Biosz fogalmak - 1. félév

Hiszton fehérje

A DNS-t veszik körül speciális szerkezetben. Az ember DNS-e nagyon hosszú ezért egy speciális elrendeződés kell ahhoz, hogy elférjen a sejtmagban, ebben segítenek a ...

Riboszóma

A citoplazmában elhelyezkedő, fehérjékből álló sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak, feladatok az mRNS alapján fehérjék előállítása.

Ligand aktivált ioncsatorna

A csatorna nyitása vagy záródása attól függ, hogy egy aktív molekula hozzá van-e kapcsolódva a csatorna receptorához vagy sem

RNS (ribonukleinsav)

A fehérjék képzését közvetlenül biztosító nukleinsavak (molekulái az örökítőanyag információját továbbítják a fehérje képzéséhez és részt vesznek a fehérjeszintézisben)

Posztszinaptikus membrán

A fogadó fél a folyamatban. A felületén receptrok találhatók, amelyek a transzmitter molekulát megkötve ingerületet indítanak el.

Aktív transzport

A folyamat az elektrokémiai gradiens ellen dolgozik, ezért energia igényes a molekulák membránon való átjuttatása

Egyirányú facilitált diffúzió

A határhártyán transzporter molekula konformáció változása juttatja át a szállított anyagot

Kromatida

A kromoszóma azon alkotóeleme, amely egy DNS szálat tartalmaz

Foszfatid

A lipidek azon típusa, melyben a glicerin két hidroxil-csoportját egy-egy zsírsav észteresíti, de a harmadik -OH csoporthoz foszforsav kapcsolódik

Metabotróp receptorok

A neurotranszmitter egy G-proteinnel kapcsolódott receptorra kötődik, ami hatására a G-protein aktiválódik és egy része kötődik az csatornához ezzel kinyitva azt. Ez egy kis időt vesz igénybe, nem azonnal nyílik, mint az ionotróp. Pl. mGluR1-8, GABAB.

Connexinek

A réskapcsolatot (gap junction) alkotó fehérjék. 4 domént tartalmaznak és 6 kell egy funkcionális félcsatorna kialakításához

Sejtorganellum

A sejt belső, membránnal körülhatárolt kompartmentjei.

Lokális potenciál

A sejt egy pontján mérhető feszültségkülönbség

Depolarizáció

A sejt membránpotenciálja csökken, elindul a 0 felé. Nyitott Na+ csatornák. (hipopolarizáció)

Repolarizáció

A sejt membránpotenciálja növekszik, elindul a nyugalmi potenciál értéke felé. Nyitott K+ csatornák. (hiperpolarizáció)

Exocitózis

A sejt váladékai így ürülenk, ezt "leadja" a sejt. Az anyag egy membránnal izolálódik a sejten belül és megindul a sejtmembrán felé és a vezíkulum egybeolvad a membránnal és a tartalmát a környezetébe üríti.

Kémiai szinapszis

A sejtek közötti ingerület átvitel kémiai anyagok (transzmitter molekulák) segítségével valósul meg. A szinaptikus rés itt eléri a 20-30 nm-t. A folyamat egyirányú, "adó" és "vevő" fej.

akciós potenciál

A sejtek membránpotenciálja egy ingerület hatására jellegzetesen megváltozik, elektrotónusos potenciálváltozás alakul ki.

Nyugalmi membránpotenciál

A sejtek és környezetük között nyugalmi állapotban fennálló feszültségkülönbsége. (-70 mV)

ATP (adenozin-trifoszfát)

A sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége. Kémiai energiát szállít a sejten belüli anyagcserefolyamatoknál.

Sejtmembrán

A sejtet a külvilágtól elválasztó kettős foszfolipid réteg, amelybe különböző fehérjemolekulák ágyazódnak bele. Feladata a sejt elhatárolása és összekötése a sejtet körülvevő térrel.

Kromatin

A sejtmag DNS- és fehérjeanyagai kromoszómafonalakat alkotnak, melyek a fénymikroszkópban festve jól látszódnak. A kromoszómafonalak összesége a kromatinállomány.

Membránpotenciál

A sejtmembrán külső és belső felszíne között elektromos potenciálkülönbség mérhető.

Transzport folyamatok

A sejtmembránon keresztül történő anyagátviteli folyamatok

Kromoszóma

A sejtosztódás során a kromatinállományból pálcika alakú testek jönnék létre.

Szinaptikus rés

A szinapszis két végbunkója között terület.

Szinaptikus vezikula

A transzmitter molekulákat tartalmazó vezíkulum

cAMP

Adenilát cikláz enzim hozza létre ATP-ből. Másodlagos hírvivő molekula

Mikrofilamentum

Aktin-filamentum, apró gyöngy-formájú molekula, amely kettős gyöngysorrá szerveződik, és a mikrotubulusokhoz hasonlóan épül fel. Elsősorban a membrán alatt húzódnak a sejtben és azokban a sejtekben melyek mozgásra képesek nagy mennyiségben megtalálhatóak

tRNS

Aktivált aminosav szállítását végzi a riboszómára, a fehérjeszintézis helyére

Folyékony mozaik membránmodell

Alapja egy folyékony lipid kettősréteg, amelyekben beágyazva "úsznak" a rögzített fehérjék

Hipopolarizáció

Amikor a sejt polarizáltsága csökken. Ez a változás akciós potenciált előidézhet.

Co-transzport

Amikor egy vegyület carrier fehérje segítségével történő szállítása egy ion passzív transzportjához kötött. (pl. Glükóz és nátrium-ion együttes transzportja)

Fehérje

Aminosavak építik őket. Fontos biológiai szerepük van, a sejtben minden lejátszódó folyamatban részt vesznek.

Diffúzió

Anyagi részecskék áramlása, melyet a részecskék eltérő koncentrációja irányít

Sejtosztódás

Az a folyamat, amely során egy emberi sejt osztódik. Két típust különböztetünk meg: mitózis (testi sejtek), meiózis (ivari sejtek).

Centometer

Az a régió, ahol a két kromatida egymáshoz kapcsolódik

diszpergálás

Az anyagnak kisebb méretű részekre történő darabolása

Kétirányú facilitált diffúzió

Az az anyagáramlás, amikor a carrier fehérje két anyag ellentés irányú transzportját biztosítja a membránon keresztül

Preszinaptikus membrán

Az ingerület szempontjából az "adó" membrán. Az ő felületén fűződnek le a szinaptikus vezíkulumok így a szinaptikus résbe juttava a transzmitter molekulákat.

Lipid

Az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, többnyire glicerint és zsírsavakat tartalmazó apoláris makromolekulák

Feszültségfüggő ioncsatorna

Azok a csatornák, ahol a csatorna nyitását és záródását elsősorban a membránpotenciál változása határozza meg. (a töltéseloszlás változik a membrán két oldalán)

DNS (dezoxiribonukleinsav)

Azon genetikai utasítások halmazát hordozza, amelyek az összes ismert élő organizmus fejlődéséért és működéséért felelősek.

Poliszacharid

Bonyolult szerkezetű óriásmolekulák, melyek nagyon nagy számú monoszacharid molekulából állnak. (pl. Keményítő: alfa-D-glükózokból)

Dekrementációs ingerület vezetés

Csillapodó.Az ingerület végig halad az axon teljes hosszán. Lassú ingerület átviteli sebesség

G-protein

Egy fehérjecsalád, ami a sejt külső oldaláról érkező kémiai jelek hatására különböző változásokat idéz elő a sejt belsejében. Ezek a fehérjék számos kémiai anyag hatását közvetítik.

Citoszkeleton

Egy hatalmas fehérjékből felépülő rendszer. Szerepe a sejt alakjának fenntartásában, a sejtszervek rögzítésében, a sejten belüli transzportfolyamatokban és a sejtek mozgásában van. Részei a mikrotubulusok és mikrofilamentumok.

Nukleotid

Egy monomer, a DNS-t, az RNS-t alkotó nukleinsav szerkezeti alapegysége. N-tartalmú szerves bázisból, egy pentóz cukorból és egy foszfát-csoportból áll.

Golgi-apparátus

Egy térbeli zsákrendszer, amelyet lapos cisternák és végeikről lefűződő vesiculák alkotnak. Általában 5-6 párhuzamosan rendeződő cisterna ad egy funkcionális egységet. Feladata anyagok raktározása, szállítása és fehérjék érése.

Haploid-sejt

Egyszeres információtartalmú sejt. Információ tartalma: n. Az ember ivarsejtjei ilyenek.

Pinocitózis

Endocitózis egy fajtája, mely során a sejt folyékony halmazállapotú anyagot vesz fel

Fagocitózis

Endocitózis másik fajtája, mely során a sejt szilrád hallmazállapotú anyagot vesz fel.

Passzív transzport

Ezen folyamat során az adott anyag a membrán két oldala közötti koncentráció-különbségnek kiegyenlítésének irányában mozog. A folyamat a koncentráció-grandiens irányának megfelelően történik, nem energia igényes folyamat.

Emulgeálás

Folyadékban folyadék eloszlatása

Szuszpendálás

Folyadékban szilárd anyag (pl. Vízben baktériumok) eloszlatása

Szol állapot

Folyékony állapot, a kolloid részecskék önálló hidrátburokkal egyenként elmozdulhatnak. (átmenet van)

Elektromos szinapszis

Gap junction. Az információ mind két irányban haladhat rajta. Az ingerület elektromos úton terjed benne. A két szinapszis távolsága 2-3 nm.

Neutrális zsír

Glicerin + 3 zsírsav észtere. Hidrolizálható lipidek, apolárisak. (pl. Sertészsír)

IPSP (INhibitoros pszotszinaptikus potenciál)

Gátó szinapszis. Ingerület átvivő anyaga lehet pl. GABA. Hatására a membránpolarizáció növekszik (hiperpolarizáció).

Hiperpolarizáció

Ha a sejt polarizáltsága nő, akkor beszélünk erről. Pl.: a nyugalmi -70ről -100ra változik

Csilló

Helyzetváltoztatásra képes sejteken találhatóak jellemzően. Működésük egy nagyon stabil mikrotubulus rendszer meglétéhez kötött. Felépítése egy centrális tubulusból indul és az azt körülvevő perfifáriás tubulusokből. 2 + 9x2 tubulus egység alkotja.

Endoplazmatikus retikulum

Kanyarulatos zsákrendszer. Két típusa ismert sER és dER. A dER felületén riboszómák találhatók és ezeken történik a fehérjeszintézis. A sER felületén nincsenek riboszómák, sejten belüli szerepe alapvetően a transzport folyamatokban van.

Gél állapot

Kocsonyás, szilárdabb állapot, a kolloid részecskék összekapcsolódnak hidrátburkukkal. Jellegzetes térhálós szerkezet alakul ki

Diploid-sejt

Kétszeres információ tartalommal rendelkező sejt. Információ tartalma 2n. Az ember összes testi sejtje ilyen. Tartalmaz apai és anyai géneket is.

Lizoszóma

Lebontó enzimek találhatók bennük. Megkülönböztetünk elsődleges-, másodlagos-...-t. A sejt számára káros vagy nem szükséges anyagokat bontják le és ürítik a sejten kívülre.

Monoszacharid

Legegyszerűbb szénhidrátok, nem bonthatók egyszerűbb cukrokká. (pl. Glükóz)

Mitokondrium

Lemezes vagy csöves, kettős membránrendszerrel és önálló DNS-sel rendelkező sejtszervecske. A sejt kazánja, energia termelő helye.

Ionotróp receptorok

Ligand aktivált receptorok, ahol a neurotranszmitter egyenesen a csatorna fehérjéhez kötődik és így nyitja vagy gátolja annak működésést. Pl. Glutamát és GABA.

Endocitózis

Makromolekulák ill. Molekula aggregátumok sejtbe juttatása. Két típusátkülönböztetjük meg: membrán receptorhoz való kötödéssel járó folyamat, valamint membrán receptorokhoz nem kötődnek a bekebelezendő anyagok

Eukarióta sejt

Membránnal körül határolt örökítőanyagot tartalmazó sejtmagja van. Főbb részei: sejthártya, citoplazma és a sejtorganellumok

Neurotranszmitter visszavétel

Miután a jelátvitel megtörtént az átvivő anyagok visszakerülnek a preszinaptkus fejbe és újra felhasználásra kerülnek.

Nukleinsav

Monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák. A biokémiában ezek a molekulák felelősek a sejten belüli genetikai információ hordozásáért.

Transzkripciós faktor

Olyan fehérjék, amelyek a DNS-hez kötődve elősegítik vagy gátolják róluk egy-egy gén kifejeződését vagyis róluk az mRNS-átíródást

hidrolízis

Olyan kémiai folyamat, mely során a nagyobb molekulák víz belépésével bomlanak

Neurotranszmitter

Olyan kémiai vegyület, amely a kémiai szinapszisok folyamataiban részt vesz. Ők fűződnek le a preszinaptikus membránról és kötődnek a posztszinaptikus membrán receptorokhoz. Jelátviteli molekulák. Pl. Acetilkolin, glutaminsav, szerotonin, dopamin

Ioncsatorna

Olyan speciális transzmembrán fehérjék hozzá létre, amik a kettős lipidréteg teljes szélességét átérő pórust (ionophort) alkotnak.

Másodlagos messenger

Olyan szabályozó anyagok, amelyek a G-proteinek működése lévén jönnek létre és továbbítják az információt.

Aminosav

Olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. 20 féle van, ezek közül vannak esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Fehérjék alapelemei

Mutagén

Olyan tényező vagy anyag, amely mutációt képes kiváltani, illetve a mutációk számát képest megnövelni a spontán mutációhoz viszonyítva. Mutagén hatás esetén a DNSben, egyes génekben, kromoszómákban vagy akár az egész genomban maradandó változások történnek.

Ozmózis

Részleges diffúzió féligáteresztő hártyán keresztül. Az oldószer a kisebb koncentráció hely felől a nagyobb koncentráció hely felé áramlik

Membránreceptor

Sejt felszínen megtalálható képletek. Ingerület átvivő anyagok megkötésére képes jelfelfogó fehérjemolekulák.

Extracelluláris tér

Sejten kívüli tér

Nucleolus

Sejtmagvacska, a sejtmagon belül helyezkedik el. Itt képződnek nagy mennyiségben az rRNS molekulák. Osztódáskor eltűnik.

Intacelluláris tér

Sejtmembránnal körülhatárolt és a sejt alkotóelemivel kitöltött sejten belüli tér.

EPSP (excitátros posztszinaptikus potenciál)

Serkentő szinapszis. Ingerület átvivő anyaga lehet pl. Acetilkolin. Hatására a membránpolarizáció csökken (hipopolarizáció)

Szinapszis

Speciális ingerlékeny szövetek sejtjei közötti kommunikáció helyei. Két csoportja: kémiai és elektromos ...

Szteroid

Szteránváz + oldalláncok. Apoláris molekula, nem hidrolizálható. (pl. Koleszterin, nemi hormonok)

Meiózis

Számfelező osztódás. Az emberi szervezet ivarsejtjei képződnek meiotikus osztódással. Fázisai: I. meiotikus osztódás---> leptoten szakasz, zygoten szakasz, pachiten szakasz és a diplotén szakasz, ezt követi a Metafázis I., Anafázis I. végül a Telofázis I.. Ezután egy szabályos mitotikus osztódás következik.

Mitózis

Számtartó osztódás. Az emberi szervezet testi sejtjei osztódnak így. Fázisai: profázis, metafázis, anafázis és a telofázis

Szénhidrát

Szén-, oxigén- és hidrogén tartalmú szerves vegyületek

Mikrotubulus

Tubulin nevű, gömb alakú fehérjékből épül fel. 13 tubulin molekula alkot egy gyűrűt, a gyűrű csöveket hoznak létre. Ebből épülnek fel pl. azok a húzófonalak is, melyek a kromoszómák vándorlását segítik a sejtosztódás során.

Szaltatórikus ingerület vezetés

Ugrásszerű. Az axont mielin hüvely részek borítják és azokon a pontokon szigetelik. Így az ingerület pattogva tud haladni az axonon, ezzel sokkal gyorsabb ingerületvezeti sebességet elérve.

mRNS

a fehérje aminosavsorrendjét meghatározó információ szállítása

rRNS

a riboszóma felépítője (a fehérjeszintézis színhelyére)

Biogén elemek

azok az atomok melyekből az élő rendszerek felépülnek

Kolloid rendszerek

diszperz rendszer melyben a részecskék mérete 1-500 nm közötti

Diszperz rendszerek

heterogén rendszer, az egyik fázis részecskéi egyenletesen oszlanak el a másik fázisban

Sejtmag

Általában kerek, vagy megnyúljt formát mutat. Egy sejteben általában egy található belőle. Egy hártya veszik körül és a benne határolt rész a magplazma. Ez magában foglalja a kromatin állományt és a magvacskát.

Citoplazma

Ásványi sókból, vízből és fehérjékből felépülő összetett anyag, amely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer.

Diszacharid

Összetett szénhidrátok, két monoszacharid molekulából állnak. (pl. Szacharóz: alfa-glükóz + béta-fruktóz)