus vagy tragikus. Szecessziós hatás.

Góg és Magóg fia vagyok én

Adyt költeményében nem a történelmi szerep érdekelte, hanem a 20. század eleji következményei. A Szent Istvánra hivatkozó állam és egyház elnyomó hatalmával szemben önmagát is pogány - az ősi, romlatlan magyarságot képviselő - lázadónak érezte.

Babits Mihály

Adyval: Nyugatos barátja; Benne látja önmaga folytatását Ady és Vörösmarty a példaképei

Babits Mihály - Fekete ország

Ahol minden fekete volt, Minden fekete, de nem csak kívül: Csontig, velőig fekete, Fekete Fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger, Fekete fák és fekete ház, Fekete állat, fekete ember, Fekete öröm, fekete gyász, Fekete érc és fekete kő és Fekete föld és fekete fák, Fekete férfi, fekete nő és Fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre Az anyagot, melylusta, tömör, Fekete földbe, fekete hegybe

Kassák Lajos

Aktív lapszerkesztő volt lapjai az 1910-es években: A Tett, Ma lapjai az 1920-as években: Dokumentum, Munka, Kortárs

Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd

Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. Mindenki tudta és hirdette: ő volt. Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, s szólt, ajka melyet mostan lepecsételt a csönd, s ahogy zengett fülünkbe hangja, mint vízbe süllyedt templomok harangja a mélybe lenn, s ahogy azt mondta nemrég: „Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék", vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő, olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse.

Ady Endre - Száz hűségű hűség

Alakos játék, százszor-zárt titok Hős, futó bölcse újból és megint Állok süppedten szókimondó bajban. Cselek, barlangok, vermek, kárpitok, Bozótok, lárvák, segítsetek rajtam. Ki száz alakban százszor volt szabad S minden arcához öltött más mezet, Éljen és csaljon titokba-veszetten, Mert bárki másnál több és gazdagabb, Mert csak a koldús egy és leplezetlen. Ragyogjatok meg tévesztő szemek, Édes, hazug méz, pergő, szép szavak Csorogjatok tarkán, számítva, bátran. Mindenki másnak, mindig más legyek, Változón szabad, gyürütlen, arátlan. Enszavaimmal csaljam meg magam, Melyvoltom gondján törjem víg fejem És száz alakkal száz vitába törjön Lelkem, valóm, e dús alaktalan, Száz hűségű s egyetlen hű a földön.

Tóth Árpád

Alaphangja a bágyadt, tehetetlen lemondás. Impresszionista és szecessziós képekben fogalmaz, kedvelt jelzői: bús, setét, beteg, kopott, bágyadt, hervatag. Kedvelt stíluseszköze a szinesztézia. Költői világképe homogén. Jellemző műfaja az elégia. Filozófiai hátterében Shopenhauer áll, akinek melankóliája, fölfokozott magányérzete kordivat. A Nyugat emlékszámmal adózott életművének.

József Attila - Thomas Mann üdvözlése

Alkalmi, köszöntő költemény Thomas Mann magyarországi látogatása alkalmából. Az ügyészség nem engedte felolvasni. József Attila Thomas Mann-képe megfelel az európai értelmiségnek a német íróról kialakult véleményével: ő a tisztán látó, humanista művész.

Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről

Amit ma tartok, azt elejtem, amit ma tudtam, elfelejtem, az arcomat kezembe rejtem, s elnyúlok az üres sötétben, a mélyen-áramló delejben. Annál mi van, a semmi ősebb, még énnekem is ismerősebb, rossz sem lehet, mivel erősebb és tartósabb is, mint az élet, mely vérrel ázott és merő seb. Szokatlan-új itt ez a köntös, pár évre szóló, szűk, de göncös, rossz gúnya, melyet a könny öntöz, beh otthonos lesz majd a régi, a végtelen, a bő, közömbös.

Szabó Lőrinc

Angol, német és francia nyelvből fordít, 1941-ben Örök barátaink címen fordításkötete jelenik meg.

Juhász Gyula

Anyja kérésére a váci piarista gimnáziumban tanult, de nem volt papnak való, fél évig taniul itt, lelkiállapota rohamosan romlott.

József Attila

Anyja méhrákba meghalt 1919-ben, így árva lett (apja korábban már elhagyta őket )-> anyja utolsó kérése, hogy vigyék körben kocsival őt Budapesten és legyen róla egy szép fénykép

Ady Endre

Apja erdélyi hétszilvafás nemes, anyja református lelkész leánya, öccse tanár lett.

Tóth Árpád

Apja műkedvelő szobrász, Pesten megismerkedik Babitscsal és Kosztolányival, de az egyetemet nem tudja befejezni, mert nagyon szegény. Újságíróként és házitanítóként is dolgozik. Leginkább Hatvany segélyéből tudott megélni.

József Attila

Apja: József Áron (szappanfőző); Anyja Pőcze Borbála ( cselédlány,háztartásbeli )

Babits Mihály - Cigány a siralomházban

Ars poetica, költői útkeresésnek áttekintése. Képalkotása Vörösmarty A vén cigány című művét idézi. Első strófája az induló, szecessziós stílusban alkotó író önjellemzése. Az első korszakban született versek személytelen tökéletességét, a lírai én kiiktatására tett kísérletét a bogármetafora érzékelteti. A második versszak a háborúellenes írót mutatja be. A harmadik a poétikai bizonytalanságot jelzi. Az ezt követő képekben a nagyvárosi elidegenedés bemutatása a schopenhaueri részvétetikával ötvöződik. Az író átveszi a schopenhaueri gondolatot: csak a részvét és együttérzés a helyes magatartás.

Kosztolányi Dezső - Marcus Aurelius

Ars poetica. A számára elfogadott művészmagatartás távol áll a messianizmustól, váteszi gesztusoktól. Példaképe a filozófus császár. Szobrához ír.

Ady Endre

Ars poeticája: A küzdésvágy, küldetéstudat és a hiábavalóság érzése együttesen jelenik meg nála. A hangvételt tragikus pátosz vagy irónia jellemzi. A versnyelv általában szecessziós és szimbolista-allegorikus.

szürrealizmus

Avantgard stílusi. Lényege: Áthidalják a belső és külső világ közti szakadékot: a véletlent helyezik előtérbe. A spontán alkotás lesz a lényeges. Ők igazán Freud tanain nevelkednek! - szabadjára kell engedni képzeletünket. Irodalomban: központozás elhagyása, minden nyelvi szabályok elhagyása jellemzi.

kubizmus

Avantgard stílusi. Lényege: Geometriai ábrákkal fejezünk ki dolgokat. A művész az igazságot csak geometrikus elvonatkoztatással érheti el -> festészet, esetleg építészet. Picasso a legnagyobb képviselője.

expresszionizmus

Avantgard stílusirányzat. Belső látomásra hagyatkoznak, nem írnak nagybetűket, formák elhagyása -> belső látomás kirobban és mindent elsöpör -> rengeteg a felkiáltás, indulatszavak.

expresszionizmus

Avantgard stílusirányzat. Expresszió - kifejezés szóból ered. Németországból indul 1910-es évek szociális problémái hívják életre. Az impresszionizmust utálják -> el kell tüzelni. Két ága: -nyers indulatiság fűti, nagyon érzelmes - formai tisztaság, letisztultság jellemzi -pl.: Thomas Mann

Ady Endre

Az 1906-ban megjelenő Új versek című kötete megreformálja a magyar irodalmat, szimbolista költészet, egyedi témát, új nézőpont. Nagyon megosztó, vannak, akik gyűlölik, mások feltétel nélkül követik.

Illyés Gyula

Az 1920-as években fut be, Babits barátsága társszerkesztői helyet biztosít neki a Nyugatban, Baumgarten-díjakat kap, ismert költő lesz.

futurizmus

Az Avantgard egyik irányzata. Futur - jövő szóból ered. Kezdete: 1909-ben Olaszországban -> kiáltvány kiadása -> Marinetti adja ki. Erőszakosság jellemzi - Olaszország ekkor nagyon elmaradott. A gépek, a sebesség, a mozgás bűvöletében éltek. " A dinamizmusnak a költészetben fel kell lazítania a hagyományos formákat" Ezért: - elhagyják a nagybetűket - helyenként matematikai, zenei jeleket használnak - külvilág ábrázolása - nem jut el a lélekig. Fasizmusig jutnak el!

Ady Endre

Az Illés szekerén című kötetben rendezte először ciklusba istenes verseit, s a témakör minden 1912-ig megjelenő kötetben helyt kapott. Modern istenélménye a gondviselésit megrendüléséből fakad. Isten és ember kapcsolata személyes, nagy hányként jelenik meg. A hit iránti vágy és annak lehetetlensége közötti feszültség jellemzi a verset.

Örkény István - Tóték

Az abszurd, a valóság és a groteszk keveredik benne. A történet a II: világháború idején játszódik. Tót Lajos és családja igyekszik a náluk vendégeskedő őrnagy jóindulatát megnyerni. Értelmezési lehetőségek: a háború és a pártdiktatúrák, a hatalom és a kisember viszonya.

Babits Mihály

Az antik kultúrát, a középkort csodálta, Szent Ágoston, Kant, Bergson filozófiája hatott szemléletére.

szimultanizmus

Az avantgard ideje alatt létrejött új kifejezőeszköz neve. Lényege: vagy ugyanaz a tér csak különböző idő vagy fordítva. -> egymásba fonja.

előörs

Az avantgard szó jelentése.

Nagyon fáj

Az egyik legősibb lírai műfajt, az átokverset eleveníti fel. A fájdalom kimondásához megtalált forma segít kimondani azt, ami túl van a kimondhatóságon. József Attilához.

Ady Endre

Az első életrajzot Krúdy Gyula írta róla.

Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről

Az ember természetes létállapota a semmiben való leledzés, amit csak megzavar a kényelmetlen és rövidre szabott földi sors. Az életet, a szenvedést, a halált elviselni mindenkinek magának kell.

Gyermekké tettél

Az emberi kapcsolatok természetére utal, a kiszolgáltatottságra és a másikra való rászorultságra. A kései költemények egyik sajátos vonása, a kimondáshoz, ráolvasáshoz való visszatérés is megjelenik. József Attila verse.

Ady Endre - Jó Csönd-herceg előtt

Az emberi létezés paradoxonának költői kifejezése, mely szerint életünk folytonos menekülés a halál elől. A felütés Dantéra evokál, de Adynál már nincs kalauz, mint az Isteni színjátékban Vergilius és Beatrice. A "Csönd-herceg" pozitív tartalmú jelzője az embernek az elmúláshoz való ambivalens viszonyára utal.

Illyés Gyula - Testvérek

Az enyhe hőben, amely szelíden testedből áradt, tested fényiben elültem volna, napon a beteg, lesve, mellemben hogyan bizsereg, hogy' oldódik a fájdalom, hogyan oszlana már a test is boldogan el, föl egy könnyebb táj felhőibe, mely maga már az altató mese - És lettem volna gyermek, gyermeked, hogy, ha ölellek: úgy öleljelek, hogy mit szerelem csak sokára ad, halljam már most vígasztaló szavad. Fi a lánytestvért, - úgy öleltelek, ős vágy ízével enyhítve a bűnt, így aludtam el, - leghűbb kedvesed mire az első éjjel tovatünt.

Babits Mihály

Az európai irodalom története c. műve(ez a közös eu-i hagyomány szubjektív összefoglalása)

Ady Endre - Új vizeken járok

Az Új versek című kötet záró verse. Képrendszere a francia szimbolistákat idézi. Baudelaire Az utazás című költeményére utal a szövegköztiséggel. A versben hétszer előforduló "új" a nyitó költeményhez hasonlóan az eredetiséget nyilvánítja ki értékként. Az újdonság azonban itt viszonylagosnak is tűnik, hiszen a szöveg erősen kötődik a francia szimbolista hagyományokhoz.

Ady Endre - A magyar Ugaron

Az Új versek kötet legfőbb ciklusának címadó verse. Nem vizuálisan elképzelhető, konkrét tájat ábrázol, hanem riasztó látomást. A képek és jelzők egyrészt a kihasználatlan lehetőségre utalnak, másrészt a kopár, eldurvult, műveletlen valóságot fejezik ki.

Szűz ormok vándora

Az Új versek kötetzáró ciklusának címe. Benne pl.: Búgnak a tárnák

József Attila - Külvárosi éj

Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek. Ne üljön lelkünkre szenvedés. Ne csipje testünket féreg.

Ars poetica

Az életmű utolsó összefoglalása, Arisztotelész Poétikájáig nyúl vissza. A fasizmus előretörésének idején a művészet közösségteremtő hatását hangsúlyozza. József Attila.

Juhász Gyula - Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság,

Örkény István - Egyperces novellák

Az írói közlés a minimumra korlátozódik bennük. A mű értelmezése a befogadótól a képzelet maximumát várja el. Több jelentésréteg épül egymásra, különösen fontos a cím szerepe.

József Attila - Holt vidék

Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba.

Ady Endre - Párisban járt az ősz

Az ősz a megszemélyesített elmúlás. A halál leheletfinom sejtelmével indul a költemény, majd az ősszel való találkozás tragikus élményével zárul.

Kosztolányi Dezső - Azon az éjjel

Azon az éjjel az órák összevissza vertek. Azon az éjjel holdfényben úsztak mind a kertek. Azon az éjjel kocsik robogtak a kapunk alatt. Azon az éjjel könnyben vergődtek a fülledt szavak. Azon az éjjel égett szobánkba gyertya, lámpa. Azon az éjjel féltünk a borzasztó homályba. Azon az éjjel arcunk ijedt volt, halavány. Azon az éjjel halt meg szegény, ősz nagyapám.

Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára

Azt hittem, akkor azt hittem, Valamely elhanyagolt Isten Életre kap s halálba visz S, íme, mindmostanig itt élek Akként, amaz éjszaka kivé tett S Isten-várón emlékezem Egy világot elsüllyesztő Rettenetes éjszakára:

elbeszélő költemény

Babits - Jónás könyvének műfaja

Tanner Ilona, Török Sophie

Babits Mihály feleségének valódi és álneve.

Babits Mihály - In Horatium

Babits az örökké változó, mindig megújuló világ eszméjét a preszókratikus görög filozófustól veszi át, beemelve versébe annak híres gondolatát ("Nem léphetsz be kétszer egy patakba") Szintén hérakleitoszi gondolat: a tűz és a víz, mint a világ két princípiuma. A kikötő, az arany középszer gondolata Horatiust idézi. Ugyanakkor Babits a soha meg nem elégedést hirdette ebben a művében. A horatiusi gondolatokat megtagadó költemény a római költő kedvelt strófaszerkezetében, nagy alkaioszi versszakban íródott.

A gólyakalifa

Babits első regénye, életének legnagyobb közönségsikere volt. A regényt egyben közölte a Nyugat 1913-ban. Címe az Ezeregyéjszaka meséi történetére utal, melyben egy kalifa kíváncsiságból gólyává változtatja magát.

Versenyt az esztendőkkel

Babits kötete. A 30-as években Babits fő témájává az idő válik. (Bergson filozófiája: az objektív és szubjektív idő megkülönböztetése) Babitsnak szembe kell néznie az emberi élet végességével (Elődök: Janus Pannonius, Csokonai, Berzsenyi, Arany). Az elmúlás az egzisztencializmus egyik központi témája.

Jónás Könyve

Babits mely művére ismersz rá? Történelmi háttere az Anschluss, Ausztria megszállása. Babits félt Magyarország hasonló sorsától, s Európa pusztulásától. A Beszélgető füzetekben írja: "a próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmasságaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőknek?" Jónás félreértése abból is fakad, hogy az igazságot azonosítja annak megvalósulásával. Az Úr szavai meghatározzák a próféták jogköreit.

A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Kártyavár, Halálfiai, Elza pilóta, Hatholdas rózsakert, Az európai irodalom története

Babits prózai műveinek címei. (7)

A gólyakalifa

Babits regényének hőse, Tábori Elemér, akinek élete a lehető legnagyobb rendben zajlik kiskora óta: előkelő, harmonikus család gyermeke. Minden tökéletes az életében, egészen addig a napig, amíg rá nem ébred, hogy álmaiban egy másik ember, egy inasfiú életét éli a legteljesebb valószerűséggel. Az író ismerte Freud munkásságát, s a pszichológus mélylélektani értékelései, a felettes én és az id "felfedezése" hatottak rá.

Elza pilóta

Babits utópisztikus regénye, melyben Ninive a civilizáció önpusztításba átcsapásának való jelképeként jelenik meg.

Babits Mihály - A gazda bekeríti házát

Babits verse. Olyan magatartást tükröz, amely "kivár" az értékpusztító világ titkos menedékén. A gazda a régi értékeknek, a kultúra védelmezőjének jelképe. A történet példázatszerű- Verselése diszharmonikus, a próza felé mutat.

Levelek Iris koszorújából, Herceg, hátha megjön a tél is!, Recitativ, Sziget és tenger, Versenyt az esztendőkkel

Babits versesköteteinek címei. (5)

Sziget és tenger

Babits verseskötetének címe. Jellemzők: felerősödő szociális érzékenység, szerepet kap a halállal való szembenézés, tiltakozás az új barbárság ellen, klasszicizálódó költészet. pl.: Nyugtalanság völgye ide, és Az istenek halnak, az ember él ide.

Recitatív

Babits verseskötetének címe. Eszmei szempontból nem hoz újat. Elsősorban a verselési lehetőségek további gazdagodása jellemzi. Jellemzők: magánbeszéd jellegű versek, az előző két kötet kötött formáinak feloldása, szabadversszerű, szabálytalan kompozíció. A költő feladata minden körülmények között a béke védelme (pacifizmus)

Csak posta voltál

Babits önmegszólító költeménye, az önmeghatározási kísérlet folyamatát tárja elénk: egyszerre állítja a személyiség fontosságát, és tagadja is azt. A személyiség lényege a múltat és a jövőt összekötő voltában van. Ez a felismerés oldja fel a válságérzetet, a személyiség mintegy kettéhasadva próbál válaszolni önmaga problémáira.

Ady Endre - Mesebeli János

Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János. Királyfiak s nagy leventék, Ha palástjukat ott-hagyták: Rohanj, ha rongy is a mentéd. Mesebeli király-lyánnyal Hogyha akarsz találkozni: Hadakozzál a Sárkánnyal. Csak a mese s csak az átok Tartott eddig így-úgy is még S jók e csakok s e csalások. Így csináltad ezt már régen, Van egy kis tapasztalásod Csalatásban és fenében. De csinálod, mert csinálod, De csináld, mert erre lettél S ha már álltad, hát kiállod.

József Attila

Balatonszárszói panzió . Itt is hal meg a vonatállomáson. (öngyilkos)

Ady Endre - Párizsban járt az ősz

Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek.

Babits Mihály - Ősz és tavasz között

Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek. Ami betüt ágam irt a porba, a tavasz sárvize elsodorja. Száradt tőke, unt tavalyi vendég: nekem már a tavasz is ellenség! Csak te borulsz rám, asszonyi jóság, mint a letört karóra a rózsák, rémült szemem csókkal eltakarni... Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!

Juhász Gyula

Barátja Gulácsy Lajos, festő.

Ady Endre - Álmom: az Isten

Batyum: a legsúlyosabb Nincsen, Utam: a nagy Nihil, a Semmi, A sorsom: menni, menni, menni S az álmom: az Isten. Vele szeretnék találkozni, Az álmommal, nagy, bolond hitben S csak ennyit szólni: Isten, Isten S újból imádkozni. Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül.

A romlás virágai

Baudelaire melyik korszakalkotó művét fordította magyarra Babits, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc együtt?

Babits Mihály

Baudelaire- fordításkötete (Tóth Á. és Szabó L-cel)

Krúdy Gyula

Baumgarten-díjat kapott 1930ban

Illyés Gyula

Beatrice apródjai hozzá.

Ady Endre - Nekünk Mohács kell

Benedek Marcell szerint "fordított Himnusz". Isten segítségét kéri a költő a magyar nép megbüntetéséhez.

Szabó Lőrinc - Az Egy álmai

Bennünk, bent, nincs részlet s határ, nincs semmi tilos; mi csak mi vagyunk, egy-egy magány, se jó, se rossz. Rejtőzz mélyre, magadba! Ott még rémlik valami elhagyott nagy és szabad álom, ahogy anyánk, a végtelen tenger, emlékként, könnyeink s vérünk savában megjelen.

Ady Endre - Az ős Kaján

Bibor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bibor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babilon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem.

Ady Endre - A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit.

Kosztolányi Dezső - Számadás

Borús e táj. Borzaszt a forradalmár, kinek a falba koppan szelleme, s fia holttestén az anya, ki barbár jaját okádja - iszonyú zene -, aztán mit írsz, ha sorsuk írva van már, hol tiltakozhatsz és hogy ellene? de hát hova mehetnél? mit akarnál? mi érdekelne még, mi kellene? Sok pénz talán? kenyér zsíros karéja? egy mozicsillag rossz szalag-paréja? vagy gépkocsi? kaland? mily nyomorék, pezsgős ricsaj? cicázó, éji réja? az ócska élet mily rongy kabaréja, melytől a fő zúg és a gyomor ég?

Babits Mihály

Bp-i egyetem magyar-francia szakán tanult, filozófusnak készült.

Ady Endre - Temetés a tengeren

Breton parton sújt majd az álom S alszunk fehéren és halottan Tengeres, téli, szürke tájon. Jönnek erős, breton legények S fejkötős, komoly, szűz leányok S fölzeng egy bús, istenes ének. Köd és zsolozsma. Zúg a tenger, Vörös bárkára visznek minket Könnyel, virággal, félelemmel. S téli orkán vad szele dobban, Vörös bárkánk tengerre vágtat S futunk fehéren és halottan.

Juhász Gyula - Tápai lagzi

Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig.

Juhász Gyula - Tápai lagzi

Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang, Beléjekondul a repedt harang, Kutyák vonítanak a holdra fel, A túlsó parton varjúraj felel. Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig. De télen, télen a világ megáll És végtelen nagy esték csöndje vár, Az ember medve, alszik és morog. Benn emberek és künn komondorok. Brummog a bőgő, elhervad a hold, Fenékig issza a vőfély a bort, Már szürkül lassan a ködös határ, És a határban a Halál kaszál...

Szabó Lőrinc - A huszonhatodik év

Búcsúzunk, édes kétségbeesésem? Mindig búcsúzunk! Valami selyem, valami hűvösség a szívemen, valami béke vagy már: alig érzem fájónak ezt a fájdalmat: becézem, hisz már rég csak általa vagy velem, s szomorúan bár, mégis édesen meg-megismétled, amit veled éltem e tündér földön: teleröpködöd multunk éveit, a huszonötöt, s ezt, a huszonhatodikat, örök búcsúm, te társam, halott útitárs: tárt szivemben mindig itthon találsz, és akárhogy fáj, vígasz, hogy te fájsz.

Tóth Árpád - Körúti hajnal

Bűvölten állt az utca. Egy sovány Akác részegen szítta be a drága Napfényt, és zöld kontyában tétován Rezdült meg csüggeteg és halovány Tavaszi kincse: egy-két fürt virága. A Fénynek földi hang még nem felelt, Csak a szinek víg pacsirtái zengtek: Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek. Bús gyársziréna búgott, majd kopott Sínjén villamos jajdult ki a térre: Nappal lett, indult a józan robot, S már nem látták, a Nap még mint dobott Arany csókot egy munkáslány kezére...

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

Csak 1956-ban, a forradalom alatt, és 1986-ban jelenhetett meg. Paul Eluard Szabadság című versére evokál, annak litániaformájára, léthelyzetére. A költemény egyetlen mondat, meghatározó a gondolatritmus és a kulcsszavak ismétlődése. A zsarnokság az egész társadalmat áthatja, a magánéletre, a személyiség egészére, a gondolatokra is igényt tart.

Babits Mihály - Fekete ország

Csap csak a csáklyád, fúr be fúród: S mélyre merítsd bár tintapatakját Még feketébben árad, ömöl Nézd a fű magját, nézd a fa makkját, Gerle tojását, csíragolyót, Fekete, fekete, fekete, Fekete kelme, s fekete elme, Fekete arc és fekete gond, Fekete ér és fekete vér és Fekete velő és fekete csont. Más szín a napfény vendég-máza A nap a színek piktora mind: Fekete bellül a földnek váza, Nem a fény festi a fekete színt Karcsú sugárecsetével Nem: Fekete az anyag rejtett lelke, Jaj, Fekete, fekete, fekete.

A varázsló kertje, Anyagyilkosság, A vörös Eszti, A Janika

Csáth Géza művei. (4)

Trisztán Tzara

Dadaizmus alapítója. 1916-ban kiáltványt ad ki.

Babits Mihály

Dante fordításáért San Remo-díjat kapott és MTA tagja lett

Babits Mihály

Dante: Isteni színjátékot fordította magyarra (1929-re kész a teljes mű)

Szabó Lőrinc - Az Egy álmai

Drámai monológ az agnoszticizmus (kétkedés a világ megismerhetőségében) és pesszimizmus jegyében. A széthullott világgal szemben az egyén védekezésként saját belső világában keresi a szabadságot és teljességet.

Füst Milán

Drámaíró, költő, esztéta, a nyugatosok magányos képviselője. Karinthy barátja, Illyés Gyula és Weöres Sándor szellemi atyja. Művészeti elveinek összefoglalása: Látomás és indulat a művészetben (1948). Versbeszéde újszerű.

Babits Mihály

Drámái: Laodameia; A literátor (ezt Kazinczyról)

Ady Endre - A muszáj Herkules

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S nekihajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek. Szeretném már magam utálni, De, istenem, ők is utálnak: Nem szabad, nem lehet megállni. Szeretnék fájdalom-esetten Bujdosni, szökni, sírni, fájni. De hogy ez a csürhe nevessen? Szegény, muszáj Herkules, állom, Győzöm a harcot bús haraggal S késik az álmom s a halálom. Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd: Így nem fogok sohse meghalni.

Ady Endre - A lelkek temetője

E föld a ..., Ciprusos, árva temetője, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belőle. Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek. Ez a szomorú magyar róna, Halálszagú, bús, magyar róna, Hány megölt lélek sikoltott Bús átkot az egekig róla. Óh, boldogak itt, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddő a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a néma békét. a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi, szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi és az álomnál csendesebben egy arra ringó, könnyűcske hintó mélyébe lebben s tovább robog kacér mosollyal ebben. aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan-lángoló Tejutnak arany konfetti-záporába sok száz bazár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van és fölvilágolt mély értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek.

Tóth Árpád - Körúti hajnal

Egy kirakatban lila dalra kelt Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt Hangon a harangok is felmerengtek.

Külvárosi éj

Egy kötet címadó verse, a fény, víz, homály, csönd motívumai szövik át. Társadalmi magatartásformák füzére, a látvány látomássá tágul. (J.A.)

József Attila - Flóra ciklus

1. Hexaméterek Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra! E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről, mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek. Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény, és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem. 2. Rejtelmek Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe'. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe. Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted. Én is írom énekem: ha már szeretlek téged, tedd könnyüvé énnekem ezt a nehéz hűséget.

Krúdy Gyula

14 évesen :első novellája

Ady Endre

1877 Érmindszent - 1919 Budapest

Krúdy Gyula

1878 ,Nyíregyháza- 1933, Bp

Móricz Zsigmond

1879, Tiszacsécse - 1942, Pest

Juhász Gyula

1883 - 1937 Szeged

Babits Mihály

1883 Szekszárd ("Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem")- 1941 Budapest

Kosztolányi Dezső

1885, Szabadka - 1936, Bp

Tóth Árpád

1886 Arad - 1928 Pest

Kassák Lajos

1887 Érsekújvár - 1967 Budapest

Krúdy Gyula

1892-1910-ig tartó első korszakának munkáin az adott költő érezhető (Az aranybánya, A podolini kísértet)

marxizmus

19. században született filozófiai irányzat. Végcélja: osztályon felüli társadalom - osztályok nélküli társadalom (utópista szocialisták már kitalálták: falanszter). Mindenki tudása szerint dolgozik és egyformán igényei szerint részesül.

Szabó Lőrinc

1900 Miskolc - 1957 Budapest

Illyés Gyula

1902 Rácegrespuszta - 1983 Budapest

József Attila

1905. ápr.11 ,Bp- 1937 dec.3. Balatonszárszó

Kosztolányi Dezső

1906-ban a budapesti Napló munkatársa. Ady helyére lépett. Később a Nyugat munkatársa lesz.

Babits Mihály

1909 első verseskötete: Levelek Iris koszorújából

Marinetti

1909-ben Olaszországban adják ki a futurista kiáltványt. Ki az, aki kiadja? - Innen számítjuk az avantgard kialakítását.

József Attila

1910: Országos Gyermekvégő Liga révén Ő és Etus nővére Öcsödre került nevelőszülőkhöz

Krúdy Gyula

1910es években kialakította azt a sajátos elbeszélésmódot,amelynek központi problémájává az emlékezést és ennek elbeszélés technikai következményeit tette

Babits Mihály

1911 első verseskönyve Herceg,hátha megjön a tél is!

Ady Endre

1911 óta levelezik az akkor 17 éves Boncza Bertával, (Csinszka) akit 1914-ben meglátogat Csucsán, majd egy évre rá elveszi. Életében ez a csendes, odaadó szerelem.

Babits Mihály

1911-16 Recitativ - kötet

Krúdy Gyula

1911-1918-ig tartó második korszakában lel rá igazi hangjára (A vörös postakocsi, Szindbád-novellák)

Örkény István

1912, Bp - 1979,Bp

Ottlik Géza

1912, Budapest - 1990, Bp

Juhász Gyula

1914-ben a kórházban megismerkedett Eörsi Júliával, aki viszonozta a költő érzelmeit. (Az újságírónő 1957-ben Tiéd a sírig című művében emléket állít szerelmüknek).

Babits Mihály - Húsvét előtt

1916 I.vh -s költészete!!!! -felkérték a Zeneakadémia nagy eseményére szavalni - nem szívesen, de elvállata (nem egy közszereplő) - szembe ment! (békét kívánt, de ekkor háborút kell éltetni!!) -ebben győzi meg magát - 1.rész: haború "malom"-őrül 2. Legyen béke! -lelassul -Húsvét: harangok, feltámadás - végé: legyen végtisztelet, de csak előre nézzünk! "szeressük és megértsük az egész világot" eleje: "S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán," s-> nem kéne mondania, de mégis; kapcsolatos kötőszó "ha szétszakad ajkam, akkor is," -tételmondata ; szöveghiány van( akkor mi lesz?-nem tudjuk) "most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének!" "Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst," "hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már!"

Tóth Árpád

1917-től Hatvany Lajos folyóiratának, az Esztendőnek a segédszerkesztője.

Krúdy Gyula

1918-1933ig tartó harmadik korszakában A történelmi regényei mellett megjelent a dzsentritéma (Boldogult úrfikoromban, Hét bagoly)

Ady Endre

1919 január 27.-n hal meg agyvérzésben, a nemzet halottjaként temetik el.

Babits Mihály

1920 Nyugtalanság völgye- verseskötete

József Attila

1920: Gyámja Makai Ödön (ügyvéd) lett

Babits Mihály

1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával (írói álnevén: Török Sophie).

Szabó Lőrinc

1921-től az Est Lapok munkatársa, stílusban a népies írókhoz csatlakozik.

József Attila

1922: Első verseskötete Szépség koldusa (Juhász Gyula-mentora-írt hozzá előszót)

József Attila

1925: Tiszta Szívvel c. verse

Babits Mihály - Cigány a siralomházban

1926 -ars p. költ. -átértékeli az első korszakát-> akkor volt jó író - I.vh. korszak -ma: nehezen születnek versei,fájdalom -NEGATÍV ARC P.: nem kell a költészere,mert nem ér az semmit. - elutasítja első korszakát és alkotásait -közösségért aggódik,nyit felé -vers változásainak oka - "Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt," "Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang" "Nem magamért sírok én: testvérem van millió" "Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint cigány a siralomházban." "Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó?"

Kosztolányi Dezső - Édes Anna

1926. június 1-jétől a Nyugat közölte folytatásban, közönségsiker. Két év eseményeit öleli fel a történet (Kun Béla elrepül), 1919. júl. 31-én kezdődik és 1921 őszén zárul. A címszereplő késleltetve jelenik meg, 1919. augusztusában áll be cselédlánynak a Vizy családhoz.

Babits Mihály

1927-ben Baumgarten-alapítvány kurátora (döntnöke) lett

Babits Mihály, Móricz Zsigmond

1927-től a Nyugat két fontos szerkesztője.

József Attila

1929 kötete : Nincsen apám, se anyám

Móricz Zsigmond

1929 és 1933 között Babitscsal együtt szerkesztette a Nyugatot.

Babits Mihály

1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal, 1933tól- 1941ig Gellért Oszkárral szerkesztette a Nyugatot (1933-ban főszerkesztője lett)

József Attila

1930-ban a Toll c. folyóiratba elutasító bírálatot ír Babits: Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről

József Attila

1930: Belépett az illegális kommunista pártba-> 1934-re kizárják

József Attila

1931: Kritikával illeti Móricz és Kassák alkotásait.

József Attila

1932 kötete: Külvárosi éj 1934 kötete: Medvetánc

Németh László

1932-36-tól saját folyóiratot indított, a Tanút. Hódmezővásárhelyen emlékmúzeumot emeltek számára.

József Attila

1932-ben szerkesztette a Valóság című illegális folyóiratot.

Babits Mihály - Ősz és tavasz között

1936 -műfaja:elégia -elégikus cím -elégia -halál és elmúlás -refrénes: "Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!"-refrén kétségbeesés, általánosít->elfogathatóbbá válik -önmetafora. pehely vagyok-> könnyű, jelentéktelen, bizonytalan -folyamatos télben él - nincs nyár - barátai elhagyják: mélypont - "Este van már, sietnek az esték álnokul mint a tolvaj öregség mely lábhegyen közeledik, halkan, míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van!" "Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj." "száradt tőke" "hó" "elfogy az ó, most kezd fogyni az új," "Csak az én halálom nem halandó." "Mennyi munka maradt végezetlen! S a gyönyörök fája megszedetlen..."

József Attila

1936-ban Ignotus Pállal megalapították a Szép Szó című folyóiratot, melynek szerkesztőjévé vált.

Babits Mihály

1938-tól beszélgető füzetekben érintkezett a külvilággal.

Babits Mihály - Jónás imája

1939 -Függelékként illeszti hozzá előző plagizáló művéhez (ószövetségi történet) - azonosul főszereplővel : műtéte után hálát ad, hogy szólhat/írhat még -személyes - 2 kulcsszó: gazda, patak -hasonló motívumok az eredetiből -" túláradt patak"=önmetafora,meder,gondolatok, negatív önkritika, patak céltalan -Gazda=Isten metaforája/vezető

Móricz Zsigmond

1939-től haláláig a Kelet Népe című folyóirat szerkesztője.

Illyés Gyula

1941-ben, a Nyugat betiltása után Magyar Csillag néven próbálja folytatni az irodalmi folyóirat hagyományait, majd a Választ indítja újra.

Illyés Gyula

1945 után szinte egyedül marad mint ismert magyar költő, az irodalom vezéregyéniségévé válik, célja a különböző mozgalmak összekapcsolása. Valamennyire az állammal összhangban kellett dolgoznia, külföldi konferenciákra őt küldték, közben 3x kapott Kossuth-díjat.

Szabó Lőrinc

1949-ben a kormány félreállítja, csak műfordításokat publikálhat

Illyés Gyula

1956-ban híressé vált versét, az Egy mondat a zsarnokságról-t szavalja.

Szabó Lőrinc

1957-ben Kossuth-díjat kap, ugyanebben az évben hal meg

József Attila - Hazám

2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk!

József Attila - A Dunánál

2 Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk - ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. 3 Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt - ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd, ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős - az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom!

Illyés Gyula

Felesége Kozmutza Flóra.

Szabó Lőrinc

Felesége Mikes Klára, titokban huszonöt évig viszonya volt Korzáti Erzsébettel, akinek öngyilkossága nagyon megviselte.

Babits Mihály

Felesége: Tanner Ilona költő- és írónő = Török Sophie álnevet használta

Szabó Lőrinc

Fiatalkorában Babitsnál lakik, aki mestere és barátja.

Egzisztencializmus

Filozófiai nézet a 20. században. A nagyvárosok megszületésével alakul ki. Elidegenedés. Két állítása: 1. a lét értelmetlen. 2. Az ember magányos, fél, szorong. pl.: Camus - nála kicsit optimistább.

Sigmund Freud

Filozófus. Úgy véli gyermekkorból sok minden megmarad, ami nagyon befolyásolja a felnőttkori személyiséget -> pl.: gyermekkori traumák. -> mai napig is vita: mennyi a magunkkal hozott és mennyi a nevelés.

Móricz Zsigmond - ÁrvácskaJózsef Attila - Flóra ciklus

Fogadott lánya, Csibe megható története.

József Attila - Judit

Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik már, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, mint a hajdani hidegek idejében, még mikor, kedves, nem öleltelek, mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy nem vagyok veled. Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ s félelmetesebb. Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha már szétesett. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj, egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj.

Álomfejtés

Freud fő művének címe (kötet).

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Félek mindenkitől, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd.

Ady Endre - A föl-föl dobott kő

Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomoruan magyar. Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.

Illyés Gyula - Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén néha a kíntól, többször a béna dühtől, megalázott. Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a gazban, az aljban. Mint évszázadokon át a behúzott vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem fáj fejem aggjai közt. A nádkúpban remegő lányok közt, mialatt átrobogott a tatár. A szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajak-mozgás mímelte a szót, mert hangot sem tűr a török, mert arcba csap ostor -: most mutatod meg, most igazán - nekem is, mire vagy jó, most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek kőharapó erejét.

Illyés Gyula - Bartók

Gondolati lírájának egyik csúcsteljesítménye. Rapszodikusan induló, majd meditálóvá szelídülő óda. A zeneszerző halálának tizedik évfordulójára írta a költő. A bartóki zenét az emberi lélek kifejezőjének tartja. A "hangzavarnak" társadalmi funkciója, valóságtükröző szerepe van. A disszonancia az egész 20. század jellemzője.

Ady Endre - De ha mégis?

Gondoltam: drága, kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni Ebben a gyilkos, vad dúlásban. Mikor mindenek vesznek, tűnnek, Tarts meg tegnapnak, tanuságnak, Tarts meg csodának avagy bűnnek. Mikor mindenek futnak, hullnak, Gondoltam: drága, kicsi társam, Tarts meg engem igérő Multnak. Tarts meg engem, míg szögek vernek, Véres szivemmel, megbénultan, Mégiscsak tegnapi embernek. Karolsz még, drága, kicsi társam? Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj, Ebben a véres ájulásban. De ha megyek, sorsom te vedd el, Kinek az orkán odaadta, A te tűrő, igaz kezeddel.

József Attila - Gyermekké tettél

Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim. Számban tartalak, mint kutya a kölykét s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak. Az éveket, mik sorsom összetörték, reám zudítja minden pillanat. Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

József Attila

Gyámja beiratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba. Érettségijét végül magántanulóként előrehozva jelesre végezte el. 1924-től a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Később bécsi egyetem, majd Párizsban a Sorbonne hallgatója. Végül budapesti egyetem.

Ady Endre - Mag hó alatt

Gyötrött és tépett magamat Régi hiteiben fürösztve Vérből, jajból és lángból Szedegetem össze S elteszem, mint életes holtat. Kell még Tegnapról hív tanu S kell talán az én hadisarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberű új világra. Vád nélkül széttekintgetek Majd vertségek és diadalmak Földjén, hogy a kaoszból Harsos igét halljak, Vagy harsos igét én hallassak.

Babits Mihály - In Horatium

Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha nem hallott verseket ma, múzsák papja, erős fiatal füleknek. Nézz fel az égre: barna cigány ködök - nézz szét a vízen: fürge fehér habok örök cseréjükért hálásak halld, Aiolost hogyan áldják, dallal. A láng is hullám. Szüntelenül lobog főnix-világunk. Igy nem is él soha, mi soha meg nem halt. Halálnak köszönöd életedet, fü és vad! Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«, így akarák Thanatos s Aiolos. Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra. S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!

Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre

Ha te nem jöttél vóna, Ma már tán panaszló szám se szólna S gúnyolói hivő életeknek Raknak a koporsóba. Nézz, Drágám, rám szeretve, Téged találtalak menekedve S ha van még kedv ez aljas világban: Te vagy a szívem kedve. Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre S legyenek neked sötétek, ifjak: Őszülő tincseimre.

József Attila - Kései sirató

Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak vége volt s ez összekuszálódott Budapesten kenyér nélkül, üresen állt a bolt. A vonattetőn hasaltam keresztben, hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; neked, én konok, csirkét is szereztem s te már seholse voltál. Tőlem elvetted, kukacoknak adtad édes emlőd s magad. Vigasztaltad fiad és pirongattad s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. Levesem hütötted, fujtad, kavartad, mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem! Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad - félrevezettél engem.

József Attila - Születésnapomra

Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: „Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" - gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj - Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!

Kosztolányi Dezső

Harmos Ilona színésznőt veszi el feleségül.

Ady Endre - Búgnak a tárnák

Havas csúcsával nézi a napot Daloknak szent hegye: a lelkem, Gonosz tárnáktól általverten. Álmok, leányok, bomlott ingerek, Gondok, kínok vájták a mélyet: Gyűltek a tárnák és a rémek. Fent, fent a csúcson: nagy-nagy szűzi csönd, Gondolat-manók csoda-tánca, Lent: a rémeknek harsogása. Lelkem tetőjén szent táncaikat Fürge manók riadva járják, Lentről, lentről búgnak a tárnák. Egy pillanat és megindul a hegy: A büszke tető táncos népe Bevágódik a semmiségbe.

József Attila - Téli éjszaka

Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival. A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz. S a szív a hang. Csengés emléke száll. Az elme hallja: Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja a pántos égbolt lógó ajtaját, melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át.

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy.

Pacifista

Hogyan áll a háborúhoz a Nyugat?

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van

Ady Endre - Jó Csönd-herceg előtt

Holdfény alatt járom az erdőt. Vacog a fogam s fütyörészek. Hátam mögött jön tíz-öles, Jó Csönd-herceg És jaj nekem, ha visszanézek. Oh, jaj nekem, ha elnémúlnék, Vagy fölbámúlnék, föl a Holdra: Egy jajgatás, egy roppanás. Jó Csönd-herceg Nagyot lépne és eltiporna.

Kosztolányi Dezső

Hugom című verse legkisebb hugának szólt, aki vénlány maradt. (nagyon szerette őt)

József Attila - Medáliák

Huszonhárom király sétál, jáspiskorona fejükben, sárga dinnyét edegélnek, új hold süt a balkezükben. Huszonhárom kölyök császkál, csámpás sityak a fejükben, görögdinnyét szürcsölőznek, új nap lángol jobbkezükben. 12 Az eltaposott orrú fekete, a sárga, kinek kékebb az ege, a rézbőrű, kin megfagyott a vér és a lidércként rugódzó fehér -

Ady Endre - De ha mégis?

Háború és harmónia, a Csinszka-verseket meghatározó kettősség talán ebben a versben fogalmazódik meg legerőteljesebben.

Juhász Gyula - Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók, Nem mozdulnak a tiszai hajók. Egyiken távol harmonika szól, Tücsök felel rá csöndben valahol. Az égi rónán ballag már a hold: Ezüstösek a tiszai hajók. Tüzeket raknak az égi tanyák, Hallgatják halkan a harmonikát. Magam a parton egymagam vagyok, Tiszai hajók, néma társatok! Ma nem üzennek hívó távolok, Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

Illyés Gyula - Testvérek

Három nap néztem volna csak szemed árnyékos völgyét, szemöldöködet, a pillák sűrű sását, mely között az eleven kis vadvíz incseleg, villantja fényét, fürge terveit, sikos halacskák szökdeléseit - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat. S töltöttem volna három új napot csak nézni némán a hű hajlatot: ruhád alól kisejlő kebledet, a csillagot, mely rajta szendereg, s készül, fényküllőt ütve lágy mezén, már tündökölni sorsom éjjelén - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat. S elég lett volna újonnan nekem csak legeltetni, itatni szemem szép szárba szökkent páros térdeden, melyek hivalgón, mégis derűsen, mint fényes kapu kettős szárnyai tán bíztatták már egymást nyílani - Három nap néztem volna hallgatag az egyiket, aztán a másikat.

Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke

Hát légy üres te s könnyű, könnyű, örökre-játszó, látó, de messze-látszó, tarkán lobogva száz szó selymével, mint a zászló, vagy szappanbuborék fenn, szelek között, az égben, s élj addig, míg a lélek, szépség, vagy a szeszélyek, mert - isten engem - én is, én is csak addig élek. Menj mély fölé derengni, burkolva, játszi színben, légy mint a semmi, te minden.

Krúdy Gyula

Híres novellái: Utazás éjjel; Mákvirágok kertje; Tótágas

Molnár Ferenc

Híres színdarabja a Játék a kastélyban, Liliom, A láthatatlan ember, A film szelleme.

Ady Endre - Meg akarlak tartani

Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak. Testedet, a kéjekre gyúltat, Hadd lássam mindig hóditón, Illatos vánkosán a multnak. Meg akarlak tartani téged, Ezért választom őrödül A megszépítő messzeséget. Maradjon meg az én nagy álmom Egy asszonyról, aki szeret S akire én örökre vágyom.

Ady Endre - Mag hó alatt

Hős emberségem, várakozz, Szép álmokat aludj, lefénylett Jós és jó magyarságom, Hívni fog az Élet S föltámadások örök Rendje. Most tél van s szegény mag-magam Megnémítva és behavazva Rendeltetés hitével Őrzöm meg tavaszra, Igazimnak sarjadásáig.

Kosztolányi Dezső - Számadás

Igen, kiáltsd ezt: gyáva az, ki boldog, kis gyáva sunnyogó, mindent bezár, bezárja életét is, mint a boltot, mert benne van a csillogó bazár, és félti kincsét, a sok cifra foltot, a lelke szűk, kucorgó és sivár, rablót neszel, mihelyt gyerek sikoltott, örökre reszket és örökre vár. Hazája ház, barátja az erős, hitvány rokonja az ki ismerős, határa kertfal, tyúkól, pincegátor, de a boldogtalan tanyája sátor, zászlója felleg, ő, csak ő a bátor s a jó, csak a boldogtalan a hős.

Ady Endre

Ignótusz kritikájára válaszként írja A duk-duk affér című verset, később nyilvánosan bocsánatot kér.

Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú

Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!

József Attila - Bukj föl az árból

Ijessz meg engem, Istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra. Én, akit föltaszít a ló, s a porból éppen hogy kilátszom, nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom. Gyulékony vagyok, s mint a nap, oly lángot lobbantottam - vedd el! Ordíts reám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre menyköveddel. És verje bosszúd, vagy kegyed belém: a bűntelenség vétek! Hisz hogy ily ártatlan legyek, az a pokolnál jobban éget. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. Meghalni lélekzetemet fojtom vissza, ha nem versz bottal és úgy nézek farkasszemet, emberarcú, a hiányoddal!

Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú

Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le S lombjából felém az ő lelke reszket?

Ozorai példa, Fáklyaláng, Kegyenc, Különc, Tiszták, A testvérek, Dózsa György

Illyés Gyula drámái. (7)

A testvérek

Illyés Gyula drámája. A Dózsa testvérek sorsán keresztül mutatja be a reformer és a forradalmi út eltéréseit kiélezett történelmi helyzetben.

Különc

Illyés Gyula drámája. A Kegyenc ikerdarabja. Teleki László tragédiája a hatalom kiszolgálásának stációi húzódnak meg.

Kegyenc

Illyés Gyula drámája. Helyszíne az ókori Róma. Üzenete: "embertelen módon szent ügyet sem lehet szolgálni."

Ozorai példa

Illyés Gyula drámája. Központjában intelem áll: a nemzet sorsáért, a haladás sikeréért vezetők és vezetettek viszonya a felelős.

Ifjúság, Hősökről beszélek, Három öreg

Illyés Gyula elbeszélő költeményei

Kozmutza Flóra

Illyés Gyula feleségének neve.

Hunok Párizsban

Illyés Gyula regénye. Komplex prózai ábrázolásmód jellemzi a művet, egyszerre szellemi korrajz, eseménytörténeti tabló, nevelődési regény.

Nehéz föld, Sarjúrendek, Rend a romokban, Új versek, Dőlt vitorla

Illyés Gyula verseskötetei.

Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke

Indulj dalom, bátor dalom, sápadva nézze röptöd, aki nyomodba köpköd: a fájdalom. Az életen, a szinten, a fénybe kell kerengni, légy mint a minden, te semmi. Ne mondd te ezt se, azt se, hamist se és igazt se, ne mondd, mi fáj tenéked, ne kérj vigaszt se. Légy mint a fű-fa, élő, csoda és megcsodáló, titkát ki-nem-beszélő, röpülő, meg-nem-álló. Légy az, ami a bölcs kéj fölhámja, a gyümölcshéj remek ruhája, zöld szín fán, tengeren a fölszín: mélységek látszata. No fuss a kerge széllel, cikázva, szerteszéjjel, ki és be, nappal-éjjel, s mindent, mi villan és van, érj el. Tárgyalj bolond szeszéllyel, komázz halál-veszéllyel, s kacagd ki azt a buzgót, kinek a mély kell. Mit hoz neked a búvár, ha fölbukik a habból? Kezében szomorú sár, ezt hozza néked abból. Semmit se lát, ha táncol fényes vizek varázsa, lenn nyög, botol a lánctól, kesztyűje, mint a mázsa, fontoskodó-komoly fagy dagadt üvegszemébe. Minden búvárnak oly nagy a képe.

groteszk, irónia, szándékos költőietlenség

Irodalomban 3 kifejezésmód, amely elválik a 20. század elején. - oka: irodalmárok új utakat keresnek.

Ady Endre - Krónikás-ének 1918-ból

Iszonyú dolgok mostan történűlnek, Népek népekkel egymás ellen gyűlnek, Bűnösök és jók egyént keserűlnek S ember hitei kivált meggyöngűlnek. Ember hajléki már rég nem épűlnek, Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek, Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, Ha ő szivükben hív érzések fűlnek. Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek, Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek, Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek, S mégis idegen pokol lángján sűlnek. Itt most vér-folyók partból kitérűlnek, Itt most már minden leendők gyérűlnek, Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek: Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek? Hegedűs fickók többet hegedűlnek, Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek, Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek S íjjedt szelidek szökve menekűlnek.

Ady Endre - Páris, az én Bakonyom

Itt halok meg, nem a Dunánál. Szemem nem zárják le csúf kezek. Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen Valami nagy-nagy, Bús semmiségbe beleveszek. Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet, Tisza kiönthet a magyar síkon: Engem borít erdők erdője S halottan is rejt Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.

József Attila - Elégia

Itt pihensz, itt, hol e falánk erkölcsi rendet a sánta palánk rikácsolva őrzi, óvja. Magadra ismersz? Itt a lelkek egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt oly üresen várnak, mint ahogy a telkek köröskörül mélán és komorlón álmodoznak gyors zsibongást szövő magas házakról. Kínlódó gyepüket sárba száradt üvegcserepek nézik fénytelen, merev szemmel. A buckákról néha gyüszünyi homok pereg alá... s olykor átcikkan, donog, egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy, melyet az emberi hulladék, meg a rongy, rakottabb tájakról idevont. A maga módján itt is megterít a kamatra gyötört, áldott anyaföld. Egy vaslábasban sárga fű virít. Tudod-e, milyen öntudat kopár öröme húz-vonz, hogy e táj nem enged és miféle gazdag szenvedés taszít ide? Anyjához tér így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Ez a hazám.

Illyés Gyula

Itthon Németh László mellett a népi írók legmeghatározóbb alakja.

Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke

Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek. Ó szent bohóc-üresség, szíven a hetyke festék, hogy a sebet nevessék, mikor vérző-heges még ó hős, kit a halál-arc rémétől elföd egy víg álarc, ó jó zene a hörgő kínokra egy kalandor csörgő, mely zsongít, úgy csitít el, tréfázva mímel, s a jajra csap a legszebb rímmel. A céda életet fesd, azt, ami vagy te, tettesd, királyi ösztönöddel ismersz-e még felettest? Az únt anyag meredt-rest súlyát nevetve lökd el, s a béna, megvetett test bukásait a szellem tornáival feledtesd.

Szabó Lőrinc

Jegyben járt Tanner Ilonával, Babits későbbi feleségével.

Ady Endre

Jellemző rá (Léda-versek): A szerelem újfajta ábrázolása: önfeltáró, ambivalens viszony, disszonancia, szenvedély és önzés jellemzi. A szerelem összekapcsolódik a halál motívumával (Lédával a bálban)

Ady Endre

Jogi tanulmányokba kezd, de abbahagyja, újságíró lesz Debrecenben és Nagyváradon.

Juhász Gyula versei, Új versek, Késő szüret, Ez az én vérem, Nefelejcs, Testamentom, Hárfa és holmi

Juhász Gyula kötetcímei (7)

Gulácsy Lajosnak

Juhász Gyula műve, melyben sorsközösséget vállal az elborult elméjű, nagyszerű festővel.

Sárvári Anna, Eörsi Júlia

Juhász Gyula szerelmeinek nevei

Tápai lagzi

Juhász Gyula verse. Ady ugarverseihez hasonlóan hadat üzen a parasztromantikának. A lakodalmi tánc haláltánccá alakul.

Tiszai csönd

Juhász Gyula verse. Az impresszionista tájfestés sajátosságait az igei metaforák hordozzák.

Anna örök

Juhász Gyula verse. Nosztalgikus visszaidézése az Anna-szerelemnek, mely beépült a személyiségbe. A vers végére felerősödik az imádságos hang.

Juhász Gyula

József Attila felfedezője és támogatója.

Szépség koldusa, Nem én kiáltok, Nincsen apám, se anyám, Döntsd a tőkét, ne siránkozz, Külvárosi éj, Medvetánc, Nagyon fáj

József Attila köteteinek címei.(7)

Gebe Márta, Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra

József Attila szerelmei

Holt vidék, Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén

József Attila tájversei.

Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen, Íme, hát megleltem a hazámat

József Attila utolsó három verse

Babits Mihály - A gazda bekeríti házát

Jöhet a vad tánc, tépő, részeg, ál-buján vetkőzni csontig a virágokat; jöhet a vak kacaj ápolt növényeinkre; majd a fehér-csuhás vezeklő, a tél; te csak maradj a tavaly őre! s ha a jövevény lenézve így szól: "Én vagyok az Új!" - feleld: "A Régi jobb volt"- Hősi léceid mögött mint középkori szerzetes dugott a zord sisakos hordák, korcs nomádok, ostoros kép égetők elől pár régi könyvet: úgy dugd magvaid, míg, tavasz jőve, elesett léckatonáid helyén élő orgona hívja illattal a jövendő méheit.

Kosztolányi Dezső - Számadás

Kellesz te még, vijjogni, mint a vércse, nem kérdezni, szabad-e, nem szabad, sosem kimélni a könnyet se, vért se, a semmibe rikoltani szavad, nem hallanak tán, ám ne menj azért se, számodra itt még munka is akad, mindig kell valaki, aki megértse az utcalányt s a tébolyultakat. Ülj egy sarokba, vagy állj félre, nézz szét, szemedben éles fény legyen a részvét, úgy közeledj a szenvedők felé, s ne a törtet tekintsd és csonka részét, de az egész nem-osztható egészét: ki senkié sem, az mindenkié.

Örkény István

Keresztmetszet című folyóirat hozzá (1934-35).

Örkény István

Keresztmetszet című folyóiratot adat ki barátaival.

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem?

Babits Mihály

Egyetemi barátai : Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső - Négyesy László stílusgyakorlatán kötöttek barit.

Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz

Egyetlen alapképre épül: a rekettyevirág olyan, mint egy hajó. (A hajótoposz Alkaiosztól Horatiuson át gazdag hagyományokkal rendelkezik.) A zárlat tudatosan idézi Vörösmarty Előszó című művének befejezését: ha kihal a gonosz emberiség, fellélegzik a világ és eljön végre a vágyott béke.

Tóth Árpád - Körúti hajnal

Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja.

Sören Kierkegoard, Martin Heidegger

Egzisztencializmus atyjai (2 - dán és német).

Jean-Paul Sartre

Egzisztencializmus úttörője a világirodalomban. Művei: Tisztességtudó utcalány c. dráma Szavak c. regény

Camus

Egzisztencializmusra példa. Minden este azon gondolkodik hogy-hogy ma sem lett öngyilkos.

József Attila - Medáliák

Elefánt voltam, jámbor és szegény, hűvös és bölcs vizeket ittam én, a dombon álltam s ormányommal ott megsímogattam a holdat, a napot, és fölnyujtottam ajkukhoz a fát, a zöld cincért, a kígyót, a kovát, - most lelkem: ember - mennyem odavan, szörnyű fülekkel legyezem magam - -

Tóth Árpád

Első kötete 1913-ban a Hajnali szerenád, utolsó 1929-ben a Lélektől lélekig, ebben teljesedett ki igazán a költészete. A tanácsköztársaság zászlajára tűzte Az új Isten című versét. 18 nyelvről fordított.

Ady Endre - A magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.

Babits Mihály

Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom - antiutópiaként olvasható regénye

Babits Mihály - Ősz és tavasz között

Elzengett az őszi boros ének. Megfülledt már hüse a pincének. Szél s viz csap a csupasz szőllőtőre. Ludbőrzik az agyagos domb bőre, elomlik és puha sárrá rothad, mint mezitlen teste egy halottnak. Este van már, sietnek az esték álnokul mint a tolvaj öregség mely lábhegyen közeledik, halkan, míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van! Nem tudjuk már magunkat megcsalni: óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Leesett a hó a silány földre, talán csak hogy csúfságát befödje. Most oly fehér mint szobánkban este fekhelyünk, ha készen vár megvetve, puha dunnánk, makulátlan párnánk: s mintha a saját ágyunkon járnánk, mint a pajkos gyerekek, ha még nem akaródzik lefeküdni szépen, sétálnak az ágy tetején, ringva, mig jó anyjuk egyszer meg nem unja s rájuk nem zeng: »Paplan alá! Hajjcsi!« Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!

Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak

Elér-e hozzád hangom, a szívedhez, E nagy, bíbor virághoz, mely beteg És az agyadhoz, mely - ó drága serleg! - Gyász és nyomor borával telve meg! Elér-e hozzád hangom, a naiv, bús Juhászkolomp a végtelen teren És fölver-e egy percre álmaidbul, Melyekben nincs már többé értelem?

Ady Endre

Elődjének sok szempontból Vajda Jánost tartotta.

Tóth Árpád - Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása.

Babits Mihály

Erato- szerelemkönyve

Ady Endre - Az eltévedt lovas

Erdővel, náddal pőre sík Benőtteti hirtelen, újra Novemberes, ködös magát Mult századok ködébe bújva. Csupa vérzés, csupa titok, Csupa nyomások, csupa ősök, Csupa erdők és nádasok, Csupa hajdani eszelősök. Hajdani, eltévedt utas Vág neki új hináru útnak, De nincsen fény, nincs lámpa-láng És hírük sincsen a faluknak. Alusznak némán a faluk, Multat álmodván dideregve S a köd-bozótból kirohan Ordas, bölény s nagymérgü medve. Vak ügetését hallani Hajdani, eltévedt lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak.

Ottlik Géza

Eslő írásai 1931-ben a Napkeletben jelentek meg, majd 1939-ben a Nyugatban a Drugeth-legenda című elbeszélése. 1945-46-ban rádiódramaturg.

Esti Kornél, Esti Kornél kalandjai

Esti Kornélról szóló kötetcímek.

Kosztolányi Dezső

Eszterházy Péter (író) azt nyilatkozta róla: "Ő a magyar prózaírás kiemelkedő alakja."

József Attila - Kései sirató

Ettelek volna meg!... Te vacsorádat hoztad el - kértem én? Mért görbitetted mosásnak a hátad? Hogy egyengesd egy láda fenekén? Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: haszontalan vagy! nem-lenni igyekszel s mindent elrontsz, te árnyék! Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, ki csal és hiteget! Suttyomban elhagytad szerelmeidből jajongva szült, eleven hitedet. Cigány vagy! Amit adtál hizelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve - nem hallod, mama? Szólj rám! Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda. A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, észreveszi, hogy milyen ostoba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni.

Kosztolányi Dezső - Őszi reggeli

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem.

Szabó Lőrinc

Ki a szerzője a versnek? Tudom, semmi, de semmi közötök hozzám, butuska tücskök a fű között, mégis jólesik azt képzelni, hogy mikor, így, este, ablakot nyitok, nekem üzentek, sok hű kis barát,

Szabó Lőrinc

Ki a szerzője a versnek? időtlen fények közt repűltem a fényszigettenger porszemszigetén szigetporszemek fényporszeme, én.

Apollinaire

Ki adja a szürrealista nevet ennek a stílusirányzatnak?

Kosztolányi Dezső - Számadás

Ki adna másképp inni a betegnek, ha nem mi, kik álmatlanul ülünk, támadna hívő, vértanú, eretnek, ki egy rögeszmén részegülve csüng, látnák-e a vénlányt, kit félrevetnek, ki sírna, ha nem hallaná fülünk, s élnének-e ők is, kiket szeretnek, mi lenne a világ minélkülünk? Mi lenne máskép a világ s ki lenne az állatok irgalmas társa benne, ki lenne hűség és mi lenne ír, s ki lenne az, ki száguld éjjelente a lámpa fényénél a végtelenbe, csodák között s Nirvána-ködben ír?

József Attila - A város peremén

Ki inti le - talán a földesúr? - a juhász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. Kezes állat. No, szóljatok rá! Mi tudjuk a nevét. És látjuk már, hogy nemsoká mind térdre omlotok s imádkoztok hozzá, ki pusztán a tulajdonotok. De ő csak ahhoz húz, ki néki enni maga adott... Im itt vagyunk, gyanakvón s együtt, az anyag gyermekei. Emeljétek föl szivünket! Azé, aki fölemeli. Ilyen erős csak az lehet, ki velünk van teli. Föl a szívvel, az üzemek fölé! Ily kormos, nagy szivet az látott-hallott, ki napot látott füstjében fulladni meg, ki lüktetését hallotta a föld sok tárnás mélyeinek! Föl, föl!... E fölosztott föld körül sír, szédül és dülöng a léckerités leheletünktől, mint ha vihar dühöng. Fujjunk rá! Föl a szivvel, füstöljön odafönt!

Mikes Kelemen

Ki látható a Nyugat emblémáján?

József Attila - Levegőt!

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.

Tamási Áron - Ábel-trilógia

Kihez tartozik? Mi a 3 regény összefoglaló neve? Ábel, a hargitai erdőpásztor fiú igazi népi hős. Minden körülmények között megállja helyét, megőrzi a szülőföldhöz való hűségét. A nevelődési regény világa egyre tágul, az első színtere az erdő, a másodiké az ország, végül Amerika. Bolyongásainak tanulsága: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Léda

Kihez írta Ady? (Becenév) Hódolni kergettem elébed A vágyak éhes csapatát, Nomád, vad, büszke csapatát A vérnek. Irigyellek, szánlak, utállak, Szerencsés koldusasszonya, Királyi koldusasszonya A Vágynak. Csak tudnék én mást úgy kivánni, Mint téged. Óh, csak jönne más. Egy más asszony. Valaki. Más. Akárki.

Csinszka

Kihez írta Ady? (Becenév) Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

Léda

Kihez írta Ady? (Becenév) Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre

Kiindulópontja számvetés: a hiány és a nincs tudomásulvétele. Ezt a tudatot nem feledteti, legfeljebb elviselni segíti az asszonyi hűség és a szerelem.

Móricz Zsigmond - Barbárok

Kilenc novellából álló kötet címe. A szerkezet balladisztikus tömörségű. A címadó írás a szegedi-halasi puszták ridegpásztorainak kietlen világát mutatja be. (gyilkosság, babona megjelenése - kilincsen a szíj, Veres juhász)

Kassák Lajos

Kinek a művei? Életsiratás (novelláskötet) 1912 Misilló királysága (regény) 1912 Éposz Wagner maszkjában (verseskötet) 1915 Egy ember élete (önéletrajzi regény) 1922

Illyés Gyula

Kinek a szociográfiai regénye a Puszták népe?

Babits Mihály - Herceg, hátha megjön a tél is!

Kinek mely kötetére ismersz? A görögségélmény erősödése és Bergson filozófiájának hatása jellemzi. Bergson felfogásában az élet célelvű, de a célhoz vezető út kiszámíthatatlanul szerteágazó, akadályokkal teli. Ezekkel ütközve az ember az életlendület által halad tovább. A versekben a görögségélmény, a mítosz megjelenése meghatározó (Klasszikus álmok; Campagna éneke)

Babits Mihály - Levelek Iris koszorújából

Kinek mely kötetére ismersz? Iris az istenek követe, a sokszínűség, a szivárvány szimbóluma. A levelek a versek. Gyakran egymástól elütnek nem önmagukban, hanem a kötet egészében tükrözik a sokszínűséget. A kötet három pillérre épül: - a programadó nyitó vers az In Horatium - a kötetet A lírikus epilógja zárja - A középső pillér a Húnyt szemmel, a szecesszió életérzésének egyik legszebb magyar megnyilatkozása.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna

Kinek mely regénye? Ő a tökéletes cseléd, azonban addig gyűlnek benne az elfojtott indulatok, a kimondatlan sérelmek, míg kettős gyilkosságok követ el. Tettének oka társadalmi és lélektani is: nem lehet tökéletes géppé alacsonyodni, mindenki őrzi az emberi méltóság igényét. A Vizy család sorsának hátterében a 20. századi magyar történelem tragikus eseményei (a Tanácsköztársaság utolsó napjai, Budapest román megszállása, a trianoni békeszerződés) és a torz társadalmi berendezkedés áll.

Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai

Kinek szólsz, lélek? Mondják, milliók nyögését nyögd ma, testvérek vagyunk s mit ér a szó, amely csupán tiéd? De istenem, hát testvér az aki nem hallja meg testvére panaszát ha nem övé is? Önző a világ: csak közös ínség, közös láz, közös zavar dadog - a többi csönd s magány. A líra meghal, és a szerelem, mint a galambok csókja, hangtalan.

Babits Mihály

Kire ismersz? Felfogása sok tekintetben Martin Heidegger halálértelmezésével rokon: "mindenkinek a saját halálát kell meghalnia". A magára maradottságot segíthet elviselni Goethe felismerése, hogy " a világon minden csak hasonlóság, hasonlat, példázat"; azaz a szenvedést és a halálhoz vezető utat az emberiség történetében emberi méltósággal már sokan megtették, az ő példájuk adhat erőt. Az író kései lírájában felerősödnek a kultúr- és művészettörténeti rájátszások, allúziók, hasonlatok.

Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én

Király István 'mégis-morálnak' nevezi a versben megszólaló kemény, dacos, meg nem alkuvó magatartást.

Ady Endre

Kiről írta Babits? Hajdan mint bajnok társa mellett, melletted mentem harc elé: neked egyfelé győzni kellett, nekem harcolni kétfelé. Győztél; s a harc új harcot ellett, visszáját úntig meglelé, s harccal a szívem úgy betellett: alélva kérdem: több jön-é? Ó te rég ismert ismeretlen, ki mellé csúful emlegettek, kinek nem tudtam lenni társa, de egy anyánk volt: Magyarország: Mégis vérek vagyunk mi ketten, bár ellentétek, együtt eggyek, harcom a harcod folytatása, s testvérül szólok íme hozzád:

Ady Endre

Kiről írta Juhász Gyula? Mint az ítélet s mint a diadal: Megjött ..., az új és a magyar!

Ady Endre

Kiről írta Szabó Lőrinc? s: „Züllött alak, valaha ide járt", nyújtotta a könyvet a pulton át... Züllött alak? Hm. Érdekes lehet. Olvasni kezdtem az Új Verseket.

Ady Endre

Kit idéz/szólít meg Babits? Hajdan mint bajnok társa mellett, melletted mentem harc elé: neked egyfelé győzni kellett, nekem harcolni kétfelé.

Arany János

Kit idéz/szólít meg Babits? Hunyt mesterünk! tehozzád száll az ének: ládd, léha gáncsok lantom elborítják s mint gyermek hogyha idegenbe szidják édesapjához panaszkodni tér meg:

Horatius

Kit idéz/szólít meg Babits? S ha Tibur gazdadalnoka egykor ily mértéken zengte a megelégedést, hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!

Zrínyi Miklós

Kit idéz/szólít meg Babits? Szent Márk dicső terén, melyet mélán tapostam, valaha réges-rég egy másik bús magyar, méltóbb költő mint én, és hős mint senki mostan, tiport hatalmasan, ki tudta mit akar!

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd.

József Attila - Nagyon fáj

Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is - ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. Ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat. Nincsen egyéb menedékünk; a kés hegyét bár anyádnak szegezd, te bátor! És lásd, akadt nő, ki érti e szavakat, de mégis ellökött magától. Nincsen helyem így, élők közt. Zúg a fejem, gondom s fájdalmam kicifrázva; mint a gyerek kezében a csörgő csereg, ha magára hagyottan rázza.

Kosztolányi Dezső

Kiáll Móricz Zsigmond mellett, akit kitesznek a Petőfi társaságból. Ő is kilép. Cserébe Móricz Nobel-díjra szeretné jelöltetni őt.

kubizmus

Kocka -cubus szóból 1908-tól van jelen. Szinte minden új irányzat kiindulópontja: képzőművészetből indul.

konstruktivizmus

Konstruálás - épít, szerkeszt kifejezésből. Építészetben jellemző főleg. A célszerűség a lényeg! Nagyfokú szerkesztettség jellemzi. Geometriai síkformák használata -> funkcionalizmus ebből nő ki. -> Szovjet Oroszországból indul.

Móricz Zsigmond - Rokonok

Koppjás István története a dzsentritéma lezárása Móricznál. A dzsentri réteg erkölcsileg lehanyatlott, korrumpálódott.

Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd

Korai nyelvemlékünkre evokál, a halál okozta megrendülést fejezi ki a temetési beszéd ünnepélyességével. A kincstármetafora a létezés teljességét jelenti. A zárlat meseformulája a lassú felejtést előlegezi.

Ady Endre - Az ős Kaján

Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. „Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem." Nyögve kinálom törött lantom, Törött szivem, de ő kacag. Robogva jár, kel, fut az Élet Énekes, véres és boros, Szent korcsma-ablakunk alatt. „Uram, kelj mással viadalra, Nekem az öröm nem öröm, Fejfájás a mámor s a hírnév. Cudar álmokban elkopott A büszke oroszlán-köröm." „Uram, az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt. Mit akar A te nagy mámor-biztatásod? Mit ér bor- és vér-áldomás? Mit ér az ember, ha magyar?"

Kassák Lajos

Kortárs című lap hozzá. (1947-48)

Illyés Gyula - Fáklyaláng

Kossuth és Görgei kiélezett vitája a szabadságharc további lehetőségeiről. Kossuth eszmékhez való ragaszkodás, Görgey a realitás képviselője.

Aranysárkány

Koszti regénye. Egy tanítványa megveri Novák tanúr urat, aki szégyenében öngyilkos lesz.

Boszorkányos esték

Kosztolányi Dezső elbeszéléskötete. Freudi hatást mutat.

Édes Anna

Kosztolányi Dezső regényének címe. Freudi hatás érezhető benne. Öntudatlan lázadás (kámfor szaga undorítja). Sokáig elfojtja érzelmeit, de végül kitörnek. Korrajz - főszereplő sorsába beleszól a politika, a protekciózás. Kosztolányi megjelenése keretezi a művet.

Ady Endre

Kosztolányi bírálata hozzá: Az írástudatlanok árulása. (1929)

Szegény kisgyermek panaszai

Kosztolányi első nagy versciklusának címe, mely átütő sikert arat. (szereplíra). Sok Adys hatás felfedezhető benne: szimbolizmus, impresszionizmus.

Négy fal között

Kosztolányi első verseskötetének címe. (Ady rossz kritikát ír róla)

Harmos Ilona, Görög Ilona

Kosztolányi felesége, neki írói álneve.

Lichtmann Anna

Kosztolányi feleségének neve.

Négy fal között, A szegény kisgyermek panaszai, Mágia, Modern költők, Kenyér és bor, A bús férfi panaszai, Meztelenül, Összegyűjtött versek

Kosztolányi lírai kötetei.

Néró, a véres költő

Kosztolányi regénye. A zsarnok lélektani ábrázolása korhű történelmi keretek között. Háttérben a művészet a valóság viszonyának ábrázolása áll.

Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna, Esti Kornél

Kosztolányi regényei (5)

Boszorkányos esték, Öcsém, Bűbájosak, Tinta, Káin, Béla, a buta

Kosztolányi regényein kívüli prózakötetei (6)

Szeptemberi áhitat

Kosztolányi utolsó nagy verse. Az élet gyönyörűségét zengi himnikus hangon. Írásakor már morfiumot szedett betegsége enyhítésére.

Emberek

Kosztolányi Édes Anna című regényének irodalmi előzménye. A novella címe?

Számadás

Kosztolányi. Szonettciklus, amelyben a kötött forma fegyelmezi a sokféle gondolatot. A közös boldogtalanság a részvétben, szolidaritásban oldódhat fel.

homo aestheticus

Kosztolányira jellemző magatartásforma. "Mindegy milyen a vers, csak szép legyen!" Az alkotás függetlenségét hirdetik, mint a L'art pour l'art.

Spiegler Bella

Krúdy Gyula feleségének neve. Álneve: Satanella

Ady Endre

Kálvinista, és ótestamentumi hagyományok, magyar nemzeti hagyományok, Nietzsche hatása, öntematizálás, vallomásos kijelentő hang. Kezdetben szimbolista, később az expresszionizmus felé tolódó stílus.

Ady Endre - Elbocsátó szép üzenet

Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Ady Endre - Korán jöttem ide

Későn jött az az asszony, Aki néz, akit áldok És ez a Puszta megöl, Hol hasztalan kiáltok. Óh, ez a nagy sivatag, Óh, ez a magyar Puszta, Szárnyaimat már hányszor Sározta, verte, húzta. Ténfergek s már az sincsen, Ami könnyre fakasszon: Korán jöttem én ide S későn jött az az asszony.

Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. - Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. - Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam, s a lepke vigan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi... És felébredtem... És most nem tudom, most nem tudom, - folytatta eltünődve, - mi az igazság, melyik lehetek: hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét vagy a lepke álmodik engemet? - Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi! Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! - Ő mosolygott: - Az álombeli lepke épp így hitte a maga igazát! -

Ady Endre - Lédával a bálban

Kétféle szerelem ellentétére épül a költemény: egyik oldalon a gyanútlan, ártatlan mátkapárok, a másikon a fenyegető elmúlást sejtető szerelmesek. Nem lehet tudni: a másvilágról hazajáró lelkek-e, vagy még át sem költöztek a másik életbe, csak azt élik már a jelenben. A környezettel való ellentétnek itt még nagyobb a szerepe, mint a Temetés a tengeren vagy a Héja-nász az avaron című versekben. Ebben a műben is rendkívül mozgalmas, harsány igék dominálnak. A baljós, nyugtalanító hatás keltésének eszközei az enjambement-ok (áthajlások).

Kassák Lajos

Költészetbeli törekvéseinek neve: aktivizmus, politikai tartalmú, agitációs költészet, a nagy cél a polgári világ megváltoztatása. Képzőművészeti alkotásai is agitációs, mozgósító céllal születtek, alkalmazott művészet.

Babits Mihály

Költészete hatott az Újhold c. folyóirat köré csoportosuló nemzedékre

Ady Endre

Költészete- a szecessziós vonások mellett - szimbolista. A romantikus érzelmességgel éppen úgy nem szakít, ahogy Verlaine sem. Lírai hős köré épített szimbólumrendszer segítségével egyéni mítoszt teremt. A lírai történés színhelyét a főszereplő én belső, hangsúlyozottan fiktív terébe helyezi.

József Attila

Költészetének egyik legmeghatározóbb darabja az Eszmélet -ciklus

József Attila - Ars poetica

Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. Szép a forrás - fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés. Más költők - mi gondom ezekkel? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel mímeljen mámort mindegyik. Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat. Nincs alku - én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek pirosló foltok, elissza nedveim a láz.

Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. És akarok még sok másszínű tintát, bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat, és kellene még sok száz és ezer, és kellene még aztán millió: tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke, szemérmetes, szerelmes, rikitó, és kellene szomorú-viola és téglabarna és kék is, de halvány, akár a színes kapuablak árnya augusztusi délkor a kapualján. És akarok még égő-pirosat, vérszínűt, mint a mérges alkonyat, és akkor írnék, mindig-mindig írnék. Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal: arany-imát írnék az én anyámnak, arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal. És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog. Kiszínezném vele az életem.

József Attila - Óda

Legszebb szerelmes verseink egyike, ugyanakkor szintézisvers, a Téli éjszaka című művel rokon szerkezetében, gondolatiságában. Élményalapja egy lillafüredi írókongresszuson született futó ismeretség. Indítása a szemlélődő költőt mutatja az idilli tájban, filmszerűen tűnnek fel a kedves alakjának részletei. Ehhez kapcsolja sodró erejű vallomását, majd az emberi test biológiai működésének himnikus hangvételű megjelenítését. (Lásd: Thomas Mann Varázshegy; konkrét utalás Thomas Mann üdvözlése). A Mellékdal tiszta egyszerűsége, bensőséges képei a vágyott világ hétköznapiságát hangsúlyozzák.

Ady Endre - A magyar ugaron

Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen.

József Attila - Medáliák

Lehet, hogy hab vagy, cukrozott tejen, lehet, hogy zörej, meredt éjjelen, lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt, lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad - a cselédlány könnye a kovászba hull, ne keress csókot, ez a ház kigyúl, hazatalálsz még, szedd a lábodat - füstölgő szemek világítanak - -

Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa

Lengyel urak selymes ágya Mégis forró, mint a máglya. Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. Áldott inség: magyar élet, Világon sincs párod néked, Nincsen célod, nincsen véged, Kínhalál az üdvösséged. Elbocsát az anyánk csókja, Minden rózsánk véres rózsa, Bénán esünk koporsóba, De így éltünk vitézmódra.

Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág Rég-pihenő imakönyvből kihullva, Vagy futkározva rongyig-cipeled Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát S, mely végre méltó nőjéért rebeg, Magamimádó önmagam imáját? Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg, Csillag-sorsomba ne véljen fonódni S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak: Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Ady Endre - Krónikás-ének 1918-ból

Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek, Emberségesek igen megréműlnek, Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek. Bús kedvű anyák keservesen szűlnek, Labdázó fiúk halálba merűlnek, Ős, szép kemencék sorjukban elhűlnek S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek. S szegény emberek még sem csömörűlnek, Buták, fáradtak és néha örűlnek, Szegény emberek mindent kitörűlnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek. Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek, S reggelre kelvén megint megdűhűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek. Halál-mézőkön bitófák épűlnek, Nagy tetejükre kövér varjak űlnek, Unják a hullát el- s vissza-röpűlnek, De az emberek meg nem csömörűlnek.

Kosztolányi Dezső

Lányi Hedvig szerelmi csalódása. A kártya című versciklusát hozzá írja - ebben a nagyvárosi magány létezéséről ő ír először.

Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd

Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Nézzétek e főt, ez összeomló, kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz, mely a kimondhatatlan ködbe vész kővé meredve, mint egy ereklye, s rá ékírással van karcolva ritka, egyetlen életének ősi titka.

Babits Mihály - A gazda bekeríti házát

Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyű szál dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban; ők a törvény, ők a jog, erőm, munkám, nyugalmam és jutalmam ők, s jel hogy vagyok; sün-életem tüskéi e szakadt létben, kizárva minden idegent, de átbocsátva ami még közös maradt a testvérek közt: táj varázsát, távoli egek pirosát, és a tejnél édesebb levegőt; mostanában ugyan e szeles október hidegét is, aki április karmosabb öccse - Óh mi edzve karmosabb öccsökhöz már, kincses tavalyból érkezett bátyák magunk: mit, hízelegni a modern szeleknek? Ősz ez! barbár, gyilkos és hazug. Szemtelen ősz! Nyárnál hangosabb! Csupa vad zaj, tusa, tánc! Ezer madár alatt a fák nem ingtak-zengtek ennyire! De élet e lárma és rángás? Csöndben érik a csira a föld alatt; halk a termékeny éj; a fű növése lassú: ez az élet! kertem, add a magvat ami megmaradt kincses tavaly, füvéből és barbár szelekkel ne törődj!

Meg akarlak tartani, Örök harc és nász, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Áldásadás a vonaton

Léda-versek költeményei. (6)

József Attila - Téli éjszaka

Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy - valami szalag - csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát.

Ady Endre

Létharcversek jellemzik. A lírai én kozmikus méretű küzdelem hőseként jelenik meg. Színtere és ideje mitikussá növesztett. Az előadásmód dramatizált, balladaszerű.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Létösszegző vers. Az első rész a szürke, kiábrándító valóság képét festi. A második a fényes égi bál látomása, a gyermek szemével. A földi lét megismételhetetlen csodájának jelképe. Ennek felismerése csak kivételes pillanatokban és keveseknek adatik meg.

Tóth Árpád - Meddő órán

Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén.

homo moralis

Magatartásforma. A kései Babitsra jellemző. Azt állítják: a művészetnek az erkölcsöket kell szolgálnia!

Illyés Gyula

Magyar Csillag néven próbálja a Nyugatot tovább vinni. (1941-44)

Marx, Engels

Marxizmus fő alakjai, kitalálói.

Esti Kornél novellafüzér

Megszerkesztett, felépített novelláskötet sok műfaji variációval. Esti Kosztolányi kedvenc hőse, alteregója. Hátterében a személyiség megkettőződése áll: a társadalomba beilleszkedő, normakövető, és a lázadó, normákat elvető én (Freud hatása). Másik eleme az agnoszticizmus: kételkedés a megismerhetőségben.

Ady Endre - A Sion-hegy alatt

Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: „Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem." „Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát." Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. „Csak nagyszerű nevedet tudnám." Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.

Ady Endre - Páris, az én Bakonyom

Megállok lihegve: Páris, Páris, Ember-sűrűs, gigászi vadon. Pandur-hada a szájas Dunának Vághat utánam: Vár a Szajna s elrejt a Bakony. Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messzelátok és merek. Hitszegő vagyok Álmos fajából S máglyára vinne Egy Irán-szagú, szittya sereg. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia új szegénylegényét Őrzi nevetve S beszórja virággal a Bakony.

Hét, Kiss József

Melyik volt a Nyugat előtt a legfontosabb irodalmi folyóirat, és ki szerkesztette?

Szabó Lőrinc - Különbéke

Mert fátylát sorra dobta minden, egymásután, s harminchárom életem ma átlát minden szitán: látom, sokkal több a mocsok, mint az ifjukor sejteni bírta volna bennem valamikor, látom milyen rútúl becsapják a baleket, s hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet, s hogy az ész az érdek rimája, és hogy magát sugaras hőssé a bitang is hogy költi át,

Szabó Lőrinc - Az Egy álmai

Mert te ilyen vagy s ők olyanok és neki az érdeke más s az igazság idegállapot vagy megfogalmazás s mert kint nem tetszik semmi sem s mert győzni nem lehet a tömegen s ami szabály, mind nélkülem született: ideje volna végre már megszöknöm közületek. Mire várjak még tovább, a jövőt lesve alázatosan? Fut az idő, és ami él, annak mind igaza van. Én vagy ti, egyikünk beteg; és mégse nézzem a fegyvereket, hogy szeretet vagy gyűlölet közelít-e felém? Ha mindig csak megértek, hol maradok én?

Babits Mihály

Mese a Dekameronról- novellája

Kassák Lajos - Mesteremberek

Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok és hősök sem vagyunk, kiket vad csinadratta kísért a csatába s akik most ájultan hevernek a tengerek fenekén, napos hegyeken és a ménkővert mezőkön szerte, szerte az egész világban. A kék firmamentum alatt most bitang vérben fürdenek az órák...

Kosztolányi Dezső

Költő és író. Az esztétika, a szépség a célja Babitsal ellentétben. Nem akar erkölcsi üzeneteket közvetíteni.

Balázs Béla

Költő, szövegkönyvíró, filmesztéta. Művei: A kékszakállú herceg vára (Bartók zenéjével). A fából faragott királyfi (Bartók zenéjével).

Babits Mihály

Költőtanítványa: Szabó Lőrinc ( másfél évig együtt is laktak )

József Attila

Kötete: Döntsd a tőkét, ne siránkozz-> elkobozza az ügyészség

Szabó Lőrinc

Kötetei: A sátán műremekei, Te meg a világ, Tücsökzene, A huszonhatodik év

Ady Endre

Kötetei: Versek, Még egyszer, Új versek (1906), Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A magunk szerelme, Ki látott engem, A halottak élén, Az utolsó hajók (posztumusz).

Ady Endre - A Hortobágy poétája

Kúnfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A csorda-népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.

Kassák Lajos

Lakatosként dolgozott, 1904-ben a munkásmozgalmak aktív tagja, utána feketelistára kerül, Párizsba ment munka nélkül, az ottani művésztársaságban megtalálta a helyét. 1919-ben a tanácsköztársaság bukás után Bécsben élt, és az ottani körben tevékenykedett

József Attila - Reménytelenül

Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.

Illyés Gyula - Búcsú L. Z.-től

Latinovits Zoltán tiszteletére írt vers.

Babits Mihály

Lefordította: Dante - Isteni színjátékát, Shakespeare: - Vihar, és Baudelaire - A Romlás virágai (Tóth Árpáddal) és még középkori himnuszokat is fordít.

József Attila

Legidősebb nővére: Jolán. Vőlegénye-> I.vh -> vérbaj-> Nő is elkapja . Majd titkárnő lett. Szerelmi házassága Makai Ödönnel (zsidó ügyvéd) .

Örkény István - Egyperces novellák

Legjelentősebbek ebből: Ballada a költészet hatalmáról, A Sátán Füreden, Arról, hogy mi a groteszk, In memoriam dr. K.H.G., Egy meghasonlott tulipán, Gondolatok a pincében, Nászutasok a légypapíron

Babits Mihály - Esti kérdés

Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem veszti a szivárványos zománcot és úgy pihennek e lepelnek árnyán, e könnyü, síma, bársonyos lepelnek, hogy nem is érzik e lepelt tehernek: olyankor bárhol járj a nagyvilágban, vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban, vagy kávéházban bámészan vigyázd, hogy gyujtják sorban a napfényü gázt; vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel nézzed a lombon át a lusta holdat;

József Attila - A város peremén

Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... A város peremén sivít e dal. A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. A költő - ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.

1908-1941

Mikortól meddig működött a Nyugat?

Ady Endre - Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.

Juhász Gyula - Milyen volt...

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek.

Juhász Gyula - Milyen volt...

Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. ... Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

Babits Mihály - In Horatium

Minden a földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint hegyi záporár, hullámtörés, lavina, láva s tűz, örökös lobogó. - Te is vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést, légy könnyű, mint a hab s a felhő, mint a madár, a halál, a szél az. Görnyedt szerénység, kishitü pórerény ne nyomja lelked járomunott nyakát: törékeny bár, tengerre termett, hagyj kikötőt s aranyos középszert s szabad szolgájuk, állj akarattal a rejtett erőkhöz, melyek a változás százszínű, soha el nem kapcsolt kúsza kerek koszorúját fonják.

Illyés Gyula

Minden műfajban alkot: lírában (klasszikus magyar és modern stílus), epikában, szépprózában (Hunok Párizsban, Beatrice apródjai), drámában (tételdrámák: Fáklyaláng, Dózsa György, Kegyenc, Tiszták), életrajzban (Petőfi) és műfordításban.

Sigmund Freud

Mindent az álmokhoz vezet vissza. Úgy véli az álmok segítségével lehet gyógyítani. Az álmok nyitott kapuk a tudatalattiba -> neurotikus ember az egy meghasonlott ember -> nem képes a problémamegoldásra -> problémáink lekerülnek a tudatalattiba -> elkezdik torzítani az ember személyiségét -> betegségek/öngyilkosság. DE! hathatnak "pozitívan" is - cselekvővé tesz -> diktátorok.

Ady Endre - Hunn, új legenda

Minek a tanács, jóslat, aggodalmak?: Gesztusaim élnek, míg meg nem halnak S életemnek csak nézői a maiak. Messziről és messzire megy ez élet S csak: élet ez, summája ezrekének, Örök, magyar határ-pör, meg nem szakadott. S életük ez a mérsékelt csodáknak, Mikben mégis ős állandóság vágtat, Hunn, új legenda, mely zsarnokin életik. Másolja ám el életét a gyönge, Fúrja magát elélten a göröngybe, Voltom, se végem nem lehet enyhe szabály. Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.

Thienemann Tivadar

Minerva című lap hozzá (1922-1940, Pécs).

Kosztolányi Dezső - Mint aki a sínek közé esett

Mint aki a sínek közé esett... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: Mint aki a sínek közé esett... a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett - vad panoráma, rémes élvezet - sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett.

Babits Mihály - Húsvét előtt

hogy elég! hogy elég! elég volt! hogy béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen. Szóljanak a harangok, szóljon allelujja! mire jön uj március, viruljunk ki ujra! egyik rész a munkára, másik temetésre adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre! Ó béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra, Testvérek, ha tul leszünk, sohse nézünk hátra! Ki a bünös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot: egyik rész a munkára, másik temetésre: adjon Isten bort, buzát, bort a feledésre!

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hû, akármilyen mû, mert ott áll eleve sírodnál, õ mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.

Babits Mihály - A lírikus epilógja

műf: arc poeticai költeménye - petrarcai szonett(zárt forma) - "vak dió" az önmetaforája - csak magáról tud írni-> ettől szenved - "nincs rajtam kívül semmi" - külső világ nincs, csak az érzetei - szubjektív dualizmus - ki akar törni "alany és tárgy" ; " omega és alfa" "első és utolsó mindenik dalomban"; "börtön" - vég: le kell mondania a világ megismeréséről, mert csak önmagéról tud írni

Babits Mihály - In Horatium

műfaja: óda - plagizál :első 4 sor, más betűszedés is -> mert: tisztelet, újítani akar, ő is a népet szólítja meg, példaképe - arc p.: buzdítás, újítás, tökéletességre törekvés -"hadd dalljam rajt ma himnuszát én a soha-meg-nem-elégedésnek!" - "Minden e földön, minden a föld fölött folytonfolyású, mint csobogó patak s »nem lépsz be kétszer egy patakba«,"

Illyés Gyula - Koszorú

nem léphet föl oly ünnepi polcra, nem kaphat koszorút oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád vinne, ne lábad elé tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló ajkad, fölnevelő édesanyám.

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hûvös ítéletében: bûnös! ott zsarnokság van nemcsak a katonásan pattogtatott „vigyázz!"-ban, „tûz!"-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák,

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban;

Babits Mihály - Esti kérdés

ott emlékektől terhes fejedet a márványföldnek elcsüggesztheted: csupa szépség közt és gyönyörben járván mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: ez a sok szépség mind mire való? mégis arra fogsz gondolni árván: minek a selymes víz, a tarka márvány? minek az est, e szárnyas takaró? miért a dombok és miért a lombok s a tenger, melybe nem vet magvető? minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak? miért a lámpák és miért a holdak? miért a végét nem lelő idő? vagy vedd példának a piciny füszálat: miért nő a fü, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

ott van a vallomásban, az édes szó-mámorban, mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, elõtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél,

Krúdy Gyula

publicisztikai műfajai hatottak történetalakítására,elbeszélői helyzeteinek megformálására

Szabó Lőrinc - Különbéke

s ha van is, kézen-közön elvész az ideál, és hogy nem hozhat egyetértést, csak a halál, - s mert mindez mégcsak nemis aljas, nem szomorú, a minden dolog apja valóban a háború: úgy nézzem elszát nyugalommal, az életet, mint reménytelen lepratábort vagy harcteret. Ha egyszerre tudok meg mindent, hogy itt mi van, egész biztossan felkötöttem volna magam. De valamit a sors, úgy látszik, akart velem: megmutatott mindent, de lassan, türelmessen:

Illyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról

s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelõdsz ki e körbõl? õ néz rád a tükörbõl, õ les, hiába futnál, fogoly vagy s egyben foglár;

Babits Mihály

szerepel a nagyváradi Holnap-antalógia szerzői közt

Kosztolányi Dezső

utolsó szerelme: Radákovich Mária (hol el akar válni, hogy nem). (Szeptemberi áhitat című verse hozzá)

Babits Mihály - Esti kérdés

vagy országúton, melyet por lepett el, álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; vagy a hajónak ingó padlatán szédülj, vagy a vonatnak pamlagán; vagy idegen várost bolygván keresztül állj meg a sarkokon csodálni restül a távol utcák hosszú fonalát, az utcalángok kettős vonalát; vagy épp a vízi városban, a Riván hol lángot apróz matt opáltükör, merengj a messze multba visszaríván, melynek emléke édesen gyötör, elmúlt korodba, mely miként a bűvös lámpának képe van is már, de nincs is, melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is:

Kosztolányi Dezső - Halotti beszéd

Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt..." Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.

Babits Mihály

Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt ,később Pécsre helyezik át,ő is elköltözik vele

Ady Endre - Örök harc és nász

Én asszonyom, be jó, ha bántlak: Meakulpázok, megtörök, sírok, Várlak, kivánlak. Én asszonyom, be jó, ha rossz vagy, Szivemben százszor, százszor megöllek, Űzlek, gyülöllek. Én asszonyom, ugye, hogy így lesz? Örök lesz a mi nagy csatázásunk S örök a nászunk.

Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz

Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa.

Kosztolányi Dezső - Ének a semmiről

Én is öröktől ebbe voltam, a semmiségre ráomoltan, míg nem javultam és romoltam, tanulni sem kell, tudjuk ezt rég: eltűnni és feküdni holtan. Ha félsz, a másvilágba írj át, verd a halottak néma sírját, tudd meg konok nyugalmuk írját, de nem felelnek, úgy felelnek, bírjuk mi is, ha ők kibírják. Pajtás, dalolj hát, mondd utánam: Mi volt a mi bajunk korábban, hogy nem jártunk a föld porában? Mi fájt szivednek és szivemnek Caesar, Napoleon korában?

József Attila - Ars poetica

Én nem fogom be pörös számat. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón, e század: rám gondol, szántván, a paraszt; engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött. S hol táborokba gyűlt bitangok verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübögni rímeit. Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!

Ady Endre - Hunn, új legenda

Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.

Sigmund Freud

Érosz - elmélete: Minden neurózisnak szexuális alapja van.

József Attila - Levegőt!

És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz. Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek. Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad! Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!

Babits Mihály - Fortissimo

És ha hasztalan ima, sírás: - mi káromolni tudunk még, férfiak! Ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban. Hányjuk álmára kopogó bestemmiáknak jégesőjét! Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van? Tagadjuk őt, talán fölébred! Cibáljuk őt, verjük a szókkal! mint aki gazda horkol égő házban - a süket Istenét!

Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet

És milyen régen nem kutattalak Fövényes multban, zavaros jelenben S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján Milyen régen elbúcsuztattalak. Milyen régen csupán azt keresem, Hogy szép énemből valamid maradjon, Én csodás, verses rádfogásaimból S biztasd magad árván, szerelmesen, Hogy te is voltál, nemcsak az, aki Nem bírt magának mindent vallani S ráaggatott díszeiből egy nőre. Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen, Akartam látni szép hullásodat S nem elhagyott némber kis bosszuját, Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben, Nem kevés, szegény magad csúfolását, Hisz rajtad van krőzusságom nyoma S hozzám tartozni lehetett hited, Kinek mulását nem szabad, hogy lássák, Kinek én úgy adtam az ölelést, Hogy neki is öröme teljék benne, Ki előttem kis kérdőjel vala S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Ady Endre - Ember az embertelenségben

És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe S vél őrizni egy szebb tegnapot. Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek, (Bár föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám. Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut: Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben.

Ady Endre - Harc a Nagyúrral

És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett. Nem mehetek, nem mehetek. Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr.

Ady Endre

Ésaiás könyvének margójára című vers költője.

Kaffka Margit

Író, költő, a Nyugat munkatársa. Regényei a magyar kritikai realizmus darabjai. Prózájának élménykörei: a századvégi dzsentri életforma ( Színek és évek, 1912), a női sors és a polgári forradalom (Mária évei, 1913; Hangyaboly, 1917)

Kosztolányi Dezső - A rút varangyot véresen megöltük

Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. Egész smaragd volt. Rubin a szeme, gyémántot izzadt, mérgekkel tele. A lába türkisz, a hasa zafir, a bőre selymek fonadéka, s regés kincsével elterült a gazdag, undok anya-béka. Botokkal nyomtuk le a földre, az egyik vágta, másik ölte, kivontuk a temető-partra, ezer porontya megsiratta, s az alkonyon, a pállott alkonyon véres szemével visszanézett. Kegyetlenül, meredten álltunk, akár a győztes hadvezérek.

Babits Mihály - Messze... messze...

Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

Juhász Gyula - Testamentom

Ó, én senkit se háborítanék, Szelíd kísértet volnék én nagyon, Csak megnézném, hogy kék-e még az ég És van-e még magyar dal Váradon?

Kosztolányi Dezső - Marcus Aurelius

Óda Nem kancsal apostol, nem zagyva keletnek elmebetegje, fönséges irótárs, együtt a sziv és fő, fájdalom és bölcs messzetekintés, elhagyatott e sanyaru földön, az, aki él és az, aki fél és látja a törvényt reszketve, de higgadt lépttel megy a sirhoz, az értelem égő lámpája kezében, megvetve a barbárt, mindazt, mi hazugság.

Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai

Óh kedvesem! magunknak szól a dal. Régen elzengtek Sappho napjai. Csókolj! A líra meghal, és a bús élet a kettes csöndbe menekül. Az ember hajdan ember volt, s szíve itta az embert, testvérszív; - ma nyáj, megunt baján kérődző. Légy sziget s várj napot a mocsárból! Különös gubók szülhetnek pillét. Mit tudod? Az istenek halnak, az ember él.

Babits Mihály - Petőfi Koszorúi

Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a hideg temetőnek!... Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot, melyet eszméinek ellensége rádob emlékére - kőnek! Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön! hogy árván maradva megrablott birtokán mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám, kicsi, de nem börtön!" Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz! Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz az Ő ünnepségén: Koporsó tömlöcét akit elkerülte, most hazug koszorúk láncait ne tűrje eleven emlékén!

Ady Endre - A vidám Isten

Összetévesztitek a Halállal, Holott Ő a Halálnak is ura S akkor vagytok a közelében, Ha kötekedtek a Halállal. Ha így szóltok: éljen az Élet, Derít rátok a Halál ura, Derít rátok s örül az Isten, Ha így szóltok: éljen az Élet.

Babits Mihály - Cigány a siralomházban

Úgy született hajdan a vers az ujjam alatt, ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas fényes, páncélos, ízelt bogarat. Úgy született később az ajkamon, mint a trombitahang, mint a trombitahang katonák szomjas, cserepes ajkain. De ma már oly halkan, elfolyva, remegve jön mint beesett szemek gödreiben remegve fölcsillan a könny. Nem magamért sírok én: testvérem van millió és a legtöbb oly szegény, oly szegény, még álmából sem ismeri ami jó.

Krúdy Gyula

Új novellatípust alkotott, a hangulatiságon alapuló, időtlen, többszólamú lírai novellát. Nincs valódi cselekménye, az utazások sem valódi térben történnek, hanem a lélek belső tájain. Szindbád az Ezeregyéjszaka meséinek legendás hajósa volt, az író alakmása, a szerelem hajósa. Kalandjainak színtere az OMM, többnyire saját emlékei után kutat egy ködös-misztikus világban. A novellák hangvétele gyakran elégikus, stílusa választékos, gyakoriak a hosszú körmondatok, hasonlatok. A Szindbád-történetek végigkísérik az életművét.

Nemes Nagy Ágnes, Balázs Béla

Újhold címú lapot szerkesztik (1946-48).

Ady Endre - Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.

Kassák Lajos - A ló meghal a madarak kirepülnek

én láttam párist és nem láttam semmit szeretőm másállapotban várt rám az angyalföldi állomáson anyámnak már egészen citromfeje lett a szegénységtől nevetni akartam előttük de nagyon szégyelltem hogy két nadrág van rajtam gatya nélkül bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek vagy vagy

Babits Mihály - Húsvét előtt

én mégsem a gépet énekelem márciusba, most mikor a levegőn, a szél erején érzeni nedves izét vérünk nedvének, drága magyar vér italának: nekem mikor ittam e sós levegőt, kisebzett szájam és a szók most fájnak e szájnak: de ha szétszakad ajkam, akkor is, magyar dal március évadán, szélnek tör a véres ének! Én nem a győztest énekelem, nem a nép-gépet, a vak hőst, kinek minden lépése halál, tekintetétől ájul a szó, kéznyomása szolgaság, hanem azt, aki lesz, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta lélekzetadó szent embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót,

Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény, azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én.

Juhász Gyula - Anna örök

ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen

Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán valami mégis megborzongatott, kétezer évig töprengtem azóta, de egyre bizonytalanabb vagyok, és most már azt hiszem, hogy nincs igazság, már azt, hogy minden kép és költemény,

Ady Endre - Meg akarlak tartani

Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Ady Endre - Harc a Nagyúrral

„A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább." „Az én jachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám." „Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed." Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok.

Szabó Lőrinc - Mozart hallgatása közben

„Csak a derű óráit számolom", mondta pár szó s egy vasrúd a falon, a napóráé. Láttam én is a latin szöveget, s lelkem bánata irigyelte a vidám öreget, aki oly bölcs betűket vésetett a buta kőbe... Bár, ki tudja, nem rögtönzés volt-e csak, szellemesen dacos sugallat az a gondolat? Dac és sugallat bennem is akadt egykor, de az árny mindig sulyosabb maradt a fénynél... A felhők fölött kellett volna elfogni az örök tündöklést! a nap arany árvizét, tengerét! az édes könnyelmüség lepkeszárnycsókú pillanatait, s főképp azt, melyben a mámor lakik, az ifjú gyönyört, melynek kései mása most annyi váddal van teli:

Illyés Gyula - Bartók

„Hangzavart"? - Azt! Ha nekik az, ami nekünk vigasz!

József Attila - Thomas Mann üdvözlése

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj" - (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van. Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon itt ez estén. Párnás szavadon át nem üt a zaj - mesélj arról, mi a szép, mi a baj, emelvén szivünk a gyásztól a vágyig. Most temettük el szegény Kosztolányit s az emberségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol - meddig lesz hely, hol fölolvashatol?... Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb... Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Mint lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom; ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan börtönt ne lásd; és én majd elvégzem magamban, hogy zsarnokságom megbocsásd.

József Attila - Elégia

Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. Te kemény lélek, te lágy képzelet! A valóság nehéz nyomait követve önnönmagadra, eredetedre tekints alá itt! Itt, hol a máskor oly híg ég alatt szikárló tűzfalak magányán a nyomor egykedvű csendje fenyegetően és esengve föloldja lassan a tömény bánatot a tűnődők szivén s elkeveri milliókéval. Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom. Ernyőt nyit a kemény kutyatej az elhagyott gyárudvaron. Töredezett, apró ablakok fakó lépcsein szállnak a napok alá, a nyirkos homályba. Felelj - innen vagy? Innen-e, hogy el soha nem hagy a komor vágyakozás, hogy olyan légy, mint a többi nyomorult, kikbe e nagy kor beleszorult s arcukon eltorzul minden vonás?

Kosztolányi Dezső - Számadás

Most már elég, ne szépítgesd, te gyáva, nem szégyen ez, vallj - úgyis vége van - boldog akartál lenni és hiába, hát légy, mi vagy: végképp boldogtalan, inkább egészen és kínzó-csigába, mint félig így, alkudva oktalan, ne félj, szamár, ki szenved, nincs magába, vagytok ti itt a földgolyón sokan. Térdelve, föltárt hassal, láncra kötve, templomba, kórházakba, börtönökbe lassan vonul a roppant karaván, siess te is oda, igaz körödbe s - égő kanóc - lobogj velük örökre elégedetlenség szent olaján.

Babits Mihály - Ősz és tavasz között

Már az év, mint homokóra, fordul: elfogy az ó, most kezd fogyni az új, s mint unt homokját a homokóra, hagyja gondját az ó év az ujra. Mennyi munka maradt végezetlen! S a gyönyörök fája megszedetlen... Türelmetlen ver a szivünk strázsát, mint az őr ha tudja már váltását. Idegesen nyitunk száz fiókot. Bucsuizzel izgatnak a csókok. Öreg öröm, nem tud vigasztalni: óh jaj, meg kell halni, meg kell halni! Olvad a hó, tavasz akar lenni. Mit tudom én, mi szeretnék lenni! Pehely vagyok, olvadok a hóval, mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj. Mire a madarak visszatérnek, szikkad a föld, hire sincs a télnek... Csak az én telem nem ily mulandó. Csak az én halálom nem halandó. Akit egyszer én eleresztettem, az a madár vissza sohse reppen. Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki... Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!

József Attila - Mama

Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő - szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.

Ady Endre - Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Világok pusztulásán Ősi vad, kit rettenet Űz, érkeztem meg hozzád S várok riadtan veled. Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet. Nem tudom, miért, meddig Maradok meg még neked, De a kezedet fogom S őrizem a szemedet.

Kosztolányi Dezső - Édes Anna

Márai Sándor (Halotti beszéd hozzá) a barátja volt. Házmesterének feleségével beszélget (cseléd volt) és abból indul ki a regényével kapcsolatban. Szerző? Cím?

Krúdy Gyula

Márai Sándor 1940ben Szindbád hazamegy c. önértelmező regényében folytat párbeszédet Krúdy szövegvilágával

Kosztolányi Dezső

Márai Sándor, Ottlik Géza, Eszterházy Pál a mesterének vallja őt.

Pastiche

Más művész stílusában írott, az eredeti látszatát keltő (parodisztikus céllal készült) mű

József Attila

Második kötete: Nem én kiáltok

Rózsa Sándorról

Móricz Zsigmond egy 19. századi híres betyárról szóló trilógiájának összefoglaló neve.

Holics Janka

Móricz Zsigmond első feleségének neve. Házasságuk nem volt boldog, az asszony öngyilkosságával ért véget 1925-ben.

Simonyi Mária

Móricz Zsigmond második feleségének neve, ez válással végződött.

Szegény emberek

Móricz Zsigmond novellája. A paraszti nyomor ábrázolása a háború embertelenségének bemutatásával párosul, fókuszban a háború tudatromboló hatásával.

Hét krajcár

Móricz Zsigmond írói sikerét ez a novella hozta meg 1908-ban.

Életem regénye

Móricz Zsigmond önéletrajzi művének címe, melyben azt írja: 10 éves koromig több rossz történt velem, mint utána.

Erdély trilógia

Móricz a történelem felé nyitó műveinek összefoglaló neve.

Lidkei Erzsébet

Móricz nevelt lánya, akit Csibének becéz. (A lány kisfiát Móricz fiának tekinti és Móricz Imrének nevezi el)

A fáklya

Móricz regénye, melynek témája a vidéki értelmiség útvesztése.

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Móricz regénye. Egy fiatal pár cívódásának, majd kibékülésének idilli rajza.

Ottlik Géza - Iskola a határon

Mű jelentésrétegei: A fő kérdés a hierarchia elfogadása vagy az ellene való lázadás. A diákok magukra vannak utalva, a látszólagos eseménytelenség monotóniájában állandóan figyelni kell, mert bármi veszélyforrás lehet. A katonaiskolai gépezet bemutatása adja a regényvilág külső rétegét. A diákok az otthoni kényeztető környezetből hirtelen egy kibírhatatlanul durva, ijesztő világba kerülnek. Megismerik a félelmet. Nincs igazság és törvény, csak kifürkészhetetlen gondviselés. Az iskola azonban nemcsak rombolja, építi is a személyiséget, etikai elveket ad. A regény hatalmas műveltséganyagot tartalmaz Bibliától az Isteni színjátékig.

Tamási Áron

Műveiben a székelyek érintetlen világát, ízes nyelvét, csavaros észjárását jeleníti meg.

Ady Endre

Művészi hitvallása: a költői én kiválasztott, küldetéstudattal rendelkezik, amelyhez egyéni mítoszképzés társul. Tematikus-motivikus költő. Életművében egyes témakörök mindvégig jelen vannak (magyarság- és létharcversek, ars poetica), más motívumok (kurucversek, látomásszerű tájversek) csak egyes kötetekben tűnnek fel. Jellegzetes verseiben az ambivalencia.

Illyés Gyula

Nagy példaképei Petőfi és Arany, ő éleszti fel az elbeszélő költemény műfaját. (Ifjúság, Hősökről beszélek, Három öreg)

Ady Endre - Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zugása, amit hallok, Számban nevednek jó ize van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimben S éles, szomoru nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az oltárok. Köszönöm az én értem vetett ágyat, Köszönöm neked az első sirást, Köszönöm tört szivü édes anyámat, Fiatalságomat és büneimet, Köszönöm a kétséget, a hitet, A csókot és a betegséget. Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek Másnak, csupán néked, mindenért néked. Napsugarak zugása, amit hallok, Számban nevednek jó ize van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, istenem, istenem, Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Ady Endre - Új vizeken járok

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj, hajóm, Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre, Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre, Röpülj, hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Új horizonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj, hajóm, Új horizonok libegnek elébed.

József Attila - Külvárosi éj

Nedvesség motoz a homályban, a földre ledőlt fa lombjában s megnehezíti az út porát. Az úton rendőr, motyogó munkás. Röpcédulákkal egy-egy elvtárs iramlik át. Kutyaként szimatol előre és mint a macska, fülel hátra; kerülő útja minden lámpa. Romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka; benn fuldokolva leng a lámpa, napszámos virraszt egymaga. Szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak, búja lépcsőkön fölbuzog, sír. Élteti a forradalmat. Akár a hült érc, merevek a csattogó vizek. Kóbor kutyaként jár a szél, nagy, lógó nyelve vizet ér és nyeli a vizet.

Ady Endre - Hunn, új legenda

Nekem beszédes költő-példák némák, Sem a betelt s kikerített poémák, Sem a mutatványos fátum nem kenyerem. Bennem a szándék sok százados szándék, Magyar bevárás, Úrverte ajándék S lelkem: példázat, dac-fajok úri daca. Zsinatokat doboltam, hogyha tetszett S parancsoltam élükre seregeknek Hangos Dózsát s szapora Jacques Bonhomme-ot. Százféle bajnok mássá sohse váltan, Ütő legény, aki az ütést álltam: Így állva, várva vagyok egészen magyar. Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó, Protestáló hit s küldetéses vétó: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

Ady Endre - Új vizeken járok

Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze: Röpülj, hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse.

Babits Mihály - Balázsolás

Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs! ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén - mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan oly megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs! Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál.

Kosztolányi Dezső - Számadás

Nem vagy magad - jobb néked erre, hidd el, sok furcsa ember néz bámulva rád, nem üdvözöl téged, nem istenít fel, nem göngyöli a lelkét sem alád, csak rád tekint fásulva, tompa hittel, rokon közönnyel, s néha kezet ád, de ha ezekkel a testvéreiddel élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család. Családtalanok óriási családja, mely a többség törvényét túlkiáltja, komor kisebbség, szívós és kemény, elégedettek hangos lelki vádja, íratlan, láthatatlan bírói tábla, örök, hatalmas ellenvélemény.

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat

Nem volt a föld még soha ily csodás, a fák között mondhatlan suttogás, a fák fölött szallag, beszegve kancsal fénnyel, lilába lángoló naranccsal, az alkonyat csókot hajit a ködnek és rózsaszín hullámokon fürödnek. Miféle ország, mondd, e gyermek-ország, miféle régen elsüllyedt menyország? Jaj, minden oly szép, még a csúnya is, a fájdalom, a koldusgúnya is, jaj hadd mutassam e kis templomot, mely déli tűzben csöndesen lobog. Imádkozó lány, száján néma sóhaj, mint mélyen-alvó, ferde szemgolyóval, vakok meresztik égre szemüket, Isten felé fülel egy agg süket. Vagy nézd az estét, a kormos zavarba kis műhelyébe dolgozik a varga, csöpp láng előtt, szegényen és hiába, mint régi képen, ódon bibliába. Most az eső zuhog le feketén, most a sötétbe valami ragyog, mint bűvös négyszögön a mese-fény, fekete esőn arany-ablakok. Künn a vihar, elfáradt, lassu rívás, benn villanyfénynél őszi takarítás, a készülődés télre, az igéret s az ámulattól szinte égig érek.

Szabó Lőrinc - Az Egy álmai

Nem! Nem! nem bírok már bolond szövevényben lenni szál; megérteni és tisztelni az őrt s vele fájni, ha fáj! Aki bírta, rég kibogozta magát s megy tőrök közt és tőrökön át. Ketten vagyunk, én és a világ, ketrecben a rab, mint neki ő, magamnak én vagyok a fontosabb. Szökünk is, lelkem, nyílik a zár, az értelem szökik, de magára festi gondosan a látszat rácsait. Bent egy, ami kint ezer darab! Hol járt, ki látta a halat, hogyha a háló megmaradt sértetlenűl? Tilalom? Más tiltja! Bűn? Nekik, s ha kiderűl!

Kosztolányi Dezső - Számadás

No lásd, maradj, árvák között az árva, maradj közöttük, állj meg végre itt, nem kérve semmit és semmit se várva: ezek a te igaz testvéreid, idézd fel őket dolgozószobádba, adj villamosabb életet nekik, s ha majd megéled a sok néma lárva, a te szavad ők még megérthetik. Megértenek téged s őket megérted, kiket sirattál, sírni fognak érted, hisz végzetük egy nékik és nekünk, kik eldobáltunk minden harci vértet, nem veszhetünk el, minket kard se sérthet, nincs semmi sem, amit elveszthetünk.

Móricz Zsigmond - Hét krajcár

Novella. A jelenetszerű történetben anya és gyermeke szerepet alakít, miközben a krajcárokat keresik. A nézőpont jelenetenként változik.

Krúdy Gyula

Novellái: A vörös postakocsi, Álmoskönyv, Utolsó Szivar az Arabs Szürkénél, Boldogult úrfikoromban

Móricz Zsigmond

Novelláinak jellemzői: kritikára törekszik, minden novellája egy kis dráma, emberi gondokat sűrítve jeleníti meg, kritikai realizmus jellemzi és vannak naturalisztikus elemek is, leszámol az idilli parasztképpel.

Babits Mihály

Nyugat utolsó száma a Babits-emlékkönyv lett 1941-ben

Kosztolányi Dezső

Nyár, nyár, nyár c. versét Karinthynak írja, aki a húgára bántót mondott.

Babits Mihály - Jónás Könyve

Négy részből álló elbeszélő költemény. Hű maradt a bibliai történethez, egy pontot kivéve: a parafrázisban nem tér meg Ninive népe. Üzenete: a költő humanista kötelessége a küzdelem akkor is, ha nem ér célt!

Galilei

Németh László drámája. A tudós szembekerül az inkvizícióval és saját lelkiismeretével is. A tudomány fejlődése érdekében visszavonja tanait.

Széchenyi, A két Bólyai, Galilei, II. József

Németh László fontosabb drámái. (4)

Gyász

Németh László regénye. A főhős, Kurátor Zsófi szophoklészi nőalak. Férje halála után falat épít gyászából, elidegenedik az őt körülvevő világtól.

Égető Eszter

Németh László regénye. Fejlődés- és családregény. A magyar vidék regénye, a 20. század első felének értelmiség- és kispolgár-története is. A helyszín a Hódmezővásárhelyről mintázott Csomorkány.

Irgalom

Németh László regénye. Kertész Ágnes is rendelkezik az "emberidegenséggel", az orvosi hivatásban azonban megtalálja életcélját.

Iszony

Németh László regénye. Lélektani regény. Kárász Nelli mondja el házasságának történetét. A visszatekintés célja a baljós kapcsolat rekonstrukciója,önelemzés. A tragédia oka: két végzetesen össze nem illő ember vált házastárssá.

Babits Mihály - Messze... messze...

Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek.

Ady Endre - Nézz, drágám, kincseimre

Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz lázban, vérben, sebben.

József Attila - Nagyon fáj

Nők, terhetek viselők, elvetéljetek és sirjátok neki: Nagyon fáj. Ép emberek, bukjatok, összetörjetek s motyogjátok neki: Nagyon fáj. Ti férfiak, egymást megtépve nő miatt, ne hallgassátok el: Nagyon fáj. Lovak, bikák, kiket, hogy húzzatok igát, herélnek, rijjátok: Nagyon fáj. Néma halak, horgot kapjatok jég alatt és tátogjatok rá: Nagyon fáj. Elevenek, minden, mi kíntól megremeg, égjen, hol laktok, kert, vadon táj - s ágya körül, üszkösen, ha elszenderül, vakogjatok velem: Nagyon fáj. Hallja, mig él. Azt tagadta meg, amit ér. Elvonta puszta kénye végett kivül-belől menekülő élő elől a legutolsó menedéket.

Marinetti - Óda, a vers egy autómobilhoz

Olasz futurista mű, melyben megfogalmazódik a gépek csodálata.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant tűzcsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyult, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent. a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn bucsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása s mozgás riadt, csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak s a kapusok kocsikért kiabálnak.

Majakovszkij - Pofon ütjük a közizlést

Oroszok 1912-ben adják ki futurista kiáltványukat. Ebben megfogalmazódik, hogy az előttük lévő nyelvet gyűlölik. Ki és milyen művet írt erre az alkalomra?

Hamisjátékosok, Hajnali háztetők, Minden megvan, Próza, A Valencia-rejtély, Buda, Iskola a határon

Ottlik Géza műcímek.

Szabó Lőrinc

Pandora című szépirodalmi folyóiratot ő indította.(19279

József Attila - A város peremén

Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk. Kinyilt a földbe zárt titok. Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyönge jég, városok vakolata omlik, ha szökken; s döng az ég.

Szabó Lőrinc

Pesten a gépészmérnöki, és a bölcsészkart is elkezdi, de egyiket sem fejezi be, újságírónak megy.

Ady Endre

Pesten, a Veres Pálné utcában, és Érmindszenten van emlékhelye.

Juhász Gyula

Pesten, a bölcsészkaron barátkozott össze Babitscsal és Kosztolányival (a híres Négyesy-féle szemináriumon). Itt egyébként magyar-latin szakos hallgató volt.

Babits Mihály - Petőfi Koszorúi

Petőfi születésének 100. évfordulójára született az adott vers.

Illyés Gyula - Bartók

Picasso kétorrú hajadonai, hatlábú ménjei tudták volna csak eljajongani, vágtatva kinyeríteni, amit mi elviseltünk, emberek, amit nem érthet, aki nem érte meg, amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,

Móricz Zsigmond

Pillangó című kötet hozzá.

József Attila - Medáliák

Porszem mászik gyenge harmaton, lukas nadrágom kézzel takarom, a kis kanász ríva öleli át kővé varázsolt tarka malacát - zöld füst az ég és lassan elpirul, csöngess, a csöngés tompa tóra hull, jéglapba fagyva tejfehér virág, elvált levélen lebeg a világ - -

Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én

Programadó mű, az Új versek kötet előhangja. Dacos, ingerült. Kulcsszavai: mégis, új. A tulajdonnevek jelentésének megfejtése nem volt magától értetődő a megírás időpontjában sem. Vazul szerepeltetése külön gondot jelentett az értelmezőknek: hogyan képviselheti a pogány lázadó az újat Szent István irály ellenében, akinek a magyarság a fönnmaradását köszönheti?

József Attila

Pszichológusába, Gyömrői Editbe beleszeret, ír hozzá verseket.

Ady Endre - Páris, az én Bakonyom

Páris a kultúra szimbóluma. A nyomasztó fenyegetettségtől szabadulva pihen meg itt a költő, de "bűnét", a "messze látást" megtorolhatják. Önmagát az üldözött, bujdosó betyárokkal azonosítja.

Ady Endre - Párisban járt az ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.

Ady Endre

Párizs és Pest között ingázik. (a Budapesti Napló párizsi tudósítója)

Ady Endre

Református iskolában kezd tanulni, majd átíratják egy katolikusba (Nagykároly), végül a Zilahi református gimnáziumban végez.

Móricz Zsigmond

Regény és novellaíró. Túlnő Mikszáthon azzal, hogy hátrahagyja a romantikát és a kritikai realizmushoz fordul.

Kosztolányi Dezső

Regényei: Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna

Babits Mihály

Regényei: Timár Virgil fia; Kártyavár; Halálfiai ; Elza pilóta ; A gólyakalifa

József Attila - Gyermekké tettél

Reám néztél s én mindent elejtettem. Meghallgattál és elakadt szavam. Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen; hogy tudjak élni, halni egymagam! Anyám kivert - a küszöbön feküdtem - magamba bujtam volna, nem lehet - alattam kő és üresség fölöttem. Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek. Sok ember él, ki érzéketlen, mint én, kinek szeméből mégis könny ered. Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled.

József Attila - Ritkás erdő alatt...

Ritkás erdő alatt a langy tó, lukba búvik piros bogárka, fű biccen szürke csöpp varangytól és a szántón borong a nyárfa. Magos muharban hasán horkol odvas dorong, a végén gomba. Nézi teltkeblű öreg hordó; puha moha meg zsíros donga. Lebeg a hosszú szél lebontva, - késő, szép délután ez, késő - fodraiból a levelet fésüli zümmögő fésü. S a köd szoptatós melle buggyan a ráncos szoknyájú hegyek közt, - így volt. Egy ember ült a porban s eltünt a kifeslő jegyek közt.

József Attila - A város peremén

Rokon Kassák Mesteremberek című művével, a munkásosztály győzelmének szükségszerűségét vallja. Általánosít, a külvárosi táj jellegzetességeit keresi. Óda, Kulcsfogalmai: rend, törvény, szív, elme.

Illyés Gyula

Rácegrespusztán, egy tanyán született, ehhez képest Pesten végzett. 1919-ben a tanácsköztársaság híve, utána Párizsba menekül, a Sorbonne hallgatója lesz. Hat rá az avantgárd, franciából később sokat fordít, és itt tudja igazán lemérni Magyarország lemaradottságát.

Ady Endre - A Sion-hegy alatt

Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.« »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát.« Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám.« Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár.

Szabó Lőrinc - Különbéke

Régen, mint az álamok tékozló más fiai, azt hittem, lehet a világon segíteni, azt hittem, szép szó vagy erőszak ér valamit s az élet, ha sokan akarjuk, megváltozik. Minden szörnyübb, mint hittem akkor, fiatalon, de, hálistennek, egyre csökken az undorom, egyre jobban bírom az évek förtelmeit, és az idő és a közöny már fertőtlenít.

József Attila - Külvárosi éj

S a szövőgyárak ablakán kötegbe száll a holdsugár, a hold lágy fénye a fonál a bordás szövőszékeken s reggelig, míg a munka áll, a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait. S odébb, mint boltos temető, vasgyár, cementgyár, csavargyár. Visszhangzó családi kripták. A komor föltámadás titkát őrzik ezek az üzemek. Egy macska kotor a palánkon s a babonás éjjeli őr lidércet lát, gyors fényjelet, - a bogárhátú dinamók hűvösen fénylenek. Vonatfütty.

Babits Mihály - Húsvét előtt

S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva bellül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zugásán át, dalomnak izét a kinnak izén tudnám csak érzeni, akkor is - mennyi a vér! - szakadjon a véres ének! Van most dicsérni hősöket, Istenem! van óriások vak diadalmait zengeni, gépeket, ádáz munkára hülni borogatott ágyuk izzó torkait:

Ady Endre - Az ős Kaján

S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt.

József Attila - Hazám

S mégis, magyarnak számkivetve, lelkem sikoltva megriad - édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad! Totyogjon, aki buksi medve láncon - nekem ezt nem szabad! Költő vagyok - szólj ügyészedre, ki ne tépje a tollamat! Adtál földmívest a tengernek, adj emberséget az embernek. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Hadd írjak szépet, jót - nekem add meg boldogabb énekem!

Szabó Lőrinc

Saját lapja a Pandora (1927) - Sárközi Györggyel indítja. 1928-tól a Magyarország szerkesztőségének tagja.

Babits Mihály

Schöpflin Aladár 1907-ben figyelt fel rá,majd Nyugatba 1908-ban elküldik írásait.

Ady Endre - Az ős Kaján

Schöplin Aladár szerint ez a vers "egyetlen kompozícióba összefoglalja a költő egész eddigi életét, mindazt, amit érzett és gondolt, amivel harcolt, amit szeretett és gyűlölt, amire vágyott, és amiről lemondott, lényének minden titkát".

Ady Endre - Harc a Nagyúrral

Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. »Nézd meg, ki vagyok« (súgtam néki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett.

Ady Endre - Lédával a bálban

Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra.

Ady Endre - Lédával a bálban

Sikolt a zene, tornyosul, omlik Parfümös, boldog, forró, ifju pára S a rózsakoszorús ifjak, leányok Rettenve néznek egy fekete párra. „Kik ezek?" S mi bús csöndben belépünk. Halál-arcunk sötét fátyollal óvjuk S hervadt, régi rózsa-koszoruinkat A víg teremben némán szerte-szórjuk. Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg s elalusznak a lángok. Mi táncba kezdünk és sírva, dideregve Rebbennek szét a boldog mátka-párok.

Babits Mihály - Messze... messze...

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bibor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: Harapni friss a levegő.

Babits Mihály

Strófák a waltburgi dalnokversenyből

avantgard

Stílusirányzatok összefoglaló neve a 20. sz-ban.: Fő érdemei: - új formanyelv - megkérdőjelez túlhaladott technikákat - nem kellenek a műfaji besorolások. Negatívum: - tagadják az örök értékeket - bizonyos stílusok csak a tagadásig jutnak el - az életforma: lázadás lesz -> néha esztelenül, fölöslegesen.

Perdita-kultusz

Szabadabb erkölcsű társasági hölgyhöz, szeretőhöz vagy züllésbe taszított lányokhoz szól. A nő nem menyasszony vagy feleség, hanem szerelmi partner, nem élettárs, hanem ellenfél, ki inkább kínzó szenvedést okoz, mint megnyugtat.

Rajzok egy élet tájairól

Szabó Lőrinc Tücsökzene című kötetének alcíme.

A sátán műremekei, Te meg a világ, Tücsökzene, A huszonhatodik év

Szabó Lőrinc fontosabb köteteinek címei. (4)

Móricz Zsigmond - Úri muri

Szakhmáry Zoltán sorsában újra a feltörekvő, majd elbukó dzsentrit mutatja be, aki nemcsak önmagát pusztítja el, hanem a tanyáját is felgyújtja. A történet a millenium (1896) évében játszódik.

József Attila - Külvárosi éj

Szalmazsákok, mint tutajok, úsznak némán az éjjel árján - - A raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba. Minden nedves, minden nehéz. A nyomor országairól térképet rajzol a penész. S amott a kopár réteken rongyok a rongyos füveken s papír. Hogy' mászna! Mocorog s indulni erőtlen... Nedves, tapadós szeled mása szennyes lepedők lobogása, óh éj! Csüngsz az egen, mint kötelen foszló perkál s az életen a bú, óh éj! Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, álló üllőt, mely nem hasad, kalapácsot, mely cikkan pengve, - sikló pengét a győzelemre, óh éj!

Krúdy Gyula

Szatmárnémetibe:gimnázium, majd cserediák Podolinba

Molnár Ferenc

Szecessziós látásmódú író. Sikerét a Pál utcai fiúk című ifjúsági regényének és vígjátékainak köszönhette.

Kosztolányi Dezső

Szegeden érettségizett, majd budapesti bölcsészkar magyar-német szakára járt. Négyesy professzor stílusgyakorlatán ismerkedett meg velük (barátai): Babits és Juhász Gyula

Kosztolányi Dezső - Mint aki a sínek közé esett

Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: ... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: ... vad panoráma, rémes élvezet - sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset:

Kosztolányi Dezső - Azon az éjjel

Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: Azon a reggel csupa rokon jött, sirató nép. Azon a reggel sürögtek az öreg mosónék. Azon a reggel kendővel kötötték fel gyönge állát. Azon a reggel lassan vezettek a földúlt szobán át. Azon a reggel rozsdás pénzt tettek kék szemére.

Kosztolányi Dezső - Mostan színes tintákról álmodom

Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: Ars poeticai mű. ...Legszebb a sárga. Sok-sok levelet e tintával írnék egy kisleánynak, egy kisleánynak, akit szeretek. Krikszkrakszokat, japán betűket írnék, s egy kacskaringós, kedves madarat. ... És el nem unnám, egyre-egyre írnék egy vén toronyba, szünes-szüntelen. Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.

Kosztolányi Dezső - A rút varangyot véresen megöltük

Szegény kisgyermek panaszai c. kötetében: FREUDI hatás: a gyermekkori traumákat hordozzuk magunkban. Ó iszonyú volt. Vad háború volt. A délután pokoli-sárga. Nyakig a vérbe és a sárba dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett. ... Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában. Szép harc után. A szájunk mosolyog. Maró fogunk az undort elharapja, s gőggel emeljük a fejünk magasra, mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.

József Attila

Szegényember-versek hozzá.

Babits Mihály - Balázsolás

Szent Balázs a torokbetegségek védőszentje, hozzá fordul betegsége elviseléséhez. Egy gyermekkori emlék köré szerveződik a vers. Az emlék teremt lehetőséget kétféle emberi magatartástípus megfogalmazására, a gyermek és felnőtt szembeállítása. Alapvető különbség a két életszakasz között a létezéshez való viszony: a gyermek öntudatlanul éli életét, a felnőtt viszont a dolgok végességének tudatában: s ha a létezés véges, akkor annak egyes összetevői is azok, így a szenvedés is. Így juthat el a felismeréshez: "nem is olyan nagy dolog a halál".

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba, ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap, most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya s szememből az önkívület kicsap, emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer, halál fölé, a régi romokon, segíts nekem, szeptember, ne eressz el, testvéri ősz, forrón-égő rokon. Én nem dadogtam halvány istenekhez hideglelős és reszkető imát, mindig feléd fordultam, mert hideg lesz, pogány igazság, roppant napvilág. Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok, még sok hivő száj büszkén emleget, vérembe nőnek a termékeny álmok s nők sem vihognak a hátam megett. Nem is kivánok egy pincét kiinni, vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni, csak az élet örök kincsébe hinni s a semmiség előtt még újra lenni. Ki érleled a tőkén a gerezdet, én pártfogóm és császárom vezess, az életem a sors kezébe reszket, de lelkem és gerincem egyenes. Uralkodásra a karom erős még, adj kortyaidból nékem, végtelen s te aranyozd, aki vagy a dicsőség, még most se rút, nem-őszülő fejem.

Ady Endre

Szerelme Diósy Ödönné Brüll Adél, 1903-1912.

Juhász Gyula

Szerelme élete végéig Sárvári Anna, színésznő. (Anna versek)

József Attila

Szerelmei: Gebe Márta : -gimnáziumi szerelme, ám viszonzatlan. -> öngyilkossági kísérlet Vágó Márta: -nagypolgári család; szerelmesek; lány apjának egy kikötése : dolgozzon-> banki állás-> visszamondja-> Lány 1 évre Londonba megy tanulni ->leveleznek-> búcsúlevél-> Költőnek ettől idegösszeroppanás Szántó Judit: 1930-1936 Baloldali mozgalomban ismerkednek meg. Zuglóban laktak. Hozzá csak egy vers, szakításkor: Judit

Juhász Gyula - Testamentom

Szeretnék néha visszajönni még, Ha innen majd a föld alá megyek, Feledni nem könnyű a föld izét, A csillagot fönn és a felleget. Feledni oly nehéz, hogy volt hazánk, Könnyek vizét és a Tisza vizét, Költők dalát és esték bánatát: Szeretnék néha visszajönni még.

Babits Mihály

Sziget és a tenger (1925)-kötet

Illyés Gyula - Bartók

Szikár, szigorú zenész, hű magyar (mint annyi társaid közt - „hírhedett")

Krúdy Gyula

Szindbád ifjúsága c. novelláskötete (1911)

Krúdy Gyula

Szindbád-novellák nyomán Huszárik Zoltán készített filmet Latinovics Zoltán főszereplésével

Ady Endre - Ember az embertelenségben

Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Mindegy, indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted. Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott: Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban, Újból-élő és makacs halott. Borzalmak tiport országútján, Tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket: Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge.

Illyés Gyula - Puszták népe

Szociográfiai regény önéletrajzi és szépirodalmi elemekkel. A magyar szociográfiai irodalom legismertebb alkotásai közül való. Nincs regényszerű cselekménye. Három nemzedék sorsa jelenik meg, ennek megfelelően három korszak: a kiegyezés kora, a századelő, és az 1930-as évek. Véleménye: a pusztai lét deformálja a személyiséget.

Babits Mihály

Szophoklész Oidipusz királyának fordítása köthető hozzá; majd Oidipusz Kolonoszban-t fordította magyarra

Ady Endre - Héja-nász az avaron

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Szabó Lőrinc - Mozart hallgatása közben

Számvetés és új életprogram is egyben. Mozart muzsikájában a mindenség zenéjét hallja, kész elfogadni a napóra latinul idézett bölcsességét: "csak derűs órát veszek tudomásul".

Ignotus Pál, József Attila

Szép Szó című folyóirat szerkesztői (1936-39).

Babits Mihály - Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs! Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. Tél közepén, Balázs-napon szemem pislogva csüggött az öreg papon, aki hozzád imádkozott fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az oltár előtt, kegyes szokás szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én, s ő se jól értett. De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek - de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.

József Attila - Hazám

Szépszó bevezető verse arra, hogy: Mi a magyar most? 7 szonettből álló mű.

József Attila

Születésnapja, április 11-e a költészet napja.

szürrealizmus

Szürreal - valóságon túli szóból ered. Apollinaire adja neki a nevet. Legnagyobb hatású irányzat. Franciaországból indul a két VH között.

Móricz Zsigmond

Sárarany szerzője

József Attila - Mama

Síron túli engesztelő vers. A költeményben három személy szerepel: a jelenbeli én, a gyermek én és a Mama. Együtt van jelen a vád, a megbánás és az elérzékenyülés. A tetőpontot az utolsó strófa első sorai jelentik: "Nem nyafognék, de most már késő, / most látom, milyen óriás ő". A zárlat az édesanyja felmagasztalása, mennybemenetele.

Babits Mihály - Fortissimo

Süket! Süket!... Ó ma milyen jó volna süketnek mint az Isten! Süket a föld, nem érzi hátán hadak alázó dobogását. Jó volna süketen csirázni mint virághagyma föld alatt: minden süket földben, Istenben csak az ember szakadt ki a süket Istenből iszonyokra kikelt belőle féreg-módon, Isten férgének, viszkető nyüzsgésre, fájni - mert, ami nem süket Isten: fájdalom, míg az Istenbe visszahal!

József Attila

Tagja lett Vágó Márta révén a Bartha Miklós Társaságnak.

Lélekindulás, Ábel a rengetegnem, Ábel az országban, Ábel Amerikában

Tamási Áron művei (4)

Babits Mihály

Tanár volt: Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten

Juhász Gyula

Tanári végzettséget szerzett, de nem bírták az idegei, a tanácsköztársaság alatt a Szegedi Színház vezetőjének nevezik ki, után leszázalékolt tanárként megvonták a nyugdíját. Nem publikálhatott, az édesanyja tartotta el.

Németh László

Tanú c. folyóirat hozzá (1932-36).

Szabó Lőrinc - Az Egy álmai

Tengerbe, magunkba, vissza! Csak ott lehetünk szabadok! Nekünk többé semmit sem ad ami kint van, a Sok. A tömeggel alkudni ha kell, az igaz, mint hamu porlik el; a mi hazánk az Egy, amely nem osztozik: álmodjuk hát, ha még lehet, ...t!

Móricz Zsigmond

Teológiai, jogi, bölcseleti tanulmányokat folytatott, de egyiket sem fejezte be. Újságíró Debrecenben, majd az Újság című lap gyermekrovatának vezetője.

Judit

Természeti képből bontja ki a szerelem végleges elmúlásának érzését, melyet nyugodt, végérvényesnek tűnő hangnem is felerősít. József Attilához.

Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz

Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok S a sűrű napsugár forró arany verése Gond nélkül gazdaguló mélyetekig csorog, Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drágagyöngyként a hajnal harmatát Gyűjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány. ... És hát a többiek?... a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák, vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák Ó a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyű sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Noé. Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sóhajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka S kileng a boldog légbe a hószín szárnyú Béke.

Babits Mihály

Timár Virgil fia - regény. Ez egy ciszterci szerzetes tanár és tanítványa (Vágner Pista) története.

Ady Endre

Tizenegy ujjal született, misztikus jel.

Kosztolányi Dezső

Toll című lapnak Ady halálának 10. évfordulójára cikket ír, melynek tételmondata: Adyt túlbecsülik - kortársai elfordulnak tőle, de a fiatal nemzedék mellé áll.

Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára

Tudtuk, hogy az ember esendő S nagyon adós a szeretettel: Hiába, mégis furcsa volt Fordulása élt s volt világnak. Csúfolódóbb sohse volt a Hold: Sohse volt még kisebb az ember, Mint azon az éjszaka volt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Az iszonyuság a lelkekre Kaján örömmel ráhajolt, Minden emberbe beköltözött Minden ősének titkos sorsa, Véres, szörnyű lakodalomba Részegen indult a Gondolat, Az Ember büszke legénye, Ki, íme, senki béna volt:

Babits Mihály

Tudós költő = poeta doctus (az , aki széleskörű műveltséganyagot mozgósít)

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz

Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend

Ady Endre - Bujdosó kuruc rigmusa

Tíz jó évig a halálban, Egy rossz karddal száz csatában, Soha-soha hites vágyban, Soha-soha vetett ágyban. Kergettem a labanc-hordát, Sirattam a szivem sorsát, Mégsem fordult felém orcád, Rossz csillagú Magyarország. Sirattalak, nem sirattál, Pártoltalak, veszni hagytál, Mindent adtam, mit sem adtál, Ha eldőltem, nem biztattál. Hullasztottam meleg vérem, Rágódtam dobott kenyéren. Se barátom, se testvérem, Se bánatom, se reményem. Már életem nyugalommal Indul és kevéske gonddal, Vendégséggel, vigalommal, Lengyel borral és asszonnyal.

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Tóth Árpád verse. Témája az emberek közötti elidegenedés.

Meddő órán

Tóth Árpád verse. Önarckép. Korai költészetének reprezentatív darabja.

Szabó Lőrinc - Dsuang Dszi álma

Több verset is írt Csuang-Ce kínai filozófus ihletésére. A létezés titkairól töpreng. A keleti filozófiák és Schopenhauer hatásától megérintve a létezést álomként, az agy tükörszínjátékaként fogja fel.

Juhász Gyula

Több öngyilkossági kísérlet után 1937-ben gyógyszerekkel adagolta túl magát.

Ady Endre - Elbocsátó, szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, Szóval már téged, csak téged sajnállak. Milyen régen és titkosan így volt már: Sorsod szépítni hányszor adatott Ámító kegyből, szépek szépiért Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár. Sohase kaptam, el hát sohse vettem: Átadtam néked szépen ál-hitét Csókoknak, kik mással csattantanak S szerelmeket, kiket mással szerettem: És köszönök ma annyi ölelést, Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát, Amennyit férfi megköszönni tud, Mikor egy unott, régi csókon lép át.

Tóth Árpád

Tüdőbetegsége egész rövid életére rányomta bélyegét. Hatvany fizette a kezelését, de mindhiába.

József Attila - Téli éjszaka

Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák. Milyen vitrinben csillognak ily téli éjszakák? A fagyra tőrt emel az ág s a pusztaság fekete sóhaja lebben - - varjucsapat ing-leng a ködben. Téli éjszaka. Benne, mint külön kis téli éj, egy tehervonat a síkságra ér. Füstjében, tengve egy ölnyi végtelenbe, keringenek, kihúnynak csillagok. A teherkocsik fagyos tetején, mint kis egérke, surran át a fény, a téli éjszaka fénye. A városok fölött a tél még gőzölög. De villogó vágányokon, városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye.

Krúdy Gyula Szindbád novellák

Utazásai többnyire az emlékezés hajóján, időben visszafele

József Attila

Utolsó szerelme Kozmutza Flóra (Illyés Gyula felesége volt) . - pszichológiai módszert tesztelt-> udvarol-> megkéri a kezét-> igent mond

Ady Endre

Utolsó versének címe: Üdvözlet a győzőnek

Krúdy Gyula

Utolsó évei: nyomor,betegség,szanatórium

Ady Endre - Mesebeli János

Vagy nem állod s megbénultan Gunnyasztani fogsz, ha merhetsz, Öreg bűnödön, a Multon. Kellesz a nagy arénára Akkor is, ha életednek Életed lesz majd az ára. Ha már egyszer idegenbe Valamikor ide bujtál, Rohanj jól kimelegedve. A király-lyány: mese, János, De nincs élőbb a mesénél S mese ellen minden káros. Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János.

Tóth Árpád - Körúti hajnal

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.

Ady Endre - Az eltévedt lovas

Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. Hol foltokban imitt-amott Ős sűrűből bozót rekedt meg, Most hirtelen téli mesék Rémei kielevenednek. Itt van a sűrű, a bozót, Itt van a régi, tompa nóta, Mely a süket ködben lapult Vitéz, bús nagyapáink óta. Kisértetes nálunk az Ősz S fogyatkozott számú az ember: S a domb-keritéses síkon Köd-gubában jár a November.

József Attila

Valóság című lap hozzá. (1932, 1 számot ér meg)

Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal

Van már kenyerem, borom is van, van gyermekem és feleségem. Szívem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák suttogva hajolnak utamra, és benn a dió, mogyoró, mák terhétől öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, telefonom, úti bőröndöm, van jó-szivű jót-akaróm is, s nem kell kegyekért könyörögnöm. Nem többet az egykori köd-kép, részegje a ködnek, a könnynek, ha néha magam köszönök még, már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, tárcám van igaz színezüstből, tollam, ceruzám vigan illan, szájamban öreg pipa füstöl.

József Attila - Reménytelenül

Vas-színű égboltban... Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - - Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - - Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - -

Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én

Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival?

Babits Mihály

Világirodalmi elődei: Mallarmé, Rilke, Ezra Pound.

Örkény István

Világszemléletére, ábrázolási módszerére a groteszk és az abszurd jellemző. A groteszk összetett esztétikai minőség, távoli értékek keveredése. Életre hívója az elidegenedésből fakadó szorongás. Az abszurd a groteszk közeli rokona, amelyben a fikció elveszíti kapcsolatát a valósággal. Az egységes világkép darabokra hullását követő ábrázolási mód.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Virradtig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily silány regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj s csak most tünik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj ötven éve - lelkem visszadöbben - halottjaim is itt-ott, egyre többen - jaj, ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes, égi szomszéd, ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig borultam s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen. de pattanó szivem feszitve húrnak, dalolni kezdtem ekkor azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.

Kosztolányi Dezső - Esti Kornél éneke

Visszautal az Esti Kornél novellák hősére, Kosztolányi alteregójára. Az egyéni döntés és választás értékét és felelősségét, a annak szabadságát hangsúlyozza. Mindenkinek meg kell adni a világgal való egyéni kapcsolatteremtés, ítélkezés és értékelés lehetőségét. Az író szerint a dolgok sokfélék, sokféleképpen megítélhetők.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam s ha emlékezni tudsz a a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon vízszintesen feküsznek s megforduló szemük kancsítva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agy-vérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipőjük, a ruhájuk s ők egy szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de - mondhatom - ha igy reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec, Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl és az alvóra szól a harsány riasztó: «ébredj a valóra». A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla.

Ady Endre

Vérbaja volt. (Mihályi Rozália csókja)

Kosztolányi Dezső

anyja: Brenner Eulália, éppen ezért Csáth Géza unokatestvére

Kosztolányi Dezső

apja iskolaigazgató a szabadkai iskolában -> ezért az iskolában nő fel, ott a lakásuk. Ő is ide jár, később azonban eltanácsolják őt, így magántanuló lesz.

Babits Mihály - A gazda bekeríti házát

arc p: Kitört bezártságból, de visszament. AZ új nem jobb. -m4 évszak megjelenik -gazda =költő - civil világ: kiszámíthatatlan,veszélyes -régi értékek megvédése -kultúra védelmezője,védi földjét -zaklatott, új nem jobb - sün élete= bezártság - ez most egy tudatos döntés( a bezártság)= önként vállalt rabság "Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve" "sün-életem tüskéi e szakadt létben, kizárva minden idegent, de átbocsátva ami még közös maradt a testvérek közt" " s ha a jövevény lenézve így szól: "Én vagyok az Új!" - feleld: "A Régi jobb volt" "

Illyés Gyula - Bartók

csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek, példamutató nagy ikerpár, zene csak, zene csak, zene, a bányamély ős hevével tele, a „nép jövő dalával" álmodó s diadalára ápoló,

dadaizmus

dada - paci (francia) szóból ered. Svájcban született stílusirányzat. Célja: minden hagyomány lerombolása. Ez a legszélsőségesebb irányzat. Mindenáron provokáló művészet. Felszabadítja az emberek belső erőit.

Babits Mihály - Húsvét előtt

de nem győzelmi ének az énekem, érctalpait a tipró diadalnak nem tisztelem én, sem az önkény pokoli malmát: mert rejtek élet száz szele, március friss vérizgalma nem türi géphalált zengeni, malmokat; inkább szerelmet, embert, életeket, meg nem alvadt fürge vért: s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is ez inni való sós vérizü szélben, a felleg alatt, sodrában a szörnyü Malomnak, mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, multak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává morzsolva a szüz Hold arcába köpi s egy nemzedéket egy kerék- forgása lejárat:

Krúdy Gyula

elbeszélőtechnikai újításai sok tekintetben egybeestek az európai próza alakulástörténetével

Juhász Gyula - Gulácsy Lajosnak

emlékszel Váradon, tavasszal A kis csapszékben, hol Watteau lakott, Lerajzoltál, vén márkit, vaskalappal S tegnapnak láttad már a holnapot. A Köröst néztük és láttuk Velencét, A kávéházban Goethe ült velünk, Esengtük Grandet Eugenia szerelmét, A csillagot kerestük, amely letünt.

Krúdy Gyula

feleségül vette : Satanella álnéven tárcákat és novellákat író Spiegler Bellát

Babits Mihály

fiatalon dekadens költészetet részesíti előnybe, változatos témák,impresszionista, szimbolista stb

Krúdy Gyula Szindbád novellák

főszereplője sok művében: Szindbád-> Ezeregyéjszaka hajósára utal, aki csillapíthatatlan kalandvágyból száll újra és újra hajóra, alteregóhős

Babits Mihály - Petőfi Koszorúi

"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága" Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak, mint az olcsó gyertyák. Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja hogy mit akar: talány zaja, csöndje és úgy támolyog az idők sikátorán, mint átvezetett rab a fogház udvarán börtönből börtönbe. Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond messze az Övétől, mint sastól a vakond avagy gyáván bújik, s a bilincses ajak rab szavakat hadar? Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit.

Kosztolányi Dezső

"Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről" címen negatív véleményét írja meg Ady költészetéről A Toll-ban.

Krúdy Gyula

"törvénytelen gyermek"- szülei csak a 10.gyerek születése után házasodtak össze; Anyja Csákányi Julianna (cselédlány), Apja Krúdy Gyula (ügyvéd)

Ady Endre - Az én menyasszonyom

A perdita-kultusz jellemző verse.

Ady Endre - Góg és magóg fia vagyok én...

Az Új versek című kötet nyitóverse. Szerző, cím.

Futurizmus

(olasz 'jövő') Céljuk: a polgári hagyomány teljes lerombolása. Témája: a technika csodái, modern, nagyvárosi jövő. Központjai: Olaszország és Oroszország/Szovjetunió.

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat

- A csillagok ma, mondd, miért nagyobbak s mint a kisíkált sárgaréz-edények a konyha délutánján mért ragyognak? Mit akar tőlem ez a titkos élet? Ki nyújtja itt e tiszta kegyeket? Ki fényesít eget és hegyeket? Mily pantheizmus játszik egyre vélem, hogy századok emlékét visszaélem? Az Orion süvegje mért parázsló? Miért hogy mindent lanyha pára mos? Ki tette ezt? Ki volt ez a varázsló? Miért csodálkozol, csodálatos? - Szép életem, lobogj, lobogj tovább, cél nélkül, éjen és homályon át. Állj meg, te óra és dőlj össze naptár, te rothadó gondoktól régi magtár. Ifjúságom zászlói úszva, lassan röpüljetek az ünnepi magasban.

Kosztolányi Dezső - Szeptemberi áhitat

- Érett belét mutatja, lásd, a dinnye, fehér fogától villog vörös inye, kövér virágba bújik a darázs ma, a hosszu út után selymes garage-ba, méztől dagadva megreped a szőlő s a boldogságtól elnémul a szóló. - Bizony, csodás ország, ahova jöttünk, Minthogyha a perc szárnyakon osonna, el-nem-múló vendégség van köröttünk, hosszú ebéd és még hosszabb uzsonna. Húgom virágokat kötöz a kertbe, aranytálban mosakszik reggelente s ha visszatér az erdőn alkonyatkor, a csillagokról ráhull az aranypor. Olyan ez éppen, mint gyermekkoromba. A felnőttek érthetetlenül beszélnek egymás között, minden nesz oly goromba, estente búgó hangja van a szélnek, tán megriadt lenn egy sötét falombtól s a télre, sárra és halálra gondol. Aztán a délután is furcsa nékem, hogy a napot árnyékok temetik, a zongorán, mint hajdan a vidéken, örvénylik a Sonata pathétique, bukdácsol a billentyűn tompa búban az édes elmebeteg, árva Schumann s mert nem lehet már jobban sírnia, száján kacag a schizophrénia.

Babits Mihály - Fortissimo

-1920: Nyugtalanság völgye c. kötetbe -Nyugatba is megjelent - I.vh-s verse; utána jelent meg - EMIATT: Istenkáromlásért elítélték. Cikkekbe védte meg magát. - szabálytalan sorok -nincs logikai váza -nem tagadja Isten létezését,de itt süket (közöny, nemtörődömség) "Anyák, sírjatok hangosabban:" "hanggal sírjatok föl az égre, sírjatok irgalmatlanul:" "Ne hagyjatok aludni senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e félni még? és érdemes-e élni még?" "Ma már hiszünk káromlani-érdemes alvó magasságot a Sorsban." "Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?"-> INVERZIÓ "a süket Istenét! Süket! Süket!..."->PROVOKÁLJA - süket =ALSZIK "mert, ami nem süket Isten: fájdalom, míg az Istenbe visszahal!"

Babits Mihály - Balázsolás

-A Balázsolás a gégeműtét előtti légkörben született. Szent Balázs püspök a torokfájás védőszentje. Ünnepén szokásos szertartás a balázsolás vagy a Balázs-áldás: Babits is megkapta ezt az áldást operációja előtt. -önvád gyötri -Párhuzamba állítja kettejük sorsát, s a vers végén már nem annyira az életmentés csodáját kéri tőle, mint inkább a halálba való belenyugvás bölcsességét. "Gyermekkoromban két fehér gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem a gyertyák közül, mint két ág közt kinéző ijedt őzike. " "Tél közepén, Balázs-napon " "megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól" "érdeplek itt együgyű oltárod kövén - mosolyogj rajtam, csak segíts! " "Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! " "Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. "

Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai

-a modern költészet esélyeit és lehetőségeit firtató vers - szól a költészet haláláról,csöndről, hallgatásról -változatos ismétléstechnika " A líra elhal,néma ez a kor" "magunknak szól a dal" önző a költészet és a világ: " mit ér a szó, amely csupán tiéd" -hangtalan szerelem motívuma -költői- emberi magatartásformát fogalmaz meg -

Kosztolányi Dezső - Pacsirta

A lélek homályos mélységeit feltáró mű: a csúnya Pacsirtát a szeretet álarca mögött valójában gyűlölik a szülei (Freud, Ferenczi Sándor hatása).

Babits Mihály - Régen elzengtek Sapphó napjai

A líra meghal. Nagyon is merész kezekkel téptük a kényes leány hegedű-testét, vad-vad hangokig csigázva, hogy ma már csak nyögni tud s hörögni mint halódó... Nincs ütem jajában többé, nincs se szó, se tag: az értő agy s zenés szív nem beszél, csak a tüdő liheg, csak a torok kiált s a szédült gyomor álmodik. A líra elhal, néma ez a kor.

Móricz Zsigmond - Az Isten háta mögött

A magyar "Bovaryné" sorsát bemutató regény.

Kassák Lajos

A magyar avantgárd elindítója, lírikus, novella és regényíró, képzőművész

Moholi Nagy László

A magyar funkcionalizmus legnagyobb alakja. 1995-ben született.

Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig

A megaláztatás, kiszolgáltatottság meghatóan szép, önéletrajzi ihletésű története. Nyilas Misi sorsában a kommün utáni szenvedéseit is ábrázolta a költő.

József Attila - Külvárosi éj

A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli. Csönd, - lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tünődik, hulljon-e. S olajos rongyokban az égen megáll, sóhajt az éj; leül a város szélinél. Megindul ingón át a téren; egy kevés holdat gyújt, hogy égjen. Mint az omladék, úgy állnak a gyárak, de még készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata.

Henri Michaux

A nagy háború v. vers hozzá. Dadaista vers!!!!

Tóth Árpád - Körúti hajnal

A napszakváltás ősi metaforáját használva szól a nagyvárosi hajnal látványáról, az evilági élet szépségéről impresszionista eszköztárral.

Babits Mihály : Jónás könyve és Jónás imája

A négy részes elbeszélő költeményében a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére reflektáló jelleggel értelmezi, illetve írja újra az ószövetségi történetét.

Benn - Rossz az

A német expresszionizmus kiemelkedő alakja és expr. művének címe.

Móricz Zsigmond

A népi írók mozgalmának tagja Németh Lászlóval, Illyés Gyulával, Tamási Áronnal, Féja Gézával. Élményanyagát a paraszti világból merítette.

Ady Endre - A Tisza-parton

A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm.

Kosztolányi Dezső

A tanácsköztársaság után kortársai nagy meglepetésére az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lap Pardon rovatának vezetője lett.

Ady Endre - Áldásadás a vonaton

A tengerbe most hanyatlik a Nap, Most fut leggyorsabban a vonatunk, Most jön a legtöbb, nagy emlékezés: Megáldalak.

Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én

A vers első sorának hivatkozása Góg és Magóg népére előfordult már korábbi cikkében ( Bilek, Nagyváradi Napló, 1903), szimbólumai (Verecke, Dévény, Pusztaszer) megtalálhatók a prózai lírában.

Magyar jakobinus dala

A vers központi gondolata: összefogást hirdet az elnyomott nemzetiségekkel. A vél a magyarság nemzeti megújulása, társadalmi-kulturális fölemelése. Ezt remélte Ady elérni a forradalommal Az új Kísértet című versében is.

Ady Endre - Temetés a tengeren

A vers nyugvópontról indul, és egyre mozgalmasabbá válik; a méltóságteljes szertartásba bekapcsolódnak a zord természeti erők is. A vers végén nincs újabb nyugvópont, a titokzatos vörös bárka mozgása a végtelenbe fut. A színhely stilizált, a "breton part" kísérteties és fenséges tája. Az ott élő legények és leányok rituálékhoz szokott élete baljós hátteret ad a sírba hanyatló szerelemnek.

Szabó Lőrinc

Az individualizmus képviselője.

Babits Mihály

Az istenek halnak, az ember él és Versenyt az esztendőkkel c. kötetei önértelmezőek,reflexív jellegűek

Ady Endre - Emlékezés egy nyár-éjszakára

Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomoru Földre, Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott, Legalább száz párta omolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Kigyúladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte, Álmomban élő volt a holt, Jó kutyánk, Burkus, elveszett S Mári szolgálónk, a néma, Hirtelen hars nótákat dalolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Csörtettek bátran a senkik És meglapult az igaz ember S a kényes rabló is rabolt:

A daloló Párizs

Az Új versek 3. ciklusának címe. Ennek verse pl.: A Szajna partján

Ady Endre - Sípja régi babonának

Csak magamban sírom sorsod, Vérem népe, magyar népem, Sátor-sarkon bort nyakalva Koldus-vásár közepében, Már menőben bús világgá, Fáradt lábbal útrakészen. Körös-körül kavarognak Béna árnyak, rongyos árnyak, Nótát sipol a fülembe Sípja régi babonának, Édes népem, szól a sípszó, Sohse lesz jól, sohse látlak. Szól a sípszó: átkozott nép, Ne hagyja az Úr veretlen, Uralkodást magán nem tűr S szabadságra érdemetlen, Ha bosszút áll, gyáva, lankadt S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. Üzenhettek már utánam, Kézsmárk hegye, Majtény síkja, Határ-szélen botot vágok, Vérem többé sohse issza Veszett népem veszett földje: Sohse nézek többet vissza.

Juhász Gyula - Testamentom

Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még! És nézni fájón, Léván, Szigeten, Szakolcán és Makón a hold alatt, Vén hárs alatt az ifjú szerelem Még mindig boldog-e és balgatag? És nézni: édesanya alszik e S álmában megcsókolni a szivét S érezni, most is rám gondol szive: Szeretnék néha visszajönni még!

Babits Mihály - A lírikus epilógja

Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam. Büvös körömből nincsen mód kitörnöm, Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa. Én maradok: magam számára börtön, mert én vagyok az alany és a tárgy, jaj én vagyok az ómega s az alfa.

Csáth Géza

Családi nevén Brenner József, Kosztolányi unokatestvére. Regényíró, elbeszélő, zenekritikus, orvos. Írói képzeletét az idegbeteg emberek groteszk képzeletvilága izgatta. Felhasználta a modern lélektan eredményeit. Morfinista volt, életének önkezűleg vetett véget.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanába rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely írkámra szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők, akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem ekkor, de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem s felém hajol az, amit eltemettem rég, a gyerekkor.

Szabó Lőrinc

Debrecenben nőtt fel, apja mozdonyvezető.

Kassák Lajos

Dokumentum című folyóiratot ő indította. (1926-27)

Babits Mihály - Vers a csirkeház mellől

Dombon égek, csorgó nyár füröszt, Csöpp kert ringat búzamezők közt. Nézek egy kis törpe házat, azt, amit rakott a szomszéd paraszt csirkéinek. Vályog a fala, de piros cserép a taraja. Drága kincs az idő s oly kevés! Jer, segits meg, bölcs semmittevés! Tárd ki mégegyszer a kapukat! Add vissza mit tőlem elragadt két zsarnok: a Feladat s a Gond: óráimat, e fogyó vagyont! Nézdelhessem mit az óra ád: pici háznak piros taraját s hogy cikáz fölötte két galamb! Szilaj idill, fehér ditiramb... Ditiramb vagy idill, bánom én! Míg célom nincs, a világ enyém.

Babits Mihály - Fortissimo

Elkeseredett hangú háborúellenes vers. A Nyugatot elkobozták, az írót perbe fogják miatta. Az író kénytelen volt értelmezni saját költeményét. A földi világban történő szenvedéssel nem törődő Istent csak az egyre fokozódó hangerővel lehet világba való beavatkozásra bírni. Az ember elfordult teremtett világtól, s ennek tragikus következménye a háború és a zűrzavar.

Kosztolányi Dezső - Hajnali részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva s mérges altatókkal. Az, amit irtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba le- föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek s amint botorkálok itt, mint részeg, az ablakon kinézek.

Sigmund Freud

Elmélete: minden emberben 3 réteg/szféra működik. 1.: tudatalatti én: ösztönök, vágyak 2.: felettes én: neveltetés, környezet, barátaink, kultúra 3.: reális én: ezt a kettőt próbálja összehozni -> bűnözőknél tudatalatti én erősebb (deviánsok)

Tóth Árpád - Elégia egy rekettyebokorhoz

Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany díszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szívembõl, míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodrú vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj. Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember!

József Attila

Első "valós" munkahelye: Szép szó című folyóirat szerkesztője

Kosztolányi Dezső - Boldog, szomorú dal

Fürdő van, üdíteni testem, langy téa beteg idegeimnek, ha járok a bús Budapesten, nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat könnyekbe borít nem egy orcát, és énekes ifjú fiának vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, gyötrődve, halálba hanyatlón, úgy ásom a kincset a mélyen, a kincset, a régit, a padlón, mint lázbeteg, aki föleszmél, álmát hüvelyezve, zavartan, kezem kotorászva keresgél, hogy jaj, valaha mit akartam. Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben.

Boldogtalanok, Catullus, Negyedik Henrik király

Füst Milán drámái (3).

A feleségem története, Ez mind én voltam egykor, Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve, Parnasszus felé

Füst Milán regényei

József Attila - Holt vidék

Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik.

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Ha szeretsz, életed legyen öngyilkosság, vagy majdnem az. --- én többet kérek: azt, hogy a sorsomnak alkatrésze légy.

Babits Mihály

Gégedaganata volt ( Beszélgető füzetek c. műve ekkor)

Ady Endre - Góg és Magóg fia vagyok én

Góg és Magóg fia vagyok én, Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke híres útján jöttem én, Fülembe még ősmagyar dal rivall, Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek új dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek, Legyek az új, az énekes Vazul, Ne halljam az élet új dalait, Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégiscsak száll új szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.

Ady Endre - Hunn, új legenda

Ha ki király, Sorsának a királya, Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja, Hogy tempóz Arany s Petőfi hogy istenül.

Szabó Lőrinc - Különbéke

Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok, ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok, nem fütyörésznék most az uccán ilyen vigan: valószínűleg felkötöttem volna magam.

Babits Mihály

Halálfiai :családregény és fejlődésregény ( kzp-i alakja: Sátordy Imrus)

Dekadencia

Hanyatlás, bomlás, visszaesés, életuntság, halálvágy

Babits Mihály - Fortissimo

Haragszik és dul-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben, aluszik vagy halott is épen - ki költi őt föl, emberek? Anyák, sírjatok hangosabban: akit föl nem ver annyi ágyú, rezzenti-é gyenge sírástok? És ne is könnyel sírjatok, mert a könny mind csak földre hull: hanggal sírjatok föl az égre, sírjatok irgalmatlanul: ne oly édessen mint a forrás, ne oly zenével mint a zápor, ne mint a régi Niobék: hanem parttalan mint az árvíz, sírjatok vagy a görgeteg lavina, sírjatok jeget, tüzet sírjatok mint a láva! A drága fiúk hullanak vérben a hóra napra-nap. Ne hagyjatok aludni senkit: ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva, de érdemes-e félni még? és érdemes-e élni még? Ó, mért nem hallani hangotok? Menjetek a piacra sírni, sikoltsatok a templomokban vadak asszonyai, vadakká simuljatok őrjítő, őrült imában!

Babits Mihály - Esti kérdés

Herceg, hátha megjön a tél is!-c. kötetben - Bergson- szubjektív idő benne + intuíció=megérzés+ emlékeink szerepe az életünkben - nincsenek versszakok, áramlanak az emlékek -egyetlen egy mondat a vers - este:alkalmas elmélkedésre - kérdésre nem kapunk választ, mély filozófia - 3 részre osztható -E/2-> önmegszólítás "Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka," "otthon ülhetsz barna, bús szobádban," "melynek emléke sohse lehet hűvös, melynek emléke teher is, de kincs is:" "minek az est, e szárnyas takaró?" "minek az árok, minek az apályok s a felhők, e bús Danaida-lányok s a nap, ez égő szizifuszi kő? miért az emlékek, miért a multak?" "vedd példának a piciny fűszálat: miért nő a fű, hogyha majd leszárad? miért szárad le, hogyha újra nő?" fű: körforgás, újjászületés,élet lényege

Illyés Gyula - Koszorú

Himnusz az anyanyelvhez kanyargó, rímtelen sorokban. A koszorú a magyarul beszélő, szétszóródott nép szenvedéseiből, történelméből fonódik. A hűség, remény, hit, szabadság képezik a költő számára az értékeket. A zárórészben anyanyelve előtt tiszteleg a műfajhoz illő, ünnepélyes stílusban az író.

Elégia

Hiányvers, fő motívuma a betöltésre váró üresség. A külváros romos világa egyben az itt élők lelkiállapotának rajza is. A hazaszeretet verse, befejezése rájátszás a Szózat soraira. Az eszményt a valóságot állítja szembe egymással. A lírai én magatartása - mint oly sok József Attila-versben - a szemlélődés.

Ady Endre - A Tisza-parton

Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók. A Tisza-parton mit keresek?

Babits Mihály - Cigány a siralomházban

Kalibát ácsolna magának az erdőn: de tilos a fa és örül ha egy nagy skatulyás házban jut neki egy városi zord kis skatulya. És örül hogy - ha nem bírja már s minden összetört - átléphet az udvari erkély rácsán s magához rántja jó anyja, a föld. Szomorú világ ez! s a vers oly riadva muzsikál mint cigány a siralomházban. Hess, hess, ti sok verdeső, zümmögő, fényes bogár! Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull s nem kérdi, mire jó?

Szabó Lőrinc - Semmiért Egészen

Kegyetlenül őszinte önleleplező vers. A hűtlen férfi feltétel nélküli önfeladást, odaadást követel szerelmétől. Könyörtelenségétől a költő is szenved, önvád gyötri.

Móricz Zsigmond

Kelet Népe c. folyóirat hozzá (1935-42).

Ady Endre

Kezdettől fogva a Nyugat (1908-41) főmunkatársa, az első szám első oldalán az ő verse szerepel.

Babits Mihály

Ki a szerző? Ekként a dal is légyen örökkön új, a régi eszme váltson ezer köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra.

Ady Endre

Ki a szerző? A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem

Babits Mihály

Ki a szerző? Ha holtakat nem ébreszt: mit ér a trombitaszó? Csak a könny, csak a könny, csak a könny hull, s nem kérdi, mire jó?

Kosztolányi Dezső

Ki a szerző? Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság.

Babits Mihály

Ki a szerző? Léckatonáim sorban állnak már, pici földem a földből kikerítve, könnyü szál dzsidások módján állnak őrt, hatalmasan igazságukban ők a törvény, ők a jog

Juhász Gyula

Ki a szerző? Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek.

Tóth Árpád

Ki a szerző? Minek a lélek balga fényűzése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő.

Ady Endre

Ki a szerző? Már vénülő kezemmel Fogom meg kezedet, Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.

József Attila

Ki a szerző? Szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted. Szól a szem és szól a szív, folyamodnak teérted.

József Attila

Ki a szerző? Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát.

Babits Mihály

Ki a szerző? „Barátaim egyenkint elhagytak, akikkel jót tettem, megtagadtak; akiket szerettem, nem szeretnek, akikért ragyogtam, eltemetnek."

József Attila

Ki a szerző? „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell. ki szeret s párra nem találhat, oly hontalan, mint amilyen gyámoltalan a szükségét végző vadállat."

Ady Endre

Ki a szerző? (A vers 1918-ból származik!) Szegény emberek ölnek és csak ölnek S láz-álmaikban boldogan békűlnek S reggelre kelvén megint megdühűlnek, Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.

Ignotus

Ki volt a Nyugat első főszerkesztője?

Ady Endre - Hunn, új legenda

Ki voltam öreg grammás-diák korban, Égnek lendülten s százszor megbotoltan, Külön jussom: vénen is diák lehetek. Kalapom, szűröm, szivem förgetegben, Nézik a vihart, hogy ki bírja szebben S visszapattog róluk jég, vád és szidalom. Külön alkuja lehet a Halállal, Akit, amikor milliókat vállal, Nem bámitott az Élet sok, új kapuja. A tolakodó Gráciát ellöktem, Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem, A Minden kellett s megillet a Semmisem. Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel.

Illyés Gyula, Magyar Csillag

Ki és milyen néven próbálja folytatni a Nyugatot 1941 után?

Ady Endre

Ki írta ezt a címzést egyik versciklusa elé? (Annak)...akit hiába hagynék el már, s aki hiába hagyna el már engem, mert ma és mindörökké ő lesz: az asszony.

Kassák Lajos

Ki írta? A ló meghal a madarak kirepülnek

Ady Endre

Látomásszerű tájversek jellemzik. A táj lélekállapotot, léthelyzetet jelöl. Gyakori túlzás, az értékszembesítés. A magyar elmaradottságot két irányba is szembesíti: a fejlett nyugattal és egy kitalált, keleti mesevilággal is (A Tisza-parton).

Ady Endre - Harc a Nagyúrral

Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom. Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. „Nézd meg, ki vagyok" (súgtam neki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett. (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: „Add az aranyod, aranyod." „Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak, Nekem már várni nem szabad."

Ady Endre

Megújítja a versritmust: verseinek nagy része szimultán ritmusú, melyben a hangsúlynak és az időmértékes lejtésnek egyaránt fontos szerepe van: a versben kétféle ritmus érvényesül.

József Attila - Óda

Mellékdal) (Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.)

simu, latin, egyidejűség

Mely szóból ered a szimultanizmus elnevezés? Milyen származású szó ez? Mi a jelentése?

Baudelaire

Melyik francia szimbolista költő volt nagy hatással Ady költészetére?

Ady Endre - Az én menyasszonyom

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a síromba. Álljon előmbe izzó, forró nyárban: »Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.«

Szabó Lőrinc - Babits

Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt. Mit láttam benned? Magam végzetét. Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.

Szabó Lőrinc - Babits

Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt. Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt. Mit láttam benned? Magam végzetét. Mit láttál bennem? Egy út kezdetét. Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat. Mit bennem te? Dacot és szitkokat. Aztán, mit én? Jövőm rémálmait. S te? Egy torzonborz állat vágyait. Én? Istent, akit meg kell váltani. Te? Hogy jönnek a pokol zászlai. S később? Hogy az ellenség én vagyok? S én? Azt, akit soha el nem hagyok. Te, tíz év múlva? - Tán mégis fiad? S én, húsz év múlva? Láss már, égi Vak! S húsz év múlva, te? Nincs mit tenni, kár. Húsz év múlva, én? Nincs mit tenni, fáj! S a legvégén, te? Igy rendeltetett. S én, ma s mindig? Nincs senkim kivüled.

Tóth Árpád - Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Rózsakiállítás

Örkény István kisregénye (Tótékon kívül)

Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők,

Örkény drámái (4)

Ady Endre

Összegző költő: Lezárója a magyar utóromantikus lírának, meghatározó alakja a modernségnek. A költői látásmód megújítója stílusban, tematikában, versritmusában egyaránt.

József Attila - Eszmélet

Összegző mű, a filozófiai igényű költészet egyik csúcsteljesítménye. Alapkérdése: van-e értelmes rend a világban, van-e értelme az emberi életnek. A mű lényege a sokrétűség, a cím is talányos. A megértett disszonanciákat rögzíti, a determinált, rideg világban követendő magatartásmintákat keres. Végkövetkeztetése: az egyéni szabadságot csak a belső függetlenség biztosítja. A költemény Villon Nagy Testamentumának formáját követi.

Medáliák

Összegző számvetésvers, megelőlegezi az érett korszak számtalan motívumát, gondolatát. Az én és a világ viszonyát kutatja. József Attila verse.

Illyés Gyula - Koszorú

Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság (percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság) nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka, összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú főnök előtt habogó veterán nyelve; a rendőrőrsön azonnal fölpofozott gyanúsított mélyebbről fakadó tanúság- tétele, mint Lutheré; kassai zúgárus, bukaresti cselédlány, bejruti prostituált szüle-hívó nyelve

Ady Endre - Az ős Kaján

„Uram, én szegény, kósza szolga, Elhasznált, nagy bolond vagyok. Miért igyak most már rogyásig? Pénzem nincs, hitem elinalt, Erőm elfogyott, meghalok." „Uram, van egy anyám: szent asszony. Van egy Lédám: áldott legyen. Van egy pár álom-villanásom, Egy-két hivem. S lelkem alatt Egy nagy mocsár: a förtelem." „Volna talán egy-két nótám is, Egy-két buja, új, nagy dalom, De, íme, el akarok esni Asztal alatt, mámor alatt Ezen az ős viadalon." „Uram, bocsásd el bús szolgádat, Nincs semmi már, csak: a Bizony, Az ős Bizony, a biztos romlás. Ne igézz, ne bánts, ne itass. Uram, én többet nem iszom." „Van csömöröm, nagy irtózásom S egy beteg, fonnyadt derekam. Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam."

Ady Endre - Áldásadás a vonaton

„Áldjon meg az Isten Minden jóságodért, Sok hallgatásodért És gonoszságodért. Sok rossz, bántó szódért Áldassál melegen, Sok hidegségedért Hevülj a szivemen, Úgy is vége most már, Úgy is ezer bajom, Oktalanság árán Kész a ravatalom. Hát én megáldalak, De amíg áldalak, Csókolj, de ne nagyon. Áldva, csöndben, békén, Emlékkel és csókkal Akarlak elhagyni, Meleg után fagyni, Egyedül maradni, Egyedül érezni, Egyedül meghalni, Áldjon meg az Isten."


Conjuntos de estudio relacionados

Administrative Law - Prof. Stevenson

View Set

Purdue CNIT 155 Midterm Exam (Python)

View Set

Chapter 2: Workforce Safety and Wellness

View Set

28. Examining the Cisco SD-Access Solution

View Set