02. tétel - Oktatás marketing

SWOT/vállalkozás gyengeségekre példák

GYENGESÉGEK - ingadozó termékminőség - magas rezsi - nagy szállítási távolságok - alacsony termelékenység - elavult géppark - hanyatló értékesítés

SWOT/vállalkozáslehetőségekre példák

LEHETŐSÉGEK - új piacok meghódítása - fejlesztés - licensz vásárlás - új gépek beszerzése - új technológiák alkalmazása - hitelfelvétel

reklámok szabályozása az iskolákban

A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 1999-es módosítása szerint az alábbiak vonatkoznak a témához: „Az óvoda, az iskola és a kollégium a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési, oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait. A következő rendelkezések figyelembevételével: az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumokban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze." A hatályos jogszabályok szerint tehát az oktatási intézményekben nincs általános reklámtilalom, az intézmények maguk döntenek a reklámok elhelyezhetőségéről. A mérlegeléskor figyelemmel kell lenni a közoktatási törvényben meghatározott pedagógiai elvárásokra, és arra, hogy az intézmény feladata a gyermek fizikai, szellemi, erkölcsi védelméről való gondoskodás. Egy gondos iskolavezetés a fenti döntés felelősségét nyilván igyekszik megosztani az iskolaszékkel, vagy a szülői munkaközösségek képviselőivel.

marketing mix születése és története

A marketing mix koncepció nagy múltra tekint vissza, azonban a mai formájában ismert klasszikus jelentéstartalmában Jerome McCarthy nevéhez köthető. A Michigani Egyetem professzora 1960-ban használta először a 4P kifejezést a marketing mix fogalmával összekapcsolva. A 4P, a termék, ára, értékesítés és hirdetés angol nyelven négy P betűvel kezdődő szóból áll és a koncepció valóban egységes egésszé áll össze, így az elmélet gyorsan népszerű lett a tudományos körökben, később pedig az oktatásban is. A mix legelterjedtebb és legismertebb eleme a McCarthy által kidolgozott 4P, azonban az 1980-as években az elméleti akadémiában egyre több kritika érte a leszűkítő eszközfelsorolást. A gazdasági szerkezet átalakulása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy felül kellett vizsgálni az eredeti koncepciót, ugyanis fel kellett ismerni, hogy a szolgáltatások tulajdonságai merőben eltérnek a termékek jellemzőitől. A szolgáltató szektor fokozatos felértékelődése pedig a figyelem középpontjába állította területet.

marketing

A marketing olyan tevékenység, mely során a vállalkozás a vevők és felhasználók igényeinek kielégítése céljából elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt terméket/szolgáltatást, azt megismerteti a vevőkkel/fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.

4P/szolgáltatás marketing-mix (product, price, place, promotion) kibővítése a 7P (5.) - PEOPLE

A szolgáltatások leírására további 3-4 olyan elemet kellett bevezetni a klasszikus marketing mix mellé, ami teljessé teszi a marketing elméleti hátterét. 5.) PEOPLE (emberek), People = emberek • A vállalatot, a termékeket és szolgáltatásokat a munkavállalók jelenítik meg a vásárlónak. • Az értékesítő, eladó felelőssége hatalmas a marketingben, hiszen a minőségi kiszolgálás ugyanúgy része a vásárlói elégedettségnek, mint egy jó marketing üzenet vagy termékelhelyezés. Ez a felismerés vezetett odáig, hogy a szolgáltatás központú marketingnek része legyen a HR is. Területei: • Toborzás, betanítás és továbbképzés • Egyenruha, öltözködési és megjelenési előírások, elvárások • Kommunikációs panelek, szövegek • Várakozás, sorban állás kezelése • Panaszkezelés • Alkalmazottakkal szemben támasztott elvárások, melyek gyakran kiterjednek a magánélet meghatározott részeire is ma már

7P/szolgáltatás

1.) A termékpolitika (Product) Arról szól, hogy a vállalatok szolgáltatás kínálatukat a mindenkori piaci igényekhez igazítják. A vásárlók igényei szerint alakítják a választékot, fejlesztik az új szolgáltatásokat és változataikat. 2.) Az árpolitika (Price) A vállalat folyamatos ármunkájáról szól, melyben megállapítja szolgáltatásainak árát. Ez a vállalatok számára az egyik legnehezebb feladat, mivel egyszerre kell figyelni az árak stratégiai és taktikai hatásait is. A vállalat lehetőségeit behatárolják az állandó- és változó költségek, valamint a nyereség is. 3.) Az értékesítéspolitika (Place) Az a folyamat, mely alatt a szolgáltatás eljut a fogyasztóhoz. A vállalatnak ehhez értékesítési hálózatra van szüksége, melyet saját eladószemélyzet vagy piaci közvetítők segítségével működtet. 4.) A reklámpolitika (Promotion) A marketingkommunikáció feladata a fogyasztók tájékoztatása a szolgáltatásról, hogy az kedvező képet alakíthasson ki a vállalatról, ösztönözze az eladásokat, befolyásolja a fogyasztó véleményét és viselkedését. A jó reklámüzenet elkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő reklámfajta és a médiaterv elkészítése. 5.) Az emberi tényező (People) Az összes olyan személy, aki szerepet játszik a szolgáltatásügylet létrejöttében, és így hat az igénybe vevő által észleltekre, azaz: a szolgáltató frontszemélyzete, maga az igénybe vevő, és a szolgáltatásügylet környezetében található más igénybe vevők. 6.) A tárgyi elemek (Physical evidence) Az a környezet, amelyben a szolgáltatást nyújtják, és ahol a szolgáltató, illetve az igénybe vevő közötti interakció lezajlik, továbbá bármely olyan tárgyi elem, amely megkönnyíti a szolgáltatás teljesítését vagy kommunikációját. 7.) A folyamat (Process) Azok az eljárások, mechanizmusok és tevékenységfolyamatok, melyek műveleti rendszere „leszállítja" a szolgáltatást.

HIPI-elv/H: Heterogeneity - Ingadozás (1.)

1.) H: Heterogeneity - Ingadozás: A heterogenitás ingadozást vagy hullámzó teljesítményt jelent. Hogyan húzható rá ez a tulajdonság egy szolgáltatásra? Egyszerű. A szolgáltatást emberek, alkalmazottak (például fodrász, masszőr, kozmetikus) nyújtják, akiknek a munkateljesítménye az idő függvényében változó lehet, tehát ingadozó. Ebből adódóan nem mindig tudnak ugyanolyan színvonalú szolgáltatást nyújtani a szolgáltatást igénybe vevők számára, aminek számos emberi tényezője lehet. Mi sem szeretnénk egy olyan fodrász kezei közé kerülni, aki ma éppen "bal lábbal kelt fel" vagy nem szívesen adnánk jattot egy bunkó pincérnek, aki rosszul írta fel a rendelésünket. Minél több ember vesz részt a szolgáltatás nyújtásában, annál nagyobb a rizikó.

4P/termék (product, price, place, promotion) vállalkozás esetében (1.) -PRODUCT

1.) PRODUCT (termékpolitika) Product = termék • A vállalat kínálatának összeállítása, amely minőségben és választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. • Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P 'termék' kategóriájába soroljuk. Tevékenységek: • Terméktervezés, fejlesztés • Termékpozicionálás, termékek bevezetése és kivonása • Termékkutatás - tehát egy termék életciklusának minden meghatározó mozzanata 'Product' A termékmenedzsment két fő területe a terméktervezés és a termékmarketing: • A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piaci elvárásokat (pl. legyen a zokni szára gumírozott), megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (ez a női harisnyazokni 4-5 viseletre alkalmas) • A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket (pl. kinek adjuk el a zoknit - olcsó, cérnazoknit, nagy kötegben piacra vagy drága selyemzoknit, exkluzív kiszolgálással a belvárosi sétálóutcában) és a termékkel járó üzenetet (olcsó, hétköznapi, elérhető - drága, ritka, kiváltságos), reklámozzuk azaz promotáljuk a terméket (a sajtónak, ügyfeleknek és a partnereknek, mint pl. viszonteladóknak: ez a zokni hiperegészséges, mert javítja a lábfej vérkeringését stb. ), új termékek piacra dobása (pl. lábtyű). • A termékmenedzsment nemcsak a terméktervezést, és a termékmarketinget, hanem a programmenedzsmentet és a projektmenedzsmentet is magában foglalja. • Mivel egy vállalat tevékenységének sikere a terméken múlik, ezért a marketing-emberke ábrán a terméket szokták a vállalat egyik lábaként megrajzolni. A másik láb az ár (price).

8P/szolgáltatás marketingmix oktatási intézmény esetében

1.) Product: Termékpolitika, vagy maga a termék, ez az oktatási piacon nagy jelentőséggel bír, hiszen az intézmény célja, hogy minél kedvezőbb, széleskörűbb képzést tudjon nyújtani diákjainak. Ismeretátadás/tudás átadás. 2.) Price: Árpolitika, ez a marketingmix nem jelentős eleme, hiszen a középiskolai tanulmányok díjtalanok diákok számára, de a felsőoktatás és a felnőttképzések lehetnek pénzdíjasok. 3.) Place: Magába foglalja az intézmény földrajzi elhelyezkedését és a belső infrastruktúráját is. Elmondható, hogy az oktatási intézményeknél az elhelyezkedés különösen fontos. Győrben például az Audinak meghatározó szerepe van a városban kínált oktatási irányban, másik példa fővárosunk, ahova a lakosság jelentős része koncentrálódott. 4.) Promotion: Ösztönzéspolitika, reklámozás. Manapság már egyre nagyobb szerepe van az oktatási intézmények életében. Habár fontos megemlíteni, hogy az oktatási intézmények reklámpolitikájának el kell térnie az árucikkekétől. o Nyílt napok o Képviselet diákok által országos versenyeken o Diákok sikereiről megjelenő cikkek § Szerintem a legeredményesebb reklámtevékenység a jó image kialakítása, mely elsősorban a tanulókon keresztül valósítható meg o Prospektusok, brossurák o Weblap 5.) People (emberi tényező): Fontos a kompetens és kedves tanári gárda. 6.) Physical Evidence (tárgyi megjelenés/környezet): Jó megjelenés. 7.) Process (folyamat): Tanítás, nevelés. 8.) Performance (teljesítmény): Ritkábban ugyan, de meg szokták említeni a nyolcadik P-t is, ami a szolgáltatások minőségére és az állandó teljesítménykritériumokra utal, mint például tanulói verseny-, érettségi-, kompetencia eredmények, differenciált oktatás, emelt szintű oktatás.

4P marketingmix címszavakban/szolgáltatás-oktatás

1.) product - termékek és termékpolitika 2.) price - árazás és árpolitika 3.) place (distribution) - értékesítés és termékelhelyezés 4.) promotion - hirdetés- és reklámpolitika

7P/szolgáltatás marketingmix (+1P) címszavakban

1.) product - termékek és termékpolitika 2.) price - árazás és árpolitika 3.) place (distribution) - értékesítés és termékelhelyezés 4.) promotion - hirdetés- és reklámpolitika 5.) people (emberi tényezők) 6.) process (folyamat) 7.) physical evidence (környezeti és tárgyi elemek + 1P 8.) performance (teljesítmény)

HIPI-elv/I: Intangibility - Megfoghatatlanság (2.)

2.) I: Intangibility - Megfoghatatlanság: A szolgáltatások nem fizikai jellegű termékek, tehát megfoghatatlanok. A szolgáltatás minőségének megtapasztalásához azt igénybe kell venni. Tehát a szolgáltatásról kialakult véleményünket tapasztalati úton szerezzük meg, mert érzékszervi úton nem lehetséges: a szolgáltatás nem látható, nem tapintható, nem szagolható nem ízlelhető, stb. Az érzékszerveinkkel megtapasztalható információk helyett egyéb forrásból gyűjthető információkat keresünk, például megnézzük a lokációt, a bolt berendezését, az alkalmazottak külsejét, ruházatát. Ebből tudunk következtetni a szolgáltatás milyenségére, minőségére. Tehát a szolgáltatások nem tárgyiasíthatók, hanem sokkal inkább tapasztalati termékek.

4P/termék (product, price, place, promotion) vállalkozás esetében (2.) -PROMOTION

2.) PROMOTION (ösztönzéspolitika), Promotion = reklámozás • Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. • Arra a tapasztalatra épül, hogy nem elég a maximális befektetési megtérüléshez (kevés ráfordított pénz, sok profit), ha van kereslet a termékre, ha jó a termék, ha elérhető a megfelelő disztribúciós pontokon, és a bolt akár hétvégén is nyitva tart: kell az is, hogy a termék a potenciális vevők figyelmébe, tudatába kerüljön. • Ez utóbbit szolgálja a vásárlásösztönzés (a reklám, a vásárlásösztönzés (sales promotion) a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolásának egy része (marketing public relations). Tevékenységek: • Reklám, PR, eladásösztönzés • Kommunikációs elvek és követelményeik • Reklámpiac intézményi háttere (ügynökségek, reklámhordozók, stb.) • Reklámhatás és elemzése

4P/termék (product, price, place, promotion) vállalkozás esetében (3.) -PRICE

3.) PRICE (árpolitika), Price = ár • Olyan árat kell megállapítani / képezni, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben profitot is termel, és versenyképes is. • A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely hozza a profitot és nem viszi. Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Tevékenységek: • Költségvizsgálatok • Fogyasztói árelfogadás • Árpolitika és ármeghatározás • Költségtérítések, hitelek, engedmények • Árérzékenység-vizsgálat

4P/termék (product, price, place, promotion) vállalkozás esetében (4.) -PLACE

4.) PLACE (elosztáspolitika), Place = hely • Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik, a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. • Ez a vállalatnak azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellő helyre és időre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el. Tevékenységek: • Értékesítési út tervezése • Logisztika és fizikai elosztás • Kereskedelmi formák, nagykereskedelem, kiskereskedelem • A kereskedelmi partnerek kiválasztása és értékelése.

4C története (marketing mix modernebb megközelítése)

4C (marketing mix modernebb megközelítése): Egy rendkívül egyszerű felismerés szülte a hagyományos P felosztás lecserélésének vágyát: sajnos P betűvel sehogy se lehet leírni a manapság legfontosabbnak ítélt angol marketing szót, a "consumer"-t. A cégekre fókuszáló marketing mix helyett az 1980-as évek végére került előtérbe a fogyasztó-orientáltabb megközelítés. Robert Lauterborn nevéhez köthető a 4P lecserélése 4C-re 1990-ben.

4C címszavakban (marketing mix modernebb megközelítése)

4C: 1.) Consumer wants and needs/Fogyasztói igény (product) 2.) Cost/Költség (price) 3.) Communication/Kommunikáció (promotion) 4.) Convenience/Kényelem (place)

4C: 1.) Consumer wants and needs/Fogyasztói igény (product)

4C: 1.) Consumer wants and needs/Fogyasztói igény (product): A vállalatok kizárólag az olyan termékeket tudják eladni, amire a fogyasztók keresletet támasztanak. Nem csupán a termékek fejlesztésével kell foglalkozni, hanem a fogyasztói igények megértésével is.

4C: 2.) Cost/Költség (price)

4C: 2.) Cost/Költség (price): A termék ára valójában csak egy része annak, amit a fogyasztó megtesz a megszerzéséért. Az ügyfél teljes költségébe bele kell számolni minden további elemet is, mint az időt, amíg sorban áll vagy eljut az áruházig. Ennek megértéséhez is szükség van a fogyasztói igények felmérésére.

4C: 3.) Communication/Kommunikáció (promotion)

4C: 3.) Communication/Kommunikáció (promotion): A promóció egy manipulatív technikát feltételez, míg a kommunikáció együttműködést sugall. A cél nem csupán az, hogy az üzenet eljusson a fogyasztóhoz hanem, hogy egy párbeszéd részeként segítse a vállalat Őt a döntés meghozásában.

4C: 4.) Convenience/Kényelem (place)

4C: 4.) Convenience/Kényelem (place): A termékeket nem elég elhelyezni valahol a fogyasztó közelében. A vásárlási folyamatot kényelmessé kell tenni és tekintettel kell lenni az újszerű igényekre is, mint az online vásárlás vagy a házhoz szállítás. A fogyasztók heterogének, így többféle igénynek kell megfelelni.

4E (evangelism)

4E (evangelism) ▪Az előzőkből következik, hogy a Promotion (marketing kommunikáció) is átalakult: az egyirányú reklámüzenetek helyét a lojalitás, márkaimádat megteremtése a cél: "Evangelism". iPhone 11 Pro Max iPhone 11 Pro Max 6,5 hüvelykes kijelző1 Indulóár: 439 990 Ft

4E (everywhere)

4E (everywhere) ▪A "Place" szintén megváltozott, hiszen nem egyszerű disztribúciós csatornákkal találkozunk, hanem számtalan márkaélmény együttes hatásával, befolyásoló erejével (Everywhere), a fogyasztóval való kapcsolattartás túlmutat az értékesítésen: ▪Facebookon követi kedvenc márkáját, ▪Youtube-on reklámvideókat oszt meg, ▪Kedvenc márkája által támogatott kiállításokra, rendezvényekre, koncertekre jár, ▪Vásárlás előtt alaposan utánanéz a terméknek, és a márkának. Disztribúció (értékesítés): Az a folyamat, amelynek során a termékek a termelőtől a fogyasztóig eljutnak. A résztvevők összességét és az általuk ellátott feladatok összességét disztribúciós rendszernek nevezzük.

4E (exchange)

4E (exchange) ▪Mivel a rajongók emocionálisan kötődnek kedvenc brand-jükhöz, a termék árát (Price) az határozza meg, hogy egy-egy fogyasztó mennyit hajlandó kifizetni a termékért: "Exchange". ▪iPhone 11 Pro Max iPhone 11 Pro Max 6,5 hüvelykes kijelző1 Induló ár: 439 990 Ft

4E (experience)

4E (experience) ▪A "Product"-ból, vagyis a termékből márkaélmény lett (Experience), ami nagy változást jelent. Az értékesítők ma már nem terméket/szolgáltatást adnak el, hanem élményt, életérzést. ▪Vagyis a termék-központú kommunikáción túl kell lépni, hiszen a célpiac érzelmeire kell hatni, nem csak a funkcionálist hangsúlyozni.

4E címszavakban (marketing mix modernebb megközelítése)

4E: 1.) Experience-product/Márkaélmény 2.) Everywhere-place/Mindenütt 3.) Evangelism-promotion/Márkaimádat 4.) Exchange-price/Tőzsde

4P/szolgáltatás marketing-mix (product, price, place, promotion) kibővítése a 7P (6.) - PROCESS

6.) PROCESS (folyamat), Process = folyamat • Az egyes feladatok és tevékenységek egymás után következése a vásárlók kiszolgálása során. • Folyamatábrák • Standardizált tevékenységek, munkafolyamatok • A rendszerben rejtett hibák, események feltérképezése, amelyek hátráltatják vásárlói igények teljesítését • Állandó teljesítményelemzés • KPI mérése (key performance indicators) • Kézikönyvek és egyéb segédanyagok készítése

4P/szolgáltatás marketing-mix (product, price, place, promotion) kibővítése a 7P (7.) - PHYSICAL EVIDENCE

7.) PHYSICAL EVIDENCE (fizikai megjelenés), Physical Evidence = fizikai megjelenés • Az a környezet, ahol a vásárló és a kiszolgáló személyzet interakcióba lép, ahol a vásárlók kiszolgálása történik. Beletartozik a berendezés és az épített vagy természetes környezet egyaránt. Területei: • Felszerelések • Grafikai és kreatív megjelenés • Szimbólumok • Dizájn, berendezés • Hanghatások, hőmérséklet • Kommunikációs és tájékoztató elemek

4P/szolgáltatás marketing-mix (product, price, place, promotion) kibővítése a 7P (8.) - PERFORMANCE

8.) +1P PERFORMANCE (teljesítmény), Perfomance = teljesítmény Ritkábban ugyan, de meg szokták említeni nyolcadik P-t is, ami a szolgáltatások minőségére és az állandó teljesítménykritériumokra utal.

HIPI-elv (szolgáltatásmarketing)

A HIPI-elv azt mutatja meg, hogy milyen tulajdonságok jellemzőek egy szolgáltatásra, amelyek megkülönböztetik a szolgáltatásokat a termékektől. A HIPI-elv a szolgáltatásmarketing legfontosabb tétele, amit magyar nyelven IMRE-elvként is emlegetünk. Az angol HIPI principle a heterogeneity, intangibility, perishability és az inserparability szavak kezdőbetűiből tevődik össze. A szolgáltatásokat pedig ezzel a 4 tulajdonsággal lehet felruházni. A HIPI-elv segíthet megfogalmazni a kínált szolgáltatásunk tulajdonságait, hogy a piacon jobban tudjuk pozícionálni. Lássuk melyek is ezek pontosan.

SWOT/vállalkozás elemzés lényege

A SWOT egy olyan elemzési technika, amivel egy cég, termék, ötlet vagy projekt életképességét vizsgáljuk meg. Feltérképezi az elemzés tárgyának az erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A stratégiaalkotás egyik lépése. Az SWOT elnevezés az elemzés során vizsgált négy terület angol elnevezéseinek kezdőbetűiből tevődik össze: Strengths - erősségek Weaknesses - gyengeségek Opportunities - lehetőségek Threats - veszélyek (A magyar szakzsargonban a GyELV elemzés elnevezést is szokták használni, lásd magyar szavak kezdőbetűi.) A fenti négy területet a SWOT elemzés 2 külön kategóriába rendezi: Belső tényezők - ezekre van ráhatásunk. Ide tartoznak az erősségek (S) és a gyengeségek (W). Külső tényezők - ezekre nincs közvetlen ráhatásunk, mert a hatáskörünkön kívül esnek. Ilyenek a lehetőségek (O) és a veszélyek (T).

hirdetés/reklám

A hirdetés általában az árucikk előnyös tulajdonságait, jó oldalait igyekszik bemutatni, az érvelésben érzékelhető az objektivitásra való törekvés.

reklám

A reklám olyan, nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása.

internetes kommunikáció fajtái

Az internetes kommunikáció fajtái: A honlap (Home Site, Home page) az a hely, amelyet a potenciális fogyasztó felkereshet információszerzés, de akár vásárlás céjából is. Valójában egy interaktív kirakatnak, információs pultnak vagy boltnak is tekinthetjük, ahol kedvére böngészhet és egy kattintással vásárolhat. A honlapok címe általában a www (Word Wide Web) betűjellel kezdődik, utána pedig a cég vagy termék nevére utaló szó következik. Jelenleg ezeket az angol ábácé betűiből írjuk, tehát ékezetek nincsenek a honlapcímeken. A magyar honlapok címét a hu szócska zárja.

oktatási intézmények célcsoportjai

Az oktatási intézmény célcsoportja az oktatási intézmény jellegétől függ. Az általános iskolákba kötelező járni, a területi illetékes iskola oktatja a vonzás körzetében lévő gyerekeket, amennyiben azok nem másik iskolába járnak. A középiskolák esetében a célcsoport az általános iskolás 7.- 8. osztályosok, őket próbálják bevonni vonzás körzetükbe. Illetve amennyiben van az intézményben felnőttképzés, akkor olyan érettségivel rendelkező (vagy nem rendelkező) emberek, akik szakmát szeretnének tanulni. A felsőoktatás célcsoportja a középiskolások és a felnőttek.

oktatási piac

Az oktatási piac egy sajátos piac, mert a piaci szereplők a fogyasztási piactól jelentősen eltérnek.

online marketing terv szakaszai

Az online marketing terv szakaszai: 1. Célok meghatározása 2. Online marketing stratégia, illetve terv készítése (ebbe a szakaszba beletartozik az online eszközök kiválasztásán át azoknak a használati módján keresztül az eredmények visszaméréséig rengeteg dolog) 3. A terv megvalósítása 4. Optimalizálás 5. Újratervezés, és a 3. ponttól indul újra a körforgás Végigmegyünk az első ponttól a harmadikig. Ezután pedig maga az optimalizálás (4. pont) szüli az új terveket, és kezdődik előröl a körforgás. A folyamat közben figyelni kell a konverziókat, a visszamért eredményeket. A megszerzett adatok birtokában érdemes időről időre felülvizsgálni a tervet, levonni a következtetéseket és finomítani a folyamatokat.

SWOT/vállalkozás erősségekre példák

ERŐSSÉGEK - stabil pénzügyi helyzet - jó infrastruktúra - képzett dolgozók - tanúsított minőségir. rendszer - hitelképesség - jó beszállítói háttér

intézmény marketing stratégiája

Egy intézmény marketing stratégiája meghatározza, hogy mely piacon, kinek, milyen terméket, milyen áron kíván értékesíteni. A stratégia a célt fogalmazza meg, hogy az adott vállalkozás hova szeretne eljutni. A marketing stratégia jellemzője, hogy minimálisan 2-3 évre születik, ezért stratégiai.. term-73 Ami ennél rövidebb távú, az már marketing taktika, vagy más szóval marketing cselekvési terv, még rövidebb időtávon operatív marketingterv. A taktikai, vagy operatív marketing terv a stratégiai marketing terv első évre vonatkozó részéből kiinduló, de annál részletesebb ütemterv.

oktatási piac lassú reakció ideje

Elmondható, hogy az oktatásügyi piacon a kereslet és a kínálat fáziskésésben van egymáshoz képest, hiszen a kínálatot megtestesítő oktatásügyi intézményeknek lassú a reakció idejük.

SWOT/vállalkozás erősségek

Erősségek A vállalkozásuk vagy az azon belüli projektünk erősségeinek megkeresésében a következő kérdések segíthetnek: Mit csinálunk jobban, mint a konkurencia? Milyen eszközökkel rendelkezünk, amivel mások nem? Milyen kimagasló készségek jellemzik a csapatunkat? Miért szeret minket a célközönség? A SWOT szerint az erősségek belső tényezők, ezért tudunk rájuk alapozni, tervezni, építeni.

SWOT/vállalkozás fenyegetettségekre példákterm-7

FENYEGETETTSÉGEK - versenytársak előretörése - gazdasági szabályozók változása - belépés az EU-ba - energiahordozók árrobbanása - versenytárs munkaerő elszívása - kiszorulás a piacról

SWOT/vállalkozás gyengeségek

Gyengeségek Ide soroljuk azokat a negatív faktorokat, amik gyengítik az erősségeinket. Ezeket érdemes folyamatosan monitorozni. Nem kellően képzett a team-ünk, szükség lenne a képzésükre? Nem Ideális a vállalkozásunk geológiai helye? Vannak-e belső működési problémáink? Leterheltek a munkatársaink? Romlik a kivitelezés minősége? Miért nem tudjuk tartani a határidőket? Min csúszik el általában egy deal? Gyenge reputáció (hírnév) Tőkehiány Mivel ezek is belső tényezők, tudunk, sőt kell is rajtuk javítani. Egy egyszerű példa: ha a projektvezetőink jelentős hányada junior, a fejlődésüket támogathatjuk egy projektmenedzseri vizsgafelkészítő programmal, valamint a legmagasabb szintű szakmai, Project Management Professional (PMP) minősítés megszerzésével. Máris tettünk valamit a üzletünk gyengeségeinek minimalizálásáért. A gyengeségek felsorolásánál törekedjünk több nézőpontból vizsgálódni: talán egy külső szemlélő olyan gyengeségekre is felhívhatja a figyelmet, amit mi nem látunk azonnal. Ne féljünk szembesülni a realitásokkal.

HIPI-elv/I: Inseparability - Elválaszthatatlanság (4.)

I: Inseparability - Elválaszthatatlanság: A szolgáltatás igénybevétele (megvásárlása) és nyújtása, tehát a termelés és a fogyasztás időben és térben egy helyen zajlik. Erre mondjuk azt, hogy elválaszthatatlan. A szolgáltatások esetében nincs szállítás és raktározás, ezért a szolgáltatás minősége utólag nem javítható. Tehát a már elrontott frizurát a fodrász nem tudja azonnal kijavítani.

internet jellemzői

Internet jellemzői: - Magas presztízsű médium. - A befogadói szituáció nagyon kedvező, hiszen a monitor előtt ülő felhasználó azért ül ott, hogy számítógépezzen. - A technikai adottságai kiválóak: szinte minden megvalósítható. - Célozhatóság (célközönség, célcsoport) szempontjából kiemelkedő médium. - Az internet nem tartozik a költséges médiumok közé. - Rugalmas médium, mert könnyen elkészíthető és megjeleníthető a hirdetés, valamint lehetőség van gyors változtatásra is.

internet

Internet: Decentralizált számítógépes, interaktív kommunikációs hálózat. Az internet tömegekhez jut el, tájékoztat és szórakoztat. Egyre gyakoribb, hogy a reklámkampányok internetes médiatámogatást is kapnak. Legnagyobb előnye, hogy interneten keresztül a vállalat közvetlen kapcsolatot tud tartani a fogyasztóival.

internetes felületeken található reklámok

Internetes felületeken található reklámok: Banner-ek (reklámcsíkok) a leggyakrabban használt reklámeszközök a világhálón. Lényegük, hogy vonzó külsejükkel és ajánlataikkal rávegyék a netezőt, hogy klikkeljen rájuk. Ekkor automatikusan a hirdető honlapja jelenik meg. Bannerek fajtái: Ø Legördülő szalag: amikor elhalad a kurzor felette, kinyílik, és ettől nagyobb felületűvé válik. Ø Ragadós hirdetés: követi az olvasót, vagyis az oldal görgetésekor a banner folyamatosan látható marad. Átúszó hirdetés: a honlapon és annak tartalmán átúszó hirdetések. Button-ok (gombok): a hirdető oldalára mutató kicsinyített szalaghirdetések vagy logók. Rákattintás után a látogató a hirdető honlapján találja magát. Text-linkek (szöveges kapcsolatok): célja, hogy ezekre kattintva egy másik címre (általában a vállalat honlapjára vagy ajánlatára) jusson el a látogató. Ezek általában más színnel jelöltek vagy aláhúzottak, a kurzor pedig mutatóujjat jelez, ha felettük tartózkodik. Letölthető programok (képernyővédők): célja, hogy látogatókat vonzzon az oldalra. Elektronikus levelek (e-mailek): alkalmazásával a levelezőlistán szereplőket rendkívül alacsony költséggel lehet tájékoztatni az éppen aktuális akciókról, ajánlatokról. Spam-ek: vagyis a kéretlen e-mailek hatalmas ellenérzést váltanak ki. Az online/ web marketing: az e-marketing egy fajtája, nem más, mint internetes marketing. Az internet létrejöttének első néhány évében (1995-2000), Közép-Kelet-Európában pedig a legutóbbi időkig sok tévhit kapcsolódott hozzá, mostanában azonban egyre több olyan tiszta, átlátható módszertan létezik, melyet a marketing szakemberek nagy hatékonysággal használhatnak fel online marketing programok kivitelezésére. Az online marketing eszközei közül érdemes megemlíteni a következőket: Webanalitika Keresőmarketing Mobilmarketing Sajtóközlemény Banner Linkkampány E-mail-ek és hírlevelek Vírusmarketing Partnerprogram Blogok Wikik Hírek RSS-ben Fórumok A marketingguru Seth Godin (könyvei: Purple cow: Transform Your Business by Being Remarkable és Permission Marketing) szerint az online marketing nem egyszerűen a hagyományos (offline) marketingeszközök online alkalmazását jelenti, hanem minőségileg új tevékenységet takar.

SWOT/vállalkozás lehetőségek

Lehetőségek Olyan külső tényezői egy üzleti területnek, amik potenciálisan hozzájárulhatnak a sikerünkhöz. Ezekre nincs közvetlen ráhatásunk, de meglovagolhatjuk őket. Lehet piaci növekedésre számítani az iparágunkban? Várható valamilyen szociális vagy populációs változás, amit ki lehetne aknázni? Származhat e valamilyen előnyünk a legújabb technológiai fejlődésekből, fejlesztésekből?Jó példa erre az automatizáció. Ha egy task elvégzése eddig 3 nap munkát igényelt, de van már lehetőség automatizálni és így elvégezhető akár 4 óra alatt is, érdemes kihasználni ezt az új lehetőséget. Tipp: Ne keverjük össze a lehetőségeket a gyengeségekkel. Ez sokszor megtörténhet és borítja az analízisünket. Az "Belső- és ügyfélkommunikáció javítása" hangozhat lehetőségnek, de valójában egy gyengeségünkre hívja fel a figyelmet. A lehetőségek külső tényező: nincs rá direkt hatásunk. Arra viszont van, hogy az account és project managereink hogyan kommunikáljanak az ügyfelekkel. Tehát használjuk inkább a "Nem megfelelő kommunikáció" kifejezést, és tegyük át a gyengeségek listájára.

oktatási intézmény weblapja

Manapság már szinte minden oktatási intézménynek van saját weboldala, aminek promóciós és egyéb funkciói vannak. Fontos, hogy igényesen nézzen ki, hiszen a külsőnek is reklámértéke van. Azon kívül jó, ha vannak promóciós anyagok fent, mint képek, és videók, akár bemutatóvideók az intézményről. A nyitó oldalon a legfontosabb dolgokkal kell szembe találnia magát az idelátogatónak, mint az intézmény neve, címe, releváns hírek stb. Azonkívül fontos még egy iskolánkról és egy elérhetőségi fül, de ezt leszámítva saját igények szerint lehet kialakítani az iskola oldalát. Továbbá a weboldalnak egyéb funkciókat is el kell látnia, amik már az ott tanuló diákokat szolgálják, ilyen például az elérhető tananyagok, esetleges elektronikus napló stb. Látható tehát, hogy rengeteg indok szól a weblapfejlesztés mellett. Ehhez persze szükséges némi szaktudás, mint például a PHP vagy a Javascript programozási nyelv ismerete, illetve meghatározott fejlesztői környezet megléte, mint pl. a Notepad++, Sublime Text, Atom Editor.

marketingmix

Marketingmix: • Marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat célkitűzései elérésére használ az adott piacon. • Célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a vállalati stratégiájának és céloknak megfelelően, a versenytársaknál jobban. • Általában a marketingterv utolsó, befejező részének tekintik, és néhány hónapra/ évre tervezik (középtávú). Az úgynevezett marketingmix azon marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat célkitűzései elérésére használ az adott piacon. Ez a marketing-eszközök optimális eredményt adó kombinációja. Azért mix, mert az egyes marketing-eszközök súlya pl.: vállalkozásokként eltér. Más néven 4P vagy 7P.

Mi lesz a következő? Újabb P és C?

Mi lesz a következő? Újabb P és C? A marketing mixet további számtalan akadémikus rajzolta újra és értelmezi ma is. Jól láthatóan nem egy egységes és megdönthetetlen rendszerezést jelent a marketing mix, hiszen folyamatosan változik a gazdaság, a piac és a technológia is. A társadalomtudományoknak ez a sajátossága. Az elméletek együtt fejlődnek és alakulnak velünk. A marketing mix megértése azonban hozzájárul ahhoz, hogy bárki el tudjon gondolkodni a vállalkozásán, majd a fogyasztó szempontjából értelmezési keretbe helyezze azt. Az üzleti és marketing terv készítésekor érdemes legalább egyszer végiggondolni minden pontot és feltenni a kérdést: a marketing mix elemei vajon tényleg mindenhol a fogyasztói elvárásokat tükrözik? Ha egy cég felteszi ezt a kérdést, máris hatalmas lépést tett meg a fejlődés felé.

online marketing tevékenységek

Online marketing tevékenységek: Smith és Chaffey (2001) könyvében öt olyan kulcsfontosságú marketing tevékenységet sorol fel (az '5Ss'-et), melyet egy szervezet online marketing taktikájának megvalósításához használhat fel. Egy (internetes) hírlevél szempontjából az 5Ss a következő: 1.) Elad (Sell) - Növeli az eladásokat (egy hírlevél gyakran mind új vásárlók szerzésének, mind pedig a régi vásárlók megtartásának célját is szolgálja). 2.) Szolgál (Serve) - Értéket ad (a vásárlónak plusz online előnyöket biztosít, mint például egy csak online elérhető ajánlat vagy részletesebb információ a vállalat termékekeiről vagy az ágazatról. 3.) Beszél (Speak) - Közelebb kerül a vásárlóhoz egyfajta párbeszéd kialakításával. Jelenthet ez például online kérdőíveket vagy a vásárlók preferenciáinak kiderítését követés (tracking) segítségével - azaz hogy milyen tartalom iránt érdeklődnek vásárlóink. 4.) Megtakarít (Save) - Költségek megtakarítása (elsősorban nyomdai és postai költségek) 5.) Sistereg (Sizzle) - A márka (brand) kiterjesztése. A hírlevél a vásárlók tudatában tartja a márkát és segít megerősíteni a márka értékeit.

HIPI-elv/P: Perishability - Romlékonyság (3.)

P: Perishability - Romlékonyság: A szolgáltatásokat nem lehet tárolni vagy raktározni. Minden nem igénybe vett (fel nem használt) szolgáltatás kárba megy. Például, ha egy fodrász egész nap nem vágott le egy hajat sem, azt már egy másik munkanap már nem tudja pótolni. Ilyenkor elveszett a forgalom, amit már lehetetlen pótolni. Azonban ez egy természetes folyamat, mivel nagyon nehéz megtervezni az optimális kapacitást. Ilyen esetben az üresjáratok és a csúcsidők teljesen random módon válthatják egymást.

reklámok csoportosítása

Reklámok csoportosítása: a) érzékszervi hatás alapján b) reklámozás érvei alapján c) reklámozás tárgya szerint d) célcsoportja szerint e) folyamatát tekintve f) felhasználhatósága szerint

reklámtípusok

Reklámtípusok: A racionális reklám a tényeken alapul és tárgyilagos. A fogyasztó ésszerű magyarázatot kap a termék vagy a szolgáltatás megvásárlásával nyerhető előnyökről.

SWOT oktatás címszavakban/elemzés során vizsgált négy terület oktatási intézmény esetében

Strengths - erősségek Weaknesses - gyengeségek Opportunities - lehetőségek Threats - veszélyek

szolgáltatásmarketing jellemzői

Szolgáltatásmarketing jellemzői: 1. Megfoghatatlanság (intangibility) - A szolgáltatás nem fogható meg, nem mérhető vagy értékelhető az előállítás előtt. 2. Elválaszthatatlanság (inseparability) - Az előállítás és a fogyasz-tás szimultán történik, mely mind az előállítótól, mind pedig a fogyasztótól aktív közreműködést igényel. 3. Heterogenitás/változékonyság (heterogenity) - A szubjektum szerepe, minden fogyasztó más és másképpen ítélheti meg ugyanazt a szolgáltatást. 4. Raktározhatatlanság (perishability) - A ma el nem adott szolgáltatást, például szállodai szobát nem lehet holnap eladni.

SWOT/vállalkozás veszélyek

Veszélyek Szintén külső elemek, amik felett nincs kontrollunk. Például: Növekvő és erősödő konkurencia Változó vásárlói magatartás Beszállítói kapacitás csökkenése Munkaerő hiány Politikai, gazdasági viszonyok változása Bármi, ami negatívan befolyásolhatja, veszélyeztetheti az üzlet vagy projekt sikerességét, ide tartozik. De ha tudatosan előre készülünk rájuk, előre kidolgozhatjuk a válság stratégiánkat. Tipp: Ne feltételezésekre alapozva listázzuk a belső és külső tényezőket, használjunk valós adatokat, így objektív marad az elemzés. Használhatunk saját statisztikákat az előző időszakokból, kérdezzük ki a team-ünk tagjait és mindenképpen elemezzük a célközönség feedback-jét (visszajelzés/visszacsatolás). Az iparágra jellemző trendeket is figyelembe kell vennünk, és a konkurenciát is elemezni kell.

marketingstratégia szerepe

Végig veszi azokat a játszmaterveket, amelyek az üzletági vagy termék/piac szintű célkitűzéseket valósítják meg. A marketingstratégia meghatározza azokat az átfogó elveket, amelyekre alapozva az üzletág teljesíteni kívánja célpiaci marketing elképzeléseit. Alapvető döntéseket foglal magába, amelyek a marketing kiadásaira, eszközrendszerére (marketing-mix) és forrásainak szétosztására vonatkozik.

reklámok csoportosítása érzékszervi hatás alapján

a) Érzékszervi hatás alapján: A reklám nem más, mint egyfajta inger, ami az emberi érzékszervekre hat, és ezek útján éri el a tudatot. Ø A vizuális reklámeszközök a látás útján hatnak. Ø Az auditív reklámeszközök a hallás útján érzékelhetők. Ø Az audiovizuális reklámeszközök a látást és a hallást egyszerre célozzák meg az üzenetközvetítés érdekében. Ø Egyéb érzékszervekre ható eszközök a szaglásra, ízlésre, tapintásra hatnak, például illatminták, ízminták (kóstolók), textilminták.

reklámok csoportosítása a reklámozás érvei alapján

b) A reklámozás érvei alapján: Ø A racionális megközelítést, az észre ható érveket akkor alkalmazzák, amikor a termék által nyújtott fizikai, megfogható elemek kiemelése a cél. Értelmi belátásnál bizonyító - meggyőző erővel kell rendelkeznie az érvelésnek. A meglévő, lappangó szükségleteket kell felszínre hoznia, valamint bizonyítania kell, hogy az adott termék vagy szolgáltatás a szükséglet kielégítésére alkalmas. Ekkor az áru főbb tulajdonságait kell hangsúlyozni: például nem a csomagolást, az olcsóságot, hanem azt, hogy a terméket „megéri" vagy „kifizetődő" megvásárolni. Ø Az emocionális, azaz érzelemre ható érvek, amelyeket szociológiai (társadalomkutatás) és pszichológiai (lélektani) szükségleteket kielégítő termékek és szolgáltatások hirdetése esetén alkalmaznak, inkább a „szívre", mint az elmére hatnak. A reklám emocionális (érzelmi) hatáselemei: értéktöbbletet sugall, érzelmekre hat, szimbolikus értékeket is megjelenít, gondolatokat, indulatokat, hangulatot teremt, az emberek számára a termék azzal válik fontossá, amit nyújt számukra. Ø Természetesen a reklámok többségében mind a két elem megfigyelhető. Például a dezodorok esetében a racionális érv az a fizikai igény, hogy ne izzadjunk, jobb közérzetet érjünk el. Az emocionális érv pedig a dezodor csábító illatával a másik nemre gyakorolt nagy hatás lehet. Az ékszerek, parfümök esetében sokkal inkább az emocionális elemek a dominálók, míg általában a műszaki cikkek, gépek esetében a racionális érvek a döntőek.

reklámok csoportosítása a reklámozás tárgya szerint

c) Reklámozás tárgya szerint: Ø Politikai reklám: a politikai választási kampányok keretében felhasznált alkotások a jelölt életútjának a bemutatásával, a pártok ideológiájának és politikai célkitűzéseinek, a választópolgároknak tett ígéretek megvilágításával. Például országos és önkormányzati választások előtti reklámok, főként a nagy pártok részéről. Ø Társadalmi reklám: a köz érdekében kifejtett reklámtevékenység, amelynek során közvetlen gazdasági érdek nem játszik szerepet. Minisztériumok, alapítványok, társadalmi szervezetek által indított reklámok, például a parlagfű felszámolására indított reklámkampány vagy a mellrák elleni szűrővizsgálatra buzdító kampány. Ø Gazdasági reklám: olyan reklám melynek célja a közvetlen profitszerzés. Márka- (termék-, szolgáltatás-) reklámok az információnyújtás és a promóció céljait szolgálják. Vállalat- (image-) reklámok: a cég arculatát közvetítik és bizalmat keltenek tevékenysége iránt. Akciók: az éppen aktuális kereskedelmi promócióról tájékoztatják a fogyasztókat. Például: árengedményes akciók, nyereményjátékok, vásárok stb.

reklámok csoportosítása a célcsoportja szerint

d) Célcsoportja szerint: Ø Fogyasztói reklámok (Business-to-consumer, azaz B2C): termékek vagy szolgáltatások reklámozása a fogyasztók felé. Ø Üzleti reklámok (Business-to-business azaz B2B): vállalatok közötti reklám.

reklámok csoportosítása folyamatát tekintve

e) Folyamatát tekintve: Ø Bevezető reklámok: új reklámok a piacon. Az újdonság lehet maga a vállalat, a termék, a márka, a reklámozás módja. Intenzív reklámkampány jellemzi. Ø Emlékeztető reklámok: már piacon lévő cégek, termékek image-nek a megőrzésére szolgál. Az emlékeztető reklámfilmek általában rövidebbek a bevezető reklám filmeknél. Ekkor már elég egy történet végét bemutatni, hogy a fogyasztó emlékezetébe idézze az egész reklámfilmet. Sokszor elég egy dallam vagy szlogen is arra, hogy a fogyasztó tudatában felmerüljön az ehhez kapcsolódó márkanév.

reklámok csoportosítása felhasználhatósága szerint

f) Felhasználhatósága szerint: Ø Alapeszközök: önmagukban is képesek egy-egy reklámakció lebonyolítására. Ezek a klasszikus vagy vonal feletti eszközök például tévé, rádió, sajtó, mozi, közterületi reklámok, internet. Ø Kiegészítő eszközök: olyan reklámeszközök, amelyek önmagukban nem használhatók fel egy-egy reklámakcióhoz, csak az alapeszközökhöz csatolva, azok kiegészítőiként. Kiegészítő eszközök a vonal alatti eszközök, például: reklámlevelek, sajtótájékoztatók, eladáshelyi reklámok, vásárok, kiállítások, szponzorálás, nyomtatványok.

marketing stratégiai terv tartalma/általános jellemzői

· Célpiac és célcsoport meghatározása · A termék, szolgáltatás vagy a vállalkozás pozícionálása · Ár pozícionálása · Disztribúciós stratégia meghatározása · Kommunikáció Ezek azonban a marketingstratégia általános jellemzői, és egy oktatásügyi intézmény esetében az egyes területeken jelentősen eltérnek más, a fogyasztó piacra termelő vállalkozásokétól.

oktatási piac keresleti oldala

· Kereslet: diákok o Célja: (Minél jobb, több) iskolai/szakmai végzettség megszerzése o Nincs meg a fogyasztó piacon meglévő természetes váltás, a kereslet jelenleg is csökken, mivel kevesebb gyermek született A keresleti oldal (diákok) jobban, gyorsabban tud reagálni az oktatásügyi törvényekre és rendeletekre, és igényeit gyorsabban igazítja a piachoz, az oktatási intézmények keze ebben a helyzetben meg van kötve.

oktatási piac kínálati oldala

· Kínálat: oktatási intézmények o Célja: az iskolai kapacitások minél jobb kihasználtsága, megfelelő szakemberek biztosítása a piacra Hosszútávon az oktatási intézménynek figyelembe kell vennie az éppen keresett szakmákat, és közvetve a technológiafejlődést, hiszen célja az oktatási intézményeknek a fejlődő technológiai környezethez kompetens szakemberek előállítása, ezért további célja magának az oktatásügyi intézménynek is a technológiai fejlődés.

SWOT/oktatás-elemzés az oktatási intézmény helyzetéről

· S (Strengths - erősségek): Jó szakember gárda, könnyen elérhető, jó infrastruktúra, színvonalas oktatás · W (Weaknesses - gyengeségek): Anyagi lehetőségek folyamatos csökkenése, pedagógus utánpótlás csökkenése, lassan alkalmazkodik a szakmai igényekhez, az infrastruktúra alacsony színvonalon áll · O (Opportunities - lehetőségek): Párhuzamos oktatás lehetősége (egyszerre több intézmény tanulója is lehet valaki), bővíthetik kapacitásukat · T (Threats - veszélyek): Gyermekszám csökken, magas tandíj visszafogja a jelentkezőket, a gyors technológiai fejlődést nem tudja követni.

SWOT/vállalkozás összefoglalva röviden

Összefoglalva a SWOT röviden: A SWOT elemzés fogja egyértelműen elénk tárni, hogy Mik egy adott vállalkozás vagy projekt fő erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. Ezek fényében pedig látni fogjuk, milyen területekre támaszkodhatunk és hol kell javítanunk, optimalizálnunk. Irányt mutat fejlesztésnek és a hosszú távú tervezésnek. Működik egyszemélyes mikrovállalkozások, sok száz fős óriás cégek esetében is. Vizsgálhatunk vele egyetlen adott szakterületet, pl. a vállalkozásunk online marketingjét. Elemezhetünk vele konkurenciát, vagy valamelyik saját projektünket. Használhatjuk a saját vagy munkatársaink szakmai, alkalmazotti helyzetük felmérésére, fejlesztésére. Tipp: A projektmenedzser képzéseinken részt vett PM-ek mindegyike a SWOT-on túl egy sor hasznos eszközt, technikát tanul meg.

szolgáltatásmarketing

„A szolgáltatás mindaz, amit adhatunk, vehetünk, mégsem tudjuk a lábunkra ejteni." Tehát egy olyan kézzel nem fogható dolog, mely szükséglet kielégítésre alkalmas. „Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, és ami lényegében nem tárgyiasult, és nem eredményez tulajdonjogot semmi fölött. Előállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez, vagy nem." Kotler Philip, Keller Kevin Lane: Marketingmenedzsment, Akadémia kiadó, Budapest, 2006)

marketing mix (4P) fogalma és értelme

▪A marketing mix koncepció segít egységes képben látni azt, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkozni egy vállalkozás fejlesztése során, vagy egy új termék/szolgáltatás bevezetésekor. ▪Definíció: a marketing mix azoknak az eszközöknek az összessége, amelyeket egy szervezet a marketing célok megvalósítása érdekében használ egy meghatározott piacon. Az úgynevezett marketingmix azon marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat célkitűzései elérésére használ az adott piacon. Ez a marketing-eszközök optimális eredményt adó kombinációja. Azért mix, mert az egyes marketing-eszközök súlya/jelentősége pl.: vállalkozásokként eltér. Más néven 4P vagy 7P.

marketing stratégia / marketing terv közötti kulcskülönbség

▪A marketing stratégia és a marketingterv legfontosabb különbsége az, hogy marketingstratégia cselekvési irány a marketingcél elérése érdekében mivel a marketingterv a marketingstratégia megvalósítása érdekében végrehajtott intézkedések sorozata; hogyan lehet elérni a kívánt stratégiát. ▪Erős kapcsolat van a kettő között, ahol a marketingstratégia a marketingterv alapja. Ha sikeresen kezeli, a marketing versenyelőnyt jelenthet a vállalat számára. Így a vállalatoknak elegendő időt és erőfeszítést kell biztosítaniuk a hatékony marketing stratégiák és marketingtervek kidolgozásához.