Mikroökonómia BCE
Kereszt-árrugalmasság(εq1,p2)
Megmutatja, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresett mennyiségében. Előjele pozitív, negatív és nulla lehet. Pozitív akkor, ha a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást. Negatív akkor, ha a termékek egymást kiegészítik. Nulla, ha a két termék független egymástól.
Jövőérték (FV)
Mennyit ér a mai m1 Ft t év múlva, ha a piaci kamatláb =r? A kamatos-kamat számítás módszerével határozzuk meg
Externália (külső hatás)
Olyan esemény, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét.
Tiszta magánjavak
A fogyasztástól a fogyasztók bizonyos része kizárható, ugyanakkor ezen javaknál az egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz rivalizálás van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért.
Gossen II. törvénye
A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre nézve ugyanakkora.
Jövedelemrugalmasság (εq,m)
A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány %-kal változik meg egy áru keresett mennyisége a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változására.
Költségvetési egyenes
Azon jószágkombinációk (x1,x2) összessége, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből (m-ből), annak teljes elköltésével megvásárolhat adott piaci árak (p1, p2) mellett.
Bruttó kereslet
Azon jószágok mennyisége kétdimenziós térben, amelyet a fogyasztó vagyoni korlátja figyelembevételével aktuálisan fogyaszt. Értéke többnyire pozitív.
Engel görbe
a fogyasztó jövedelme és az adott jószág optimálisan megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki, változatlan árak mellett.
Rezervációs ár
a fogyasztó szempontjából az az ár, amit a fogyasztó a saját preferenciarendszere alapján maximálisan hajlandó fizetni a jószágért.
Közömbösségi görbe (U)
a preferenciák leírásának nélkülözhetetlen eszköze, a fogyasztói térben egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkombinációk mértani helye.
Piaci elégtelenség
a szabályozatlan, tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényezőallokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználástól.
Parciális termelési függvény
a termelés egyetlen inputtényező változásának következtében hogyan alakul, feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan.
Tőkejavak
a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapírok.
Egyensúlyi ár
amely mellett a termék keresett és kínált mennyisége megegyezik.
Technikai helyettesítési arány (TRS)
rámutat arra, hogy a vállalat milyen arányban helyettesítheti egyik termelési tényezőt a másikkal úgy hogy a kibocsátás állandó maradjon:
Munka
az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat.
Egyenlőprofit-egyenes (isoprofit)
az x1 és az y azon kombinációinak mértani helye, amelyek összprofitja azonos.
Költség
inputtényező ráfordítás pénzben kifejezett értéke.
Egyenlőköltség-egyenes (isocost)
kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka (x1=L) és a tőke (x2=K) azon kombinációinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos.
Egyenlőtermék-görbe (isoquant)
kétdimenziós termelési tényezőket tartalmazó térben a munka és a tőke azon kombinációinak mértani helye, amelyek adott termelési szinthez tartoznak.
Mérethozadék (skálahozadék)
megmutatja, hogyan változik a kibocsátás az inputtényezők egyidejű, arányos növelésével.
Határhaszon (MU)
megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna (U), ha növeli fogyasztását egy adott (pl.x1) jószágból.
Határbevétel (MR)
megmutatja, hogyan változik az árbevétel (R), amikor a kibocsátott jószág mennyisége egy egységgel változik.
Természeti tényezők
melyek eredeti formájukban kerülnek felhasználásra a termelési folyamatban.
Alternatív költség (opportunity cost)
mindazon várható ráfordítások (áldozatok) összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott döntéssel erőforrásokat von el más felhasználási területektől, lehetőségektől.
Hasznos jószág
minden olyan jószág, amely képes szükségletet kielégíteni.
Modell
A valóság leegyszerűsített megjelenítése. Olyan absztrakció, amikor a gazdaság egy-egy oldalát, részletét azzal tárjuk fel, hogy kiemeljük és rendszerbe foglaljuk a vizsgált terület fő összefüggéseit, legjellemzőbb sajátosságait, működési mechanizmusát.
Üzembezárási pont
A termelés azon szintje, amely mellett a piaci ár épp egyenlő a termék átlagos változó költségének minimumával.
Monopolisztikus verseny
... verseny esetén kevés az eladó a piacon. Mindegyik vállalat igyekszik termékét az iparágban gyártott többi terméktől megkülönböztetni (márkajelzés). Differenciált termékek. Minél sikeresebb ez a megkülönböztetés a többi cég hasonló termékétől, annál nagyobb monopolisztikus ereje van a terméknek, vagyis a termék keresleti görbéje annál kevésbé rugalmas. A vállalatok ármeghatározóak.
Fogyasztói kosár
A fogyasztói választás tárgya. Azon jószágok összessége, amelyeket a fogyasztó megvásárolhat.
Normál jószág
A jövedelem növekedése esetén a jószág kereslete növekszik, a jövedelem csökkenésekor pedig csökken.
Közönséges jószág
A kereslete nő, ha az ára csökken.
Átlagos változó költség (AVC)
A kibocsátás egységére jutó változó költség.
Átlagos állandó költség (AFC)
A kibocsátás egységére jutó állandó költség.
Endogén változók
A közgazdasági modell belső működése által, meghatározott tényezők.
Árdiszkrimináció
A monopolista piacszerkezetben alkalmazott profit elérését célzó tevékenység, mely lényegét tekintve a fogyasztói többletnek termelői többletté való átalakítása.
Munkakínálati görbe (egyéni)
A munkavállaló optimális választását mutatja a munkaidő és az órabér függvényében. Gyakran visszahajlik. Származtatott görbe.
Természetes monopólium
Az a vállalat, amely egyedüli eladóként a veszteség nélkül kielégíthető teljes keresleti tartományban kisebb átlagköltséggel termel, mint két vagy több vállalat bármilyen outputkombinációval.
Fogyasztói többlet
A rezervációs ár és a piaci ár különbsége , amely az egyén hasznosságérzete és a piaci árban képviselt társadalmi hasznosság különbsége egy fogyasztó esetében.
Változó költség (VC)
A változó inputtényezők felhasználásából keletkező gazdasági költség rövid távon.
Hasznossági függvény (U=U(x1,x2,...,xn))
Az a függvény, amely megmutatja mekkora egy fogyasztói kosár elfogyasztásával nyerhető hasznosság szintje.
Inferior jószág
Az a jószág, amelynek a fogyasztása a jövedelem emelkedésekor csökken.
Giffen-jószág
Az a jószág, amelynek ha ára nő (csökken), akkor a kereslete is nő (csökken).
Állandó költség (FC)
Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit, akkor is fennáll. (Pl.: bérleti díj, amortizáció).
Költségvetési korlát
Az a maximum elfogyasztható jószágmennyiség (x1,x2), amelyet a fogyasztó adott pénzjövedelméből (m-ből) még éppen meg tud venni adott piaci árak (p1, p2) mellett. A költségvetési egyenes alatti terület.
Nettó kereslet
Az a mennyiség, amelyet a fogyasztó a bruttó keresletének és eredetileg rendelkezésre álló készletének eltérése miatt a piacon kíván beszerezni, illetve eladni.
Hosszú időtáv
Az az időperiódus, amelyen belül a vállalat valamennyi termelési tényezője megváltozhat mennyiségben, de alaptechnológiájának radikális minőségi átalakulása nem következik be.
Rövid időtáv
Az az időperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezője adott, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.
Társadalmi határhaszon (MSB)
Az az összhaszon-változás, amelyet egy jószág fogyasztásának vagy termelésének egységnyi változása vált ki.
Társadalmi határköltség (MSC)
Az az összköltség-változás, amelyet egy jószág termelésének egységnyi változása okoz, tekintet nélkül arra, hogy kiknek kell viselniük e költségeket.
Átlagköltség (AC)
Az egységnyi kibocsátásra jutó teljes költség.
Tényező határterméke (MP)
Az inputtényező egységnyi változására jutó kibocsátás-változás
Átlagtermék (AP)
Az output és az input (pl. L = munka) mennyiségének hányadosa
Inflációs ráta (π)
Az árszínvonal tartós emelkedése.
Közjavak
Azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, amelyeknek az egyes fogyasztók által történő fogyasztása nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért.
Kereslet árrugalmassága (εq,p)
Azt fejezi ki, hogy a jószág árának 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a keresett mennyiségében., miközben a többi tényező változatlan.
Monopszónia
Csak egyetlen vevő van a piacon. A monopszonista ármeghatározó. Felismeri, hogy az általa keresett tényező mennyisége befolyásolja azt az árat, amelyet a tényezőért fizetnie kell.
Kínálati görbe (S)
Egy adott jószág optimálisan kínált mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó.
Csökkenő határhaszon törvénye (Gossen I. törvénye)
Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve (miközben a többi jószág fogyasztása változatlan), a hasznosságérzet egyre kisebb mértékben növekszik.
Létszükségleti jószág
Egy jószág kereslete kisebb arányban nő, mint a jövedelem.
Monotonitás
Egy jószágból a több fogyasztás magasabb hasznosságot jelent.
Jelenérték (PV)
Egy jövőbeni pénzösszeg (m2) vagy pénzösszegsorozat (Ct) mai pénzben kifejezve. A diszkontálás módszerével határozzuk meg (r = piaci kamatláb, t = időszakok száma):
Határköltség (MC)
Egységnyi többlettermék termelésének többletköltsége.
Exogén változók
Exogén változók: A közgazdasági modellt befolyásoló külső tényezők változók.
Állandó mérethozadék
Ha az összes termelési ráfordítást (pl. x1, x2) tszeresére növeljük, a kibocsátás is t-szeresére növekszik(ugyanakkora a növekedés mértéke).
Luxusjószág
Ha egy jószág kereslete nagyobb arányban nő, mint a jövedelem.
Pareto-hatékonyság
Pareto értelemben hatékony az erőforrások elosztása, ha adott feltételek mellett nincs olyan újabb erőforrás allokáció, amely úgy javítaná néhány ember helyzetét, hogy ne sértené, ne rontaná más valakik helyzetét.
Piac
Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, illetve a kereslet és kínálat találkozásának színtere
Keresleti görbe(D)
Származtatott görbe. Egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét mutatja a jószág ára függvényében, miközben a másik jószág ára és a jövedelem állandó.
Komparatív statika
Vizsgálja, hogyan változik meg az egyensúly, ha a modell külső körülményeiben (exogén feltételeiben) valamilyen változás következik be.
Nettó jelenérték (NPV)
a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége.
Termelési függvény
a termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza közötti technikaigazdasági összefüggés.
Származékos tényezőkereslet
a vállalat optimális tényezőválasztása feltéve, hogy termékét a vevők meg kívánják venni olyan áron, ami hosszú távon legalább normál profitot realizál.
Kompetitív piac
az a piaci szerkezet, melyben az ár minden szereplő számára külső adottság, a szereplők árelfogadók, tökéletesen informáltak, nincsenek belépési és kilépési korlátok a piacon, egy-egy szereplő piaci részesedése kicsi, a termék homogén.
Keresleti függvény
egy adott jószág optimálisan keresett mennyiségét a jószágárak és a fogyasztó jövedelmének függvényében adja meg.
Monopólium
olyan piaci szerkezet, ahol egy árucikket egyetlen cég kínál.
Szükséglet
valamely jószág iránti hiányérzet, amely cselekvésre késztet.
Technikai helyettesítési határarány (MTRS)
x2 inputtényező azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x1 inputtényező tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából - cserearány.
Helyettesítési határráta (MRS)
x2 jószág azon mennyisége, amit hajlandó feláldozni x1 jószág tetszőlegesen kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából - cserearány. A közömbösségi görbe egy adott pontjába húzható görbe meredeksége.