Szerződések csoportosítása, tipizálása, klasszifikáció

szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés fajtái

- licencia szerződés - franchise-szerződés Ptk.-n kívüliek - merchandising-szerződés

gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő szerződések fajtái

1. szindikátusi szerződés 2. PPP szerződés (Public Private Partnership) 3. Koncessziós szerződés

Agrárjog

magánjogi, nem kötelmi szerződések Az agrárjogi szerződés tárgya általában földterület vagy valamilyen termény. Nem térnek el a Ptk.-ban lévő szerződésektől, de ők külön agrárjogi szerződéseket szeretnének.

Munkajog

magánjogi, nem kötelmi szerződések Szeretné, ha a munkaszerződés bekerülne a kötelmi szerződések közé, de akkor az összeset be kellene illeszteni. Azonban a kollektív szerződést nem lehetne betenni, ezért nem kerülhet be a munkaszerződés a kötelmi szerződések közé.

hálózati vagy network szerződések

Itt több szerződés van, melyek tartalmilag összefüggenek. Tehát a jogok és a kötelezettségek egymásra (szerződésekre) tekintettel vannak megállapítva, DE! nem keletkeztet külön jogalanyt. Pl.: konzorciumi szerződés, ezeket közbeszerzési pályázatokban lehet hallani sokat. komplex szerződések

MULTILATERIÁLIS SZERZŐDÉSEK

KOMPLEX SZERZŐDÉSEK, KAPCSOLT SZERZŐDÉSEK, SZERZŐDÉSCSOMAG, SZERZŐDÉSEGYÜTTES

merchandising-szerződés

Nem más, mint arculatátvitel. A jogosult és a merchandiser (felhasználó) között. Van valakinek egy értékesíthető brandje és ezt felhasználják valamilyen üzleti célból. Pl.: ásványvizet híres sportolókkal reklámoznak. Azért kell szerződés, hogy lehessen korlátozni, ne lehessen a jóhírnevét rombolni.

sajátos szolgáltatásra irányuló

nevesítetlen szerz A szerződésnek csak a közvetlen tárgya lesz vegyes.

típus egyesítő

nevesítetlen szerz Más szerződések elemei vegyülnek benne, pontosan nem lehet megmondani, hogy melyik elem melyik szerződésből jön. Pl.: vegyes adásvétel.

típus kombinációs

nevesítetlen szerz Nem vegyülnek más szerződések elemei, csak keverednek. Pontosan meg lehet mondani melyik elem melyik szerződésből jön. Pl.: színházi szerződés - csak a közvetlen tárgya a szerződésnek lesz vegyes.

atipikus szerződések csoportosítása

o fogyasztóvédelmi szerződések o gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő szerződések o szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés o szolgáltatás jellegű atipikus szerződések

atipikus szerződések amelyik nincs szabályozva a ptkban

o franchise o factoringkövetelés adásvétel, követelés behajtás komplex tevékenység megvalósítása - Ptk.: kötelező a hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezeket bevezetni pénzügyi lízing

HATÓSÁGI SZERZŐDÉS

Három fajta eszközként használják. Egyrészt azért, hogy a határozathozatalt elkerüljék. Másrészt szankcionálásra használja, harmadrészt pedig közigazgatási eljárás részévé teszi a szerződést, tehát nincs szinallagma, szerződési szabadság.

szolgáltatás jellegű atipikus szerződések

§ közszolgáltatási szerződés benne van a Ptk.-ban, de a többi ilyen nincs § közbeszerzés egyik tárgya a szolgáltatás 3 fajta: 1. Ptk.-n kívüli faktoring-szerződés 2. Ptk.-n kívüli lízing-szerződés 3. Egyészségügyi kezelési szerződés

VEGYES JOGÁGI SZERZŐDÉSEK

· A magánjog és közjog közötti szerződések. · 3 típusa van: 1. közbeszerzési szerződés 2. támogatási szerződés 3. közszolgálati szerződés

szerződések tipizálása

· A szerződés szabadságból indul ki. · A fél itt dönti el, hogy ilyen szerződéstípusból indul ki. · A legkorábbi szerződéstípusok a csere és ajándékozási szerződés. Ezek átruházási jellegű szerződések. · Majd a pénz megjelenésével az adásvételi - és a hitel szerződések. · Ha a típusszabadságból indulunk ki, akkor minden típust először a felek alakítanak ki. o kötelezettségek és jogosultságok alapján el lehet dönteni o a felek által használt elnevezés nem döntő ismérv a felek szóhasználata sem számít. · A szerződések lehetnek közjogiak és magánjogiak is.

KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK

· A szerződések a XXI. században közjogiasodnak. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan szerződés a Ptk.-ban sem, sem máshol, amit valamilyen közjogi norma ne érintene. · A közjog pedig szerződésiesedik (kontraktualizálódik), tehát a közjog igyekszik minél több szerződést állítani, hogy ügyfélbarátibb legyen. · A közjogi szerződéseknek nincs egységes elnevezésük, 3 elnevezést használnak leggyakrabban: 1. közjogi szerződés = fogalma nincs, csak ismérvei 2. közszerződés 3. közigazgatási szerződés = Magyary megfogalmazása szerint két közigazgatási jogalany között közigazgatási tárgyú megállapodás.

SZERZŐDÉSCSOMAG, SZERZŐDÉSEGYÜTTES

· A szerződések gazdasági egységet hoznak létre. · Az egyes szerződések között cél-eszköz kapcsolat van. · Pl.: utazási szolgáltatás-együttes.

távollévők között kötött szerződés

(45/2014. (II.26.), Ptk. és a távollévők között kötött szerződés szabályozza. Pl.: azonnali elállási jog biztosítása.

ÁL-ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK Két típus

1. nem üzletszerűen végzikNem más, mint magánszemély befektetése. Mindig nevesített, tipikus szerződés. 2. befektetéskezelő társaság, befektetési alap Eljárnak az adott fogyasztó nevében. Ez egy vegyes szerződés lesz, mert az adott szerződést befektetheti, tárolhatja, őrizheti is.

KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS

2017. évi I. tv. 4.§ (7) bekezdés 2. pontja: A magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés a közigazgatási szerződés, és mindaz, amit törvény vagy kormányrendelet annak minősít. Ez nem fogalommeghatározás azonban.

az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések

45/2014. (II.26.) Korm. rendelet szabályozza. Itt a szerződés megkötése a specialitás. Pl.: házaló kereskedők, AVON.

Ptk.-n kívüli faktoring-szerződés

A faktor (engedményes) és a faktoráló (engedményező) között. Szereplői az adós és a vevő. A-nak van egy követelése B-vel szemben. B eladta a követelését C-nek, mert gyorsan kellett neki a pénz. Nem foglalkozik azzal, be tudja-e hajtani, vagy sem, hanem inkább bukik B kis pénzt, de az megvan, de C-nek meg úgyis jó, mert nyer rajta pénzt, és annyival kevesebbet kell a A-nak kifizetni.

franchise-szerződés Ptk.-n kívüliek

A franchise átadó (francisor) és a franchise átvevő (franchisee) között történik. Van egy egységes arculat és üzletpolitika, és ezt tovább adják egy egységes brandben. Megveszem, megkapom a know-how-ot és tovább kell vinni a brandet. Pl.: McDonalds, Fornetti stb.

szindikátusi szerződés

A gazdasági társaság tagjai további kötelezettséget állapítanak meg magukra, mint ami benne van a társasági jogban. Pl.: leosztják előre a szavazati jogokat. Kikényszeríthetősége nagyon problémás, mert ezek jellemzően titkosak, és olyan kötelezettségeket fogalmaznak meg, amelyek nem lehetnek benne a társasági szerződésben. Fontos a bizalom, ha ezt valaki megszegi kb. szigorúbb, mint a jogi következmények => megszűnik a szindikátusi szerződés.

Koncessziós szerződés

A koncesszió nem más, mint engedély. Az állam engedélyt ad valamilyen tevékenység gyakorlására egy átlátható gazdálkodó szervezetnek (ritkán természetes személynek), úgy, hogy közben monopóliumot is biztosít neki. Pl.: bányakoncesszió, nemzeti dohánybolt, autópálya.

Ptk.-n kívüli lízing-szerződés

A lízingbe vevőnek nincs meg minden forrása, ahhoz, hogy megvegye a tárgyat. 2 fajtája van: operatív és pénzügyi lízing. A bérleti szerződés egy sajátos fajtája. A végén azonban megvehetem, lehetek tulajdonos. A szerződés tartalmát módosítja a bank, pl.: a kárveszély a használónál van.

a disztribútori szerződés

A szerződés közvetlen és közvetett tárgya ugyanaz, ez rendezi lánccá az egyes szerződéseket. komplex szerződés

Egyészségügyi kezelési szerződés

Az atipikusságot az adja, hogy megbízásnál vállalja a fél a gondossági kötelmet. Vállalkozási eleme, hogy eredmény kell. Kettő között van a szolgáltatási jellegű és ez a szerződés azért lesz atipikus, mert a kettő között van. A szereplői az egészségügyi szolgáltató és a beteg.

támogatási szerződés

EU-s pénzek eltörlésén alapul. Tekintettel van a magánjogi szabályokra, a szankcionálás tekintetében tér el.

umbrella vagy keretmegállapodás

Egy közös cél érdekében kötnek szerződéseket. Ez a keretmegállapodás csak formális keretet ad, és a jövőben folyamatosan úgy kötik a szerződéseket, hogy folyamatosan közeledjenek a célhoz. Pl.: konzorcium, PPP szerződések (Valami, ami az állam vagy az önkormányzat feladatához tartozna, de nem akarja, vagy nem tudja megcsinálni, akkor egy magánvállalkozás csinálja meg.)

PPP szerződés (Public Private Partnership)

Közszféra és magánszféra között. Az állam leszerződik egy magán féllel egy beruházásra, marad a magán fél tulajdonában, de az állam használati díjat fizet érte. Tipikusan hosszútávra kötik. Az állam általában visszavásárolja. Azért jó az államnak, mert nem jelent egyszerre nagy kiadást, hanem hosszútávon ki tudja fizetni, gazdálkodni ennek a díjait. Pl.: kollégium, börtön.

konzorciós szerződések

Magyarországon TILOS kötni, egy kivétel van: nemzeti otthonteremtési közösség. Fogyasztói csoportban való részvétel nem más, mint be kell fizetnem valamilyen összeget havonta és majd egyszer megkapom bizonytalan időpontban az adott vagyontárgyat.

NEVESÍTETT SZERZŐDÉSEK

Ptk.-ban szerepelnek, a szerződés közvetlen tárgya (magatartás) szerint rendezték típusokba a szerződéseket. kötelmi jellegű szerződések 1. tulajdonátruházó típusú 2. vállalkozási típusú 3. megbízási típusú 4. használati típusú 5. letéti típusú 6. forgalmazási és jogbérleti szerződés(innen nem a közvetlen magatartás az irányadó szempont) 7. hitel és számla szerződés 8. biztosítéki szerződés 9. biztosítási szerződés 10. tartási és életjáradéki szerződés 11. PJT.

time-sharing szerződés

Valamilyen ingatlanon időben megosztott használati joga van a fogyasztónak, azonban nem feltétlen ingatlanon. De ha az, akkor lehet külföldön is. Illetve lehet olyan eset is, hogy nem csak egy embert illet meg a használati jog, mert nem ő az egyedüli tulajdonos.

licencia szerződés

Valamilyen szellemi tevékenység, jellemzően szabadalom használatára kap engedélyt. Ennek a hasznosítása a licencia szerződés.

közbeszerzési szerződés

Versenyeztetési eljárás valósul meg, kevésbé van tekintettel a magánjogra. Értékhatárhoz mérten kell alakítani.

közjogi szerződések ismérvei

o Szabályozásuk KÓGENS! o Az egyik szerződő fél mindig közigazgatási szerv vagy közjogi jogi személy. o Mindig az előbbi szervek valamelyike határozza meg a szerződés tartalmát, tehát nincs konszenzus. o Közfeladat ellátására, közszolgáltatás nyújtására és közcél megvalósítására irányulnak. o Elő - és többletjogokat köt ki magának a közigazgatási szerv, pl.: egyoldalú szerződés módosítás, megszűntetés és közigazgatási jellegű szankciórendszer beépítése a szerződésbe. o Közigazgatási bíróság illetékességi körébe tartoznak a jogviták.Magyarországon nincs közigazgatási bíróság, ezért a rendes bíróságok közigazgatási ügyszakához tartoznak az ügyek

atipikus szerződések uniós jogalkotás

o fogyasztóvédelmi jogalkotástime-sharing szerződés, távollévők között kötött szerződés o versenyjogi irány franchise-, szindikátusi-, licensze szerződés o közbeszerzési iránykoncessziós szerződést

szerződés tipizálásának eldöntésének szempontjai

o funkciójuk szerint = felektől független, az adott gazdasági szempont dönti el o milyen céllal kötik = mi miatt, mi az, amiből indul, és hova akarunk eljutni o alanyok szerint = B2B, B2C, C2C o tárgya alapján = közvetlen tárgya mindig egy magatartás, lényeg, hogy a feleknek mi a szerződési magatartása; közvetett tárgya pedig az, amire a magatartás irányul (pl.: dolog, jog, követelés stb.) o hogyan kötjük meg a szerződést = más-más szempont => más-más csoportosítás o megszűnés módjai szerint = ex nunc, ex tunc o időtartam = határozott, határozatlan o polarizálódás alapján = hány alanyú a jogviszony o szabályozottság szempontjából = közjogi norma, magánjogi norma vagy mindkettő; van-e rá jogi norma egyáltalán

ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK ismérvei

o Általában probléma van a megnevezésével, nincs rá megfelelő magyar szó, hiszen külföldi jogszabályokból vettük át, importált. o Vagy nincs magyar nevük, vagy csak egyszerűbb az angol elnevezés használata (pl.: consorciós szerződés, time-sharing szerződés) o Nem találhatóak a Ptk.-ban, azon kívüli kötelmi jellegű szerződések.

ÁL-ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK

· A valóságban nem atipikus szerződések, viszont bizonyos jellemzőit hordozza. · Pl.: dealering szerződés, ami lehet viszonteladói-, közvetítői-, bizományosi-, márkaszerződési és ezek keveredése is. Tehát vagy tipikus vagy vegyes szerződés. · Pl.: outsourcing szerződés (kiszervezés). A megbízással vegyes vállalkozási szerződést takar, nem csak kötelmi szerződések vonatkoznak rá. · Pl.: disztribútori szerződés. Van egy gyártó, és egy fogyasztó. A nagykereskedőtől, gyártótól megy szépen a kiskereskedőhöz, majd a fogyasztóhoz, de közben megáll egy-két helyen, tárolják, alacsonyabb áron adják stb. Általában van egy letéti elem, és vállalkozási elem is. o Pl.: befektetési szerződés:

KAPCSOLT SZERZŐDÉSEK

· Két ismérve van: o szerződő felek részleges átfedésben vannakpl.: fogyasztói hitellel összekötött adásvételáltalában fogyasztói szerződéseknél jönnek létrea fogyasztó ugyanaz marad o szerződések kölcsönhatásban vannakha az egyik érvénytelen, akkor a másik is; ha az egyik megszűnik, akkor a másik is · Vannak komplex kapcsolt szerződések, pl.: franchise.

HIBRID SZERZŐDÉSEK

· Legutóbbi években alakultak ki, egyre inkább komplexek és több szerződésből állnak. · Ezek lehetnek egyes tipikus és atipikus szerződésekből is. · Pl.: szoftver megalkotására és hasznosítására kötött szerződés. · Létrejöhetnek vegyes szerződésekből is. A típuskombinációs és a sajátos szolgáltatásra irányuló szerződésekből jönnek létre. Pl.: parkolási rendszer kialakítására, kiépítésre, használatára és működtetésére irányuló szerződés.

KOMPLEX SZERZŐDÉSEK

· Nehezen követhetők. · Nem az egyedi szerződést tekintjük, hanem a multilateriális, egymással kombinálható szerződéseket. · Ez lehet egy szerződés is, de lehet, hogy több kapcsolódik.

atipikus szerződések

· Szabadon köthetők, egy korlát van csak, méghozzá, hogy NEM! lehet jogszabályba ütköző, jogszabályt megkerülő vagy jóerkölcsbe ütköző. · Külföldi joggyakorlatból, jogalkalmazásból, jogszabályokból származnak nagyrészt. Amerikából származik pl.: a franchise, a factoring és a time-sharing szerződés, Dél-Amerikából pedig a koncessziós szerződés. · Közvetlen közjogi hatás alatt állnák, azaz 2005. évi kereskedelmi törvény, vagy olyan kormányrendelet érinti őket, amelynek szabályozása kógens. · Kereskedelmi jellegű szerződések. Egyrész azért, mert mindegyiknél tartós haszonszerzésre törekvés van, azaz profitorientált szerződések. Másrészt a szerződés egyik pólusán mindig valamilyen vállalkozás áll. · Mivel Ptk.-n kívüliek, ezért szabályozásuk heterogén. Ez azt jelenti, hogy eltérő módon, eltérő súllyal vannak szabályozva. Pl.: valamit törvény, valamit kormányrendelet (time-sharing szerződés), valamit nemzetközi egyezmény implementál (lízing-, faktoring szerződés), valamint van olyan, amelyet több szabályoz (ppp. szerződés). Végül vannak olyanok, amelyeket nem szabályos semmi (szindikátusi-, franchise szerződés). · Nincs alaki előírás, tehát nem kötelező az írásbeliség mindegyiknél. DE! gyakorlatban az összes írásban foglalt, viszont nem az érvényesség miatt, hanem a bizonyíthatóság kedvéért. · 90%-nál van ÁSZF => blankettaszerződések · Tartós jogviszonyt, huzamos piaci jogviszonyt rendeznek.

DE FACTO INNOMINÁT (TÉNYLEGESEN NÉV NÉLKÜLI) SZERZŐDÉSEK

· Ténylegesen név nélküliek. · Csak annyi van ráírva, hogy megállapodás. · Promt, rögtön teljesedésbe menő jogviszonyt szabályoznak. · Ritkán felmerülő szerződési viszony, egyedi szerződések, nem elterjedtek. · Mindig a Ptk. 6-os könyv közös szabályait lehet rá alkalmazni. · Pl.: haszonkölcsönnek nem minősülő szolgalomhoz közel álló ügylet; bizalmi vagyonkezelés (bent van a Ptk.-ban).

NEVESÍTETLEN SZERZŐDÉSEK

· Vegyes szerződéseknek is szokás nevezni őket. Csak a közvetlen tárgya lesz vegyes a szerződésnek. Lehet a Ptk.-ból és atipikusból is. · Három altípust tudunk megkülönböztetni: 1. típus egyesítő 2. típus kombinációs 3. sajátos szolgáltatásra irányuló

PTK.-BAN RÉSZLEGESEN SZABÁLYOZOTT ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK

· feljebb az atipikusnál · pl. franchise-, jogbérleti-, pénzügyi lízing-, faktoring szerződések

fogyasztóvédelmi szerződések

Ø mindig fogyasztó köti vállalkozással Ø a szabályozás egyik célja a fogyasztó védelme - információs aszimmetriát próbálja meg kibillenteni 4 fajtája van: 1. távollévők között kötött szerződés, 2. az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, 3. konzorciós szerződések, 4. time-sharing szerződés