Gyógypedagógia

Asperger-szindróma

1944-ben Hans Asperger írta le először a kórképet. A tünetegyüttest sokan az autizmus enyhébb formájának tartják. Dr. Asperger szerint „a patológiás állapot kialakulásának hátterében feltehetően genetikai vagy neurológiai okok állnak, nem pedig pszichológiai vagy környezeti tényezők." Tünetei: -átlagos vagy átlagon felüli intelligencia, -szegényes kommunikáció, -gyenge kapcsolatteremtő készség, -szemkontaktus kerülése, -a szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás, -a feszült idegállapot és/vagy depresszió, -az aprólékos beszéd, -az ingerek feldolgozásának nehézsége, a megtapadt gondolkodási sémák. -Nem tudják értelmezni a testbeszédet, a gesztusokat, vagy rendszeresen rosszul értelmezik azokat.

Rehabilitációs pedagógia

1960-as évek elejétől rehabilitáció és pedagógiai tevékenység összekapcsolása. Akkor szükséges a rehabilitációs beavatkozás, ha zavarttá válik az individuum természethez és társadalomhoz való viszonya. Szükséges a speciális pedagógiai feltételek megteremetése. A rehabilitáció célja a fogyatékos ember képességeinek helyreállítása útján a társadalom életében való aktív részvétel elősegítése. A fogyatékosság illetve ennek különféle következményei a megfelelő rehabilitációs pedagógiai beavatkozások hatására megelőzhetők, csökkenthetők vagy megszüntethetők. A rehabilitációs nevelés fő területei: mozgás-, érzékelés-, gondolkodás-, beszéd-, érzelem-, akaratnevelés.

Tanulásban akadályozott tanulók integrált nevelésének történeti áttekintése (nemzetközi)

1962 - Svédország: "koordinált speciális bánásmód" = speciális nevelési szükségletek kielégítése az általános iskolai rendszerben · általános iskolában: 20% speciális nevelésben részesül (5% speciális osztályban, 15% 'normál' osztályban) · speciális tanár a többségi iskolában · középiskolában is lehetséges 1969 - Dánia: parlamenti határozat - az akadályozott tanulók normál iskolai környezetben tanuljanak 1970-1980-as évek - Dánia: a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek 12-13%-a többségi iskolába jár 1970-es évek - USA: · polgárjogi mozgalmak · 1975 - Oktatási törvény: ® „valamennyi akadályozott gyermek neveléséről" szóló törvény később (1990): ® ingyenes, megfelelő oktatás biztosítása ® legkevésbé korlátozó környezet -> a lehetséges maximális mértékben együtt kell oktatni ® elhelyezésről a végső döntés a szülőé ® szülők joga az együttműködésre a fejlesztési tervben ® sokoldalú pedagógiai vizsgálat 1970-es évek - Olaszország: · antipszichiátriai mozgalom · kisebbség diszkriminációja elleni fellépés · 1977 - Oktatási törvény: ® speciális iskolák felszámolása ® egy integrált osztályban maximum 2 SNI ® minden integráló osztályban legyen pedagógiai asszisztens 1978 - Anglia: Warnock jelentés · fogyatékos megnevezés helyett speciális nevelési szükséglet · az angol speciális iskolákat teljes mértékben elmarasztalta · a gyógypedagógiai szakmai szolgáltatásokat számukban és minőségükben is fejleszteni kell · SNI integráció szükségessége az oktatásban és a közösségi életben 1981 - Anglia: közoktatási törvény · integrált oktatás bevezetése alap-, közép- és felsőfokon egyaránt, de meghagyják a szegregált oktatási formát is 1980-as évek - Németország: szülői mozgalmak az integráció érdekében 1990-es évek: „iskola mindenkinek" (school for all) gondolat terjedése ---> középpontban a tanulás folyamata, kooperáció, team-munka 1993 - ENSZ: · hivatalos állásfoglalás a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról ---> Magyarország is csatlakozik · fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzat: ® integrált alap-, közép- és felsőfokú oktatás ® speciális oktatás csak annak, akinek az integráció nem elégíti ki szükségleteit ® speciális iskola feladata a többségire való felkészítés 1994 - UNESCO világkonferencia: A konferencia elfogadta a "Salamancai nyilatkozatot" a sajátos nevelési igényű tanulók ok- tatásának alapelveiről, programjáról és gyakorlatáról és a "Cselekvési Tervezetet" Cselekvési tervezet Az iskoláknak minden gyermeket be kell fogadniuk függetlenül fizikai, értelmi, szociális, érzelmi, nyelvi vagy egyéb állapotától. ® a befogadó iskolának mindenkit el kell látnia, az SNI gyerekeket is ® az SNI gyerekek a befogadó iskolában kapják meg a támogatást => a tanulást az egyéni szükségletekhez kell igazítani! ® a nagy hagyományú speciális iskolák fontos szerepe a befogadó iskolák fejlesztésénél: korai szűrés; képzési és tájékoztatási központ; azon gyerekek fejlesztése, akiket a többségi iskola nem tud ellátni Salamancai nyilatkozat: inkluzív iskolai oktatás · Felszólítja a kormányokat, hogy kényszerítő ok hiányában minden gyermek inkluzív oktatásban vegyen részt a többségi iskolákban. · Alapját képezik az inklúzió elvei, az a felismerés, hogy mindenki számára megfelelő iskolákat kell létrehozni, olyan intézményeket, melyek mindenkit befogadnak, sőt nagyra értékelik az emberek közötti különbségeket, segítik a tanulást és figyelembe veszik a személyes szükségleteket. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása nem fejlődhet tovább szegregált formában.

A WHO fogyatékosságfogalmának fejlődése

1980-ban az Egészségügyi Világszervezet kiadta: A károsodások, fogyatékosságok és rokkantság nemzetközi osztályozása című anyagot, amelyben leírta a fogyatékossági folyamatot. E szerint fejlődési rendellenességek, sérülések, betegségek, valamint környezeti tényezők, társadalmi elvárások és attitűdök eredményeként alakulhatnak ki a károsodások, fogyatékosságok és a rokkantság (akadályozottság). Mindezek egy irányban, folyamatosan súlyosbodó helyzetbe hozva az egyént. Ezt a folyamatot fogyatékossági folyamatnak (ICIDH) nevezték el. Ez egy folyamat (statikus-dinamikus szemlélet): betegség --> következménye: károsodás (impairment) --> további köv.: fogyatékosság (disability) --> még további köv.: akadályozottság (handicap) Előnye: A korábbi fogalmi sokféleséghez képest egyértelművé tette, hogy a három különbözőkifejezés nem szinonima. Kritika: hagyományos orvosi gondolkodás. Egyirányú folyamatként írja le, miszerint csak az állapotváltozásban csak a fokozatos romlás lehetséges. Nem szerepel a dokumentumban az érintett ember személyiségének szerepe és annak autonómiája. Nem hangsúlyozza eléggé az ember és természet, valamint az ember és annak környezetének kölcsönhatásának szerepét. A WHO 1997-től új szempontokat javasol, majd a nemzetközi viták után 2001-ben jelent meg az új változat: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (ICF) címmel. Az új értelmezésben a testi funkciók károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá válhat, a társadalmi életében való részvétel pedig korlátozottá. Ezeket a zavarokat együttesen, gyűjtőnévvel hívja fogyatékosságnak az Egészségügyi Világszervezet. A fogyatékosságra mint élettapasztalatra tekint, amire bárki bármikor szert tehet, ha valamilyen probléma adódik a funkcióképességben, de nem végzetszerű, hanem visszafordítható is lehet. A modell különböző tényezők közötti kölcsönhatásokat említ, nem pedig fogyatékossági folyamatot ír le.

Fogyatékosok világnapja

1992-től az ENSZ Közgyűlés döntése alapján december 3-a a Fogyatékosok Világnapja.

1994 - Salamancai Nyilatkozat (EU)

1994. UNESCO Salamanca-i Nyilatkozata célul tűzte ki a minden gyerekre kiterjedő, minőségi oktatást, melyben figyelembe veszik minden gyermek egyéni szükségleteit. · Több mint 300 résztvevő - 92 kormány és 25 nemzetközi szervezet képviselője. Cél: elősegítsék az inkluzív (befogadó) oktatáshoz való közeledést · Iskolának valamennyi gyereket fogadniuk kell az állapotukra való tekintet nélkül à "School for all" · sajátos nevelési igény fogalmának bevezetése · célul fogalmazták meg: minden gyereknek minőségi oktatás · küzdelem a diszkrimináció ellen · inkluzív oktatás/társadalom kialakításának szükségessége.

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés)

20 század - fasizmus § fogyatékosok à "értéktelen élet" § "gyermekakció" (minden, 3 éven aluli, értelmi, fizikai fogyatékos - pl. Down- szindrómás, microcephaliás, hidrocephaliás, CP-s gyermek megölése) § "T/4-es akció" 1939. okt. - 1941. aug. (több mint 70 ezer felnőtt pszichiátriai beteg és értelmi fogyatékos ember megölése) § "14.f.13-as különleges kezelés" (a munkaképtelenek megölése) Ma akadálymentesítés (fizikai, szellemi)

II. Warnock jelentés

2005 júliusában hozta nyilvánosságra. SNI gyermekek oktatáspolitikáját bírálta. 40 oldalas jelentés, tele értékes gondolatokkal. Hatósági szakvélemény bírálata: -többletsegítségeket meghatározta -szakvéleményezés rendszere = az ellátás csak bizonyos számú gyermek számára volt elegendő. - inklúzió kérdése = árnyaltság, bizonyos esetben ártalmas lehet. Kívánatos eljárás a többségi iskolában tanulás. -> HA nincs szakvélemény: többségi isk. -> HA van szakvélemény többségi isk. KIVÉTEL: ellenzi a szülő, akadályozza a többi gy. oktatását.

Fogyatékosság

"Fogyatékossággal élő minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását."

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv.

"kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló"

Az aktivitás-és figyelem zavarának - figyelemhiányos hiperaktivitás diagnózisa:

- 7 éves életkor előtti kezdet - min. 6 hónapig fennálló tünetek - legalább 2 helyzetben (pl-iskola, otthon) funkciózavart okoznak a tünetek - genetikai, öröklött hajlam, IR-i háttér - méhen belüli, perinatális, postnatális károsodás - frontális lebeny funkciózavar-figyelem fenntartás és szabályozás, kontrollfunkció, munkamemória, előzetes tervezés-szervezés, stratégia, alkotás, végrehajtó funkció sérülése

Gyakori hibák a matematikában

- A nyelvi nehézséggel összefüggő hibák a matematikai fogalmak és szókincs kialakításakor, logikai kijelentések megfogalmazáskor jelentkeznek. - Az absztrakt gondolkodási folyamatok gyengesége nagymértékben nehezíti az elvonatkoztatást és a szabályok megértését. - A számok értelmezésének hibái és a gyenge tájékozódás a számrendszerben az elemi számfogalmak kialakulatlanságát jelzik. - A szimbolikus jelek használatának nehézségei a műveletvégzéskor jelentkeznek. - nagyobb számkörben való számolás esetén gyakoribbak a hibák - helypótló (0) használatából származó hibák - helyi értékekben való tájékozódás nehézségei, helyi és alaki érték összecserélése - tizedes törtekkel való számolás, tizedes vessző használatának problémái - mértékváltások - számjegyek és mennyiségek egyeztetésének nehézsége - relációs jelek, matematikai szókincs megtanulásának nehézsége - számemlékezet gyengesége - diktált feladatokban több a hiba, mint a másoltakban - szerkesztési feladatok - matematikai szabályok megtanulásának problémái - szorzótábla megtanulása nehézkes - hibás feladatolvasás, szám- és műveletleírás, számkihagyások és -felcserélések - téves elszámolások, akkor is, ha a gyermek megértette a feladatot - leblokkolások, érzelmi viszonyulások okozta ellenállás, a motiváció hirtelen gyengülése, elfáradás - iránytévesztések - mechanikus, gondolkodás nélküli megoldás

- Fantázia fejlesztése:

- Fantázia fejlesztése: a jövőben megvalósuló történések előkészítése (mesék, történetek, irodalmi alkotások, dramatikus játékok; választási lehetőségek felkínálása, a választás következményeinek elképzelése; többféle megoldás keresése, megoldási lehetőségek különböző eszközökkel; saját alkotások készítése, egyediség elismerése). A tanulás eredményességét növelheti a fantáziaképesség fejlesztése.

Figyelem, megfigyelés fejlesztése:

- Figyelem, megfigyelés fejlesztése: -spontán, irányított, saját szándékú figyelem; tartós figyelem (megfelelően motivált tanulási helyzet, képességhez igazított probléma, a feladatmegoldás op- timalizálása, társak, eszközök); -intenzív figyelem (zavaró hatásoktól mentes környezet, tanulási tempó optimalizálása, önellenőrzés, önértékelés); -szelektív figyelem (részterületre fókuszál; válogatás, elkülönítés, lényegkiemelés); megosztott figyelem (több szempontú rendezések, feladatok, drámajátékok). Egyéni fejlettségi szint figyelembe vétele fontos. A figyelem és megfigyelőképesség fejlődését meghatározza a kognitív képességek szintje. Iskolai túlterhelés: tünetei, (téveszt, hosszabb idő, lassabb, szövegtévesztés, hibák, nyugtalan) előidéző okok: egészségi állapot, alvás, napszak, feladat nehéz. Túlterhelés csökkentése: környezeti feltételek javítása, feszültség oldása, tanítási óra felépítése, okok feltárása, órarend, családi háttér, tanári stílus.

A kreativitás szintjei (5 szint)

- Kifejező (expresszív) kreativitás: jellegzetessége a kifejezés függetlensége, tekintet nélkül a produktum minőségére (pl. gyermekrajzok) - Produktív kreativitás: lényege a befejezettségre, teljességre törekvés, melynek érdekében az alkotó akár saját szabadságát is korlátozza. - Inventív (feltaláló) kreativitás: az ismeretlen összefüggések észlelése, a régi felhasználása új módon. - Innovatív (újító) kreativitás: lényegi vonása a módosítás és tökéletesítés folyamata.(pl. Jung) - Teremtő (emergentív) kreativitás: gyökeresen új produktum teremtése, a kreativitás legmagasabb szintje. (pl. Freud, Einstein, Picasso stb. voltak a kreativitásnak ennek a szintjén)

Pszichológiai elméletek (homogén gátlás)

- Ranschburg Pál (1905, 1916): az olvasásban előforduló hibák közös gyökere a „homogén gátlás" az egymással érintkező tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, akarások) egymást önálló fejlődésükben annál kevésbé zavarják, minél el- térőbbek és annál inkább, minél homogénebbek

Foglalkoztatási esélyegyenlőség

-A fejlett társadalmakban egyre erősebb az igény és az elkötelezettség az élet minden terén megvalósuló esélyegyenlőség iránt. -Munkaerőpiaci esélyegyenlőség = mindenki számára egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférés a munkához, a szakképzéshez és az egyes foglalkozásokhoz. A társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok esetén hangsúlyos: -egyéni foglalkoztathatóság javítása -oktatási és képzési lehetőségek szélesítése -köztes munkaerőpiac kialakítása: nyílt munkaerőpiaci követelményeknek megfelelő jártasság és tapasztalat megszerzése -Hazánkban is egyre nagyobb teret kap a hátrányos helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének, integrációjának biztosítása à fontos stratégiai elem lett a foglalkoztatáspolitikában: o foglalkoztatási színvonal növelése o hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása o integrációs eszközök és módszerek kidolgozása és alkalmazása a munkaerőpiac perifériájára szorult emberek számára o jogi környezet adaptálása -Az állami ambíciók mellett a civil kezdeményezések sem elhanyagolhatóak: fogyatékos személyek foglalkoztatásának segítése

Az akusztikus kreativitás és fejlesztésének lehetőségei

-A zene és az ének könnyen megközelíthető és feldolgozható élményeket közvetít. -Gazdagítja a személyiséget. Ízlést formál. -Tartalmas szabadidő eltöltést biztosít. -Kiemelkedik a figyelemre és a ritmusérzékre gyakorolt hatása. -Lényegesek a különböző területek közötti transzferhatások is.

Az erkölcstan feladata, célja, tananyag tartalma

-Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. -Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése. -A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza - más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal -, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. -A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. A tanítás módszerei: közös jellemzője az élményszerűség, a cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés.

Szakiskola és a készségfejlesztő iskola a köznevelés rendszerében

-Az intézményrendszert és a működést a legmagasabb szinten a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény határozza meg. -A jogszabályokat, azok elfogadása után ki kell hirdetni. „Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny." -A szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére, szakmai vizsgára készít fel előkészítő és szakképzési évfolyamokon, közismereti kerettanterv, szakképzési kerettanterv és speciális kerettanterv alapján. -32/2012. (X.8.) EMMI rendelet alapján történik. A szakképzésben részt venni nem tudó enyhén értelmi fogyatékos tanulók a készségfejlesztő iskolában is tanulhatnak, amely intézmény típusban a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak.

Tanulásban akadályozott gyermekek vizuális és ének-zenei jellegzetességei, tanításuk, fejlesztésük módszertani sajátosságai tanulásban akadályozott tanulók körében

-Az értelmi fogyatékosság összekapcsolódik a zenei percepció hiányosságaival. -Az alacsony intelligencia alacsonyabb szintű zenei képességekkel kapcsolódik össze, azonban a 90 feletti átlagos IQ-övezetben már nincs összefüggés. -Értelmi fogyatékosok esetében a kisebb hangterjedelem szintén megmutatható. -A zenét tanuló értelmi fogyatékos alanyok több területen is felülmúlták a normál intelligenciaövezetbe tartozó, zenét nem tanulók teljesítményét.

Szociális képességek fejlesztése az erkölcstan keretében

-Egyik értelmezés szerint egy közösségben, társadalomban mindenki által elfogadott szabályok összessége. -A másik értelmezés szerint az erkölcs olyan belső szabályrendszer, amely kialakul az ember elméjében, amelyhez saját viselkedését viszonyítja, és amely alapján mások viselkedését megítéli. -A szabályokat szétválaszthatjuk erkölcsi szabályokra és (társadalmi) együttműködési, együttélési szabályokra, melyek lehetnek írott és íratlan szabályok. Tág értelemben idesorolhatjuk az illemet, szokásokat, rítusokat is. Ezek mind illeszkedhetnek az erkölcstan tematikájába. -Értékítéleteket nemcsak direkt módon tud közvetíteni az iskola, hanem mindennapi viselkedések bemutatásával, megítélésével, tananyagválasztással, a tanárok személyes megnyilvánulásaival is. -Mondhatjuk, hogy értékek nélküli, erkölcsi szabályokat nem felmutató iskola nem létezhet - mint ahogy személy sem.

A készségtárgyaknak (ének-zene, rajz-vizualitás), tanításuknak képességfejlesztő hatásai

-Elősegíti a tanulásban akadályozott tanulók térben és időben való tájékozódását. -Megteremti a természet és a társadalom által meghatározott törvényszerű, szabályszerű viszonyok feltételeit. -Emocionális és motivációs területekre is kihat. -Személyiségfejlődésre van hatással. - A vizuális és az akusztikus orientáció a kreativitás egyik alapja.

Az iskolaelhagyásnak három fázisa

-Hiányzás: Összesen az igazgatók 9,1%-a találta gyakoribbnak a sajátos nevelési igényű tanulók hiányzását, mint a többiékét. -Bukás: A többségi tanulók átlagával megegyező bukásszámmal jellemezték az igazgatók több mint fele a beszédfogyatékos, a gyengén látó, a nagyothalló, továbbá a halmozottan sérült és a tanulásban akadályozott tanulókat. -Kimaradás: Az iskolából történő kimaradás elsősorban a kilencedik, kisebb mértékben a tizedik évfolyamra jellemző. Ennek oka, hogy az iskolák az elején igyekeznek megválni azoktól a tanulóktól, akik véleményük szerint, nem valók oda.

Tanulási nehézség

-Legkevésbé súlyos, amely általában csak egyes iskolai tanulási helyzeteket érint, átmeneti jellegű. -Kortársaikhoz képest lassabb tempóban haladnak. -Intelligenciájuk a határövezeti tartományba sorolható, társulhat hozzá a gyermek problémát okozó viselkedése. -Az átlagosnál valamivel alacsonyabb intelligenciaszint mellett fordul elő általában. -A tanköteles népesség 10%-át teszi ki. -Fejlődési tempójuk jóval lassabb kortársaiknál, amit okozhat hosszabb betegség, családi problémák, a tanuló és az iskola kommunikációs szintje közti különbség stb. A tanulási nehézség többnyire a „normál" pedagógia eszközeivel is megszüntethető

Művészeti terápia

-Szintetizálja a vizuális, akusztikus és motoros területek kreativitásfejlesztő lehetőségei. -A különböző művészeti területeken (ének, dráma, tánc, vizuális kultúra) a tanulásban akadályozott tanulók a többi gyermekhez hasonló, sőt kimagasló teljesítményre is képesek lehetnek. A komplex művészeti nevelés elve: - a teljességre törekvés, -a személyiségközpontúság, -a pozitív viszonyulás a gyermekekhez, -a kreativitás, azaz az alkotó magatartás buzdítása, -a spontaneitás, az eredetiség, az autonómia tiszteletben tartása -növeli a gyermekek konfliktustűrő képességét, problémamegoldó kapacitását

Kedvezmények az értékelésben

-Szóbeli számonkérés előtérbe helyezése, vagy az -írásbeli kiegészítése szóbeli számonkéréssel. -Írásbeli munkákra hosszabb felkészülési idő, kevesebb feladat -Az olvasásra, önálló szövegfeldolgozásra hosszabb felkészülési idő biztosítása -Tananyag számonkérése segítő kérdésekkel -Kötelező olvasmányok feldolgozása videofilm, a regények kivonatának, rövidített változatának a segítségével. -Idegen nyelv helyesírása értékelés alóli felmentés, írásbeli számonkérés felváltása szóbeli számonkéréssel, vagy az írásbeli kiegészítése szóbeli felelettel. -Kevesebb memoriter -Számolást igénylő feladatoknál hosszabb felkészülési idő biztosítása vagy az adott idő alatt kevesebb feladat, illetve segédeszköz, eszközhasználat

Tanulási korlátok

-Tanulási nehézség -Tanulási zavar -Tanulási akadályozottság

Életminőség mérése. Miért érdemes?

-kliens számára fontos problémák felismerése -kommunikáció elősegítése -rejtett problémák feltárása -elősegítse a kliens részvételével való döntéshozatalt -állapotváltozás monitorozás -szakmai továbbképzés -minőségbiztosítás -szakmai irányelvek fejlesztése

Érzékelés, észlelés fejlesztése

-mozgás, egyensúlyérzékelés és észlelés (térben való tájékozódás, nagymozgások, manipuláció, beszédhangok képzése, mimika, kifejezés gesztusok- kal, sport, táncmozgások); -látásérzékelés és észlelés (színlátás, látási analízis, szintézis, téri helyzetek); -hallásérzékelés és észlelés (mozgásritmus, beszéd, ének). Érzékszervek, érzékelés zavartalan állapota. Tanulásban akadályozott gyermekeknél nem minden esetben fejlődik spontán, akkor sem, ha nincs érzékszervi sérülés. Szociális, organikus sérülés nagyobb arányban fordul elő. Mozgásminták utánzása, követése - sok gyakorlás eredménye. Mozgásos ügyetlenség gyakori. Az érzékelési idő meghosszabbodik. Több érzékszerv bevonása fontos. A tanulásban akadályozott tanulóknál az érzékelési idő általában meghosszabbodik. A látási érzékelés, észlelés gyakran összekapcsolódik hallási, tapintási és egyéb érzékeléssel és észleléssel (több oldalról vizsgáljuk a tanulnivalót is). A tanulási folyamat tervezésénél figyeljünk arra, hogy milyen érzékelési, észlelési folyamatokat aktiválunk, gyakorolunk.

Erkölcstan témakörei

1. Az emberi természet 2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság 3. Társas kapcsolatok 4. Az emberi társadalom 5. A vallás világa 6. A kereszténység és Európa

A szexuális nevelés típusai

1. Fejlesztő-segítő (progresszív) nevelés · Pozitívan értékeli a nemiséget à fejleszteni kívánja az egyén nemi életét · Jellemzői: koedukáció (fiúk és lányok együtt oktatása), tervszerű nevelési ráhatások, törekvés a pozitív nemi attitűd és a kulturált szexuális viselkedés kialakítására. Négy alapvető célja: o megbízható információk biztosítása az emberi nemiségről o szexuális attitűdök megismerésének lehetőségét biztosítani a fiataloknak, hogy kiala- kíthassák saját értékrendjüket o kapcsolatlétesítés és fenntartás készségeinek fejlesztésében segíteni a fiatalokat, o felelősségteljes szexuális viselkedés gyakorlatának elősegítése, beleértve a tartózkodást az éretlen, túl korai... 2. Távoltartó-elnyomó (represszív) nevelés · Nemiséggel kapcsolatos negatív beállítottság · Célja a bűnös nemi ösztön féken tartása · Eszközei: izolálás, nemi megnyilvánulások büntetése (félelem, bűntudat ébresztése) à általános szorongás, neurotikus zavar 3. Magára hagyó-közömbös (passzív) nevelés · Nem igyekszik aktívan befolyásolni a szexuális viselkedést (a nemiség „magánügy" elv) · Bizonytalanság és ambivalencia kifejezője · Háttérben negatív beállítottság à nemiség tabu/pozitív beállítottság à zavartalan ki- bontakozás

Vizsgálati és kezelési lehetőségek, szakmai kompetenciák

1. Genetikai, biológiai eredetű zavar: Szakorvosi vizsgálat és diagnózis: pl. aktivitás és figyelem zavara, pervazív fejlődési zavarok : Megyei Szakértői Bizottság Szakorvosi (gyermekpszichiáter!) diagnózisa alapján SNI megállapítása! 2. Teljesítmény zavara-iskolai készségek zavara, értelmi fogyatékosság: Pszichológiai és pedagógiai vizsgálat (Járási v. Megyei Szakértői Bizottság- BTMN, SNI) Módszerek: anamnézis, megfigyelés, kép.vizsgálat (IQ, szem-kéz koordináció, szociális készségek vizsgálata, kiegészítő személyiség vizsgálat) 3. Pszichogén eredetű zavar: Pszichológiai vizsgálat (olykor szakorvosi vizsgálattal együtt: pszichológus-pszichiáter) Gyermek fejlődésére ható külső-belső faktorok feltárása Módszerek: szülőkkel interjú, anamnézis, szem.vizsgálat (projektív tesztek, kérdőív, beszélgetés, kieg.)

A befogadó pedagógust segítő nevelési szempontok viselkedészavar esetében

1. Ültetés: - A magatartási zavarokat mutató gyermek esetében, mind a motiváció mind a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. 2. A figyelem huzamosabb fenntartása: - A figyelmet felkeltő, fenntartó módszerek gyakoribb alkalmazása. - A tantárgytól függően segítheti az érdeklődés, a motiváció fenntartását, a viselkedéses tünetek csökkenését. 3. Követelmény: - kerülni a túlkövetelést -alacsony elvárást 4. Alkalmazkodás segítése -Konfliktushelyzetbe beavatkozás -Ismerni a tanulót (kommunikációja, önbizalma, viselkedése siker vagy kudarc esetén) 5. Szabályok kialakítása -Körülhatárolni, hogy mi a jó, a rossz -Következetesség 6. Együttműködés a családdal -Gy. szociokulturális körny. megismerése - Problémamegoldásban együttműködés -Nevelési módszerek megosztás (szülő és ped. tapasztalat) -Túlkövetelés megszüntetése 7. Együttműködés más szakemberekkel 8. Reális énkép kialakítása -Sok negatív visszajelzés Megoldás: -érdeklődésnek megfelelő feladatok. -Hasonló érdeklődésű gyermekekkel. -> pozitív visszajelzés. Felismeri, hogy miben jó. 9. Tanár-diák kapcsolat -NE csak ismeretközlés és visszakérdezés legyen -Kétoldalú kommunikáció tanár-diák között -Egyéni szükségletek figyelembe vétele -Nyitottság, elfogadás

Szociális képességek fejlesztése a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek keretében

5-6. évfolyam A műveltségterületen középpontba kell állítani a (1) múlt reális megismerését, (2) a pontos tájékozódást térben és időben, (3) a nemzeti- és európai identitástudat kialakítását, (4) az ok-okozati összefüggések láttatását. -A tanulóknak képessé kell válniuk az alapvető tanulságok levonására, az ítéletalkotásra, a törvényszerűségek felismerésére, a véleménynyilvánításra. -Ebben a szakaszban ismerkednek meg a tanulók a történelmi időszámítással, a történelmi korokkal és színterekkel. -A különböző képek, szemléltetések, digitális tananyagok segítik a tájékozódást a történelmikorokban. -A történelmi képzetek helyes kialakítását dramatikus technikák alkalmazása segíti. 7-8. évfolyam -A történelem tanításának alapvető célja ebben a szakaszban nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek felelevenítése a kritikai gondolkodás tükrében. -Felébressze az enyhe értelmi fogyatékos tanulókban a társadalom kérdései iránt való érdeklődést, elősegítse a diákok hazaszeretetének további erősödését, továbbá hozzásegítse őket ahhoz, hogy elfogadják Magyarország jogilag szabályozott demokratikus értékeit. -Tér- és időbeli tájékozódási képesség fejlesztése, -időbeli viszonyítás képességének kialakítása; -a különböző társadalmak kultúrájának és életmódjának megismertetése; -az ok- okozati összefüggések, -következtetésekre, a véleménynyilvánításra.

A fogyatékos fiatalok szakképzésének múltja

A XIX. század folyamán a siket, a vak, valamint az értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok számára szervezett „gyógypedagógiai intézetek" mindegyike foglalkozott szakképzéssel is, így az a néhány jó képességű tanuló, aki akkoriban egyáltalán képzésben részesülhetett közülük, az iskolát elvégezve szakmát is kapott a kezébe. A siket lányok közül ekkoriban sokan lettek hímzőnők, a fiúk cipészek, a vak fiatalok pedig például kosárfonók, kefekötők, zenészek. A fogyatékos gyermekek tankötelezettségének bevezetésétől, 1922-től kezdve ugyanakkor kizárólag gyógypedagógiai iskolák voltak elérhetőek számukra egészen 1985-ig, amikor megnyílt az út az integráció felé, bár ennek megvalósításához először az 1993-as közoktatási törvény nyújtott támogatást: emelt normatívát, csökkentett osztálylétszámot, és rehabilitációs órákat.

Figyelemzavar

A figyelemzavar tüneteit környezeti hatások is kiválthatják, lehet átmeneti is, de csak akkor beszélünk figyelemzavarról, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket, környezetfüggetlenek, a szokottnál tartósabbak, erősebbek, és egyszerre több területen is megnyilvánulnak

Az oktatás szerepe a munkában való elhelyezkedéshez

A fogyatékos személyek iskolai oktatásának sikeressége abban is mérhető, hogy milyen mérték- ben képes felkészíteni a tanulókat a munkavégzésre. § A fogyatékosok átlagos képzettsége jóval alulmarad a lakossági átlaghoz képest à legtöbbször csak alacsony beosztású, rosszul fizetett, instabil állásokhoz jutnak § Az izolált képzés gyakran szűk spektrumú szakképzéssel jár együtt. § Döntően alacsony társadalmi státuszú csoportokból származnak: o A családi környezet nem ösztönző a gyerekek számára a továbbtanulásra és a munkaerő- piaci karrierre. o A szegény családok nem tudják támogatni a gyermek továbbtanulását -- ez alapozná meg a munkaerőpiaci előmenetelt. § Az oktatás (OKJ) eszköz a sikeres társadalmi integráció felé o A fogyatékosok igen kis csoportja az, aki relatíve egyáltalán nem munkaképes. o Egyenlő munkaerő-piaci hozzáférést kell biztosítani, egyenlő és diszkriminációmentes oktatást, szakképzést - OKJ - és foglalkozást Mivel a továbbtanulás nem reális esély az értelmi fogyatékos személyeknek, így a munkavál- lalói szerepre kell őket felkészíteni.

Az 1961. évi III. oktatási törvény

A fogyatékosok iskoláztatási jogát az alaptörvényben megerősítő első átfogó oktatási törvény - Átfogó oktatási törvény!!!! -Kinyilvánítja a fogyatékos gyermekek iskolázási jogát!!!! -A "képezhetetlen" gyermekeket felmenti az iskolalátogatás alól -Később ez szakmai reformok megindulásához vezet Eredménye: o Előírja, hogy a tankötelezettség teljesítése minden esetben az általános iskolában kezdődik meg o Jelentős változás az intézményrendszerben Ismét kettéválik az értelmi fogyatékos gyermekek oktatása (1964) § "kisegítő iskola" (a régi) § "foglalkoztató iskola" (az új) <--- ez nem szünteti meg a főleg a kisegítőt érintő beiskolázási, kiválasztási folyamat problematikáját Az intézményrendszer felépítése: · Az értelmi fogyatékos személyek kategóriájának hármas "felosztásához" kapcsolódik § "idióták", "képezhetetlenek" - "egészségügyi gyermekotthon" § "imbecillisek"- "foglalkoztató iskola" § "debilisek" - "kisegítő iskola"

2002 - Madridi Nyilatkozat (EU)

A fogyatékosokat is megilletik azok a jogok, amik a nem fogyatékosokat; önálló állampolgároknak és fogyasztóknak kell őket tekinteni; nagyobb önállóságot, felelősséget kell biztosítani az őket érintő ügyekben; támogató, hozzáférhető környezet kialakítása. · diszkrimináció-mentesség + pozitív cselekvés · „School for all" à integráció/inklúzió

Defektológia

A gyermeki hibákkal foglalkozó tan, speciális pedagógia, pszichológia, defektusok kompenzációját/korrekcióját segítő technikai eszközök

Gyógypedagógia

A gyógypedagógia interdiszciplináris embertudomány (össztudomány), a gyógypedagógiai segítséget igénylő személyek és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés, nevelés, terápia, képzés, kísérés, rehabilitáció tudománya.

Defektológia

A gyógypedagógia-elmélet egyik legelső irányzata. A 19-20. sz. fordulóján, a reformpedagógiai irányzatok megjelenésével és a gyermeklélektan kialakulásának hatására indult el a gyermektanulmányozási mozgalom. Ennek egyik iránya a gyermeki fejlődés eltéréseinek tanulmányozása (iskolai tanulás, mentális képességek, intelligencia) - anomáliás gyermekek pszichológiai megismerésével és különleges nevelésével foglalkozó irányzat. Középpontban az orvosi diagnosztika, a szervi-biológiai károsodás hatásának vizsgálata. Alapelve a sérült pszichikus folyamatok kompenzációja à korrekciós nevelés Kezdeti időszak tudományágai: - speciális pedagógia (logopédia, oligofrén, szurdo.), - speciális pszichológia, - neuro fiziológia, - defektusok kompenzációját és korrekcióját segítő technikai eszközök fejlesztése. A deficitorientált szemléletnek az 1960-as, 1970-es években jelentek meg az első kritikái.

Egyéni fejlesztési terv

A gyógypedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, amely segíti az egyéni képességstruktúrához és szükségletekhez igazított, egyénre szabott fejlesztést. Jellemzője, hogy kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más gyermekre nem alkalmazható. Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus napi munkájához is segítséget ad, vezérfonal és támpont. Használatával lehetővé válik, hogy a pedagógus az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás szervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyediségéhez igazítsa. Tanórai munkájába is tudatosan be tudja építeni az érintett tanulók speciális fejlesztésének elemeit, így a pedagógiai folyamat egészében érvényesíthető, a sajátos nevelési igénynek megfelelő differenciálás. Az egyéni fejlesztési terv időbeli hatálya 3 hónap (negyedév), 6 hónap (félév), 9 hónap (egy tanév) időtartamú egyaránt lehet. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulását folyamatos pedagógiai diagnosztika segítségével nyomon kell követni, a kontroll és a visszacsatolás elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus indokolt esetben változtathatja, módosíthatja.

Gyógypedagógusi kompetenciák az alapképzés utáni időszakban és a társágazatokban

A gyógypedagógus kompetenciája, tevékenysége tehát rendkívül széleskörű. Szűkebb értelem- ben a gyógypedagógus az oktatási, nevelési, terápiás, rehabilitációs eljárásokkal közvetlenül az akadályozottságot, korlátozottságot kívánja enyhíteni, csökkenteni és ezzel közvetve befolyásolni a fogyatékosság állapotát is. A gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység területei te- hát lefedik a különféle speciális diagnosztikai, fejlesztő, nevelő, terápiás és rehabilitációs metódusok széles spektrumát és folyamatos fejlesztését, valamint a prevenciós lehetőségeket is. A gyógypedagógia és a gyógypedagógus kompetenciájának bővülése legtágabb értelmezésben magában foglalja a speciális nevelési igények mellett a külön támogatást igénylő fogyatékos személyek egészségvédelmét, szociális biztonságát, munkaerő-piaci helyzetét, életminőségét, az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetben való részvétel feltételeinek támogatását.

Magatartászavar

A magatartászavar speciális gyűjtőfogalom, ami magában foglalja azokat a viselkedésbeli formákat, amelyek az átlagostól való jelentős eltérést mutatnak.

Életminőség mérése

A jóléti országokban a döntéshozók már elfogadják, hogy a mindenkori kormánynak, a szociálpolitikának nem elég csak anyagi és egészségügyi ráfordításokkal "segíteni" a fogyatékkal élők életminőségének javítását, mert az életminőségnek nemcsak anyagi és egészségi /egészségügyi meghatározói vannak. Az életminőség felmérésének lehetséges módszerei 3 módszer és ezek kombinációi: · Vizuális analóg skála - végpontok értelmezése, megjelölés, önértékelés · Kérdőívek - zárt kérdésekkel · Dokumentált viselkedés megfigyelés - súlyos kognitív és/vagy kommunikációs problémák esetén. Életminőséget mérő kérdőívek: · Generikus kérdőívek - egészséggel összefüggő életminőség jellemzők általánosságban · Specifikus kérdőívek - konkrét betegségben/fogyatékosságban szenvedő csoportot vizsgál · Moduláris kérdőívek - generikus elemek különböző betegségek/fogyatékosságra vonatkozó modul

Az inkluzív iskola

A kirekesztés és a kirekesztettség valamennyi formájának megelőzése. · Pozitív teljesítményelvárás. · Meleg, elfogadó iskolai légkör. · Együttműködés, kooperáció. · Alacsony fluktuáció a tanárok és a tanítványok között. · Együttműködés a szülőkkel. · Gyermekközpontúság. · Tevékenységre orientált oktatás, tanulási tapasztalatokon keresztüli problémamegoldás. · Elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitűdök megváltoztatása. · A speciális nevelési szükségletek maximális figyelembevétele. · A tanulási nehézségek esetén a probléma kutatása. · Gyakorlatorientált tanítás, segítő támogatás. · Hatékony nevelési-oktatási módszerek biztosítása, melyek alkalmasak valamennyi gyermek sikeres fejlesztésére. Egyéni fejlesztési terv, kooperatív tanulás, differenciált követelmények. · Tanárok és segítő szakemberek (pszichológus, terapeuta, gyógytornász, logopédus, orvos) ha- tékony együttműködése · Az erősségekre, kompetenciákra támaszkodás. · Megfelelő technikai eszközök biztosítása. · Komplex értékelés. · Belső differenciálás, individualizáció, tevékenységorientáció.

Kognitív képességek

A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést. Kognitív képességek/ folyamatok = megismerő képességek/folyamatok. A folyamatok két nagy csoportja (Keményné, 2006): - közvetlen (érzékelés, észlelés, figyelem) - közvetett (emlékezés, képzelet, gondolkodás)

Kreativitás fogalma

A kreativitás (alkotókészség/képesség) alatt a személyiség egyedi tulajdonságainak, gondolati- és cselekvési képességeinek sajátos összerendezettségét értjük. Minden olyan mozzanatot és tényezőt a személyiségen belül, amelyek lehetővé tesznek valamilyen szintű alkotást, és emellett még a viselkedésben és a magatartásban is megjelennek. -A vizuális kreativitás: az önkifejezés és a feszültségoldás sajátos eszköze. -Az akusztikus kreativitás során a zene és az ének segítségével valósul meg a személyiségfejlesztés. -A motoros kreativitás cselekvéses formában juttatja kifejezésre az egyén kreatív szükségleteit. -A verbális kreativitás pedig a divergens gondolkodás alapjait rakja le, ezzel segít a váratlan vagy problémát jelentő élethelyzetek megoldásában.

Törvények, jogszabályok, rendeletek a Magyar oktatásügyben

A kérdéskörhöz kapcsolódó legfontosabb törvények, rendeletek · A Gyermek jogairól szóló - 1991. évi LXIV. törvény New Yorkban, 1989-ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozás, mely szerint a „szo- ciális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekeit veszik figyelembe elsősorban." · A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) az integrált oktatásnak engedett szabad utat. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a közoktatásról 1993. évi LXXIX.tv. 2003. évi módosítása óta nevezzük sajátos nevelési igényűnek (SNI) · A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény; · A fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól, esélyegyenlőségük biztosításáról, a fogyatékosok hátrányainak enyhítéséről rendelkezik, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a társadalom megismer- tetését a fogyatékkal élőkkel, társadalmi elfogadottságuk megerősítését. · A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve és az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (a továbbiakban: Irányelvek) · 2011. CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről (NKT) · 32/2012. EMMI rendelet- SNI gyerekek és tanulók nevelésének, oktatásának irányelve

Kevert magatartási és emocionális zavarok

A meglévő agresszív, disszociális vagy kihívó magatartáshoz depresszió, szorongás vagy más emocionális zavar társul. Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok. A normális fejlődés eltúlzott formáinak tekinthetők. Szokatlanul erős szorongás jelentkezik, és ez tovább tart, mint a szeparációs szorongást jellemző életkor

Metakogníció

A metakogníciót általában a tudásról alkotott tudásként ismerjük. A kogníció felel bizonyos felada- tok megoldásáért, míg a „metakogníción keresztül megértjük, hogy volt elvégezve a feladat".

Motoros kreativitás

A mozgásélmény áll a gyermekekhez a legközelebb. A mozgásfejlesztésen alapuló terápiák feladatsorai a nagy- és finommozgások fejlesztése során érlelik, strukturálják az idegrendszert. Feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik. A motoros kreativitás speciális területe a tánc. -Fejleszti a testtudatot, alkotókészséget, kreativitást, növeli az önismeretet. -Javítja testi-térbeli biztonságukat, idő- és ritmusérzéküket. -Segíti őket az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítésben és az önkifejezésben. -Gondolatok és érzelmek kifejezésének új eszközei lehetnek.

A Kodály-módszer készségfejlesztő hatása

A módszert ugyan Kodály találta ki, de tanítványa Ádám Jenő írta le 1942-ben. A módszer alapelvei a következők: -a relatív szolmizáció -népdaltanítás -kóruséneklést is. Mindezek eredménye pedig a zenei írás-olvasás. A zene eszköz, a gyermeknevelés középpontjába helyezi. A módszer legfőbb központja az éneklés: játékos mozgáshoz kötött dalok, a közös éneklés. Legfontosabb kornak az óvodáskort és a kisiskoláskort tekinti. Az ének a beszédfejlődésben is fontos. beszédértés, a szó hangalakra irányulása. A rím a tagolást segíti. A személyiségformálás mellett azonban a zenetanulás általános igényszintnövelő-, valamint transzferhatásaival is tisztában volt Kodály.

A vizuális kreativitás

A nevelés egyik fontos eszköze. Alapvetően a képi kifejezés, ábrázolás, kompozíciós eljárások megismerése és alkalmazása a területe. A vizuális kommunikáció, mint kifejezési lehetőség a saját információk megjelenítéséhez segít. Pótolja és kiegészíti a verbális kommunikációt, önkifejezési eszköztárat bővít.

Különpedagógia

A neveléstudomány egyik ága. A klasszikus fogyatékossági csoportok pontos tipológiai leírását részben orvosi diagnosztikai, részben pszichometriai kritériumokra építi. Kompetenciakörébe tartozónak tekinti, akik a különpedagógia módszereivel, akik a különpedagógia intézményeiben fejleszthetők. Diszciplináris struktúráját 9 fogyatékossági csoport sajátosságainak megfelelően írja le: - vakok - gyengén látók - siketek - nagyothallók - értelmileg (szellemileg) akadályozottak - tanulásban akadályozottak - beszédben akadályozottak - testileg akadályozottak - magatartásbeli zavart mutatók Fejlesztő és állapot romlást megelőző preventív pedagógiai módszereket alkalmaz. Speciális különnevelési segítséget kizárólag a szegregált intézményhálózat képes biztosítani. Cél: a pedagógiai védő környezet megteremtése. 1970-es évektől változott a szemléletmód (együttnevelés)

Göllesz Viktor műhelye

A rehabilitáció jelentőségét képviselte leghatározottabban a magyar gyógypedagógiában. Úgy vélte, hogy az iskola intoleráns magatartása az egyik mozgatórugója a fogyatékos gyermekek elkülönített nevelésének. Az "intézményes izoláció" a rehabilitáció útjában áll. Komplex gyógypedagógiai rehabilitáció: munkára való felkészítés, munkahelyi beválás, életvezetés, társadalmi beilleszkedés. "A gyógypedagógiai nevelés rehabilitációs célkitűzés nélkül olyan, mint az örökös vetés aratás nélkül." Kutatásaiban fontos szerepet kapott a fogyatékos ember és környezetének kölcsönhatása, életminőség javítása, valamint a szociális környezet megfelelő átalakításhoz szükséges kísérleti tapasztalatok feltárása és rendszerezése. Szerinte nem a gyereket kell kivenni az osztályból, hanem a gyógypedagógiát kell meghívni.

Gyógypedagógiai szempontú integráció

A sajátos nevelési igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen „többségi") óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási intézményeiben, illetve a felsőoktatás intézményeiben megvalósulónevelése,oktatása,képzésemegfelelőfeltételekbiztosításamellett.

Integrációs pedagógia

A speciális nevelés alternatívájaként jelent meg az 1960-as években a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttnevelésének igénye. Egyre jobban terjed területileg és oktatásban is (alapfokú, közép, felső). Kezdetben nincs jogi szabály, feltételek hiánya, pedagógus felkészületlensége. Minden integrált nevelési helyzet egyszeri, individuális. 1980-as években alakult ki az integrációs pedagógia. Emberi méltóság sérthetetlen, emberkép meghatározó értéke, pozitív diszkrimináció, szolidaritás. Olyan általános pedagógiát kell megalkotni, amely természetesnek tartja az emberi különbözőségeket és azt a mindennapi gyakorlatban is képes akceptálni. ¬ Az elméletek gyakran nem kizárólagosan váltják egymást, hanem párhuzamosan vannak jelen.

Tanulásban akadályozott tanulók tankötelezettsége

A tanulásban akadályozott tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti, de ez meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.

Tanmenet

A tartalmakat évfolyamokra, azon belül témákra bontja; általában egy tanévre szól; több tanár is használhatja.

A szexuális nevelés

A szexualitás lényege az intimitás, bizalom. A szexuális nevelés célja elsődlegesen a szexuális egészség biztosítása Más megfogalmazásban a nemi nevelés célja a szexuális kultúra átadása, elsajátíttatása, s ezzel az egyének harmonikus beilleszkedésének elősegítése, vagyis a szexuális szocializáció. (WHO) Szex- uális nevelés a Tanulásban akadályozottaknál - az iskolára hárul, a szülők elhárítják egy elhanyag- olt terület! · fontos a családi élet és a szexualitás összekapcsolása: szexuális kötődés szülők között · prüdéria elkerülése, megfelelő kifejezések megtanulása, de egyben az intimitás és szokások megtartása · egészségvédelem hangsúlyozása, fogamzásgátlás, higiéniás szokások ismerete · egészségügyi felvilágosítás, érzelmi és szociális tartalom képzőművészeti alkotások - jó kiindulás

Szociális kompetencia definíciói

A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális készségek azok a reakciók, melyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy szociálisan elfogadható legyen és ne mások kárára történjék.

A szociális kompetenciaterület öt nagy kompetencia csoportja

A szociális kompetenciaterület öt nagy kompetencia csoportra bontható: 1. Önismerettel összefüggő kompetenciák o Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása o Önállóság, autonómia o Identitás, hitelesség 2. Önszabályozás o Érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás o Felelősségvállalás o Tolerancia: nyitottság, véleményelfogadás, bizalom 3. Énhatékonyság-érzés o Pozitív önértékelés o Optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban, egészséges önbizalom, o Belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, részt veszek abban, ami velem történik) 4. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek o Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése, in- formációfeldolgozás o Problémakezelés: problémaazonosítás, problémamegoldás o Szabályalkotás, szabálykövetés o Kreativitás: nyitottság, rugalmasság 5. Társas kompetenciák o Empátia o Kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség o Együttműködés o Konfliktuskezelésv o Segítségkérés o Visszautasítás o Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás o Szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség

Szorongás

A szorongás a viselkedés regressziója, amikor a gyermek életkoránál éretlenebb viselkedési formák jelentkeznek.

Szegregáció

A szó jelentése: elválasztás, elkülönítés, szétválás, hasadás, elkülönülés (Bakos, 1977). Pedagógiai szegregáció: a tanulók, a nevelők vagy az iskolák, személyek vagy csoportok vallási, faji, világnézeti, nemi vagy bármilyen más különbözőség alapján képzett elkülönítése és látványos megkülönböztetése más csoportoktól (Báthory-Falus 1997). Gyógypedagógiai szegregáció: A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és középfokú nevelése és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, esetenként bentlakás biztosításával (Jankó-Brezovai-Vargáné 2001). • A hagyományos gyógypedagógiai gyakorlat legfőbb sajátossága • Fő fogyatékosság szerint kialakított csoportokban történő nevelés-oktatás • A szegregált intézmények gyakran távol működnek a fogyatékkal élők lakóhelyétől, ezért bentlakásos forma jellemző

1921. évi XXX. népoktatási törvény

A tankötelezettséget megerősítő első népoktatási törvény, amely a fogyatékosokra is érvényes · Minden tanköteles korú gyermekre vonatkozik a tankötelezettség!!!! · A fogyatékos ("szervi fogyatkozásban", "ragályos betegségben szenvedő", "elmebeteg vagy tompaelméjű", "többi gyerek erkölcsiségét veszélyeztető" ) tanulók esetében azonban kinyilvánítja a szegregáltan történő oktatást és kizárja őket a nyilvános népiskolából (diszkrimináció). · A tankötelezettség teljesítésének formájáról a miniszternek kell rendelkeznie · Az 1922. évi VKM végrehajtási utasítás megnevezi az erre szolgáló "gyógyítva nevelő iskolákat": "Kisegítő iskolák", "Az ideges és fejletlen gyermekek intézetei", A vakok nevelőintézetei, A siketnémák intézetei, A "gyengeelméjűek intézetei" Ellentmondások: · A törvény kizárja: o "szervi fogyatkozásban" o "ragályos betegségben szenvedő" o "elmebeteg vagy tompaelméjű" o "a többi gyerek erkölcsiségét veszélyeztető" gyermekeket. A végrehajtási utasítás megnevezi: o kisegítő iskolák o az ideges és fejletlen gyermekek intézetei o a vakok nevelőintézetei o a siketnémák intézetei o a gyengeelméjűek intézetei A törvény tanulókról szól <---> az utasítás viszont intézménytípusokról szól. A szakma (Ranschburg Pál...) által és a törvény által deklarált kompetenciakörök nem esnek egybe.

1868. évi XXXVIII. népoktatási törvény

A tankötelezettségről szóló első népoktatási törvény, amely a fogyatékosokra nem érvényes!!!!!!! -Báró Eötvös József alkotása. -6-15 éves korosztályra vonatkozó, a mindennapos elemi népiskoláról szóló törvény. -A fogyatékosokra nézve csak negatívumokat tartalmaz. -> A fogyatékos tanulókra nem vonatkoztatja a tankötelezettséget!!!! -> Felmentés az iskolalátogatás alól - "Testileg vagy szellemileg gyenge gyermekek" ->Kizárás az oktatásból - Elmebeteg vagy "tompaelméjű" gyermekek ->Siketnémákat, vakokat nem említi a törvény. ->A népiskolára vonatkozó szabályozások nem érvényesek a már meglévő gyp.-i intézményekre

Tic-tac zavarok

A tic egy önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos, motoros mozgás vagy hangformálás pl. huhogás szerű hangadás, bizonyos szavak céltalan ismételgetése.

Kijelentés, kérdés

A tudást kijelentéssel, a nem tudást kérdéssel fejezzük ki. A felvetések kérdést hordoznak magukban. Emlékekből kijelentéseket fogalmazunk meg. Életkortól függő a kérdések, magyarázat keresés. Pl. miért nem fagynak meg...? Először a Miért? Majd a Hogyan? kérdések. Ismeretkialakítás első lépése.

Szervezetfejlesztés

A törvény végre nyílt utat adott a gyógypedagógiai innovációnak, és az iskolák országszerte több helyen szervezetfejlesztésbe fogtak, illetve már meglévő szolgáltatásaikat legitimálták - az intézményfenntartók hozzáállásától függően. · Uniós források HEFOP = Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Széleskörű együttműködésre ösztönzött a többségi és a speciális intézmények között. Főpályázói legtöbb esetben a gyógypedagógiai iskolák voltak. 2005-ben az EÁI-k 15%-a már átalalkult EGYMI-vé, 39% pedig tervezte. · 2008 TÁMOP: az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások továbbfejlesztése, valamint új EGYMI-k létrehozása. Cél: egységes standard alapján működjenek. · 2011 újabb pályázat: multifunkcionális forrásközpontok (komplex szolgáltató bázis) kiala- kítása. Néhány EGYMI referencia intézménnyé válása à szakmai színvonala átlagfeletti, mintaadó · 2010/2011 - 73 db EGYMI létezett Mo-n Vannak fehér foltok: Borsod, Szabolcs és Hajdú megye. Ezeken a területeken az SNI gyerekek integrációja nehezített, ugyanis nincs a közelben olyan intézmény, amely biztosítaná a különleges gondozási igényből fakadó szolgáltatásokat. Cél: legalább 20-30 km-en belül legyen gyógypeda- gógiai szolgáltató centrum. · 2011. CXC tv. - Az ellátandó feladatok körét jelentősen leszűkítette. A pedagógiai szakszolgá- lati feladatokat meghagyta, de a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat elvette. Ez jelentős visszalépést jelent.

Internalizáló magatartási problémák

Amikor a személy belső feszültségeit elfojtja és/vagy saját maga ellen fordítja, vagyis a negatív érzelmek „befelé" irányulnak.

Vizuális nevelés/kreativitás

A vizuális kreativitás komplex fejlesztő hatásai: - Képzelet, kreativitás, kifejezőkészség fejlesztése - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése - Alkotó kifejezés-a gyermek fejlettségének megfelelő mód és technika alkalmazásával - A finommotorika, az eszközhasználati készség fejlesztése

Absztrahálás

Amikor a közvetlen észlelés, érzékelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékleteket nélkülözni tudó (általánosabb) szintre emelkedik. Szükséges a fogalmak kialakításához és az összefüggések felismeréséhez. Matematikában: adott tárgytól képi, majd számképi, számjegyes megjelenítésig; számfogalom kialakítása.

Fogyatékosok pedagógiája

Az 1960-as évek végén jelent meg a különpedagógia megújításaként. Bevezette a fogyatékossággal (akadályozottsággal) élő emberek kifejezést. Elméletében a speciális pedagógiák kapnak súlyponti szerepet. Az 1970-es évek végétől materialista irányultság à biológiai-testi és pszichikus és szociális adottságok közötti összefüggést ír le. Kidolgozta a bio- pszicho-szociális egység fogalmát. Magyarországon az 1980-as évektől az oligofrén pedagógiára volt hatással.

Értékirányított pedagógia

Az 1980-as évektől figyelhető meg az a tendencia, hogy a súlyosan fogyatékos emberek méltóságát, élethez való jogát kétségbe vonja. Csökkent a szolidaritás a fogyatékos személyek iránt. à Az értékirányított gyógypedagógia célja: minden ember számára legnagyobb mértékű önállóság, legjobb életminőség megteremtése. Partnerrel való dialógusként fogja fel a tevékenységét: - partner fenntartás nélküli elfogadása, - bizalom a fejlődési lehetőségében, - őszinteség a nevelési helyzetekben. Olyan diagnosztizálásra kellene törekednie, amely az egyéni sajátosságok leírását részesíti előnyben. Mindig gyakorlati irányultságú. Képviselői a legelsők között kezdték meg az integrált nevelés bevezetésének szorgalmazását. Magyarországon Tóth Zoltán elméletében jelenik meg.

WHO és életminőség

Az Egészségügyi Világszervezet életminőség-munkacsoportjának meghatározása szerint: "Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszere, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen ér- telmezett fogalom, amely bonyolult módon magában foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet meghatározó tényezőihez fűződő viszonyát." 1. Testi egészség (betegségtől mentes állapot) 2. Pszichológiai egészség (általános jóllét, önelfogadás, intelligencia, memória) 3. Társas egészség (interperszonális kapcsolatok, kommunikációs készség, intimitás, bizalom) I. Fizikális dimenzió (mozgás, önellátás, funkcionális paraméterek) II. Mentális dimenzió (belső érzelmi-hangulati állapot) III. Szociális dimenzió (társas integrációs szint) BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS MODELL

Ember és társadalom műveltségterület

Az Ember és társadalom műveltségterület a felső tagozatban ismerteti meg a tanulókkal a múltról való tudás jelentőségét; valamint a társadalmi együttélés, a közösséghez tartozás szerepét és lehetőségeit. - történelem, -az erkölcstan, -az etika, -a hon- és népismeret, -a társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek Az Ember és társadalom műveltségterület fontos szerepet kap - a tanulásban akadályozottság kritériumait figyelembe véve - a térbeli és időbeli tájékozódás, valamint az időbeli viszonyítás fejlesztésében. Hozzájárul a tanulásban akadályozott tanulók személyiségének fejlődéséhez, különös tekintettel a kritikai gondolkodásra, a kommunikáció köréhez tartozó tevékenységek hatékony alkalmazására, a nemzeti érzés és az európai tudat erősítésére.

BTMN

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Gondolkodás

Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás fejlesztésének területei: - analógiás gondolkodás fejlesztése - fogalmi gondolkodás fejlesztése - az inverz illetve a divergens gondolkodás fejlesztése - az analítikus-szintetikus gondolkodás fejlesztése - a kauzális gondolkodás fejlesztés A gondolkodás fejlesztése tantárgyakban: - olvasás (a szövegből kinyert információk megértése, rendszerezése, hipotézis felállítása és igazolása); - matematika: a matematika révén való gondolkodásfejlesztés; problémamegoldás; - természettudományos tantárgyak: gyakorlati, tapasztalati mozzanat (mérések, kísérletek, modellalkotás), - tudományos gondolkodás - ha nem csak fogalmakat tanít. Gondolkodást fejlesztő mód- szerek a tantárgyi kereteken túl: problémamegoldás, alkalmazás, aktivizálás.

Tématerv

Az egyes pedagógusok egyes osztályra és témára vonatkozó tervei; tartalmazza a módszereket, eszközöket, szervezési formákat stb.

Az integráció típusai

Az integráció két alapvető típusa: Ø Fogadás: A többségi iskola pedagógiai eljárásain nem sokat változtatva fogadja a fogyatékost, tőle várva el a beilleszkedést. Egyidejűleg külön foglalkozások keretei között kap speciális felkészítést gyógypedagógusoktól, s más segítő szakemberektől a tanuló. Ø Befogadás: Az iskola megváltozik. Hatékony iskolává igyekszik válni minden gyermek, így a speciális nevelési szükségletű számára is. Az integráción túl az inkluzív iskola befogadó, a pedagógusok felkészültsége, a tanítási programok, a szervezési formák, a tárgyi feltételek biztosítottsága miatt alkalmazkodni tud a gyermekek különböző személyiségjegyeihez, tanulási stílusához, üteméhez, biztosítva a nevelési lehetőségek igazságosságát.

Inklúzió

Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbség az inklúzió: fogadás - integráció és a befogadás - inklúzió.

Integráció

Az integráció „az a folyamat, amely a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek közötti interakció maximális megvalósulását célozza." (Evans és mtsai 1996.) A két fél egymáshoz való alkalmazkodásának folyamata: Ø Asszimiláció: a beilleszkedő alkalmazkodik a többséghez. Ø Akkomodáció: a többség kényszerül alkalmazkodni. Ø Adaptáció: kölcsönös az alkalmazkodás Az integráció fogalma Ø Az integráció fogalmának meghatározása során kiindulhatunk a Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározásából, hogy .. "a folyamat során több különálló rész nagyobb egészbe, egységbe illeszkedik, beolvad, egységesül." (Juhász J. 1989.)

Tanulásban akadályozott tanulók integrált nevelésének történeti áttekintése (Hazai)

Az integrált oktatás kialakulása hazánkban sajátos utat járt be, nem a civil szféra politikai síkú megközelítése, hanem a gyógypedagógiai tanárképzés szakmai erőinek oldaláról indult. 1910: "érzékhiányokban szenvedő és gyengeelméjű gyerekek" együttnevelése 1980-as évek: · 1981 - hallássérült gyerekek integrációjáról kutatás · 1987 - testi fogyatékos, látássérült, értelmileg és tanulásban akadályozottak integrációjáról is kutatás · tanítóképzés és gyógypedagógiai tartalmak közelítése: BGGYTF és a tanítóképző főiskola elindította a tanítójelöltek problémás gyermekek nevelésére történő felkészítését → nem lettek gyógypedagógusok, de felkészültek az ált. iskolás problémás gyermekek ellátására ß az integráció egyik feltétele: felkészült szakemberek!!! 1991: "Korrekciós nevelés tudományos megalapozása" című kutatás - Párdányi Dóra 4 enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, egy általános iskola mellett működő kihelyezett tagozat többszörösen összevont osztályába járó tanuló vett részt a többségi iskoláztatásban Zsákán (részleges integrációban) 1990-es évek: · Erős ellenérzés a tanulásban akadályozott gyerekek többségi iskoláiban történő oktatásával szemben, de a feszültség a '90-es évek közepére oldódott a tapasztalatok hatására. · Pedagógusképzésben lassú előremozdulás: Bárczi és a Tanítóképző Főiskola együttműködése - külföldi integrációs modellek megismerése, főiskolai tantervek közelítése · Terapeutaképzés: tanulásban akadályozott gyerekek segítése a többségi iskolában 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény: A kísérleti jelleggel bevezetett integrált oktatás legitimizálása 1993-95: Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (FEFA) pályázat A nyert támogatással a főiskola integrációs projektjének résztémája volt a tanulásban akadályozott gyermekek kéttanáros modellben történő oktatása a többségi iskolában.

Hazai tapasztalatok és iránymutatások

Az utóbbi évtizedben már a hazai jogrendszerben is különös jelentőséggel bír minden tanuló képzése, szakmatanulása, amelybe beleértik az SNI fiatalokat is. Szakképzésük támogatása a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellett a szakképzési, felnőttképzési törvényben, azok rendeleteiben és a szakképzés-fejlesztési dokumentumokban is jelen van. A fenti törvények normatív támogatást garantálnak a befogadó intézmények számára, amelynek összegéből biztosíthatók a szükséges pedagógiai többlettámogatások. Az SNI fiatalok támogatása nemcsak a saját érdeküket szolgálja, ezért a NAT közös értékként, nevelési célként tekint többek között a másokért való felelősség vállalásra és önkéntességre: „célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét")

Verbális kreativitás

Az élet új, akár szokatlan, váratlan problémák megoldása elé is állíthat bennünket. De sokszor maga a feladat sem világos, ezért először magát a jelenséget, a problémát kell felismerni. Itt tudunk segíteni a verbális kreativitás fejlesztésével. Különösen bonyolult esetekben pedig meghökkentő és új megoldások választásával kiérdemelhetjük mások elismerését is. Mindezen lépések átfogó vizsgálata vezet el a kreativitáshoz, azon tulajdonsághoz, amely révén egy-egy feladat sikeresen megoldhatóvá válik.

Életminőség fogalma

Az életminőséget, illetve a jólétet nemcsak mérni, de még meghatározni is nehéz, hiszen eltérő tényezők alapján lehet definiálni. Számos kutató foglalkozik(ott) e témával, mivel még sem elmé- leti, sem gyakorlati megfogalmazása nem tisztázott eléggé. Lényegénél fogva szubjektív, mert az emberek sok mindenben különböznek egymástól, ahogyan a különböző nemzetek és csoportok is. Az életminőség ma egyike mind a köznyelvben, mind pedig az orvosi, élettani szakirodalmakban igen gyakran használt fogalmaknak. A mai napig nincsen általánosan elfogadott definíciója! Az életminőség lényegében a boldogság- gal azonos, s hétköznapi értelemben az élettel való elégedettség, illetve elégedetlenség mértékét lehet leginkább definiálni. Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan az életterének kultúrája, értékrendszerei, vmint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. A fogalom tágabb értelemben: fizikai egészség, pszichés állapot, függetlenségi fok, társadalmi kapcsolat, személyes hit, környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszony.

Externalizáció

Az érintettek nem képesek önmagukban dolgozni nehéz érzéseiken, rögtön a külvilágra vetítik azokat. Ebbe a kategóriába sorolható a figyelemhiányos/ hiperaktivitás zavar, vagyis az ADHD, a viselkedési zavar és az oppozíciós zavar.

Enyhe értelmi fogyatékosság

Az értelmi fogyatékosság (oligofrénia) átfogó kifejezése mindazoknak a különböző súlyossági fokú állapotoknak, melyekre elsősorban az intellektus károsodása jellemző. Ez az állapot a neuroendokrin rendszer strukturális csökkentértékűségén vagy sérülésén, illetve funkciózavarán alapszik. Jellemzője, hogy öröklött vagy veleszületett ill. a korai életszakaszokban keletkezett maradandó, irreverzibilis, egész életen át tartó és bár a fejlődés és speciális fejlesztés lehetősége fennáll, az állapot nem szüntethető meg és az értelmi erők elsődleges károsodása mellett az egész személyiség zavarát hozza létre. Intelligencia értékük 50-69 IQ tartományba esik

Viselkedési Zavarok

Jellemzője a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartásséma. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól.

Bárczi Gusztáv műhelye

Bárczi az agykérgi siketnémaság orvosi leírásával szerzett nemzetközi elismertséget. Hallásnevelési eljárásának lényege, hogy a kognitív funkciók fejlesztésével észleleti teljesítménynövekedés érhető el. A defektológia hatást gyakorolt Bárczi elméletképző munkásságára. A defektológiai irányzat alapján dolgozta ki az egységes gyógypedagógia fiziológiai értelmezését. Meghatározása szerint a gyógypedagógia mindazokkal a gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozik, akiknek az I. vagy II. jelzőrendszere sérült vagy a kettő közötti kapcsolatban zavar áll fenn. Azt vette figyelembe, hogy az idegrendszer mely területeit érintette a sérülés. Cél: kompenzációs alkalmazkodások kifejlesztése I. jelzőrendszer: állatokéval közös (fény, hang, illat, ízlelés, tapintás érzékelése) II. jelzőrendszer: emberi többlet, beszédfunkció, megteremti az elvont gondolkodást Az ép gyermekeknél az oktatás túlnyomórészt a II. jelzőrendszer közvetítésével történik, míg a sérült gyermekeknél először ki kell küszöbölni az I. jelzőrendszer hiányosságait ill. meg kell teremteni a két jelzőrendszer kapcsolatát.

Készségfejlesztő Iskola

Célcsoport: · a középsúlyos fokban értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását · a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket

Szociális képességek fejlesztése a hon- és népismeret keretében: céljai és feladatai, tanítási mód- szerei, feladatok

Céljai és feladatai -A tanuló ismeri Magyarország nemzeti hagyományait és értékeit. -Fogalmi képet alkot arról, hogy a magyar kultúra az európai művelődés szerves részét alkotja; ismeretekkel rendelkezik szűkebb és tágabb környezetének múltjáról és jelenéről. -Hazánk főbb tájegységeit megkülönbözteti, azokhoz kapcsolódva néhány jellegzetességről szóban és/vagy írásban, néhány mondatban beszámol. -Nagyszülei és szülei életéről tájékozódik; képet alkot gyermek- és felnőttkorukról, különös tekintettel a régmúlt idők hétköznapjaira, ünnepnapjaira. -A nemzetközi hírnevet szerző művészek és tudósok közül néhányat megnevez, munkásságuk iránt érdeklődik. Folyamatosan erősödő nemzeti identitástudattal rendelkezik.

A gyógypedagógus sajátos szerepe és feladatai a szakiskolában és a készségfejlesztő iskolában

Célok, feladatok: · Előzetes tudás megőrzése, tovább építése · Önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása · Kompenzáció, korrekció · Szakmatanulási motiváció Gyógypedagógus feladata: · Általános tudás elmélyítése, szinten tartása · Szociális kompetenciák fejlesztése · Problémamegoldó készség fejlesztése · Tevékenységközpontú tanulásszervezés

DALY

DALY = Egészségkárosodással korrigált életévek Egyetlen mutatóban összegzi a korai halálozás következtében elvesztett életéveket - tehát a mor- talitást a károsodott egészségi állapotban leélt éveket - vagyis a morbiditást. Egy DALY egyenlő egy olyan életévnyi veszteséggel, amit teljes egészségben lehetett volna megélni. Ezt a mutatót a betegség teher mérésére, annak számszerűsítésére alakították ki.

Gyógypedagógiai szemléletmódok

Deficitorientált szemlélet: hiányra helyezi a hangsúlyt, milyen arányban térnek el az átlagtól. Pszichometriai kritérium - IQ. Holisztikus szemlélet: egész embert nézi, teljes személyiséggel foglalkozik, melynek akadályozottság csak egy része. Ökológiai szemlélet: Az embert a környezetével együtt, annak kölcsönhatásával kell vizsgálni. A környezetet kell az akadályozott gyermekekhez igazítani.

Óraterv

Egy tanár egy adott osztály egy adott órájára vonatkozó terve.

Paradigma

Egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei egy adott korszakban. Ulrich Bleidick a gyógypedagógia 4 elméleti paradigmája: 1. A személyorientált paradigma a fogyatékosságot individuális tulajdonságnak tekinti, az eltéréseket a személyen belül keletkező, orvosi vagy pszichodiagnosztikus eszközökkel leírható kategóriákként írja le. A fogyatékosság ebben a megközelítésben negatív irányú eltérés a biológiai vagy pszichometrikus normától, az individuumon belüli okokra visszavezethető funkciózavar. 2. Az interakciós paradigma már az interperszonális térben vizsgálódik, így a fogyatékosságot inkább tekinti a többiek aktuális szociális elvárásainak, pontosabban az ezeknek való nem megfelelésnek. 3. A rendszerelméleti paradigma a fogyatékosságot makroszinten igyekszik meghatározni, ahol egyesek többé-kevésbé indokolt módon kiszorulnak egyes társadalmi ellátórendszerekből. Mindenekelőtt a közoktatási és szakképzési rendszerek szelekciós mechanizmusai érdeklik, melyek mentén azokat, akik nem felelnek meg a többségi intézmények teljesítményelvárásainak, a rendszer megfelelő minősítő testületei ellátnak a fogyatékosság vagy a sajátos nevelési igény adminisztratív kategóriáival, ami sok esetben vezet szegregált, speciális ellátáshoz. 4. A politoökonómiai (materialista) paradigma a fogyatékosságot a társadalom produktumának tekinti, amely a fogyatékosnak minősített népességet speciális iskolákban, olcsó munkaerőknek képezi ki.

EGYMI

Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosításában született meg, amely lehetőséget adott az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények létrehozására. Az integrációban tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítése céljából egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény hozható létre, mely ellátja a pedagógiai szakszolgálat feladatait is (pl. utazótanári hálózat működése). Segíti a szülőt tanácsadás formájában, a pedagógust nevelő munkája során. A szolgáltatás csak különleges gondozásra jogosult szakértői vélemény alapján vehető igénybe, ha a gyermek nappali rendszerű nevelés-oktatásban részesül. (

·A rehabilitációs szolgáltatók feladata

Elhelyezett dolgozók későbbi sorsának követése. · A rehabilitációs szolgáltatók eredményesek: ügyfeleik felét-harmadát a nyílt munkaerőpi- acon tudják elhelyezni. · Bértámogatások a rehabilitációs szakértelemmel rendelkező foglalkoztatóknak. · Szükségesek a megfelelő ösztönzők kialakítása a munkáltatók számára

- Emlékezés fejlesztése:

Emlékezés folyamata: -bevésés (kódolás) és - felidézés (előhívás). A bevésés gyakorisága, időigénye, a felidézés minősége gyermekenként különböző. A tanulásban akadályozott gyermekek segítséget igényelnek mindkét szakaszban. Pl. ismétlések számának növelése változatos módon, új ismeret hozzákapcsolása a régihez, a rövid távú emlékezetből a megtartó emlékezetbe való átvitel intenzív bevéséssel, a tanultak pihentetésével, érlelésével; felidézés segítése az emlékezés elindításával, megértés alapú bevésés, a felidézést segítő tám- pontok, kontextus, felidézés időpontja.

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés) Európai mesevilág, Középkor, Reneszánsz

Európai mesevilág Az alácsempészett gyermekek nem emberek, elterjedt volt, különösen a középkorban. Az alácsempészett gyermek a régi balhiedelem szerint az egészségesen született helyébe csempész a szülést követően valamely gonosz túlvilági lény. A boszorkányfattyú nem más, mint a súlyos fizikai fogyatékossággal született gyermek eredetmeséje: az asszony az ördöggel hál, boszorkánnyá lesz, s gyermeke a boszorkányfattyú. Középkor - korai szakasz § jelentős a babonák szerepe à megvetés, büntetés, elpusztítás § a katolikus tanok félremagyarázása, különböző spekulációk, inhumánus felfogás § többnyire negatív szerep jut a fogyatékos személyeknek à falu bolondja, cirkuszi törpe... § megjelenik a fogyatékos vagy (fertőző) beteg gondozása - főleg vallásos jószolgálatként § szervezett szegénygondozás részeként à menhelyek, kórházjellegű intézmények jönnek létre Középkor - Reneszánsz időszaka § adatok a magasan képzett fogyatékos személyekről pl. vak - muzsikus, vak - matematikus § feltehetően a szűkebb környezet gondoskodik a képzésükről à (gazdagok - magántanító, köznép - helyi tanítómester)

Kognitív kép. fejlesztése

Fejlesztés (célok és feladatok): - figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése - érzékelés, észlelés fejlesztése - emlékezet fejlesztése - gondolkodás fejlesztése (analógiás gondolkodás, fogalmi gondolkodás, inverz és di- vergens gondolkodás, analitikus-szintetikus gondolkodás, kauzális gondolkodás fejlesztése).

Szociális kompetencia fejlesztési lehetőségek

Fejlesztési lehetőségek: · modellnyújtás · szerepjáték · szerepcsere · történetek megbeszélése

Funkcionális integráció

Funkcionális integráció · Az együttnevelés legmagasabb szintje. · Nem választják szét a gyerekeket, hanem együtt tevékenykednek. · Két fokozata van: Ø Egyszerűbb formája a részleges integráció: amikor az idő egy részében történik az együttes tevékenység pl. ének-zene, rajz, testnevelés óra. Ø Magasabb fokozata a teljes integráció, amely az együttnevelés célja. A SNI gyermekek teljes idejüket az ép társaik között töltik.

Geometria

Geometria: 5-6. osztály: Geometriai alakzatok konstruálása (megalkotása), kreativitás és finommotorika fejlesztése. Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, térben és mennyiségek között. Becslés, mérés és számolás gyakoroltatása. Fogalmi gondolkodás fejlesztése. 7-8. osztály: Konstruálás, kreativitás fejlesztése sík- és térmértani alakzatok előállításával, fogalomalkotás. Szerkesztési ismeretek bővítése, szerkesztőeszközök egyre pontosabb használata, finommotorika fejlesztése. A tiszta, áttekinthető munka iránti igény kialakítása. Becslés, mérés ké- pességének fejlesztése. Mértékváltások következtetéssel, analógiás gondolkodás fejlesztése. Geometriai tevékenységek: konstruálások, válogatások; transzformációk; tájékozódás térben, síkban, vonalon; geometriai alakzatok mérhető tulajdonságai; mérés, mértékegységek; geometriai szerkesztések: vonalzó, körző, szögmérő használata, stb.; geometriai számítások.

Habilitáció

Gyógypedagógiai értelmezés szerint a habilitáció a veleszületett ok, fejlődési rendellenesség vagy betegség miatt fejlődésükben megzavart és ezért a közösségi részvételben akadályozott személyre irányul. Olyan, a társadalom által biztosított, szervezett tevékenységek és támogatások rendszere, amelyek segítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható, kiteljesíthető. A habilitáció az az eljárás (képességfejlesztés, eszközzel való ellátás), amelynek célja az elveszett képességek pótlása. A rehabilitáció a megmaradt képességek fejlesztésén alapul, a habilitáció más eszközökkel az eredeti funkció pótlását jelenti.

Halmazok:

Halmazok: A halmazokkal kapcsolatos tevékenységeket egy, majd több szempont szerinti válogatásokkal kezdjük. A halmaz elemeit megadhatjuk valamilyen tulajdonsággal, vagy az elemek felsorolásával. A halmaz komplementer, vagy kiegészítő halmaza: az alaphalmaz azon elemei, amelyek nem tartoznak a halmazba. A halmazok alkalmazási lehetőségei az alsó tagozatos tananyagban: számhalmazok ábrázolása különböző tulajdonságok alapján: paritás, nagyságrendi viszonyok (kerekített értékek, számjegyek száma), adott helyi értéken álló számjegyek, stb.; többszörösök, osztók ábrázolása halmazokban; geometriai alakzatok halmazokba sorolása tulajdonságok alapján; szöveges feladatok több szem- pont szerinti osztályozásra, elemek számának meghatározására.

A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai

Igen heterogén csoport, melynek közös jellemzője a szociális funkciók rendellenessége, ugyanakkor más fejlődési terület zavara nem társul hozzá.

Illyés Sándor műhelye

Kezdetben biológiai-pszichológiai majd pszichológiai-pedagógiai és pedagógiai-szociológiai szempontból vizsgálta a gyógypedagógiai jelenségeket. A fogyatékosság jelenségét a legtágabb társadalmi, tudományelméleti összefüggésekben vizsgálta. Illyés Sándor műhelye a következetesen empirikus alapokon magyarázó tudományművelésnek köszönhette elismertségét. Bármilyen kutatási témához nyúlt, szigorúan a mérhető, pontosan leírható tényekre támaszkodott (empirikus). Fogalmakat értelmezte, újabb felismerésekké kapcsolta össze mélyre ható gondolatokkal, ezzel a tudományos felismerés megértővé vált, nem csak magyarázóvá. Nevelhetőség fogalmának meghatározásában is benne van: "Világgal és emberi környezettel való kölcsönhatásban alakul ki." Otto Speck által kidolgozott ökológiai rendszerszemlélet azért tartja aktuálisnak, mert a gyógypedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit nagyobb összefüggésekbe ágyazva vizsgálja.

Művészetre nevelés

Kifejleszteni az igényt, a motivációt, hogy a növendék akarja magát »nevelni« a művészet által, és kifejleszteni azt a képesség-együttest, melynek segítségével a gyerek képessé válik átereszteni önmagán az esztétikai élményt, azaz tudja »érteni« a művészeti alkotásokat..."

Kognitív fejlődés szakaszai

Kognitív fejlődés szakaszai: Piaget fejlődéselméletének az egyik legnagyobb hatású és legtöbb vitát kiváltó komponense a stádiumok elmélete. Az elmélet az emberi értelem fejlődését egymástól minőségileg különböző szakaszokon való végighaladásként írja le. Piaget nyomán - az újabb szakirodalomban elterjedt módon - négy szakaszt különböztethetünk meg: 1. az érzékszervi-mozgásos periódus : Az érzékszervi-mozgásos periódus nagyjából a 0-2 évig tart, így azzal az iskolai oktatásban kevés dolgunk akad. 2. a művelet előtti stadium: A művelet előtti stádium nagyjából a 2-7 évig terjed, annak fő része tehát az óvodáskorra esik és átnyúlhat az első iskolás évekre. Így a műveleti gondol- kodás előfeltételeinek kialakítása, a lassabban fejlődő gyerekek sajátos igényeinek megfelelő felzárkóztató fejlesztés az iskolakezdés pedagógiai programjainak fontos feladata. 3. a konkrét műveletek stádiuma: A konkrét műveletek stádiuma a 7-11 évig tart, annak súlypontja tehát az alsó tagozat éveiben van. 4. a formális műveletek szakasza: A formális gondolkodás szintjét - az eredeti elmélet szerint - a gyerekek 14-15 éves korra érik el, ekkorra alakul ki a teljes műveletrendszer.

Kognitív funkciók

Kognitív funkciók: gyűjtőfogalom; területei: - figyelem, megfigyelőképesség - érzékelés-észlelés - emlékezet - gondolkodási funkciók

Kognitív képességek összetevői, dimenziói

Kognitív képességek összetevői, dimenziói: - érzékelés, észlelés, egyszerű logikai műveletek, fogalomalkotás - fogalmi összefüggések felismerése, gondolkodás, problémamegoldás - összpontosítás, bevésés, felidézés - kapcsolat kialakítása - önreflexió - énidentitás megerősítése

Kombinatorika

Kombinatorika: A gondolkodási kulcskompetencia működése során meglevő tudásból módosult új tudás keletkezik. Megjelenési formái: konvertáló képesség, rendszerező képesség, kombináló ké- pesség, prediktív képesség. Rendszerező képesség korábban: halmazképzés (a dolgok egy vagy több tulajdonsága alapján való csoportosítás), később: a kombinálás eszközeként. A kombinálás során feltételeknek megfelelő elemekből álló véges halmaz elemeit, elemszámát kell meghatározni. A halmaz elemeinek számbevételekor a két fontos kérdés: különböző elemeket vettünk-e számba; minden elemet számba vettünk-e. Rendszerező képesség korábban: halmazképzés (a dolgok egy vagy több tulajdonsága alapján való csoportosítás), később: a kombinálás eszközeként.

Komplex munkaerőpiaci-szolgáltatás

Komplex munkaerőpiaci-szolgáltatás: Komplex Emberközpontú Foglalkozás - Rehabilitációs Információs Szolgáltatás · Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása · Munkatanácsadás: az igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. · Pályatanácsadás: az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. · Pszichológiai tanácsadás: A pszichológiai tanácsadás segít feltárni a munkanélküliek számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülménye- ket. · Álláskeresési tanácsadás: azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. · Munkaközvetítés, állásfeltárás: A kliensek számára a felmérés során megállapított készségekre és képességekre építve a számukra leginkább megfelelő álláshely feltárása, vagy azokra történ_ felkészítése. A leendő munkavállaló és munkáltató kapcsolatfelvételének elősegítése. · Munkajogi tanácsadás: Az ügyfél munkavállalással kapcsolatos jogi kérdéseiben nyújtott tanácsadás. · Utókísérés: A tanácsadók által munkába segített ügyfelek munkahelyi beilleszkedésének, és a munkahely megtartásának segítése.

Közönséges törtek

Közönséges törtek: Törtrészek előállítása, ábrázolása, jelölése törtszámmal. Törtszám értelmezése. Összefüggések keresése, megfogalmazása az egész és a törtrészek között, a törtrészek száma és nagysága között. Helyük a számegyenesen. Közönséges törtek összehasonlítása matematikai eszközök segítségével: azonos nevezőjű, azonos számlálójú és különböző nevezőjű törtek összehasonlítása. A tört bővítése: Nevező - számláló szorzása. Nyíllal jelölni a szorzás folyamatát. Egyszerűsítés: inverz folyamat. Ugyan annyival osztjuk a nevezőt, számlálót. Karikázzuk, nyíllal jelöljük az osztás irányát. Csak addig jelöljük a folyamatot, míg nem rögzül. Jobb képességű tanulók esetében néhány órát követően elhagyható. Gyengébb tanulóknál állandó jelölés. 5. osztályban a felismerés, a tört elolvasása jobb képességű tanulóknál. A művelet csupán a kirakás, lefedést jelenti. A többi osztálynál írásbeli művelet lejegyzése. Műveletek cselekvésben való értelmezése, rajzos megjelenítése. Közönséges törtek szorzása egész számmal és közönséges tört számmal. Jelölés- rajz készítése mindaddig, míg nem biztos a tört összeadásában, kivonásában. A rajz elhagyható sok gyakorlást követően. A műveletet fel kell olvasni - sokat kell gyakorolni. Nagyobb számok összeadása - differenciáltan. A műveletek nehézségi fokában, mennyiségében, a rajz készítésében is lehet differenciálni. 5. o. az egész - rész viszonya 6. o. tört ábrázolása, jelölése: számláló, nevező, törtvonal 7. o. törtek összehasonlítása, egész, egésznél nagyobb - kisebb törtek. Törtek ábrázolása a számegyenesen, 8. o. Törtek ábrázolása, egyszerűsítés, bővítés. Azonos számláló, nevező

Tizedes törtek

Közösen sok-sok tört olvasása. Minden esetben olvassuk végig a törtet. 10, 100, 1000 nevezőjű törtek írása tizedes tört alakban. Helyiérték-táblázat kiterjesztése a tizedes törtek felé. A tizedesvessző helyének jelölése. Akár színessel is, amíg biztosan tudják a jelölést. Tájékozódás a helyiérték-táblázatban. Összefüggések megállapítása a tized-, század- és ezredrészek között. Tizedes törtek modellezése. Tapasztalatok gyűjtése a mindennapi életben használt tizedes tört formában felírt mennyiségekről. Tizedes törtek írása a helyiérték-táblázatba, olvasásuk. Tizedes törtek szűkítése, bővítése, összehasonlításuk, rendezésük. A törtek jelölése a számegyenesen. Művelet írásánál a felső szám írását követően minden esetben a tizedesvesszőt írjuk le először, majd a számokat írjuk le.

Ének-zene fejlesztő hatása

Laczó Zoltán - kedvező tapasztalatok: -A gondolkodási feladatokhoz való jobb alkalmazkodás - Fejlettebb kreativitás -A kreativitással összefüggően nagyobb emocionális érzékenység. -Nagyobb belső kontroll. A zene feldolgozását és létrehozását több, elsődlegesen más feladatok ellátására szakosodott AGYTERÜLET végzi. -> zenével történő stimulálás ->transzferhatás megerősítés -> más képességterület kedvező befolyásolása Kedvező hatás: • társas kapcsolatok (egyén-közösség felelőssége, empátia, elfogadás, egymás segítése, közösségi összetartozás, társas aktivitás); • általános igényszint-növelés; • nemzeti identitástudat; • élettani hatások (mozgáskoordináció, tüdőkapacitás); • kognitív funkciók; • kreativitás; • logikus gondolkodás, matematika; • beszéd (szókincs gyarapodása, nyelvi memória, verbális fluencia); • olvasás (előkészítése és fejlesztése); • idegen nyelvtanulás.

Logika

Logika: Az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkozunk halmazokkal, igaz-hamis állítások- kal. Jó eszköze a Dienes Zoltán által kifejlesztett logikai készlet. A Magyarországon használatos logikai készlet 48 elemű, az elemeknek négy tulajdonsága változik: méret, szín, lyukasság, forma. 5-6 éves korban már tudnak igaz és hamis állításokat (kijelentéseket) mondani, valamint állításokról eldönteni azok igazságértékét

Művészeti pedagógiai terápia

Lényege, hogy részben pedagógiai keretek közt zajlik, részben pedagógiai célokért (kultúraközvetítés, fejlesztés), azonban védett terápiás térben, védő személlyel, terápiás attitűddel. Nem értelmeznek, nem is értékelnek, de minden kép elkészítése után beszélgetnek az alkotóval.

MHGY és CSMHGY

MHGY és CSMHGY = Munkahelyi Gyakorlat, Családi Munkahelyi Gyakorlat, Intézményi Munkahelyi Gyakorlat szolgáltatás elemei · A tanulók az iskolai foglalkozások mellett heti egy alkalommal, külső, integrált munka- helyekre járnak dolgozni, ahol bérezés nélküli munkát végeznek, azaz szakiskolai gya- korlatukat töltik. · Egy munkacsoport két tanulóból áll, akiket iskolai segítő kísér. Minden munkahelyen két- két hónapot töltenek, majd munkahelyet váltanak. · Így az iskolai oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg településük különböző pontjain. · A Családi és az intézményi munkahelyi gyakorlat program ennek adaptációi, a családban élő, valamint a bentlakásos intézményben élő fogyatékos fiatalokra kidolgozott speciális pro- gramok.

Hozzáférést a többségi szakképzéshez!

Ma már minden sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló számára lehetőség nyílik a tanulásra: a speciális szakiskolák vagy a készségfejlesztő szakiskolák mellett közülük a legtehetségesebbek már többségi iskolákban sajátíthatják el szakmájukat. Az SNI tanulók többségi intézményekhez történő hozzáférését nemzetközi fogyatékosságügyi és emberjogi szervezetek kezdeményezték. Jelenleg az ENSZ által kiadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény gyakorolja a legnagyobb hatást ezen a területen. Az Egyezmény tiltja a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetését, és kiáll a szakmai képzésekhez való hozzáférés biztosítása mellett.

I. Warnock jelentés

Mary Warnock nyilatkozataiban már évek óta erős kritikával illeti a kormány inkluzív neveléssel kapcsolatos szemléletét, intézkedéseit, és legfőképpen a gyakorlat hatékonyságát kérdőjelezi meg. 2005 júliusában pedig kiadták egy kis könyvben összefoglalt véleményét. Első Warnock-jelentések: 1974-ben Anglia és Wales területén mérték fel a gyp. ellátás helyzetét. A bizottság számadatokkal hívta fel a figyelmet arra, hogy a többségi osztályokba járó gyermekek jelentős része egyáltalán nem kapja meg a számára szükséges segítséget. Szakértői ellátás javaslata: 1. SNI gyermeket többségi iskolában kell oktatni. 2. fogyatékosság elnevezéssel járó attitűd változtatása pozitív irányba. 3. SNI fogalom kiterjesztése mindazokra akiknek folyamatosan vagy időszakosan speciális oktatásra van szükségük. Terminológiai változások bevezetése: tanulási nehézség, egyéni fejlesztési terv, integráció fogalma.

4M

Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak · Kapcsolatteremtés a megváltozott munkaképességű célcsoporttal és külső segítő szervezetekkel, illetve munkáltatókkal való személyes kapcsolatfelvétel és a kapcsolatok ápolása. A megváltozott munkaképesség emberekben a motiváció felkeltése. Szükségletek fel- mérése: a célcsoport egyéni képességeinek, szükségleteinek foglalkoztatási nehézségeinek fel- mérése. · Akcióterv készítés, rehabilitációs tanácsadás: egyéni rehabilitációs akcióterv készítése és megvalósítása a résztvevőkkel. · Tájékoztatás, jogi tanácsadás: naprakész információ, jogszabályi tájékoztatás biztosítása. · Munkahelyfeltárás: a munkáltatókkal való rendszeres kapcsolattartás üres álláshelyek felderítésére a rehabilitációban érintett személyek foglalkoztatásának érdekében. · Munkaközvetítés: az érintett munkavállalók foglalkoztatásába vonása, elhelyezése a nyílt · munkaerőpiacon. · Egyéb szolgáltatások: képzésre irányítás, információs csatornák kialakítása, elérhetőségének biztosítása. Rehabilitációs eszközök és támogatások bevonása a foglalkoztatásba.

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés) Mezopotámia, Róma

Mezopotámia Az ékírásos táblák: torzszülöttekből jóslás. A társadalom tagjainak a fogyatékossággal élő emberhez való viszonyáról és a közösségben elfoglalt helyéről keveset tudunk meg belőlük. A veleszületett vagy szerzett fogyatékosságot okozó isteni büntetés motívuma nem csupán a Mezopotámiaiban, hanem számos egy- és többisten-hívő kultúrában megtalálható. Ókor- Róma § gyakori előfordulás § magas rangot is viseltek (Claudius császár) § egyaránt lehetett tisztelettel övezett illetve megvetett szerepben is § többnyire a fizikai fogyatékosságokat és az elmezavart jelenítik meg

Gordosné Szabó Anna műhelye

Mintegy 50 éves tudományos munkásságának meghatározó területei, kiemelkedő tevékenységei: o A magyar és a külföldi gyógypedagógia történet feltárása, biográfiai kutatások (gyógypedagógiai intézményhálózat, oktatási rendszer kialakulása, gyógypedagógus-képzés története) o A magyar gyógypedagógia terminológiájának rendszerezése, alapfogalmak definiálása (fogyatékos tünetek több szempontból, oktatást ellátó intézményhálózat, terápiás, rehabilitációs folyamat) o A gyógypedagógia tudománystruktúrájának leírása A magyar gyógypedagógia történeti leírásából kiderül, hogy a gyógypedagógia történetében a paradigmák jöttek-mentek, de a mélyben folyamatosan ugyanaz a búvópatak táplálta: a fogyatékos emberrel való közösségvállalás. <--- Bevezette a tágabb és szűkebb értelemben vett gyógypedagógiai fogalmakat.

Témakörök tanítása- Negatív számok

Negatív számok: hőmérséklet, adósság, számegyenesen történő mozgás, negatív számok nagyságviszonyai. Negatív szám fogalmának elmélyítése. Előjel kirakása, többszöri ismétlése. Számok közös olvasása, egyedül olvasása, diktálás után írása. Hőmérsékletek leolvasása, hőmérő beállítása adott hőmérsékletre, hőmérséklet változásának megfigyelése, jelölése nyíllal. Ellentétes mennyiségek értelmezése (adósság-vagyon). Tapasztalatok gyűjtése a mindennapi életből vett példákból. 0 középpontú számegyenes készítése. Negatív számok helye a számegyenesen. Összehasonlításuk egymással, 0-val, pozitív számokkal. 5 o. pénz, adósság - lehúzása, egyeztetés. Hőmérő leolvasása. Csökkenő, növekvő sor. 5. o. fekvő hőmérő - mint számegyenes. Számok keresése a számegyenesen. Pénz használata: adósság - ezres számkörben. Számlák, fizetés. 6. o. kisebb, nagyobb negatív szám - nullához való viszonya, kisebb érték, nagyobb érték. Számolás előkészítése - Számegyenes segítségével. Táblázatban való számolás - adósság. 7. o. számegyenesen számok keresése, jelölése ezres körben, kisebb nagyobb számok, kerekítés, műveletek: összeadás, kivonás (-20-ig számegyenes segítségével) adósság, vagyon jelölése a számegyenesen.

SNI

Nem a gyermek fogyatékosságáról van szó, hanem az adott pedagógiai feltételek miatt a gyermek különleges bánásmódra való ráutaltságáról. Tehát nem szinonimája a fogyatékosságnak, csupán a pedagógiai teendők sajátosságaira utal. "Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd."

EÁT

Olyan eszköz egy dokumentum formájában, amelyben a fiatal múltját, jelenét és kívánt-elképzelt jövőjét jegyzik fel és dokumentálják. Tartalmaznia kell a fiatal ember életterére vonatkozó információt: családi körülmények, egészségi előélet, szabadidő, értékek és kulturális háttér, illetve a tanulmányaival és a képzésével kapcsolatos információ. A következő eredmények eléréséhez tud majd hozzájárulni: · A fiatal személy esélyeinek növelése, hogy tartós munkát találjon; · Érdeklődésének, vágyainak, motivációinak, kompetenciáinak, készségeinek, attitűdjének és képességeinek összevetése a hivatás, a munkahely, a munkakörnyezet és a szóban forgó cégek követelményeivel · A fiatal személy autonómiájának, motiváltságának, önfelfogásának és önbizalmának növelése; · A fiatal és a munkaadó szempontjából egyaránt nyerő helyzet kialakítása. Az átmenet terve szorosan összefügg az oktatási-nevelési tervvel, és a tankötelezettség befejezése előtt minél korábban célszerű kidolgozni. Az EÁT keretet ad, amely azt célozza, hogy a munkaerőpiacra történő belépés körülményei minél kedvezőbbek legyenek. Dinamikus folyamatot jelent, amely a következőkre terjed ki: · A fiatalok jellemzővonásai (készségek, képességek, kompetenciák és elvárások); · A foglalkoztatási szektor igényei és követelményei, valamint; · Egy akcióterv állandó revíziója.

Enyhén értelmi fogyatékos személyek

Olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél az intellektuális alulteljesítés a neuro-endokrin rendszer öröklött vagy korai életkorban életkorban szerzett enyhe sérülésén és/vagy funkciózavarán alapszik.

Művészeti nevelés

Olyan művészeti nevelést értünk alatta, ami a művészetet a személyiségformálás eszközeként használja

Szocializáció

Olyan tudás kialakítása, képességek, valamint tulajdonságok fejlesztése, erősítése a gyerekekben, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a többi emberrel való együt- télést, együttműködést - és egyben saját boldogulásukat is - szolgálják

Tanulási-tanítási folyamatot szabályozó dokumentumok

Országos szint Törvényi szint: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Rendeleti szint: - 2/2005. OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Tantervi szint: - NAT - kerettantervek Intézményi (helyi) szint - pedagógiai program - helyi tanterv Egyéni szint - tanmenet - tematikus terv - tanítási tervezet/óravázlat

Az oktatás dokumentumrendszere: Oktatás tervezése

Országos szintű - Tantervek: NAT, Kerettantervek - Adminisztratív dokumentumok: Közoktatási törvény Szakképzési törvény Tanév rendje Intézmény szintű - Iskola pedagógiai programja - Helyi tanterv - Tantárgyi programok - Óratervek - Órarend - Adminisztratív dokumentumok: Iskola éves munkaterve Tantárgyfelosztás Helyettesítési terv Anyakönyvi napló Törzslap Tanári szintű - Tanmenet - Tematikus terv - Óravázlatok - Adminisztratív dokumentumok: Foglalkozási napló Beírási napló Osztálynapló Tanulói szintű adminisztrációs dokumentum: - Bizonyítvány - Tájékoztató füzet

Rendszerelméleti Pedagógia

Otto Speck az ezredforduló környékén dolgozta ki a rendszerelméleten alapuló gyógypedagógia tudományos teóriát. Hangsúly a jelenségek egészére irányuló szemléletváltás, a gyógypedagógia az egész emberre irányul. A gyógypedagógia és a határtudományok kooperációját szorgalmazza (általános és speciális pedagógia egészítsék ki egymást). Speck álláspontja: aki gondolkodik, az nem az agy, hanem az ember. A gyógypedagógiai elmélet és gyakorlat rendszerként való értelmezése mellett bevezeti az ökológiai nézőpontot. Magyarországon csak nyomokban figyelhető meg a hatása, de a rendszerként való felfogás már több évtizede jelen van (tágan értelmezett gyógypedagógia, intézményrendszer, jogi szabályozás). A fogyatékosságügy rendszerelmélete: A gyógypedagógia önállósága viszonylagos. Csak akkor lehet hatékony, ha az átfedő területekkel együttműködik. A rendszerelvű gondolkodás magyarországi előfutára Tóth Zoltán volt. A gyógypedagógusnak állandóan figyelembe kell vennie az orvos, jogi és szociális szempontokat. --> a gyógypedagógia integratív tudomány A gyógypedagógia interdiszciplináris tudomány, azaz folyamatosan figyelemmel kíséri, hasznosítja és gazdagítja a határ- és társtudományai (orvostudomány, pszichológia, pedagógia, szociológia...) eredményeit, kutatásait, anyagát!

QALY

QALY = Életminőséggel korrigált életévek Az egészség-nyereség univerzális mérőeszköze, mely lehetővé teszi különböző betegségek, egészségügyi technológiák összevetését. Egyetlen mutatóban összegzi az élethosszban (mor- talitás) és életminőségben (morbiditás) bekövetkező változásokat. Számításánál az életév- nyereséget minőségi súlyokkal korrigálják, ahol az 1 a teljes egészséget, 0 a halált jelzi. QALY-t leginkább a különböző gyógyító eljárások hatékonyságának, hasznosságának összevetésére használják. Azt vizsgálják meg, hogy az egyes eljárások mennyi (és milyen minőségben élhető) évvel hosszabbítják meg az életet. Illetve, hogy egy-egy egységnyi QALY adott eljárással milyen költség árán biztosítható (Költség-hasznossági elemzés). Az életminőség haszonelvű megközelítésben történő mérését elsősorban egészséggazdasági értéke- lésekben használják. A kezelés szubjektív hasznosságát hasonlítják össze annak költségeivel, amit költség-haszonérték elemzésnek neveznek.

Kozmutza Flóra műhelye

Ranschburg Pál és Tóth Zoltán szellemében folytatta pszichológiai munkásságát. Elsőként alkotta meg a gyógypedagógiai pszichológia átfogó elméletét, mely empirikus (tapasztalati) kutatások eredményeire épült. Munkatársaival tudomány-rendszertani szempontból írják le a gyógypedagógia pszichológia területeit: általános gyógypedagógia lélektan, gyógypedagógia fejlődéslélektan, nevelés, oktatáslélektan, pszichodiagnosztika, munkalélektan, szociálpszichológia. A fogyatékos népességet az érzékelés, mozgás, figyelem, emlékezet, beszéd, gondolkodás, intelligencia, személyiségfejlődés szempontjából jellemezték. Az értelmi fogyatékosok szakpszichológiája fejlődött ki a legdinamikusabban ebben az időszakban.

hasonlít a csoportosításhoz. Fontos az elemek egymáshoz viszonyítása, lényeges, nem lényeges sorrendje. Fogalmak alá - fölé rendezése - összefüggések felismerése,

Rendszerezés

Spontán integráció:

SNI gyermeket normál osztályba, csoportba helyezik • Megfosztja a gyermeket az optimális fejlődés lehetőségétől. • Nincs szakértői vizsgálata, véleménye, ezért nem kap gyógypedagógiai ellátást. • Az iskola nem kap támogatást. • Az intézmény, a pedagógus maga igyekszik megoldani a problémát.

Strukturálás

Strukturálás = felépítés: ismeretjellegű (fogalmi tartalmak) és képességjellegű (fogalmi kapcsolatok) tudás; reprodukáló és ismeretet felhasználó tudás A fogalmak fejlődése és a fogalmak kapcsolódását létrehozó gondolkodás fejlődése folyamatosan változó struktúrát hoz létre.

Tanulási akadályozottság

TANAK esetén több területet érintő, mélyreható tartós és súlyos pedagógiai problémáról van szó, amely erősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai feltételek közötti fejlesztést. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturáliskörnyezetkedvezőtlenhatásaiban.Atankötelesnépesség3-6%-át teszik ki. „Tanulási akadályozottak közé soroljuk az idegrendszer biológiai és genetikai okokra visszavezethető alacsonyabb funkcióképességével összefüggő, illetve a kedvezőtlen környezeti hatásokkal magyarázható tartós, átfogó tanulási képességzavart mutató gyermekek körét. A személyes élettörténetből és diagnosztikai eszközökkel megismerhető oki tényezők tudása mellett az egyén speciális nevelési szükségleteinek megállapítása és az ennek megfelelő nevelés együtt eredményezheti a tanulásban akadályozott gyermekek minél kedvezőbb fejlődését."

TF

TF = Támogatott Foglalkoztatás · Kapcsolatteremtés · Tájékoztatás, felvilágosítás · Munkavállaló teljes kör = felmérése, megismerése: A tevékenység képet alkot az ügyfél általános állapotáról, fizikális adottságairól, egészségügyi állapotáról. Feltérképezi azokat a képességeket, melyek a tartós, integrált munkavégzéshez szükségesek. Felméri az ügyfél szociális helyzetének adottságait, lehetőségeit. Javaslatot tesz a programban való részvétel lehetőségére, megjelöli azokat a munkatípusokat, melyeket nagy valószínűséggel sikerrel fog végezni a szolgáltatás ügyfele illetve, amelyeket nem szabad számára felajánlani. (E szakasz végén, a felmérések kiértékelése alapján Egyéni munkába állítási terv kidolgozására kerül sor.) · A munkavállaló és családja felkészítése a munkavállalásra, munkába állásra: Az Egyéni munkába állítási terv alapján történik a felkészítés, amelynek elemei: hivatalos ügyintézés, családgondozás, mentálhigiénés segítségnyújtás, önállósodás, illetve a családról történő leválás elősegítése, készségfejlesztés, munkapróba, esetleges képzésbe irányítás. · Pályaorientáció, munkapróba: Ebben a szakaszban az ügyfél elképzeléseihez és adottságai- hoz illeszkedő, az Alapítvány által feltárt különböző munkahelyeken teheti próbára önmagát, munkatársunk pedig lehetőséget kap arra, hogy a gyakorlatban figyelje meg az ügyfél képes- ségeit és korlátait. · Munkahely-feltárás, munkaközvetítés: Az ügyfél megismerését követi a képességeinek, képzettségének és személyiségének megfelelő munkahely feltárása. · Munkahely felkészítése: A tartós foglalkoztatás sikerének lényeges eleme, hogy az ügyfelünkkel közvetlenül együtt dolgozó munkatársak képesek legyenek elfogadni, tolerálni a sérült dolgozót. · Munkavállaló kísérése: Ennek az alkalmazott módszernek három fő eleme van: a biztonságos, önálló közlekedés megtanítása, a munkafolyamat betanítása és a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. · Egyéni és csoportos utókövetés: Az utókövetés három szinten zajlik: a munkáltatókkal, az ügyfelekkel és a családokkal.

Tanulási zavar

Tan. zavarról akkor beszélünk, ha a gyermeknél egy képességterület működésében - különösen az olvasás, írás, számolás elsajátításában - tartós és súlyos problémák jelentkeznek és teljesítményük jelentősen elmarad az intelligencia szintjük alapján elvárható teljesítményüktől. (diszkalkulia, diszgráfia, diszlexia, figyelemzavar stb.) A tanköteles népesség 2- 3%-át érinti.

Tanulónépesség meghatározása

Tankötelezettségről szóló törvény: 1868 évi XXXVIII tv. - A fogyatékosokra nem terjed ki, de ráirányítja a figyelmet. 1907: Gyöngeelméjű tanulók első iskolája - Budapesti Állami Kisegítőiskola 1921 évi törv: tankötelezettség kiterjesztése: -hazai kisegítőiskola száma növekedett. -tanulói csoport szétválasztása az ért. fogy. súlyossága szerint. -1980-as évek elejéig az ált. iskolák szelektálnak.

Halmazok, logika

összehasonlítás, csoportosítás, állítások megfogalmazása, rendezés adott szempont szerint, napirend.

II. A tanulási-és magatartászavarok összefüggései:

Tanulászavart mutató gyermekek: Szociális képességeik tekintetében (is) elmaradnak tipikusan fejlődő társaiktól - az antiszociális, agresszív magatartásformák, - a szorongás, - a depresszió, - a magányosság , - a visszahúzódó viselkedés is gyakori az esetükben. A tanulási zavarhoz társuló magatartási problémák okaként : - a munkamemória, - beszédértés nehézségeit jelölik meg, amely a szociális szituációk félreértelmezéséhez vezethet. Ezt a gondot tovább fokozza: - a gyengébb problémamegoldó képesség, - a kevésbé hatékony megoldási módok választása. Mindehhez hozzájárul : - az alacsony önértékelés, - az önbecsülés hiánya, amely sokszor gátat szab a gyermek fejlődésének. Nelson és mstai (2004): 1.Nelson és mstai (2004): az externalizáló magatartási problémák gyakrabban járnak együtt az alacsony iskolai teljesítménnyel, ill. az idő előrehaladtával mind a magatartási, mind a tanulási problémák súlyosbodnak. Carr és mstai (2007) értelmi fogyatékos személyek esetében háromszor, négyszer gyakorib bak az emocionális/pszichés problémák, mint a neurotipikus személyek esetén.

Matematika tanítása

Tartalmi elemek: számtan-algebra; halmazok, logika; geometria, mérések; kombinatorika, valószínűség, statisztika; relációk, függvények, sorozatok. Matematikai alapfogalmak bevezetése: viszonyfogalmak síkben, térben; ellentétek; vizuális figyelem; vizuális emlékezet.

Szakemberek együttműködése (Team-munka)

Team-munka: "A team emberek olyan csoportja, akik közös cél érdekében dolgoznak együtt, és hajlandók autonómiájukból annyit feladni, amennyit a cél elérése feltételez." (Nolan) Team tagok lehetnek: · gyógypedagógus - mint különböző szakemberek koordinátora és tanácsadója Általában a gyógypedagógus hívja életre, vezeti és fogja össze a team-et. Ez azért van, mert a gyógypedagógusoknak sok olyan határterületi tudása van, ami a többi szakmának nincs. · orvos · pszichológus · gyógytornász · gyógytestnevelő · szociális munkás, szociálpedagógus · tanító, tanár · roma koordinátor - Felsőfokú szakképzettséggel rendelkező roma ember, aki beszéli a beás, vagy lovári nyelvet. Ő tartja a kapcsolatot az iskola, a gyermek, a pedagógus és a szülők között. Team-ben résztvevő intézmények: · korai fejlesztés területéről · óvoda · általános iskola · szakiskola · pedagógiai szakszolgálat · szakértői bizottság · EGYMI Team- munka jellemzői: · Párhuzamosság: Egyes tevékenységek azonos időben, egymás mellett zajlanak. · Kontinuitás: A tevékenységek egymásra épülnek. · Komplementaritás: A tevékenységek egymást kiegészítik.

Számtan-algebra

Természetes számfogalom kialakítása; több, kevesebb, ugyanannyi; azonos számosságú halmazok, páronkénti megfeleltetés; relációs jelek. · Betűelemek írása (számokhoz is kell); számok jelölése, számírás; tő-és sorszámnevek, mérőszámok. · Számkörbővítés (lineárisan bővülő); helyi-, alaki- és valódi érték, helyiértékes írásmód; számegyenes. · Természetes számokkal való műveletek; alapműveletek szóban, írásban: összeadás (egyesítés, hozzátevés, összehasonlítás - valamennyivel több); kivonás (egyesítés megfordítása, elvétel, valamennyivel kevesebb); szorzás (egyenlő tagok összeadása, halmazok direktszorzata); osztás (bennfoglalás - egy halmazból egyenlő számosságú részhalmazok alakítása; részekre osztás - adott számú egyenlő részhalmazok); tízesátlépés; műveletek kerek tízesekkel; stb.

Hiperkinetikus zavarok

Tevékenységek közötti csapongás, a figyelmetlenség, az impulzivitás, a meggondolatlanság, a szabályok gyakori megszegése jellemez.

Komplex művészeti nevelés

Több művészeti ágazat (képzőművészet, zene, tánc, rajz stb.) együtt jelenik meg. Ha a művészeti tevékenység elsődleges célja tanulás vagy szórakozás, ez nem művészetterápia. A művészetterápia lényege, hogy a művészeti tevékenység célja elsődlegesen terápiás.

Diszgráfia

· A diszgráfia összetevői a tartási és egyensúlyi folyamatok, az izomtónus-szabályozás, az ujj- és kézmozgás, a szem-kéz koordináció, a külső szemizmok, a testfeleket összehangoló kétoldali integráció, a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatának zavarai óvodáskorban előrejelzője lehet a grafomotoros zavar.

1950-es évek

Törekvések: o az intézményrendszer újjáépítése o a gyógypedagógia újjászervezése o az ellátás nélkül, rossz körülmények között élő fogyatékos személyek helyzetének megoldása. Körülmények: o Erősen átpolitizált szakmai és közigazgatási irányítás o Hiányos levéltári dokumentáció o Kényszerű kompromisszum-kötések o Párthatározati intézkedések (- szakmai döntések, - beiskolázási kritériumok, - tantervek tartalma, didaktikai elemek) o Néhány korszerű tudományterület negligálása, vagy pártideológiához illeszkedő irányvonal megszabása (pl. pszichológia - nervizmus) o Természettudományos orientációjú pedagógia előtérbe kerülése Intézmények hiánya à kastélyintézmények (a gyv.-mel megosztva)

Kreatív tevékenységek, a szabadidő eltöltése

Ulwila színeskotta: A módszer előnye: hogy olyan hangszereket és kottastílust kínál fel, ami az értelmi fogyatékos gyermekek számára is elérhető, megtanulható, jól alkalmazható. Nem igényel komplex gondolkodásmódot, sőt még a színek nevének ismeretét sem, csak a színek azonosításának képességét. A színek a hangokkal párhuzamosan mélyülnek. Hátrány: Az Ulwila hangszerek nagyon drágák, nem minden intézmény/tanuló számára hozzáférhetőek.

Kreativitást fejlesztő játékok

Verbális játékok: Közmondások vagy szólások egy-két mondatos körülírása, elrejtése oly módon, hogy az új meghatározás jól adja vissza annak lényegét, ugyanakkor komoly fejtörést jelentsen az eredeti mondásra rátalálni. Eszközös játékok- táblás játékok: A tárgyakkal megvalósuló játékos improvizáció is kiválóan alkalmas a gyors problémafelismerés gyakorlására. Valamely kézbe adott tárgy segítségével létrejövő szituációs játék sok tanulsággal szolgál, mert alkalmat ad a gyors helyzetfelismerésre és a kreatív rögtönzésre. Problémamegoldás váratlan helyzetekben: Kreativitással kapcsolatos kérdés, hogy miként reagál valaki a hirtelen felmerülő jelenségekre, másként fogalmazva: milyen reflexeket vált ki belőle a váratlan helyzetekben való viselkedés, magatartás. A játékos kreativitásfejlesztés optimális közege: a csoport- -egymással való versengés, egymás túlszárnyalása serkenti résztvevőket -eredményesebb mint az önálló munka -brain-storming módszerhez hasonló

Az oktatással foglalkozó törvények hatása a gyógypedagógiai oktatásra (történeti áttekintés)

XVIII. század jelentős változásokat hozott a bécsi udvar politikájában. Mária Terézia sorozatos intézkedéseket hozott a Habsburg-birodalom egységének megszilárdításáért. Az iskolai keretek között folyó oktatás fontos állami érdek. Az új Oktatási-Nevelési Rendszer, a Ratio Educationis végső szövegét Mária Terézia 1777. augusztus 22-én hagyta jóvá. (fontos doksi, de a gyakorlatra nem hatott.) Budán 1806-ban napvilágot látott a második Ratio Educationis. Kijavította elődje hibáját. Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, lélektanilag megalapozottabbá tette a tantárgyak sorrendiségét. 1849. október 9-i kormányrendelet kimondta, hogy a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet a gyermekeket vallásos szellemben nevelték. 1868-ig a népiskolák egyházi fenntartásúak voltak. Az iskola igazgatója a mindenkori plébános volt. Az 1867-es kiegyezés után Eötvös József lett a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter. Célja a magyar közoktatás gyökeres átformálása

Kombinatorika, valószínűség, statisztika

adatgyűjtés; lehetőségek keresése, kirakása eszközökkel; számok és szavak képzése adott feltételekkel; biztos, lehet, lehetetlen, lehet de nem biztos.

Gondolkodási műveletek

analízis, szintézis, absztrahálás, összehasonlítás, megkülönböztetés, összefüggések felfogása, kiegészítés, általánosítás (generalizálás), konkretizálás, analógia

Csoportosítás

az egyszerű és érzékletes csoportosításoktól az elvont, összetettebb felé haladunk. Előfeltétele a ráismerés, kiválogatás.

Rokkantság

az egyén kora, neme és társadalmi szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós akadályozottsága, tehát az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalmi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező zavara.

Tervezés

az időben való tájékozódás alapja. Ami majd következik. Rövid, hosszú táv. A múltban szerzett tudást lehet felhasználni - de nem lehet a múlt másolása. Mindennapi feladatok tervezése, pl. matematika feladatok átgondolása.

Fogyatékosság magtulajdonságai

biológiai károsodás - elsődleges fogyatékosság lelki tulajdonságok károsodása - másodlagos fogyatékosság cselekvésbeli elváltozások - harmadlagos fogyatékosság

EÁI

enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolája

Ráismerés

felidézett emlékkép, azonosság előhívása, tapasztalat: hang, kép, illat. Írás, olvasás - felidézése, pl. betűforma. Először csak részleteiben, majd összességében.

Rehabilitáció

helyreállítás, visszaállítás; tágabb értelemben minden olyan szervezett társadalmi tevékenység, amely az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került személyek társadalmi újra beilleszkedését (integrációját) segíti elő.

Károsodás (impairment)

időszakos vagy állandó anatómiai vagy pszichológiai veszteség (sérült testrész, szorongás..) tehát a biológiai működés zavara.

kompetencia

kompetencia = alkalmasság, ügyesség (latin eredetű szó) § A kompetencia olyan elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely képessé tesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. (Vass Vilmos) ISMERETEK+KÉPESSÉGEK+ATTITŰDÖK együtteshatása § Személyes kompetencia: egyéni érdek, egyén túlélését szolgálja (pl. önkiszolgálás) § Szociális kompetencia: az egyén érdekein túl a közösség érdekeit is szolgálja --> Csoportok, szervezetek, társadalmak életminőségének megőrzését, fejlesztését szolgálja. § Kognitív kompetencia: funkciója a többi kompetencia használata § Speciális kompetencia: foglalkozások ellátásához szükséges komponensrendszer

Összehasonlítás

közös, különböző elemek, betűk mérete, formája. Tárgyak, dolgok, élőlények, hideg, meleg, kicsi, nagy. Történelmi események, földrajz - domborzat. Tartalmi gazdagodást je- lent. Szempontsorok önálló összeállítása.

Kiválogatás

különböző szempontok szerint, célok elérése érdekében. Minden tantárgyra jellemző. Nehézségi szint különböző. Több-kevesebb szempont adása.

1993 - közoktatási törvény

lehetőség az integrációra Integrálhat, ha az Alapító okiratban és a Pedagógiai Programban bent van, hogy milyen típusú fogyatékost integrál, biztosítja a feltételeket, szakirányú végzettségű gyógypedagógusok vannak, speciális tantervek, tankönyvek, eszközök vannak, vizsgákon alkalmazkodnak a speciális szükségletekhez · "sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján · a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, · b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd."

Lényegkiemelés

lényeges, lényegtelen - jelentős hatással lehet pl. önéletrajz írása.

Metakognitív stratégiák

lépésekre bontható folyamatok a gondolkodás ellenőrzésére; segítik a tanulás áttekintését és irányítását, a gondolkodás tervezését és megfigyelését, ellenőrzik a tevékenység eredményét. A metakogníció a gondolkodás tudatosá tétele

Szabályalkotás

meghatározzák a gondolkodás, cselekvés feltételeit, korlátait. Pl. családi, iskolai szabályok. Készen kapjuk, átalakítjuk, újak vannak. Helyesírás, kis- és nagybetű. Matematika: rengeteg szabály. Először szóbeli megfogalmazás - életkornak, szókincsnek, logikai fejlettségének megfelelő. Túlzó szabályozás veszélyei. Szabályalkotás.

Az 1985. évi I. oktatási törvény

o Részben ambivalens szabályozást hoz § Megtartja az állam kizárólagos intézmény-fenntartói jogát § Ugyanakkor kinyilvánítja az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságát (központi irányítás szerepének csökkentése) o Meghatározza az oktatási folyamatban résztvevők (gyerek, pedagógus, szülő) jogait o Esélyegyenlőség elősegítése a hátrányos helyzetűek támogatásával o Tehetséggondozás, -fejlesztés támogatása o Kinyilvánítja az állam kötelességét a fogyatékos tanulók oktatásában A törvény intézményrendszert befolyásoló intézkedései: o Eltörli a "kisegítő iskola" elnevezést à minden alapfokú iskola általános iskola!!!! o Egységessé válik a bizonyítvány is o A volt kisegítő iskola elvégzése egyenértékűvé válik a az általános iskola elvégzésével à lehetőség a továbbtanulásra (akár többségi középiskolában is) o Létrehozza a középfokú oktatásban a fogyatékos tanulók számára a speciális szakiskolát o A szakmai nyelvben és törekvésekben már elfogadottak nem vagy csak burkoltan jelennek meg a törvény nyelvezetében (pl. integrált oktatás lehetősége) o A gyakorlati megvalósítás nem egységes (pl. a bizonyítványok)

1998. évi XXVI. tv.a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

o a fogyatékos személyek jogainak magas szintű deklarálása → rehabilitációhoz való jog a középpontban o kikényszeríthetővé kívánja tenni a hozzáférhető és élhető fizikai és kulturális környezethez, az oktatáshoz, a munkához, a megfelelő lakhatáshoz, a kulturálódáshoz, a sporthoz való jogok érvényesíthetőségét · célja: az esélyegyenlőség, az önálló életvitel és az aktív társadalmi részvétel biztosítása · jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek → pozitív diszkrimináció lehetősége néhány a fogyatékos személyt megillető jogok: o akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezethez való jog o a kommunikáció joga (közérdekű információhoz, közszolgáltatáshoz való hozzáférés) o a biztonságos közlekedés joga (közlekedési rendszerek, eszközök, létesítmények fogyatékos személyek számára alkalmassá tétele) · esélyegyenlősítés célterületeit meghatározza (egészségügy, oktatás, képzés, lakóhely, kultúra, sport)

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

o esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség o elismeri minden ember egyenlő méltósághoz való jogát o hatékony jogvédelmet kíván biztosítani o törvény világossá teszi, mi minősül diszkriminációnak o megfogalmazódnak az előnyben részesítés kritériumai o jogsérelem esetén szankciók → a diszkriminációs jogsérelmek perelhetők o a bizonyítási teher megosztása § szenvedő fél → bizonyítani, hogy hátrány érte § a „vádolt" fél → bizonyítani, hogy nem sértette meg az előírásokat

A szakképzett fiatalok csupán negyede talál állást a szakmájában OKAI:

o gyenge önérvényesítő képesség o a tanulók nagy része nem tudja, hogyan kezdjen neki munkát keresni o nem ismerik az álláskeresés technikáit <--- a fiatalok 95%-a(!) igényelné, hogy segítsék ezen a téren!! o korlátozott a munkahelyek száma o a speciális szakiskola kevésbé érzékeny a munkaerő piaci változásokra o Az első néhány próbálkozást kudarcként éli meg, és nem próbálkozik tovább. Vannak olyan kudarckerülő személyek, aki „látszólag" munkakerülők: olyan sok kudarc érte az iskolában és munkakerülés közben, hogy elkerülvén a további kudarcokat, nem is keres munkát. ß Így a család tartja el őket, rokkantnyugdíjasok, munkanélküli járadékot igényelnek.

1948: XXXIII. törvény

o iskolák államosítása o gyógypedagógiai intézményrendszert jelentősen (és hátrányosan) érinti o az egyházak elvesztik a tulajdonukban levő intézményeket à szakmai munka átalakul o minisztérium: gyógypedagógiai ügyosztály létrehozása · háborúban lerombolt intézmények · politikai célokra lefoglalt intézmények · az igazgatók egy részét lecserélik à "munkáskáderek"

·Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtanak:

o munkaügyi szervezet: rehabilitációs munkacsoportok és referensek o civil szervezetek = „alternatív munkaerőpiaci-szolgáltatások" („Megoldás Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak és Munkaadóknak", a „Támogatott Fo- glalkoztatás", a „Komplex Munkaerő-piaci Szolgáltatás", a munkaasszisztens program, „Családi Munkahelyi Gyakorlatot", „Intézményi Munkahelyi Gyakorlatot") · A foglalkoztatási rehabilitáció eszköze a munkatevékenység, foglalkoztatás, tevékenykedtetés.

Bizonyítás

pl. Mutasd meg! Tárgyi, írásos, események gondolati összerakása. Tapasztalati em- lékek. Életkor szerint alakul a bizonyítási igény.

Kognitív képességek alapműveletei

ráismerés, kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás, soralkotás, rendezés, lényegkiemelés, szabályalkotás, rendszerezés, tervezés, megoldások keresése, kijelentés, kérdés, bizonyítás, véleményalkotás.

szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet

sm: mozgáskolátozott sh: hallássérült st: tanulásban akadályozott sl: látássérült Az iskolai rendszerű szakképzésben, szakiskolában oktatható két évfolyamos, speciális kerettantervek: 97 db Az iskolai rendszerű szakképzésben, szakiskolában oktatható négy évfolyamos, speciális kerettantervek: 91 db

Rendezés

szabályok betartása, a tárgyak csoportosítása megadott szabály szerint. Ki hol ül, órar- end, stb. - törvényszerűségeket ismer fel.

Kreativitás fejlesztése (Belső vonatkozások)

tekintsünk rájuk úgy, hogy tanuljunk belőlük. Vonatkozzon ez új dolgokra, gondolatokra, érzésekre, összefüggésekre. · találjuk ki, mi hiányzik belőlünk, · igyekezzünk megnyílni mind magunk, mind mások számára, · törekedjünk az összetettségre, végezzük feladatainkat differenciáltabban.

Geometria, mérések

viszonyfogalmak; testek, síkidomok felismerése, rajzolása, modellezése; mérések, mérőeszközök; vonalak, pontok; kicsinyítés, nagyítás, tükrözés; kerület.

Egyéni fejlesztési terv általános felépítése

§ A gyermek neve, évfolyama vagy csoportja § A sajátos nevelési igény típusa - súlyossági foka § Anamnesztikus adatok § Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok § A gyógypedagógus saját megfigyelésein, felmérésein alapuló státusz, egyéb szakemberek meg- figyelésein, felmérésein alapuló vélemény összegzése § A fejlesztés célkitűzései (elsődleges, általános, részletezett) § A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél meghatározása, feladatokra bontás, alkalma- zott módszerek, eljárások és eszközök) § A fejlesztés értékelésének szempontjai, a visszacsatolás módja § A hatások és változások megállapításának módja, gyakorisága, dokumentálása, az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban, további fejlesztésben § A fejlesztés megvalósulásának keretei gyakorisága, időtartama § A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások § Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia) gya- koriság, az ellátás formája

Egyéni fejlesztési terv előnye a gyermekek számára

§ Az egyéni fejlesztési terv a gyermek egész személyiségére hat. § Az ismeretek összekapcsolódnak, tehát segíti a tantárgyi koncentrációt. § A pedagógusok a sérülésspecifikus területeket fejlesztik, miközben globálisan tekintenek rá. § Tehetséggondozásra is alkalmas. § A tanuló érdekeltté válik a terv megvalósulásában. § Növeli a tanuló egyéni felelősségét. § A sikerorientált tanulás hatására kifejleszthető és fenntartható a gyermekben a tanulás iránti motiváltság. § Kialakul a "biztonságérzete", mert látja és tapasztalja a törődést. Növeliasajátosnevelésiigényűgyermekek esélyeit a felzárkóztatásban,beilleszkedésben,szocializációban

Alapító okirat

§ Az iskola belső életét szabályozó dokumentum § Az iskola kompetenciái § Atanulói jogok és kötelességek, iskolai munkarend § Tartalmazza: intézmény (fenntartó) neve, címe, típusa, feladata, vagyon, székhelye, max. tanulólétszám, évfolyamok, művészeti ágak, integrált oktatás, fogyatékos nevelés, oktatás

Szervezeti és működési szabályzat

§ Az iskola életét érintő valamennyi területet szabályozza, amelyet más jogszabály nem szabályoz, a nevelő testület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá.

Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás:

§ Eredetileg az értelmileg akadályozott munkavállalók elhelyezkedését segítette volna ßà pont ők szorulnak ki az integrációs folyamatból. § A jó szociális és kommunikációs képességekkel rendelkezőknek van nagyobb esélyük az elhelyezkedésre (kompenzálás). § A munkáltatók nehezen tolerálják, ha segítő érkezik az új munkavállalóval. § Elsősorban a tanulásban akadályozottaknak kedvez az új módszer és a munkaerőpiac is.

Egyéni fejlesztési terv előnye a pedagógus számára

§ Segíti a tanító napi felkészülését. § Könnyebb a differenciált feladatok válogatása. § Valamennyi gyerek képességeinek fejlesztését beépítheti a tanórába. § Tudatossá teszi a napi tervezést. § Nem az ismeretközlésre koncentrál, hanem a képesség fejlesztésére fókuszál. § Rugalmas szemléletet alakít ki a tanítóban. § Együttműködésre, együttgondolkodásra készteti a tanítót a társakkal § Növeli a fejlesztési folyamat szabályozásának képességét. § Alkotómunkára ösztönöz. § Rávezet a szakirodalomban való folyamatos elmélyülésre. § Nagyfokú módszertani szabadságot ad. § Növeli az elfogadás képességét. A pedagógus motiváltabbá válik a tanításban.

A foglalkoztatási és komplex társadalmi rehabilitáció folyamatát befolyásoló tényezők

§ a társadalmi szemlélet (a tény, hogy akarják-e a fogyatékosok rehabilitációját) § a rehabilitáció személyi és tárgyi feltételei § a fogyatékosok meglévő képességei és ezek fejleszthetősége § a társadalom által támasztott "képességigény" a relatív teljesítésre § a követelmények életszakaszonkénti változása

Az akadályozó tények

§ az épeknek a fogyatékosokkal szembeni averziója § a kellő felvilágosítás, a közvélemény formálásának elégedetlensége § a rehabilitációt szervező apparátus tagoltsága § a fogyatékos személyek kooperációjának hiánya § az egységes rehabilitációs törvény hiánya § a hagyományosság, a tradíciók § az intézményrendszer hiányosságai § a fogyatékosok részéről is táplált izolációs tendenciák § bürokrácia (Az ügyintézésben tanúsított merev, az előírásokat minden esetben megtartó, de kicsinyes, szűk látókörű magatartás.) § szemléleti hiányosságok § a szakképzettség szinte teljes hiánya jellemzi az értelmi fogyatékos személyeket o 5%-uk rendelkezik valamilyen szakképesítéssel o dolgozók 10%-a végez munkát a versenyszférában, a többiek védett munkahelyen vannak o nagy részük soha nem dolgozik és soha nem is fog

Értelmi fogyatékos emberek a munka világában Magyarországon

§ erős szociális hátrány: gyenge kapcsolati tőke, kommunikációs akadályok, alacsonyabb iskolázottság és önérdek-érvényesítő képesség à kevesebb esély a munkaerőpiacon § alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma (férfiak aránya jobb) § munkavégzés általában: védett munkakörülmények között működő szociális foglalkoztatók; bentlakásos intézményekben § a nyílt munkaerőpiacon dolgozók bérei magasabbak § emberi jogi sérelem: több 10 000 fő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt à nem vállalhatnak munkát § a rendszerváltás előtt megkezdődött a felnőtt értelmi fogyatékos emberek munkába állásának megsegítése: intézményrendszer kiépítése, védett munkahelyek, szociális foglalkoztatók és az értelmi fogyatékosok napközi otthonainak (ÉNO) a szervezése § a fogyatékos személyek között az értelmi fogyatékos személyek a leginkább hátrányos helyzetűek Mo-n § a minta kétharmada rokkantnyugdíjas, egynegyede eltartott, mindössze 8,7% az aktív kereső § a rokkantsági nyugdíjban részesülők 73%-a nem dolgozott korábban (ők az ún. rokkantsági járulékot kapják) § az intellektuális fogyatékos személyeket a szakképzettség szinte teljes hiánya jellemzi (91,4%) § az int. fogy-s személyek munkavégzésének tipikus tere a védett munkakörülmények közt működő szociális foglalkoztatók (44,4%), a bentlakásos intézményekben 25,8% dolgozik § átlagosan 5-6 órát dolgoznak naponta

integratív pedagógia:

· 1980-as években fejlődött ki a „különpedagógia" ellenfogalmaként · olyan pedagógiai reflexiók gyűjtőfogalma, melyek a gyermekeknek és fiataloknak az általános iskolarendszerből való kirekesztése ellen szólnak · a nevelési és fejlesztési folyamatban heterogén csoportokban biztosítja a gyermekeknek, hogy egymástól tanuljanak, megismerjék egymás különbségeit

Foglalkozási rehabilitáció

· A foglalkozási rehabilitáció célja a megfelelő munka megtalálása, a munkahely megőrzése és az abban való előmenetel elősegítése!!!! · A munkaerőpiaci-rehabilitáció végső célja az egyén munkába állítása, mely egy komplex és többlépcsős folyamat eredménye!!!! · A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtását megelőzi a foglalkozás-egészségügyi szakorvosi vizsgálat à szakmai munkaképesség, foglalkoztathatóság megállapítása.

Fogyatékossággal élő emberek a munka világában (helyzetük)

· A fogyatékos embereknek csak egy igen szűk csoportja az, aki nem képes munkavégzésre à a többségük munkaképes (ki-ki a maga képességeihez mérten). · ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet): Magyarországon a fogyatékos emberek munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségei rendkívül kedvezőtlenek à a társadalom min-imális anyagi ellátás betegségi és fogyatékossági jogon biztosításával "tudja le a problémát" + nem elég erős a fogyatékos emberek érdekérvényesítő képessége. · A foglalkozási integráció a társadalmi integráció egyik fontos eleme: európai szemléletváltás a '90-es években à megmaradt képességek hasznosításának igénye, hangsúly az aktív megoldásokra a segélyezések helyett kiváltó okok: o foglalkoztatottak számának csökkenése o államháztartások terheinek jelentős növekedése o gazdasági visszaesés § A fogyatékosok iránti munkaerőpiaci-kereslet alacsony. okok: o munkaadók félelmei, informálatlansága o előítéletek o a munkahely átalakítása (pl. akadálymentesítés) többletköltségekkel járna à A fogyatékosok a munkaerőpiacon sokoldalúan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. § Magyarországon a képzésük speciális, izolált intézményekben zajlik, így a társadalmi beilleszkedésük is akadályozott. § A beilleszkedés egyik mérföldköve a munkavállalás § Magyarországon, és más országokban is az életben való sikeresség egyik mérföldköve a munka. § 90-es években az értelmi fogyatékos emberek 8,5%-a volt aktív kereső. § A foglalkoztatás aránya a 90-es évek munkaerő piaci változásai hatására csökkent § A fogyatékosság foka és a végzett munka jellege összefüggést mutat: az értelmi fogya- tékosok kvalifikálatlanabb munkát végeznek, mint más fogyatékos emberek. oka: az egészségi állapot, de a nem megfelelően adaptált munkahely és munkaeszközök. · Fogyatékosoknak két csoportja van: o Aki a bérmunka rendszere szempontjából nem munkaképes. o Valamilyen fokon bérmunkát tartósan vállalni tud, de csökkent munkaképességű.

Tantárgyi programok

· A helyi tantervből kiemelik és kibontják az egész iskola számára az egyes tantárgyak programját · Elkészítésének folyamata: § célok § a tananyag évfolyamonként § a részek egymáshoz kapcsolódása § követelmények § tankönyvek és egyéb taneszközök § módszerek, szervezési formák § ellenőrzés

A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése

· A heti tervezési konferencián közös megbeszélés: célok, ellenőrzési módok, didaktikai prob- lémák, segítségadás módja, fejlesztő eszközök, individuális foglalkozások tanteremben és azon kívül. · Egyéni tantermi segítségadás megosztása - egyes tanulóknak, kis csoportoknak, ad-hoc fejlesztő csoportoknak. Ne alakuljon ki stigmatizálás! · Fejlesztés tantermen kívül - időtartam (10-15 perc), csoportlétszám (2-3 gyerek) - megszervezése. · Pedagógiai - terápiás konzultáció, a problémás gyermekekkel foglalkozó konferencia. o Résztvevők: osztálytanító, gyógypedagógus, iskolai pszichológus, más tanítók o Menete: probléma bemutatása, elemzése · Szükséges intézkedések meghozása, koordinálása · Hatékony ellenőrzés, esetleg intézkedések módosítása

Nemzeti Alaptanterv (NAT)

· A magyar oktatásügyben a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma · Szellemiségét az Alaptörvény, a Köznevelési Törvény és az emberi és gyermeki jogokról szóló nemzetközi és magyar dekrétumok határozzák meg

A munkavállalás jellemzői, nehezítő tényezői:

· A munkára vágyó személyek nem pusztán anyagi okokból szeretnének dolgozni, hanem a hasznos időtöltés végett is. · A magyarországi álláskínálat nem megfelelő szerkezete: alacsony kínálat a távmunkák, a könnyebb megterhelésű állások terén. · A fogyatékosság mellett a rokkantnyugdíjas státusz is hátrányt jelent: a munkaadók és a kollégák "nem nézik jó szemmel" a nyugdíjból származó extra jövedelmet, nem szívesen alkal- mazzák őket. ßà A nyugdíj alacsony összege miatt munkavállalásra kényszerülnek a rokkant- nyugdíjasok. · Magas elvárások a munkahelyeken. · Munkáltatók alacsony toleranciája. · A többségnek nincs autója ---> fogyatékosságuk miatt nem tudnak bejárni dolgozni. Magyarországon egyelőre nem motiváló megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása az image javítása érdekében.

1975 - Nyilatkozat a fogyatékos személyek jogairól (ENSZ)

· A sérült embernek joga van az emberi méltóságra, a teljes életre, a függetlenségre, speciális szükségleteinek kielégítésére, védelemre a diszkriminációellen, családban való életre.

„legkevésbé korlátozó környezet" elve:

· A tanulóhoz illeszkedő, lakóhelyéhez alkalmazkodó képzés · A többségi iskolához lehető legközelebbi elhelyezés · A mainstreaming megoldás alapja, mainstreaming rendelkezésnek is nevezték

Az osztályban folyó együttműködés módszerei:

· A társ megfigyelése: Az egyik kolléga megfigyeli egy másik munkáját, majd megbeszélik a tapasztalatokat. · Szupervízió: Strukturált megfigyelést jelent, amelynek három fázisa van (tervezés, megfigyelés az osztályban, értékelő konferencia) és több szakember együttműködését eredményezi. · Munkatársi felkészítés: Egyes problémák megoldására irányuló módszer, amelynek során az egyik fél segíti a másikat a problémamegoldásban. · Osztálytermi segítők: A tanár segítői lehetnek tanulók, szülők, (gyógy)pedagógai asszisztensek, gyógypedagógusok. o Egyéni segítő: Az egyéneknek, kiscsoportoknak rövid ideig intenzív segítséget nyújt. o Tevékenységirányító: Megkísérli az osztály többi tanulóját a folyamatos munkába bevonni. o Mozgató: A segédeszközök kezelését végzi.

A fogyatékosok iskoláztatásának 3 főbb jellemzője

· Alacsonyabb iskolai végzettség, mint ép társaiké. · Jelentős részük tanulmányaira jellemző az oktatásbeli izoláció (szegregált intézmények) à a normál társadalomtól elkülönített élethez szoknak hozzá - társadalomba, munkahelyi közegbe való beilleszkedés problémái (pl. kapcsolatfelvétel a kollégákkal). · Nem terjed ki az összes fogyatékosra - súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek esetén gyakori, hogy nem hozzáférhető számukra a nap nagy részében a szakszerű felügyelet.

Irányelvek

· Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél! Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.

A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők

· Az egyén személyiségéből fakadó tényezők · A család által képviselt tényezők o az apa és az anya szociális kompetenciája o a nevelés o a testvéri hatás o az anya és a gyermek közötti kötődés minősége · Az iskolai környezetből fakadó tényezők köre o az iskola és az osztály fizikai környezete o meleg, nyitott iskolai légkör o tanulóközpontú tanulás és tanítás o kooperatív tanulási formák alkalmazás

Az inkluzív oktatás jellemzői

· Az egyéni differenciálás alapkoncepció. · Változatos: Az intézmény azonosul az integrációval. · s óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) · Differenciált tanulásszervezés (individualizált, csoport, páros, kooperatív, projektmunka) · Egységes, rugalmas tanterv. · Változatos értékelési eljárások. · A többségi pedagógusok felelősségvállalása. · A gyógypedagógus, mint segítő partner. · A szülők bevonása az együttnevelésbe (elfogadás, reális értékelés, tájékozottság, együttműködés) · Szociális befogadás megvalósulása, diszkrimináció mentes elfogadás.

Szociális integráció

· Az együttnevelés második szintje. · A SNI gyermekek, tanulók csak foglalkozásokon, tanórákon vannak elkülönítve. · A többi tevékenységi forma együtt valósul meg. · Két szinten valósul meg: Ø Időszakosan és rendszertelenül találkoznak a csoportok: pl. kirándulások, rendez- vények alkalmával Ø Rendszeresen találkoznak a csoportok: pl. séta, étkezés, táborozás során

Impulzivitás

· Az instrukció vagy kérdés elhangzása előtt válaszol · Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodna · Problémát jelent a várakozás · Gyakran félbeszakít másokat · Kiszámíthatatlanul viselkedik · Gyorsan és sokszor váltogatja cselekvéseit · Nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre · Ok nélkül agresszíven viselkedik Szinteállandóellenőrzéstigényel

Ideális iskola-szülő kapcsolat

· Az integráció sikerességéhez szükséges az ideális iskola-szülő kapcsolat, melynek alapel- vei: kölcsönös tisztelet, szülők és szakemberek közti egyenlőség információk és ismeretek megosztása közös döntéshozatal érzelmek megosztása családok jellemzőinek és a gyerekek egyediségének tiszteletben tartása · Az integráció mindkét fél részéről megnövekedett felelősséggel és feladatokkal jár: · Integráció kezdetén egyeztetés az együttműködés formáiról és a célok és prioritások ki- jelölése (a szülők és az iskola közösen). · Egymás megismerése (tanárok: családlátogatások, szülők: iskolai programok) · Hatékony információáramlás (rendszeres áttekintések mindkét fél részéről) · Fontos a többségi szülők viszonya a speciális szükségletű gyerekek szüleivel.

Koordináció, motorikus tünetek

· Az átlagostól eltérő mozgásfejlődés · Diszharmonikus, merev mozgás · Kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok · Fejletlen ritmusérzék Gyengébbfinommotorikusmozgás

Diszortográfia

· BNO-10: a helyesírási képesség specifikus zavara, amely nem társul olvasási zavarral, nem függ össze értelmi elmaradással, látás-, hallás-, mozgászavarral, tanítási problémával.

1971 - Nyilatkozat az értelmi fogyatékos személyek jogairól (ENSZ)

· Direkt módon védi az értelmi fogyatékos személyek jogait. · Az értelmi fogyatékos személyeknek joguk van a megfelelő orvosi ellátáshoz és fizikai kezeléshez, illetve olyan oktatáshoz, képzéshez, rehabilitációhoz és tanácsadáshoz, ami lehetővé teszi számukra képességeik lehetőségeikhez mért maximális fejlesztését.

1948 - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

· ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. · A nyilatkozatot a második világháború borzalmai ihlették · 1948. december 10-én fogadták el legfontosabb elemei: § jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; § jog a művelődéshez; § jog a kulturális életben való részvételhez; § jog a magántulajdonhoz; § védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; § a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; § a vélemény és kifejezése szabadsága. § az egyén emberi méltósága a középpontban § nem tesz különbséget ember és ember között

Gyógypedagógus és iskolapszichológus együttműködése

· Fejlesztő diagnosztikai eredmények felhasználása, pedagógiai terápiás intézkedések kiválasztása. · Tanulási folyamat vizsgálatával kapcsolatos eredmények beépítése az oktatásba · Folyamat-diagnosztikai tapasztalatok megbeszélése

Figyelem

· Figyelme nem tartós, könnyen elterelődik · Nem képes koncentrálni a folyamatos figyelmet igénylő feladatokra · Nem tud tartósan játszani sem a játékokkal, sem a társakkal · Nem figyel a részletekre · Feledékeny · Nem veszi észre, ha beszélnek hozzá · Nem figyel másokra és saját cselekvéseire · Nem követi az instrukciókat · Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be vagy csapong · Érdeklődése sokoldalú, de nem kitartó Problémátokozafeladatokmegtervezése

Magatartászavart kiváltó okok

· Genetikai tényezők · Környezeti hatások: szülő személyisége, szülő fizikai vagy pszichés betegsége, család szociokulturális háttere, organikus sérülések, pszichés traumák.

A szülők és a szakemberek együttműködése: buktatók és partnerség

· Krízis időszaka à ellenséges a szakemberrel (fel nem dolgozott belső konfliktus) · Ha eltérőek az elvárások, nehezíti a helyzetet (realitás - csoda à eltérő jövőkép) · Információáramlás nem megfelelő · A partnerség kialakulása a kulcsa a gyerek jövőbeli fejlődésének. Az első lépést efelé min- dig a szakembernek kell megtennie. El kell kerülni azt, hogy a szülők a szakembertől függjenek. · A rossz partneri viszony következménye lehet: versengés a szülő és a szakember között, hárítás, szerepcsere. Ezek vesztese az akadályozott gyerek lesz.

A vizuális kreativitás fejlesztése

· Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. · Az esztétikai érzékenység fejlesztése. · A térlátás fejlesztése. · A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. · A finommotorika fejlesztése. · Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése. · Az érzéki tapasztalás, a környezettel való kapcsolat erősítése, az anyagokkal való érintkezés tudatosítása. · A vizuális közlések felfogása, értelmezése. · A vizuális nyelv alapelemeinek - pont, vonal, folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a közlésben, az alkotásban. · Téri helyzetek, időbeli folyamatok értelmezése, megfogalmazása, megjelenítése az oktatásban. · Művészeti alkotások elemzése, a megértés, a feldolgozás segítése, fejlesztése. · Alkotó kifejezés a fejlettségnek megfelelő mód és technika alkalmazásával. · Az átélt élmény megjelenítése dramatizálással, reflektálás irodalmi, zenei, filmes élményekre - gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a képi, a plasztikai műfajokból tanult módszerek, eszközök alkalmazásával. · Használati tárgyak készítése, az anyag-forma-funkció egysége a tárgykészítésben. · A díszítő formálás elemei, mintái, csomagolástechnikák.

Viselkedés: motorium területe

· Nehezen tud nyugodtan ülni, ülés közben fészkelődik, babrál · Elhagyja a helyét feladatvégzés közben · Össze-vissza, céltalanul rohangál, állandó mozgásban van · Nehézséget okoz a nyugodt játéktevékenység · Sokat beszél · Nem tud csendesen és egyedül játszani · Keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben sokat mocorog

A szociális képességek fejlesztésének célja

· Reális önismeret, pozitív személy közi kapcsolatok kialakítása · Elősegítse a felnövekvő gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, - a kapcsolatok kialakítását, - a részvételt a szociális aktivitásban, - a tájékozódást a különféle szociális struktúrákban à Ezek segítségével hozzájáruljon a gyermek életkorának megfelelő identitásának, önismeretének kialakulásához.

Prevenció (munka)

· a tanuló szintjén, illetve az iskola szintjén a lemorzsolódási problémák diagnosztizálási folyamata · célzott intervenciók olyan diákok számára, akiket beazonosítottak, mint lehetséges lemorzsolódók · olyan iskolai intervenciók tervezése, amely minden diák számára biztosítja a bekapcsolódás lehetőségét, így pedig a lemorzsolódás lehetőségét a lehető legáltalánosabban előzi meg

Számfeldolgozó modellek

· asszociációs modell: az egyjegyű számokkal végzett alapműveletek eredményeit a memóriából hívjuk elő. a feladatok és az eredmények között különböző erősségű asszociációk vannak. · kognitív modell: számfelfogó, -értelmező egység: ezen belül a lexikai alrendszer a hallott és az írott számjegyek értelmezését végzi; a szintaktikai alrendszer pedig a számjegyek helyi értékét határozza meg. Számalkotó egység: itt is elkülönül a verbális és a vizuális számok feldolgozása és produkciója. A számolást végrehajtó alrendszer, ahol a műveletek értelmezése és végrehajtása történik (műveleti jelek fonológiai és grafémikus értelmezése, ma- tematikai tények előhívása, számolási feladat végrehajtása). · Háromkódos modell: Vizuális arabszám-rendszer: ahol az arab számok feldolgozása és a több számjegyű számokkal végzett műveletek megoldása történik. Auditoros- verbális rendszer: ahol a verbális feldolgozás, a számlálás és a számtani tények, szabályok elsajátítása és felidézése zajlik. Analóg rendszer: jellemzője, hogy nem verbális; a becslés, a mennyiségi összehasonlítás és a megközelítő számolás „helye".

A kreativitás fejlesztése

· próbáljunk minden nap meglepődni valamin, · próbáljunk minden nap meglepni valakit, · írjuk le, aznap mi lepett meg minket, illetve hogyan leptünk meg valakit, · ha felcsillan bennünk az érdeklődés szikrája, járjunk a végére, · minden napot egy új céllal kezdjünk el, ami elé várakozással nézünk, · örüljünk minél több dolognak, · változtassunk a szokásainkon, dolgainkon, ne csak a „jól beváltat" kövessük, · alakítsuk át a napirendünket, · hagyjunk időt az önvizsgálatra, pihenésre, · alakítsuk át a körülöttünk levő teret, · vizsgáljuk meg, minek örülünk, mit utálunk, többdolgotvégezzünk,aminekörülünk,kevesebbet,amit utálunk

WHO - 1980 - hátrányok osztályozási rendszere:

· sérülés, károsodás (impairment) - BIO- (testi) · zavar, fogyatékosság (disability) - PSZICHO- (lelki) · akadályozottság, korlátozottság (handicap) - SZOCIÁLIS (társadalmi)

Kreatív energia alkalmazása

· találjuk meg a „mozgatórugónkat", · több szempontból vizsgáljunk egy problémát, · gondoljuk át, hogy a probléma elemzése után milyen következtetésekre jutottunk, · rukkoljunk elő minél több ötlettel, nem baj, ha azok időnként teljesen abszurdnak tűnnek, · vágjunk bele a megoldásba.

Kerettantervek

· tartalmi egység és átjárhatóság biztosítása · egyes iskolatípusokra vonatkoznak · helyi tantervek és a NAT közé épülnek be köztes szabályozóként · a feladatokat évfolyamokra bontja le · óraszámok · tantárgyak

mainstreaming:

· általánosan: SNI tanulók normál osztályokban való oktatása, képességeik alapján meghatározott specifikus időperiódusokban · Nagy-Britannia: hivatalos fogalom, az integráció és inklúzió nem is szerepel náluk a jogszabályokban · francia, német és magyar nyelv nem vette át ezt a kifejezést

Pedagógiai program

· „a tantestület önmeghatározása" · 3 részből áll: · az iskolában folyó nevelés-oktatás célmeghatározása · a megvalósítás helyi stratégiája · helyi tanterv <---- E három elem hierarchikus kapcsolatban áll egymással.

Helyi tanterv

· „az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve" · az iskolák pedagógusai a NAT-on alapuló kész tantervek átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze · az adott iskola pedagógiai programjának része · helyi igények, szükségletek

Komorbiditás

Állapotok, melyek gyakrabban fordulnak elő hip.-figy.zavaros tünetegyüttes esetén: -tik -diszlexia - ellenséges magatartás - magatartászavar - Asperger-szindróma - depresszió - szorongásos zavarok - kényszerbetegségek - bipoláris zavar

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés) Ókor Egyiptom

Ókor - Egyiptom § elsősorban a látható, súlyosabb fogyatékossági formák keltik fel a figyelmet (pl. törpenövés) § többnyire megbecsülésnek örvendenek, fontosabb tisztséget is viselhetnek Az óegyiptomi kultúrában a törpék kiemelkedő szerepet töltöttek be. A törpeábrázolások közül kiemelkedik Szeneb a törpe, akit családja körében láthatunk. Ez az ember nemcsak szociális rehabilitációs szempontból méltó figyelmünkre, hiszen - mai látásmódunk szerint - meglehetősen súlyos fogyatékkal nősült, és gyermekeket is nemzett, hanem foglalkozási rehabilitációs szempontból is. Ugyanis a fáraó hatalmas textilüzemének feje volt, fontos és elismert személyiség korának társadalmában, aki számos címet is viselt. A fáraó szolgálatában álló szolgálók, tisztviselők közül kiemelkedő törpéket hitelesen ábrázolta az egyiptomi képzőművészet. Valószínűsíthető, hogy szerepet játszottak vele kapcsolatban pozitív irányú előítéletek is: éppen apró termete miatt. Hiszen voltak az egyiptomi népnek külsőre talán nem mindig vonzó, többségükben mégis egyértelműen pozitív szerepet játszó törpe istenei. Ptah, akinek a források szerint szintén "lehetett törpe alakja". Bész isten is törpe volt.

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés) Ókor Görögország

Ókor - Görögország § fő érték az egészség és az épség § irodalmi említés több, eltérő fogyatékosságú személyről, akik közmegbecsülésnek örvendtek § fizikai fogyatékosság nem = a jellembeli "fogyatékossággal" § DE! - a születéskor az apa joga nem elfogadni a fogyatékos csecsemőt Az antik görög világ ideáljai között első helyen szerepelt az egészség és az épség. Az ember egészsége az értékhierarchia csúcsán helyezkedett el. Mindennapi életükben, gondolkodásukban nem vált szét élesen a test és a lélek egészsége. A régi görög kultúrának egy nevezetes eszménye, amely párba állítható az "ép testben ép lélek" maximával, ez a kalokagathia. A szó eredetileg "tökéletes férfiút" jelentett. Később morális értelemben "tökéletes jellemet". Korabeli képzőművészeti alkotások rögzítettek súlyos és maradandó fizikai sérülés, belső szervi elváltozást. A csatában súlyos sérülést szenvedett harcost köztisztelet, közmegbecsülés övezte Spártában. A fizikai fogyatékosságot szinte sosem párosították automatikusan jellembelivel is. Spártában létezett egy hagyomány, amit modern nyelven egészen pontosan a habilitáció - azaz fogyatékosan született gyermekek intézményes segítése - ellentéteként fogalmazhatunk meg: Az újszülött csecsemővel apja nem rendelkezett, hanem karjába vette és elvitte a törzsek véneihez, akik megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taigetosz Apothetai nevű szakadékába - azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad.

Hiperaktivitás

Öröklött vagy szerzett, neurológiai természetű fejlődési zavar, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a motoros kivitelezés és a mozgáskontroll alacsony szintje, az ingerek felvételének és továbbításának zavara, impulzív viselkedés, a pszichoszociális éretlenség, a feledékenység, és a gyenge impulzuskontroll.

Az életminőség mérése fogyatékos személyek körében

Ø Mérése: generikus/specifikus/moduláris kérdőívek segítségével Ø Fogyatékos személyek életminőség mérése: minőségbiztosítási és etikai kérdések! A fogyatékos személyek szubjektív életminőségét elemző kutatók közül egyesek arra az eredményre jutottak, hogy: ® a fogyatékos emberek szubjektív életminősége szignifikánsan alacsonyabb, mint a nem fogyatékos személyeké szubjektív = az egyén érzésvilágából kiinduló, elfogult paradox = önmagának látszólag ellentmondó ® egyes empirikus vizsgálatok elemzői annak ellenére, hogy paradoxonnak tűnik, vagy ellentmond a hétköznapi intuíciónak, arra a következtetésre jutottak, hogy a fogyatékkal élő népesség szubjektív életminősége nem feltétlenül különbözik a nem fogyatékos személyek szubjektív életminőségétől. Azok a fogyatékkal élő emberek vallanak magas életminőségről, akik tudatában vannak állapotuknak, kontrollálni tudják testüket és szellemüket (például autót vezetnek, templomba járnak), el tudják látni társadalmi szerepeiket, célt és értelmet találnak (keresnek) életükben, és harmóniában, lelki megalapozottságban élnek. empirikus = tapasztalati

A fogyatékos személyekkel való bánásmód a múltban (történelmi áttekintés) Újkor

Újkor - 16-17. század § egyre több adat található a (főként siket, vak, néma, dadogó) fogyatékos személyek (a mai értelemben) gyógypedagógiai ellátásáról, tanításukról § nem iskolarendszerű, egyéni kezdeményezéseken alapuló nevelés jellemző § helyenként sajátos foglalkoztatás (pl. értelmi fogyatékosok a gyártási titkok megőrzése érdekében) Újkor - 18. század § szervezett keretek, de magánjellegű, jótékony képzés § az intézményes nevelés először a siketek majd a vakok számára jelenik meg Párizsban (1770: siketek, 1784: vakok)

Véleményalkotás

állítások - személyes tapasztalatok. Eltérő tapasztalatok. Pl. rajz órán - festésről. Szükséges az előzetes ismeret. Órai munka - egymás értékelése.

Transzferálás

átvitel: a megtanult ismeretek átvitele egy új tanulási helyzetre; a korábban megtanultak felhasználása; elősegíti a gondolkodás rugalmasságát; megjelenési formái: átalakítás, visszafordulás, álláspontváltoztatás, viszonyítás.

Metakognitív fejlesztés

észlelés, a kognitív tevékenységek folyamatának utánzása, önkontroll, szabályozás.

Megoldások keresése

órarend készítése, rangsor állítása, stb. A megoldáskeresés technikája tanulható. Szöveges feladatok. Hatással lehetnek a mesékben látottak.

Relációk, függvények, sorozatok

összehasonlítás kifejezése nyilakkal; sorozatok képzése, folytatása, kiegészítése; kapcsolatok felismerése; szabályjátékok.

Kombinálás

összekapcsolás: kombinatív műveletek (matematika egyik témaköre); kombi- natív műveleti képesség (pszichológia körébe tartozik). Kombinatív műveleti képesség Csapó Benő szerint: állandósult pszichikus szabályozási rendszer, melynek működése révén az ember képes dol- gok vagy események összességéből meghatározott feltételek szerint bizonyos számút kiválasztani, és létrehozni ezek különféle variációit.

Kéttanáros modell

„Egy tanít, egy megfigyel" A teremben tartózkodó két tanárból csupán az egyik aktív. Ő tanít, a másik passzív szerepbe helyezkedve megfigyel. A megfigyelés szempontjait mindig előre rögzítik, tapasztalatait a két pedagógus az órák után megbeszéli. "Egy tanít, egy mozog" Ebben az esetben az egyik pedagógus tanít, míg a másik folyamatosan mozog a teremben, és segít azoknak a diákoknak, akik elakadtak. Érdemes viszont ezt a típust alkalmazni egyrészt a kéttanáros munkaforma kezdetén (mint az előzőt), illetve olyan esetekben, amikor a tananyag hatékonyabban adható át frontális úton, vagy ha a tananyag jellege miatt a tanulók folyamatos megfigyelést igényelnek Párhuzamos tanítás" Ez esetben mindkét tanár aktív, azonos térben, mégis szeparáltan tanítanak. Egy időben dolgozzák fel ugyanazt a tananyagot, oly módon, hogy az osztályt kettéosztják. Tanítás állomásoknál" Az„állomásoknáltanítás"alapelve,hogyatanárokelosztjákegymásköztadiákokatésafeladatokat.Ittadiákokforgószínpadszerűenhaladnakegyiktanártólamásikig,illetvevan(nak) „független"állomás(ok)is. Alternatív tanítás" Minden osztályban akadnak olyan szituációk, amikor célravezető lehet, ha az egyik pedagóguskülön foglalkozik egy kisebb csoporttal, miközben a társa, az osztály nagyobb részét tanítja. „Team teaching" Ebben az esetben a két tanár egyenrangú félként vezeti az órát. Az óravezetés alapvetően frontális,mindkét tanár tanít, és ugyanakkor figyeli, hogy hol van plusz segítségre szükség.

Lokális integráció

• Az együttnevelés legegyszerűbb formája. • Az intézmény épülete közös, de ezen kívül nincs kapcsolatuk. • Az iskolában, óvodában külön osztályban, csoportban vannak a SNI gyermekek. Ø Külön csoportot alakítanak ki mozgáskorlátozott gyermekek számára Ø Kisegítős osztály működik az általános iskolában Ø Logopédiai fejlesztő osztályok

Az integrált fejlesztés típusai

• Lokális integráció • Szociális integráció • Funkcionális integráció (Részleges integráció, Teljes integráció) • Spontán integráció • Fordított integráció