Mikro fogalmak
MUNKA HATÁRTERMÉKE
az az összterméknövekmény, amely egy újabb munkás bevonásával keletkezik; meghatározható a termelési függvény munka szerinti első deriváltjával
TŐKE HATÁRTERMÉKE
az az összterméknövekmény, amely egy újabb tőke bevonásával keletkezik
ÁTLAGKÖLTSÉG
az egy termékegységre jutó költség, azaz az összes költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa
ÁTLAGOS FIX KÖLTSÉG
az egy termékre jutó fix költség, a fix költség és a termelt mennyiség hányadosa
ÁTLAGOS VÁLTOZÓ KÖLTSÉG
az egy termékre jutó változó költség, a változó költség és a termelt mennyiség hányadosa
PIACI KERESLET
az egyéni keresletek összegzéseként létrejövő kereslet
MÁSODRENDŰ JAVAK
az elsőrendű javak előállításához szükségesek
TECHNIKAI HELYETTESÍTÉSI HATÁRRÁTA
az isoquant meredeksége, megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka ás a tőke (egy munkást hány tőke helyettesít)
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY
az output és a költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különböző termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elő
ADÓ ÁTHÁRÍRÁs
az állam az adóterhet csak az egyik szereplőre veti ki, de végül a másik is fizet
EGYÉNI KERESLETI GÖRBE
az ár-mennyiség koordinátarendszerben jeleníti meg a jószág ára és a fogyasztó által keresett mennyiség közötti összefüggést
ÉRTÉKADÓ
az értékesített, vagy vásárolt termék értékére kirótt adó, százalékban kifejezve
MENNYISÉGI ADÓ
az értékesített, vagy vásárolt termékmennyiségre kivetett adó
ISOQUANT-GÖRBE
az összes olyan tőke-munka kombináció, amelyekkel ugyanazt a kibocsátást lehet elérni
HATÁRHASZON
az összhaszon változása, amelyet egy újabb termékegység elfogyasztása vált ki
ELSŐRENDŰ JAVAK
azok a termékek és szolgáltatások, amelyek közvetlenül szükségesek valamely igény kielégítésére.
ISOCOST-EGYENES
azon inputkombinációk összessége az inputtérben, amelyek adott tényezőárak mellett azonos összköltséggel valósíthatók meg
KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES
azt mutatja meg, hogy adott árak és pénzjövedelem mellett - a jövedelem teljes elköltésével - mely fogyasztói kosarakat lehet megvásárolni.
KÖLTSÉGVETÉSI HALMAZ
azt mutatja meg, hogy adott árak és pénzjövedelem mellett, mely fogyasztói kosarakat lehet megvásárolni
FÜGGVÉNY
egy eredményváltozó (y) és egy (vagy több) magyarázó változó(x) közötti összerendelés y=f(X)
HOMOGÉN FÜGGVÉNY
egy függvény r-ed fokon homogén, ha az inputokat λ szorosára növeljük, akkor az output szeresére növekszik
MUNKA ÁTLAGTERMÉKE
egy munkásra átlagosan jutó kibocsátás; meghatározható a kibocsátás és az munkaráfordítás hányadosaként
TŐKE ÁTLAGTERMÉKE
egy tőkére átlagosan jutó kibocsátás; meghatározható a kibocsátás és az tőkeráfordítás hányadosaként
GAZDASÁGI SZEREPLŐ
egyének, csoportok melyek részt vesznek a gazdasági folyamatokban
ADÓ
ellenszolgáltatás nélküli jövedelem-elvonás
VAGYON
felhalmozott megtakarítás
HOMO OECONOMICUS
gazdasági érdekből cselekvő, gazdasági kérdések iránt fogékony embertípus
HELYETTESÍTŐ TERMÉK
ha a két jószág olyan viszonyban van egymással, hogy a fogyasztó számára mindegy, hogy milyen arányban fogyasztja őket, akkor a termékek tökéletes helyettesítők
RACIONALITÁS
ha adott eredményt minimális ráfordításból szeretnénk elérni vagy adott ráfordításból maximális eredményre törekszünk
CSÖKKENŐ MÉRETHOZADÉK
ha az inputokat arányosan növeljük, akkor az output ezeknél kisebb mértékben nő
NÖVEKVŐ MÉRETHOZADÉK
ha az inputokat arányosan növeljük, akkor az output ezeknél nagyobb mértékben nő
ÁLLANDÓ MÉRETHOZADÉK
ha az inputokat arányosan növeljük, akkor az output is ezekkel arányosan változik
KIEGÉSZÍTŐ TERMÉK
ha két jószág esetében a helyettesíthetőség teljes hiánya áll fenn, azaz a fogyasztók csak együtt, rögzített arányban hajlandók fogyasztani a két terméket, akkor a termékek tökéletes kiegészítők
INFERIOR JÓSZÁG
ha nő a jövedelem, akkor csökken a kereslet, viszont ha hő az ár, akkor nő a kereslet (Giffen jósszág)
NORMÁL ÁRHATÁS
ha nő a termék ára, csökken a kereslet
EGYENSÚLY STABILITÁSA
ha valami miatt kikerültünk az egyensúlyból, akkor létezik egy mechanizmus, amely a gazdaságot az egyensúly felé tereli
HOSSZÚ TÁV
időtáv, melyen minden inputtényező változtatható, technológiától függ, hogy ez milyen természetes időtávnak felel meg
SZÜKSÉGLET
igény a termékekre és a szolgálatatásokra szükségletkielégítés céljából
KÍNÁLATI FÜGGVÉNY
kapcsolat a kínált jószág és az azt meghatározó tényezők között
MARSHALL-KERESZT
kereslet és kínálat együttes ábrázolására alkalmas eszköz
PARADOX ÁRHATÁS
keresleti görbe pozitív meredekségű
ÁR
kifejezi, hogy mennyi pénzt ér egy adott termék
SUPERIOR TERMÉK
luxus cikkek
HATÁRKÖLTSÉG
megmutatja, egy újabb termelt mennyiség mennyivel változtatja meg a vállalat összköltségeit
KERESLET ÁRRUGALMASSÁGA
megmutatja, ha a termék ára egy százalékkal módosul, akkor hány százalékkal módosul a kereslet
KÍNÁLAT ÁRRUGALMASSÁGA
megmutatja, ha a termék ára egy százalékkal módosul, akkor hány százalékkal változik a kínálat
KERESZTÁR-RUGALMASSÁG
megmutatja, ha az Y termék ára 1 százalékkal módosul, akkor hány százalékkal változik az X termék iránti kereslet
KÉTTÉNYEZŐS TERMELÉSI FÜGGVÉNY
megmutatja, hogy a különböző tőke-munka kombinációk mekkora kibocsátáshoz vezetnek
PONTRUGALMASSÁG
megmutatja, hogy egy adott pontból nézve, ha egy százalékkal változik az egyik tényező (x) akkor erre egy másik tényező (y) hány százalékos és milyen irányú változással reagál
ÍVRUGALMASSÁG
megmutatja, hogy egy adott tartományban nézve, ha egy százalékkal változik az egyik tényező (x) akkor erre egy másik tényező (y) hány százalékos és milyen irányú változással reagál
MUNKA PARCIÁLIS RUGALMASSÁGA
megmutatja, hogy ha 1 %-kal nő a felhasznált munkamennyiség, hány %-kal változik a kibocsátás, a határtermék és az átlagtermék hányadosa
TŐKE PARCIÁLIS RUGALMASSÁGA
megmutatja, hogy ha 1 %-kal nő a felhasznált tőkemennyiség hány %-kal változik a kibocsátás, a határtermék és az átlagtermék hányadosa
JÖVEDELEMRUGALMASSÁG
megmutatja, hogy ha 1 százalékkal módosul a fogyasztó jövedelme, akkor hány százalékkal módosul a kereslet
RUGALMASSÁG
megmutatja, hogy hány százalékkal változik az y változó értéke, ha az x változó értéke egy százalékkal változik.
CETERIS PARIBUS
minden más változatlansága mellett, tehát, hogy a modellben csak 1 változót változtatunk és a többi változatlan
PÉNZ ÉRTÉKMÉRŐ ESZKÖZ FUNKCIÓJA
más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat
ORDINÁLIS HASZNOSSÁG
olyan hasznosság, melynél két kosár összehasonlítás alapján csak a sorrend állapítható meg, de nem tudjuk, hogy két, a sorban egymást követő kosár között melyik mennyivel jobb (rosszabb), mint a másik
KARDINÁLIS HASZNOSSÁG
olyan hasznosság, melynél két kosár összehasonlítása alapján nem csak a sorrend állapítható meg, hanem meg tudjuk mondani, hogy két, a sorban egymást követő kosár között melyik mennyivel jobb (rosszabb), mint a másik
RÖVID TÁV
olyan időtáv, ahol kizárólag az egyik termelési tényező esetében változtatható az erőforrás mennyisége
TERMELÉS
olyan transzformációs folyamat, amelyben az inputtényezők segítségével outputot állítanak elő
VÁLTOZÓ KÖLTSÉG
rövidtávon a változó inputtényezővel kapcsolatos költség, amely a termeléssel együtt változik
DOMINANCIA ELVE
több az jobb (tehát ha egyik kosárban az egyik jószágból több van, az hasznosabb, mint a másik)
PÉNZ FELHALMOZÁSI ESZKÖZ FUNKCIÓJA
valamely időpontban a forgalomból kilépve vagyonként létezik, míg egy későbbi időpontban változatlan értéket képviselve újra belép a forgalomba
ÁR-AJÁNLATI GÖRBE (PCC)
valamelyik termék árának változásával az optimális termékkombinációkhoz tartozó pontokat egymással összekötő görbe, változatlan jövedelem és a másik termék árának változatlansága mellett
PÉNZ FIZETÉSI ESZKÖZ FUNKCIÓJA
árumozgástól függetlenül, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.
PÉNZ FORGALMI ESZKÖZ FUNKCIÓJA
a csere általános eszközeként az áruk mozgását közvetíti
TERMELÉSI FÜGGVÉNY
a felhasznált termelési tényezők mennyiségei és a maximálisan előállítható output közötti kapcsolatot írja le
JÓSZÁGTÉR
a fogyasztás szempontjából szóba jöhető termékek összesége
ÖSSZHASZON
a fogyasztással együtt járó élvezet, elégedettség mértékét fejezi ki
OPTIMÁLIS VÁLASZTÁS
a fogyasztó helyettesítési határrátája meg kell hogy egyezzen a termékek árarányával, azaz a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes meredeksége egyenlő kell legyen, itt a jövedelemből elérhető hasznosság maximális
ENGEL-TÖRVÉNY
a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt mutatja változatlan piaci termékárak mellett
FOGYASZTÓI TÖBBLET
a fogyasztói rezervációs ár és a piaci ár különbségeként keletkező többlet a fogyasztónál
INVERZ FÜGGVÉNY
a függvény inverze az ok-okozati viszonyt cseréli fel. Az invertálhatóság feltétele, hogy a függvény szigorúan monoton legyen
FÜGGVÉNY ELSŐ DERIVÁLTJA
a függvény valamely pontban vett meredeksége
FÜGGVÉNYKÉP
a függvénynek egy grafikus rajza
TELÍTETTSÉGI PONT
a jószág fogyasztásának az a szintje, ahonnan kezdve a határhaszna negatív, tehát a fogyasztásának növelése, a fogyasztó hasznosságát csökkenti
KÍNÁLATI GÖRBE
a kínált mennyiség és a szóban forgó termék ára közötti kapcsolatot kifejező függvény gráfja
ALTERNATÍV KÖLTSÉG
a következő legjobb döntés haszna, melyről lemondunk, hogy a döntésünket megvalósítsuk
MARGINALIZMUS
a közgazdasági szemléletmód azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. Ezt a megközelítést nevezzük határelemzésnek
MIKROÖKONÓMIA
a közgazdaságtannak az a területe, mely az egyéni döntéshozók magatartását elemezi
HASZNOSSÁG
a közgazdászok a fogyasztással együtt járó élvezetet, elégedettséget nevezik hasznosságnak. Különböző összetételű kosarak más-más hasznossággal bírnak, ha a fogyasztásnál a fogyasztó valamelyik kosarat preferálja, akkor az nagyobb hasznosságot biztosít számára.
HELYETTESÍTÉSI RÁTA
a közömbösségi görbe két pontját összekötő egyenes meredeksége, megmutatja, hogy azonos hasznossági szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással az x és y termék
HELYETTESÍTÉSI HATÁRRÁTA
a közömbösségi görbe meredeksége, megmutatja, hogy azonos hasznossági szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással az x és y termék
KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE
a különböző összetételű, de azonos hasznosságú fogyasztói kosarak a jószágtérben
KERESLETI FÜGGVÉNY
adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében
HORIZONTÁLIS ÖSSZEGZÉS
adott árak mellett a különböző egyének keresletét adjuk össze
PIACI EGYENSÚLY
ahol a keresleti és kínálati görbe metszi egymást
PIACI KOORDINÁCIÓ
amikor a gazdaság változóit a piaci folyamatok alakítják ki, egyszerű cseréken keresztül
KÍNÁLAT
az a termékmennyiség, amelyet egy gazdasági szereplő adott ár mellett képes és hajlandó piacra vinni
FÜGGŐ VÁLTOZÓ
az a változó ami a vizsgált jelenség okától függ
FÜGGETLEN VÁLTOZÓ
az a változó ami a vizsgált jelenséget okozza, amitől a vizsgált jelenség függ
PÉNZ
az az eszköz, mely a következő funkciókkal bír: elszámolási egység, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, vagyontartási eszköz.
GAZDÁLKODÁS
a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása
TELJES KÖLTSÉG
a termelés kapcsán felmerülő összes költség
FIX KÖLTSÉG
a termelési költségeknek az a része, amely a rövidtávon fix termelési tényezők felhasználásával kapcsolatos nagysága a termelés változásakor nem változik
TERMELŐI TÖBBLET
a termelői rezervációs ár és a piaci ár különbségeként keletkező többlet a termelőnél