1. vizsgatárgy: Pénzügyi és biztosítási piac szereplői

Ki a Monetáris Tanács elnöke?

-Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank elnöke. Válasz B: A köztársasági elnök. Válasz C: A kormányfő.

A pénzügyi piac elsődleges feladata:

-Válasz A: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a bankokhoz, biztosítókhoz. Válasz C: A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök (szélesebb értelemben vett megtakarítások), tőkék eljuttatása a lakossághoz.

Az alábbiak közül melyik szerve a Magyar Nemzeti Banknak?

-Válasz A: Monetáris Tanács. Válasz B: Ügyvezetőség.

Minek nevezik azt a „csomag"-ot (eredetileg „tárcá"-t), amit az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú stb.) értékpapírokból és más pénzügyi eszközökből állítanak össze?

-Válasz A: Portfólió. Válasz B: Tőzsdeindex. Válasz C: Díjtartalék.

Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank?

-Válasz A: Részvénytársasági formában. Válasz B: Köztestület formájában. Válasz C: Kormányhivatalként.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az intézményi befektetőkre?

Válasz A: A kockázatmegosztás. Válasz B: A nagy volumen. -Válasz C: Az, hogy kizárólag részvénytársasági formában működhetnek.

Az alábbiak közül kik tartoznak a gazdaság alapvető nagy szereplői közé?

Válasz A: A lakosság (háztartások). Válasz B: A vállalatok vagy más néven üzleti szektor. -Válasz C: Mindkettő.

Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme.

Válasz A: Igaz. -Válasz B: Hamis.

Mit tekintenek a részvénybefektetések előnyének?

Válasz A: Jelentős kockázattal jár. Válasz B: Fix kamatjövedelmet biztosít. -Válasz C: Hosszabb távon magasabb hozam realizálható.

Az egyszintű bankrendszer az, ahol: ( ez nincs megjelölve helyesként :)

Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban. Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják.

Az OTC (over-the- counter) piac...

Válasz A: szervezett tőkepiac. -Válasz B: nem illetve kis mértékben szabályozott piac. Válasz C: az árutőzsde.

Magyarországon ki látja el a jegybanki funkciókat?

-Válasz A: A Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank közösen. Válasz C: A mindenkori kormány.

A pénzügyi közvetítőrendszer egyik szereplője a biztosító.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Ki(k) dönt(enek) a jegybanki alapkamat mértékéről?

Válasz A: A Pénzügyminiszter. Válasz B: Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. -Válasz C: Az MNB Monetáris Tanácsa.

A gazdaságpolitika alakításába a jegybanknak nincs beleszólása.

Válasz A: Igaz. -Válasz B: Hamis.

Mit jelent a likviditás?

Válasz A: Kintlévőség. Válasz B: Elszámolás. Válasz C: Elszámolhatóság. -Válasz D: Azonnali fizetőképesség.

Mit nevezünk bankrendszernek?

-Válasz A: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok összessége alkotja. Válasz B: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, és biztosítók összessége alkotja. Válasz C: A bankrendszert egy adott országon belül a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók összessége alkotja.

Mi a diverzifikáció?

-Válasz A: A befektetendő pénz megosztása többféle befektetési forma között. Válasz B: A portfolió hozamának növelése. Válasz C: A részvénysúlyos befektetés kötvénysúlyos befektetésbe való átirányítása.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy tulajdonosát megillető jogokat!

-Válasz A: A befektetési alap hozamából való részesedés. Válasz B: Az alapkezelőtől napi tájékoztatás kérése. Válasz C: Az alapkezelő felszámolása esetén extra hozam követelése.

Mi nem jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiak közül?

-Válasz A: A felek szabad döntésén alapul. Válasz B: Közjogi, társadalmi kategória. Válasz C: Írásbeliség nem kötelező.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer „hozzáadott értéke"?

-Válasz A: A gazdaságban felhalmozott pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez a felhasználásukra szükség van. Válasz B: Nincs „hozzáadott értéke" a pénzügyi folyamatokhoz, mivel az állam szerepe a domináns ebben. Válasz C: A pénzügyi rendszer csak a haszonra törekszik és nem a pénz áramoltatására.

Mi a feladata az alábbiak közül a Magyar Nemzeti Banknak?

-Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. Válasz B: A megtakarítók és megtakarítások közötti kapcsolat lebonyolítása. Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket.

Az alábbiak közül mi az ún. kamatmarzs?

-Válasz A: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. Válasz B: A hitelkamatok és a bank nyereségének különbsége. Válasz C: A betéti és a látra szóló kamatok különbsége.

Ki bocsátja ki a „készpénzt"?

-Válasz A: A készpénzt adott országban a jegybank (az állam központi bankja) bocsátja ki. Válasz B: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank bocsátja ki. Válasz C: A készpénzt adott országban a kereskedelmi bank (az államközponti bankja) bocsátja ki.

Az alábbiak közül mit tekintünk a pénzügyi piac feladatának?

-Válasz A: A megtakarítások felhasználói és a megtakarítók közötti csere közvetítését. Válasz B: Az áruk és szolgáltatások felhasználók közötti elosztását. Válasz C: A direkt gazdaságirányítási rendszer működtetését.

Az alábbiak közül melyik piac teszi lehetővé a befektetők tulajdonában lévő, korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét?

-Válasz A: A másodlagos értékpapírpiac. Válasz B: Az elsődleges értékpapírpiac. Válasz C: A Közös Piac.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési jegy nettó eszközértéke kiszámításának módját!

-Válasz A: A portfólió eszközértéke - a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz B: A portfólió eszközértéke + a befektetési alapot terhelő összes kötelezettség. Válasz C: A portfólió eszközértéke + a befektetési alap összes követelése.

Az alábbiak közül mi a pénzügyi piac feladata?

-Válasz A: A pénzügyi piac feladata a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz B: A pénzügyi piac feladata a mezőgazdaságban keletkező megtakarított pénzeszközök eljuttatása a felhasználókhoz. Válasz C: A pénzügyi piac feladata a pénzügyi szektorban keletkező megtakarítások eljuttatása a felhasználókhoz.

Az alábbiak közül hogyan határozzuk meg a befektetési jegy árfolyamát?

-Válasz A: Az 1 jegyre jutó nettó eszközértékkel. Válasz B: Az 1 jegyre jutó bruttó eszközértékkel. Válasz C: A bruttó eszközérték osztva az értékelési napok számával és megszorozva a befektetési jegyek darabszámával.

Milyen összefüggést lát az alábbiak közül egy befektetésnél a hozam és a kockázat között?

-Válasz A: Az alacsonyabb kockázat általában alacsonyabb hozamot eredményez. Válasz B: Minél alacsonyabb a kockázat, annál magasabb a hozam-elvárás. Válasz C: Semmilyen összefüggés sincs.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a befektetési alap hozamát!

-Válasz A: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegy tulajdonosok számára kifizetni köteles. Válasz B: Az alap tőkenövekményének azon fix része, amit a befektetési alapkezelő a forgalmazók részére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint kifizetni köteles. Válasz C: Az alap tőkenövekményének azon része, amit a befektetési alapkezelő a letétkezelő részére kifizetni köteles.

Mi a jelenlegi gyakorlatban az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere az alábbiak közül?

-Válasz A: Az aukció. Válasz B: A folyamatos, napi kibocsátás. Válasz C: Az éves kibocsátás.

Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyek tartoznak az ún. pénzügyi eszközök közé?

-Válasz A: Az értékpapírok. Válasz B: Az ékszerek. Válasz C: Az ingatlanok.

Melyik fogalom nem tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé?

-Válasz A: Az írásbeliség kötelező. Válasz B: Szociális célú. Válasz C: Törvényileg kötelező.

Az alábbiak közül mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának célja?

-Válasz A: Az, hogy befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Válasz B: Az, hogy támogassa a kormány árfolyampolitikáját. Válasz C: Az, hogy közigazgatási aktusaival biztosítsa Magyarországon a pénzügyi intézményrendszer stabilitását.

Az alábbiak közül melyek a hitelintézetek fajtái?

-Válasz A: Bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek. Válasz B: Bankok, biztosítótársaságok, szakosított hitelintézetek, takarékszövetkezetek. Válasz C: Központi bank, kereskedelmi bankok, biztosítótársaságok.

Mit jelent a „számlapénz"?

-Válasz A: Egy bankkal szembeni, készpénzre szóló követelés. Válasz B: Bankjegy, vagy érme. Válasz C: Egy biztosítóval szembeni követelés.

A bank főleg az ügyfeleitől származó forrást kölcsönzi tovább a hitelfelvevőnek.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

A biztosítótársaságok szerepe jelentős az intézményi befektetők körében, mivel nagy volumenű, hosszú távra befektethető tőkével rendelkeznek.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

A gazdaság szereplőit három nagy csoportba oszthatjuk: a lakosságra, a vállalatokra vagy más néven üzleti szektorra és az államra.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

A nettó hozamráta a költségekkel csökkentett, befektetett tőkén felüli pénzbevétel a befektetett tőke százalékában kifejezve.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.

Hitelnyújtáskor a hitelfelvevő ügyfél jövőbeli pénzét jelenbeli pénzre cseréli.

-Válasz A: Igaz. Válasz B: Nem.

Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás végzéséhez szükséges-e a Magyar Nemzeti Bank engedélye?

-Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, kivéve, ha erre a Magyar Nemzeti Bank egyedi felmentést ad.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett portfólió-kezelés?

-Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha azt hitelintézet végzi.

Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat-e rendkívüli hitelt?

-Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha erre az Alkotmánybíróság kötelezi a Magyar Nemzeti Bankot.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül-e a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett befektetési hitel nyújtása?

-Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Nem, kivéve, ha hitelintézet végzi.

A pénzügyi közvetítőrendszert alapvetően a következő szereplők alkotják:

-Válasz A: Pénzügyi intézmények ( bankok); Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak. Válasz B: a pénzügyi vállalkozások (Pl.: gépjármű finanszírozók) Befektetési szolgáltatók (tőkepiac). Válasz C: Befektetési szolgáltatók (tőkepiac); Biztosítók; Nyugdíj- és egészségpénztárak.

Az adózással, a tartalékolással és a befektetésekkel kapcsolatos kérdésekben az alábbiak közül melyik jogterület szabályai a mérvadók?

-Válasz A: Pénzügyi jog. Válasz B: Polgári Törvénykönyv. Válasz C: Társasági jog.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata?

-Válasz A: Segítse a felek egymásra találását, összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal, kockázattal, futamidővel kapcsolatosak. Válasz B: Segítse a felek egymásra találását. Válasz C: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak.

Mi jellemzi az állami, társadalombiztosítási rendszert az alábbiakban felsoroltak közül?

-Válasz A: Törvényileg kötelező, nincs írásbeliség. Válasz B: Pénzügyi szemléletű, a nyereségorientáltság dominál. Válasz C: Szerződéssel, vagy tagsági viszony alapján jön létre.

A kétszintű bankrendszer az, ahol:

-Válasz A: a központi bank a jegybanki feladatokat és a kereskedelmi banki tevékenységeket egyaránt ellátja. Válasz B: a központi bank csak a bankrendszer második szintjén álló kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdasági egységekkel viszont nem; a gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a kereskedelmi bankok, valamint a pénzintézetek tartják. Válasz C: gazdálkodókkal az üzleti-pénzügyi kapcsolatokat a központi bank tartja.

Melyik szektorban bevételek az adók?

-Válasz A: Állami szektorban. Válasz B: Lakossági szektorban. Válasz C: Vállalati szektorban.

Az alábbiak közül melyik a magyar bankközi devizapiacon kialakult kamatráta?

-íVálasz A: BUBOR Válasz B: LIBOR Válasz C: RMAX

Magyarországon mióta van kétszintű bankrendszer?

Válasz A: 1945 Válasz B: 1990 -Válasz C: 1987

Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot?

Válasz A: A Bankszövetség. Válasz B: A BAMOSZ. -Válasz C: A Magyar Nemzeti Bank.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az ún. kamatmarzsra?

Válasz A: A bank ebből képezi a nyereségét és a törvény által előírt tartalékot. Válasz B: A hitelkamatok és a betéti kamatok különbsége. -Válasz C: A bank hirdetményein kötelező feltüntetni.

Kérem, válassza ki a bank fogalmát az alábbiak közül!

Válasz A: A bank fogalmába beletartozik minden kereskedelmi bank és a Magyar Nemzeti Bank. Válasz B: A bank pénzügyi vállalkozás, mely a pénzügyi szolgáltatások teljes körének felét végezheti. -Válasz C: A bank az a hitelintézet, amely a saját tőkéjét meghaladó mértékben gyűjt betétet és más visszafizetendő pénzeszközt a nyilvánosságtól, hitelt és pénzkölcsönt nyújt, illetve pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását végzi.

Hosszú távon az alábbiak közül milyen típusú befektetés várható hozama lehet nagyobb?

Válasz A: A bankbetété. Válasz B: Az államkötvényé. -Válasz C: A részvényé.

Az alábbiak közül melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

Válasz A: A bankrendszer. Válasz B: A biztosítók. -Válasz C: Az állam.

Az alábbi befektetési lehetőségek közül melyik tartozik a polgári jog szempontjából a vagyontárgyak közé?

Válasz A: A bankszámla. Válasz B: A biztosítási szerződés. -Válasz C: Az ingatlan.

Az alábbiak közül melyik művelet nem tartozik a bank ún. semleges műveletei közé?

Válasz A: A bankszámlák közötti átutalás. -Válasz B: A bankszámla-hitelezés. Válasz C: A bankszámla-vezetés.

A befektetési alapkezelő az alábbiak közül mely tevékenységet végzi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján?

Válasz A: A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, megállapítja a nettó eszközértéket, továbbá vezeti az alap bankszámláját és értékpapírszámláját. Válasz B: A befektetési döntések meghozatalában nyújt segítséget tanácsadóként. -Válasz C: Befektetési döntéseket hoz, befekteti a befektetési alap vagyonát a törvénynek és az alapkezelési szabályzatnak megfelelően.

Melyik állítás hamis?

Válasz A: A befektetési alapok egyik csoportját képezik az ingatlanalapok. Válasz B: Az alapkezelő vállalja a befektetési alap megszervezését és működését. -Válasz C: A befektetési alapokban jellemzően az intézményi befektetők helyezik el a tőkéjüket.

Mi a bankok feladata az alábbiak közül?

Válasz A: A hitelintézetek számláinak vezetése. -Válasz B: A megtakarítók és a felhasználók közötti közvetítés. Válasz C: Elkülöníteni a különböző kockázatú ügyfeleket.

Az alábbiak közül a bank mely tevékenységeit nevezzük ún. passzív műveleteknek?

Válasz A: A hitelnyújtást. -Válasz B: A betétgyűjtést. Válasz C: A számlavezetést.

Ki teremtheti a forgalomba kerülő pénzállományt?

Válasz A: A kereskedelmi (üzleti) bankok. Válasz B: A Nemzetgazdasági Minisztérium -Válasz C: A jegybank és a kereskedelmi (üzleti) bankok.

Az alábbi típusú portfoliók közül melyik jár a legmagasabb kockázattal?

Válasz A: A kiegyensúlyozott portfolió. Válasz B: A klasszikus portfolió -Válasz C: A növekedési portfólió.

Az alábbi típusú portfóliók közül melyiket tekintik a legkevésbé kockázatosnak?

Válasz A: A kiegyensúlyozott portfólió. -Válasz B: A klasszikus portfólió. Válasz C: A növekedési portfólió.

Mit értünk portfóliókezelés alatt?

Válasz A: A kockázatszétterítést. Válasz B: A kockázat porlasztását. -Válasz C: Befektetési csomag létrehozását különböző pénzügyi eszközökből.

Az alábbiak közül milyen jogviszonyról szóló értékpapír a kötvény?

Válasz A: A kötvény ingadozó hozamú tagsági jogról szóló értékpapír. Válasz B: A kötvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapír. -Válasz C: A kötvény hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az alábbi megállapítások közül melyiket tekintik általában igaznak a kötvényekbe fektető befektetési alapokra?

Válasz A: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatos befektetések. Válasz B: A kötvényekbe fektető befektetési alapok kockázatmentes befektetések. -Válasz C: A kötvényekbe fektető befektetési alapok relatíve biztonságos befektetések.

Az alábbiak közül mit jelent a kétszintű bankrendszer?

Válasz A: A központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. -Válasz B: A központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodókkal, csak a kereskedelmi bankokkal. Válasz C: A központi bank a többi hitelintézetet két szintre sorolja: eltérően kezeli az ún. „A", és az ún. „B" besorolású hitelintézeteket.

Az alábbiak közül melyik állítás igaz a kétszintű bankrendszerre?

Válasz A: A központi bank ugyanúgy kiszolgálja a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket, mint a többi bank. Válasz B: A bankok kereskedelmi és befektetési funkciókat is betöltenek. -Válasz C: A központi bank felügyeli a bankok működését, míg a vállalkozásokat, magánszemélyeket, állami intézményeket a bankok szolgálják ki.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető tevékenysége?

Válasz A: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig. Válasz B: A lakosságnál fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik banktól a másikig. -Válasz C: A gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikig.

Az alábbiak közül melyikre hat közvetlenül a jegybanki alapkamat változása?

Válasz A: A lekötött bankbetét kamatlábára. -Válasz B: Az államkötvény árfolyamára. Válasz C: A részvény osztalékára.

Az alábbi meghatározások közül melyik igaz az ún. pénzügyi piac fogalmára?

Válasz A: A pénzügyi piac a pénz előállításának helyszíne. -Válasz B: A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne. Válasz C: A pénzügyi piac a megtakarítások keletkezésének helyszíne.

A bankrendszer melyik alábbi szereplőjére igza, hogy egy adott országban csak ő bocsáthat ki nyomtatott és vert pénzt?

Válasz A: A szakosított hitelintézetre. -Válasz B: A központi bankra. Válasz C: A kereskedelmi bankra.

Kérem, válassza ki az alábbiak közül a bank minimális tőkekövetelményét!

Válasz A: A tevékenységi körtől függ. -Válasz B: 2 milliárd forint. Válasz C: 1 milliárd forint.

Mit fejez ki az ún. pozitív reálkamat?

Válasz A: A ténylegesen kifizetett kamat nagyságát. -Válasz B: A felkamatoztatott összeg vásárlóerejének a növekedését. Válasz C: A nominál kamat és az infláció különbségét.

Az alábbiak közül mely tényezők hatnak a kötvények árfolyamára?

Válasz A: A vállalat vezérigazgatójának utasítása. - Válasz B: A piaci kamatláb változása. Válasz C: A kötvényben meghatározott feltételek.

Az alábbiak közül a banki működés melyik fajtájához soroljuk a betétgyűjtést?

Válasz A: Aktív. -Válasz B: Passzív. Válasz C: Semleges.

Az alábbiak közül - az általános megítélés szerint - melyik tekinthető a legkockázatosabb befektetésnek?

Válasz A: Az állampapír befektetési alap. -Válasz B: A döntően részvényekbe fektető befektetési alap. Válasz C: A vállalati kötvényekbe fektető befektetési alap.

Mit értünk a pénzügyi matematikában tőkén?

Válasz A: Azt a pénzmennyiséget, amit időszakonként a hitelintézet a hozzá betett, felhalmozott pénz után fizet, mint annak használati díját. Válasz B: Százalékban kifejezett pénzmennyiséget - a kamathoz képest - időszakonként, általában évente. -Válasz C: Azt a pénzmennyiséget, amelyet a tulajdonos másra (általában egy hitelintézetre) bízott, hogy forgassa és kamatoztassa.

Az alábbiak közül mivel lehet leginkább csökkenteni a befektetés kockázatát?

Válasz A: Azzal, ha csak egyfajta részvényt vásárolunk. -Válasz B: Azzal, ha csak államkötvényt vásárolunk. Válasz C: Befektetési jegyet vásárolunk.

A pénzpiac rövid lejáratú kölcsönök, értékpapírok és egyéb ügyletek piaca, ahol az időtáv néhány órától, egy évig terjedhet.

Válasz A: Hamis. -Válasz B: Igaz.

A jegybank és az üzleti bankok pénzteremtése között semmilyen különbség nincs.

Válasz A: Igaz. -Válasz B: Hamis.

A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen meg akarják szerezni a szerződésben szereplő termékeket, árukat.

Válasz A: Igaz. -Válasz B: Hamis.

Befektetési szolgáltatási tevékenységet, ha törvény eltérően nem rendelkezik végezhet-e befektetési vállalkozáson és hitelintézeten, bizonyos tevékenységek tekintetében a befektetési alapkezelőn kívül más piaci szereplő?

Válasz A: Igen, bárki. -Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, a biztosítók.

Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a mai magyar bankrendszerre?

Válasz A: Kétszintű. Válasz B: Univerzális. -Válasz C: Specializált.

Mikor jött létre Magyarországon az állampapírok ún. elsődleges forgalmazói rendszere?

Válasz A: Közvetlenül a rendszerváltás után, 1990. januárjában. -Válasz B: 1996. januárjában. Válasz C: A Budapesti Értéktőzsde alapítását követő 2. negyedévben.

Melyik az a gazdasági szereplő, aki legfőbb hitelfelvevőként jelenik meg az értékpapírpiacon?

Válasz A: Külföld. Válasz B: Háztartások. -Válasz C: Állam.

Az általános szabályok szerint milyen időtávban gondolkodjon az, aki részvényekbe fektet?

Válasz A: Minél rövidebb időben, lehetőleg pár napban. Válasz B: Mivel a középtávú befektetésnél lehet a legnagyobb a hozam, így 1-5 éves időtávban. -Válasz C: Hosszú távú befektetéseknél érdemes részvényekbe fektetni.

Mi szolgálja a befektetők visszafizetési biztonságát a befektetési alapok esetében?

Válasz A: Nincs biztonság a befektetési alapok esetében sem. -Válasz B: A letétkezelő felügyeli a meglévő vagyont és tájékoztatást ad az alap piaci értékéről. Válasz C: Az állam vállal garanciát a befektetési alapok biztonságáért.

Melyik nem a pénzügyi közvetítőrendszer szereplője?

Válasz A: Nyugdíjpénztár. -Válasz B: Termelőszektor. Válasz C: Lízingtársaság.

Ha a különböző befektetési lehetőségeket a várható hozam szempontjából növekvő sorrendbe állítjuk, az alábbiak közül melyik a jó felsorolás?

Válasz A: Részvény, kincstárjegy, bankbetét. Válasz B: Vállalati kötvény, államkötvény, bankbetét, részvény. -Válasz C: Bankszámla követelés, államkötvény, vállalati kötvény, részvény.

Az alábbiak közül melyik a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladata?

Válasz A: Vállalkozások részére hitel nyújtása. Válasz B: Betét gyűjtése a lakosságtól. -Válasz C: A monetáris politika meghatározása és megvalósítása.

A pénzügyi közvetítő intézmények és a befektetők közötti kapcsolat fontos szereplője:

Válasz A: az állam. -Válasz B: a pénzügyi tanácsadók. Válasz C: a reklámok.

Melyek az alábbiak közül a bankok funkciói?

Válasz A: Árfolyam-politikai döntések meghozatala. Válasz B: Arany- és devizatartalékok menedzselése. -Válasz C: A hitelezéshez szükséges betétgyűjtés.

A felsoroltak közül melyik nem tartozik az egyéni öngondoskodás formái közé?

Válasz A: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság. Válasz B: Üzleti biztosítások. -Válasz C: Állami nyugdíjrendszer.

Mi a pénzügyi közvetítőrendszer feladata?

Válasz A: Összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek a hozammal kapcsolatosak. Válasz B: A megtakarítók, és az állam közötti kapcsolatot adja hozzá. -Válasz C: A gazdaságban felhalmozódó pénzfeleslegeket oda közvetíti, ahol a gazdaság növekedéséhez felhasználásukra szükség van.