Mikroökonómia szóbeli tételek

Miért a piaci tökéletlenségek között tárgyaljuk a közjavakat?

Mert a közjavak közösen fogyaszthatók- egy személy fogyasztása nem csökkenti mások fogyasztási lehetőségeit, mindenki számára szabadon, fizetség nélkül hozzáférhetők. Mivel nincs díjfizetés, nincs árbevétel sem. - a tevékenység csak pozitív externáliát okoz, piaci bevétele nincs. Nincs rivalizálás a fogyasztók közt és az úgynevezett nemfizetőt nem lehet kizárni.

Érveljen amellett, hogy Gossen 2. törvénye a kardinális hasznosságelméletben optimumfeltétel!

Gossen II. törvénye: Fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövdelemét ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos és egyenlő a rendelkezésre álló pénzjövedelem egységének határhasznával ha több jószágból szeretnénk fogyasztani, de ennek a fogyasztásnak valamilyen - nem biztos, hogy időbeli - korlátja van, abban az esetben érjük el a legnagyobb hasznosságot - azaz „élvezetet" -, ha úgy választjuk meg a javak mennyiségeit, hogy az utolsó pénzegységre (időegységre) jutó határhasznaik egyenlőek legyenek.

Hogyan hat egy fogyasztó jelen- és jövőbeli fogyasztására, ha emelkedik a jövőbeli (várható) jövedelme? Adjon magyarázatot a reakciójára!

Jelenbeli jövedelmének nagy részét elkölti, hiszen a jövőben sokkal több pénze lesz, amit majd be tud fektetni vagy esetleg elkölteni

Milyen esetekben használható az örökjáradék jelenérték-képlete? Miért hasznos ez az egyszerű képlet?

Képlete: PV=C/r Ha a hozamok végtelen hosszúak.Például örökjáradékot alkot egy elsőbbségi részvény rögzített osztalékfizetése, egy életjáradék havi kifizetései. (Az élet természetesen nem tart örökké, de ha a fizetések elég hosszú ideig tartanak, egyszerűbb az örökjáradékkal számolni.

Miről szól a kartelltilalom? Mit szeretne elérni, és milyen okból?

Tilos a vállalkozások közötti együttműködés, ha az a gazdasági verseny megakadályozását vagy korlátozását célozza. A kartellnek több fajtája is van. Van az árkartell, amikor az üzleti felek egyeznek meg a vételi és eladási árról. Piacfelosztó kartellről beszélünk, ha a beszerzési forrásokból való kizárás valósul meg, vagy ha az értékesítésből való kizárás valósul meg, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására kerül sor.

Milyen nehézségekkel jár a közjavak iránti kereslet felmérése?

A közjavak önkéntes egyéni előállítását akadályozó alapvető nehézség az úgynevezett potyázás. Miközben valamennyi fogyasztó érdekelt valamennyire abban, hogy hozzájáruljon a közjószág előállításához, mindenki jobban szereti, ha más fizeti annak előállítását.

Hogyan hat az adóztatás a fogyasztó optimális választására?

A mennyiségi adó kivetése annak nagyságával növeli meg a termék árát, azaz ha az eredeti ár p , a mennyiségi adó nagysága t. akkor az új ár p+t. Az optimális választásnál a költségvetési egyenes meredeksége megegyezik a helyettesítési határrátával, ami MRS=p1/p2. Hogyha a termékek árát növelem az adóval, ami mindkét termék esetében ugyan annyi, akkor a helyettesítési határráta nem változik, tehát nincs hatással a fogyasztó optimális választására.

Mi az a Pigou-féle adó? Mire használható, és milyen nehézségek merülnek föl az alkalmazása során?

- Pigou-i adók: • Kibocsátási díjak • Termékdíjak • Letéti díjak (betétdíj) • Környezeti (felelősség)biztosítások • Szolgáltatási díjak differenciálása • Környezeti adók • Létező (nem környezeti) adók differenciálása • Támogatások • Kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere -Használható: A jóléti közgazdaságtan megközelítésének lényege, hogy a negatív externáliák a társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükből adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik. Ennek megoldására fejlesztette ki Pigou a gazdasági ösztönzők rendszerét (Pigou-i adók). -Nehézség: Az egyéni termelők általában ismerik a saját tiszta határhasznuk alakulását, de erről keveset tud a szabályozó hatóság. Az egyéni termelők viszont nem ismerik azokat a károkat, amelyeket tevékenységük okoz a társadalomnak. Létezik egy információs aszimmetria, ami megnehezíti a gyakorlati alkalmazást.

Milyen módszerekkel kezelhetők az externáliák (ból fakadó jóléti veszteségek)?

- az externáliák internalizálásával (a külső hatások belsővé tételével, piacosításával) - A negatív externális hatások forrástevékenységének megadóztatásával, - A pozitív externális hatásokat okozó tevékenységek támogatásával - Az externáliák kezelése bizonyos esetekben állami beavatkozás nélkül is megoldható - Negatív externhatás esetén nem mindig az okozóra kell adót kivetni, esetenként a károsultnak is fizetnie kell, hogy az okozó csökkentse az emisszóját.

Hogyan csökkenti a monopolista jóléti veszteséget az árdiszkrimináció?

- Árdiszkrimináció → Különböző árak - Monopolista árképzési módszer a fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség egy részének monopolista profittá alakítása céljából. Lényege, hogy a monopólium a potenciális fogyasztókat információközlési szempontból elszigetelt csoportokba sorolja. - A monopol vállalat mindent megpróbál annak érdekében, hogy növelje fogyasztói számát, ugyanakkor maximálni szeretné az egy-egy fogyasztótól kapott bevételt is. Hogyan tudja ezt a két célt egyszerre megvalósítani? Úgy, hogy a különböző fogyasztói csoportoknak más áron kínálja termékét.

Hogyan magyarázható a Giffen-jelenség az árváltozás helyettesítési és jövedelmi hatásának segítségével?

A Giffen-javak a mikroökonómiai fogyasztáselmélet modelljében olyan javak, amelyeknél az árváltozás jövedelmi hatása pozitív és abszolútértékben nagyobb a - mindig negatív - helyettesítési hatásnál. Így a teljes hatás pozitív, vagyis a keresletváltozás az árváltozással azonos előjelű lesz. Az előbbi levezetésben szerepelt, hogy a jövedelmi hatásnak a Giffen-javak esetében pozitívnak kell lennie. Ez viszont azt jelenti, hogy a Giffen-javak mind inferior javak is egyben, vagyis a jövedelem növekedésére keresletcsökkenéssel reagálnak, és fordítva.

Hogyan derül ki a fogyasztó számára, ha egy tetszőleges jószágkombináció nem optimális számára?

A fogyasztó akkor választ optimálisan, hogyha jövedelmét - adott árak mellett- úgy költi el, hogy a rendelkezésre álló jövedelemmel elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Ekkor a piaci árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával.

Sorolja föl és magyarázza el egy jól viselkedő közömbösségi görbe tulajdonságait!

A fogyasztó jobban értékeli azt a jószágkosarat, melyben legalább az egyik termékből több van - ebből következően a közömbösségi görbe (általában) negatív meredekségű és konvex. A közömbösségi térkép minden pontján áthalad egy közömbösségi görbe - azaz minden jószágkombináció valamilyen hasznossággal bír a fogyasztó számára. Minden ponton csak egy közömbösségi görbe haladhat át, tehát ugyanazon fogyasztóhoz tartozó közömbösségi görbék nem metszhetik egymást. Az origótól távolodva növekszik a hasznosság. A határhaszon (MU) azt mutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha növeli fogyasztását valamely jószágból (x), miközben más jószágok mennyisége változatlan

Mi a magyarázata a beruházási függvény negatív meredekségének, vagyis annak, hogy magasabb kamatláb mellett csökken a beruházási kereslet?

A függvény meredeksége az a tényező, amely azt mutatja, hogy a kamatláb egységnyi változásakor milyen mértékben változik a beruházás összege.Saját pénz befektetése esetén, ha a tulajdonos bankban helyezné el a pénzét kockázat mentesen hozzájutna a kamathoz. Ha a vállalat hitelből valósítja meg a beruházást, a hitelkamat a kölcsönvett pénz áraként értelmezhető. Az előző okfejtésből következik, hogy a beruházás negatív függvénye a piaci kamatlábnak, ha a kamatláb nő csökken a beruházás. Akkor maximális a beruházás, ha nulla a kamatláb, ami egy elvi lehetőség. A kamatlábtól független beruházást autonóm beruházásnak (I0) nevezzük.

Milyen egy tipikus rövid távú profitfüggvény menete? Mi az oka annak, hogy ilyen?

A gazdasági profit függvényt a teljes bevétel és a teljes költség függvény különbségeként kapjuk meg. Rajzoljunk az előző koordináta rendszer alá egy újat, amelynek vízszintes tengelyén az eladott mennyiség, függőleges tengelyén pedig a profit található, azonos mértékegységekkel. Ezután az egyes mennyiségeknél kiszámolt különbségeket bejelöljük, a pontokat összekötjük, és meg is kaptuk a gazdasági profit függvényt. A TP függvény értelmezése Értelmezzük a kapott függvényt. Amint az látjuk, függvényünk a negatív tartományból indul, hiszen kis mennyiség értékesítésekor a költségek meghaladják a bevételt. A függvény kétszer metszi az x tengelyt, azokban a pontokban, ahol az összbevétel és az összköltség függvény egyenlő. Itt a profit nulla. A két metszéspont között a függvény először növekszik, eléri a maximumát, majd ismét csökkenni kezd. A második metszéspont után pedig megint a negatív tartományba süllyed. Ahol a profit függvény eléri maximumát, ott van a legnagyobb távolság az összbevétel és az összköltség függvény között. Ehhez a ponthoz tartozó mennyiség biztosítja a legnagyobb profitot a vállalat számára. Egy technikailag optimális kibocsátáson túl a költségek meredeken emelkednek. - Ha mindezeket a határ- és átlagköltségek grafikus függvényeinél nézzük, láthatjuk, hogy a költségfüggvények jellegzetesen U alakúak. Azt is érdemes észrevenni, hogy a termelési függvény és a költségfüggvények szoros kapcsolatban vannak egymással. Ami az előzőeknél gyorsult, az itt lassul, ami ott lassult, az itt gyorsul, és ami a termelési függvénynél a csökkenő határtermelékenység (csökkenő hozadék), az a költségfüggvénynél egy növekvő határköltség formájában jelenik meg. Ez nem véletlen, hiszen ami ott a tényező által kiváltott kibocsátás, az itt a kibocsátásra jutó tényezőár, vagyis költség.

Mennyire hatékonyak az különböző allokációs mechanizmusok?

A hatékonyság kritériumát a Pareto-elv kielégítésében jelölhetjük meg. Egy allokáció Pareto-i értelemben akkor hatékony, ha senki helyzete nem javítható valaki más helyzetének rosszabbodása nélkül. A piaci allokációt vizsgálva az lehet a tapasztalatunk, hogy e követelmény kielégítése bizonyos körülmények között elég jó színvonalon sikerül, máskor meg nem. Kissé túlzó megfogalmazással utóbbi esetben a piac csődjeiről vagy a piac kudarcairól szokás ilyenkor beszélni.

Mutassa be, miért okoznak jóléti veszteséget az extern hatások!

A jóléti közgazdaságtan megközelítésének lényege, hogy a negatív externáliák a társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükből adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik.

Miben áll az ordinális és a kardinális hasznossági megközelítés közti különbség?

A kardinális elmélet szerint egy jószág fogyasztása növeli a hasznosságot, függetlenül a többi elfogyasztott jószágtól. Ezek a hasznok összeadódnak, így kaphatjuk meg az egyén hasznosságérzetét. Az ordinális elmélet szerint a hasznosságérzetek nem mérhetők, csak rangsorolhatók egy ordinális skálán. Vagyis az egyén minden esetben el tudja dönteni, mely jószág fogyasztása jelent számára nagyobb hasznosság érzetet.

Milyen tényezők változtathatják meg (és milyen irányba) egy termék piaci keresletét?

A keresleti függvény alakját és helyzetét a fogyasztók száma, jövedelme, igényei, és ízlése határozza meg. Mindezek változatlansága esetén az adott termék iránti keresletet, annak nagyságát az ár határozza meg. A fogyasztók számának, jövedelmi helyzetének, fogyasztói szokásának változása esetén, vagyis a termék árán kívüli egyéb tényezők hatására a függvény képe eltolódik. Adott ár mellett bekövetkező kereslet-növekedést a koordináta-rendszerben a kereslet függvény jobbra történő elmozdulásával, a kereslet-csökkenést pedig balra történő elmozdulásával ábrázolunk. A keresletnek ezt a törvényét keresletváltozásnak nevezzük.

Milyen tényezők változtathatják meg (és milyen irányba) egy termék piaci kínálatát?

A kínálat esetében is számolnunk kell az áron kívüli befolyásoló tényezőkkel, mint a termelés költségének növekedése, más helyettesítő termékek megjelenése stb. Az egyéb tényezők hatására bekövetkező kínálatváltozást a koordináta-rendszerben a kínálat függvény eltolódásával ábrázoljuk. Ha ilyen tényezők hatására a kínálat nő, akkor jobbra, ha csökken, akkor balra tolódik a függvény

Mivel magyarázható az, hogy a monopólium biztosan nem termel a keresleti függvény árrugalmatlan szakaszán?

A monopólium sohasem értékesít a kereslet árrugalmatlan szakaszán, mert ott a határbevétel negatív! - A negatív meredekségű kereslet miatt az ár és az értékesített mennyiség csak ellentétesen mozoghat - Monopólium esetén a piaci- és az egyedi vállalati kereslet egybeesik. Következtetések: - A kereslet rugalmatlan szakaszán a bevétel nő, ha - az ár növekszik - a mennyiség csökken - A kereslet rugalmas szakaszán a bevétel nő, ha - az ár csökken - a mennyiség növekszik

Milyen jóléti és jövedelemelosztási hatásokkal jár egy monopol piac egy ugyanolyan tökéletes versenyző piachoz képest?

A monopóliumnál van holtteherveszteség. Társadalmi többlet eloszlik, termelők kapják a nagyobb részt. Magasabb ár, kevesebb termék eladásához vezet. A monopólium a mennyiséget úgy határozza meg, hogy a határbevétel megegyezzen a határköltséggel (MC = MR), és az adott mennyiséget helyettesíti be az általa (remélhetőleg) ismert keresleti függvénybe, amely segítségével az alkalmazott árat is meg tudja határozni. A TV vállalat ezzel szemben az árhoz alkalmazkodik, és a P = MC metszéspontnak megfelelő mennyiséget viszi piacra, a teljes iparág esetében ez a Marshall-kereszt metszéspontját jelenti, ahol a keresleti függvény adott, az iparág kínálati függvénye pedig az MC függvények összegzéséből adódik. ->jóléti szempontból a TV jobb, hiszen többen jutnak hozzá a termékhez, olcsóbban.

Érveljen amellett, hogy a hosszú távú tökéletesen versenyző egyensúly maximalizálja a társadalmi jólétet!

A tökéletes verseny viszonyai között az erőforrások elosztása és felhasználása Pareto-hatékony. Egy tökéletesen versenyző ágazatban a kibocsátás társadalmilag optimális, mert P = M Egy tökéletesen versenyző iparág kibocsátása azért hatékony társadalmilag, mert p = AC. jóléti közgazdaságtan második tétele a következőt mondja ki: ha a piaci ármechanizmus jól működik, akkor bármilyen társadalmi vagyonelosztás után beáll a Pareto-hatékony állapot, amely egyben versenyzői egyensúly is lesz. jóléti közgazdaságtan két tételéből egyenesen következik, hogy úgy lehetne megvalósítani egy gazdaságban az igazságos elosztást és a maximális jólétet, hogy először egyenlően elosztjuk a társadalmi összvagyont az egyének között, és utána tökéletes piaci versenyt teremtünk.

Mi a különbség a piac tökéletlenségei és a piac alkalmatlanságai közt? Mondjon példákat!

A piaci tökéletlenségnél egyáltalán nem állnak fönn a piac hatékony működései, a piaci alkalmatlanságnál fönn állhat a hatékony működés, de nem tud kezelni bizonyos társadalmi problémákat. Példa: Piaci tökéletlenség: -közjavak -externáliák (külsőgazdasági hatások) -méltányos elosztás -monopóliumok korlátozása Piaci alkalmatlanság:

Egy Cournot-oligopóliumban milyen hatásai vannak a szereplők száma emelkedésének?

A szereplők igazodnak egymáshoz. Próbálják az optimumot megkeresni, kisebb a vállalati termelés. Nő a szereplők száma, melynek hatására csökken az egyensúlyi ár. Csökken a holtteherveszteség. Nő az ágazati kibocsátás, vállalati szintű profit csökken, nő a fogyasztói többlet, és a termelői többlet viszont csökken.

Milyen körülmények korlátozhatják a vállalatot a növekedésben?

A vállalatot a növekedésben akadályozhatja számos tényező. Ilyen például az hogy nincs elegendő pénz, ezáltal nem tudunk venni újabb erőforrásokat. Erős a többi vállalatnak a pozíciója, ezáltal a mi vállalatunk „elnyomásban" van. Keresleti korlát: Nem tudjuk előállítani a terméket, mert nem vennék a fogyasztók. Költségkorlát: Nincs elegendő pénzünk rá, de eltudnánk adni és erőforrásunk is lenne hozzá. A harmadik típus pedig az amikor nincs elegendő erőforrás, pénz van rá és el is tudnánk adni.

Hogyan jön létre egy Pareto javítás?

Amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztásánák megváltoztatására van szükség a jólét javításának érdekében, akkor jön létre a Pareto-javítás folyamata.

Miért éppen az oligopol piacra jellemző a kartellezés?

Az oligopol piacra jellemző a kartellezés(együttműködés) a sajátossága miatt. Hiszen egy monopolista piac nem tudna kivel együttműködni, hiszen egyedül van a piacon. A tökéletesen versenyző vállalatoknál túl sok vállalat van jelen a piacon, nem tudnának megegyezni. Az oligopol piacon viszont van jelentősége az együttműködésnek és a reklámnak

Az EU kutatás-fejlesztés területén engeélyezi, hogy oligopol vállalatok együttműködjenek, összejátszanak, kartellezzenek. Mi lehet ennek a magyarázata?

Az oligopol vállalatok együttműködnek/kartelleznek, hiszen a cél a hatékony innovációnak az elősegítése. A vállalatok osztoznak mindenen, például a költségeken és az eredményen is. Tudást, ötleteket osztanak meg egymás között, ez elősegíti a kutatásnak a fejlesztését.

„Ha nő a kereslet, nő a termék ára, és emiatt újra csökken a kereslet." Magyarázza el a hibás gondolkodást ebben az érvelésben!

Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. Az ár csökkenésével a fogyasztó költségvetési korlátja kitolódik, ezért képes arra, hogy magasabb szinten elégítse ki szükségleteit. Így az ár csökkenésével egy nagyobb mennyiség vásárlása lesz optimális. Az egyéni kereslet vizsgálatakor időnként tapasztalhatjuk, hogy az ár növekedése ellenére sem csökken a kereslet, sőt még nőhet is. Oka: a vevők egyes termékek fogyasztását nem teszik függővé az ártól, és bármilyen ár mellett ugyanolyan mennyiséget fogyasztanak belőle. Ezek a termékek ált. csekély mértékben érintik a fogyasztó költségvetését, vagy muszáj megvenni. Pl: gyufa, só, kenyér, burgonya. Vagy az élvezeti cikkek: kávé, alkohol, kábítószer.

Egy kiindulási helyzethez képest az egyik vásárolt termék ára lecsökken. Hogyan jut el a fogyasztó az új optimális választáshoz?

Az árcsökkenés a költségvetési egyenes meredekségét változtatja meg, méghozzá úgy, hogy a fogyasztó a korábbiakhoz képest több x-jószágot lesz képes megvásárolni, az egyenesnek az xtengellyel vett metszéspontja jobbra kifelé eltolódik. Emiatt ismét megváltozik a költségvetési egyenest érintı közömbösségi görbe, és maga az érintési pont is. Legyen P1x > P2x > P3x az x 42 jószág három egységára és a nekik megfelelı három költségvetési egyenes optimális kosara (x1; y1), (x2; y2) és (x3; y3)

Érveljen amellett, hogy az átlagköltség-függvények jellemzően U-alakúak.

Az átlagköltség-függvény U-alakú (parabola), mert másodfokú. A függvény először nő, mert drága a termék előállítása, majd egyre többet állítunk belőle elő annál kevesebb pénzbe fog kerülni, ezáltal a függvény csökken, de nem megy a végtelenig. Befolyásoló tényező lehet a gyárméret és a fix költség(pl.: közmű). Eleinte több munkást veszünk fel, ezért csökken az átlagköltség. Alkalmazzuk a munkamegosztást, ennek következtében több részre lesz felosztva a munkafolyamat/termelés. Nem lehet felvenni végtelen mennyiségű munkást mert a túl sok ember zavarná egymást. A függvény ereszkedő, hiszen a nagyvállalatok előnyben vannak a kicsikkel szemben.

Miért értékelik többre a fogyasztók általában a jelenbeli fogyasztást egy ugyanakkora jövőbeli fogyasztásnál?

Azért, mert például a mai (jelenbeli) 100ft többet ér, mint a holnapi(jövőbeli) 100ft. Pénz időértéke: A különböző időpontbeli pénzeknek a picokon különböző értéke, azaz ára van

Honnan tudhatjuk, hogy egy elosztás nem Pareto-hatékony?

Egy elosztás akkor nem Pareto-hatékony, ha nem végezhető rajta Pareto - javítás, azaz egy újraelosztás során nem javítható egyik szereplő jóléte, anélkül, hogy egy másik helyzete károsulna.

Hogyan alakul ki egy termék egyensúlyi ára?

Egyensúlyi (piactisztító) árról akkor beszélünk, amikor termékből ezen ár mellett a kínált és a keresett mennyiség megegyezik, azaz a termékek olyan áron találnak gazdára, hogy nem marad belőlük felesleg, és a vásárlók sem szenvednek hiányt.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy másodfokú árdiszkrimináció megvalósítható legyen? Írjon példát ilyen árdiszkriminációra!

Elsőfokú árdiszkrimináció: Mindenki azon az áron kapja meg a terméket, amit maximum fizetne érte. Másodfokú árdiszkrimináció: Különböző fogyasztói csoportok különböző árakon kapnák meg a terméket. Az ár a vásárolt mennyiségtől függ. (sok db egységára alacsonyabb, mintha csak 1-et veszek)Elkülönített piac van, ezáltal különböző árak is. Pl.: bérletek, múzeumi jegy..stb, diák jegy olcsóbb, mint a felnőtt(különböző árat szabnak ki rájuk). Legyen két jól elkülöníthető csoport, különbözzenek fizetési hajlandóságukban, egymás közti kereskedés megakadályozása.

Hogyan hat egy fogyasztó jelen- és jövőbeli fogyasztására, ha emelkedik a jelenbeli jövedelme? Adjon magyarázatot a reakciójára!

Ha a fogyasztó arra számít, hogy a jövőben a jövedelme kisebb lesz jelenbeni jövedelménél, akkor hajlamos a megtakarításra

Hogyan döntheti el egy beruházó, hogy érdemes-e egy adott beruházást megvalósítani?

Ha a nettó jelenérték nagyobb, mint 0, vagy ha a tőkésített érték nagyobb, mint 0.

Hogyan határolhatók el a mikroökonómiai időtávok?

Nagyon rövid táv: a vállalat csak vétellel, vagy eladással tud reagálni a külső piaci folyamatokra, minden változó fix. Rövid táv: a termelésben használt erőforrások közül legalább egy mennyisége megváltoztatható, de létezik legalább egy termelési tényező, amely nem változtatható meg. Amin változtatni tud, annak költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek, amin nem tud változtatni, azok ELSÜLLYEDT KÖLTSÉGEK maradnak. Hosszú táv: - az összes termelési tényező megváltoztatható, nincsenek fix tényezők, azonban nem tud változtatni a technológián és a termék jellegén. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek. Nagyon hosszú táv: lehetőség nyílik egy sokkal fejlettebb technológia alkalmazására, vagy akár más tevékenységre is áttérhet a vállalat. Költségei VÁRHATÓ KÖLTSÉGEK lesznek.

Miért lesz a monopolista termelő határbevétele alacsonyabb az árnál? Hogyan értelmezhető a negatív határbevétel?

P>M „piaci erő": a vállalat képes arra, hogy az árat a határköltség feletti szinten határozza meg. Holtteher-veszteség (Dead Weight Loss): o a vállalat olyan termékeket nem állít elő (Q* ↔ QC ), amelyek többet érnének (p), mint amennyibe kerülnének (MC) Annak, hogy az ár magasabb, az lesz a következménye, hogy a monopolista hosszú távon is profitot tehet zsebre, ellentétben a versenyzői piacok vállalataival. Végső soron azonban ez „csak" azzal jár, hogy pénz csoportosul át a vevőktől a monopolistához, amit megfelelő eszközökkel - például adók révén - az állam akár vissza is juttathat. A monopol vállalat határbevétel függvénye egy negatív meredekségű egyenes. o Miért? A monopol vállalatnál az ár növelésével egyre kisebb mértékben nő a bevétel, egyre kisebb lesz az újabb termékekre jutó határbevétel.

Érveljen amellett, hogy az erőforrások piaci allokációja az ágazatok között Paretohatékony!

Pareto-hatékonyság: Senkinek a helyzetét nem lehet úgy javitani hogy valaki másé ne romoljon. A jóléti közgazdaságtan második tétele a következőt mondja ki: ha a piaci ármechanizmus jól működik, akkor bármilyen társadalmi vagyonelosztás után beáll a Pareto-hatékony állapot, amely egyben versenyzői egyensúly is lesz. jóléti közgazdaságtan két tételéből egyenesen következik, hogy úgy lehetne megvalósítani egy gazdaságban az igazságos elosztást és a maximális jólétet, hogy először egyenlően elosztjuk a társadalmi összvagyont az egyének között, és utána tökéletes piaci versenyt teremtünk.

Milyen jellemzői vannak egy tipikus rövid távú termelési függvénynek? Mi okozza ezeket a jellemzőket?

Rövid távú termelési függvény, s ezzel arra utalunk, hogy bár van olyan termelési tényező aminek változtatásával a vállalat képes alkalmazkodni a piaci helyzet változásaihoz, de van vagy vannak olyan input-elemek is (jellemzően a tőkejavak), amelyek ilyen időtávon belül nem változtathatók meg. Termelést is tud igazgatni a kereslet változásához. Jellemzője, hogy a piachoz való alkalmazkodás során a vállalatnak lesz egy olyan inputtényezője, amelyik mennyisége nem s lesz legalább egy olyan, amelyik mennyisége változtatható. Termeléshez felhasznált munka, nyersanyag mennyisége könnyen változtatható, míg az üzemcsarnok, gépek számának változtatásához hosszabb idő szükséges. Rövid távon a vállalatnak legalább akkora árat kell kapnia termékéért, amely fedezi az átlagos változó költséget. Ha az ár alacsonyabb az átlagos változó költségnél, akkor a vállalat felhagy a termeléssel, kilép a piacról.

Milyen esetben beszélhetünk az optimalizációnál sarokmegoldásról? Miben különbözik ez a belső megoldástól, amit jól viselkedő hasznossági függvényeknél kapnánk?

Sarokmegoldás: Olyan optimális fogyasztói kosár, amely csak az egyik terméket tartalmazza, tehát szélsőségeskosár. Általában rendhagyó közömbösségi görbék esetén kapunk ilyet. Belső megoldás: Olyan optimális fogyasztói kosár, amely mindkét termékből tartalmaz bizonyos mennyiséget.Normál közömbösségi görbék esetén optimalizáláskor belső megoldást kapunk. Különbség: a sarokmegoldásnál a fogyasztói kosár csak az egyik terméket tartalmazza, a belső megoldásnál pedig mindkét termékből tartalmaz bizonyos mennyiséget.

Mi a különbség a stackelberh-modell „vezető" és „követő" vállalata között?

Stackelberg-modell, másnéven szekvenciális ármodell, domináns vállalati árvezérlés. Először a vezető vállalat hozza meg a kibocsátási döntését, ismeri a másik vállalat várható reagálását a követő a második lépésben alkalmazkodik ehhez a döntéshez (szekvenciális játék), tehát a vállalatok nem egyidőben döntenek.A vezető vállalat akkora kínálatot határozhat meg, mint egy monopolista. A versenytárs kénytelen ehhez a kínálathoz igazodni, mert ha nem tenné és ő is nagy mennyiségű terméket vinne a piacra, akkor olyan mértékben csökkenne az ár, hogy mindkettejük bevételét és profitját teljesen lecsökkentené. Ez a stratégia gyakran vezet sikerre.

Milyen allokációs mechanizmusok léteznek? Az egyes mechanizmusokban hogyan határozódik meg az allokáció?

o Etikai koordináció Horizontális (mellérendelt) kapcsolat a résztvevők között. A késztetés alapulhat viszonosságon, egymás kölcsönös segítségének elvárásán vagy egyoldalú altruizmuson [altrui (lat.): más számára'] A tranzakciók rendszerint nem monetarizáltak (nem pénzügyiek) o Agresszív koordináció Vertikális (alá-fölé rendelt) kapcsolat a résztvevők között. A késztetés a fölérendelt által alkalmazott (önkényes, jog és erkölcs által el nem ismert) erőszakon alapul. Monetarizált vagy nem monetarizált tranzakciók. o Bürokratikus koordináció Vertikális (alá-fölé rendelt) kapcsolat a résztvevők között. Késztetés: a koordinátor utasításainak és tiltásainak elfogadását a jogi szankciókkal alátámasztott adminisztratív kényszer biztosítja. Monetarizált vagy nem monetarizált tranzakciók. o Piaci koordináció Horizontális (mellérendelt) kapcsolat az erőforrás-tulajdonosok között. Késztetés: a pénzbeli nyereség szerzésének szándéka. A tranzakciók monetarizáltak.

Milyen okai lehetnek egy monopol helyzet kialakulásának vagy fennmaradásának?

o Van belépési korlát, pl.: termelési technológia: minél költségesebb egy terméket előállítani, annál kevesebb vállalat kezd bele. Egy vállalat tökéletesen kitudja elégíteni a fogyasztók szükségleteit, ezt hívjuk természetes monopóliumnak. Van a természeti monopólium, ami azt jelenti, hogy a természeti erőforrások korlátozása miatt, csak egy vállalatnak van. A monopóliumokat az állam támogatja/segíti. Nem éri meg több vállalatnak belépnie. Mesterséges monopólium: Valamilyen gazdaságon kívüli kényszer tartja távol az új belépőket. Pl: állami szabályozás,szabadalom,versenykorlátozó magatartás. Arany- só- rézbányászat állami monopólium volt sok országban, s az ilyen engedélyek megszerzése monopolhelyzetet képezhet.Vagyis kizárólagos jog erőforrások felett.

Hogyan befolyásolják a tényezőárak a vállalat növekedési útját?

● A felhasználásra kerülő termelési tényezők mennyisége az output és az input piac együttes hatására alakul: adott tényezőárak mellett a vállalatok annyi terméket kínálnak, ami maximális profitot biztosít számukra. Ha viszont a termelési tényezők piacán változás történik (például megváltoznak a tényezőárak), akkor megváltoznak a termelés költségei és így a maximális profitot biztosító kínálat mennyisége is. ● A termelési tényezők kereslete származékos kereslet, mert keresletük alakulását a segítségükkel termelt termékek eladási lehetőségei határozzák meg. Ha egy vállalat növelni kívánja termelését, akkor növelni fogja a tényezők iránti keresletét is, még akkor is, ha azok ára nem változik. ● Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki TC = K · PK + L · PL

Mi a különbség a kereslet és a keresett mennyiség változása között?

● A kereslet: magatartás, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett mutatnak maga a függvény ● keresett mennyiség: az adott árhoz tartozó mennyiség egy adott pont a függvényen ● pl.: A termék árának változása csak a keresett mennyiséget változtatja meg, a függvény egyes pontjai között mozgunk. A helyett

Mit értünk azalatt, hogy „a tökéletesen versenyző iparágban hosszú távon a vállalatok száma hatékony"?

● A piacon annyi vállalat van, amennyi kitudja elégíteni a fogyasztók szükségleteit. Nincsenek se nem túl nagy, se nem túl kicsi vállalatok. A profit maximum egyenlő az átlagköltség minimumával. Optimális üzemméretbe vannak a vállalatok.

Milyen tényezők befolyásolhatják egy termék keresletének árrugalmasságát?

● A termék fontossága a fogyasztó számára ● A termék eltarthatósága ● A termék jellege ● Létezik-e, illetve elérhető-e a terméket helyettesítő jószág ● A helyettesítő termék árkategóriája ● A fogyasztó számára helyettesíthető-e a termék ● A termékre költött jövedelemhányad ● Reakció idő

Mi az oka annak, hogy a tökéletesen versenyző vállalatok egyen-egyenként árelfogadók?

● A tökéletesen versenyző vállalatok árelfogadók, mert az ár számukra adott. Ha egy-egy vállalat magasabb árat szabna meg. akkor a kereslet visszaesne, hiszen a többi vállalat alacsonyabb áron adná el a terméket, ezért a fogyasztók tőlük vásárolnának. Minden vállalat egyforma terméket gyárt, a többi vállalat pótolja az adott vállalat kiesését, ezáltal a „kiesett" vállalat fogyasztói ki lennének elégítve más vállalatok által. Tehát ha magasabb árat szabok meg, akkor elvesztem a fogyasztókat, akik tőlem vásárolnának. Ha esetleg kiesne egy vállalat a piacról, azt nem érzékelné a piac.Nincs ki és belépési költség ● Végtelenül sok, egyforma méretű szereplő, homogén kínálat.

Mutassa be a megismert paradox árhatásokat!

● Giffen-hatás : o nő az ár, nem csökken a kereslet (sőt, akár nőhet is!) o alapvető cikkek, amelyek nem helyettesíthetők más, relatíve olcsóbb termékkel (pl. kenyér, tömegközlekedés) ● Veblen-hatás: o nevezhető presztízs vagy sznob árhatásnak is o csökken az ár, csökken a fogyasztás o ha a fogyasztó valamely termék vásárlásától azért vár elismertséget, mert a magas ár miatt kevesen engedhetik meg maguknak, akkor árcsökkenés esetén elveszti a termék státuszát, mivel már többen hozzájuthatnak ● Minőségi árhatás: o csökken az ár, nem nő a kereslet o árcsökkenéskor a fogyasztó nem bízik a termék minőségében, nem növeli a keresletét ● Spekulációs árhatás: o nő az ár, nő a keresett mennyiség o pl. tőzsdei kereslet, inflációtól való félelem miatt megnövekedett kereslet

Magyarázza el a termék keresletének sajátár-rugalmassága, a termék árának változása és a termelők bevétele közti összefüggést!

● Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változik, mint az ár. Ekkor árcsökkentéssel az összbevétel növelhető. ● Árrugalmatlan termék esetén a keresett mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár, az áremelkedéssel párhuzamosan a bevétel is nőni fog, míg az árcsökkenés a bevétel csökkenését idézi elő

Milyen előnyökkel jár a monopolisztikus verseny?

● Hátránya: Sok szereplő van, nincsen ki- és belépési korlát, egyforma vállalatok vannak, piaci hatalom alakul ki, ár a határköltség felett képződik és holtteherveszteség alakul ki. Túlzsúfolt a piac, nem könnyű meghódítani a fogyasztókat, hiszen mindenki ugyanolyan termékeket árul. ● Előnyei: Jobban ki lehet elégíteni a fogyasztókat, hiszen nagyobb a választék. Esetleg csomagolással tudnám értékesebbé tenni a termékemet és több fogyasztóra szert tenni. Reklámoznám a terméket vagy kostólót adnék. ha például a termékem az alma, akkor akár meg is tisztíthatom vagy sorbarendezhetném, ezáltál tudnám a vevőket/fogyasztókat rávenni, hogy az én termékemet vegyék, ne pedig a versenytársakét. Egyszóval a vállalat megpróbál javítani a termékén. Folyamatosan javítanom kell rajta, innováció. Az innováció miatt monopolistává válik a vállalat, majd egy idő után már nem újít, hiszen a monopolisták egyedül vannak a piacon, nem kell más vállalattal versenyeznie.

Hogyan alakul ki hosszú távon a tökéletesen versenyző iparágban az egyensúlyi ár (ha túl alacsony, mi vezet el a csökkenéséhez, ha túl magas, mi eredményezi a csökkenését)?

● Rövid távon azért képes egy vállalat gazdasági profitot elérni, mert a versenytársak ekkor még magasabb költséggel tudják csak előállítani a terméket. Hosszabb távon azonban szabad a ki- és belépés, s bárki alkalmazhatja a jobb technikát, ezért a termelők költségei megközelítik egymást. A gazdasági profit miatt tömegesen fognak új termelők belépni a piacra, ami csökkenti a piaci árat, mindaddig, amíg gazdasági profit van. Ez azt eredményezi, hogy hosszú távon a gazdasági profit eltűnik, minden, a piacon lévő vállalat normál profitot realizálva az átlagköltség görbe minimumában fog termelni. ● A túlkereslet az ár emelkedésével jár, a túlkínálat pedig az ár csökkenésével. Az ár emelkedésével a túlkereslet feltétlenül enyhülni fog, hiszen az serkenti a kínálatot, és a keresletet visszafogja. Az ár csökkenésével pedig a túlkínálat enyhül, hiszen az a keresletet serkenti, a kínálatot meg visszafogja.

Hogyan hat egy tökéletesen versenyző iparágra rövid, illetve hosszú távon a termék iránti kereslet csökkenése?

● Rövid távon van olyan tényező, ami rögzített, van fix költség. Rövid távon a vállalatok száma rögzített/változatlan. Csökken a kereslet, ezáltal csökken az á, a profit, a kibocsátás és végül felesleg alakulna ki. Hosszútávon ki- és belépés van a vállaltoknál.Ha egy tökéletesen versenyző ágazatban csökken a kereslet, akkor hosszú távon csak a vállalatok száma csökken, az egyes vállalatok kibocsátása nem.

Mi okozza a vállalat számára rövid távon a fix költségeket? Írjon néhány példát fix költségekre!

● Rövidtávon állandó (fix) és változó költségek vannak. Az állandó költségek nem változnak a termelés változásával, még akkor is felmerülnek, ha egyáltalán nem termelnek. A termelés megindulása nélkül is fennállnak, mert már kiadásra kerültek. ● Jele: FC (Fixed Cost) ● Rövidtávon már nem lehet befolyásolni őket, ezért ezek elsüllyedt költségek is egyben. ● Pl.:tőke javak (befektetett eszközök) amortizációja, fenntartási költségek, bérleti díjak, rezsi.

Hogyan eredményez a monopolisztikus versenyzés túlzsúfoltságot az ágazatban?

● Szabad a piacra a be-és kilépés ● A vállalatok által gyártott termékek v. felkínált szolgáltatások nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. ● Az iparágat képező vállatok az árra és a termelni kívánt mennyiségre vonatkozó döntési folyamatukban nem veszik figyelembe versenytársaik hasonló döntéseit. ● Sem lehetőségük, sem motivációjuk nincs a piacon szereplő vállaltoknak, hogy összejátszanak annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az árat v. a kibocsátandó termékmennyiséget. ● Ezen a tulajdonságok miatt egyre többen lépnek be az ágazatba, amely túlzsúfoltsághoz vezet.

Miben hasonlít és miben különbözik a tökéletes- és a monopolisztikus verseny modellje?

● azonosság: sok egyforma méretű szereplő van jelen, akik költségmentes információ mellett állítanak elő termékeket, és nincsenek az iparágba ki- és belépési korlátok ● különbség: a tökéletesen versenyző iparágban homogén termékeket állítanak elő, a monopóliumnál pedig differenciált termékeket

Miért az árrugalmatlan keresletű termékeket szokták magas adóval súlytani?

● mert az árrugalmatlan keresetű termékek bizonyos mennyisége létfontosságú a fogyasztó számára (pl.:cigaretta, gyógyszer), tehát nem reagál az árváltozásra, így drágábban is hajlandó megvásárolni

Csoportosítsa a javakat keresletük jövedelemrugalmassága alapján! Hozzon példákat is az egyes típusú javakra!

● normál jószág (ruházati cikkek) ● közszükségleti cikkek (tej, kenyér, cigaretta) ● luxus javak (ásványvíz) ● inferior termékek (párizsi)

Sorolja föl a tökéletes verseny modellföltevéseit!

● sok egyforma méretű szereplő az individuális akciók hatása elenyésző, nincsenek versenytársi reakciók ● homogén termék az ár adottság (az ár független a vállalat kibocsátási szintjétől ● költségmentes be- és kilépés a profit hosszú távon zé ● költségmentes informálódás (tökéletes informáltság) egyforma hatékony vállalatok, egyforma ár ● végtelen sok eladó ● végtelen sok vevő ● homogén termék ● a szereplők árelfogadók, ● egy szereplő egészen kicsi a piachoz képest, azaz nem tudja azt befolyásolni ● a piacra való be- és kilépés nem ütközik akadályba és nem költsége

A termék keresletének sajátár-rugalmassága alapján a termékek milyen csoportjait különböztethetjük meg?

● Árrugalmas kereslet ● Árrugalmatlan kereslet pl.: dohányárúk, alkohol, benzin ● Egységnyi árrugalmasságú kereslet ● Tökéletesen rugalmatlan kereslet