Gazdasági alapismeretek 9. - fogalmak

Társadalmi szükséglet

Olyan szükségletek, amelyek kielégítése érinti a társadalom kisebb-nagyobb csoportját. Ezek kielégítésére az egyén vagy nem lenne képes, vagy igen gazdaságtalan lenne az egyéni formában történő szükségletkielégítés. pl. oktatás, közúthálózat, árvízvédelmi igény.

Jószág (javak)

Az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok, termékek és szolgáltatások összessége. Rendelkezésre állásuk szerint: szabad vagy gazdasági javakról beszélünk.

Létszükséglet

Az emberi lét fenntartása miatt merülnek fel: élelem iránti vágy, ruhára való vágy, lakásigény.

Effektív szükségletek

Azok a szükségletek, amelyek a gazdaság adott fejlettségi szintjén már szinte mindenki számára kielégíthetők, effektív (kielégíthető) szükségletnek nevezzük. pl. rádió, karóra

Egyéni szükségletek

Azok a szükségletek, amelyek kielégítése személyes fogyasztás útján valósul meg az általunk megvásárolt vagy megtermelt árukkal. pl. élelem, ruházat, lakásra való vágyak.

Luxusszükségletek

Azok a szükségletek, amelyek által az ember nem csak egyszerűen akarja kielégíteni szükségleteit, hanem az átlagosnál divatosabban, kényelmesebben: luxusotthonra való vágy, luxusautó iránti vágy, luxusóra iránti igény, gyémánt ékszerre való igény.

Látens szükségletek

Azok a szükségletek, amelyek átmenetileg még csak egy szűkebb csoport számára elégíthetők ki, a többség számára azonban kielégítetlen marad, ezeket látens (rejtett) szükségleteknek nevezzük, pl. internet használat.

Nem anyagi jellegű szolgáltatások

Azok, amelyeknél a szolgáltatást végző és az igénybe vevő közvetlen kapcsolatba kerül. pl. fogorvos

Szűkösség

A gazdasági javak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a szükségletekhez képest. Amennyiben bármiből többet akarunk termelni vagy fogyasztani valamiről le kell mondani, azaz választásra kényszerülünk.

Közgazdaságtan 3 alapkérdése

1. Mit termeljenek? Azaz milyen termék vagy szolgáltatás előállítására fordítsa az erőforrásait. 2. Hogyan termeljenek? Azaz milyen technológiával termeljen, hogyan kombinálja termelési tényezőit (a munkát és a tőkét) 3. Kinek termeljenek? Azaz a társadalom tagjai, csoportjai között hogyan osztják el a javakat.

Gazdasági rendszerek típusai

3 alaptípus: a) Tiszta piacgazdaság (spontán piaci koordináció eredménye) b) Tiszta tervgazdaság (centralizált koordináció eredménye) c) Vegyes gazdaság (vegyes koordináció eredménye)

Szabad javak

A javak egy részét a természetben készen találhatjuk, nem kell átalakítani, ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a szükségletek kielégítésére, és ezek elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre. pl. erdei gomba, levegő, napfény, víz, sivatagi homok.

Hasznosság

A javak hasznos tulajdonságainak összességét, valamint azt a szükségletkielégítési fokot, amit a fogyasztó a jószág elfogyasztásakor nyer.

Anyagi jellegű szolgáltatások

A már meglévő dolgokkal kapcsolatos szállítások, javítások, karbantartás. pl. tévészerelő

Anyagi javak

Azok a jószágok, amelyek dologi formát öltenek (tárgyiasulnak) pl. kerékpár, síléc, csoki. Lehetnek termelési eszközök és fogyasztási cikkek.

Nem anyagi javak (szolgáltatások)

Azok a jószágok, amelyek nem öltenek dologi formát (nem tárgyiasulnak). pl. színész, tanár. Lehetnek: nem anyagi jellegű szolgáltatások ill. anyagi szolgáltatások

Kulturális szükségletek

Az élet tartalmasabbá, szebbé tételét szolgáló szükségletek: utazás iránti vágy, zenehallgatás utáni hiányérzet, színház/sportolás iránti igény, továbbképzésre való törekvés.

Fogyasztási cikkek

Azok a javak, amelyek az emberi szükségletek kielégítését közvetlenül szolgálják, végső felhasználásra kerülnek pl. papíráru, lábbeli, mosógép, élelmiszer

Termelési eszközök

Azok a javak, amelyek felhasználásuk során más, újabb javak előállítására szolgálnak. pl. épület, berendezés

Gazdasági javak

Azok a javak, amelyeket az emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában. Ezek a jószágok minden időpontban a szükségletekhez képest szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért észszerűen kell azokat felhasználni, gazdálkodni kell velük. pl. kenyér, korszerű gépek, könyvek. Ezek lehetnek: anyagi javak, nem anyagi javak (szolgáltatások). Tulajdonságai: a) termelési folyamatban jönnek létre b) hasznossággal rendelkeznek c) szűkösen állnak rendelkezésre d) gazdálkodni kell velük

Teljes szükséglet

Egy adott időpontban felmerülő igények összességét teljes szükségletnek nevezzük, amelyek mindig meghaladják a kielégíthetőség mértékét. Ezek a szükségletek szétválaszthatóak effektív és látens szükségletek csoportjára.

Vegyes gazdaság

Ha a piac és az állam együttesen szabályozza a gazdasági folyamatokat, de a piaci mechanizmusok a meghatározóak. Az állam jellemzően közvetett módon hat a gazdasági folyamatokra.

Szükséglet

Hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Minden végső fogyasztás mozgatórugója.

Tiszta tervgazdaság jellemzői

a) A gazdasági folyamatokat, a szükséges termelési mennyiségeket az állami tervezés keretei között határozzák meg, többnyire természetbeni mutatók formájába b) A termelési eszközök rendszerint többségükben állami tulajdonban vannak c) A piacokon nincs szabad verseny d) Állami utasítás és engedélyeztetés, állami ár- és bérmegállapítás van e) A gazdasági szereplők közvetlenül nem a profit növelésében, hanem a központi tervmutatók teljesítésében érdekeltek f) A javak döntő részét központilag osztják szét a felhasználók között g) A külkereskedelem is államilag irányított

Tiszta piacgazdaság jellemzői

a) A vállalatok és a háztartások önállóan terveznek és döntenek b) a termelési tényezők magántulajdonban vannak c) a kereslet és kínálat a piacokon találkozik d) szabad a verseny, az árképzés, a külkereskedelem e) a piaci szereplők haszonra, profitra törekszenek

Szükségletek fajtái

a) Fontosságuk szerint: jövedelmek függvényében: létszükséglet- kulturális szükséglet-luxusszükséglet b) Kielégíthetőségük szerint: effektív, látens szükséglet c) Szükségletkielégítés jellege szerint: egyéni, társadalmi szükséglet