Polgári jog beugrók

Ingatlan

Ingatlan dolognak tekinthető a föld és az a dolog, amely a földdel tartós kapcsolatban áll.

Dolog

(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. (2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. (3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

Az elbirtoklás megszakadása

(1) Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti; b) a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Az elbirtoklás feltételei

(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. (2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű. (3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak. (4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.

Beépítés

(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz. (2) Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - az épület tulajdonosáé lesz.

Az elbirtoklás nyugvása

5:48. § [Az elbirtoklási idő nyugvása] Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Possessorius birtokvédelem

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Abszolút hatály elve

A dologi jogi jogviszonyok abszolút szerkezetű és negatív tartalmi jogviszonyok; csak a tulajdonos van név szerint meghatározva, vele szemben és rajta kívül mindenki más köteles tiszteletben tartani a tulajdonos jogait, vagyis mindenkinek tartózkodnia kell a tulajdonos jogának zavarásától.

Aedificium solo cedit

A föld tulajdonjoga az épület tulajdonjogával összekötött, egységes, vagyis az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg.

Növedék

A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé (növedék), kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. A növedék tehát az alkotórész sajátos esete, amely jellemzője, hogy egy állandóan meglévő fődologhoz utólag kapcsolódik. A kapcsolatnak olyan tartósnak kell lennie, hogy az elválasztással a dolog, vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Szomszédjog általános szabályai

A szomszédjog szabályai diszpozitívak. A felek ettől megállapodással eltérhetnek, valamint törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet is eltérően rendelkezhet. A Ptk. 5:23. §-a egy általános, generálklauzulát (keret-tényállást) tartalmaz, amely szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné." Ez a dolog használatának általános magánjogi korlátja.

Tartozék

A tartozék a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti (és nem alkotórész!). Kétség esetén a fődolog tulajdonjoga a tartozékra is kiterjed. Például az evező tulajdonjoga - kétség esetén - a csónak tulajdonosát illeti meg. Ez azt feltételezi, hogy a felek megállapodással eltérhetnek ettől, és akkor a megállapodás lesz az irányadó.

Rendelkezési jog

A rendelkezési jog a legteljesebb és legkizárólagosabb tulajdonosi részjogosítvány. Legtágabb értelemben a tulajdonosnak azon jogát értjük alatta, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesítsen, illetve a tulajdonjogot megszüntesse. 5:30. § [A rendelkezési jog tartalma] (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

Elidegenítési és terhelési tilalom

A rendelkezési jog egyik legerősebb korlátja az elidegenítési és terhelési tilalom, amely lényegében azt jelenti, hogy a tulajdonjog másra nem ruházható át, és a tulajdon tárgya biztosítékul sem adható és nem terhelhető meg. A tilalom az alábbiakon alapulhat: - jogszabályon, - bírósági határozaton, - szerződésen. A tilalom kétféle hatályú lehet: - kötelmi hatályú (csak a felek egymás közötti viszonyában érvényesül) vagy - dologi hatályú (kiterjed a harmadik jóhiszemű és ellenérték fejében szerző félre is).

Tulajdonosi triász

A tulajdonjog tartalmát - a jogok oldaláról nézve - leginkább az ún. „tulajdonosi triásszal" szokták jellemezni. Ez a birtoklás, használat és hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezés jogának együttesét jelenti.

Jogos önhatalom

A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint elháríthatja önhatalommal a tulajdona elleni támadást, jogellenes beavatkozást, amely a tulajdonjogának gyakorlását akadályozná, korlátozná vagy lehetetlenné tenné. Gyakorlása során arányosságot kell tanúsítani: a visszaszerzés nem lehet nagyobb mértékű, mint a tulajdon ellen fenyegető támadás.

Tulajdoni per

A tulajdonos, ha nincs a dolog birtokában, követelheti a dolog kiadását attól, akinél a dolog van. Ha a birtokos, illetőleg az, akinél a dolog van, önként, peren kívül nem adja ki a tulajdonosnak a dolgot, a tulajdonos tulajdoni pert (rei vindicatio) indíthat ellene. A tulajdoni perben a tulajdonosnak kell bizonyítani, hogy a visszakövetelni kívánt dolog az ő tulajdona, a birtokosnak pedig, hogy a tulajdonos visszakövetelése ellenére neki a birtokosnak joga van a birtokláshoz. Ez a jog nem illeti meg a tulajdonost, ha a harmadik személy jogosan tartja a dolgot birtokában (akár a tulajdonostól, akár jogszabályból eredően).

A zálogjog fogalma

A zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy), más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Alkotórész

Alkotórész az, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. A tulajdonjog kiterjed az alkotórészre, azaz az alkotórész a fődolog jogi sorsában osztozik.

Igényper

Az igényper a végrehajtást kérő ellen indított kereset. Ilyen pert az indíthat, aki a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga, vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya. Nem támaszthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a tarozásért a végrehajtás alá vont adóssal együtt felel. Az igényper segítségével a tulajdonos a más adóssal szemben vezetett végrehajtási eljárásban követelheti a dolog végrehajtás alóli feloldását és a részére való kiadását.

Közhitelesség elve

Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.

Rangsor elve

Az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét (a továbbiakban: rangsor) a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

Ráépítés

Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, ráépítés valósul meg. 5:70. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. (2) A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

Korlátolt dologi jog

Idegendologbeli jogok: átmenetileg a dolog idegen személyek hatalmába kerül. Pl.haszonélvezeti jog: a tulajdonostól idegenszemély, a haszonélvező fogja a dolgot birtokolni, használni és hasznait szedni; másik elnevezés: korlátolt dologi jogok: a jogosult oldaláról nézve. Pl. a haszonélvezőt nem illeti meg a rendelkezési jog, mert az a tulajdonost illeti meg. A használó szempontjából korlátozottak a jogosítványok.

Közös tulajdon

Közös tulajdon esetén tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Közös tulajdon minden olyan dolgon fennállhat, amely tulajdonjog tárgya lehet.

Szabadalmazható találmány kritériumai

Legyen új (világviszonylatban; írásban nem közölték, szóban nem adták elő, kiállításon nem mutatták be), feltalálói tevékenységen alapuljon (szakember számára ne legyen nyilvánvaló), ipar vagy mezőgazdaság területén alkalmazható legyen.

Petitorius birtokvédelem

Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

Eredeti tulajdonszerzés

Tulajdonszerzés esetén valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, azaz az adott dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik. Mind az ingók, mind pedig az ingatlanok tulajdonának megszerzése körében megkülönböztetünk eredeti és származékos szerzésmódokat. Eredeti szerzésmód esetén: a dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdonjog, vagy ha fennállt is, de a szerző tulajdonjoga nem abból származik, hanem arra tekintet nélkül keletkezik.

Származékos tulajdonszerzés

Tulajdonszerzés esetén valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, azaz az adott dolog fölött tulajdonosi hatalom keletkezik. Mind az ingók, mind pedig az ingatlanok tulajdonának megszerzése körében megkülönböztetünk eredeti és származékos szerzésmódokat. Származékos szerzésmód esetén: az új tulajdonos joga az előző tulajdonjogon alapszik, abból származik. Ebben az esetben alanyváltozás következik be, azaz a már létező tulajdonjog átszáll a másik tulajdonosra.

Túlépítés

Túlépítésről beszélünk, ha a tulajdonos telkének határain túl építkezett, azaz ha az épület egy része a tulajdonos saját telkén, más része pedig a szomszéd telkén van. A jogkövetkezmények szempontjából különbséget kell tenni, hogy a túlépítő jóhiszemű vagy rosszhiszemű volt

A know-how fogalma

Védett ismeret. Műszaki, gazdasági és szervezési ismeretek és tapasztalatot jelent. Titokban tartott recept. (Megjelenési formája: rögzített-rögzítetlen, alapvető műszaki, pénzügyi, „tanulási")

Használat

a jogosultja jogosult a dolgot a saját illetve a vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben jogosult használhatja és szedheti hasznait.

A szerzői alkotás fogalma

amelyek az irodalom, a tudomány és a művészet körébe eső alkotások. A törvény példálózó felsorolással kiegészíti: irodalmi művek, zene művek, rádió és tv játékok, filmalkotások, grafika, festmény, szobor, fotóművészeti alkotások, építészeti alkotás és terve, jelmez, díszletterv, szoftverek. Nem terjed ki: jogszabályok, nyilvános határozatok, bírói ítéletek, matemaikai művelet, folklór.

Haszonélvezet

az az idegen dologbeli jog, mely elhasználhatatlan dolgok hasznainak és gyümölcseinek teljes kihasználását biztosítja ingyenesen, legfeljebb a jogosult élete végéig szólóan.

Telki szolgalom

egy ingatlan mindenkori birtokosa(!) más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartásától tartózkodjék

Szükségbeli út

ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa a földjeiken átjárjon. (megfelelő közút: betonozott, aszfaltozott)

A védjegy fogalma

olyan grafikailag ábrázolható, lajstromozott megjelölés, amely alkalmas áruknak, vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, ezáltal is biztosítva a fogyasztók tájékozódását. Akkor lesz védjegy, ha bejelentik védjegyoltalomra SZTNH-nál és ők az oltalmat megadják. Oltalmi ideje 10 év (10 évekkel meghosszabbítható). A márka védelme lazább, mint a védjegyé.

Nemo plus iuris elve

Átruházással, ha a törvény kivételt nem tesz, csak tulajdonostól lehet a tulajdonjogot megszerezni. Senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel ő maga rendelkezik.

Használati mintaoltalom

„kis szabadalom". A kritériumai megegyeznek a szabadalmi jog kritériumaival, de az újdonság ebben az esetben nem világviszonylatban meglévő újdonságot jelent, hanem csak belföldi újdonságot. Nincs szakaszra bontott eljárás ( könnyebb megszerezni). 10 év az oltalmi ideje.