EUGJ 2 - SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

- közösségi védjegyoltalom tárgya lehet minden GRAFIKAILAG ÁBRÁZOLHATÓ megjelölés, így különösen 1) szó 2) ábra 3) kép 4) alakzat 5) betű 6) szám 7) áru vagy csomagolás formája - alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól - jel vizuális érzékelhetősége + a megjelölés pontosan meghatározható legyen ▪ a grafikai ábrázolásnak világosnak, pontosnak, önmagában teljesnek, könnyen hozzáférhetőnek, érthetőnek, tartósnak és objektívnek kell lennie - megkülönböztető képesség: a védjegy alkalmas a védjegybejelentésben szereplő árunak adott vállalkozástól származóként történő azonosítására, és így ennek az árunak más vállalkozások áruitól történő megkülönböztetésére ▪ tehát a megkülönböztető képesség értékelése: 1) védjegybejelentésben szereplő árukra és szolgáltatásokra tekintettel 2) érintett vásárlóközönség észlelésére tekintettel

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

- a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít - 2 oldala 1) a létrehozó személyiségének megnyilvánulásai (kiterjed rájuk a személyhez fűződő jogoknál megismert jogvédelem) 2) vagyoni értékkel bíró jogosultságok, melyek felhasználásából, felhasználás engedélyezéséből a jogosult haszonra tehet szert - 2 területe 1) iparjogvédelem 2) szerzői jog

Az interbrand és intrabrand

- interbrand o különböző védjegyű termékeket forgalmazó vállalkozások közötti verseny - intrabrand o azonos védjegyű termékek nagykereskedelmi forgalmazásában való verseny

A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY OLTALMI IDEJE/MEGÚJÍTÁS

közösségi védjegy oltalmi ideje 10 év, ami további 10 éves időszakokra megújítható ▪ a jogosult vagy az általa erre kifejezetten felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették • kérelmet annak a hónapnak az utolsó napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, amelynek során az oltalmi idő lejár + díjat is ekkor kell fizetni - de: elmulasztás esetén további hat hónapon belül is be lehet nyújtani + pótdíj

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY - KIZÁRÁSI OKOK RENDSZERE

KIZÁRÁSI OKOK RENDSZERE FELTÉTLEN (ABSZOLÚT) 1) nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek 2) nem alkalmas a megkülönböztetésre 3) olyan jelekből áll, amit állandóan vagy szokásosan használnak 4) közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik 5) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére 6) lajstromozáshoz az illetékes szerv nem járult hozzá RELATÍV 1) korábbi védjeggyel azonos - korábbi védjegy fogalma ▪ minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a közösségi védjegybejelentés bejelentési napja, figyelembe véve - ha ennek helye van - az igényelt elsőbbségek napját • közösségi védjegy; • valamely tagállamban, illetve - Belgium, Hollandia és Luxemburg esetében - a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy; • nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy; • nemzetközi megállapodás alapján a Közösségre kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy 2) a fogyasztók összetéveszthetik egy korábbi hasonló vagy azonos védjeggyel (egységes oltalmat biztosít a bejegyzett megjelöléseknek, amelyet csak az egész Unió területére lehet megadni, illetve törölni)

NYÍLT/ABSZOLÚT KIZÁRÓLAGOS LICENC

NYÍLT KIZÁRÓLAGOS LICENC - a jogosító csak arra vállal kötelezettséget, hogy a jogosított területre nézve mást nem jogosít és oda maga sem szállít o valamely kizárólagos licencszerződés nem ütközik eleve a közösségi/uniós jog tilalmába ABSZOLÚT KIZÁRÓLAGOS LICENC - a szerződő feleken kívül harmadik személyeket (a belső piac más területein jogosított forgalmazókat vagy a jogosított területeken párhuzamosan importálókat) is érinti, amennyiben kizárja a más területekről történő exportot, illetve importot - az ilyen szerződés a közösségi/uniós jogba ütközik

KÖZÖSSÉGI OLTALOM - EU egységes jogának egyéb szabályai

kiegészítő oltalmi tanúsítvány ▪ önálló, sajátos oltalmi forma ▪ a szabadalmi oltalommal védett gyógyszer vagy növényvédő szer szabadalmi oltalmi idejének meghosszabbítását biztosítja (szabályozásuk: rendeletben) ▪ időtartama az alapszabadalom oltalmi idejének lejártakor kezdődik

EU-s szabadalom (közösségi)

o 1958 Római Szerződés o 1960 Az „európai szabadalom" gondolata o 1973 Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE), München (európai szabadalom) ▪ Európai Szabadalmi Szervezet (EPO)

eredet-megjelölés

o Szabatosan körülhatárolható, szűkebb vagy tágabb tájegységhez kapcsolják az adott árut ▪ természetes adottságai és az ott élők ezekre építő hagyományos tevékenysége sajátos jelleget adtak az onnan eredő termékeknek ▪ pl. Tokaj-hegyalja, Champagne

A SZABADALMI JOG SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1) - NEMZETKÖZI

I. PUE (Párizsi Uniós Egyezmény), 1883. (Mo-n 1970-től) II. TRIPS - megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (Mo., 1998.) III. EPC (Szabadalmi Együttműködési Megállapodás) IV. PCT (Patent Cooperation Treaty - Szabadalmi Együttműködési Szerződés)

formatervezési minta

II. vállalat-eredet-árujelzők/1) o ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja ▪ feltétel: új és egyéni jellegű legyen • új: azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott vagy a bejelentés napja előtt • egyéni: - bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz - külső jellegzetességeik nem csupán lényegtelen részletekben különböznek ▪ nem részesülhet oltalomban: ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik ▪ ha a mintát két vagy több személy közösen alkotta meg, közösen illeti meg őket az oltalom • + ha munkaviszonyban hozták létre: munkáltatót illeti meg (ha más megállapodás nincs) o ideje: 3, 5 év, korlátozottan újítható csak meg, legfeljebb 25 évre o egységes jellegű, és a Közösség egész területén azonos hatályú o csak a Közösség egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet arról lemondani, illetve képezheti megsemmisítését kimondó vagy hasznosítását tiltó határozat tárgyát o korlátai (tehát ami másnak megengedett) 1) magánhasználat 2) kísérlet 3) oktatás

AZ EURÓPAI SZABADALOM MEGADHATÓSÁGA

• Európai szabadalmat kell adni minden 1) ÚJ ▪ A találmányt újnak kell tekinteni, ha az nem tartozik a technika állásához 2) FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ ▪ A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló 3) IPARILAG ALKALMAZHATÓ TALÁLMÁNYRA ▪ Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható 4) A TECHNIKA BÁRMELY TERÜLETÉN ▪ de: vannak problémás területek

NEM TALÁLMÁNY (EURÓPAI SZABADALOM)

•(példálózó), TEHÁT ezek szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik 1) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer 2) az esztétikai alkotás 3) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program 4) az információk megjelenítése

Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO)

(World Intellectual Property Organisation) ▪ ENSZ Genfi székhelyű szervezete, alapító egyezménye - 1970-ben lépett hatályba. - 184 tagállama van, - fő feladata az államközi együttműködés előmozdítása és koordinálása a szellemi tulajdon védelmének területén

• SZABADALMI OLTALOMBÓL KIZÁRT

(hasonló kör, mint a TRIPS-ben, ld. fentebb) - a találmány, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne ▪ DE: nem tekinthető a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja - a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás ▪ DE: a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre nem alkalmazható - az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások ▪ DE: az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - nem alkalmazható

Office for Harmonization in the Internal Market (OHIM) FELLEBBVITELI FÓRUMA

- OHIM fellebbviteli fóruma az Európai Bíróság

A JOGKIMERÜLÉS ELVE ÖSSZEFOGLALVA

- TEHÁT jogkimerülés összefoglalva o jogkimerülés csak a szellemi termék felhasználásával készült dologi termék példányainak terjesztésére vonatkozóan következik be ▪ szellemi termék egyéb lehetséges felhasználási módjainak jogát NEM ÉRINTI o jogkimerülés csak akkor következik be, ha a szellemi termék felhasználásával készült példányokat a szellemi terméken fennálló kizárólagos jog jogosultja saját maga, vagy az ő engedélyével jogosított személy hozta forgalomba ▪ jogosult elhatározásán alapul o közösségi jogkimerülés elve NEM ALKALMAZHATÓ, ha a forgalomba hozatal a jogosult engedélye nélkül történt ▪ MINDEGY, hogy amúgy jogszerű volt

AZONOS TERMÉKRE BEJEGYZETT VÉDJEGYEK FELCSERÉLÉSÉNEK TILALMA

- azonos termékre bejegyzett védjegyek felcserélésének tilalma o Kérdés: lehet-e egy másik tagállamban kedvezőbb feltételekkel vásárolt árun az ott bejegyzett védjegyet a termékre vonatkozóan az importáló országában bejegyzett védjeggyel felváltani, hogy a terméket fogyasztók által megszokott védjeggyel lehessen eladni? o Seresta ügy • Az amerikai gyártó Hollandiában „Seresta", az Egyesült Királyságban „Serenid" védjeggyel hozza forgalomba gyógyszerét, némi ízbeli eltéréssel. A holland Centrafarm Angliából úgy importálta az ott olcsóbb Serenidet, hogy azt átcsomagolja a Hollandiában ismert „Seresta" védjeggyel. ▪ EUB DÖNTÉSE • a védjegy lényegi funkciója alapján (az eredet azonosságának a szavatolása) a védjegyek felcserélése letiltható, mert az megtévesztő lehet az áru eredetére nézve • a tilalom nem alkalmazható akkor, ha burkolt importkorlátozás eszközeként szolgálna

ÁTLÁTSZÓ FELÜLBURKOLÁS

- átlátszó felülburkolás - JOGSZERŰ o Pfizer v. Eurim ügy (átlátszó felülburkolás ügy, még több gyógyszer...) ▪ tényállás • A német Eurim-Pharm társaság az angliai Pfizer Ltd. által gyártott Vibramycin tablettákat úgy importálta, hogy forgalmazásuk előtt felülburkolta az angliai kiszerelést, az abban foglalt tablettákat nem érintve. Az új burkolat a Németországban gyártott Vibramycin csomagolásnak felelt meg, azonban úgy, hogy ablakain át mindkét szóban forgó védjegy eredeti jelölése volt látható. A csomagoláson feltüntették, hogy tartalmát Angliában gyártották, azokat Eurim importálta és átcsomagolta.

jó hírű védjegy oltalmi feltételei

1) be legyen jegyezve 2) védelmét a védjegy bármilyen termék eredetét igazoló funkciójának érvényesítése indokolja 3) valamely védjegy jó hírének megállapítása a védjeggyel ellátott termék jellegétől függően kíván meg általános, vagy csak a fogyasztók bizonyos körére korlátozódó ismertséget 4) a jó hírnév megállapításához elég, ha a védjegyet csak a védjegy eredetileg forgalmazott árufajta fogyasztóinak jelentős hányada ismeri 5) jó hírének megszerzéséhez elegendő, ha ez az érintett tagállam területének csupán lényeges részén következett be

SZOMSZÉDOS JOGOK

1) előadóművészek védelme 2) hangfelvételek előállítóinak védelme 3) rádió- és televízió szervezetek védelme 4) filmek előállítóinak védelme

NEM TALÁLMÁNY

1) felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer 2) esztétikai alkotás 3) szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, számítógépi program 4) információk megjelenítése

A SZABADALMI JOG SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

1) nemzetközi 2) EU-s 3) tagállami ▪ + jogharmonizáció

védjegy vs. szabadalom sajátos tartalma

1) védjegy: a Bíróság a tisztességtelen versennyel szembeni oltalom felől indokolja a védjegyjog tiszteletben tartását 2) szabadalom: a Bíróság közvetlenül a találmány forgalmazásának ellenőrizhetőségében jelöli meg a tiszteletben tartást

- érintett EU jogi területek (szerzői jog)

1) Állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma 2) Belső piac kialakítása és működése 3) Külső kereskedelmi kapcsolatok

használati minta oltalom

A MŰSZAKI ALKOTÁSOKON BELÜL o a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma o a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon o ideje: 10 év, ezután közkinccsé válik

szabadalmi oltalom

A MŰSZAKI ALKOTÁSOKON BELÜL o a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán o a szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására ▪ DE: időtartama és területi érvényessége nem korlátlan! SZABADALMAZHATÓ TALÁLMÁNY KRITÉRIUMAI ▪ Új • ha nem tartozik a technika állásához ▪ Feltalálói tevékenységen alapul • a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló ▪ Iparilag alkalmazható • ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható ▪ A technika bármely területére tartozó NEM TALÁLMÁNY 1) felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer 2) esztétikai alkotás 3) szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, számítógépi program 4) információk megjelenítése

- Milyen jellegű használattal szemben oltalmaz a védjegyjog? Mi tekinthető bitorlásnak? (Arsenal ügy)

ARSENAL-ÜGY • Az Arsenal angol labdarúgó csapat klubja a nevéből álló bejegyzett védjegyének kereskedelmi hasznosításával és - egyebek közt- a védjegyét viselő textil termékek gyártásával, illetve engedélyezésével is foglalkozik. • Matthew Reed évtizedeken át árult egyéb eredetű, de Arsenal nevét vagy más védett emblémáját feltüntető termékeket. Elismerten árult butikjában olyan kendőket is, amelyeken nagy betűkkel szerepelt Arsenal jelölése. Ugyanott kifüggesztett táblán hívta fel a figyelmet arra, hogy az árukon szereplő szó vagy embléma csak díszítő elem és önmagában nem a termék származására utal. ▪ EUB DÖNTÉSE • „a megjelölés használata azt a benyomást kelthette, hogy kereskedelmi kapcsolat áll fenn az érintett termékek és a védjegyjogosult között" ▪ EUB ÁLTAL KIMONDOTT ELVI TÉTELEK • a védjeggyel azonos megjelölés használata veszélyeztetheti a védjegy alapvető funkcióját, az eredetiség garantálását • közömbös, hogy az adott védjegyhasználat során a jelölést a védjegyjogosult irányában megnyilvánuló támogatás és lojalitás jeleként lehet felfogni

EU szabadalmi eljárás 1) BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA

BEJELENTÉS BENYÚJTÁSA ▪ SZELLEMI TULAJDON NEMZETI HIVATALA • ugyanolyan hatállyal bejelenthető • aki védjegyoltalom iránt szabályszerű bejelentést tett (+jogutódja) elsőbbség illeti meg arra, hogy ugyanazon védjegy tekintetében a bejelentésben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal, vagy azok egy részével azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan közösségi védjegybejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül - korábbi jogok meghatározásának szempontjából a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának az elsőbbség napja számít ▪ EURÓPAI SZABADALMI HIVATAL • alaki vizsgálat + újdonságkutatás → kutatási jelentés • bejelentést az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi o bejelentő ez alapján dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát ▪ kedvező eredmény: ESZH a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára • egyes országokban hatályosul az európai szabadalom → sorsa innentől azonos a nemzeti hivatalok által megadott szabadalmakéval DE: megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat + felszólalási díj van

EU-s jogharmonizáció BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK JOGI OLTALMA ▪ Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve

BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK JOGI OLTALMA ▪ Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve ▪ Kényes terület: Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország, Belgium, Luxemburg ▪ célja: világos és hatékony jogi védelem ▪ nem célja, hogy az emberi embriók tudományos kutatás keretében történő alkalmazását szabályozza ▪ tiltja az ember klónozását és minden beavatkozást az ember csíravonalának genetikai azonosságába ▪ az emberi test kialakulásának és fejlődésének egyetlen szakasza sem lehet szabadalmazható találmány tárgya • mert ugye már tudjuk, hogy csak az új, feltalálói tevékenységen alapul, iparilag alkalmazható találmányok szabadalmazhatók • és mi van a biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékekkel? - találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag is ▪ Biológiai anyag: bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra, vagy biológiai rendszerben szaporítható • pl. emberi embrió - az emberi embrió az EU jogban ▪ önálló EU jogi fogalom ▪ egységesen, tágan kell értelmezni • oka: emberi méltóság védelme ▪ minden emberi petesejtet már a megtermékenyítésének szakaszától kezdve „emberi embriónak" kell tekinteni • emberi egyeddé fejlődés folyamatának beindítója • az emberi egyeddé fejlődés benne rejlő képessége - mi nem szabadalmazható? 1) növényfajták és az állatfajták 2) növények vagy állatok előállítására szolgáló biológiai eljárások • például a keresztezés vagy a szelekció 3) emberi test vagy valamelyik részének puszta felfedezése • ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is DE: szabadalmazható mégis: az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész

szomszédos jogok - (Deutsche Grammophon ügy)

Deutsche Grammophon ügy TÉNYÁLLÁS • 1970-ben a Deutsche Grammophon Gesellschaft az NSZK törvényhozása által biztosított jogára hivatkozással el kívánta tiltani a Franciaországba exportált és ott engedélyével forgalmazott Polydor lemezeinek Németországba történő reimportját és ottani terjesztését, mert ott magasabb áron maga kívánta a hangfelvételét piacra hozni. EUB DÖNTÉSE • a hangfelvétel előállítójának a szerzői joggal szomszédos joga az ipari és kereskedelmi tulajdon körébe tartozik o alkalmazta az ipari tulajdonjog fennállásának elismerése és gyakorlásának szabályozhatósága közötti megkülönböztetést: ▪ ha azért akarják a jogot érvényesíteni, hogy megakadályozzák a valamely tagállamban a jogosult engedélyével forgalmazott árunak a jogosult székhelye szerinti tagállamban való forgalmazását, csupán azért, mert a jogosult azt ott még nem hozta piacra (TEHÁT: párhuzamos importot akarnak elérni): • az egységes piac megalkotására irányuló alapvető célkitűzésbe ütközik, és nem minősülhet a 36. cikkben engedett korlátozásnak

EUB AZ ÁTCSOMAGOLÁS KAPCSÁN (CENTRAFARM/HOFFMANN-LA ROCHE ÜGY)

EUB DÖNTÉSE ▪ a jogosult az „essential function" sérelme miatt felléphet szellemi tulajdona védelmében, az EUMSz. 36. cikke alapján EUB ÁLTAL KIMONDOTT ELVI TÉTELEK ▪ a védjegy lényegi funkciója: a védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolása ▪ a védjegyjog sajátos tartalma az oltalom terjedelmét határozza meg ▪ a védjegy lényegi funkciója a védjegyjog tárgyának, magának a védjegynek a rendeltetését és az abból következő oltalmi követelményeket határozza meg ▪ a fogyasztónak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a vásárolt termék eredeti állapotát a forgalmazása során senki sem befolyásolhatta

EGYSÉGES OLTALOM (EU)

EUMSZ 118. cikk ▪ Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében rendelkezik róla ▪ érdek: belső piac létrehozása, működése ▪ területe: EU-ban szellemi tulajdon egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozása + EU-s központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer PATENT PACKAGE ▪ Európai Parlament és a Tanács 1257/2012/EU rendelete ▪ egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról ▪ Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás ▪ Spanyolország, Olaszország NEM része - az európai szabadalmakat a szabadalom megadását követően egységes hatállyal kell felruházni valamennyi részt vevő tagállam vonatkozásában ▪ egységes oltalmat nyújtanak és azonos joghatással bírnak valamennyi részt vevő tagállamban ▪ korlátozása, átruházása, megvonása vagy az oltalom megszűnése ebből következően csak az összes részt vevő tagállam vonatkozásában lehetséges, DE hasznosítása a részt vevő tagállamok területének egészére vagy egy részére vonatkozóan is engedélyezhető ▪ attól a naptól számítva hatályos a részt vevő tagállamokban, amikor az ESZH az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdeti ▪ jogkimerülés: nem terjednek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyeket azt követően végeznek azon részt vevő tagállamokban, amelyekben az érintett szabadalom egységes hatállyal bír, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja vagy annak hozzájárulásával más az Unióban forgalomba hozta • kivéve, ha a szabadalom jogosultja az adott termék további forgalmazását jogos indok alapján ellenezheti

1973 Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE), München (európai szabadalom)

EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZET (EPO) • szervei: 1) Európai Szabadalmi Hivatal (1977-től) 2) Igazgatótanács • feladata: 1) európai szabadalmak megadása ▪ Igazgatótanács felügyeletével - az Európai Szabadalmi Hivatal látja el 2) fejlesztés, innováció támogatása az európai régióban 3) szabadalmi bejelentések vizsgálata 4) szabadalmi információk publikálása és terjesztése • az EU szabadalom - a kulcsszó: EGY 1) egy bejelentés 2) egy nyelven 3) egy eljárásban 4) egy-éb (XD): ▪ a la carte rendszer ▪ „erős szabadalom" - vizsgálat ▪ kisebb költség: három tagállami szabadalom ▪ szabadalmazhatóság szabályai - "anything under the sun that is made by man" (EPC,ESZE) • Európai szabadalmat kell adni minden 1) ÚJ ▪ A találmányt újnak kell tekinteni, ha az nem tartozik a technika állásához 2) FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ ▪ A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló 3) IPARILAG ALKALMAZHATÓ TALÁLMÁNYRA ▪ Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható 4) A TECHNIKA BÁRMELY TERÜLETÉN ▪ de: vannak problémás területek • NEM TALÁLMÁNY (példálózó), TEHÁT ezek szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom rájuk kizárólag e minőségükben vonatkozik 1) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer 2) az esztétikai alkotás 3) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program 4) az információk megjelenítése • SZABADALMI OLTALOMBÓL KIZÁRT (hasonló kör, mint a TRIPS-ben, ld. fentebb) - a találmány, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne ▪ DE: nem tekinthető a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja - a növény- vagy az állatfajta, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás ▪ DE: a mikrobiológiai eljárásokra és az ilyen eljárásokkal előállított termékekre nem alkalmazható - az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások ▪ DE: az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra és keverékre - nem alkalmazható

EURÓPAI SZABADALOM VS. EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM

EURÓPAI SZABADALOM - az ESZE-ben foglalt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalom EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM - olyan európai szabadalom, amely a rendelet alapján egysége hatállyal rendelkezik a részt vevő tagállamokban Az ESZE nem uniós jogintézmény, nem rendeleten, hanem nemzetközi szerződésen alapul, és bár minden uniós tagállam a tagja, vannak EU-n kívüli tagjai is (pl. Norvégia, Albánia, Törökország). Az európai szabadalom tartalma nem egységes, a megadást követően nemzeti szabadalmakra bomlik szét, az oltalom tartalmát az egyes nemzeti (tagállami) szabadalmi jogszabályok szabják meg. Hasonlóképpen az európai szabadalom fenntartására, illetve törlésére is a nemzeti jogszabályok vonatkoznak.

EU szabadalmi eljárás 2) A FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS

FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS ▪ ki teheti? • bárki ▪ mikor teheti? • megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül ▪ mibe kerül? • felszólalási díjat kell fizetni ▪ milyen okból? 1) tárgya nem szabadalmazható 2) a találmányt nem tárja fel kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani 3) tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál ▪ mi van, ha megalapozott? • megvonják vagy fenntartják (korlátozással/anélkül) a szabadalmat

iparjogvédelem

GAZDASÁGI CSOPORTOSÍTÁS 1) Kreatív tőke védelme 2) Műszaki tőke védelme 3) Marketing/piaci tőke védelme 4) Információk, adatok védelme JOGI CSOPORTOSÍTÁS I. műszaki alkotások 1) szabadalmi oltalom 2) használati minta oltalom II. vállalat-eredet-árujelzők 1) formatervezési minta 2) földrajzi árujelzés 3) eredet-megjelölés 4) védjegy 5) kereskedelmi név III. tisztességtelen versenycs.-k IV. know how

I. PUE (Párizsi Uniós Egyezmény), 1883. (Mo-n 1970-től)

IPARI TULAJDON OLTALMÁNAK TÁRGYAI 1) szabadalom 2) használati minta 3) ipari minta 4) gyári vagy kereskedelmi védjegy 5) szolgáltatási védjegy 6) kereskedelmi név 7) származási jelzés vagy eredetmegjelölés 8) védekezés a tisztességtelen verseny ellen AZ IPARI TULAJDONT LEGTÁGABBAN KELL ÉRTENI 1) ipar 2) kereskedelem 3) mezőgazdaság 4) nyersanyagtermelés 5) minden előállított vagy természetes termék (pl.: bor, mag, dohány, gyümi stb.) AZ OLTALOM TERRITORIÁLIS HATÁLYÁBÓL INDUL KI • tehát NEM nemzetközi szabadalom CÉLJA • ipari tulajdonra vonatkozó nemzeti szabályok összehangolása • minimumstandardok lefektetése o minimális nemzetközi kötelezettségek a tagállamoknak 1) EGYENLŐ ELBÁNÁS • bármely PUE tagországból származó bejelentést a saját ország polgárai által tett bejelentéssel azonos feltételek szerint bírálnak el 2) UNIÓS ELSŐBBSÉG ELVE • a legelső bejelentéstől számított egy éven belül minden további PUE tagországban tett bejelentést úgy kell tekinteni, mintha azt a legelső bejelentés időpontjában tettek volna meg 3) JOGOSÍTVÁNYOK FÜGGETLENSÉGÉNEK ELVE • valamely tagországban biztosított oltalomra nem hat ki az a körülmény, hogy a másik tagország az oltalmat megtagadja vagy utóbb megvonja

PHARMON ÜGY (SZABADALMI JOG)

KÉRDÉS o Felléphet-e a szabadalmas olyan termék importjával szemben, amelyet az ő hozzájárulása nélkül, másik tagállam nemzeti jogán alapuló kényszerengedély alapján hoztak forgalomba? TÉNYÁLLÁS o A német Hoechst cég „Frusemide" nevű gyógyszerét Angliában és Hollandiában is szabadalmaztatta. Angliában azt a DDSA cég kényszerengedély alapján gyártotta és hozta forgalomba, mivel a Hoechst cég ott nem gyakorolta szabadalmát. EUB DÖNTÉSE o Ez nem érintheti a szabadalmas tiszteletben tartott joga gyakorlásának lehetőségét más tagállamokban, így a szabadalmas felléphet a Pharmon által Angliából importált Frusemide hollandiai terjesztése ellen is.

Merck-ügy

KÉRDÉS o Felléphet-e a szabadalmas olyan termék importjával szemben, amelyet ő saját maga hoz forgalomba egy másik tagállamban, ahol az nem élvez szabadalmi oltalmat? TÉNYÁLLÁS o Olaszországból olcsón importálták a „Moduretic" nevű gyógyszert és a szabadalmas ez ellen lépett fel EUB DÖNTÉSE o a szabadalmas NEM LÉPHET FEL „Moduretic" nevű gyógyszerének Olaszországból való olcsó importja ellen, mert ott azt saját maga hozta forgalomba, tudva, hogy szabadalom hiányában védelmet nem élvez

jogkimerülés elve 2 (Dansk Supermarked ügy)

KÉRDÉS ▪ A kizárólagos jog jogosultja a szellemi terméke felhasználásával készült dologi termék példányainak saját maga által, vagy más által az ő engedélyével eszközölt első forgalomba hozatalát követően korlátozhatja-e a forgalomba hozott példányok elidegenítés útján való terjesztését? DANSK SUPERMARKED-ÜGY ▪ Imerco dán nagykereskedő 50. évfordulójára Angliából nagy mennyiségben porcelán étkészletet rendelt. Hozzájárult, hogy az át nem vett selejtes készleteket a gyártójuk Angliában értékesíthesse. A dán szupermarket ezek közül importált dániai eladásra. EUB DÖNTÉSE: ▪ Nem tiltható meg a közösségi jogkimerülés elve alapján, mert a megrendelő a selejtes termékek forgalmazását is engedélyezte a közös piac egyik országában. VÁLASZ ▪ A szellemi tulajdon különböző fajtáin fennálló kizárólagos jog jogosultja a szellemi terméke felhasználásával készült dologi termék példányainak valamelyik tagállam területén történt saját maga által, vagy más által az ő engedélyével eszközölt első forgalomba hozatalát követően a Közösség területén már nem korlátozhatja a forgalomba hozott példányok elidegenítés útján való terjesztését. A JOGKIMERÜLÉS ELVE TEHÁT ▪ Lényegében azt jelenti, hogy a szellemi tulajdont magában hordozó áru első forgalomba hozásához a jogosult hozzájárulására van szükség (megtilthatja, ellenértékhez kötheti), de amint az áru forgalomba került a közösségen belül, a jogosult nem tilthatja meg annak szabad mozgását • tehát szellemi tulajdonhoz fűződő jogaira hivatkozva nem tilthatja meg az áruk tagállamok közötti importját, exportját. 3. államokba való terjesztési jog gyakorlásának lehetőségét nem érinti. • Nem alkalmazható, ha a forgalomba hozatal jogszerűen, de a jogosult engedélye nélkül történt.!!!

EU SZABADALOM HATÁLYA

OLTALMI IDŐ - az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart OLTALOM TARTALMA - az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja a megadásról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése napjától kezdve mindegyik szerződő államban, amelyre kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban nemzeti úton megadott szabadalomból erednének BITORLÁS - az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni OLTALOM TERJEDELME - az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, amiket a rajzok és leírások alapján kell értelmezni

Nungesser ügy (kukorica)

TÉNYÁLLÁS o A francia állami Mezőgazdasági Kutató Intézet (INRA) Eisele németországi lakosra (későbbi jogutóda: Nungesser) ruházta a bizonyos kukorica fajták kikísérletezett ivaros keresztezésével mindig azonosan előállítható hibrid kukoricafajta know-how-ja alkalmazásának, termesztésének és vetőmagja forgalmazásának kizárólagos jogát. o A német jogosult ezt Németországra nézve saját nevére be is jegyeztette. o Az INRA vállalta, hogy megakadályozza a kukoricafajta vetőmagjainak más forrásból történő németországi importját. PROBLÉMA o egy franciaországi exportőr INRA magvakat ajánlott németországi vevőknek o Eisele a szerzett jogai alapján eredményesen fellépett német bíróság előtt a vetőmag párhuzamos importjával szemben és a Bizottságtól kizárólagos forgalmazási szerződésének mentesítését kérte a versenykorlátozás tilalma alól o 1978. Nungesser határozat ▪ Bizottság megtagadta az INRA/Eisele forgalmazási szerződés mentesítését, következésképpen a kukoricafajtán Németországban bejegyzett kizárólagos jog párhuzamos importtal szembeni érvényesítésének lehetőségét • EUB DÖNTÉSE o a Consten/Grundig ügyben kidolgozott védjegyjogi licencia-elbírálás szempontjainak alkalmazásával differenciáltan döntött o Általános érvénnyel különbséget tett nyílt és abszolút (zárt) kizárólagos licencek között • EUB KIMONDTA, HOGY o új növényfajtákra is kiterjed az ipari és kereskedelmi tulajdon fogalma ▪ ez elvi jelentőségű a szellemi tulajdonjogok felhasználására kötött kizárólagos licenciaszerződések közösségi/uniós jogi követelményekkel való összeegyeztethetőségének feltételei szempontjából ▪ később: mentesítési gyakorlat • a jogosított forgalmazót meghatározott feltételekkel el lehet zárni a jogosított területen kívüli aktív piaci versenytől - DE: nem a kívülről érkező megkeresésre történő, passzív versenyzéstől!

CONSTEN/GRUNDIG ÜGY

TÉNYÁLLÁS • A német Grundig társaság GINT védjeggyel ellátott termékei kizárólagos franciaországi forgalmazására a francia Consten cégnek adott jogot. A szerződésben Grundig vállalta, hogy termékeit sem közvetlenül, sem más útján nem fogja Franciaországban forgalmazni és az ettől való tartózkodásra kötelezni fogja más államokbeli forgalmazóit is. • Consten vállalta, hogy csak Grundig termékeket fog forgalmazni és azokat nem fogja más államokba továbbexportálni. • Grundig, mint a nemzetközi GINT védjegy jogosultja, felhatalmazta a Consten céget, hogy a védjegyet Franciaországban nemzeti védjegyként a saját nevében jegyeztesse be, hogy ezáltal más forgalmazókkal szemben ipari tulajdonjogra is szert tegyen.(→ paralel import) Cél: kizárni az olcsóbb hozzáférést biztosító tagállamokból érkező importokat. • UNEF (egy másik francia cég) alacsonyabb áron dobott piacra Franciaországban német kereskedőktől vásárolt Grundig termékeket. Consten védjegybitorlás miatt Franciaországban beperelte. UNEF a Bizottsághoz fordult: a Bizottság kimondta, hogy a megállapodás semmis, mert az EKSz. 81. (85) cikkébe ütköző területi korlátozást jelent. • Ezért Consten és Grundig az EUB-hoz fordult, mert szerintük nem versenykorlátozó és megfelel a 36. cikknek. ▪ EUB DÖNTÉSE • alapjaiban fenntartotta a felek közötti kizárólagos forgalmazási szerződést, DE semmissé nyilvánította annak a közösségi versenyjogot sértő részeit: 1) a harmadik államokba irányuló tovább forgalmazás tilalmát 2) a nemzetközi védjegy Franciaországra szóló, versenyt korlátozó célú Constenre ruházását ▪ EUB ÁLTAL KIMONDOTT ELVI TÉTELEK • Kizárólagos forgalmazási szerződés nem szükségképpen kartelltilalomba ütköző • A tagállamok közötti kereskedelem nemzeti határok mentén nem osztható részekre • A védjegyjog állami területre szóló bejegyzésének engedése nem vezethet tagállami territoriális védelméhez, azonos védjegyű áruk belföldi forgalmazásával párhuzamos importjának tilalmához • A versenyt nemcsak a horizontális, hanem a vertikális kartell is korlátozhatja • Nemcsak az inter-brand verseny, hanem az intra-brand verseny korlátozása is tilos • Az intra-brand verseny kizárása akkor is alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, ha az érintett termékek forgalma ezáltal nő o az ilyen ügyek nemcsak mennyiségi mutatók alapján, hanem az egységes piac megvalósításához szükséges követelmények (pl. árverseny) megsértése alapján bírálandó el • A védjegyjog gyakorlásának korlátozása a közösségi versenyjog érvényesítése céljából nem érinti a jog fennállásának elismerését

MUSIK ÜGY - SZERZŐI JOG

TÉNYÁLLÁS • A német nem színpadszerű zenei előadási, valamint hangfelvétel engedélyezésére irányuló - ún. „mechanikai" - jogokat kezelő társaság amiatt kívánta megakadályozni az Egyesült Királyságban rögzített zenemű hangfelvételének németországi importját, mert a rögzítés engedélyezéséért ott magasabb díjat kaphatott volna, és legalább az importált példányok után számított jogdíjkülönbözet megfizetését igényelte. EUB DÖNTÉSE • hanghordozó: termék! (akkor is, ha védett zenét rögzít!) → az áruk szabad mozgásának rendszere alkalmazandó rá • az „ipari és kereskedelmi tulajdon" kifejezés a szerzői joggal létesített védelmet is magában foglalja → a szerzői jog vagyoni jogosítványait illetően is különbséget kell tenni a jog fennállása és gyakorlásának módja között

MI TÖRTÉNIK, HA A MEGJELÖLÉST ROSSZHISZEMŰEN JELENTETTÉK BE? (KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY)

ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra: - Hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján TÖRÖLNI KELL

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY EGYSÉGES OLTALMI JELLEGE

egységes oltalmat biztosít a bejegyzett megjelöléseknek, amelyet csak az egész Unió területére lehet megadni, illetve törölni

A KÖZÖS EREDET TANA ÉS MÓDOSULÁSA

o A KÖZÖS EREDET TANA ▪ közös eredetű, ám az eredeti jogosult engedélyétől független állami intézkedés folytán különböző országokban másokat megillető azonos védjegy alapján nem akadályozható meg az eredeti jogosult termékének behozatala • nem a védjegy történeti származására, hanem azonos kereskedelmi forrására utal o EREDETI MEGÍTÉLÉS Hag 1. ügy - az elkobzott kávés ügy • A német Hag AG belgiumi vállalatát a második világháború után minden vagyonával elkobozták és azt belga személy vásárolta meg, a Hag védjegy Belgium és Luxembourg területére szóló jogával együtt. Ennek alapján megpróbálta az eredeti anyavállalat által azonos „Hag" védjeggyel Németországban gyártott kávé Belgiumba hozatalának megakadályozását. ▪ EUB DÖNTÉSE • Mivel az eredeti jogosulttól nem kapott kizárólagos védjegylicencet, a Bíróság a védjegyek közös eredetére hivatkozással a párhuzamos import tűrésére kötelezte o VÁLTOZÁS: Hag 2. ügy • Az eredeti, németországi vállalat kívánta megakadályozni belga Hag védjegyű áru importját. ▪ EUB DÖNTÉSE • ne legyen párhuzamos import ▪ EUB ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ELVI TÉTELEK • a védjegy tulajdonosa jogosult olyan áru importjával szemben tiltakozni, amely hozzájárulása nélkül használt védjegy folytán saját árujával összetéveszthető o a védjegyoltalom célja - a védjegy lényegi funkciójával összhangban - a piaci termék azonosságának és eredetének szavatolása a fogyasztók felé o Jacobs-ügy ▪ a közös eredet nem a védjegy történeti származására, hanem azonos kereskedelmi forrására utaló kifejezés

FOGALOMMEGHATÁROZÁS

o A szellemi tulajdonjog anyagi értéket képviselő jogokat jelent, amelyek külkereskedelmi szerződés tárgyai lehetnek és a jogosultnak kizárólagos jogot biztosítanak

- védjegy bejelentési eljárás (ld. lentebb is)

o BEJELENTÉS ALAKI VIZSGÁLATA o ABSZOLÚT KIZÁRÓ OKOK VIZSGÁLATA 1) ha nincs: meghirdetésre sor kerül 2) kizáró ok van: elutasítás o MEGHIRDETÉS, FELSZÓLALÁSI LEHETŐSÉG 1) 3 hónap a meghirdetéstől, ezért díjat kell fizetni 2) fellebviteli fórum a Bíróság o DÖNTÉS 1) nincs felszólalás: lajstromozás • harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni o DE: kártérítés kérhető a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyekkel szemben a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés folytán fel lehetne lépni ▪ eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat o HA VAN FELSZÓLALÁS: DÖNTÉS A FELSZÓLALÁSRÓL ÉS EGYBEN A BEJELENTÉSRŐL

rosszhiszeműség

o Csokinyuszi-ügy: két csoki nyuszinak hasonló volt a formája és kb. hasonlóan régóta forgalmazták mind a ketten o RELEVÁNS KRITÉRIUMOK 1) bejelentő piaci magatartása 2) más piaci szereplőknek a bejelentett megjelöléssel kapcsolatos viselkedése 3) a bejelentő a bejelentés időpontjában való védjegyportfóliója 4) az esetre jellemző valamennyi egyéni körülmény o az a körülmény, hogy a bejelentő tudta vagy tudnia kell, hogy harmadik fél legalább egy tagállamban azonos vagy hasonló megjelölést használ a lajstromoztatni kért megjelöléssel azonos vagy ahhoz a megtévesztésig hasonló termék vonatkozásában • a bejelentő azon szándéka, hogy az említett harmadik felet megakadályozza e megjelölés további használatában • a harmadik fél megjelölése és lajstromoztatni kért megjelölés által élvezett jogi védelem szintje

jogkimerülés elve 3 - terjesztési jog kimerülésének elve

o EU-s (közösségi) ▪ EU területére vonatkozik ▪ csak a terjesztési jog valamely tagállam területén történő első gyakorlása eredményezi • NEM tagállamban eszközölt vagy engedélyezett első forgalomba hozatal NEM vonja maga után • a jog EU-n belüli kimerülése NEM érinti a terjesztési jog harmadik államokban való gyakorlásának a lehetőségét o belső piacon kívüli forgalomba hozatal ▪ Silhouette-ügy - a posztszoci napszemcsi esete • A luxus szemüvegkereteket gyártó osztrák Silhouette társaság 1995 őszén olcsó áron védjegyével ellátott, ám divatjukat múlt kereteket szállított a Union Trading bolgár társaságnak, azzal, hogy azokat csak saját országában vagy a volt Szovjetunió utódállamaiban forgalmazhatja. • A szemüvegkereteket azonban jutányosan megvásárolta egy Hartlauer nevű másik osztrák cég és megkezdte ausztriai forgalmazásukat, mondván, hogy a keretek piacra hozatalához a védjegy jogosultja már hozzájárult és azok ausztriai importjára az akkoriban hatályos osztrák védjegyjog alapján attól függetlenül jogosult, hogy az első forgalomba hozatalt a védjegy tulajdonosa milyen államban engedélyezte. • az EUB DÖNTÉSE o a védjegy használatával EU-n és EGT-n kívüli harmadik államban engedélyezett forgalomba hozatala esetén a védjegy jogosultja kizárhatja a termék tagállamokba történő importját o 89/104/EGK irányelv (!!!!!!!!!!!!!!!!) ▪ a tagállamok területén kívül forgalomba hozott termék tagállamokba történő importja az azokban bejegyzett védjegyjog alapján megakadályozható

AZONOS VÉDJEGYŰ ÚJRACÍMKÉZÉS

o Probléma: az eredeti védjegycímkék azonos védjegyet feltüntető más címkékkel való felcserélése o Frits-Ballantine és mások ügy (és mások?) - az import whisky ügye • A holland Loenderslot leszedi az általa importált whisky palackjairól az eredeti címkéket, amelyek a védjegy mellett a gyártás és a szerződéses forgalmazó azonosító számait is tartalmazzák és olyan címkéket ragaszt helyükbe, amelyek csak a védjegyet tüntetik fel. A gyártók perelnek, mondván, hogy a kódszámokra egyrészt a hamisítások kizárása, másrészt a terjesztési láncolat követhetősége miatt van szükségük. Loenderslot azzal védekezik, hogy a kódszámok révén a gyártók az olcsón beszerzett palackok további országokba való exportját kívánják akadályozni. ▪ EUB DÖNTÉSE • a módosított újracímkézés a védjegy védelmében NEM tiltható meg 1) ha a tiltás burkolt piacfelosztásra irányul 2) ha az újracímkézés nem rontja az áru eredeti állapotát 3) ha az újracímkézés nem rontja a védjegyjogosult jó hírét 4) ha az újracímkézésről előre értesítik a védjegy jogosultját

SZERZŐI JOG- 2 TERÜLETE

o SZERZŐI JOG ▪ szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás • függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg ▪ szerző és szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjának védelme o SZOMSZÉDOS JOGOK 1) előadóművészek védelme 2) hangfelvételek előállítóinak védelme 3) rádió- és televízió szervezetek védelme 4) filmek előállítóinak védelme

földrajzi árujelzés

o Valamely ország vagy helység területére utalnak, ahol a terméket előállították ▪ független attól, hogy a termék jellege előállítása helyének környezeti adottságaiból és azzal összefüggő termelési hagyományaiból következik-e ▪ pl. „made in Hungary", vagy „made in Hong-Kong" (HK, csak mert EU-s órán EU-s példa jár..)

védjegy jogosult jogai

o a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ ▪ a közösségi védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal ▪ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a közösségi védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez ▪ a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a közösségi védjegy a Közösségben jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét

- jogi szabályozás területei (SZERZŐI JOG)

o alkotás létrehozása o oltalom kiépítése o felhasználás o jogérvényesítés - nemzetközi szint o A szellemi tulajdonhoz fűződő jog egyrészt territoriális, másrészt a szellemi tulajdont magukban hordozó áruk nemzetközi kereskedelmi forgalma miatt nemzetközi jellegű. A szellemi tulajdon oltalma territoriális, tehát az államterülethez kötött, mivel a szellemi tulajdon oltalmának tartalmát és jogi védelmét az egyes államok joga határozza meg, illetve az egyes államok bíróságainak pedig főszabály szerint csak az adott állam területére van joghatósága. A szellemi tulajdonjog ugyanakkor nemzetközi jogterület is, amennyiben a szellemi tulajdon különböző formái - mint immateriális javak - a materiális javaknál (dolgoknál) könnyebben áramlanak az államok között.

védjegy

o az egyes áruk és szolgáltatások - azonosítására, - egymástól való megkülönböztetésére, - a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom o gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén o A JOGOSULT BÁRKIVEL SZEMBEN FELLÉPHET, AKI ENGEDÉLYE NÉLKÜL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG KÖRÉBEN HASZNÁL (3) ▪ a közösségi védjeggyel AZONOS MEGJELÖLÉST olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek AZONOSAK a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal ▪ olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel ÖSSZETÉVESZTHETNEK a megjelölés és a közösségi védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez ▪ a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz NEM HASONLÓ árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, FELTÉVE, hogy a közösségi védjegy a Közösségben JÓ HÍRNEVET élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét

KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYJOG TULAJDONOSA

o bármely természetes vagy jogi személy 1) tagállamok honosai 2) PUE egyéb államának honosa 3) bármely más olyan állam honosa is, ha • bizonyíthatóan belföldiekkel azonos elbírálást nyújt az EU valamennyi állama honosának • a származás országbeli bejegyzés esetleg megkívánt bizonyítékaként elfogadja a közösségi védjegy bejegyzését

szellemi tulajdon fogalma az EU jogban

o csak az anyagtalan szellemi termékek vagyonjogi jogosítványai ▪ nem fogja át a szellemi termékeken biztosított kizárólagos jogok teljességét • nincsenek benne: erkölcsi jogok: 1) létrehozójuknak az alkotói minőség elismerésére irányuló kizárólagos jogosítványai 2) anyagtalan szellemi termék integritásának védelmére irányuló kizárólagos jogosítványai o összefüggés az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmával o az áruk szabad mozgásának és a szellemi tulajdon védelmének összefüggései o EUB joggyakorlata ▪ szellemi tulajdonjognál különbséget kell tenni 2 között: 1) tulajdonjog fennállása (grant, existence) 2) jog gyakorlása (exercise) o belső piaci követelményekhez igazodóan korlátozni lehet ▪ a különböző szellemi tulajdonjogok sajátos tartalmának meghatározása és tiszteletben tartása

formatervezési mintaoltalom ideje

o ideje: 3, 5 év, korlátozottan újítható csak meg, legfeljebb 25 évre

SZERZŐI JOG

o irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták ▪ név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében a védelmi idő a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő 70 évig tart ▪ filmalkotás és az audiovizuális mű szerzőjének vagy egyik szerzőjének a mű főrendezőjét kell tekinteni o előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított ötven éven át részesülnek védelemben o Aki a szerzői jogi védelem lejárta után egy nyilvánosságra nem hozott művet először hoz jogszerűen nyilvánosságra, illetve a nyilvánossághoz jogszerűen először közvetít, a szerzőt megillető vagyoni jogokhoz igazodó terjedelmű védelemben részesül. Ezen jogok védelmi ideje attól az időponttól számított huszonöt év, amikor a művet először jogszerűen nyilvánosságra hozták vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették. o számítógépi program is részesülhet ilyen védelemben o többszörözési jog ▪ A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát: a) a szerzők számára műveik tekintetében; b) az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében; c) a hangfelvétel-előállítók számára hangfelvételeik tekintetében; d) a filmek első rögzítése előállítói számára filmjeik eredeti és többszörözött példányai tekintetében; e) a műsorsugárzó szervezetek számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is. o terjesztési jogról is az oltalomban részesülő dönt + nyilvánossághoz közvetítés o Musik ügy

- Jogforrások (szerzői jog)

o nemzetközi szerződések o alapító szerződések ▪ tartalmazzák: - Együttműködés céljai - Hatáskörök, jogalkotási eljárás - Diszkrimináció tilalma - Belső piaci szabályok - Versenyjogi szabályok - Közös kereskedelempolitika - Bíróság - Tulajdon védelme ▪ Alapjogi Charta, 17. cikk, tulajdonhoz való jog • (2) bek.: A szellemi tulajdon védelmet élvez. o EUMSZ ▪ 36. cikk • 4 szabadság → áruk szabad mozgása → ipari és kereskedelmi tulajdon védelmére való alkalmazás: szerzői jogra és a szomszédos jogokra → EUB kiterjesztően értelmezi (jogszerű alkalmazás kialakítása) → szolgáltatások szabad mozgása →szerzői és szomszédos jogi tényállásokra történő alkalmazás→EUB kiterjesztően értelmez→területei pl: területi határokhoz köthető engedélyezés: ▪ a mű előadásának és sugárzásának ▪ az előadás vagy hangfelvétel távolba közvetítésének ▪ a sugárzott műsor elosztásának ▪ hang- és képkazetták nyilvános bérbeadásának ▪ 118. cikk • az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére ▪ Versenyjogi cikkek • a szerzői és a szomszédos jogok, mind az iparjogvédelmi kizárólagos jogok gyakorlásának sajátos esetei o másodlagos jogi aktusok: rendeletek, irányelvek o tagállami nemzeti jogok

az átcsomagolás feltételei (4)

o tehát: a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozása: ha az import ellen átcsomagolásra hivatkozással fellépnek → mikor? → 4 KONJUNKTÍV FELTÉTEL 1) ha a védjegyjogosult forgalmazási rendszere a piac mesterséges felosztásával jár 2) ha az átcsomagolás nem olyan, hogy károsíthatná a termék eredeti állapotát 3) ha a jogosult előzetes értesítést kapott az átcsomagolt termék forgalmazásáról 4) ha az új csomagoláson feltüntetést nyer az átcsomagolás ténye →magyarul ha a fenti 4 feltétel teljesül, akkor jogszerű az átcsomagolás és nem az átcsomagoló átcsomagolása irányul az import ellen, hanem az, hogy nem engedik az importot → tehát csak olyan alapon nem lehet vminek az átcsomagolását megtiltani, ha az a cél, hogy korlátozzák az importot • ezt az EUB többször is megerősítette, pl. Bristol-Myers Squibb v. Paranova ügy

- szabadalmi jog tiszteletben tartása

o tiszteletben tartása ▪ Parke Davis elv: • tiszteletben tartás - a szabadalmi jog tiszteletben tartását nem érintik a versenyjogi szabályok • gyakorlás - gyakorlását akkor érinthetik a versenyjogi szabályok, ha az kartelltilalomba ütközik, vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent ▪ Pharmon ügy ▪ Merck-ügy

Dior parfüm ügy - piaci helyzet és hírnév védelme

• A francia székhelyű Dior ház el kívánt tiltani egy holland drogéria láncot importált eredeti luxus parfümjei karácsonyi akció keretében más, olcsóbb kölnikkel együtt történő hirdetésétől, a márkáról alkotott elképzelések rontása miatt. ▪ EUB DÖNTÉSE • eltiltásra okot adhat a jogszerűen forgalmazott áru által keltett benyomás hátrányos befolyásolása, amit az áru reklámprospektusban nem megfelelő keretek között történő megjelenítése is eredményezhet ▪ EUB ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ELVI TÉTELEK • eltiltásra csak akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy a sérelmezett felhasználás a márka hírét komolyan károsítja o amíg a hirdetés a viszonteladás szokásos gyakorlatához igazodik, ez csak igen sajátos körülmények esetén mutatható ki

▪ EUB ÁLTAL KIMONDOTT ELVI TÉTELEK (CONSTEN/GRUNDIG ÜGY KAPCSÁN) (7)

• Kizárólagos forgalmazási szerződés nem szükségképpen kartelltilalomba ütköző • A tagállamok közötti kereskedelem nemzeti határok mentén nem osztható részekre • A védjegyjog állami területre szóló bejegyzésének engedése nem vezethet tagállami territoriális védelméhez, azonos védjegyű áruk belföldi forgalmazásával párhuzamos importjának tilalmához • A versenyt nemcsak a horizontális, hanem a vertikális kartell is korlátozhatja • Nemcsak az inter-brand verseny, hanem az intra-brand verseny korlátozása is tilos • Az intra-brand verseny kizárása akkor is alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, ha az érintett termékek forgalma ezáltal nő o az ilyen ügyek nemcsak mennyiségi mutatók alapján, hanem az egységes piac megvalósításához szükséges követelmények (pl. árverseny) megsértése alapján bírálandó el • A védjegyjog gyakorlásának korlátozása a közösségi versenyjog érvényesítése céljából nem érinti a jog fennállásának elismerését

jogkimerülés elve

• Szabad árumozgás a belső piacon, ellenőrzés lehetősége (ld. lentebb) • Consten-Grundig ügy kapcsán EUB ezt is kimondta o a verseny korlátozása nemcsak a különböző védjeggyel ellátott áruk („inter-brand competition" tehát „márkák közötti verseny"), hanem az azonos védjegyet viselő áruk („intra-brand competition", tehát „márkán belüli verseny") esetén is tilos o EUB megteremtette a közösségi jogkimerülés elvét, és a Közösségen belül lehetővé tette a parallel importot o tagállami védjegyjogok fennállását nem vonta kétségbe, a szabad áru-mozgás megteremtése érdekében azonban korlátozta azok gyakorlását.

AZONOS VÉDJEGYŰ ÚJRACÍMKÉZÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK FELTÉTELEI

• a módosított újracímkézés a védjegy védelmében NEM tiltható meg 1) ha a tiltás burkolt piacfelosztásra irányul 2) ha az újracímkézés nem rontja az áru eredeti állapotát 3) ha az újracímkézés nem rontja a védjegyjogosult jó hírét 4) ha az újracímkézésről előre értesítik a védjegy jogosultját (EUB döntése a Frits-Ballantine és mások ügy kapcsán)

EUB ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT ELVI TÉTELEK A KÖZÖS EREDET TANÁVAL KAPCSOLATBAN (HAG 2. ÜGY)

• a védjegy tulajdonosa jogosult olyan áru importjával szemben tiltakozni, amely hozzájárulása nélkül használt védjegy folytán saját árujával összetéveszthető o a védjegyoltalom célja - a védjegy lényegi funkciójával összhangban - a piaci termék azonosságának és eredetének szavatolása a fogyasztók felé

▪ Centafarm-ügy

• a védjegy valamely termék első forgalomba hozatalával kapcsolatos felhasználására irányul o védelmet biztosít olyan versenytársakkal szemben, akik a védjegy piaci helyzetét és jó hírét saját áruikon való tisztességtelen alkalmazásával aknáznák ki o a nemzeti védjegyjogokra tekintet nélkül lehetővé vált a védjeggyel ellátott termékek szabad kereskedelme a Közösségen belül, azaz, ha egy kereskedő egy tagállamban olcsóbban be tudja szerezni az adott árut, azt szabadon értékesítheti a másik tagállamban ▪ hozzájárul az egyes tagállamok közötti árkülönbségek csökkentéséhez, és a márkás áruk Közösségen belüli kereskedelmének fellendüléséhez • ezután a parallel import megelőzése érdekében egyre gyakoribb lett az átcsomagolás

EUMSZ 118. CIKK

• az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el - a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, - valamint egy uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére

EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZET (EPO)

• szervei: 1) Európai Szabadalmi Hivatal (1977-től) 2) Igazgatótanács • feladata: 1) európai szabadalmak megadása ▪ Igazgatótanács felügyeletével - az Európai Szabadalmi Hivatal látja el 2) fejlesztés, innováció támogatása az európai régióban 3) szabadalmi bejelentések vizsgálata 4) szabadalmi információk publikálása és terjesztése

a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK sz. tanácsi rendelet

▪ Az Európai Unió saját rendszer létrehozásával biztosította az új növényfajtákon biztosított kizárólagos jogoknak a tagállamokra nézve egységes szabályozását, és e célból alkotta meg a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK sz. tanácsi rendeletet. A rendelet alapján közösségi növényfajta-oltalom tárgyát képezheti valamennyi növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, ideértve többek között a nemzetségek és fajok közötti hibrideket is. • a rendelet nem terjed ki az új kitenyésztett állatfajtákra.

III. EPC (Szabadalmi Együttműködési Megállapodás)

▪ Európai Szabadalmi Egyezmény sok mindent átvesz belőle

Védjegyjog sajátos tartalma

▪ FOGALMA: egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására szolgáló, grafikailag ábrázolható megjelölés • LÉNYEGE: védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolása • védjegyjog sajátos tartalma az oltalom terjedelmét határozza meg (mire terjed ki a jog), a védjegy lényegi funkciója pedig a védjegyjog tárgyának, magának a védjegynek a rendeltetését és az abból következő oltalmi követelményeket határozza meg (milyen cselekmény sérti a jogot) • védjegy valamely termék első forgalomba hozatalával kapcsolatos felhasználására irányul, védelmet biztosítva olyan versenytársakkal szemben, akik a védjegy piaci helyzetét és jó hírét saját áruikon való tisztességtelen alkalmazásával aknáznák ki ▪ VÉDJEGYOLTALOM KORLÁTAI • nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja: 1) saját nevét vagy címét; 2) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést; 3) a védjegyet, ha az - különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében - szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére ▪ Centafarm-ügy • a védjegy valamely termék első forgalomba hozatalával kapcsolatos felhasználására irányul o védelmet biztosít olyan versenytársakkal szemben, akik a védjegy piaci helyzetét és jó hírét saját áruikon való tisztességtelen alkalmazásával aknáznák ki o a nemzeti védjegyjogokra tekintet nélkül lehetővé vált a védjeggyel ellátott termékek szabad kereskedelme a Közösségen belül, azaz, ha egy kereskedő egy tagállamban olcsóbban be tudja szerezni az adott árut, azt szabadon értékesítheti a másik tagállamban ▪ hozzájárul az egyes tagállamok közötti árkülönbségek csökkentéséhez, és a márkás áruk Közösségen belüli kereskedelmének fellendüléséhez • ezután a parallel import megelőzése érdekében egyre gyakoribb lett az átcsomagolás

növényfajták védelme

▪ Igény a védelemre: a növényfajták előállítása, termelése és piaci bevezetése élő anyagot érintő, időigényes tevékenység ▪ Oltalmi forma: elsősorban állandóságuk kimutatásának nehézségei miatt aránylag kevés ország teszi lehetővé szabadalmaztatásukat • 1961: egyezmény új növényfajták oltalmáról • 1978. évi felülvizsgálata: UPOV o tagállamai kötelesek új növényfajtákon kizárólagos jogot biztosítani, akár szabadalom, akár más, sui generis jog formájában ▪ Az ESZE kifejezetten kizárta szabályozási köréből az állat- és növényfajtákat, nemzetközi szinten a növényfajták oltalmára 1961-ben külön egyezmény létesült. Ennek 1978-as felülvizsgálata külön uniót hozott létre (UPOV - Union pour la protection des obtentions végétales), amelynek tagjai kötelesek az új növényfajtákra kizárólagos jogot biztosító oltalmat létrehozni. A magyar jogban a növényfajta-oltalom sui generis oltalom, melynek szabályozása a szabadalmi törvényben található. ▪ Az Európai Unió saját rendszer létrehozásával biztosította az új növényfajtákon biztosított kizárólagos jogoknak a tagállamokra nézve egységes szabályozását, és e célból alkotta meg a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK sz. tanácsi rendeletet. A rendelet alapján közösségi növényfajta-oltalom tárgyát képezheti valamennyi növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, ideértve többek között a nemzetségek és fajok közötti hibrideket is. • a rendelet nem terjed ki az új kitenyésztett állatfajtákra. ▪ Nungesser ügy (kukorica)

SZABADALMI JOG sajátos tartalma

▪ az alkotó törekvés jutalmazására irányul ▪ a találmány ipari termékek gyártása és azok első forgalomba hozatala révén való felhasználására vonatkozó kizárólagos jog • Centrafarm ügy ▪ fennállás vs. gyakorlás 1) fennállását el kell ismerni + szabad áruforgalmat korlátozhatja 2) gyakorlása nem ütközhet az uniós versenyjog kartelljogi és a piacuralmi helyzettel való visszaélést tiltó szabályaiba ▪ védjegy vs. szabadalom sajátos tartalma 1) védjegy: a Bíróság a tisztességtelen versennyel szembeni oltalom felől indokolja a védjegyjog tiszteletben tartását 2) szabadalom: a Bíróság közvetlenül a találmány forgalmazásának ellenőrizhetőségében jelöli meg a tiszteletben tartást

összefüggés az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmával

▪ az eredendően territoriális hatályú jogok védelmét a nemzeti törvények külföldiek javára általában csak az irányadó nemzetközi egyezményektől függően biztosítják → belső piac vagy territorialitás? • pl. Phil Collins és EMI ügyek (USA, GBR, Németo., sok térkép, kevés magyarázat): - EUB kimondta, hogy a szerzői és a szomszédos jogok erkölcsi és gazdasági jellegű jogokból állnak, DE a GAZDASÁGI az, ami befolyásolja a Közösségen belüli kereskedelmet → ezek tartoznak az EUMSZ hatálya alá → alkalmazni kell rá az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmát ▪ ezért a belföldi jogban előirányzott védelmet más tagállamok állampolgárai az EUMSZ alapján az illetékes nemzeti bíróságon közvetlenül igényelhetik

IV. PCT (Patent Cooperation Treaty - Szabadalmi Együttműködési Szerződés)

▪ egyetlen nyelven, egy helyen benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalmi (használati mintaoltalmi) eljárás akár valamennyi szerződő államban ▪ 2 szakaszos eljárás

formatervezési minta feltételei

▪ feltétel: új és egyéni jellegű legyen • új: azzal azonos formatervezési minta nem jutott nyilvánosságra azt a napot megelőzően, amelyen a minta, amelyre az oltalmat igénylik, nyilvánosságra jutott vagy a bejelentés napja előtt • egyéni: - bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz - külső jellegzetességeik nem csupán lényegtelen részletekben különböznek

II. TRIPS - megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (Mo., 1998.)

▪ fontos: C) melléklet ▪ megosztott hatáskörben kötötték ▪ uniós jogrend szerves része → ítélkezési gyak. szerint (IATA és ELFAA ügy) ▪ amennyiben lehetséges, a TRIPS-egyezménnyel összhangban lévő értelmezést kell alkalmazni (Merck-ügy) ▪ a technika bármely területén létrehozott, akár termékre, akár eljárásra vonatkozó bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy 1) új 2) feltalálói tevékenységen alapul 3) iparilag alkalmazható ▪ 27. cikk -KIZÁRÁSOK • Tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból - azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni ▪ beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését • feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért történik, mert hasznosítást belső jogszabályok tiltják - az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti eljárásokat - azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem mikroorganizmusok és a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, melyek eltérnek a nem- biológiai és mikrobiológiai eljárásoktól ▪ DE: A Tagok biztosítják a növényfajták oltalmát szabadalommal, vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A WTO Egyezmény hatálybalépését követő négy év elteltével felül kell vizsgálni

a formatervezési minta oltalom korlátai

▪ nem részesülhet oltalomban: ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik

az áruk szabad mozgásának és a szellemi tulajdon védelmének összefüggései

▪ piachoz való hozzáférés és védelem miatti jogi korlátok ütközése miatt merül fel ▪ párhuzamos import problémája • Eltérő árak/költségek a különböző tagállamokban • Bizottság: Christmas Message o a piacokat vagy a beszerzési forrásokat felosztó, vagy egyéb korlátozásokat tartalmazó szabadalmi licenciaszerződések nem ütköznek a 85. cikk kartelltilalmába, mert az ilyen korlátozások a szabadalmas kizárólagos jogának kifejezései, és annak védelmét szolgálják az engedélyes bevonásával • EUB - a szellemi tulajdon tiszteletben tartása és az áruk és szolgáltatások szabad mozgása közti ellentmondás feloldása o különbséget tett a szellemi tulajdon fennállása („existence") és annak gyakorlása („exercise") között ▪ abszolút jogokat tehát a közös piacon tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azok jogosult általi gyakorlását bizonyos esetekben a közös piac megvalósítása céljából korlátozni lehet • párhuzamos import védjegy alapú kizárásának tilalma o pl. Consten és Grundig ügy (másik kártyán) ▪ jogkimerülés elve • Szabad árumozgás a belső piacon, ellenőrzés lehetősége (ld. lentebb) • Consten-Grundig ügy kapcsán EUB ezt is kimondta o a verseny korlátozása nemcsak a különböző védjeggyel ellátott áruk („inter-brand competition", tehát „márkák közötti verseny"), hanem az azonos védjegyet viselő áruk („intrabrand competition", tehát „márkán belüli verseny") esetén is tilos o EUB megteremtette a közösségi jogkimerülés elvét, és a Közösségen belül lehetővé tette a parallel importot o tagállami védjegyjogok fennállását nem vonta kétségbe, a szabad áru-mozgás megteremtése érdekében azonban korlátozta azok gyakorlását.

EUB joggyakorlata a szellemi alkotásokkal kapcsolatban

▪ szellemi tulajdonjognál különbséget kell tenni 2 között: 1) tulajdonjog fennállása (grant, existence) 2) jog gyakorlása (exercise) o belső piaci követelményekhez igazodóan korlátozni lehet ▪ a különböző szellemi tulajdonjogok sajátos tartalmának meghatározása és tiszteletben tartása

SZERVEZETEK

▪ univerzális • általános o pl. Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) (World Intellectual Property Organisation) - ENSZ Genfi székhelyű szervezete, alapító egyezménye 1970-ben lépett hatályba. 184 tagállama van, fő feladata az államközi együttműködés előmozdítása és koordinálása a szellemi tulajdon védelmének területén • speciális o pl. Növényfajták védelme (UPOV) (International Union for the Protection of New Varieties of Plants) ▪ regionális • Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) (European Patent Office) • Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) (Office for Harmonization in the Internal Market) • Közös Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) (Community Plant Variety Office)

szerződések (szerzői jog)

▪ univerzális • általános • speciális ▪ regionális ▪ anyagi és eljárási is • anyagi: sui generis vagy nemzetközi jogegységesítése • eljárási: oltalom megszerzése

o szabadalmazható találmány kritériumai

▪ Új • ha nem tartozik a technika állásához ▪ Feltalálói tevékenységen alapul • a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló ▪ Iparilag alkalmazható • ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható ▪ A technika bármely területére tartozó

o Átcsomagolás kérdésköre/feltételei

▪ átcsomagolás: azonos terméket, azonos védjeggyel, különböző tagállamokban eltérő kiszerelésben hoznak forgalomba, tagállamonként eltérő áron • mi ezzel a probléma? o felléphet-e a védjegyjogosult a hozzájárulásával forgalmazott termék másik tagállamban átcsomagolt módon való továbbértékesítése ellen? ▪ mi az oka erre? • eredeti hozzájárulása nem vonatkozott a védjegyének a termék harmadik személy által önkényesen végzett átcsomagolásán való feltüntetésére • a jogosítatlan harmadik személy által végzett átcsomagolás következtében nem szavatolható az áru eredeti állapota és az eredeti védjegy alkalmazása ilyen esetben jogsértő • válasz: Hoffman-La Roche ügy ▪ A német Hoffmann-La Roche társaság a Valium nevű nyugtatót Németországban drágábban és eltérő mennyiségű tablettát tartalmazó dobozokban forgalmazta, mint Angliában. A német Centrafarm gyógyszerforgalmazó cég az Angliában és az ottani kiszerelésekben vásárolt gyógyszert nagyobb mennyiségeket tartalmazó, új kiszerelésbe csomagolta át és Németországban ezeket forgalmazta, szintén Hoffman-La Roche védjegyével. A védjegyjogosult a 36. cikk alapján importkorlátozást akart érvényesíteni EUB DÖNTÉSE ▪ a jogosult az „essential function" sérelme miatt felléphet szellemi tulajdona védelmében, az EUMSz. 36. cikke alapján EUB ÁLTAL KIMONDOTT ELVI TÉTELEK ▪ a védjegy lényegi funkciója: a védjeggyel ellátott termék eredetének szavatolása ▪ a védjegyjog sajátos tartalma az oltalom terjedelmét határozza meg ▪ a védjegy lényegi funkciója a védjegyjog tárgyának, magának a védjegynek a rendeltetését és az abból következő oltalmi követelményeket határozza meg ▪ a fogyasztónak bizonyosnak kell lennie abban, hogy a vásárolt termék eredeti állapotát a forgalmazása során senki sem befolyásolhatta o tehát: a tagállamok közötti kereskedelem álcázott korlátozása: ha az import ellen átcsomagolásra hivatkozással fellépnek → mikor? → 4 KONJUNKTÍV FELTÉTEL 1) ha a védjegyjogosult forgalmazási rendszere a piac mesterséges felosztásával jár 2) ha az átcsomagolás nem olyan, hogy károsíthatná a termék eredeti állapotát 3) ha a jogosult előzetes értesítést kapott az átcsomagolt termék forgalmazásáról 4) ha az új csomagoláson feltüntetést nyer az átcsomagolás ténye →magyarul ha a fenti 4 feltétel teljesül, akkor jogszerű az átcsomagolás és nem az átcsomagoló átcsomagolása irányul az import ellen, hanem az, hogy nem engedik az importot → tehát csak olyan alapon nem lehet vminek az átcsomagolását megtiltani, ha az a cél, hogy korlátozzák az importot • ezt az EUB többször is megerősítette, pl. Bristol-Myers Squibb v. Paranova ügy