női nemi működés élettan

nő nemi aktus élete bekövetkező változások

- a clitoris megtelik vérrel - a megduzzadt kisajkak meghosszabbítják a hüvelyt - a hüvely vérátáramlása fokozódik - hüvelynyálkahártya transsudációja - a nemi izgalmat hallási, látási, szaglási ingerek erotikus képzetek válthatják ki, illetve a nemi szervek mechanoreceptorainak ingerlése - orgazmus kísérheti, melyet nem követ refrakter periódus

hCG

- glikoproteinek családjába tartozik - elválasztása a terhesség első néhány hetében gyorsan növekszik - megjelenik a vizeletben - 8-10 napos terhesség megállapítható a kimutatásával - a terhesség 10. hete körül éri el a maximumát - a terhesség 120. napjáig csökken a szintje - szerepet játszik abba, hogy a sárgatest adott ideig fennmaradjon - fiúmagzatban elindítja a here tesztoszteron termelését

hPL

-a növekedési hormon és a prolaktin fehérjehormonok családjába tartozik -a legnagyobb mennyiségű placentáris hormon -inzulin-antagonist

szülés megindulásában szerepet játszó tényezők

1. A magzatból az anyába érkező hormonális jelzés: a magzati mellékvese glukokortikoidokat választ el: kortizol 2. A placenta ösztrogénszintézist végez: 17ß-ösztradiolnak szerepe van a szülés megindulásában: fokozza a méhizomzat ingerlékenységét az oxitocin iránt és a nyakcsatorna képlékenységét növeli 3. Emelkedik a méhen belüli prosztaglandinszintézis: PGE2 méhösszehúzódást hoz létre és fokozza a nyakcsatorna képlékenységét 4. Oxitocin feladata: - méhizomzat összehúzódásainak kiváltása - tej kilövellése az emlőből

harmadik szakasz

1. a rekesz, a mellkas és a hasizmok koordinált összehúzódásai 2. a méh összehúzódásaival a hüvelyen keresztül megszületik a magzat/újszülött 3. megszületik a méhlepény 4. tartós méhösszehúzódások megállítják a vérzést

hatásai terhességben

1. endometrium fejlődésének fokozása az embrió táplálása céljából 2. méhizomzat ingerlékenységének csökkentése, a méhösszehúzódások gyakoriságának csökkentése 3. emlők előkészítése a szoptatásra, alveoláris sejtek fejlődésének fokozása 4. emlő növekedése

reproduktív hatásai

1. méhnyálkahártya előkészítése a terhességre 2. méhnyálkahártya szekréciós fázisának beindítása

• A spermiumok eljutását a méhkürtbe több tényező segítheti elő:

1. orgazmus alatt a medence vázizmai és a hüvely simaizomzata ritmikus kontrakciót végeznek (oxitocin, prosztaglandin), 2. illetve a méh izomzata is összehúzódik, 3. az ellazulási fázisok pedig szívóhatással rendelkeznek A mechanoreceptorok ingerlése oxitocin felszabadulást vált ki, amely szerepet játszik a méhizomzat ritmikus összehúzódására, de ez csak az ösztrogénfázisban történik

menopauza okai szakaszai

1. premenopazális időszak (klimaktérium) 2. menopauza 3. posztmenopauzális időszak • a női reproduktív kor a 40 és 50 év közötti időszakik tart • a menstruációs ciklusok szabálytalanokká válnak, egy-egy esedékes vérzés kimarad, majd véglegesen megszűnik Oka: - a petefészek tüszői elfogynak - a maradandó folliculusok gonadotropin érzékenysége csökken - a petefészek működés leáll A hormonszekréció érzékenysége csökken, így az FSH és LH szint megnövekszik Emellett vasomotoros jelenségek is kísérik: arc, nyak és a mellkas felső részének bőrében vasodilatáció, és ezt követően izzadás 2-5 évvel a menopausa után megszűnnek

placenta hormonjai

1. ösztrogének 2. progeszteron 3. humán chorionalis gonadotropin (hCG) 4. humán placentáris laktogén (hPL, humán szomatomammotropin) 5. chorionalis kortikotropin 6. placentaris GnRH 7. humán chorionalis TSH

pubertás

9-11 éves korban kezdődik • FSH szint magas -> tüszőérés • Petefészek hormontermelése, első vérzés • Felgyorsul a növekedés • Kialakul a menstruációs és ovarialis ciklus • A belső és a külső nemi szervek, emlő kifejlődése • Hüvely nyálkahártyája megváltozik: benne tejsavképző baktériumok telepednek meg (savanyú vegyhatás) • Másodlagos nemi jelleg kialakulása: clitoris megnagyobbodik, a kis- és nagy szeméremajakak megnövekszenek, a szeméremdomb területén zsírszövet jelenik meg, nőre jellemző zsírpárnák kialakulása, a csípő szélesedik

szülés első fázisa

A méhizomzat előkészítése a szülésre: • kifejlődnek a méhizomsejtek közötti réskapcsolatok, így képes teljes egészében összehúzódni • oxitocinreceptorok száma nő • a méhizomzat ingerlékenysége fokozódik

méhlepény élettani jelentősége

Anyagkicserélődés biztosítása 1. fontos anyagok átadása a magzatnak 2. magzat által termelt anyagok leadása az anyai vérbe 3. átjutnak rajta: - ionok - ellenanyagok - egyes vírusok - alkohol - gyógyszerek 4. Magzati vérkeringés: - nagyvérkör párhuzamosan van kötve a kisvérkörrel - foramen ovale - tüdők kollabált állapotban vannak - vérnyomás kb. 60 Hgmm, szívfrekvencia kb. 130- 160/min, Hb oxigéntelítettsége kb. 80 %

tüsző fogalma, fejlődése függ

Tüszőnek (folliculus) nevezzük az endokrin sejtek halmazával és bazális membránnal körülvett csírasejtet. • A folliculusok kialakulása és fejlődése az oocyták és az azokat körülvevő szomatikus sejtek folyamatos kölcsönhatásától (hormonok, parakrin peptidek) függ.

• A primer oocytákat fogalma

primitív granulosasejtek veszik körül, ezek együtt alkotják a primordialis tüszőket.

tüszők száma a terhesség alatt

terhesség 8. hete 600 000 éretlen praemeioticus csírasejt (oogonium) terhesség 20. hete az oogoniumok és a belőlük képződőd primer oocyták száma eléri a 6-7 milliót terhesség 20. hete után a csírasejtek száma csökken kb. 400 000 pubertás kezdete ez a szám 200 000

terhesség alatt

• A hormonális változások következtében a mirigyek fejlődésnek indulnak • A prolaktinszekréció fokozódik, amely szükséges az emlők fejlődéséhez, az alveolusok proliferációjához • Az ösztrogén a tejszekréciót gátolja • Progeszteron az alveolusok fejlődésében játszik szerepet

méhizomzat-.....

• A méhizomzat sejtjei között nincsenek réskapcsolatok • Inger hatására helyi összehúzódás következik be • Az izomzaton belül nem terjed tovább • A méhizomzat összehúzódását endogén inhibitor gátolja • Prosztaciklin (PGI2) izomrelaxáló tulajdonságú és a méhből származó peptidek

placenta hormonelválasztása

• A terhesség első heteiben a sárgatest progeszteron elválasztása nélkülözhetetlen (adenohypophysis LH-ja ), ezt követően a sárgatest elsorvad és a placenta veszi át a progeszterontermelést, ez a terhesség 8. hetétől válik jelentőssé • Foeto-placentáris endokrin egység: fontos feladata a terhesség fenntartása, a méhizomzat nyugalmi állapotának fenntartása

tüsző feljlődése

• A tüszők kialakulása a magzati élet 2. trimeszterében kezdődik meg. • A primer oocyták (DNS-tartalom) még a méhen belüli életben megkezdik első meioticus oszlásukat, majd megáll és az ovulációig ebben az állapotban marad ez a oocytaérési inhibitor következménye • Emberben kb. 10 folliculusból álló csapatból egyetlen kiválasztott tüsző gyorsabban fejlődik. • A „besorozás" folyamata során oocyták csoportja növekedésnek indul és differenciálódik, egyszerre indulnak fejlődésnek. Ez FSH hatás következménye. • A domináns tüsző kifejlődése teljessé válik.

emlőmirigy fejlődése

• Az ösztrogéntermelés indítja meg a proliferációt: a vezetékek hosszának növekedését és a többszörös elágazódásoka

tejkillövellés folyamta

• Az újszülött nyelvével ingerli a mamillát • Az alveolusokat körülvevő myoepithelsejtek összehúzódnak és a tejvezetékekbe ürül az alveousok tartalma • A myoepithelsejtek kontrakcióját az oxitocin okozza • az oxitocin elválasztást a mechanoreceptorok ingerlése és pszichés ingerek is kiválthatják • a prolaktinszekréciót csak a mechanikai ingerek váltják ki

progeszteron

• C21-szteroid • Gesztagén hatású hormon • A petefészek sárgatestjében és a méhlepény trophoblastjaiban kerül szekrécióra

idő míg primerből szekunder.......

• Tercier tüsző (antralis tüsző), a tüsző belsejében, a granulosejtek között folyadék gyűlik fel, ösztrogént tartalmaz, illetve a granulosejtek hormonszekrétumait • A primer tüszők kb. 120 nap alatt alakulnak szekunder tüszőkké majd további 70 napig tart míg tercier tüszőkké fejlődnek. • A tercier tüszőből gyorsan fejlődi ki a Graaf-tüsző. 14 nap alatt zajlik le a folyamat. • A Graaf-tüsző belsejében lévő oocyta első meiosisa akkor fejeződik be, amikor a petesejt a teljes érési folyamaton keresztülment. A második redukciós oszlás a spermium behatolása után válik teljessé.

második szakasz

• aktív szakasz • a méhösszehúzódások periódusa • az összehúzódások a nyomás kifejtésével tágítják a nyakcsatornát

tejszekréció szabáylozása

• az emlő felszabadul az ösztrogén gátló hatása alól • magas prolaktinhatás • a prolaktinszekréció fokozódását az emlőbimbó mechanoreceptorainak ingerlése váltja ki, az ingerület a hypothalamusba fut • szükséges a tej rendszeres kiürülése • gátló hormon a dopamin • Magas prolaktinszint gátolja a gonadotropinok elválasztását: nincsenek endometrialis ciklusok (laktációs amenorrhoea), de ovarialis lehet

cervix nyák változásai

• az endocervix mirigyei nyákot választanak el • follicularis fázisban: ösztrogén hatására a nyák mennyisége jelentősen fokozódik, hígabb és elasztikusabb lesz, amely a spermiumok feljutását segíti elő • progeszteron viszkózusabbá teszi a nyákot

nem reproduktív hatásai

• csontképződés fokozása • fehérjeállomány serkentése • anyagcsere növelése • a bőr alatti szövetekben zsír lerakodásának növelése • koleszterin anyagcsere befolyásolása, zsírszövet mennyiségének csökkentése • bőr kollagén szintézisének fokozása

hypothalamus hypophysis tengely

• hypothalamus GnRH elválasztás (epizódikus, 60-100 percenként) • adenohypophysis gonadotropin sejtjei - FSH, LH közvetlenül hatnak a petefészek működésére, a tüszők kiválasztására, a tüszőérésre és a hormonok elválasztására • petefészek hormontermelése

menopauza hatásai

• hőhullámok • bőrszárazság • hüvelyszárazság • hüvelyhám-, és endometrium sorvad • a méh kisebbedik • emlők mirigyszövetének helyét zsírszövet veszi át • depresszió • hangulati instabilitás • szorongás • csontritkulás (csontszövet állományának csökkenése) veszélye nő • arteriosclerosis kockázata nő

ösztrogén reproduktív hatésai

• másodlagos nemi jelleg kialakulása • petesejtek érési folyamatának biztosítása • nemi szervek fejlődésének serkentése, a külső és belső nemi szervek méretének növelése • endometrium mirigyek fejlődésének kialakítása • méhizomzat ingerlékenységének fokozása • emlők növekedésének megindítása • méhnyak híg szekrétumának termelése • hüvelyi savi vegyhatás kialakítása • nemi vágy (libido) fokozása

ösztrogén hatása terhességben

• méhizomzat ingerlékenységének fokozása • az emlők növekedése és a tejtermelő mirigyek növelése • tejszekréció gátlása • prosztaglandinok termelésének fokozása a terhesség végén

nem reproduktív hatás

• termogenetikus hatás

ösztrogén

• Ösztrogénhormonok (ösztron, 17ß-ösztradiol, ösztriol): • C18-szteroidok • A leghatásosabb ösztrogénhormon a 17ß-ösztradiol (E2, estradiol) • Keletkezik a zsírszövetben is • Ösztrogénszintézis bevezető fázisa a thecasejtekben folyik, LDL-receptoraik segítségével hozzájutnak a vér lipoproteinjeihez: C19-szteroidok keletkeznek • Andoszténdion és a tesztoszteron elhagyva a thecasejteket átjutva a lamina basalison bejutnak a granulosasejtekben és bekövetkezik a androgének aromatizálódása • Az FSH stimulálja az androgének átalakulását ösztrogénekké.

endometriális ciklus

• általában 28 napos ciklus • endometrium felépítése: 1. funkcionális réteg: endometrium 2/3-a, ez lökődik le a menstruációkor 2. bazális réteg: a lelökődést követően a felső réteg regenerálódását végzi