07. tétel - Vállalkozás indítása

PR (Public Relations)

Olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése, folyamatos ápolása. Olyan tervszerű folyamatos műveletsorozat, amelynek célja, hogy a vállalat és környezete megértést és bizalmat építsen ki.

munkaviszony

Olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A szabályokat a Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ] szabályozza. Munkaszerződéssel jön létre, a munkáltató és a munkavállaló között, határozott vagy határozatlan időre szól. Írásba kell foglalni, e viszony létesítése esetén a munkavállalót napi 8 órás munkaidő mellett (heti 40 órás munkaidő) minimálbér vagy garantált bérminimum illeti meg. A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás alapesetben teljes munkaidőre jön létre, amely a Munka Törvénykörnye alapján napi 8 óra. A felek ennél rövidebb munkaidőre is szerződést köthetnek, ekkor beszélünk a részmunkaidős foglalkoztatásról.

STEEP elemzés (makrokörnyezet elemzése)

Segítségével a makrokörnyezet változóit mérik fel, azaz a társadalmi (Social), technológiai (Technological), gazdasági (Economic), természeti (Ecological), politikai-jogi (Political) tényezők hatását a vállalkozásra, illtve a környezetére. Ezeket a vállalat nem képes befolyásolni, csak alkalmazkodni képes hozzájuk.

social - társadalmi tényezők

Social - társadalmi: A társadalmi környezet elemzése során a demográfiai mutatókra kell elsősorban gondolni. Továbbá érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen értékrendek és társadalmi normák jelennek meg. Kutathatunk a munkahelyi viselkedési normák és a véleményvezérek hatására vonatkozóan is.

V. működési terv

V.: A vállalkozás alapját képező termék vagy szolgáltatás előállításának lépéseire vonatkozó program, amelynek tartalma: 1. Vállalkozáshoz szükséges eszközök (gépek, berendezések), 2. a termelési folyamat terve, 3. a működési költségek megtervezése.

VI. marketingterv

VI.: A marketingtervben a vállalkozó részletes programot dolgoz ki arra, hogyan valósítható meg, hogy a fogyasztói kereslet elvárásainak megfelelő minőséget és értéket hozzon létre az adott piacon. A marketingtervben megjelennek a marketingmix elemei (4P/7P), hogy hosszú távra adjanak választ a következő kérdésekre: 1. Hogyan fogja a termékeket, szolgáltatásokat forgalmazni, hogyan alakítja ki az árakat, hogyan reklámoz? 2. Melyek a piaci trendek, fogyasztási igények, a versenytársak várható reakciói? 3. Kik a felhasználók? 4. Milyen árváltozások történtek, ki kezdeményezte, hogyan reagáltak erre? 5. Hogyan reagál a piac a versenyző termékekre? 6. Melyek az értékesítési csatornák, és hogyan működnek? 7. Kik a versenytársak, melyek az előnyeik, hátrányaik? 8. Versenytársak elemzése: imidzs, elhelyezkedés, termékek, szolgáltatások, árak, reklám, eladási módszerek. 9. Mekkora a várható éves eladási mennyiség? 10. Milyen módszereket alkalmaznak a versenyképesség javítása érdekében? 11. Milyen a vállalkozás kommunikációs stratégiája? 12. Milyen a vállalkozás árstratégiája? 13. Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a vásárlóiknak? 14. Milyen értékesítési módszereket alkalmaznak? 15. Milyen az árak megállapításának módszere, milyen árengedmény- és felárpolitikát folytat a vállalkozás?

garantált bérminimum

A kormány által kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, azonban itt fontos kiemelni, hogy csak és kizárólag a minimum középfokú képzettséghez kötött munkakör betöltése esetén kötelező a garantált bérminimum megfizetése. Havi bruttó garantált bérminimum 219.000 Ft a 2021. évben. NETTÓ GARANTÁLT BÉRMINIMUM 145.635 Ft a 2021. évben.

VII. szervezeti terv

VII.: A szervezeti tervben mutatjuk be a vállalkozás személyi hátterét, szakmai felkészültségét, a vállalkozás sajátos képességeit, szervezeti felépítését és kapcsolat rendszerét is. Ezek a következők: 1. A vállalkozás tulajdonformája, 2. a tulajdonostársak és a társasági szerződés lényeges kikötései, 3. a szervezeti struktúra bemutatása, 4. szervezetfejlesztési elképzelések, 5. az igazgatótanács tagjai, 6. a vállalkozás vezetői, a vezetők szerepköre, felelősségi területei.

készletek

Azok az anyagi eszközök sorolhatók ide, amelyek egy éven belül felhasználásra, értékesítésre kerülnek, vagy egyéb okból hagyják el a vállalkozást. Természetes mértékegységben mérhetők. Itt találjuk még a készletekre adott előlegeket is. A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és közvetetten is szolgálhatják A készletek összetétele - azok jellemzői alapján - nagyon változatos. Készletek közé tartoznak az anyagok, késztermékek, áruk, befejezetlen termelés, stb. Mivel vállalkozásunkat most indítjuk el, ezért ezek közül csak anyagokra van szükségünk.

forgóeszközök

Forgóeszköz alatt a magyar számvitel azokat az eszközöket érti, amelyek csak rövidtávon (nagyjából 1 évig) maradnak a gazdálkodó egység tulajdonában. Értékük és mennyiségük az idő függvényében folyamatosan változhat. A forgóeszközök közé tartoznak a készletek, követelések, értékpapírok és a pénzeszközök.

VIII. pénzügyi terv tartalma

VIII.: 1. Kimutatások (tervezett, előre jelzett kimutatások), 2. árbevételi terv az első három évre, 3. költségterv (beruházási és működési költségek), 4. eredmény- és eredményfelhasználási terv, 5. fedezetipont - elemzés, 6. pénzforgalmi terv (cash-flow), szöveges elemzés (meglévő és szükséges erőforrások).

üzleti terv főbb pontjai

I.) Bevezető II.) Összefoglaló fejezet III.) Piac/iparág elemzése IV.) A vállalkozás bemutatása V.) A vállalkozás működési terve VI.) Marketingterv VII.) Szervezeti terv VIII.) Pénzügyi terv IX.) Kockázati terv X.) Mellékletek

VIII. pénzügyi terv

VIII.: Az üzleti tevékenység megvalósítására vonatkozó pénzügyi előrebecslés. Fontossága abból adódik, hogy eszközrendszerével lehetőség nyílik a vállalkozás pénzügyi életképességének vizsgálatára.

jogi személy jellemzői

Jogi személy jellemzői: önálló elkülönült vagyon, nyilvántartásban kell szerepelnie, ami elismeri jogképességét, jogilag engedélyezett tevékenységeket végezhet.

jogi személy

Jogi személy: olyan személy, aki saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

készfizető kezesség

Készfizető kezesség esetén azonban az első felszólításra köteles a kezes a tartozást teljesíteni. Amennyiben a kötelezett nem fizet, a jogosult behajthatja a tartozást a kezestől. A kezes és a kötelezett közötti jogvita őt nem érinti.

alapanyagok (készletek)

Készletek lehetnek alapanyagok például: liszt, só, édesítőanyagok (lekvár, kakaó), vagy akár túró, sajt, tej, vaj, stb. a különféle pékárukhoz.

kézizálog

Kézizálogjog esetén a zálogtárgy átadásra kerül, a jogosult birtokolja, jelzálogjog esetén - jellemzően ingatlanoknál - a kötelezett birtokában marad, de elengedhetetlen az ingatlan - nyilvántartásba ezt bejegyezni. Amennyiben ingóság kerül jelzálogjog körébe, akkor az átadás helyett a hitelbiztosítékok nyilvántartásába kell bejegyezni a jelzálogjogot.

threats - veszélyek

Threats - veszélyek: A konkurenciát, a külső erőket és a rossz belső folyamatok előbb - utóbb várható következményeit takarják. Pl.: Magas működési költség, időszakos megrendelések, ár emelkedése adott termékeknél, árfolyamkockázat, meglévő versenytársak, körbetartozás, fizetések elmaradása, társasházak tartozása, hitelfelvétel esetén a költségek növekedése.

atipikus munkaviszony

A megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszony. Pl.: határozott idejű munkaviszony, távmunkavégzés, bedolgozói munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony, idénymunka, alkalmi munka, munkaerő-kölcsönzés, diákmunka stb.

betéti társaság előnyei

Betéti társaság előnyei: megosztott felelősség; egyszerű alapítás; tőkebevitel lehetséges; egyszerűsíthető könyvvezetés.

betéti társaság hátrányai

Betéti társaság hátrányai: korlátlan felelősség; bizalomra épül; nehéz a hitelhez jutás; piaci elismertsége csekély.

üzleti terv készítésének céljai

1.) A vállalkozás fő üzleti irányának kijelölése, 2.) támpontot ad a vezetőnek az irányításhoz, 3.) fontos információkat tartalmaz a jelenlegi és a leendő tulajdonosoknak és befektetőknek, 4.) a dolgozóknak segít átlátni a vállalkozást, hogy azonosulni tudjon a céljaival, 5.) kiszűrhetők a meghozott, hibás döntések, 6.) segít a kockázatvállalás mértékének meghatározásában.

üzleti terv készítésének esetei

1.) Belső vagy külső használatra készül 2.) Rövid (1 év) vagy közép (3 év) távra készül általában 3.) Üzleti terv különböző célzattal készülhet - vállalkozás alapítása előtt - éves beszámolóhoz - idegen tőke bevonásakor - nagyobb hitelfelvétel esetén, stb.

egyéni vállalkozás

1.) Bárki indíthat, aki megfelel az alapkritériumoknak: - cselekvőképesség - devizabelföldi (magyar állampolgár, állandó lakhely) - nincs köztartozása - erkölcsi bizonyítvány - vállalkozói igazolvány (Okmányiroda) de most már elég a bejelentés is, nem kötelező kiállíttatni, de ha kiállíttatjuk, az azon szereplő adatváltozások esetén adatváltozás bejelentési kötelezettségünk van, 2.) bizonyos tevékenységek esetén szakmai végzettség 3.) egy fő hozhatja létre 4.) korlátlan felelősség 5.) kérheti cégbírósági bejegyzését ekkor egyéni céggé alakul át.

Betéti társaság - Bt. jellemzői

1.) Jogi személyiségű társaság, 2.) alapításához beltag és kültag szükséges (legalább 1-1 fő), 3.) vezetője csak beltag lehet, 4.) kötelező vagyonnagyság nem meghatározott, 5.) társasági szerződés kell az alapításakor(közokirat), 6.) beltag(ok) felelőssége korlátlan, ha többen vannak, egyetemleges is, 7.) kültagok felelőssége korlátozott, a bevitt vagyon nagyságáig terjed, csak betekintési joga van, 8.) a kültag részesedik a nyereségből, veszteségből, szavazati joggal rendelkezik a tagok gyűlésén, 9.) a beltag nem lehet egyéni vállalkozó, más bt. beltagja, kkt. tagja (korlátlan vagyoni felelősség miatt), 10.) cégbírósági bejegyzése kötelező.

korlátolt felelősségű társaság - Kft. jellemzői

1.) Legrugalmasabb és legnépszerűbb társasági forma, 2.) jogi személyiséggel rendelkezik, 3.) alapító okirattal hozzák létre (társasági szerződés), 4.) cégbírósági bejegyzés kötelező, 5.) nagy imázs érték, 6.) adózás szempontjából kedvező (KIVA vagy társasági adózás), 7.) tőkeegyesítő jellegű, 8.) előre meghatározott mértékű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul (3.000.000 HUF), amely lehet apport illetve pénz is, indulásnál kötelező 50% pénz, később 30%, 9.) korlátolt felelősségű tagok nem felelnek a magánvagyonukkal, 10.) legfőbb szerve a taggyűlés, társaság ügyeinek intézését az ügyvezető látja el, lehetőség van egyszemélyes Kft. alapítására is, tagok a törzsbetétek arányában részesednek a nyereségből.

cégalapítást követő bejelentési kötelezettségek (13 lépés)

1.) bankszámla nyitás 2.) NAV 3.) KSH 4.) Kamarai bejelentkezés 5.) Társaság székhelye szerinti helyi önkormányzathoz bejelentkezés 6.) Hatósági és működési engedélyek, bejelentések megtétele 7.) ISIN kód, valamint akár nyomdai úton előállított, akár dematerializált részvények keletkeztetése (csak részvénytársaságok esetében) 8.) Előtársasági mérleg készítése (ez már a gyakorlatban nem létezik, cégbejegyzés időszaka már csak 2 munkanap kb.) 9.) Szabályzatok 10.) Vezető tisztségviselő, illetve a munkavállalók jogviszonyának bejelentése 11.) Meghatalmazások 12.) Számlázás 13.) Bélyegző

cégalapítást követő bejelentési kötelezettségek (13 lépés részletesen)

1.) bankszámla nyitás: A cégbejegyzést követő 8 napon belül köteles a társaság bankszámlát megnyitni és a törzstőke meghatározott hányadát arra befizetni. 2.) NAV: A társasági jogviszony keletkezését és az egyéb bejelentő lapokat, a T201T elnevezésű adóregisztrációs bejelentőt be kell nyújtani. 3.) KSH: Az 1032 megjelölésű adatszolgáltató lapot meg kell küldeni. 4.) Kamarai bejelentkezés: Minden induló vállalkozásnak a bejegyzést követő 5 napon belül regisztráltatni kell magát az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, a kamarai hozzájárulás 5000 Ft/év. 5.) Társaság székhelye szerinti helyi önkormányzathoz bejelentkezés: Az iparűzési adó hatálya alá be kell kerülnie a cégnek. (IPA: 2018. január 1-től az iparűzési adó mértéke 1,6% Győrben.) 6.) Hatósági és működési engedélyek, bejelentések megtétele: Működési engedély szükséges pl. üzletben történő kereskedelmi tevékenység folytatásához. 7.) ISIN kód, valamint akár nyomdai úton előállított, akár dematerializált részvények keletkeztetése: kizárólag részvénytársaságok esetén szükséges. 8.) Előtársasági mérleg készítése: Az elektronikus ügyintézés korában ez már a gyakorlatban nem létezik, hiszen a cégbejegyzés időszaka már igen rövid, általában már csak 2 munkanap. 9.) Szabályzatok: A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat 90 napon belül meg kell írni. 10.) Vezető tisztségviselő, illetve a munkavállalók jogviszonyának bejelentése: T1041 jelű nyomtatvány - ez a nyomtatvány szolgál arra, hogy a vezető tisztségviselő jogviszonyát illetve az induló vállalkozás munkavállalóit is bejelentsük. Ennek benyújtási határideje a jogviszony keletkezését megelőző nap vagy az adott nap. 11.) Meghatalmazások: A társaság alapítása után meghatalmazást kell adnia a könyvelőnek, hogy adóügyeit ő is tudja intézni. Erre a NAV által rendszeresített EGYKE nyomtatványon (elektronikusan is beküldhető) kell nyilatkozni. 12.) Számlázás: Érdemes mihamarabb gondoskodni számlázó programról, vagy számlatömb beszerzéséről, hogy számlát tudjon kiállítani. 13.) Bélyegző: Bár nincs olyan törvényi meghatározás, amely kötelezővé tenné a bélyegzőt a vállalkozások számára, viszont célszerű az adószám megléte után a beszerzése. A számlák, vagy szerződések megkívánják, hogy a cég fontos adatai szerepeljenek rajta az aláírás mellett, ezt pedig legegyszerűbb egy pecséttel/bélyegzővel megtenni.

online marketing eszközök

1.) honlap 2.) blog 3.) közösségi média megjelenések 4.) Google Ads (AdWords korábban), Facebook, Youtube hirdetések 5.) hírlevelezés 6.) mobilra optimalizált tartalmak (mobilmarketing)

offline marketing eszközök

1.) nyomtatott szóróanyagok 2.) prospektusok 3.) újság hirdetés 4.) névjegy 5.) különböző kültéri hirdetési felületek 6.) rádió hirdetés 7.) televízió reklám

2003. évi XCII. törvényt (továbbiakban: régi Art.)

2003. évi XCII. törvényt (továbbiakban: régi Art.): 2018. január 1-től a korábbi az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (továbbiakban: régi Art.) három törvény váltotta fel. 1.) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: új Art.). 2.) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény (továbbiakban: Air.). 3.) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (továbbiakban: Avt.).

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (2005. évi CLXIV. törvény [ Kertv. ])

2005. évi CLXIV. törvény [ Kertv. ]: Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire.

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (2009. évi CXV. törvény [ Evectv. ])

2009. évi CXV. törvény [ Evectv. ]: 1. § E törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait és kötelezettségeit.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ]) - II. cím a jogi személy létesítése

2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ]) - II. cím a jogi személy létesítése: II. Fejezet - A létesítő okirat 3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ]) - A törvény hatálya

2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ]: 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet)

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet: 1. § E rendelet a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait állapítja meg.

Betéti társaság foglalkoztatási módjai (általánosságban, atipikus foglalkoztatás)

A Betéti Társaság álltalában a kisebb vállalkozások sajátos formája, jellemzően a tipikus foglalkoztatási módot (5 nap 8 órás munkarend) alkalmazzák. Azonban előfordulhatnak ettől eltérő foglalkoztatási módok. Ezeket atipikus foglalkoztatási módoknak nevezzük. Ezek közé tartozik minden, ami a tipikus módtól eltérő pl.: részmunkaidő, távfoglalkoztatás, megbízási szerződéses foglalkoztatás, meghatározott idejű munkaviszony stb.

apport

A gazdasági társaság alapításához a tagok által nem készpénzben rendelkezésre bocsátott, vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog (ingó, ingatlan), szellemi alkotás (pl.: találmány, szabadalom stb.), vagyoni értékű jog (pl.: használati jog - 2013. évi V. törvény [ Ptk. (új) ] "VIII. CÍM A HASZNÁLATI JOGOK").

SWOT/GYELV elemzés (mikrokörnyezet elemzése)

A helyzetelemzés egyik legáltalánosabb és egyben legegyszerűbb eszköze az úgynevezett SWOT- elemzés (az elnevezés mozaikszóból ered) amellyel a mikrokörnyezeti tényezőket vizsgáljuk. A SWOT- elemzés legfontosabb előnye az egyszerűségében rejlik. Alkalmazása a vállalkozás sajátosságainak és piaci környezetének alapos ismeretét igényli, a tervezési munka alapja. A SWOT-elemzésnek köszönhetően a gyengeségek formálhatók, a lehetőségek kikiaknázhatóvá, a veszélyek elkerülhetővé válnak. A versenytársak feltérképezése a SWOT-elemzés fontos feladata.

minimál bér

A kormány által kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér összege, amit a munkáltató köteles fizetni az alkalmazottja részére. Havi bruttó minimálbér 167.400 Ft a 2021. évben. NETTÓ MINIMÁLBÉR HAVONTA 111.321 Ft a 2021. évben.

KIVA (kisvállalati adó)

A kisvállalati adó, rövidítve: KIVA egy egyszerűsített adózási forma, amelyet meghatározott méretű vállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett. A kisvállalati adó közkedvelt és egyszerű adózási forma a. Azok a mikro-, kis- és közép méretű társas vállalkozások választhatják a kisvállalati adót, akik a mindenkor hatályos törvényi feltételeknek (2012. évi CXLVII. törvény [ KATA/KIVA ]) megfelelnek.

követelések

A pénzformában kifejezett, a másik fél által elismert fizetési igényt nevezzük követelésnek. Pl.: Követelések áruszállításból és szolgáltatásból - vevők, váltókövetelések, egyéb követelések (rövid lejáratra adott kölcsön).

pénzeszközök

A pénzformában megjelenő vagyon, ha nem tartós lekötésű, akkor a pénzeszközök között kerül elszámolásra. Különféle pénznemben jelenhetnek meg, és fizetési eszközként használhatók. Pl.: pénztár, csekkek, bankbetétek.

üzleti terv

A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban, és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Az üzleti terv a vállalkozás „tervrajza". A működésre és a kezdeti időszak teljesítményére vonatkozó részletes terv emlékezteti a vállalkozót arra, hogy milyen célokat tűzött maga elé, és meggyőzi a kívülállókat arról, hogy az adott vállalkozást érdemes támogatni. Semmi értelme nincs az üzleti tervnek, ha nem a valóságra épül. Az üzleti terv csak annyira megbízható, amennyire készítői azok, és csak annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle.

2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (2009. évi CXV. törvény [ Evectv. ])

Az Országgyűlés - elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése, az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja: 2009. évi CXV. törvény [ Evectv. ]

értékpapírok

Az értékpapír akkor kerül ebben a csoportban (forgóeszközök) elszámolásra, ha egy éven belül kívánunk az általa nyújtott nyereségből részesülni. Az értékpapírt adom, veszem, forgatom. Itt olyan részesedéseket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat szerepeltethetünk, amelyeket átmenetileg kívánunk megtartani, forgatási célból, árfolyamnyereség elérése érdekében szereztünk be, vagy eleve 1 éven belüli a lejáratuk.

csomagolóanyagok (készletek)

Csomagolóanyagokra is szükségünk van, például göngyölegre, mozgatható kis értéket képviselő polcokra, stb.

munkaszerződés

Célja, hogy létrejöjjön a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaviszony eme dokumentum aláírásának napjától él, ha nincsen erre vonatkozó külön megállapítás. A szerződésben fel kell tüntetni a munkavállaló és a munkáltató személyes és céges adatait. Próbaidő kikötése lehetséges, de ez a munkaviszony kezdetétől számítva maximum három hónapig tarthat. A próbaidő alatt egyéb következmények nélkül, akár indoklás nélkül is, ez a jogviszony bármely fél kezdeményezésére megszüntethető. A szerződés alapesetben határozatlan időre és teljes munkaidőre szól, ha a dokumentumban nincs erre vonatkozó egyedi megkötés. Ha határozatlan időre köttetik, akkor ezt bele kell írni a dokumentumba és a munkavállaló tudomására kell hozni. Ebben a szerződésben kell meghatározni a munkavállaló számára fontos alapbér és a munkakör kérdését is.

ecological - természeti tényezők

Ecological - természeti: A természeti környezet elsősorban olyan vállalatok esetében kerül elő, amelyek a természet erőforrások használatát élvezik.

economic - gazdasági tényezők

Economic - gazdasági: A gazdasági környezet elemzése nem maradhat ki a STEEP-elemzés elvégzésekor. Tehát minden olyan tényezőt érdemes megvizsgálni, amelyek hatással lehetnek a vállalat gazdasági eredményére. A hitelképességtől kezdve a kamatlábon át az inflációig minden pénzügyi faktort figyelembe kell venni.

egyszerű kezesség

Egyszerű kezességről akkor van szó, ha a jogosult először a kötelezettől próbálja behajtani a tartozást, és csak ezután szólítja fel a kezest a fizetésre. A teljesítés előtt a kezes jogosan követelheti, hogy a jogosult igazolja, semmilyen úton és módon nem tudta behajtani a követelést a kötelezettől.

egyéni vállalkozás előnyei

Egyéni vállalkozás előnyei: könnyű vállalkozást kezdeni; nyereséget nem kell megosztani; gyors döntéshozatal; egyedül dönt a vállalkozó, ezért nagyfokú rugalmasság; csekély alapítási költség; egyszerűbb könyvelési előírások és adminisztráció; családi vállalkozási jelleg; nincs kötelező alapító vagyon.

egyéni vállalkozás hátrányai

Egyéni vállalkozás hátrányai: nem jogi személy; korlátozott pénzügyi lehetőség; kevésbé ismerik el üzleti partnerként; korlátlan felelősség; vállalkozás egyetlen személy akaratától függ.

fedezeti pont elemzés (VIII. része)

Fedezeti pont elemzés (VIII. része): A fedezeti pont azt az értékesítési volument (vagy értékesítési bevételt) jelenti, ahol a fedezeti összeg megegyezik az állandó költség összegével, vagyis nem keletkezik eredmény (összege = 0).

I. bevezető (a vállalkozás adatai, kb. 1 oldal)

I.: A bevezető oldal célja az üzleti terv felhasználói számára a vállalkozás azonosító adatainak összegyűjtése. A bevezető által tartalmazott adatok általában a következők: 1. Vállalkozás neve, címe, telefonszáma, 2. azonosító adatok (cégjegyzékszám, adószám), 3. tulajdonosok neve, címe, telefonszáma, 4. tulajdonviszonyok, -arányok, 5. vállalkozás jellege, működési köre, formája, 6. vállalkozás tőke- hitel- és működési pénz-igénye, 7. terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása.

II. összefoglaló fejezet

II.:Bár ez a fejezet sorrendben a második, mégis célszerű legutoljára elkészíteni. Az üzleti terv elején való elhelyezését az indokolja, hogy az üzleti terv értékelését és áttekintését nagymértékben segíti, ha ez a rész elől van. Röviden, tömören tartalmazza a terv főbb pontjait, rávilágítva arra, hogy miért számíthat sikerre a vállalkozás. Ebből kifolyólag a könnyű kezelhetőség, átláthatóság, az egyszerű, lényegre törő fogalmazás sokat segíthet a pozitív elbírálásban. Az összefoglalásnak rövidnek és könnyen kezelhetőnek kell lennie, ne haladja meg az 1-2 oldalt. Ez a fejezet tartalmazza az üzleti terv rövid és lényegre törő leírását, a tervezett megvalósítás főbb lépéseinek összefoglalását.

III. piac/iparág elemzése

III.: Ebben a részben mutatjuk be a piackutatás azon eredményeit, amelyek megalapozzák az üzleti terv jogosultságát. Pontosan kell leírni az eredményeket, ugyanakkor kerülni kell a túlzott részletességet, hiszen itt nem önálló tanulmányról van szó. A szemléletességet nagyban segíthetik a könnyen áttekinthető grafikonok, táblázatok. Reálisan kell elemezni, hogy kik vannak a piacon, és azok mennyire bizonyulnak igazi versenytársaknak. Ha a termék egyedülálló, akkor nincs versenytárs, de nehéz megjósolni a várható piaci pozíciót (piaci részesedés, kereslet stb.), míg ha már kialakult piaca van a tevékenységnek, akkor sok a versenytárs. Az a kérdés, hogy fel tudjuk-e venni velük a versenyt. Mindkét esetben érdemes vizsgálni, hogy milyen piaci űrt kívánunk betölteni, és a piaci szegmentálás megfelel-e a vállalkozás céljainak. A célcsoport vizsgálata lehetővé teszi, hogy különböző változók segítségével kor, hely, jövedelem, szociális helyzet, személyes érdek, ízlés, pszichológiai összetevők, kulturális jellemzők segítségével elérhető csoportokat jelöljünk ki. Fontos, hogy ezek a csoportok ténylegesen valós elkülönülést mutassanak, és elérhetők is legyenek számunkra.

IV. vállalkozás bemutatása

IV.: A vállalkozás bemutatása során a következőkre kell kitérni: 1. A vállalkozás részletes jellemzése. 2. A vállalkozás céljai (számszerűsíthető és nem számszerűsíthető célok). 3. Az előállítandó, forgalmazandó termékek, szolgáltatások bemutatása a fogyasztó szemszögéből, összehasonlítva a versenytársak termékeivel, szolgáltatásaival. 4. A termékek, szolgáltatások gazdaságosságának bemutatása. 5. Árak, összköltségek bemutatása. 6. A vállalkozás helyszíne, mérete, berendezés-, felszerelésigénye. 7. A működéshez szükséges szakmai ismeretek. 8. Az alkalmazottak képzettsége iránti igény. 9. A vállalkozó személyi adatai, iskolai végzettsége, kora, különleges képességei, érdeklődési területe. 10. Miért gondolja a vállalkozó, hogy sikeres lesz a vállalkozás?

IX. kockázati terv

IX.: Az üzleti tevékenység minden mozzanata magában hordozza a kudarc esélyét. A legnagyobb veszélyt a piaci viszonyok változásai és az azokhoz való alkalmazkodás jelenti. Az átmeneti piaci veszteségeket pénzügyi manőverekkel időlegesen pótolni lehet. Veszélyt hordoz magában az is, ha a vállalkozás nem ismeri fel a váratlan sikerekben rejlő növekedési lehetőséget. Ebben a pontban kell számba venni azokat az akadályokat, amelyek a tervezett piaci szerepvállalás sikerességét kedvezőtlenül érinthetik. Fontos, hogy a vállalkozás képes legyen felismerni a kockázatait, és azt, hogy hogyan fogja kezelni, megoldani (minimalizálni vagy elkerülni).

ingatlan esetében a jelzálogjog

Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani, melyhez a zálogjog ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése (ami a tulajdoni lapon kerül feltüntetésre) is szükséges. A tulajdoni lapon fel kell tüntetni a követelés összegét és járulékait, a hitelszerződés lejáratát és a zálog jogosultat is. A jelzálogjog alapítás a hitelezési kockázat csökkentésének egyik eszköze, melyet csak forgalomképes ingatlanra lehet alapítani. Külön kockázati tényezőt jelent a lakott ingatlan fő (önálló) biztosítékként történő elfogadása.

korlátolt felelősségű társaság előnyei

Korlátolt felelősségű társaság előnyei: korlátolt felelősség; magánvagyon elválik a vállalkozás vagyonától; jelentős mértékű tőkebevitelre alkalmas.

korlátolt felelősségű társaság hátrányai

Korlátolt felelősségű társaság hátránya: hitelnél biztosíték kell (kezesség, jelzálog), így csökken a korlátolt felelősség előnye.

opportunities - lehetőségek

Opportunities - lehetőségek: Felsorolásánál elszabadulhat a képzelet, persze csak a piaci helyzet ismeretében. Pl.: Az EU és a kormány energiastratégiája, finanszírozási források lehetősége, pályázati források, állami támogatások, piaci kereslet növekedése, tevékenység bővítése, létszám növelése, bővülő termékpaletta, új vevőcsoport kiszolgálása.

technological - technológiai tényezők

Technological - technológiai: A technológiai környezet elemzésekor elsősorban a technológiai jelenlegi szintjét vizsgáljuk. Milyen az innováció azaz a tecnológiai fejlődés? A tényezők vizsgálatakor például arra is tudunk következtetni, hogy mennyire jellemző az élethosszig tartó tanulás (LLL) rendszere.

political - politikai-jogi tényezők

Political - politikai-jogi: A politikai és jogi környezet elemzése rendkívül összetett, így ezt nem feltétlen a közgazdászok és a marketingesek végzik el a vállalaton belül. Érdemes külső tanácsadó vagy jogász segítségét kérni az olyan kérdések tisztázásában, mint: a politikai és kormányzati stabilitás mértéke. Az elemzésben érdemes lehet kitérni a szakszervezetek és a különböző lobbicsoportok hatására is.

pénzforgalmi terv/cash - flow (VIII. része)

Pénzforgalmi terv/cash - flow (VIII. része): A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow kimutatás viszont csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak. A vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be, mely pénzügyi előrejelzést jelent és a pénzügyi terv része. Tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokat. A vállalkozások gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők stb.

strengths - erősségek

Strengths - erősségek: A cég legjobb oldalait kell feltérképrzni, be kell mutatni mindazt, amiben a vállalkozás jobb a versenytársakéál. Pl.: Csaldi vállalkozás, kis létszám, alacsony rezsikültség, elkötelezettség a tudatos energiafelhasználás és a környezetvédelem mellett, tulajdonosok szakértelme, alkalmazottak szakképzettsége, megfelelő jogosultságok, garanciális szolgáltatások, kedvező árszint.

segédanyagok (készletek)

Szükségünk van segédanyagokra is. Segédanyag lehet például az élesztő, a különféle édesítőszerek, stb.

vállalkozás létrehozása (jogi személyek)

Vállalkozás létrehozása: Általában akkor hozunk létre vállalkozást, ha a vállalkozói élet inspirál minket és hosszútávú elképzeléseinket szeretnénk megvalósítani, kamatoztatni. Azonban ez néha kényszer jellegű is lehet, csakúgy, mint jelen esetben. Mivel már régóta munkanélküliek vagyunk, ezért saját vállalkozást szeretnénk alapítani, melyhez fontos, hogy jogi személyek legyünk.

weakness - gyengeségek

Weakness - gyengeségek: Őszintén fel kell tárni mindazt, ami a vállalat sikertelenségéhez vezethet, amin még lehet javítani. Pl.: induló vállalkozás, kapcsolatrendszer kialakítása (nagykereskedők, gyártók, kis kedvezménye), állandó vevőkör hiánya, lakosság pénzügyi helyzete, pályázati lehetőségek finanszírozása, beszűkülése, kapacitáshiány a kis létszám miatt egy nagyobb megrendelés esetén.

X. melléklet

X.: Az üzleti terv mellékleteit képezheti bármi, ami a benne foglaltak megalapozottságát, a vállalkozás megítélését szolgálja. Mellékletek lehetnek: 1. Partnerek, 2. üzleti kapcsolati levelek, 3. rendelések, 4. előzetes szerződések, 5. bérletek, ajánlatok, 6. egyéb szerződések, 7. tulajdont igazoló telekkönyvi kivonatok, 8. bankszámla kivonatok, 9. szállítói ajánlatok, 10. referencialista, 11. megvalósítási ütemterv, 12. részletes pénzügyi számítások, 13. pénzügyi mutatók, 14. termékvédelemre vonatkozó dokumentumok.