16. tétel - Adózás (adózási alapismeretek)

adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ])

1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)] Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

adók csoportosítása

1.) Adóztatási jog szerint 2.) Az adó illetékessége szerint 3.) Az adó alanya szerint 4.) Az adóteher viselése szerint 5.) Az adó tárgya szerint 6.) Az adó megállapításának módja szerint 7.) Az adó mértéke szerint

Szja-ban megjelenő kulcsfontosságú területek (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

1.) Az adó alanya 2.) Az adó tárgya 3.) Az adó mértéke 4.) Adómentességek 5.) Adókedvezmények 6.) Az adó alapja

bevételek - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI (Pl.: Társasági adó, Pénzügyi szervezetek különadója, Reklámadó, Kisadózók tételes adója, Közműadó, Energiaellátók jövedelemadója, Rehabilitációs hozzájárulás stb.) 2.) FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK (Általános forgalmi adó, Jövedéki adó, Regisztrációs adó, Távközlési adó, Pénzügyi tranzakciós illeték, Biztosítási adó, Turizmusfejlesztési hozzájárulás) 3.) LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI (Személyi jövedelemadó, Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj, Adóbefizetések, Illetékbefizetések, Gépjárműadó) 4.) KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK BEVÉTELEI (Költségvetési szervek kiadásai, Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, Uniós fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai) 5.) BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐL (Központi költségvetési szervektől származó befizetések, Központi Maradványelszámolási Alapba történő befizetések, Elkülönített állami pénzalapok befizetése, Helyi önkormányzatok befizetései, Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése) 6.) ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 7.) EGYÉB BEVÉTELEK 8.) KAMATBEVÉTELEK 9.) UNIÓS PROGRAMOK BEVÉTELEI (Uniós programok uniós bevételei, Uniós programok egyéb bevételei) 10.) EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEK (Uniós támogatások utólagos megtérülése, Vámbeszedési költség megtérítése) Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_1/222/

kiadások - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2.) EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK 3.) KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA 4.) SZOCIÁLPOLITIKAI MENETDÍJ TÁMOGATÁS 5.) LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK 6.) NEMZETI CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI ALAP (Családi támogatások, Korhatár alatti ellátások, Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások, Különféle jogcímen adott térítések) 7.) KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK KIADÁSAI (Költségvetési szervek kiadásai, Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, Uniós fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai) 8.) AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA (Elkülönített állami pénzalapok támogatása, Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, Helyi önkormányzatok támogatása) 9.) UNIÓS PROGRAMOK KIADÁSAI 10.) TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 11.) KAMATKIADÁSOK 12.) TARTALÉKOK (Rendkívüli kormányzati intézkedések, Céltartalékok, Gazdaságvédelmi programok, Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka, Beruházás Előkészítési Alap) 13.) ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK 14.) KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 15.) KEZESSÉGÉRVÉNYESÍTÉS 16.) EGYÉB KIADÁSOK 17.) HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/koltsegvetesi-informaciok/koltsegvetes_merleg_1/222/

államháztartás rendszere

1.) Központi alrendszer: állam, központi költségvetési szerv, köztestület. 2.) Önkormányzati alrendszer: helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács, társulás.

kiadások - ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP 2.) GAZDASÁGVÉDELMI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (Passzív kiadások, Startmunka-program, EU-s elő- és társfinanszírozás, Munkahely-megtartási program, Egyéb kiadások) 3.) BETHLEN GÁBOR ALAP 4.) KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 5.) NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

bevételek - ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAP (Innovációs járulék, Egyéb bevételek, Költségvetési támogatás) 2.) GAZDASÁGVÉDELMI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (Szakképzési hozzájárulás, Társadalombiztosítási járulék Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapot megillető része, Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése, Költségvetési támogatás, Egyéb bevételek) 3.) BETHLEN GÁBOR ALAP 4.) KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 5.) NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

kiadások - TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP (Nyugellátások, Egyéb kiadások, Költségvetési befizetés) 2.) EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP (Táppénz, GYED, EA egyéb pénzbeli ellátásai, Rokkantsági, rehabilitációs ellátások, Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás, Gyógyászati segédeszköz támogatás, EA egyéb természetbeni ellátásai, TB költségvetési szervek kiadásai, Egyéb kiadások)

bevételek - TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI - központi költségvetés főbb csoportjai (fejezetei) 2021

1.) NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP (Szociális hozzájárulási adó és járulékok, Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része, Társadalombiztosítási járulék Ny. Alapot megillető része és nyugdíjjárulék, Egyéb járulékok és hozzájárulások, Késedelmi pótlék és bírság, Költségvetési hozzájárulások, Egyéb bevételek) 2.) EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP (Szociális hozzájárulási adó és járulékok, Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része, Társadalombiztosítási járulék E. Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék, Egyéb járulékok és hozzájárulások, Késedelmi pótlék és bírság, Költségvetési hozzájárulások, Népegészségügyi termékadó, Egyéb bevételek)

összevonás alá eső jövedelmek

1.) Nem önálló tevékenységek jövedelme 2.) Önálló tevékenység jövedelme 3.) Egyéb jövedelmek

államháztartás szabályozási területei

1.) Szervezeti, 2.) tervezési, 3.) gazdálkodási, 4.) ellenőrzési, 5.) finanszírozási (2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ]), 6.) adatszolgáltatási és 7.) beszámolási szabályok.

adózással érintett tárgyi fogalmak

1.) adó 2.) adónem 3.) adó tárgya 4.) adóalap 5.) adómérték 6.) adókedvezmény 15.) adómentesség 16.) adóelőleg 17.) adóbevallás 18.) önadózás

adózással kapcsolatos szereplők (fogalmak)

1.) adózó 2.) adóhatóságok 3.) adóügy 4.) adóügyi jogviszony 5.) adóalany 6.) adófizető 7.) adózás 8.) adóztatás

adóhatóságok

1.) Állami adóhatóság 2.) Vámhatóság 3.) Önkormányzati adóhatóság 4.) Kormányhivatal

egyéb juttatások - pénztári juttatások (külön adózó jövedelem)

2021-ben is kaphat a munkavállaló adójóváírást a munkáltatói hozzájárulás után így az adóterhelés a következőképpen alakul: 100.000 forintból le kell vonnunk a bruttó adható juttatás munkáltató közterheit. 100.000/1,17=85.470 Ft bruttó összeget utalhatna a 2021-es költségkeretből a munkáltató. Ebből le kell vonni az utalás előtt a munkavállaló 33,5% terheit is. Így a munkáltató 85.470 *0,665=56.837 forintot tud a pénztárba utalni, amelyből már kifizetésre kerültek a munkáltató és munkavállaló terhei, erre 20% jóváírást kaphat a munkavállaló! A jóváírást követően a dolgozó számláján 56.837*1,2=68.205 forint lesz.

adókötelezettségek (2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ])

9. § [Adókötelezettségek]: Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt: a) bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) adatbejelentésre, bevallásra, d) adófizetésre, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére [az a)-i) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: adókötelezettség].

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: d) adófizetésre (adóbefizetés módjai)

A befizetés történhet: 1.) Bankszámláról — pénzforgalmi számláról, belföldi fizetési számláról, 2.) készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával), 3.) POS-terminál útján (bankkártyával), 4.) készpénzátutalási megbízással. Az adóbevallással és adóbefizetéssel kapcsolatosan van egy nagyon fontos szabály. Egyik sem helyettesítheti a másikat. Nem elég az adót bevallani, be is kell fizetni. Nem elég befizetni, be is kell vallani!

belföldi illetőségű magánszemély (teljes körű adókötelezettség)

A belföldi illetőségű magánszemély kategóriájába tartozik a magyar állampolgár, az Európai Unió állampolgára, ha 1 évben legalább 183 napot tartózkodik Magyarországon, és az úgynevezett harmadik országbeli letelepedett személy. Ezek az adóalanyok teljes jövedelmükkel Magyarországon adóznak. Vagyis idetartozik a belföldön megszerzett jövedelem mellett a külföldön megszerzett jövedelem is. Ezt nevezzük teljes körű adókötelezettségnek.

önellenőrzés

A benyújtott bevallás javításának kezdeményezése az adózó részéről, ha a helyesbítés valamilyen értékadattal kapcsolatos. Az önellenőrzésnek addig van létjogosultsága, amíg az adóhatóság el nem indítja az ellenőrzési eljárást.

beszámolás közfeladatok

A beszámoltatás a tervek és a végrehajtás összevetését szolgálja. A pénzforgalmi szemléletben történő beszámoltatás eredménye a zárszámadás. Itt is a bevételeket állítjuk szembe a kiadásokkal, de ebben az esetben a tényleges pénzmozgásokról beszélünk. Ebből adódóan az egyenleg lehet szuficit vagy deficit. Amennyiben a bevételek meghaladják a kiadásokat, a különbözetet szuficitnek (bevételi többletnek) nevezzük. Ellenkező esetben - a kiadás haladja meg a bevételt - deficitről (kiadási többletről) van szó.

jövedelem (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

A bevétel költségeket meghaladó része a jövedelem. Az élőmunka (Emberi munkaerővel új értéket létrehozó tevékenység.) eredménye a jövedelem, a bevétel és a ráfordítások különbözete. A személyi jövedelemadó törvény ezt nagyon pontosan előírja. A a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ha a tételek külföldi pénznemben vannak megadva, akkor az MNB hivatalos árfolyamát kell használni. Amennyiben a magánszemély rendelkezik az átváltáshoz hitelintézeti árfolyammal, akkor azzal kell számolni.

bevétel teljes összege maga a jövedelem (jövedelem kiszámításának fajtái)

A bevétel teljes összege maga a jövedelem. Ebben az esetben nem merülhet fel semmilyen kiadás, költség a jövedelem kiszámítása során. Tipikus példa erre a munkabér. A kifizetett munkabér, mint a munkavállaló bevétele, a munkaerejének az értéke. Minden eszköz, amellyel dolgozik, a munkáltató költsége, így nem szerepelhet a dolgozó adóbevallásában.

közfeladatokkal kapcsolatos gazdálkodás

A gazdálkodás során ügyelni kell arra, hogy a tervezéskor kijelölt célok legyenek végrehajtva és finanszírozva. A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell elszámolni (könyvelni). A könyvelés alapja a tényleges pénzmozgás: bevételek és kiadások.

zárszámadás

A gazdálkodó szervezetek által készített pénzügyi mutatás, amely tartalmazza a költségvetésben előírt és a ténylegesen elszámolt bevételeket és kiadásokat a tárgyidőszakban. A költségvetés tervszámokat tartalmaz, míg a zárszámadás mutatja a tényadatokat, a megvalósult pénzmozgásokat.

költségvetés

A gazdálkodó szervezetek által készített pénzügyi terv, amely tartalmazza a jövőre vonatkozó bevételeket és kiadásokat. A költségvetés olyan pénzügyi mérleg, amelynek összeállítása során a pénzügyi bevételeket szembeállítják a pénzügyi kiadásokkal. A költségvetés tervszámokat tartalmaz, míg a zárszámadás mutatja a tényadatokat, a megvalósult pénzmozgásokat.

helyi adózással kapcsolatos jogforrások (1990. évi C. törvény [ Helyi adó tv. ])

A helyi adózással kapcsolatosan a jogforrások sajátos szabályozást írnak elő. A helyi adókról törvény született (1990. évi C. törvény [ Helyi adó tv. ]). Ebben rögzítették, hogy milyen adókat vezethetnek be a területi önkormányzatok, és milyen adómértékkel. Az adómértékeket intervallumban határozták meg, és ebből választhatnak az önkormányzatok. A helyi adók bevezetése nem kötelező, de választani csak az ebben szerepló szabályok szerint lehet. Egy településen a bevezetett helyi adókról önkormányzati rendeletet kell hozni. Ez a jogszabályi szint a törvényes.

helyi önkormányzatok közpénzeinek felhasználási területei

A helyi önkormányzatok közpénzeit két területen lehet felhasználni: 1.) folyó, működő kiadásokra: a település mindennapi életének fenntartását finanszírozó kiadások, amelyek lehetnek személyi és dologi kiadások. 2.) fejlesztési és felhalmozási kiadásokra: a helyi önkormányzatok vagyonát gyarapító kiadások.

jövedelem kiszámításának fajtái (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

A jövedelmet háromféleképpen lehet kiszámítani: 1.) Jövedelem: A bevétel teljes összege maga a jövedelem. 2.) Költséghányad+jövedelem: Az adótörvény megadja az elszámolható költség nagyságát, hányadát. 3.) Tételes költség+jövedelem: A költségek igazolása a számviteli és pénzügyi szabályok betartásával.

ráfordítás (példa)

A kereskedő a megvásárolt áru beszerzési értékét ráfordításként kezeli annak értékesítésekor. Ha a korábban gépvásárlásra felvett hiteleink után kamatot kell fizetni, az is ráfordítás.

tételes költség+jövedelem (jövedelem kiszámításának fajtái)

A költségek igazolása előírás a jövedelem kiszámítása során, a számviteli és pénzügyi szabályok betartásával. Ebben az esetben a bevételt csökkentik a magánszemély tényleges kiadásai, amelyek a bevételszerzés érdekében merültek fel.

központi költségvetési szervek alapítói

A költségvetési szervek felügyeletét az alapítók látják el. Alapítására jogosultak: 1.) a központi alrendszer nevében az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok, 2.) az önkormányzatok, 3.) a köztestületek.

könyvviteli egyenleg

A könyvelési számla 2 oldalának (eszköz - forrás = forgalom) az értékkülönbözete, a nyilvántartott vagyon pillanatnyi értéke.

költségvetés, zárszámadás jellemzői (2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ])

A közfeladatok finanszírozása esetén készülő költségvetés, illetve zárszámadás jellemzői: 1.) pénzforgalmi szemléletben készül, 2.) az elkészítésük jogszabályon, törvényen alapul, 3.) naptári évre — költségvetési évre — vonatkozik, 4.) a közfeladatok összefoglalásaként is értelmezhető, 5.) közfeladatok ellátásának finanszírozásáról szól, 6.) a társadalom elvárásai jelennek meg benne, 7.) az Állami Számvevőszék véleményezi, 8.) 22. § (2) a költségvetést a Kormány a költségvetési évet megelőző év október 15-ig terjeszti be az Országgyűlés elé, 9.) 90. § (1) a zárszámadást is a Kormány terjeszti be, de a költségvetési évet követő szeptember 30-ig az Országgyűlés elé, 10.) az Országgyűlés fogadja el.

közfeladatok területei

A közfeladatokkal kapcsolatban a következő területeket kell érintenünk: 1.) tervezés (költségvetés), 2.) gazdálkodás, 3.) beszámoltatás.

központi költségvetési alrendszer pénzügyi alapjai

A központi alrendszer négy nagy pénzügyi alapból áll: 1.) Központi költségvetés 2.) Egészségbiztosítási Alap 3.) Nyugdíjbiztosítási Alap 4.) Elkülönített pénzalapok

központi költségvetés

A központi költségvetés az államháztartás legjelentősebb pénzalapja. Ebben koncentrálódnak az állam legjelentősebb bevételei, az adók, és legjelentősebb kiadásai, a költségvetési szervek működtetésének és az alrendszerek támogatásának kiadásai. Az adók 3 fő csoportba sorolhatók: 1.) a gazdálkodó szervezetek befizetései, 2.) fogyasztáshoz kapcsolt adók, 3.) a lakosság befizetései.

helyi önkormányzat megosztott bevételei

A központi költségvetés támogatásokat nyújt az alrendszer többi szervezeteinek. Vannak olyan bevételek, amelyeket közösen használnak fel az önkormányzatok és az állami költségvetés. Ezeket nevezzük megosztott bevételnek. Ilyen közismerten a gépjárműadó, amelyet az önkormányzatok szednek be, de bizonyos hányadát - amit az adott év költségvetési törvénye ír elő - a központi költségvetésbe be kell fizetni.

közpénz jellemzői

A közpénz fogalmának jellemzői : 1.) Tartalmát a pénzügypolitika határozza meg. 2.) A gazdaságban keletkezett jövedelmek egy részének centralizációja (összegyűjtése). 3.) Felosztása alrendszerek útján történik. 4.) Társadalmi közszükséglet kielégítésére fordítható. 5.) Közhatalommal rendelkező szervezetek szabályozzák a mozgását.

külföldi illetőségű magánszemély (korlátozott adókötelezettség)

A külföldi illetőségű magánszemély meghatározása nagyon egyszerű: mindenki, aki nem belföldi illetőségű. Adózási kötelezettségük csak a belföldön (Magyarországon) megszerzett jövedelemre terjed ki. Ez a korlátozott adókötelezettség.

állam történelmileg kialakult alapfeladatai

A külső erőktől megvédeni a társadalmat és a gazdaságot, valamint biztosítani a belső rendet. A gazdaság területén sajátos teendői vannak. Azokat a termékeket és szolgáltatásokat kell előállítania, melyeket a piacgazdaság nem preferál (nem helyez előtérbe: nem jut profithoz, vagy az óriási tőkebefektetés miatt nem tudja kivárni annak megtérülését és hozamát). Az állam szerepvállalása elsősorban a gazdaság szabályozására irányul, és az infrastruktúra megteremtésére.

külön adózó jövedelem (külön adózó jövedelem)

A külön adózó jövedelmek adóját az összevonás alá eső jövedelmektől függetlenül kell kiszámolni.

egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelme (külön adózó jövedelem)

A külön adózó jövedelmek között kell elszámolni a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet. A mellékelt ábra szemléletesen mutatja be a különböző jövedelmek keletkezésének forrásait.

egyéb juttatások (külön adózó jövedelem)

A külön adózó jövedelmeknek van olyan csoportja, ahová azokat a jövedelmeket soroljuk, amelyek ugyan a magánszemély bevételei, de az adókötelezettség a kifizetőt érinti. A magánszemélynek bevallásában nem kell - nem is lehet - szerepeltetnie ezeket a jövedelmeket. Ezt a csoportot, jövedelemtípust nevezzük egyéb juttatásoknak amelyek a béren kívüli juttatások, és az egyes meghatározott juttatások. A béren kívüli és az egyes juttatások a jövedelmekhez kapcsolt járulékfizetés mértékében térnek el. A béren kívüli juttatások kedvezőbb jövedelemkifizetést biztosítanak a munkáltatóknak az egyes juttatásokhoz képest. A magánszemély vonatkozásában mindkét juttatás kedvező, hiszen neki sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Szja adókedvezmények (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ]) 29/E §

A magánszemélyek jövedelemadózása mind az adó-, mind pedig az adóalap- kedvezmény lehetőségét elismeri és alkalmazza. Ez az 1988-ban bevezetett szja leggyakrabban változó területe. 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény szabályai több ponton is változtak. A személyi kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe. Változott a kedvezmény mértéke, ami a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának felel meg (száz forintra kerekítve). A minimálbér összege 2021. február 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 167. 400 Ft /hó. Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott sorrendben kell azokat érvényesíteni: 1.) négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 2.) személyi kedvezmény, 3.) első házasok kedvezménye, 4.) családi kedvezmény. A személyi kedvezményt továbbra is az veheti igénybe, aki: súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással rendelkezik, valamint rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Nem változik a kedvezmény érvényesítése: év közben adóelőleg-nyilatkozatban kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőtől, vagy év végén, az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben. A személyi jövedelemadózás ismer egy sajátos kedvezményt is, amelyet rendelkezésnek nevez a törvény. Ez valójában a már befizetett adóról szóló utólagos rendelkezése a magánszemélynek. Kérheti az adóhatóságot, hogy a befizetett személyi jövedelemadójának bizonyos hányadát az adóalany önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlájára vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja vissza. Ezzel támogatja a Kormány azokat a magánszemélyeket, akik előtakarékossággal védik magukat és családjukat.

jóléti államok példamutatása

A modern gazdasággal kapcsolatban megjelenik a jóléti állam fogalma. A második világháború után szükséges volt az állam nagyobb szerepvállalása az újjáépítésben. Az állami megrendelések növelték a gazdaság keresletét, serkentve ezzel a termelést. A nemzeti jövedelem erőteljes növekedése egyes országokban lehetővé tette az egészségügyi és szociális szolgáltatások kiterjesztését. Ezt a társadalom természetesen elfogadta, és a jóléti államok példaként álltak a fejletlenebb országok előtt. Csakhogy az állam a 20. század végén egyre kevesebb beruházást hajtott végre, a kiadásai azonban megmaradtak. Növelni kellett az adókat, aminek következtében a jóléti államok vesztettek népszerűségükből.

helyesbítő bevallás

A már benyújtott bevallás adatainak módosítása céljából benyújtott bevallás, ha az nem értékadatot érint.

nem önálló tevékenységek jövedelme (összevonás alá eső jövedelmek)

A nem önálló tevékenységek közé tartozik: 1.) Munkaviszonyban folytatott tevékenység, 2.) közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység, 3.) társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, 4.) gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, 5.) jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő, 6.) segítő családtag tevékenysége, 7.) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, 8.) országgyűlési képviselői tevékenység. Minden tevékenység valamilyen csoporthoz való tartozást is jelent. A tevékenységet a magánszemély nem saját szabályai szerint végzi, hanem egy rendszer részeként. Ezek a tevékenységek feltételezik a rendszeres, folyamatos munkát. A nem önálló tevékenységből származó bevétel teljes összege jövedelem. A bevétellel szemben költség elszámolására nincs lehetőség, kivéve a költségtérítés címén kapott bevételt.

nemzetiségi önkormányzat (önkormányzati alrendszer)

A nemzetiségi önkormányzati jogokat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) tartalmazza, melynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati jogok minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoportot megilletnek, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, és a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg. Magyarország a rendszerváltoztatást követően a helyi önkormányzatok létrehozta a nemzetiségi önkormányzatok jogintézményét. 1994-ben - került sor először a nemzetiségi önkormányzatok választására.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: e) bizonylat kiállítására és megőrzésére

A nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonylatokat — amelyek egyben a számvitel bizonylatai is — a számvitel szabályai (2000. évi C. törvény [ Számv. tv. ]) szerint kell kiállítani és kezelni. Már a bejelentkezésnél nyilatkozni kell arról, hogy az adózással kapcsolatos iratokat, bizonylatokat az adóalany hol, milyen címen őrzi. Természetesen a feldolgozás időtartamára más helyre is lehet továbbítani, de az adóhatóság kérésére 3 napon belül be kell mutatni. Az adózás során keletkezett információkról olyan bizonylatokat kell kiállítani amelyek egyértelműen követik az adóalap, adó, adóelőleg, kedvezmények elszámolását. Akár hagyományos, papíralapú bizonylatokról, akár gépi adathordozón rögzített elektronikus adatról legyen szó, az ellenőrizhetőséget biztosítani kell. Egyes adónemek tekintetében sajátos bizonylatok kiállításáról beszélhetünk, például áfa esetében a számla vagy az szja jövedelemigazolásai. Az adózással kapcsolatos iratokat általános szabály szerint az adó megállapításához való jog elévüléséig, 5 évig kell megőrizni.

állam redisztribúciós funkciója

A redisztribúciós funkció alatt a jövedelmek igazságos újraelosztását értjük. Az állam feladatainak ellátásához bevételeket teremt, jellemzően adók formájában. Az így összegyűjtött jövedelmeket azután más szempontok szerint visszajuttatja a gazdaság szereplőihez. Például a vállalkozók által befizetett általános forgalmi adóból jut az egészségügy, az Oktatás fejlesztésére, működtetésére, amit az állampolgárok közösen vesznek igénybe.

helyi önkormányzatok saját bevételei

A saját bevételek között vannak a helyi adók, az önkormányzati vagyon hasznosításának bevételei.

jövedelem fajtái (szja szerint)

A személyi jövedelemadózásban kétféle jövedelmet különböztetünk meg: 1.) Összevonás alá eső jövedelem és, 2.) külön adózó jövedelem.

térségi fejlesztési tanács (önkormányzati alrendszer)

A települési önkormányzatok által hozott, egy adott régióban működő, jogi személyiséggel rendelkező amelynek feladata a területfejlesztés és területrendezés. Az önkormányzati alrendszer része a térségi fejlesztési tanács is. Jelenleg Magyarországon 8 ilyen fejlesztési tanács jött létre. Ezek a szervezetek egy-egy adott területhez (régióhoz) köthetők. Kiemelt közfeladatuk a turisztikai fejlesztés. Feladatuk magában foglalja a terület fejlesztését és rendezését is. Ilyen például a Balaton Fejlesztési Tanács, amely támogatja a közlekedésfejlesztést, úthálózat-rendezést és az üdülőkörzet kialakítását. Az önkormányzatiság erősítése érdekében megalakíthatók kistérségi társulások is amelyek hosszú távon biztosíthatják a terület összehangolt fejlesztését és a színvonalasabb közszolgáltatást. A megnevezett célok érdekében közösen pályázhatnak, fejlesztési terveket dolgozhatnak ki.

állam allokációs funkciója

A társadalom igényel olyan javakat, melyek előállítására a piac nem vállalkozik, mert vélhetően nem jut profithoz, vagy az óriási tőkebefektetés miatt nem tudja kivárni annak megtérülését és hozamát. Például közutak, járdák építésére nemigen találunk befektetőt, hiszen ezt a sajátos szolgáltatást az emberek a mindennapokban nem fizetik meg. Egy színház építése és működtetése rövid távon nem ígér óriási profitot. A színházjegyekből nehezen térülnének meg a befektetés és működtetés költségei.

állam (központi alrendszer)

A társadalom közügyeinek intézésére rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat törvényesen gyakorló szervezet.

állam

A társadalom közügyeinek intézésére rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat törvényesen gyakorló szervezet. Az állam a társadalomtól elkülönült szervezet, amely hatalmát törvényesen gyakorolja. A közügyeket intézi, és a társadalom, a köz érdekében jár el.

vagyonátruházás jövedelme (külön adózó jövedelem)

A vagyonátruházás legtöbbször a vagyon értékesítését jelenti. Itt azokról az átruházásokról van szó, amikor a magánszemély nem vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan értékesít, cserél el. Minden család életében előfordul, hogy eladja a használt személygépkocsiját, bútorát, a lakóingatlanját (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ] 61-63§), földjét, telkét stb.

ráfordítás

A vállalkozás tevékenysége során kibocsátott (értékesített) eszközök bekerülési értéke, amely az eredményt csökkenti. Ráfordítás a vállalkozás tevékenysége során kibocsátott (értékesített) anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke, ami az eredmény realizálásához kapcsolódik. Az értékesítéshez rendelhető, tágabb fogalom, mint a költség. A ráfordítás a bevétel elérése érdekében merül fel.

adónem

Adófajta, az adó különböző változatai: szja, áfa, társasági adó, jövedéki adó stb.

egyéb juttatások - adómentes juttatások (külön adózó jövedelem)

Adómentes juttatások között szerepel az óvoda, bölcsőde térítése. Ennél a juttatásnál 2021-ben is érvényes marad az a szabály, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen. Továbbra is adómentesen lesz adható Kultúra- és Sportrendezvény belépő is, mindkettő a minimálbér mértékéig lesz biztosítható. A minimálbér összege 2021. február 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 167. 400 Ft /hó.

törvényalkotási jog

Adót bevezetni, adózni és adóztatni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet. Törvényalkotási joga csak az Országgyűlésnek van, ezért a legfőbb jogalkotó az adózás területén is az Országgyűlés. Az adótörvényeken kívül más pénzügyi törvények is hatással vannak az adózásra. Amióta Magyarország az Európai Unió tagállama, az adótörvényeket is összhangba kell hozni az uniós szabályozással. A jogszabályi hierarchiában a törvény alá vannak rendelve a különböző szintű (Kormány, miniszteri, önkormányzati) rendeletek. Ezek jellemzően a végrehajtással kapcsolatos pontosító, eligazító jogszabályok.

adótörvények fajtái

Adótörvények fajtái: 1.) Az adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]), 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról ( 2017. évi CLIII. törvény [ Avt. ]), 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról ( 2017. évi CLI. törvény [ Air. ]) 2.) az egyes adónemekről szóló törvények.

adóztatási jog szerint (adók csoportosítása)

Adóztatási jog szerint: Kinek van joga bevezetni és ennek megfelelően felhasználni az adót? Ha az államháztartás központi alrendszere rendeli el és szedi be az adót, akkor központi adóról beszélünk. Ha azonban az Önkormányzat rendeletben dönt az adó bevezetéséről, akkor helyi adóval van dolgunk.

adózó

Akire az adózással kapcsolatos törvények szerint adókötelezettség vonatkozik. Az adózás rendjéről szóló törvény (2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) így pontosítja a fogalmat: „az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő". Az adózó fogalma kiterjed nemcsak az adó fizetésére, de a költségvetési támogatásra is.

szuficit (bevételi többlet)

Akkor keletkezik többlet, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat.

1988-as adóreform

Az 1988-ban elindult adóreform során bevezették a jövedelmek megadóztatását, hatályba lépett a személyi jövedelemadó (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ] 2021: 15%) és a társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény [ Tao tv. ] 2021: 9%). A modern gazdaságra jellemző forgalmi adót vezettek be: az általános forgalmi adót (2007. évi CXXVII. törvény [ Áfa tv. ] 2021: 0%, 5%, 18%, 27%) . Jelenleg is ez a három kulcsadó. Az adónemek gyakori módosításokon mentek át, de az irányvonal lassan 30 éve azonos.

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ])

Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából alkotta meg.

adóalap

Az a pénzben vagy más természetes mértékegységben kifejezett mennyiség, ami után a fizetendő adót kiszámítják. Pénzben kifejezett például a jövedelem (szja) és természetes mértékegységben kifejezett a hasznos négyzetméter (építményadó).

adófizető

Az a természetes vagy jogi személy, aki az adót ténylegesen befizeti az adóhatóságnak.

adóalany

Az a természetes vagy jogi személy, akit az adótörvény adófizetésre kijelöl.

adó tárgya

Az a tény, dolog vagy vagyoni értékű jog, amelyek megléte, illetve a bennük rejlő hasznosság, használhatóság adófizetési kötelezettséget von maga után, amire az adókötelezettség vonatkozik, ami után az adót ténylegesen megfizetik.

adó alanya szerint (adók csoportosítása)

Az adó alanya szerint: Az adófizetési kötelezettség érintheti a természetes személyeket, a jogi személyeket, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező adóalanyokat. Ismerjük azokat az adókat is, amelyek mindhárom adóalanyra vonatkozhatnak, például az áfa.

Szja adó alanya (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adó alanya: magánszemély, kifizető (munkáltató). Az adó alanya a személyi jövedelemadó tekintetében a magánszemély, aki bevételhez jut. Az adókötelezettség azonban kiterjed a bevételt juttató személyre is, a kifizetőre.

adó illetékessége szerint (adók csoportosítása)

Az adó illetékesség szerint: A költségvetés kapcsán már találkoztunk a megosztott bevétel fogalmával. Ha a központi és a helyi alrendszer osztozik az adóbevételen, akkor megkülönböztetjük a központi és helyi adó mellett a megosztott adót is.

adó megállapításának módja szerint (adók csoportosítása)

Az adó megállapításának módja szerint: 1.) Önadózás: Saját maga állapítja meg az adót, amit be is vall, illetve befizet vagy visszaigényel. 2.) Adólevonás: Jellemzően a személyi jövedelemadó tekintetében találkozunk az adólevonással, amikor az adóalanytól — természetes személytől — a munkáltató levonja a havi bruttó jövedelméhez kapcsolódó adóelőleget. 3.) Adóbeszedés: Vannak olyan adók, amelyeket nem az adóalany, de nem is az adóhatóság állapít meg, hanem egy 3. személy, az adóbeszedésre kötelezett. Ilyen például az idegenforgalmi adó. Ebben az esetben a szállásadó mint 3. személy beszedi a vendégtől a szállás kifizetésével összhangban az idegenforgalmi adót. Az adó befizetője ebben az esetben a szállásadó, hiszen ő köteles eljuttatni a beszedett adót az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. 4.) Kivetés: Adóhatóság részéről megállapított adó egyik változata, az adóhatóság jogszabály alapján egy előzetes bevallás után kiveti az adóévre vonatkozó adót. Építményadó esetében az ingatlanhoz kapcsolódó bejelentés, bevallás alapján az önkormányzati adóhivatal kiszámolja és kiveti az adót. 5.) Kiszabás: Adóhatóság részéről megállapított adó másik változata, az adóhatóság jogszabály alapján kiszabja az adót. Gépjárműadó esetében nem szükséges előzetes bevallás, bejelentés, mivel a törvény alapján az ismert gépjármű tulajdonosára kiszabható az adó.

külön adózó jövedelem (szja szerint)

Az adó mértéke minden esetben (2016. 01. 01-től) 15%. Az összevonás alá eső jövedelmektől elkülönítve kell az adót kiszámolni azokban az esetekben, amelyeket a törvény a külön adózó jövedelmek kategóriába sorol.

adó mértéke szerint(adók csoportosítása)

Az adó mértéke szerint: Az adó számítása során alkalmazhatunk olyan adót, amelynek a mértéke százalékban van meghatározva (pl. 15% szja, 0%, 5%, 18%, 27% áfa). A magyar adórendszer alkalmaz olyan adókat is, amikor az adó tárgyát illetően valamilyen természetes mértékegységre vetített meghatározott tétel az adó mértéke. Például a magánszemélyek kommunális adója esetében az adótárgyak számának megfelelően maximum 17.000 forintot szabhatnak ki adótárgyanként. Az idegenforgalmi adó esetében alkalmazható mindkét változat: százalékos és tételes mérték is.

Szja adó tárgya (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adó tárgya a megszerzett jövedelem. Azzal, hogy meghatároztuk az adóalanyok adókötelezettségét, kimondtuk, hogy mi a tárgya ennek az adónemnek (Szja): a jövedelem. Az adózás szempontjából lehet belföldön megszerzett jövedelem és külföldön szerzett jövedelem. A jövedelem közgazdasági értelemben a bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni érték. A legjellemzőbb forrása azonban a munka. De ismerjük a tőkejövedelmeket is, amelyeket nem a munka teremt, hanem a birtokunkban lévő dologi vagy pénztőke. Az adózás ebben az adónemben minden megszerzett jövedelmet adókötelezettség alá von, bár maga a törvény felsorolással egyben mentesít is bizonyos jövedelmeket az adó alól.

adó tárgya szerint (adók csoportosítása)

Az adó tárgya szerint: Az adó tárgya tény, dolog vagy vagyoni értékű jog, amire az adókötelezettség vonatkozik. Jelen esetben ez lehet forgalom, vagyon vagy jövedelem.

adózás

Az adóalanyok olyan tevékenysége, amely az adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos, és az adóhatósági eljárás része.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre)

Az adóbevallás valójában egy adott időszak gazdasági eseményeiről készült, adóval kapcsolatos összesítő bizonylat. Előírás, hogy ennek az összesítő bizonylatnak az adatait alá kell támasztani különböző számviteli bizonylatokkal. Az adózónak az adózásról olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely egyértelműen alkalmas az ellenőrzés lefolytatására. Áttekinthető kimutatást kell készíteni az adóalap, adó, kedvezmények és támogatások levezetéséről, kiszámításáról. A nyilvántartásokat adónemenként kell vezetni, és a bevallásokat szembeállítani a pénzforgalommal (pénzügyi teljesítésekkel). Nyilvántartási kötelezettsége az adóhatóságnak is van. Erre szolgál az általa vezetett adófolyószámla.

adó

Az adóbevallási időszakra előírt adófizetési kötelezettség.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: c) adatbejelentésre

Az adóbevallások jelentős részét csak elektronikusan, az ügyfélkapu segítségével lehet beküldeni az adóhatósághoz. Jellemzően a helyi adók és a magánszemélyek jövedelemadója esetében fogadható el a postai úton beküldött bevallás.

Szja bevezetése (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közteherhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva alkotta meg az Országgyűlés a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvényt.

adóelőleg

Az adófizetési kötelezettség határidejét megelőző időszakban fizetett előleg, amely az éves adóbevallással válik rendezetté.

adóztatás

Az adóhatóságok (állami adóhatóság, vámhatóság, önkormányzati adóhatóság, kormányhivatal) olyan tevékenysége, amely az államháztartás alrendszereibe történő befizetés, továbbá az onnan történő juttatások, támogatások vagy adó-visszaigénylés kiutalását eredményezi.

adójog forrásai

Az adójog forrásai: 1.) Alanyi jogforrásnak tekintjük a jogalkotó szerveket, amelyek adójogszabályokat alkothatnak, 2.) tárgyi jogforrásnak nevezzük az adójogszabályokat.

Szja jellemzői (alanya, mértéke) (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adók csoportosításánál alkalmazott szempontok szerint a személyi jövedelemadó: 1.) Az adóztatási jog szerint központi adó, annak ellenére, hogy a beszedett adó bizonyos hányada visszakerül a települési önkormányzatokhoz, 2.) az adóalany részben a természetes magánszemély, de az adó alanya a jövedelmet kifizető személy is, 3.) közvetlen adó, mivel maga az adóalany viseli az adó terhét, 4.) az adó tárgya szerint jövedelemadó. Jellemzője ennek az adónemnek, hogy a személyek jövedelme van adóztatva, nem pedig a család jövedelme. A család jövedelme a többcsatornás kedvezmények kapcsán növelhető.

adókedvezmény

Az adóköteles adóalanynak nyújtott olyan kedvezmény (preferencia), amelynek eredményeként kevesebb adó fizetésére kötelezett. Ez lehet: adóalap-kedvezmény vagy adókedvezmény.

Szja adómentességek (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adómentes jövedelmeket a törvény az 1. számú mellékletben sorolja fel. Nagyon sokrétűek ezek a jövedelmek. Az adópolitika a mentesség eszközével szabályoz bizonyos kiemelt területeket: például szociális ellátás, a lakáshoz kapcsolódó mentességek, közcélú juttatások, vagy károk megtérítése, kockázatok viselése. Külön csoportjuk van a természetben kapott jövedelmek közül a mentesen juttatott jövedelmeknek. Az adómentességek kétféleképpen jelennek meg a gyakorlatban. Egyik változat, amikor feltételek nélküli a mentesség — például a nyugdíj vagy a családi pótlék. Másik változat, ha a mentességhez feltételek tartoznak, értékben megadott korlátok. Ilyen például az ingyenesen juttatott kulturális szolgáltatás (múzeumi, színházi belépő, bérlet) igénybevétele maximum személyenként és évente évente a minimálbér összegéig. (2021-ben). A minimálbér összege 2021. február 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 167. 400 Ft /hó.

adónemeket központi költségvetési csoportjai

Az adónemeket a központi költségvetésben is csoportokba sorolják: 1.) A gazdálkodó szervezetek befizetései, 2.) fogyasztáshoz kapcsolt adók, 3.) a lakosság befizetései.

adópolitika alapvető célja

Az adópolitika alapvető célja a költségvetési bevételek biztosítása. Ugyanakkor célként fogalmazza meg az adózatlan jövedelmek visszaszorítását, a megtakarítások ösztönzését és a kiszámíthatóságot a gazdaságban.

adórendszer legjellemzőbb vonásai

Az adórendszer legjellemzőbb vonásai a következők: 1.) Jelentős a központi adók bevétele, 2.) sokfajta adónem került bevezetésre, 3.) legjelentősebb bevételt a forgalmi adók eredményeznek, 4.) magas a munkajövedelmek adóterhe, 5.) az utóbbi években nőtt a különadók szerepe.

adópolitika

Az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntések, gyakorlati eljárások és szabályozási elvek összessége. Az adópolitika az adórendszerrel kapcsolatos: elvi döntések, gyakorlati eljárások és szabályozási elvek összessége. Folyamatosan változik, ahogy a gazdaság, illetve a politika megkívánja. A változások a kedvezmények, mentességek, mértékek, céladók területén jelentkeznek. Az adópolitika tehát az adórendszerrel kapcsolatos: elvi döntések, gyakorlati eljárások és szabályozási elvek összessége.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: d) adófizetésre

Az adót az adófizető fizeti be az illetékes adóhatósághoz. Az adófizetőt a törvény jelöli ki. Általános esetben az adózó fizeti be az adót, de a levont és beszedett adót, adóelőleget az fizeti be, aki levonta, illetve beszedte. Az adó befizetését az adótörvényekben előírt határidőre kell teljesíteni. Ha az adófizetés bevalláshoz kötődik, akkor a két adókötelezettség — fizetés és bevallás - esedékessége ugyanaz a nap. Adóelőlegek esetében nem mindig kell az előleget bevallani, így külön határidő van megszabva.

Szja számítása és bevallása (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az adót naptári évenként kell az összes jövedelem alapján kiszámítani, bevallani és befizetni. Az államháztartás finanszírozási feladatainak elősegítése céljából a tárgyév folyamán — havi rendszerességgel — adóelőleget kell fizetni.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: b) adómegállapításra

Az adót, a költségvetési támogatást különböző módon lehet megállapítani: önadózással, adólevonással, adóbeszedéssel, kivetéssel, kiszabással. 1.) Önadózás: Saját maga állapítja meg az adót, amit be is vall, illetve befizet vagy visszaigényel. 2.) Adólevonás: Jellemzően a személyi jövedelemadó tekintetében találkozunk az adólevonással, amikor az adóalanytól — természetes személytől — a munkáltató levonja a havi bruttó jövedelméhez kapcsolódó adóelőleget. 3.) Adóbeszedés: Vannak olyan adók, amelyeket nem az adóalany, de nem is az adóhatóság állapít meg, hanem egy 3. személy, az adóbeszedésre kötelezett. Ilyen például az idegenforgalmi adó. Ebben az esetben a szállásadó mint 3. személy beszedi a vendégtől a szállás kifizetésével összhangban az idegenforgalmi adót. Az adó befizetője ebben az esetben a szállásadó, hiszen ő köteles eljuttatni a beszedett adót az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. 4.) Kivetés: Adóhatóság részéről megállapított adó egyik változata, az adóhatóság jogszabály alapján egy előzetes bevallás után kiveti az adóévre vonatkozó adót. Építményadó esetében az ingatlanhoz kapcsolódó bejelentés, bevallás alapján az önkormányzati adóhivatal kiszámolja és kiveti az adót. 5.) Kiszabás: Adóhatóság részéről megállapított adó másik változata, az adóhatóság jogszabály alapján kiszabja az adót. Gépjárműadó esetében nem szükséges előzetes bevallás, bejelentés, mivel a törvény alapján az ismert gépjármű tulajdonosára kiszabható az adó.

adóteher viselése szerint (adók csoportosítása)

Az adóteher viselése szerint: Adót fizetni általában nem szeretünk. Terhesnek érezzük nemcsak magát az eljárást, de különösen azt, hogy elvonják tőlünk a jövedelmünk egy részét úgy, hogy nem kapunk érte közvetlenül semmilyen ellenszolgáltatást. Ilyen értelemben vizsgálva az adókat megkülönböztetünk közvetlen és közvetett adót. Közvetlen adó: esetén az adó terhét maga az adóalany viseli (közvetlenül). Közvetett adó: esetében azonban egy harmadik fél, jellemzően a végsó fogyasztó a teher viselője (közvetetten).

költséghányad+jövedelem (jövedelem kiszámításának fajtái)

Az adótörvény megadja az elszámolható költség nagyságát, hányadát a jövedelem kiszámításához. Ez azokra a tevékenységekre jellemző, amelyek esetében köztudottan felmerül kiadás, de azt problémás, nehézkes vagy egyszerűen nem szükséges igazolni. Ebben az esetben a törvény előírása szerinti költséghányaddal csökken a bevétel a jövedelem kiszámítása során.

magánszemély fogalma

Az adótörvények sok esetben pontosítják a fogalmakat, a törvény fogalomtárában rögzítik. Ennek alapján megkülönböztetjük: a belföldi illetőségű magánszemélyt, a külföldi illetőségű magánszemélyt.

adóügy

Az adóval és költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügyek.

adóztatás határai

Az adóztatás határai: 1.) Politikai határ — amikor a társadalom tömegesen megtagadja az adó fizetését. 2.) Gazdasági határ — a gazdaság növekedésének, illetve csökkenésének üteme. 3.) Fiskális (pénzügyi) határ — az adók emeléséből adódó bevétel kisebb, mint a bevezetés költsége. 4.) Pszichológiai határ — az adóalanyok nem akarnak adót fizetni. 5.) Jogi korlát — az adó fizetésének és beszedésének időbeli, térbeli és személyi korlátja van. Az adóztatás korlátja a jogforrás megőrzésének szükségessége, védelme, amely során tekintettel kell lenni a vagyoni és jövedelmi viszonyokra.

adópolitikai alapelvek

Az adózás során alkalmazott alapelvek többfélék: 1.) Közteherviselés elve: Alkotmányos alapelv a közteherviselés elve, melynek értelmében az adózás kiterjed minden természetes személyre és szervezetre. Az Alkotmány szerint minden állampolgár köteles jövedelme, vagyoni helyzete és forgalma után a közteherhez hozzájárulni. (Ismertek olyan elméletek is, amelyek a magasabb jövedelműeket több adó fizetésére kötelezik „áldozatelmélet".) 2.) Egyenlőségi elv: Szintén az Alkotmányt követve kell az egyenlőség elvét betartani. Az adózás során érvényesülniük kell az egyenlő feltételeknek, azaz nem alkalmazhatnak egyes esetekben kivételeket. Fontos a megkülönböztetés tilalma. 3.) Arányosság elv: Alkotmányos alapelv, az adózás általánosságának és egyenlőségének elveit hangolja össze. 4.) Eljárási alapelv: Többféle eljárási alapelv van, melyeknek a gyakorlatban kell érvényt szerezni. Ilyen például a tájékoztatás joga, a méltányosság, a jóhiszeműség vagy a törvényesség elve.

önadózás

Az az adózási folyamat, amely során maga az adóalany egy személyben megállapítja (kiszámítja), bevallja és befizeti vagy visszaigényli a saját adóját.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: a) bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre

Az egyes adóalanyoknak különböző módon kell bejelentkezniük: 1.) A magánszemélyek közvetlenül az adóhatósághoz jelentkeznek be adóazonosító jel igénylése céljából. 2.) Egyéni vállalkozó tevékenysége megkezdése előtt az ügyfélkapun keresztül (https://gate.gov.hu/) tud bejelentkezni az önkormányzati és az állami adóhatósághoz. 3.) Cégbejegyzésre kötelezett adóalanyok - jellemzően gazdasági társaságok - a cégbíróságra történő bejelentkezés és bejegyzés alkalmával kerülnek először kapcsolatba az állami adóhatósággal. A cégbejegyzést követően 15 napon belül kell további információkat adni. A gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 1-jétől kötelező a Cégkapu használata (https://tarhely.gov.hu/). 4.) A költségvetési szervek - amelyek nem cégbíróságon jegyzik az alapítást - a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel egy időben jelentkeznek be az adóhatósághoz. A törzskönyvi nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül számukra is további információkat kell nyújtaniuk. A gazdasági tevékenységet végző szervezetek a bejelentkezést követően adószámot kapnak az adóhivataltól, ami azonosításra szolgál az adóügyekben. A gazdasági tevékenység során bármely adatban történt változást 15 napon belül, változásjelentésként be kell nyújtani.

egyéb juttatások - egyes meghatározott juttatások (külön adózó jövedelem)

Az egyes meghatározott juttatások adójához a juttatás értékét szoroznunk kell 1,18-cal, és erre kell 15% személyi jövedelemadót valamint 15,5% szociális hozzájárulási adót számolnunk. Ez összesen 35,99% adóteher. 2021.07.01-től az egyes meghatározott juttatások után is meg kell fizetni a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, így a teljes adóteher 37,76% lesz. Ezzel a közteherrel valósíthatnánk meg a csekély értékű ajándék juttatás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg átadását az Önkéntes egészségpénztár és Önkéntes nyugdíjpénztár esetében.

adómérték

Az egységnyi adóalapra jutó adó. Az adómértéket kétféle formában fejezzük ki: tételes adómérték és százalékosan kifejezett adómérték. A százalékban kifejezett adómérték több változata alkalmazható: lineáris adókulcs, progresszív adókulcs.

egyéb jövedelmek (összevonás alá eső jövedelmek)

Az egyéb jövedelmek kategóriát úgy lehet legegyszerűbben értelmezni, hogy mindaz, ami a nem önálló tevékenységek jövedelme és az önálló tevékenység jövedelme csoportjaiból kimaradt. Ezek a jövedelmek leginkább irányukat illetően sorolhatók fel. Így azok a bevételek, amelyeket a magánnyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös pénztárak kifizetéséből ilyen jogcímen jelöltek meg. De itt kell elszámolni bizonyos külföldön szerzett jövedelmeket, értékpapír- és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmeket is.

nyugdíjbiztosítási alap

Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alapok a társadalmi közös kockázatvállalásra épülő biztosítási rendszer pénzalapjai. Bevételei elsősorban a munkavállalók és a munkaadók befizetéseiből keletkeznek. Munkavállalói fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől (bruttó bér): személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00%, TB járulék (korábbi nyugdíj, egészségbizt., munkaerőpiaci járulék) 18,50%, munkáltatói fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől (bruttó bér): szociális hozzájárulási adó 15,50%, szakképzési hozzájárulás 1,50%. A nyugdíjbiztosítási alapból fedezik a mindenkori nyugdíjakat.

egészségbiztosítási alap

Az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alapok a társadalmi közös kockázatvállalásra épülő biztosítási rendszer pénzalapjai. Bevételei elsősorban a munkavállalók és a munkaadók befizetéseiből keletkeznek. Munkavállalói fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől (bruttó bér): személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00%, TB járulék (korábbi nyugdíj, egészségbizt., munkaerőpiaci járulék) 18,50%, munkáltatói fizetendő járulékok 2021. január 1-jétől (bruttó bér): szociális hozzájárulási adó 15,50%, szakképzési hozzájárulás 1,50%. Az egészségbiztosítási alap bevételeiből tartják fenn az egészségügyi intézményrendszert. Gyógyszer támogatásokat fizetnek, és betegellátást finanszíroznak.

költség

Az elismert költség, amely csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ha a tételek külföldi pénznemben vannak megadva, akkor az MNB hivatalos árfolyamát kell használni. Amennyiben a magánszemély rendelkezik az átváltáshoz hitelintézeti árfolyammal, akkor azzal kell számolni.

elkülönített pénzalapok

Az elkülönített alapok szerepe a költségvetésben sajátosságokat jelez. Tartalma a gazdaságpolitikának megfelelően változhat. A Kormány bizonyos területeket, illetve feladatokat kiemelhet a közfeladatokból, és ezeket külön preferálhat (pl.: Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja). Ezeknek azután külön pénzügyi forrást biztosít, elkülönített elszámolás mellett. Az elkülönült alapok saját külső forrással is rendelkezhetnek.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: d) adófizetésre (IPA)

Az iparűzésiadó-előleget évente két alkalommal: március és szeptember 15-ig kell megfizetni, és nem kell az előlegről bevallást készíteni. Az iparűzési adót éves adóként a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani, és a különbözetet megfizetni, rendezni.

bevétel (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az szja - törvény szerint a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Tevékenységünk eredményeként bevételhez jutunk. A bevétel tartalmazza a megvásárolt termelési tényezők megtérülését is. A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ha a tételek külföldi pénznemben vannak megadva, akkor az MNB hivatalos árfolyamát kell használni. Amennyiben a magánszemély rendelkezik az átváltáshoz hitelintézeti árfolyammal, akkor azzal kell számolni.

adó jellemzői

Az állam bevétele, törvény útján vezethető be, törvény által kijelölt szervezet szedheti be, törvény útján kikényszeríthető, nincs érte közvetlen ellenszolgáltatás, a társadalmi közszükségletek kielégítésére fordítható.

állam feladatai

Az állam gazdaságpolitikai funkciói: 1.) társadalmi 2.) jogi és 3.) gazdasági szabályozást érintő feladatok (közjavak biztosítása/allokációs funkció, jövedelmek igazságos újraelosztása/redisztribúciós funkció, foglalkoztatás, a gazdasági egyensúly és a pénzügyi stabilitás biztosítása/stabilizációs funkció)

államháztartás

Az állam gazdálkodási feladatait ellátó rendszer, alapvetően a közfeladatok ellátásának egységes rendszere. Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszere. Valójában arról a gazdasági tevékenységről van szó, melynek során a feladatai ellátásához szükséges bevételeket beszedi, és a kiadásait ebből finanszírozza.

adó (általánosan)

Az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli bevétele a gazdaság szereplőitől, amely jogszabály útján kikényszeríthető.

adó jogviszony

Az állam, illetve az államot képviselő adóhatóság (AH) adóztat, és az adóalany, aki adófizetésre kötelezett személy, adózik. A jogviszony értelmezi ezek összes kötelezettségeit és jogosultságait.

közjavak fajtái területi kiterjedés szerint

Az államháztartás egyik fontos feladata a közjavak előállítása. A közjavak iránti szükséglet azonban különböző helyen, időben és módon jelentkezik. Ezért beszélhetünk a településeken megjelenő közjavakról, mint például a közvilágítás, szennyvízelvezetés, általános iskolák stb. Vannak olyan szükségletek, melyek egy-egy régióban merülnek fel. Ilyen lehet a Balaton környéki úthálózat igénybevétele vagy a keleti országrész munkahely szükséglete. Ennek alapján a közjavakat megkülönböztethetjük: helyi (települési) közjavak, regionális közjavak, globális közjavak.

közpénz

Az államháztartás rendelkezésére álló pénzügyi eszköz, melyet törvényi felhatalmazás alapján csak közjavak (termék, illetve szolgáltatás) előállítására lehet felhasználni. A közfeladatok finanszírozása közpénzekkel történik. Legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a közpénz a társadalomtól elvont jövedelem azzal a céllal, hogy azt az állam újra el tudja osztani.

közhasznú tevékenység

Az államháztartáson kívüli szervezet által elvégzett közfeladatok.

államháztartás alrendszerei (2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ])

Az államháztartásról szóló törvény két alrendszert különböztet meg: 1.) központi alrendszer (ellátja az országos szintű közfeladatokat, az ehhez kapcsolódó finanszírozási feladatokat), 2.) önkormányzati alrendszer (A települések, nemzetiségi csoportok helyi feladataiért felelnek. Önállóan gazdálkodnak részben az államháztartáson belüli bevételekből - normatív támogatás, átengedett adóbevételek -, de vannak saját, külső forrásaik is pl.: helyi adók.).

közfeladatok tervezése (költségvetés)

Az állami feladatok ellátásához állami pénzeket - közpénzeket - kell biztosítani. A közpénzek felhasználását középtávú tervezéssel kell alátámasztani. A tervezés során be kell tartani, hogy a célokhoz rendelt finanszírozás közgazdaságilag indokolt és megalapozott legyen. Csak olyan célok tervezhetők amelyhez biztosítani tudják a pénzügyi hátteret. Ugyanakkor nem lehet egy-egy feladatot túlfinanszírozni: indokoltnál több bevételt juttatni a feladat ellátásához. A tervezés kitér a gazdálkodási időszak bevételeinek és kiadásainak tervezésére. Ezt nevezzük költségvetésnek. A bevételeknek és a kiadásoknak egyezniük kell, hiszen egyenleg kimutatásának nincs létjogosultsága. Nem profitról és nyereségről beszélünk, ahogy a vállalkozási szférában. Adott célra kapott bevételt kell adott célra felhasználni.

adóhatóság

Az államot, mint adóztatót képviselő szerv. Az állam nevében központi adóztatási és vámhatósági feladatot ellátó szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A NAV nemcsak adózással kapcsolatos ügyekben jár el, hanem a költségvetési támogatások ügyében is.

adómentesség

Az általános adókötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel.

árszínvonal

Az árszínvonal azt jelenti, hogy egy adott fogyasztói kosarat az adott törvényes fizetőeszköz mekkora mennyiségével lehetséges megvásárolni. Árszínvonal jelölése: P.

Szja adókötelezettségek - 8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez - Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje: Az átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizető magánszemélyek adózására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni: 1.) Az egyéni vállalkozó, a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - a határidő letelte előtt benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági őstermelő - abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett - az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn); e bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő - ha annak feltételei egyébként fennállnak - átalányadózónak minősül. 2.) A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell. 3.) A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot. 4.) A magánszemély az 1. pont szerinti bejelentés megtételéig nyilvántartásait a megelőző évre vonatkozó rend szerint vezeti. 5.) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilvántartásába felveszi. 6.) Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni. 7.) Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni. 8.) Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg. 9.) Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

önkormányzati adóhatóság

Az önkormányzati adóhatóság nevében az önkormányzat jegyzője jár el. Az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal.

helyi önkormányzatok

Az önkormányzatok (önkormányzati alrendszer egyik szervezete) az államháztartáson belül a központilag lebontott feladatokat látják el. Ugyanakkor a Magyarország területén működő települési önkormányzatok egymás melletti kapcsolataikban is megjelennek.

helyi önkormányzat (önkormányzati alrendszer)

Az önkormányzatok feladatkörét a hatáskörükbe tartozó helyi érdekű közügyek határozzák meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv. 1990. évi LXV. törvény) szerint a helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A helyi önkormányzatok a helyi közakarat, a helyi érdekek megjelenítői és egyben önállóságukkal kapcsolódnak az országos közfeladatok megvalósításához. A helyi önkormányzatok relatív autonómiájának kiemelkedően fontos részelemét jelenti az önkormányzatok gazdasági (gazdálkodási, pénzügyi, stb.) önállósága. Önkormányzati költségvetési szervek a településeken működő általános iskolák, kulturális és sportintézmények.

társulás (önkormányzati alrendszer)

Az önkormányzatok társulásai a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) IV. fejezetében rögzített szerint az önkormányzatok döntése alapján létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezetek.

önálló tevékenység jövedelme (összevonás alá eső jövedelmek)

Az önálló tevékenység feltételezi, hogy a magánszemély saját döntése van a tevékenység mögött. Eldönti, hogy akar-e vállalkozó, őstermelő vagy akár bérbeadó, képviselő lenni. Nem egy rendszer — munkahely — részeként tevékenykedik, hanem önállóan. Igaz, hogy ez is lehet folyamatos tevékenység, de itt mar megjelenik az alkalmi munkavégzés is, amikor egy-egy munkára szerződik a magánszemély - megbízási jogviszonyban. Az egyéni vállalkozó saját vállalkozásában dolgozik, saját elképzelései alapján. Oly annyira, hogy ó maga megjelenhet mint foglalkoztató, munkáltató, de itt a saját vállalkozásában végzett saját tevékenységéról van szó. Kiskereskedelmi üzletet nyit a magánszemély, és ő maga az eladó, amiért közreműködői díjat (vállalkozói kivétet) vesz fel. Példaként lehet megemlíteni azt is, ha valaki egy adott nyelvtanfolyam előadójaként vesz fel egyszeri jövedelmet.

önálló tevékenység vállalkozási tevékenységei (összevonás alá eső jövedelmek)

Az önálló tevékenység kapcsán két fontos vállalkozási tevékenységgel találkozunk: 1.) Egyéni vállalkozó, 2.) mezőgazdasági őstermelő.

önálló tevékenységek bevételeiből a jövedelem kiszámításának fajtái (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Az önálló tevékenységek bevételéből a jövedelmet változatos módon lehet kiszámítani. Minden esetben be kell tartani azt a szabályt, hogy a jövedelmet tevékenységenként külön kell kiszámolni. Mindhárom - korábban tárgyalt - elszámolási mód alkalmazható: 1.) Jövedelem: A bevétel teljes összege maga a jövedelem. 2.) Költséghányad+jövedelem: Az adótörvény megadja az elszámolható költség nagyságát, hányadát. 3.) Tételes költség+jövedelem: A költségek igazolása a számviteli és pénzügyi szabályok betartásával.

önálló tevékenység sajátos bevételei (összevonás alá eső jövedelmek)

Az önálló tevékenységhez is mellé lehet rendelni a sajátos bevételeket: 1.) Egyéni vállalkozói kivét, 2.) mezőgazdasági őstermelői bevétel, 3.) bérleti díj, 4.) megbízási díj, 5.) képviselői illetmény, 6.) átalányadózás szerinti jövedelem.

összevonás alá eső jövedelem (szja szerint)

Az összevonás alá eső jövedelmeket - amelyeket a törvény tételesen felsorol adó kiszámítása során össze kell vonni, össze kell adni. Így jutunk el az adóalaphoz. Az adó mértéke minden esetben (2016. 01. 01-től) 15%.

jóléti állam

Azok az államok, amelyek az ember anyagi és szellemi szükségleteit (különösen egészség, tudás, életszínvonal) magas szinten tudják kielégíteni. (Pl.: Norvégia, Svájc, Ausztrália, Írország - Human Developement Index)

egyéb juttatások - béren kívüli juttatások (külön adózó jövedelem)

Béren kívüli juttatások: Széchenyi Pihenő Kártya adható az ismert alszámlákkal (szálláshely - 225.000 Ft, vendéglátás - 150.000 Ft, szabadidő - 75.000 Ft), a 15,5%-os szociális hozzájárulási adót, illetve a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást kell megfizetnie a kifizetőnek. Az egyes alszámlákra utalható keretösszegek az általános szabályok alapján az 1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ] 71. § (1) bekezdésben találhatók.

Szja bevezetésének célja (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Célja az arányosság és a méltányosság elvének betartása mellett a társadalmi szükségletek kielégítéséhez megfelelő adóbevétel biztosítása. Az arányosság érinti a jövedelmek szerinti arányos befizetést. A méltányosság az egyedi problémák, lehetőségek mérlegelését tartja szem előtt. célok megvalósulása érdekében. Célként határozza meg a törvény a kettős adózás elkerülését is. Ennek azért van létjogosultsága a személyi jövedelemadó esetében, mivel nagyon sok állampolgár külföldön vállal munkát, és a külföldiek is szereznek jövedelmet Magyarországon.

adórendszer

Egy adott országban egy adott időben alkalmazott adónemek és adózással kapcsolatos jogszabályok összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.

egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelmére példa (külön adózó jövedelem)

Egy kőműves szakmunkás főállásban egyéni vállalkozó. Elvállalja egy családi ház építését. Természetesen maga végzi el a kőművesmunkát. A munkáért elszámol magának munkadíjként egyéni vállalkozói kivétet („munkabért"). Fel kell fogadnia egy segédmunkást, tárgyalnia kell a megrendelővel, adóznia kell stb. Ehhez szükséges némi szervezési, vállalkozói készség is. Természetes, hogy ez a szellemi munka is jövedelmet termel. Így keletkezik vállalkozói jövedelme, amely a bevételeinek és költségeinek különbözete. Ha hozzávesszük még, hogy a vállalkozás indításához pénzre, tőkére van szüksége, amelyet a saját magánvagyonából biztosít, akkor megállapíthatjuk, hogy tőkejövedelme (osztalék) is keletkezik.

állam stabilizációs funkciója (munkaerő és tőke)

Egy ország gazdaságának fejlettsége kifejezhető a foglalkoztatás, a gazdasági egyensúly és pénzügyi stabilitás mutatószámaival. Ha ezek a mutatószámok (például munkanélküliség, infláció) pozitív jelzést tükröznek (jellemzően csökkennek) akkor elvárható, hogy az egymást követő években ez az állapot tartósan megmaradjon. Stabil, kiszámítható gazdaságot kell teremteni. Ez a stabilizációs funkció lényege. Például ha minél több embert tud a gazdaság foglalkoztatni, annál több jövedelem kerül a háztartásokhoz. Ezt ugyan az állam adók formájában részben elvonja, de egyre többet tud fordítani a jövedelmek újraelosztása révén a társadalmi közös szükségletekre. A növekvő jövedelmek a piacon felhajtják a keresletet, ami ösztönzi a kínálat növekedését és ezáltal a termelést.

köztestület (központi alrendszer)

Egyesületi formában működő , nyilvántartási tagsággal rendelkező, közfeladatot ellátó jogi személy. A köztestületek a költségvetési szervekhez hasonlóan közfeladatokat látnak el a központi alrendszer részeként. Szervezeti formájuk azonban eltérő, mivel ebben az esetben az egyesületek működésének szabályait kell alkalmazni. Önkormányzatisággal rendelkező jogi személyek. Nyilvántartott tagságuk van, akik a közfeladatokat közvetlenül vagy közvetetten látják el. Külön törvény szabályozza működésüket. Pl.: Magyar Tudományos Akadémia, amelyet még 1825-ben alapítottak, és ma köztestületi szervezeti formában működik (1994. évi XL. törvény).

egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó az a Magyarország területén vállalkozási tevékenységet végző, cselekvőképes (jellemzően 18 év feletti), természetes személy, akit egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vettek, és adószámmal rendelkezik. Az ügyfélkapu segítségével kell bejelentkezni az állami adóhatósághoz és az önkormányzathoz.

(2017. évi CL. törvény [ Art. (új) ]) 9. § [Adókötelezettségek]: c) bevallásra

Figyelembe kell venni a bevallás gyakoriságát, amely lehet: havi bevallás, negyedéves bevallás, éves bevallás. Az adóbevallásokat a megadott határidőre kell teljesíteni. Ha egy benyújtott bevallással kapcsolatban a későbbiekben értékadatot érintő hibát tapasztalunk, akkor az adó megállapításához való jog elévüléséig javítással, önellenőrzéssel helyesbíthető. A már benyújtott bevallásban utólag észrevehetünk olyan hibát is, amely nem értékadatot érint. Ebben az esetben az adózó részéről helyesbítő bevallást lehet benyújtani. Helyesbítő bevallás benyújtását kezdeményezheti az adóalany és az adóhatóság is.

helyi önkormányzatok finanszírozása

Finanszírozásuk során négy alappillérre támaszkodhatnak: 1.) saját bevételekre, 2.) átengedett bevételekre 3.) megosztott bevételekre, 4.) központi költségvetési támogatásokra, 5.) kötvénykibocsátásból származó bevételeire (kormányzati engedéllyel), 6.) hitelfelvétel bevételeire (kormányzati engedéllyel). A saját bevételek között vannak a helyi adók, az önkormányzati vagyon hasznosításának bevételei.

deficit (kiadási többlet)

Ha azonban a kiadások magasabbak a bevételeknél, akkor hiány keletkezik. A hiány ellensúlyozására államháztartás esetén mindig idegen forrást kell bevonni.

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 2. Az államháztartás rendszere 3. A közfeladatok 4. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai 4/A. Az államháztartás alrendszerei működtetésének alapvető szabályai

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] FEJEZETEI

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: 1 - 4/A. II. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA: 5 - 9/A. III. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA: 11 -20. IV. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI: 21 - 28. V. FEJEZET: A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI: 29 - 33. VI. FEJEZET : A TÁMOGATÁSOK: 34 - 39/A. VII. FEJEZET: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA: 40 - 42. VIII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE: 44 - 48. IX. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE: 49 - 28. X. FEJEZET: MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS: 59 - 63. XI. FEJEZET: KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK: 64 - 66. XII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE: 67 -70. XIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 71 - 75.

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] II. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

II. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei 6. A költségvetési szerv alapítása 7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 8. A költségvetési szerv szervezete, működése és képviselete 9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése 9/A. Az állami, valamint önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok állami, valamint önkormányzati feladatellátásának költségvetési szerv által történő átvétele

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] III. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA

III. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA 11. A központi költségvetés előkészítése 12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma 13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása 14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete 15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása 16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai 17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése 19. A költségvetés elfogadását követő feladatok 20. A középtávú tervezés

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] IV. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

IV. FEJEZET: A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 21. Általános szabályok 22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása 23. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében 24. A kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás 25. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés 26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás 27. A költségvetési felügyelő 28. Rendkívüli intézkedések

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] IX. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

IX. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE 49. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 50. A kincstári rendszer 51. A Kincstári Egységes Számla 52. Likviditáskezelés 53. A kincstár által vezetett számlák 54. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása 55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása 56. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje 57. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében 58. A pénzeszközök felhasználása

infláció

Infláción az árszínvonal tartós emelkedését értjük. Ha egy adott időpontról egy másik időpontra emelkedik az árszínvonal, még nem jelenti azt, hogy az adott országban infláció kezdődik. Ehhez a folyamatnak állandósulnia kell, azaz az árszínvonal növekedésének tartósnak kell lennie.

nem önálló tevékenységek jövedelmének fajtái (összevonás alá eső jövedelmek)

Jellemző bevételek tehát: 1.) Munkabér, 2.) közfoglalkoztatási bér, 3.) személyes közreműködői díj, 4.) táppénz, 5.) gyed (gyermekgondozási díj), 6.) külszolgálatért kapott jövedelem (2016. évi LXXIII. törvény - Külszoltv. 25.§), 7.) álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély (1991. évi IV. törvény [ Flt. ]).

központi költségvetési szerv (központi alrendszer)

Jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. Központi költségvetési szerv például a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet az Országgyűlés alapított. Ez a minisztérium felel többek között a magyar államháztartásért és az adópolitikáért.

egyéni vállalkozói kivét kiszámítása

Jövedelem (A bevétel teljes összege maga a jövedelem.): Az egyéni vállalkozói kivét a munkabérhez hasonlóan teljes értékben jövedelem. Nem lehet vele szemben költséget érvényesíteni.

további jövedelmek kiszámítása

Költséghányad+jövedelem (Az adótörvény megadja az elszámolható költség nagyságát, hányadát.): A további jövedelmek esetén a magánszemély döntése alapján választható a 10%-os költséghányad- vagy a tételes költségelszámolás. Alapszabály, hogy 1 éven belül csak egyféle elszámolást lehet alkalmazni. Lehetőség van arra, hogy ezt a döntést csak év végén, a bevallási időszakban (05.20-ig) hozzuk meg, amikor már látható, hogy milyen költségek merültek fel az adóévben. Az átalányadózás szerinti jövedelemelszámolás az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt érintheti. Bizonyos feltételek esetén a törvény szabja meg, hogy mekkora költséget ismerhetünk el a bevételből. Például az általános tevékenységet végző, átalányadózó egyéni vállalkozó 40% költséghányad elszámolásával számolhatja ki a jövedelmét, míg az állattartással foglalkozó átalányadózó őstermelő költséghányada 94%.

közfeladatot ellátó államháztartáson kívüli szervezetek

Közfeladatot elláthatnak államháztartáson kívüli szervezetek (pl.: közhasznú nonprofit kft., alapítvány) is, ha ennek módját és feltételrendszerét jogszabályban előírják. Ebben az esetben a szervezet közhasznú tevékenységet végez, amelyet alapító okiratában rögzíteni kell. A társadalom és az egyén szükségleteinek kielégítéséhez közvetlenül és közvetetten is hozzájárulhatnak. Közfeladatot csak akkor láthat el egy állami vagy önkormányzati szervezet, ha biztosítottak a pénzügyi források. Önkormányzatok esetén meg különböztetjük a kötelezően előírt és az önként vállalt feladatokat.

Szja adó mértéke (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

Magyarországon 2011-ben vezették be az úgynevezett „egykulcsos adót". Az Szja adó mértéke 2016. január 1-től 15%. Lineáris adóról van szó, amely nem függ a megszerzett jövedelem nagyságától, az adóalaptól. Egy kulcsot ír elő az adótörvény, ami nem jelenti azt, hogy bizonyos, méltányolható esetben nem alkalmaznak más mértéket is. Ilyen például az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelemadója, melynek mértéke 2017. január 1-jétől 9%.

mezőgazdasági őstermelő/mezőgazdasági kistermelő

Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött — és nem egyéni vállalkozó — magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvényben előírt mezőgazdasági tevékenységet őstermelői igazolvány birtokában végzi. Bejelentkezési kötelezettsége a település falugazdájánál van. Itt kapja meg a bevételeinek nyilvántartására szolgáló őstermelői igazolványt. Azt az őstermelőt, akinek az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, mezőgazdasági kistermelőnek nevezzük. Ez a továbbiakban sajátos kedvezményekre jogosítja az adózót.

költségvetés összeállítása

Mivel a költségvetés összeállítása során egy jövőre szóló ajánlást fogadunk el, a bevételeknek egyezniük kell a kiadásokkal. Persze felvetődhet, hogy több feladatot kell finanszíroznunk, mint amennyi bevétel áll rendelkezésünkre. Igen, de ilyen esetben a bevétel része lesz az a pluszpénz, amit elő kell teremteni esetlegesen hitelből vagy kölcsönből, és így helyreáll a mérleg egyensúlya.

közfeladat

Olyan feladatok, amelyeket jogszabály alapján állami, önkormányzati, nonprofit vagy közhasznú szervezetek látnak el. A gazdasági tevékenységet végző szervezetek között találunk olyanokat, amelyek nem haszonszerzési céllal végzik tevékenységüket, közérdekből vállalják a feladatokat, és jogszabályban határozzák meg működési feltételeit és követelményeit. Ezek a szervezetek közfeladatot látnak el. Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Jellemzően ezek a lakossági közszolgáltatások, valamint a szükséges infrastruktúra biztosítása. Itt említhetjük meg az egészségvédelmi, szociális, kulturális és sportfeladatokat, de beszélhetünk a rendvédelemről, közbiztonságról is.

adóügyi jogviszony

Olyan jogviszony, melynek szereplői az adóhatóság és az adóalanyok.

adóbevallás

Olyan kimutatás, amelyből egyértelműen megállapítható az adóalany adófizetési kötelezettsége. A személyi jövedelemadó esetében a munkavállaló havonta (év közben) szja-előleget fizet munkabére után, amit a munkáltató levon a fizetéséből, és ő utalja át az adóhatóságnak. Év végén a magánszemély köteles az adóbevallásában bevallani az összes tárgyévi adóköteles jövedelmet, és ennek alapján megállapítani az adót. Az éves bevallás (május 20-ig) kapcsán csupán az adó és az adóelőleg különbözetét kell rendeznie (befizetni vagy visszaigényelni), hiszen az adóelőleg adóvá válik.

modern gazdaság

Olyan piacgazdaság, amely a kereslet és kínálat törvényén alapul. Alappillérje a magántulajdon, de az állam gazdaságszabályozó szerepe is érvényesül. Napjaink gazdaságában megfigyelhető, hogy az állam gazdasági feladatai országonként különböznek. Azon túlmenően, hogy az állam a gazdaságban egyszerre van jelen vevőként és eladóként, a gazdasági körfolyamatokra ható szabályozása eltérhet. Akkor beszélünk modern gazdaságról, ha alapvetően a piaci törvények érvényesülnek, különösen a kereslet és kínálat törvénye. Jelentős helyet foglal el a magántulajdon. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkednek a szolgáltatások.

külön adózó jövedelem fajtái (külön adózó jövedelem)

Tekintsük át a jellemzően külön adózó jövedelmeket: 1.) Egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelme, 2.) vagyonátruházás jövedelme, 3.) tőkejövedelmek, 4.) egyéb juttatások, 5.) vegyes jövedelmek.

tőkejövedelmek (külön adózó jövedelem)

Tőke alatt értjük a hosszabb távra befektetett pénzt, anyagi és nem anyagi javakat. A tőkejövedelmek a befektetés eredményeként hozamot termelnek. Ezek a hozamok: kamat, árfolyamnyereség, osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem. Ezeknek a jövedelmeknek adózás szempontjából van egy közös jellemzőjük: az adót a kifizető számolja ki, vallja be, vonja le és fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az osztalékról és a vállalkozásból kivont jövedelemről azonban a magánszemély bevallásában tájékoztató adatokat közöl, és az éves jövedelem részeként tartja nyilván.

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] V. FEJEZET: A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

V. FEJEZET: A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI 29. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek 30. Személyi juttatások, illetményszámfejtés 31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai 32. A vállalkozási tevékenység 33. Befizetési kötelezettség

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] VI. FEJEZET : A TÁMOGATÁSOK

VI. FEJEZET : A TÁMOGATÁSOK 34. A támogatási jogviszony 35. A költségvetési támogatásokra vonatkozó speciális szabályok 36. Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 37. Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 38. Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 39. Hatálytalan: 2016. I. 1-től. 39/A. Nyilvánosság

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] VII. FEJEZET: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

VII. FEJEZET: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 40. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylése 41. A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és felülvizsgálata 42. Egyéb szabályok

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] VIII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

VIII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 44. Az államháztartási kontrollok rendszere 45. A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat auditáló szerv 45/A. A kincstári ellenőrzés 46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere 47. Belső ellenőrzés 48. Az önkormányzati biztos

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] X. FEJEZET: MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

X. FEJEZET: MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS 59. Maradványelszámolás 60. A beszámolás általános szabályai 61. Hatálytalan: 2015. I. 1-től. 62. Zárszámadás az államháztartás központi alrendszerében 63. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] XI. FEJEZET: KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

XI. FEJEZET: KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK 64. Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és viszontgarancia szabályai 65. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 66. Követelések

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] XII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

XII. FEJEZET: AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 67. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete 68. A törzskönyvi nyilvántartás 69. Kincstári adatkezelés 69/A. Törzsadat-nyilvántartás 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek

2011. évi CXCV. törvény [ Áht. ] XIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 71. Felhatalmazó rendelkezések 72. Hatályba léptető rendelkezések 73. Átmeneti rendelkezések 74. Az Európai Unió jogának való megfelelés 75. Hatálytalan: 2013. VI. 30-tól.

zárszámadás összeállítása

Zárszámadás esetén a bevételek és kiadások főösszege között leggyakrabban eltérés van. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy a végrehajtás során a gazdálkodó szerv gazdálkodik, és nem azt figyeli, hogy számszakilag egyezően betartsa a költségvetési előirányzatot. Ezt az eltérést nevezzük (könyvviteli) egyenlegnek.

bejelentkezés adóköteles tevékenységhez (1995. évi CXVII. törvény [ Szja tv. ])

tk. 77. oldal

önálló tevékenység jövedelmének fajtái (összevonás alá eső jövedelmek)

Önálló tevékenységek: 1.) Egyéni vállalkozó személyes közreműködése, 2.) mezőgazdasági őstermelő tevékenysége, 3.) bérbeadás, 4.) európai parlamenti képviselő tevékenysége, 5.) helyi önkormányzati képviselő tevékenysége, 6.) egyéb önálló tevékenység.