közgazdaságtan

keresett mennyiség

amelyet a vevő hajlandó és képes megvásárolni.Sok tényező befolyásolja,de piaci szempontból a legfontosabbak az ár.Ha egy gombóc fagyi ára 20 dollára emelkedne akkor valószínű kevesebb fagylalt fogyna. Viszont ha ez az ár csokkene 20 centre sokkal több

kínálati görbe

az ár és a kínált mennyiség közötti kapcsolat

Kínálati görbènèl melyik mennyire rugalmas kínálatot jelöl?

A nulla rugalmasság szélsőséges esetében,amelyet az a) rész mutat be a kínálat tökéletesen rugalmatlan és a kínálati görbe függőleges.Ebben az esetben a kínált mennyiség az ártól függetlenül mindig ugyanakkora. Minél nagyobb a rugalmasság annál laposabb a kínálati görbe,ami azt mutatja hogy a kínált mennyiség egyre jobban reagál az ár változására. A másik szélsőséges esetben , amit az e) rész mutat be , a kínálat tökéletesen rugalmas. Ebben az esetben a kínálat Árrugalmassága a végtelenhez közelít , és a kínálati görbe vízszintes,ami azt tükrözi,hogy az ár nagyon kis változása rendkívül nagy mértékben változtatja a kínált mennyiséget.

kereslet

A piacok tanulmányozását a vevők viselkedésének elemzésével kezdjük elsősorban

Miben különbözik egymástól a két függvèny? (ténylegesen érvényesülő és ténylegesen nem érvényesülő árplafon esetén

Amikor a kormány a fagylaltevok panaszaitol ösztönözve árplafont vezetnek be a fagylalt piacán kétféle kimenet lehetséges. A) A kormány 4 dolláros árplafont állapít meg. Ebben az esetben mivel a kínálatot és a keresletet kiegyensúlyozó ár 3 dollár a plafon alatt van ,az árplafon nem érvényesül.A piaci erők természet módon az egyensúly felé mozdítják el a gazdaságot és az árplafonnak nincs hatása az árra vagy az eladott mennyiségre. b) Ebben az esetben a kormány egy két dolláros árplafont határoz meg. Mivel a 3 dolláros egyensúlyi ár az árplafon fölött van ,a plafon érvényesül a piacon . A kínálat és a kereslet erői általában az egyensúlyi ár felé mozdítják el az árat,de amikor a piaci ár eléri a plafont a törvény tiltja hogy tovább emeljék azt.

egyensúly

Az az állapot, amikor a keresleti és kínálati görbe egy pontban metszik egymást.

kínált mennyiség

Az mennyiség amelyet az eladók hajlandóak és képesek eladni. Ha egy fagylalt ára magas akkor jövedelmező fagylaltot árulni és ekkor a kínált mennyiség nagy belőle. Viszont ha alacsonnyá válik akkor az üzlet számára az kevésbé jövedelmező és ezért kevesebb fagylaltot fognak készíteni

Mi történik ha a piacon a piaci ár az egyensúlyi ár alá kerül,mi terelnè vissza a piacot az egyensúly felé?

Ebben az esetben mondjuk ha egy fagylalt ára 1,50 dollár akkor a keresett mennyiség meghaladná a kínált mennyiséget. Így hiány jelenik meg. A vevők nem képesek annyit vásárolni az adott áruból az aktuális árán,mint amennyit szeretnének.Ha túl sok vevő szeretne vásárolni egy terméket amelyből a kínálat kevés akkor az eladó reagálhat úgy hogy emeli az árakat így a keresett mennyiség csökken. Így a kínált mennyiség nőni fog és a piac egyensúlyba kerül.

Mi történik a piacon ha a piaci ár az egyensúlyi ár felé kerül,mi tereli a piacot az egyensúly felé?

Elsősorban felesleg alakul ki. Az eladók nem tudnak ennyit eladni ezért lehűtik az adott terméket majd elkezdik az árakat csökkenteni és az alacsonyabb árak nagyobb keresletet jelentenek és így egyre kisebb lesz a kínált mennyiség. Ezt a folyamatot addig végzik még az egyensúlyt nem éri el.

Mi történik a kínálat szempontjából rövid és hosszú távon ha árplafont vezetünk be?

Erre a legjobb példa a lakbér szabályozás.Sok városban a helyi önkormányzatok megszabjak hogy mennyi az a maximum összeg amelyet a bérlőktol kérni lehet. Ezzel céljuk hogy a szegényeket támogassák. A közgazdászok szerint ez a lehető legrosszabb döntés,amit hozni lehet hiszen ez nem növeli valójában a szegények életszínvonalát. A lakbér szabályozás káros hatásai nem feltűnőek,mert csak több év alatt jelentkeznek. Rövid távon a lakást bérbeadók adott számú kiadó lakással rendelkeznek és ezért nem képesek gyorsan alkalmazkodni a piaci körülmények megváltozásához. Sőt a lakást kereső emberek száma egy városban rövid távon valószínűleg nem változik jelentősen a lakbérváltozás hatására mert időbe telik amíg az emberek elköltöznek.A bérlakások kereslete és kínálata rövid távon viszonylag rugalmatlan. A lakbérszabályozás rövid távú hatásai: Lakbérszabályozás hiányhoz vezet.Mivel azonban a kereslet és a kínálat rövid távon rugalmatlan,a lakbérszabályozás által okozott kezdeti hiány kicsi. Rövid távon az elsődleges hatás a lakbér csökkenése. Hosszú távon egészen más a helyzet. A bérlakás piacán a vevők és az eladók az idő múlásával jobban reagálnak a piaci feltételekre. Kínálati oldalon látható hogy az eladó nem épít Új lakásokat és a jelenlegieket is hagyja tönkremenni az alacsonyabb árak miatt. Keresleti azaz a vevő oldalát nézve pedig az alacsony árak arra ösztönzik őket hogy saját ház után kezdjenek nézni ahelyett hogy szüleikkel vagy más bérlő társsal élnének és egyre több embert késztet arra hogy a városba költözzön. Ezért a kínálat és a kereslet is rugalmasabb hosszú távon. b) része a lakáspiacot mutatja be hosszú távon. ( kiscreenelve a folytatás)

Az öt féle keresleti görbènèl melyik mennyire rugalmas kínálatot jelöl?

a) ábrán a nulla rugalmasság szélsőséges esetében a kereslet tökéletesen rugalmatlan,a keresleti görbe függőleges. Ebben az esetben a keresett mennyiség az artol függetlenül mindig ugyanakkora. b) és C) Minél nagyobb a rugalmasság annál laposabb a keresleti görbe. e) a kereslet tökéletesen rugalmas. Ebben az esetben a kereslet Árrugalmassága a végtelenhez közelít és a keresleti görbe vízszintes,ami azt tükrözi hogy az ár nagyon kis változása rendkívül nagy mértékben változtatja meg a keresett mennyiséget. ​