Globális fenntarthatósági kihívások VIZSGA

A környezet megóvásának két legfontosabb alapelve (Daly szerint)

terhelhetőség, elosztás

Hogyan valósítható meg a globális környezeti hatás csökkentése/stagnálása?

tudomány, technika fejlődik; a GDP szerkezete megváltozik

A fenntartható fogyasztás hátráltató tényezői

· drága a környezetbarát termék · nehéz a kényelemről való lemondás · sokan „potyautasok" -> „majd a többiek" · intézményrendszerbeli hiányosságok (egyeztetés, együttműködés) - hatékonyság csökken (aki kimarad bizonyos egyezmények alól, az pl gazdasági előnyre tehet szert) · innováció (új termékek -> nagyobb fogyasztás) · marketing · nagy erőfeszítés igény · divat · birtoklásvágy (idegenkedés a használttól)

A fenntartható fogyasztás ösztönző tényezői

· „trend" (trendi környezettudatosnak lenni) · infrastruktúra megléte (pl tömegközlekedés-buszsáv; szelektívgyűjtők otthon; zöld hulladék elszállítása; kerékpárutak) · ha tudjuk, hogy egészséges · támogatási rendszer · költségmegtakarítás · innováció (technológiai fejlődés -> hatékonyság javul) · marketing

nemzetközi, specifikus stratégiák

Ózonkárosító anyagok kivezetése: • Első fontos mérföldkő: Montreali Egyezmény (1986), halogénezett szénhidrogének (CFC-k) fokozatos kitiltása • 1970-es években észlelték először az ózonréteg vékonyodását, beavatkozás nélkül 2050-re 70%-os csökkenés következett volna be. • A CFC-k felhasználási területei hagyományosan: hűtőszekrények, légkondicionálók, spray dezodorok stb. • Számos további egyezmény követte a ME-t. • A 2000-es évek elejére megállt az ózonfogyás, 2006 óta lassan, de regenerálódik az ózonréteg • A sikertényezők között fontos, hogy volt/van technológiai alternatíva a CFC-k helyett

Alternatív fejlődési mérőszámok (GDP-alapúak)

- NEW - ISEW - HDI - GPI

A fogyasztás hatásainak mérése

• Ökológiai lábnyom • Karbonlábnyom

ENSZ, 2015

A fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja. (az első komplex ilyen jellegű elképzelés)

A fenntarthatóság eltérő közelítései (gyenge és erős)

• gyenge fenntarthatóság: a természeti tőke helyettesíthető • erős (szigorú) fenntarthatóság: a természeti tőke nélkülözhetetlen a fogyasztásban és a termelésben, éppen ezért nem helyettesíthető mesterséges vagy humán tőkével

GPI (Genuine Progress Indicator) - Valódi Fejlődés Mutató

• hasonló az ISEW-hez • a természeti és társadalmi tőke kimerülésével számol • jövedelemelosztás tényezőjével korrigál • az ISEW-hez képest több és részletesebb összetevők • környezeti vagyon és természeti erőforrások ÉCS (víz, levegő, zaj, vizes élőhely, ózonréteg vékonyodása, klímaváltozás hatásai) • társadalmi költségek • kárenyhítést szolgáló kiadások

2. Nehézfémek

• higany, kadmium, króm, nikkel, ólom stb. • mérgezőek • akkumuláció (biológiailag nem lebonthatók) • szinergikus hatás • forrás: - természetes eredet - széleskörű ipari alkalmazás

3. Növényvédő szerek

• igen változatos összetételű csoport • felhalmozódás • forrás: mezőgazdaság • követelmények: - specifikus, szelektív hatás - gyors lebomlás - ne legyen toxikus

1. Nitrátok

• kék betegség - „blue baby" • forrás: •műtrágyák •csatornázatlan területek •hulladéklerakók • hatás: tápanyagforrás (eutrofizáció, de nem önmagában)

A szennyvizek tisztítása

• mechanikai tisztítás - lebegő és ülepedő anyagok eltávolítása - kb. 30 %-os tisztítás • biológiai tisztítás - szerves anyagok lebontása - mikroorganizmusok végzik • kémiai tisztítás - vegyszeres kezelés - drága

a fenntartható életmód/fogyasztás jellemzői

• szelektív hulladékgyűjtés • tudatos vásárlás (helyi, környezetbarát termékek) • víz- és energiafogyasztás csökkentése • környezetbarát közlekedési mód választása

A (fenntartható) üzleti modellek jellemzői

• Értékajánlat: egy világos üzenet, amiből kiderül, hogyan (termék/szolgáltatás) tudunk megoldást nyújtani az ügyfél igényeire, (illetve, miért jó az neki és miért érdemes a vállalatunkat választani) • Értékteremtés: milyen erőforrások felhasználásával, technológiával, partnerekkel stb. • Érték megragadása: hogyan jelenik meg az érték a vevőnél/felhasználónál (költségek, bevételek, egyéb hasznok alakulása)

6. Foszforvegyületek

- tápanyag feldúsulás - eutrofizáció (elmocsarasodás) - források: • emberi anyagcsere • mosó- és tisztítószerek • műtrágyák

7. Hőszennyezés

- tápanyagok oldhatósága nő, az oxigén-tartalom csökken - anyagcsere felgyorsul - értéktelenebb vízi ökoszisztéma - A vizek öntisztuló képessége csökken

5. Olaj, olajszármazékok

- összefüggő úszó réteget képez: akadályozza az oxigénfelvételt és a fotoszintézist - íz és szagrontó hatású - forrás: ipar, közlekedés, balesetek

A fenntartható fejlődés víziója

- Gazdaság: növekedés, hatékonyság, stabilitás - Társadalom: szegénység, kultúra/örökség, konzultáció - Környezet: biodiverzitás, természeti erőforrás, szennyezés

Az SDG Index értékelése

- Teljesség: sokrétű, komplex mutató, a fenntarthatóság mindhárom dimenziója megjelenik. A célok súlya azonos, de az egyes indikátoroké nem. - Megbízhatóság: • Objektivitás: többszörösen ellenőrzött, hiteles forrásokból származnak az adatok (néhány esetben adathiány is előfordul) • Szubjektivitás: a 17 célon, illetve a 119 indikátoron belül az egyes fenntarthatósági pillérek, illetve probléma területek súlya eltérő lehet - Gyakorlati alkalmazhatóság: részletes módszertan, szabadon hozzáférhetők az index és a rész indikátorok. Ugyanakkor a teljes index inkább látókörbővítő, gondolatébresztő jelleggel használható; az egyes indikátorok, illetve azok összessége a döntéshozatalban jobban hasznosíthatók.

A hulladékok keletkezésének megelőzése

- Többszöri használat - Az anyagfelhasználás csökkentése • csomagolóanyag csökkentése • adagnagyság optimálás • a folyadék koncentrációja • a másodlagos csomagolások, túlcsomagolások elhagyása - A gyártók és forgalmazók kötelességeinek fontossága : javíthatóság, tartósság - A tudatos fogyasztás

4. Detergensek (tenzidek)

- habképződés (fotoszintézis csökken, oxigén-beoldódás nehezebb) - olajszennyezés beoldása - források: ipar, települési szennyvizek (rendkívül széles alkalmazási terület)

A Minamata-kór

- higanymérgezés okozta neurológiai szindróma - Minamatában fedezték fel, ahol a helyi vegyi üzem 1956-ben tisztítatlanul engedte a tengerbe a hulladékait. A vállalat és a helyi hatóságok igyekeztek eltussolni az ügyet, csak sokéves civil tiltakozás és tüntetések eredményeképpen ismerték el a helyzet súlyosságát és fizetett a cég kártérítést az áldozatoknak.

HDI (Human Development Index) - Emberi Fejlődés Mutató (ENSZ, 1990)

0 ≤ HDI ≤ 1 • 1/3 születéskor várható élettartam • 1/3 iskolázottság szintje: az írástudók aránya (2/3) és az iskolában eltöltött évek száma (1/3) • 1/3 egy főre jutó jövedelem (GNI) (logaritmikus skálán a jövedelemnövekedés egyre kisebb súlyát tükrözve) (a 3 tényező mértani átlaga adja meg végül a HDI-t; egyenlőtlenséggel nem számol)

Az ökológiai lábnyom fő összetevői

1. Az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető 2. Az elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagysága 3. A fa- és papírfogyasztásnak megfelelő nagyságú erdő területe 4. A hal- és rákfogyasztással arányos tengeri terület 5. A lakáshoz szükséges földterület 6. Azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges

A víz szennyeződései

1. Nitrátok 2. Nehézfémek 3. Növényvédő szerek 4. Detergensek (tenzidek) 5. Olaj, olajszármazékok 6. Foszforvegyületek 7. Hőszennyezés

A környezetszennyezés szabályozása

1. Szennyezés: negatív termelői externália - A termelés túl nagy mennyiségben történik - A szennyezés túl olcsón történik 2. Szennyező termék - Piaci kudarcok 3. A termelés/szennyezés harmadik személyeknél jelentkező költségeinek belsővé tétele a vállalat szempontjából - Externáliák internalizálása

Példák a fenntartható üzleti modellekre

1. Termékszintű energiahatékonyság 2. Körforgásos gazdaság/újrahasznosítás 3. Megújuló energia használatára épülő üzleti modellek 4. Szolgáltatói gazdaságon alapuló üzleti modellek

CO2 -koncentráció (jégmagvakból) + előrejelzés

450 ppm felett irreverzibilis változások

Holisztikus

A CS teljes mértékben beépült és beágyazott a szervezet minden aspektusába (pl. Marketing, Kommunikáció, HR) Célja: minden lény és entitás életének minőségéhez hozzájáruljon a jelenben és a jövőben is. Motivációja: - a fenntarthatóság az egyetlen alternatíva, mivel minden lény és jelenség kölcsönösen függ egymástól --> ezért minden személy és szervezet egyetemes felelősséggel tartozik minden más lény iránt

A Plimsoll-vonal ökológiai megfelelője

A Föld természeti tőkéjének az a maximális része, amit az emberek a bolygó létfenntartó rendszerének összeomlása nélkül kisajátíthatnak. (terhelhetőség)

globális átlaghőmérséklet

A Föld átlaghőmérsékletét úgy számítják ki, hogy a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve mérnek hőmérsékletet különböző időpontokban és területeken, ez alapján határozva meg a globális átlagot.

GNI (Gross National Income - Bruttó nemzeti jövedelem)

A GNI (Gross National Income rövidítése, magyarul bruttó nemzeti jövedelem) egy gazdasági mutató, amellyel egy ország és állampolgárainak vagyonát, jólétét lehet megmérni, illetve más országokkal összehasonlítani évről évre. A mutató egy adott ország lakosainak és vállalatainak megszerzett jövedelme csökkentve a külföldi lakosok és vállalatok az adott országban (belföldön) megszerzett jövedelmeivel. A bruttó hazai termékkel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege. A mutató helyett régebben a GNP (Gross National Product, magyarul bruttó nemzeti termék) volt használatos. A különbség az, hogy a GNP nem veszi figyelembe az adókat.

A teljes gazdasági érték (TGÉ)

A TGÉ magában foglalja mindazokat az értékösszetevőket, amiért az ember értékesnek tarthat egy jószágot.

A túlfogyasztás dátuma

A Túlfogyasztás napja, vagy „Earth Overshoot Day" egy elméleti jelződátum. Ez a nap jelzi azt, hogy az emberiség erőforrás-felhasználása mikor éri el azt a mennyiséget, amit a Föld abban az évben termelt. Ezután már olyan erőforrásokat veszünk igénybe, amik az előttünk lévő korszakokban termelődtek, tehát az utánunk következő generációk tartalékait éljük fel.

Tinbergen elmélete

A piac önmaga képes megoldani problémáinkat. (1960-as évek: a folyamatos GDP növekedés idővel megoldja a társadalmi problémákat)

Fenntarthatósági stratégiák

A fenntarthatósági stratégiák olyan hosszú távú tervek, amelyek egy vagy több fenntarthatósági probléma megoldását vagy kezelését tűzik ki célul. A fenntarthatósági stratégiák, egyezmények szintjei: • Nemzetközi, globális • Országos • Helyi • A stratégiák időtávja általában néhány év és néhány évtized között mozog. • A legtöbb esetben közvetlenül vagy közvetve akciótervet is tartalmaznak a célok elérésére vonatkozóan. • Minél nagyobb területi egységet és időtávot fed le egy-egy stratégia, annál nagyobb a bizonytalanság a megvalósításban.

Gondoskodó

A gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontok kiegyensúlyozása (mindhárom, önmagában is fontos). • Túlmutat a profitmegfontolásokon és a megfelelésen Motivációja: - az emberi potenciál - a társadalom iránti felelősség - a bolygóról való gondoskodás

Zéró hulladék (zero waste)

A hulladékmentesség lényege, hogy minimálisra csökken a mindennapi életvitelünk során keletkező hulladék mennyisége. A hulladékmentes életmód nem a szelektálásról, hanem a megelőzésről szól.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszere (2015-2030)

A jelenlegi aktuális globális fenntarthatósági kihívások Környezeti, társadalmi, gazdasági és komplex célok (17 fő cél, 169 alcél) Felépítés: • Jövőkép • Alapelvek • Célok • A végrehajtás eszközei • Nyomon követés és felülvizsgálat

EPI (Environmental Performance Index) (Yale Egyetem, 2006)

A környezeti jellemzőkre fókuszáló mutató. A fenntarthatóságnak csak a környezeti oldalát vizsgálja. • Kétévente jelentés • 9-10 téma, kb. 2-30 indikátor, de folyamatosan változik • Hatalmas adatbázis, helyenként hiányok (levegőminőség, biodiverzitás, erdők, mezőgazdaság stb.) • A fenntarthatóságnak csak a környezeti oldalát vizsgálja • Magyarország: 43. (2018), 33. (2020) Az EPI összetétele a 2020-as jelentés szerint (2021. január): • 32 indikátor 11 témakörben • Az adatok leginkább 2017-18-ból származnak (nincsenek benne a COVID-járvány pozitív, illetve a 2019-es amazóniai erdőtűz negatív hatásai sem) • Nem tartalmazza a szennyezések exportját és importját, a külföldi erőforrások kiaknázását: ami az országhatáron belül történik... • A kibocsátásokat általában a termelési oldalról közelíti, és nem fogyasztási oldalról • Új változók: pl. hulladékgazdálkodási mutató, fluorozott szénhidrogének, a földhasználat-változásból származó ÜHG-kibocsátás, gyepek, vizes élőhelyek állapota

Feladatok a 21. századra (ENSZ, 1992)

A környezeti problémákat nem lehet a társadalmi-gazdaságiaktól elkülönítetten kezelni

A környezeti Kuznets-görbe (Kuznets, 1955)

A környezeti állapotromlás fokozódik az országok iparosodásával. Egy fordulóponton azonban a romlás csökkenni kezd. A gazdaságnak van egy olyan optimális „állapota" a jövedelmi fordulópont bekövetkezésével, amelyben a növekvő termelés csökkenő károsanyag-kibocsátás mellett megy végbe.

A fenntarthatóság követelményei (Daly, 1990)

A megújuló erőforrások: felhasználásának mértéke ≤ a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével. A kimerülő erőforrások: ésszerű felhasználásuk ütemét a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége és a technológiai haladás határozza meg. A hulladék: keletkezésének mértéke/üteme ≤ a környezet szennyezés-befogadó képességének mértéke (asszimilációs kapacitás)

Közgazdászok problémája

A metszéspontig magasabban van az NSD az SD pályánál - metszéspont időhorizont (diszkontálás térben, időben és rokonsági fok szerint) - terület ~ miről vagyunk hajlandóak lemondani?

Az externális hatások közgazdasági következményei

A szennyezést okozó tevékenység túlzóvá válása • Pl. túlcsomagolás Szennyezés csökkentésére ösztönzők hiánya • Pl. SUV-ok, rövid repülőutak Szennyezést okozó termék alulárazott • Pl. cigaretta árába épülő egészségügyi költségek A termékegységre jutó túl magas szennyezési szint • Pl. máshol jelentkező externális költségek A hulladék újrahasznosításánál az ösztönzők hiánya • Pl. olcsóbb kiengedni a szennyezést a környezetbe

IV. A szolgáltatói gazdaság üzleti modelljei

A szolgáltatói gazdaság lényege, hogy a termék nem kerül fogyasztó tulajdonába • A fogyasztóknak gyakran nem egy konkrét termékre, hanem az általa nyújtott szolgáltatásra van szükségük. • A fogyasztó nem a (fizikai) termékért, hanem az általa nyújtott szolgáltatásért fizet. • Egy-egy fogyasztó csak alkalmanként használ bizonyos szolgáltatásokat, így a termékek sokkal jobban kihasználhatók, ha azokat egy-egy időszakban többen is használhatják (➔ megosztáson alapuló gazdaság) • Példák: szálláshely szolgáltatás (Airbnb), közlekedés (Lime, BuBi) stb.

A normák rendszere

A termelés vagy a környezetszennyezés jogszabály útján történő szabályozása • Korlátozások, tilalmak Cél: • Környezet minőségének megőrzése, javítása • Környezetszennyezés mértékének maximálása Kritérium: • Társadalmi konszenzus (természettudományos alapokkal) • Kikényszeríthetőség

Profit vezérelt

A társadalmi, etikai és ökológiai szempontokat csak akkor integrálják az üzleti műveletekbe és döntéshozatalba, ha az pénzügyi eredményhez is vezet • A CS motivációja: üzlet • Akkor népszerűsítik, ha nyereséges, pl. a különböző piacokon (vevők/alkalmazottak/részvényesek) tapasztalható, javuló hírnév miatt. Példák: • Pampers (1 pack=1 life-saving vaccine): A fogyasztó bevonásával, Marketing szemlélet • Ikea (Most people see a cushion. We see leadership with the heart and through the heart): Jövő munkaerőbe történő befektetés

Megfelelés-vezérelt

A társadalom jólétének biztosítása az illetékes hatóságok előírásainak keretein belül. • Helye lehet jótékonysági és gondoskodói szempontoknak is • A CS motivációja az, hogy a CS kötelesség és kötelezettség, illetve helyes magatartás (Miért nem tartják be az előírást a legtöbb helyen? Hazai szabályozás a fogyatékossággal élőkre - 25 fő felett min. 5% Ha nem tartják be, 1 millió Ft/év rehabilitációs adó.)

vízililiom metafora

Ahogy a vízililiom napról napra egyre jobban befedi a tavat, úgy az egymás utáni környezeti problémák a Föld egyre nagyobb részére vannak negatív hatással. 99. nap: 50% -> 100. nap: 100%

Nemzetközi klímaegyezmények

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (1992) • Cél a klímaváltozás megfékezése, konkrét vállalások később • „Közös, de megkülönböztetett felelősség" elve (a fejlett országok aktívabb szerepvállalása) A Kiotói Egyezmény (1997) • 40 (fejlett) ország a kibocsátások ~5%-os csökkentését vállalja (1990-ről 2008/2012-re) • A konkrét célok teljesülnek, de a globális kibocsátás tovább nő • USA távol marad, a fejlődő országokra nincs csökkentési cél • A volt szocialista országok (köztük Magyarország) a rendszerváltással járó gazdasági változások (nehézipar összeomlása) miatt jóval túlteljesítették vállalásaikat A Párizsi Egyezmény (2015) • Cél a klímaváltozás 1,5-2C-nál való megfékezése, de konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat az egyezmény nem tartalmazza, ezeket az országok saját maguk határozzák meg - IPCC: az országvállalások nem teljesítik az ehhez szükséges feltételeket

Az EU és Magyarország klímacéljai

Az EU klímastratégiája • 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ig (1990-hez képest), 2050-re nettó 0 kibocsátás • Ezt támogató célok a megújuló energia és az energiahatékonyság terén • Trend: az energiaszektor és az ipar kibocsátása jelentősen csökkent, más területeké (háztartások, mezőgazdaság) kevésbé - a közlekedésé nőtt Hazai helyzet • A rendszerváltással járó kibocsátáscsökkenés utáni alacsonyabb szint a gazdaság szerkezetének átalakulása és a technológiai modernizáció folytán sokáig tartható volt, de további csökkenés már csak célzott intézkedésekkel érhető el • A Nemzeti Energia- és Klímaterv céljai (2030-ra) • -40% ÜHG-kibocsátás (1990-hez képest) • 21% megújuló energia (most kb. 13%, főleg biomassza (tűzifa), a cél a megújuló áramtermelés növelése (jelentős napenergia-beruházások) • Enyhén növekvő energiafelhasználás (a növekedés mértéke jóval kisebb, mint a várható gazdasági növekedés, vagyis a gazdaság energia-intenzitásának további csökkentése a cél)

Feltételes értékelés

Az egyéneket közvetlenül megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásért vagy annak megőrzéséért/romlásának elkerüléséért. • a használattól független értékek is becsülhetők • vizsgálható fizetési hajlandóság (WTP - Willingness To Pay) vagy elfogadási hajlandóság (WTA - Willingness To Accept) • hipotetikus piac: mire kérjük a hozzájárulást • Magyarországi példa: a Balaton vízminőség-javítása értékének meghatározása

A fogyasztási javak elosztásának kérdése

Az emberek 15%-a által elfogyasztott javak mennyisége (85%), és az emberek 85%-a által elfogyasztott javak mennyisége (15%)

A fenntartható üzleti modellek II.

Egy fenntartható üzleti modell: „segít leírni, elemezni, kezelni és kommunikálni: i. mi a vállalat (fenntartható) értékajánlata a vevői és minden érintettje számára, ii. hogyan teremt és továbbít értéket, illetve iii. hogyan tudja megragadni a gazdasági értéket, miközben fenntartja vagy újrateremti a természeti, társadalmi és gazdasági tőkét a saját szervezeti határain túl is" (Schaltegger et al., 2015).

Gini-index

Azt méri, hogy egy országban mennyiben tér el a jövedelmek eloszlása a teljes egyenlőségtől. Az egyenlőtlenség egyik mértékegysége, amely a teljes egyenlőség esetén = 0 és a teljes egyenlőtlenség esetén = 1 A Gini-index a Lorenz-görbe és az átló közti terület, valamint az átló alatti terület hányadosa, vagyis az átló és a Lorenz-görbe közti terület. Gini index= A / (A + B) (A: kék, B: sárga)

CSR és CS

CSR • Társadalmi aspektusokra is utalt, mint emberi jogok • Olyan jelenségekhez kapcsolódik, mint átláthatóság, érintettekkel való párbeszéd és fenntarthatósági jelentések CS • A múltban csak a környezethez kapcsolódott • Az érték alkotásra, a környezeti menedzsmentre, a környezetbarát termék rendszerekre, az emberi tőke menedzsmentre fókuszál Szinonimái egymásnak, de a CS-t tekinthetjük bővebb fogalomnak is

A természeti tőke közgazdasági értékelésének tárgya, nehézségei

Cél: egy ökológiai/természetvédelmi szempontból értékelhető jószág/esemény gazdasági értékének meghatározása • Pl. mi az értéke a Balatonnak, Velencei-tónak? • Abszolút értéket vagy csak a változást értékelhetjük? Alapproblémák: Időtáv • túl hosszú • természetes vízszint ingadozás is elképzelhető A változás mértéke • kezdeti szint • minőség Komplexitás (biodiverzitás) • mely részét értékelhetjük • mekkora változás áttekinthető még

externália

Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Jellegzetességei: - harmadik személy(ek) jólétét befolyásolja - nem szándékolt - nem kompenzált - ismert Példák: Fogyasztói - Védőoltás egy fertőző betegség ellen - Rádió „zaja" egy parkban Termelői - méhész-gyümölcsöskert - Egy vegyi üzem által kibocsátott lég-, vízszennyezés

Haszonátvitel

Egy konkrét, korábbi értékelési eset eredményeit használjuk fel az eredetitől (időben vagy térben) eltérő helyzetre, amely a lehető legnagyobb mértékben hasonlít az eredetihez • számos típusa létezik • Előnye: olcsóbb, sokszor egyszerűbb, mint egy primer WTP felmérés • Korlátja: van-e megfelelő minőségű alapkutatás, ami a konkrét esetre is alkalmazható Magyarországi példa: Budapest specifikus területein zajvédelmi intézkedések várható hasznainak becslése, korábbi és nagyobb területre kiterjedő hasonló felmérés adatai alapján

I. Energiahatékonyság

Előnyök: • Alacsonyabb fenntartáshoz/használathoz kapcsolódó költségek (így megtérülhet az esetlegesen magasabb beszerzési költség) • Nemcsak környezettudatos fogyasztók számára vonzó • Alacsonyabb CO2 -kibocsátás (és esetlegesen egyéb környezetterhelés) a használat során Egyéb szempontok: • Egyéb termékjellemzőket is mérlegelni kell (minőség, tartósság) • Az energiahatékonyság többlethasználatra ösztönözhet (visszapattanó hatás)

A szolgáltatói gazdaság értékelése

Előnyök: • költségmegtakarítás (a fogyasztó számára olcsóbb a termék használata, mintha meg kellene vásárolnia) • megtakarítás (a jobb kihasználtság miatt) • munkahelyteremtés (a szolgáltatásokból fakadón) Egyéb szempontok: • A sikeres működés feltétele a visszacsatolási, értékelési rendszer • A kapcsolódó modellek gyors térnyerésével a szabályozás nem tud lépést tartani (vagy az nem optimális) • Adott esetben negatív társadalmi hatások jelentkezhetnek (pl. Airbnb ➔ elszálló albérletárak)

A megújuló energiahasználat értékelése

Előnyök: • megtérülés és presztízs a fogyasztónak (megfelelő gazdasági környezetben) • jelentős környezeti (CO2 és egyéb) környezetterhelés csökkentés érhető el • Ellátásbiztonsági előnyök (fogyasztói és országos szinten) Egyéb szempontok: • korlátozott versenyképesség (amíg a fosszilis energia ára nem tartalmazza a valós költségeket) • környezetterhelés ( a cél ezek mérséklése)

GDP (Gross Domestic Product - Bruttó hazai termék)

Ez a szám egy országban adott idő alatt előállított termékek és teljesített szolgáltatások összesített értékét mutatja. Ebben benne van a háztartások fogyasztása, az állam vásárlásai, az üzleti beruházások, valamint a nettó export (azaz az export és az import különbsége) is. GDP = fogyasztás + beruházások + export-import

A szennyezés alaptípusai

Flow (szétoszló) • egyszeri károkozás Stock (felhalmozódó) • maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek) • lassan lebomló (növényvédő-szerek)

nemzetközi, általános stratégiák

Föld Csúcs (Rio de Janeiro, 1992): • Riói Nyilatkozat - fenntarthatósági alapelvek, Agenda 21 • Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) • Biológiai sokféleségről szóló egyezmény • Fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei Rio +20 (2012): • „The Future We Want", fenntarthatósági alapelvek megerősítése • Intézményi háttér erősítése • Önkéntes vállalások az országok részéről (700+ vállalás, 513 Mrd USD értékben), különböző területeken ENSZ Fenntartható Fejlődési Keretrendszere (2015): • 17 fenntarthatósági cél meghatározása, céldátum: 2030, (UN SDGs)

NEW (Net Economic Welfare) - Nettó Gazdasági Jólét Mutató

GNP korrigálása: + házi munka + szürke gazdaság + szabadidő - környezetszennyezés által okozott károk (externális költségek) - urbanizációs hátrányok

ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) - Fenntartható Gazdasági Jólét Mutató

GNP korrigálása: • elosztási egyenlőtlenségek • kb. 10 módosító tényező • természeti károk hosszú távú költségei Az ISEW összetevői: • háztartási munka • tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai • egészségügyi és oktatási szolgáltatások • tőkekínálat nettó növekedése • tartós fogyasztási cikkek vásárlása • a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás • ingázás közvetlen költsége • közlekedési balesetek költsége • természeti folyamatokba történő káros beavatkozás költsége

A leggyakoribb természeti tőke(változás) értékelési módszerek

Hagyományos piac alapú: • Jelenlegi magatartás alapján • Termelékenység változása módszer • Védekezési költségek m. • Helyettesítési költségek m. • Helyreállítási költségek m. (jövőbeli magatartás alapján) Implicit piac alapú: • Utazási költség módszer • Hedonikus ármódszer (ingatlan értékek) Konstruált piac alapú • Feltételes értékelés (jövőbeli magatartás alapján) + Haszonátvitel módszere

A forgalmazható szennyezési jogok piaca

Hatóság: • Szennyezés mennyiségi maximálása: a hatóság a kibocsátható szennyezésnek megfelelő mennyiségű jogot (kvótát) biztosít (bocsát ki) Piac: • Az árat a kereslet-kínálat határozza meg • A piaci szereplők a jogokat adhatják, vehetik Technológiai fejlesztésre ösztönöz Ld.: ÜHG kereskedelme bizonyos ágazatokban (EU ETS)

IPAT formula (Ehrlich és Ehrlich képlete)

I = P * GDP / P * Technkh / GDP - I: a globális környezeti hatás egy évre - P: a világ teljes népessége - - Technkh: a környezeti hatás (Technkh /GDP a körny.szenny-i intenzitás, reciproka az ökohatékonysági mutató) - GDP: a világ adott évi összevont GDP-je

A gyenge fenntarthatóság kritériuma

KM + KH + KN: állandó, vagy növekvő (KM + KH + KN )t ≤ (KM + KH + KN )t+1 (Hicks-Page-Hartwick-Solow-szabály)

Az erős fenntarthatóság kritériuma

KM + KH + KN: állandó, vagy növekvő DE KN sem csökkenhet (KM + KH + KN )t ≤ (KM + KH + KN )t+1 és (KN )t ≤ (KN )t+1

A gyenge fenntarthatósági kritérium elutasításának magyarázata (pl. a Bioszféra II. alapján)

KN egyedi sajátosságokkal rendelkezik • bizonytalanság (Bioszféra II.) • irreverzibilitás • méret (mérési skálák) (lavina) • (veszteséggel szembeni ellenérzés)

Szinergikus

Kiegyensúlyozott, funkcionális megoldások kereséséből áll, amelyek értéket teremtenek a vállalati teljesítmény gazdasági, társadalmi és ökológiai szférájában . • Kölcsönösen előnyös megközelítésben az összes érintettel Motivációja: - a fenntarthatóság önmagában is fontos, különösen azért, mert elismerik, hogy ez a fejlődés elkerülhetetlen iránya

A növényi és állati termékek előállításához használt víz mennyisége (m3 /t)

Két komponense: • zöld (a növények által felhasznált eső- és talajvíz) és • kék víz (felszíni és felszín alatti vizek, pl. öntözés) (pl. Wichelns, 2010) * a nemzetközi kereskedelemben résztvevő termékek mennyisége (t)

globális hektár

Mind az ökológiai lábnyom (keresleti oldal), mind a biokapacitás mértékegysége a globális hektár (gha, gHa), amely egy olyan hektárnak felel meg, ahol a termelékenység egyenlő a Föld 11,2 milliárd bioproduktív hektárjának átlagos termelékenységével. • Ezek alapján egy átlagnál magasabb termelékenységű termőföld egynél több globális hektár; az átlagosnál alacsonyabb termelékenységű egy hektárnyi föld pedig egynél kevesebb globális hektár.

Érintettek

Minden olyan gazdasági szereplő amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. - Belső érintettek: Tulajdonos, menedzserek, munkavállalók - Külső érintettek: piac, állam, civilszféra, környezet

CSR: vállalatok társadalmi felelősségvállalása - fogalmi nehézségek

Nagyon összetett fogalom, sok mindennel kapcsolatba hozható: • Etikai, értékrendi kérdéseket is érint • Kevésbé szabályozott • területenként, országonként is eltérő lehet (más történelem, más szabályozási gyakorlat, eltérő társadalmi-gazdasági háttér • Maguk az érintettek is különbözőképpen értelmezik, más oldalaira helyezik a hangsúlyt

CSR fogalmi kerete

Napjainkban a CSR terület jelentősége és fontossága folyamatosan növekszik. A koncepció számos területtel bővült kialakulása óta, a jogi felelősségtől kezdve, az etikus magatartáson és a társadalmi tudatosságon át, a fenntarthatóság területéig. A társadalmi felelősségvállalás egy tág, multidiszciplináris terület, laza határokkal és eltérő perspektívákkal. „A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat." (Kotler-Lee)

országos stratégiák

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013-2024): • Fenntartható fejlődés értelmezése • Nemzetközi vállalásokból következő feladatok • Országos és helyi szintű felelősségek meghatározása • Ajánlások az érintetteknek Nemzeti Energiastratégia (2011-2030): • Energiahatékonyság • Megújuló és alacsony CO2 -kibocsátású energiatermelés • Erőmű és távfűtés korszerűsítés • Energetikai célú hulladékhasznosítás • Ipar, mezőgazdaság, közlekedés karbonintenzitásának csökkentése, állami szerepvállalás Nemzeti Erdőstratégia (2016-2030): • Erdők szerepének erősítése a vidékfejlesztésben • Állami és magán erdőgazdálkodás fejlesztése • Erdővédelem, természetvédelem, fenntartható vadgazdálkodás

A fenntartható fogyasztás „hivatalos" definíciói

Ofstad 1994: „Olyan termékek és szolgáltatások használata, amelyek megfelelnek a legalapvetőbb igényeknek és jobb életminőséget eredményeznek, miközben minimalizálják a természeti erőforrások és mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyezőanyag-kibocsátást egész életciklusuk során, annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a jövő generációk igényeit." UNEP 1999: „A fenntartható fogyasztás nem kevesebb fogyasztást jelent, hanem másként fogyasztást, hatékony fogyasztást, és az életminőség javulását." National Consumer Council, UK, 2003: „A fenntartható fogyasztás egy egyensúlyozási tevékenység. Olyan fogyasztás, amely védi a környezetet, bölcsen használja a természeti erőforrásokat, és javítja az életminőséget, miközben nem mérgezi meg a jövő fogyasztóinak életét."

hulladék

Olyan anyagok és energiák, amelyek eredeti használati értéküket elvesztették, és a felhasználás helyén feleslegessé váltak.

A Pigou-i elmélet kritikája

Piaci kudarcok • Szabad verseny csorbulása (monopolisztikus piac), hiánycikkek Információs aszimmetria • Hatóság nem feltétlenül ismeri a termelők haszongörbéit • A termelők nem ismerik a társadalmi/környezeti károk mértékét Egységnyi termelés - egységnyi szennyezés • Nem ösztönöz technológiai innovációra • Nyersanyag - technológia - környezetvédelmi megoldások -> Szennyezésre kivetett adó (hátránya, hogy mérni / átalányosítani kell a szennyezést) Aránytalanul/hirtelen bevezetett nagy adó • Pl. cigarettára kivetett 300%-os adó

A vállalati fenntarthatósági megközelítések áttekintése

Profit vezérelt : • Vállalati működés része • Nyereség Megfelelés vezérelt : • Jólét teremtés • Kötelező / korrekt magatartás Szinergikus: • Értékalkotás minden érintett figyelembevételével • A fenntarthatóság önmagában is fontos Holisztikus: • Teljesen integrált • Egyetemes felelősség Gondoskodó : • Egyensúly • 3P (Profit, People, Planet) fontossága

Jólét (welfare)

Társadalmi jólétnek nevezzük azokat a tényezőket, amelyek összekapcsolódnak, hogy a társadalom tagjai kielégítsék alapvető szükségleteiket, és következésképpen az életminőségük optimális szintje legyen.

Coase-tétel kritikája

Tökéletes versenyt feltételez Nehéz az alkuban résztvevők azonosítása • Nagyszámú érintett (nem két szereplős az alku) • Károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása • Jövő generáció tagjai • Mik lesznek a preferenciáik? • Ki képviseli őket? A tranzakciós költségek összege nem nulla • Alku lebonyolításának költsége > alku haszna • Coase célja: minimalizálni kell a tranzakciós költségeket • Alku lebonyolításának költsége • Jogvédelem költsége Kevés gyakorlati példa

8 környezeti nagyhatalom

USA, Oroszország, Japán, Németország, Kína, India, Indonézia, Brazília (a teljes CO2 kibocsátás 63%-át teszik ki)

Az SD előfeltétele

Ut ≤ Ut+1 jelen jólét ≤ jövendő jólét Kt ≤ Kt+1 jelen tőke ≤ jövendő tőke

Z-mutató: A gyenge fenntarthatósági mutatószám

Z = S/Y - (δM/Y + δN /Y) ahol S - a nemzetgazdaság megtakarítása Y - GDP δM - a termelt (ember alkotta) tőke értékváltozása δN -a természeti tőke értékváltozása A Z mutató szerint egy nemzetgazdaság akkor fenntartható, ha a megtakarítások aránya meghaladja a termelt és a természeti tőke együttes értékcsökkenését. (A nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők: légszennyezés, vízszennyezés, talajerózió, erdők állapota, halállomány stb.)

Hulladékgazdálkodás

a hulladékokkal összefüggő tevékenységek dinamikus rendszere • a hulladék gyűjtése, szállítása, tárolása, használata, hasznosítása és ártalmatlanítása, a kezelő létesítmények utógondozása • a hulladék keletkezése, keletkezésének megelőzése, veszélyességének és mennyiségének csökkentése, • a kezelő és tároló létesítmények, berendezések tervezése, • szaktanácsadás, • oktatás (iskolai stb.)

üvegházhatás!

a levegő hővisszatartó képességén alapuló jelenség, lényege, hogy egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat : a Napból érkező rövidhullámú sugarakat a légkör jól átengedi, majd a felszín elnyeli és ezáltal felmelegszik; a felmelegedett felszín viszont hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, amit a légköri üvegházhatású gázok (főként a szén-dioxid és a vízgőz) elnyelnek, így a légkör a kisugárzott hő jelentős részét visszatartja.

Az utazási költség módszer

a rekreációs/kikapcsolódási érték becslésére alkalmas érték (ár) = utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége + belépődíj, ha van • indirekt eljárás • utazási költségeken keresztül ragadja meg egy természeti jószág értékét • minél messzebbről jön, annál ritkább az utazás

Helyettesítési költségek módszere

a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke • példa: a Bősi Erőmű hatására a Duna víztisztító képessége csökken, ezt a szennyvíztisztító kapacitás növelésével lehet helyettesíteni (a többlet költségek adják ennek a funkciónak az értékét) • Vagy: más vízbázisból kell ivóvizet szolgáltatni, ennek többletköltségei lehetnek

A környezetértékelés nehéz, mert...

a természeti erőforrások: • gyakran közjavak • nem csak a használatuk miatt értékesek • a költség/haszon különböző szinteken jelentkezhet

Kaszkád-elv!

a vizet mindig a következő fokozat megkívánta tisztasági állapotba kell hozni, vagyis fokozatosan még több felhasználási módot is lehet alkalmazni (az elszennyeződés után tisztított városi szennyvíz a mezőgazdaságban, a maradék az iparban), a tisztítás csak olyan mértékű, amennyit a következő kaszkád megkíván

Mi ez a tőke? (SD tőke) KM + KH + KN

ahol KM - a termelt (ember alkotta) tőke KH - emberi (humán) tőke KN - a természeti tőke

Jóllét (wellbeing)

anyagi jólét + általános életminőség, boldogság, elégedettség; (pl.: család, barátok, egészség, biztonság...) ~ a jólét is benne van

A túlfogyasztás napja (Earth Overshoot Day)

az a nap az évben, amikorra az emberiség abban az évben elfogyasztott annyi erőforrást, amelynek regenerálásához a Földnek egy teljes évre van szüksége. • A túlfogyasztás napja 2000-ben még szeptember vége volt, 2019-ben július 29 (csak Európa fogyasztását nézve május 10!). 2020-ban - a Covid-19 járvány következtében - augusztus 22, 2021-ben ismét július 29, 2022-ben július 28!

biokapacitás

egy adott terület (vagy akár az egész Föld) eltartóképessége - mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez (kínálati oldal)

„Zöldre festés" (greenwashing)

egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét, amely azt az illúziót kelti, hogy az adott termék előállítása és használata nem árt a környezetnek. Példa: - az 1980-as években Chevron olajvállalat drága tévéreklámokban, teknősök és pillangók között hirdette környezettudatosságát - 2015-ben a Volkswagen meghamisította a káros anyag kibocsátására vonatkozó adatait

Nettó zéró kibocsátás

egy ország (város, cég, épület, stb.) annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is nyel. Ezt több módszerrel teheti meg: - ténylegesen csökkenti a kibocsátását - befektet környezetvédelmi projektekbe amelyek képesek szén-dioxidot elnyelni a levegőből - karbonkreditet vásárol, amely lényegében ugyanaz, mint a megfelelő helyre történő befektetés, csak kevésbé célzott. A kifejezésben nagyon fontos a „nettó" szó - vagyis az, hogy nem muszáj tényleges zéró kibocsátásra törekedni, a megmaradó kibocsátást lehet ellensúlyozni is. Ezt megteheti egy adott ország például a megújuló energiába való befektetéssel, egy-egy iparág energiahatékonyságának növelésével, illetve karbonkreditek vásárlásával is.

Hedonikus ármódszer

egy statisztikai technika arra, hogy a termék árát a termékjellemzők ársorozatára osszuk fel. A termék piaci árát úgy tekintjük, mint összes jellemzője értékének összegét. Milyen szempontokra, jellemzőkre figyeljünk, ha lakást veszünk? Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége • Indirekt eljárás • A lakások ára felbontható részárakra (a lakás jellemzői, szomszédság, megközelíthetőség stb.) • Pl. hogyan befolyásolja - ceteris paribus - a levegő minősége vagy az erdő közelsége a lakások árát? (Nagyobb minta szükséges hozzá)

Virtuális víz

hogyan mozog a víz a (nemzetközi) kereskedelemben • a javak és szolgáltatások előállításához szükséges vízmennyiség az országok közötti kereskedelem vonatkozásában: mennyi vizet szállítunk „virtuálisan", termékekbe ágyazottan (Allan, 1993, 1994)

Egyenlőtlenség példái

krónikus éhezés, mélyszegénység, alapvető szanitációs infrastruktúra nélkülözése (vezetékes ivóvíz, szennyvízelvezetés, - kezelés), villamosenergia-szolgáltatás hiánya

Lábnyom intenzitás

megmutatja, mennyi globális hektárra van szükség egy tonna erőforrás előállításához, illetve egy tonna hulladék természetes lebomlásához, abszorbeálásához (gha/t)

Vízlábnyom

mennyi vizet igényel a termelés és fogyasztás

fenntartható fejlődés

olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteket anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését (Bruntland et al., 1987)

A teljes gazdasági érték (TGÉ) összetevői

személyes használattal összefüggő értékek: • Közvetlen haszn. ö.f. • Közvetett haszn. ö.f. • Választási lehetőség személyes használattól független értékek: • Örökségi érték • Létezési érték

Ipari vízfelhasználás

szürke víz: azzal a vízmennyiséggel egyenlő, amely ahhoz szükséges, hogy egy szennyezett vizet olyan mértékben hígítsunk fel, amely az elvárt standardoknak megfelelővé teszi

Az ökológiai lábnyom (Wackernagel és Rees (1995) alapján)

„Az ökológiai lábnyom a környezeti terhelés mérőszáma, az az élettér, amely egy meghatározott emberi népességet, meghatározott életszínvonalon, végtelen ideig eltartani képes" • A gazdaság fenntartásához szükséges ökológiai kapacitás. • Területegységben fejezi ki az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét. Befolyásoló tényezők: • népesség nagysága, • anyagi életszínvonal / életmód, • technológiai produktivitás, • biológiai produktivitás Alkalmazási szintjei: • Globális • Országos • Területi • (Vállalati) • Egyéni

A légszennyező anyagok típusai

„Rövid távú" légszennyező anyagok: • Légköri tartózkodási idejük rövid (<1 év) • Közvetlenül károsak az egészségre • Helyi vagy regionális problémákat okoznak Példák: - Lebegő részecskék (szálló por, PM) ~ A légszennyezés okozta egészségügyi károk legnagyobb részéért ez felelős Forrás: szilárd tüzelőanyagok (szén, fa), ipar, közlekedés (dízelautók); Magyarországon EU viszonylatban rossz a helyzet (fő ok a háztartási fűtés, pl. rossz minőségű tűzifa) - kén-dioxid (széntüzelés), nitrogén-oxidok (közlekedés), talajközeli ózon (közelekdés) „Hosszú távú" légszennyező anyagok: • Légköri tartózkodási idejük hosszú (>1 év) • Mivel közvetlenül nem károsak az egészségre, hagyományos értelemben nem tekintjük „légszennyezésnek" • A globális koncentráció növekedése ugyanakkor komoly problémákhoz vezethet Példák: - az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének) - az ózonkárosító anyagok (klór és brómtartalmú anyagok)

Az alternatív mutatók rövid értékelése

• A HDI elterjedt, • a NEW, ISEW és GPI nem, számszerűsítési nehézségek miatt • Az utóbbiak megfelelő előjellel kezelik a környezeti változásokat, a HDI nem foglalkozik a környezet minőségével • EPI: csak környezeti jellemzők

Az értékelési módszerek és az óvatosság elve

• A bemutatott értékelési módszerek a legtöbb esetben az adott jószág értékének csak bizonyos összetevőit veszik figyelembe, így a kapott eredmény alsó becslésnek tekinthető. • A közgazdasági értékelést gyakran más módszerekkel (pl. kvalitatív értékelés) kiegészítve használjuk.

Helyreállítási költségek módszere

• A helyreállítás költségei adják meg egy természeti erőforrás használatának/megőrzésének/létezésének hasznait • Példa: Kis-Balaton (A Kis-Balaton rehabilitációja csökkenti a Balaton terhelését a Zala-folyó felől, mivel megszűri a szennyezett folyó vizét.)

II. A körforgásos gazdaság

• A körforgásos gazdaság egy lineáris értéklánc helyett egy zárt értékkörben gondolkodik. • Az erőforrás hatékonyságot rendszerszinten értelmezzük: egy-egy vállalat vagy termék szintjén keletkezhet hulladék, de ez egy másik folyamat alapanyagaként felhasználható ➔ rendszerszinten kevesebb hulladék keletkezik Előnyök: • Egy folyamat nemkívánt outputja vagy termék hulladékká válás után egy másik folyamat/termék inputja/alapanyaga lehet, így anyag- és energiamegtakarítás érhető el • Rendszerszinten költségmegtakarítást jelent, amelyből a fogyasztó és a termelő is részesül Egyéb szempontok/korlátok: • Sokszor nehéz megszervezni, hogy az anyagáramok gazdaságosan összekapcsolhatók legyenek • Az értékkör kialakítása során - főleg, ha a folyamat bonyolult - további környezetterhelés jelentkezhet, amely akár árnyalhatja a megtakarítást

Az Exxon Valdez balesete

• A mentés közvetlen költségei 2 milliárd dollár (1989) • A becsült károk eszmei értéke meghaladja a 4,5 milliárd dollárt - írta a New York Times (2006)

Az ökológiai lábnyom értékelése

• A mutató fogyasztási szemléletű változata nyomon követi a nemzetközi kereskedelem ökológiai hatásait • Leginkább ökológiai mutató, még ha nagyságának gazdasági és társadalmi vonatkozásai is vannak • Megbízhatósága világ- és országos szinten magas, alacsonyabb szinteken az adatok minősége miatt alacsonyabb. • Számos országban hivatalos mutató, szakpolitikai döntéselőkészítésben való felhasználása javasolt. • Kritikája, hogy a területhasználat és a CO2 -semlegesítés mellett nem foglalkozik a környezetterheléssel - bár nem is ígéri. • Már hazánkban is készültek számítások városra (Győr) vagy a budapesti térségre (Bp. + agglomeráció)

Miért fontos a víz?

• Alapvető szükséglet • Lakossági szükséglet • A táplálkozás biztonságának előfeltétele a vízbiztonság • Rekreációs funkció • Ipari felhasználás • Mezőgazdasági területek öntözése • Energiatermelés • Legértékesebb élőhelyek (rendkívül nagy fajgazdagság) • Egészségügyi következmények: számos betegséget a víz terjeszt • Háborúk, migráció

Az externáliák internalizálása!

• Az internalizálás célja az, hogy a vállalatok számára megjelenítsük az externáliákkal a harmadik személyeknek okozott költségeket. • Az internalizálással a társadalmat a lehető legjobb helyzetbe hozzuk, vagyis elérjük a társadalmilag optimális termelési/szennyezési szintet (amely 0-tól különböző). • A társadalmi optimum maximalizálja a társadalom összességében jelentkező tiszta hasznát (a vállalati hasznok és az externális költségek különbsége).

Az ökológiai lábnyom jelentősége

• Az ökológiai lábnyom elterjedése előtt egyáltalán nem volt olyan mérőszámunk, amely a fogyasztókat környezeti hatásukról informálta volna. • A kibocsátott szennyezésért a vállalatokat tették felelőssé, hiszen a szennyezéskibocsátás a vállalatoknál jelentkezett, és ott is mérték. • A fogyasztói felelősség ebben az évezredben jelent meg. Minden termelés végső célja lényegében a fogyasztás. • A fogyasztói magatartást olyan frontokra kell terelni, amely lényeges csökkentéshez vezet a fő környezeti hatások tekintetében. Fókuszáljunk a nagy hatásokra! • Szükséges mérni és csökkenteni a fogyasztás környezeti hatásait • Szükség van egyszerű, jól kommunikálható mérőszámra, amely jelzi a fogyasztás környezeti hatásait: ökológiai lábnyom és a karbonlábnyom

Alapfogalmak (CS, CR, CSR)

• CS: corporate sustainability - vállalati fenntarthatóság • CR: corporate responsibility - vállalati felelősségvállalás • CSR: corporate social responsibility - vállalati társadalmi felelősségvállalás

GDP, mint jóléti mutató hiányosságai

• Csak a piacon realizálódó ügyletek számítanak • Csak a pénzmozgással járó legális gazdasági tevékenység • Minden tranzakció pozitív előjelű (a társadalmi és gazdasági kudarc is gazdasági haszonként látszik!) • Az állam által biztosított közjavak és szolgáltatások nem hoznak hasznot, csak költséget jelentenek • Az elosztási egyenlőtlenségek nem számítanak • Az ország eladósodását nem veszi figyelembe, a kimutatott gazdasági aktivitás forrása lényegtelen • A család csak veszteség forrása • A természeti erőforrás nem tőke Szemlélete: • egydimenziós • rövid távú (csak adott évre)

III. A megújuló energia használata

• Cél: a fosszilis energiánál olcsóbb, jobb ellátásbiztonságot nyújtó és környezetkímélőbb megoldások kifejlesztése. • (A nukleáris energiával összevetve is értelmezhetők ezek a törekvések, ott még további összehasonlítási szempont a biztonságos működés és a hulladékkezelés.) • A megújuló energia főbb felhasználási területei: • Napenergia: villamos energia (melegvíz), • Szélenergia: villamos energia • Biomassza: villamos energia, fűtés, járműüzemanyag • Geotermikus energia: fűtés • Vízenergia: villamos energia

Az SDG Index

• Egyetlen mérőszámban kísérli meg integrálni a 17 cél számos alcélját/indikátorát • Az egyes célok súlya azonos (1/17), a konkrét indikátorok súlya pedig attól függ, mennyi tartozik az egyes célokhoz (azon belül egyenlő)

A hulladékok csoportosítása

• Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, légnemű • Veszélyesség szerint: veszélyes, nem veszélyes • Keletkezés helye szerint: termelési, települési

A szelektív hulladékgyűjtés módszerei

• Házhoz menő, járdaszéli gyűjtés - többkukás módszer • Hulladékgyűjtő sziget • Hulladékudvar • Gyűjtőjárat (időszakos, kampányszerűen működő) • Kombinált rendszer

Társadalmi-gazdasági hatások

• Infrastruktúrát, vagyont érő károk - Tengerszint emelkedése, extrém időjárás • Termeléskiesés (mezőgazdaság, halászat) • Egészségügyi hatások - Hőhullámok, extrém időjárás, fertőző betegségek, alultápláltság - A WHO becslései szerint a klímaváltozás 2030-tól évi 250 ezer többlet halálozáshoz vezet • Vagy: védekezés, alkalmazkodás költségei A legrosszabb helyzetben a fejlődő országok lesznek. • Menekültek? • Fegyveres konfliktusok?

Alkalmazott mutatók (víz)

• Ivóvízzel ellátottak száma/aránya • Szennyvízelvezetéssel rendelkezők száma/aránya • Szennyvíztisztítás foka, mértéke • Iszaphasznosítás • Vízintenzitás: egy egységnyi termék előállításához mennyi vízre van szükség (m3 /$) • Vízhatékonyság: 1 m3 vízzel mekkora értéket tudunk termelni ($/m3 ) (reciprokok)

Pigou elmélete

• Környezetszennyezés = gazdaságon kívül rekedt hatás (externália) • „A környezetszennyezés a termelésre egységesen kivetett adóval internalizálandó." Előfeltevések • Szabad verseny • A környezetszennyezés arányos a termeléssel Következmény • A környezetvédelem nem költségmentes • A termelők külső kényszer (adók) hatására csökkentik tevékenységüket (hasznukat) arra a szintre, amit még a társadalom/környezet (költségként) elvisel

A fenntartható életmód/fogyasztás további ösztönző tényezői

• Megfelelő értékrend, személyes norma, elkötelezettség • Ha társadalmi normává válik a magatartás • Természethez való kötődés kialakítása • Észlelt fogyasztói hatékonyság (PCE): az „egy fecske nem csinál nyarat" ellentéte • Ha nem jár nagy áldozattal • Ha valamilyen - általunk fontosnak tartott szempontból - kedvező: • Költségmegtakarítás • Kényelem, praktikusság • Egészség

Védekezési (megelőzési) költségek

• Mekkora „áldozatot" vagyunk hajlandóak hozni a tisztább, élhetőbb környezetért (egyéni vagy társadalmi szinten) • Például a csendes környezet értéke = a zajvédő falak beruházási és fenntartási költségei

Hogyan történhet a környezet, a természeti tőke értékelése?

• Minőségi jellemzőkkel (pl. rossz, közepes, jó, kiváló) • Fizikai mennyiségekkel/naturáliákban (pl. CO2 -koncentráció a troposzférában 415 ppm (2022), a víz szervesanyagtartalma, a talaj nitrogéntartalma stb.) • és közgazdaságilag (pénzben)

Mit tehetünk?

• Mitigáció: a klímaváltozás megfékezése • A kibocsátások csökkentése: fosszilis helyett megújuló energiák, energiafelhasználás csökkentése, kevesebb hús és műtrágya, stb. • Az „elnyelők" védelme, erősítése (pl. erdők) • 1,5C-os cél tartásához már 2030-ig jelentős kibocsátás-csökkentésre lenne szükség és 2050-re (globálisan) el kellene érnünk a nettó 0 kibocsátást • Adaptáció: felkészülés, alkalmazkodás a megváltozott klímához, így csökkenthetők a károk • Konkrét hatásokra való felkészülés, pl. • Víztakarékosság, szárazságtűrő növények • Árvízvédelem • Egészségügyi fejlesztések • Általános: szegénység csökkentése, oktatás, infrastruktúra, intézmények fejlesztése • Szemléletformálás

A fenntartható üzleti modellek

• Míg a vállalati fenntarthatóságra, illetve társadalmi felelősségvállalásra irányuló törekvés inkább - jó gyakorlatokon alapuló - szemléletet jelent (ld. korábbi óra), a fenntartható üzleti modellek a vállalati értékteremtés módját határozzák meg. • A hagyományos vállalati célok, pl. • Kettős értékteremtés (fogyasztói igénykielégítés és nyereségesség), illetve • Érintettek elvárásainak kielégítése mellett a fenntarthatósági célok is megjelennek.

Az externáliák internalizálásának lehetséges módjai

• Pigou elmélete • Coase-tétel • A normák rendszere • A forgalmazható szennyezési jogok rendszere

A vállalati fenntarthatósági megközelítések (PMSHG)

• Profit vezérelt • Megfelelés vezérelt • Szinergikus • Holisztikus • Gondoskodó

A hulladékgazdálkodás prioritásai (3R stratégia)

• RETHINK, REDESIGN, REFUSE • Megelőzés (REDUCE) • Újrahasználat (REUSE) • Újrahasznosítás (RECYCLING) • Energetikai célú hasznosítás (égetés erőműben) (RECOVERY) • Lerakás (deponálás)

karbonlábnyom

• Része az ökológiai lábnyomnak, de önálló mutató is • az Eurostat definíciója szerint a termékek végső felhasználása által keletkezett szén-dioxid A termékek végső felhasználása magában foglalja a magánháztartási és kormányzati fogyasztást, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás céljából történő termékfelhasználást (az épületekbe, gyárakba, üzemekbe, motorgépjárművekbe és infrastruktúrába történő befektetéseket).

A klímaváltozás közvetlen hatásai!

• Sarki jégsapkák és gleccserek olvadása • Tengerszint emelkedése • Éghajlati övek eltolódása • Csapadékviszonyok megváltozása, sivatagos területek növekedése • Extrém időjárási jelenségek szaporodása • Tengeráramlatok megváltozása? • Óceánok elsavasodása, oxigéntartalmának csökkenése • Biodiverzitás-csökkenés (itt a változás gyorsasága jelenti a fő gondot) + a melegedés hatására olyan természetes visszacsatolási folyamatok indulnak be, melyek tovább erősítik azt (pl. olvadó jégsapkák, permafroszt) és megnövelik a hirtelen, visszafordíthatatlan változások kockázatát

Az ökológiai lábnyom számításának kritikája

• Szennyezés, mérgező anyagok hatását nem veszi figyelembe • Nincs benne az ásványkincsek, ércek bányászatának területe • Biodiverzitásra tett hatást nem mutatja • Inkább alábecsüli az ember által elfoglalt és hasznosított teret

A negatív externáliák típusai

• Technológiai (almos és vízöblítéses állattartás) • Bevásárlóközpont építésének hatásai • Nem kimerülő (közjavakhoz kapcsolódó) (levegőszennyezés) • Kimerülő (magánjavakhoz kapcsolódó)

eutrofizáció

• Tápanyag-feldúsulás (foszfát, nitrát) • Biológiai produkciónövekedés • Elhalt szerves anyagok lebontása magas O2 -igényű • Természetes módon hosszú folyamat, ma felgyorsult • Balaton

CS: A vállalati fenntarthatóság fogalma

• Társadalmi és környezeti szempontok figyelembevétele a vállalati működés során • A vállalati fenntarthatóság (corporate sustainability) és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (corporate social responsibility - CSR; corporate citizenship) gyakorlatilag azonos tartalommal bírnak • a 3P (CSR): • Profit • People • Planet

A vízzel kapcsolatos problémák

• Vízmennyiség: vízfölösleg, vízhiány (illetve a két probléma együttes jelenléte, lásd pl. Magyarország) • Vízminőség: különböző típusú és súlyosságú szennyezési problémák • A két terület nem választható el egymástól, hiszen a vízmennyiségtől függ a szennyezőanyagok koncentrációja, így minősége

A termelékenység változása

• a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján (pl. erdőpusztulás, erózió hatása a környező területek értékére) • magyar példa: a Szigetköz és környékének értékváltozása (Bősi Erőmű) a búza és egyéb termények terméshozamának csökkenése és az ebből adódó jövedelem-kiesés alapján (piaci árral)

Miért fontos a környezet pénzbeli értékelése?

• a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk • politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak • fontos az alternatívák összehasonlításánál

A szennyvizek összegyűjtése

• egyéni eltávolítás - emésztőgödör - tartály • csatornázás - egyesített vagy úsztató rendszerű (szennyvíz + csapadékvíz) olcsóbb dugulásveszély kisebb a szennyvíz tisztítása drágább - elválasztó rendszerű (szennyvíz és csapadék külön) drágább az előbbinél csapadék a befogadóba vezethető a szennyvíz tisztítása olcsóbb

A környezeti tudatosság szerepe a fenntartható fogyasztásban:

• Ökológiai tudás (a téma fontosságának megértése) • Környezeti értékek (a megoldandó problémák tudatosulása) • Környezeti attitűdök • Cselekvési hajlandóság (fogyasztói szokásaink újragondolása) • Tényleges cselekvés (fogyasztói szokásaink tudatos megváltoztatása)

Mi a három leginkább környezetterhelő fogyasztási tevékenység?

• élelmiszerfogyasztás • fűtés és hűtés • közlekedés

Coase-tétel

• „Függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot." (Nincs szükség állami beavatkozásra) Előfeltevések • Szabad verseny • Minden érintett birtokában van a szükséges információknak • Hatóság ismeri a termelők haszongörbéit • A termelők ismerik a társadalmi/környezeti károk mértékét • A környezetszennyezés arányos a termeléssel • Tulajdonjogok meghatározottak • A tranzakciós költség nulla

A „Kyosei" elve

• „együtt éljünk, és közösen dolgozzunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet, valamint az egészséges és fair versenyhelyzetet". • A kyosei japán szó, amely a közös cél érdekében történő összefogást és együttműködést jelenti