Szerz és iparjog

Átvétel (mű szabad felhasználása körében)

Átvétel: idézést meghaladó felhasználás - NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT irodalmi/zenei mű, film RÉSZLETE, vagy KISEBB TERJEDELMŰ ilyen önálló mű - ISKOLAI OKTATÁSI CÉLRA SZEMLÉLTETÉS ÉRDEKÉBEN / TUDOMÁNYOS KUTATÁS CÉLJÁRA - FORRÁS + ott szereplő SZERZŐ megnevezésével átvehető - feltéve, hogy az átvevő művet NEM HASZNÁLJÁK ÜZLETSZERŰEN!

Jogviszonyok szerkezete és fajtái [3]

Életciklus szerint változik a jogviszony jellege: 1. az alkotás létrehozásáig terjedő szakaszban ösztönzés (kötelmi) - relatív szerkezetű jogviszonyok érvényesítése jellemző - szerződéses kapcsolatok alkalmasak leginkább az alkotótevékenység serkentésére (megbízási, kutatási szerződések) 2. létrejött alkotások jogi oltalmának kiépítése - kizárólagos jogi pozíció biztosításával lehet a legcélszerűbben elérni a jogi oltalmat - abszolút szerkezetű jogviszonyok (= szerzői jogi, iparjogvédelmi alapjogviszonyok) - csak a jogosultja meghatározott személy (elsősorban az alkotó) rajta kívül mindenki más elvileg kötelezetti pozícióban van - negatív kötelezettség: az alkotáshoz fűződő érdekek tiszteletben tartása, a jogosulti pozíció megzavarásától való tartózkodás 3. felhasználás, elterjesztés előmozdítása (köt.) - szintén relatív szerkezet - kiadói és más felhasználási szerződések, licencia szerződések

A védjegy oltalmának feltételei

1. Megfeleljen a védjegytv. 1. §-ában meghatározott feltételeknek, és 2. ne álljon fenn (feltétlen vagy viszonylagos) kizáró ok.

Merchandising Kiállítás

- műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosítása - dologi műpéldánok bemutatása bármely nyilvános helyen

Szerzői jog korlátai [3]

a) VÉDELMI IDŐ b) SZABAD FELHASZNÁLÁS ESETEI c) JOGKIMERÜLÉS

Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése [ 3 ]

(EX TUNC - bejelentésre visszamenőleges) a) bejelentést jogerősen elutasítják pl, kutatási díj b) bejelentő a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizette meg - de: újra érv. hely.! c) a bejelentő az oltalomról lemondott

Viszonylagos védjegyoltalmi kizáró okok (példák) KORÁBBI JOG JOGOSULTJÁNAK FELSZÓLALÁSA ALAPJÁN

(KORÁBBI AKADÁLYOZÓ JOG - nem kizáró ok, ha jogosultja hozzájárul!) 0.Azonos áruk, ill szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű megjelölés. (ha a vj még létezik --> megkülönböztetésre való alkalmatlanság miatt feltétlen kizáró ok) 1. A megjelölést a fogyasztók ÖSSZETÉVESZTHETIK korábbi védjeggyel az érintett áruk/szolgáltatások HASONLÓSÁGA/AZONOSSÁGA, valamint a megjelölés és a korábbi védjegy azonossága/hasonlósága miatt (asszociáció is!) 2. ELTÉRŐ áruk/szolgáltatások esetén: belföldön JÓ HÍRNEVET élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét SÉRTENÉ/TISZTESSÉGTELENÜL KIHASZNÁLNÁ 3. A megjelölés MÁSNAK korábbi (különösen névhez, képmáshoz fűződő) SZEMÉLYISÉGI JOGÁT sértené. 4. Megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha annak hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne.

Előadóművészek fogalma

(Római Egyezmény, 1961) - a színészek, - énekesek, - zenészek, - táncosok és - más olyan személyek, akik irodalmi v. művészeti műveket megjelenítenek, énekelnek, elmondanak, szavalnak, eljátszanak v. bármely más módon előadnak Előadóművész "csupán" közvetíti, reprodukálja, életre hívja a művet, mégis jelentős a személye.

A szerzői jogi védelem keletkezése

- A MŰ LÉTREJÖTTÉTŐL KEZDVE automatikusan illetik meg a szerzőt (személyiségi és vagyoni jogok összessége). - nem feltétele, h a művet bármely hatósághoz bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék - önkéntes műnyilvántartásba vétel kérhető SzTNH->tanusítvány (szerzői minőség bizonyítását megkönnyíti)

Jogkimerülés [Szj. korlátai]

- A terjesztési jog egyik részjogosítványához, a műpéldány vagy másolat tulajdonjogának átruházásához kapcsolódik (antikváriumok) - Indoka: a szerzői kizárólagos jog ne akadályozza a művek további jogszerű kereskedelmét - ha egy EGT-államban a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával forgalomba hozta, a forgalomba hozott példány tekintetében a szerzői vagyoni engedélyezési jog a további tulajdonátruházások tekintetében már nem gyakorolható (bérbeadás, haszonkölcsönbe adás és behozatal joga kivételével) ---> az első tulajdon-átruházással a jog „kimerül"

Szabadalmi jv tartalma

- Feltaláló - a találmány megalkotója/aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepel -->találmánybitorlás - Szabadalom - feltalálót/jogutódját illeti meg - Szolgálati találmány - Alkalmazotti találmány

Átdolgozás/feldolgozás/fordítás

- egyéni, eredeti jelleg szükséges a védelemhez - eredeti mű szerzőjének engedéle szükséges - a felhasználáshoz szükséges: *az eredeti mű szerzőjének és *a származékos mű szerzőjének az engedélye is

A szabadalmas jogai és kötelezettségei/a szabadalmi jv tartalma (csak felsorolás)

0)Legfontosabb joga: SZABADALMI IGÉNY, vagyis, hogy a találmányra ő szerezze meg a szabadalmat. FELTALÁLÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI !forgalomképtelenek! a) NÉVJOG, feltalálói minőség elismeréséhez való jog - a feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék - mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri b) nyilvánosságra hozatali jog - a szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni! VAGYONI JOGAI: 1. kizárólagos hasznosítás joga 2. hasznosítási jog átengedése (licencia szerződés) 3. szabadalom átruházása/megterhelése KÖTELEZETTSÉGEI: 1. bejelentési, kutatási és fenntartási díj fizetése 2. hasznosítás - kényszerengedély

Filmelőállítók védelme CSAK KIZÁRÓLAGOS ENGEDÉLYEZÉSI

0. Főszabály: producer megfilmesítési szerződéssel a szerzői vagyoni jogok jogosultjává válik ->szerzői művek védelme CSAK akkor alkalmazható a szomszédjogi szabályozás, ha NEM minősül SZERZŐI JOGI MŰNEK a film (nincs egyéni, eredeti jelleg. pl. egy műszaki munkafolyamat lépéseit szolgai hűséggel rögzítő film) Vagyoni jogok: kizárólagos engedélyezés a díjazás vélelme mellett - többszörözés - terjesztés, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is - lehívásra hozzáférhetővé tétel Védelmi idő: - az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított 50 évig, v. a film elkészítését követő év első napjától számított 50 évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet

Az előadóművészek védelme

0. Megilleti: - névjog, *együttes esetében az együttes, valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki ez a jog - teljesítménye integritásához való jog 1. Kizárólagos engedélyezési jogok: HOZZÁJÁRULÁSA szükséges: a) rögzítetlen előadását - rögzítsék - nyilvánossághoz közvetítsék (kivéve ha már maga is sugárzott előadás) b) rögzített előadását - többszörözzék - terjesszék - úgy tegyék a nyilv. számára hozzáférhetővé, hogy a nyilv. tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg (lehívásra hozzáférhetővé tétel) c) hangfelvétel nyilvános haszonkölcsönbe v. bérbeadása esetén DÍJAZÁS illeti meg (a fenti felhasználásokért). 2. eng.jog nélküli díjazás igények - hangfelvételen rögzített előadás sugárzása - rögzített előadás nyilvánossághoz közvetítése - sugárzott műsor egyidejű vezetékes továbbközv. - üres-hordozó jogdíj - video- és hangfelvételbérlet jogdíja 3. NÉV FELTÜNTETÉSE (a fenti esetekben). 4. SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGÁT SÉRTI előadásának eltorzítása/megcsonkítása/megváltoztatása/visszaélés, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes. 5. Védelmi idő - forgalomba került hangfelvételen rögzített előadások -- 70év (első forg.ba hozataltól) - nem rögzített/forgalomba nem hozott hangfelvétel/hangfelv.től eltérő rögzítés -- 50év

A kereskedelmi név fogalma és védelme (csak felsorolás)

0. Olyan verbális azonosító, amely képes viselőjének azonosítására, és egyben a hasonló jogalanyoktól való megkülönböztetésre (szintén vállalat- és árujelző) 1. Vállalat (szervezet), ill. áru/szolgáltatás megjelölésére használt elnevezés, ami lehet családi név is. 2. Lehetőségek a védelem terén: a) védjegyként b) cégnévként c) Tpmt. alapján d) Ptk. névvédelmi rendelkezései alapján - személyiségi jog körében - jogi személyek nevének védelme körében (névkizárólagosság/névszabatosság/névvalódiság

A szerzői jogi védelmi idő

1. A SZERZŐ ÉLETÉBEN + halálától számított 70 éven át (halálát követő év első napjától; p.m.a.). 2. Közös mű: utoljára elhunyt szerző halálát követő év első napjától 3. Együttesen létrehozott mű: első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától 4. Több részben nyilvánosságra hozott mű: részenként kell számítani 5. Szerző személye nem állapítható meg: első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától 6. Hátrahagyott művek - 25év - a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki *a védelmi idő v. ismeretlen szerző esetén a mű megalkotásától számított 70 év lejártát követően *jogszerűen nyilvánosságra hoz *valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet *időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 25 év 7. Védelmi idő lejár-> KÖZKINCS

A kényszerengedély közös szabályai (szabadalmi jv. korlátai)

1. A kérelmezőnek IGAZOLNIA KELL, hogy a) ke. adásának feltételei fennállnak, b) a szabadalmas önként ésszerű időn belül sem volt hajlandó engedélyt adni c) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. 2. TERJEDELMÉT/IDŐTARTAMÁT bíróság állapítja meg (sosem lehet kizárólagos jog!). 3. Szabadalmasnak megfelelő DÍJ jár érte.

Együttesen létrehozott művek (def., jogállás)

1. A megalkotásban együttműködő szerzők hozzájárulásai oly módon egyesülnek, hogy nem lehet az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. 2. Szerzők JOGUTÓDJA: az a term./jogi személy, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt saját nevében nyilvánosságra hozta. pl: összetett szoftver, film, nemzeti szabványok (ilyen művé történő minősítés nem a szerzők elhatározásától függ)

A szabad felhasználás általános szabályai [a szerzői jog korlátja]

1. A nyilv.-ra hozott (!) művek DÍJTALANUL és a SZERZŐ ENGEDÉLYE NÉLKÜL felhasználhatók JOGSZABÁLY alapján. 2. A szabad felh. annyiban megengedett/díjtalan, amennyiben (3LÉPCSŐS TESZT) - nem sérelmes a mű rendes felhasználására és - nem károsítja indokolatlanul a szerző jogos érdekeit, - nem irányul a szabad felh. rendeltetésével össze nem férő célra. - megfelel a tisztesség követelményeinek.

A szerzőség fogalma [szerzői jog jogosultja]

1. A szerzői jog azt illeti, aki a művet MEGALKOTTA. (szerzői jogvédelem alatt áll az átdolgozás/feldolgozás/fordítás is, ha annak egyéni, eredeti jellege van) 2. Ha név nélkül/felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig azt illeti, aki először NYILVÁNOSSÁGRA HOZTA. 3. Kivételesen NEM TERMÉSZETES SZEMÉLYT is megillethet: - együttesen létrehozott mű esetén, - munkáltató (30. §) 4. Kivételes esetben ÁTRUHÁZHATÓ.

A szerzői jog és az iparjogvédelem a magyar jogban

1. A szerzői jog és az iparjogvédelem a polgári jog viszonylag önálló és sajátos területe Szellemi tulajdonjog az átfogó kategória (szellemi alkotások+egyéb oltalmi tárgyak védelme) - kódexen kívüli szabályozás - jogviszony sajátos tárgya - jogviszonyait az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi- absz. szerkezetű jv. *de nincs olyan kizárólagosság, mint a dologi jognál - külső komplexitás elve is érvényesül

A védjegyoltalom megszűnése

1. Az oltalmi idő megújítás nélkül LEJÁRT - az oltalmi idő lejártát követő napon 2. A védjegyjogosult az oltalomról LEMONDOTT - a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban, 3. A védjegyet TÖRÖLTÉK - keletkezésére visszaható hatállyal MEGADÁSÁT KÖVETŐEN bekövetkező körülmény hatására az oltalom már nem tartható fenn 4. a védjegyjogosult a védjegy TÉNYLEGES HASZNÁLATÁT ELMULASZTOTTA - lajstromozástól számított 5éven belül nem kezdi meg a védjegy tényleges használatát - a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, v. - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal 5. a védjegy ELVESZTETTE MEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÉPESSÉGÉT v. MEGTÉVESZTŐVÉ VÁLT - a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, v. - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal 6. a védjegyjogosult jogi személy JOGUTÓD NÉLKÜL MEGSZŰNT - a megszűnés napjára visszaható hatállyal

A szabadalom megadásához vezető lépések (csak vázlatosan)

1. Bejelentés - [FT/jogutódja kezdeményezheti] 2. Adatközlés (SZTNH hivatalos lapjában: Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő) 3. Bejelentés benyújtását követő vizsgálat (esetleges hp.) 4. Alaki vizsgálat (esetleges hp.) 5. Újdonságkutatás 6. Közzététel (bejelentéstől számított 18 hó elteltével) 7. Újdonságkutatási jelentés közlése (8. Érdemi vizsgálat külön kérelemre) 9. Szabadalom megadása vagy a bejelentés elutasítása

Az előhasználat [szabadalmi jv. korlátai]

1. Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napját megelőzően (!) kezdte meg a találmány tárgyának - belföldön - jóhiszeműen - gazdasági tevékenység körében történő - előállítását/használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. 2. Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom az előállításnak/használatnak/előkészületnek az elsőbbség napján fennálló mértékéig HATÁLYTALAN. Érdekes kérdés ebben az esetben az újdonság kritériuma.

Szerzőtársak közös művei (def., jogállás)

1. Ha a közös mű részei nem használhatók fel önállóan. 2. SZERZŐI JOG: EGYÜTTESEN és (kétség esetén) EGYENLŐ ARÁNYBAN illeti meg a szerzőtársakat. 3. Szerzői jog MEGSÉRTÉSE ellen: bármelyikük önállóan felléphet! Pl.: több kutató által jegyzett tudományos publikáció, ahol a közös alkotási folyamat egységesen az egész műre vonatkozik.

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szerzői mű

1. Ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége, eltérő megállapodás hiányában a mű ÁTADÁSÁVAL (mely egyben nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak is minősül) - a szerzői vagyoni (!) jogokat - a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg (az ő jogutódjára is átszállnak). 2. Szerzőt megfelelő DÍJAZÁS illeti meg, ha - a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad; - a vagyoni jogokat másra átruházza.

A szabadalmi oltalom KELETKEZÉSE HATÓSÁGI ELJ LEFOLYT SZÜKSÉGES !KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI AKTUS KELETKEZTETI!

1. IDEIGLENES!: a bejelentés KÖZZÉTÉTELÉVEL keletkezik (SZTNH hivatalos lapjában), és hatálya visszahat a bejelentés napjára. 2. VÉGLEGES!: szabadalom megadásával (+ szabadalom megadásához vezető lépések) - SZNTH határozata ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, de a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadható, nemperes eljárásban.

Példák a szerzői mű szabad felhasználására

1. Idézés 2. Átvétel 3. Magán/Intézményi célú másolás 4. Nyilvánosan tartott előadások, politikai beszédek részleteinek szabad felhasználása 5. Cikkek és műsorok átvétele a sajtó világában 6. Előadás 7. Ideiglenes többszörözés (8). Bizonyítási célú felh. (bírósági/közig. elj.-ban) (9). OGY törvényhozási feladatát szolgáló felh.

Nyilvános előadás fogalma (szerző vagyoni jogai körében)

A mű érzékelhetővé tétele JELENLÉVŐK számára. Olyan helyen amely - a nyilvánosság számára hozzáférhető vagy - ahol ismerősi körön kívüli személyek is megjelenhetnek.

A kereskedelmi név védelme a Ptk. névvédelemre vonatkozó rendelkezései alapján

1. Irodalmi/művészeti/tudományos/közéleti szerepléssel járó tevékenységet FELVETT NÉVVEL is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekeinek sérelmével. 2. Ha a felvett név összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az ÉRINTETT KÉRELMÉRE a név e tev. gyakorlása során MEGKÜLÖNBÖZTETŐ TOLDÁSSAL/ELHAGYÁSSAL használható. + Jogi személy nevének általános védelme

Nem tartoznak az Szjt. védelme alá (kivételek a szerzői alkotások alól)

1. Jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok (JSZ; közjogi szerv.szab. eszközök; BH/HH; hatósági/más hivatalos közlemények és ügyiratok; JSZ-al kötelezővé tett szabványok, stb.) <->szabad hozzáférés 2. A sajtótermékek közleményeinek aapjául szolgáló információk - tények, események, napi hírek 3. ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet ÖNMAGÁBAN (,,csak a formába öltött gondolat") 4. folklór kifejeződései - szerzők beazonosíthatósága lehetetlen (kivéve a népművészeti ihletésű, egyéni eredeti jellegű mű szerzője)

Hasznosításra irányuló szerződések általános szabályai

1. Jogátruházási szerződés 2. Licencia szerződés (felhasználási/hasznosítási/használati) - visszterhesség vélelme 3. Díjazási szerződés - kizárólag a szolgálati viszonyban alkotott művekre, alkotásokra vonatkozik - találmányi/mintaoltalmi ~ 2. LIcenciaszerződések (ki kell térni) - Felhasználási: *idő: korlátozható valamely időtartamra korlátozás hiányában: műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik *terület: korlátozható, korlátozás hiányában: MO. területe *fhasz mód: korlátozható vmely felhasználási mód ha nem jelöli meg: a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra korlátozódik * fhasz mérték: korlátozható meghatározott mértékre, ha nem határozza meg: a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási mértékre korlátozódik *kizárólagosság: NEM *átengedhetőség 3. személynek: NEM * kötelező írásba foglalás *bestseller klauzula: (speciális szabály a bírói úton történő szerződésmódosításra: a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség *életmű szerződés: érvénytelen *speciális szabály a szerződés megszűnésére - a szerződésben megállapított idő elteltével a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével ha a védelmi idő eltelt ha egyoldalúan felmondásra kerül sor

A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga Szt. fordított logika alapján közelít

1. Kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. 2.Bárkivel szembenfelléphet, aki engedélye nélkül a) a találmány tárgyát képező TERMÉKET: előállítja/használja, forgalomba hozza/forgalomba hozatalra ajánlja, v. ilyen célból az országba behozza/raktáron tartja b) a találmány tárgyát képező ELJÁRÁST: használja/használatra ajánlja (ha tud róla, hogy engedély nélkül nem használható) c) a találmány tárgyát képező ELJÁRÁSSAL KÖZVETLENÜL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKET: előállítja/használja/forg. hozza/forg.hoz. ajánlja, v. ilyen célból az országba behozza/raktáron tartja d) a találmány LÉNYEGES ELEMÉVEL KAPCSOLATOS DOLGOT ad át vagy ajánl fel a találmány megvalósítása céljából, hasznosításra nem jogosult személynek

Védjegy funkciói ált. igaz a váll.- és árujelzők funkcióira is

1. MEGKÜLÖNBÖZTETÉS-individualizálás 2. azonosítás, tájékoztatás 3. minőség jelzés 4. reklámozás (5.) tisztességes verseny, fogyvédelem

A név feltüntetése [szerzői személyiségi jog]

1. Megilleti a jog, hogy művén/művére vonatkozó közleményen SZERZŐKÉNT FELTÜNTESSÉK (a felhasználás és a közlemény jellegétől függően). - Műve részletének átvétele/idézése/ismertetése esetén is. --> felhasználó számára kötelezettség 2. Átdolgozás/feldolgozás/fordítás: az EREDETI SZERZŐT is! 3. Név nélkül / álnéven is nyilvánosságra hozhatja.

FELTÉTLEN (absz.) védjegyoltalmi kizáró okok HIVATALBÓL

1. NEM ALKALMAS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE (kül., ha kizárólag olyan jelekből/adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru/szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási/teljesítési ideje, ill. egyéb jellemzője megjelölésére használhatnak, vagy amelyet az általános nyelvhasználatban / üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak) KIVÉVE ha használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet 2. KIZÁRÓLAG OLYAN FORMÁBÓL ÁLL, amely: - az áru jellegéből következik - a célzott műszaki hatás eléréshez szükséges, ill. - az áru értékének a lényegét hordozza 3. KÖZRENDBE / KÖZERKÖLCSBE ütközik 4. ALKALMAS A FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSÉRE (fajta/minőség/földrajzi származás/stb. tekintetében) 5. ROSSZHISZEMŰEN jelentették be lajstromozásra 6. kizárólag állami feségjelből/nemzközi szervezetet megillető jelzésből áll, közérdekű kitüntetés, címer, jelvény 7. kizárólag vmely vallási/egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll 8. lajstromozott földrajzi árujelzőből áll/ azt tartalmazza

Nyilvánossághoz közvetítés (szerző vagyoni jogai körében) felhasználási módjai: 1. sugárzás 2. tvben sugárzásnak minősített nyilvánossághoz közvetítés 3. lehívásra hozzáférhetővé tétel

1. SUGÁRZÁS: a mű érzékelhetővé tétele TÁVOLLÉVŐK számára (hangoknak, hangoknak és képeknek, ill. ezek technikai megjelenítésének) vezeték vagy más hasonló eszköz NÉLKÜLI átvitelével. 2. MÁSKÉNT: különösen a nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tétel, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg 3. TOVÁBBKÖZVETÍTÉS

Átdolgozás joga (szerző vagyoni jogai körében)

A mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképp az eredeti műből származó (tehát szamázékos) más mű jön létre. (különösen a mű fordítása, színpadi/zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, filmalkotás átdolgozása)

A szerzői jogok a vagyoni forgalomban

1. SZEMÉLYISÉGI JOGOK: nem ruházhatók át, nem szállhatnak át, nem lehet lemondani róluk 2. VAGYONI JOGOK: ue., de: a) örökölhetők / halál esetére rendelkezni lehet róluk b) örökléssel megszerző személyek egymás javára rendelkezhetnek azokról c) Szjt.-ben meghatározott esetben és feltételekkel átszállnak és átruházhatók !!!-->ezért a szerzői művek hasznosítása elsőődlegesen engedélyezés útján történik (licenciaszerződés) keretében!!!

Lemondás a szabadalmi oltalomról [szabadalmi oltalom megszűnése]

1. SZTNH-hoz intézett (bejegyzett bejelentő/szabadalmas általi) ÍRÁSBELI NYILATKOZATTAL (egyes igénypontokról is lehet). 2. Lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya! 3. Ha más személy jogát érinti, a lemondás főszabályként csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

A szabadalmi licenciaszerződés

1. Szabadalmas ENGEDÉLYT ad a találmány hasznosítására, a hasznosító köteles DÍJAT FIZETNI. (diszpozitív szabályok!) 2. Szabadalmas köteles HELYTÁLLNI: a) kvázi JOGSZAVATOSSÁG: 3-ik személynek nincs a találmányra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza/korlátozza b) kvázi KELLÉKSZAVATOSSÁG: találmány műszakilag megvalósítható 3. Csak kifejezett kikötés esetén ad KIZÁRÓLAGOS JOGOT. Ha kizárólagos, attól még a szabadalmas maga is hasznosíthatja (kivéve ha kizárták). 4. 3-ik személyre átruházni/további engedélyt adni - csak ha a szabadalmas megengedte. 5. Szabadalom FENNTARTÁSÁRÓL a szabadalmas köteles gondoskodni.

A szerzői személyiségi jogok gyakorlása (ki léphet fel?)

1. Személyiségi jog megsértése miatt a szerző HALÁLA UTÁN felléphet a) VÉDELMI IDŐN BELÜL: - akit a szerző (ir./tud./műv.) hagyatékának kezelésével MEGBÍZOTT - hiányában (vagy ha nem intézkedik), aki a szerzői vagyoni jogokat ÖRÖKLÉS jogcímén megszerezte b) VÉDELMI IDŐN TÚL: a szerző emlékének megsértése miatt (olyan magatartás ellen, ami a védelmi időn belül sértené a szerző nevének feltüntetéséhez való jogot) - érintett KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZET / SZERZŐI ÉRDEK-KÉPV. SZERVEZET 2. FELHASZNÁLÓ is felléphet meghatározott személyiségi jogok tekintetében, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésen hozzájárult.

A mű nyilvánosságra hozatala (mint szerzői személyiségi jog)

1. Szerző határoz róla, hogy nyilv.-ra hozható-e a műve (engedély). 2. Nyilv.hoz. előtt a mű lényeges tartalmáról csak a szerző engedélyével adható a nyilvánosságnak tájékoztatás. 3. Szerző HALÁLA után fellelt művet (a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozata vagy más ellenkező bizonyítás hiányában) úgy kell tekinteni, hogy azt a szerző NYILVÁNOSSÁGRA hozatalra szánta. 4. A szerző az engedélyt - alapos okból, - írásban visszavonhatja, ill. a mű további felhasználását megtilthatja, de - köteles (biztosítékot adni) a nyilatkozatig felmerült kár megtértésére.

Védelem tárgya: a szerzői mű (alkotások) Szjt 1§

1. Szerzői jogi védelem alatt állnak az IRODALMI, TUDOMÁNYOS és MŰVÉSZETI alkotások [művek]. (minden alkotás, létrejötténél fogva! függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezi-e. pl.: irodalmi mű, nyilvánosan tartott beszéd, színmű, zenemű, filmalkotás, stb.) 2. A szerzői jogi védelem a művet a szerző - szellemi tevékenységéből fakadó, - EGYÉNI, eredeti jellege alapján illeti meg. (szubj. újdonság) 3. NEM FÜGG mennyiségi/minőségi/esztétikai jellemzőktől vagy színvonalára vonatkozó értékítélettől.

A gyűjteményes mű [NEM valódi többszerzős mű]

1. Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha TARTALMÁNAK összeválogatása/elrendezése/szerkesztése EGYÉNI, EREDETI JELLEGŰ. 2. Akkor is, ha egyes részei nem részesül(het)nek szerzői jogi védelemben. 3. A gyűjtemény egészére a szerzői jog a SZERKESZTŐT illeti - de ez nem érinti a felvett művek EGYES SZERZŐINEK önálló jogait!

A szabadalmi jogviszony korlátai (csak felsorolás)

1. TERJEDELME (az igénypontok határozzák meg) 2. KIFEJEZETT (szűkebb értelemben vett) korlátok: - előhasználat - továbbhasználat - tranziteszközök - kényszerengedély (haszn.elm./gátló szab.) 3. TÁGABB ÉRTELEMBEN - kivételek a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alól - a kiz.haszn. jog kimerülése

Összekapcsolt művek (def., szerzői jogok) [szerzőség fogalma]

1. Több szerző közös műve, melynek részei önállóan is felhasználhatók. 2. SZERZŐI JOG: - saját rész tekintetében önállóan (!) gyakorolható - a közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének (!) hozzájárulása szükséges - közös mű egésze tekintetében bekövetkező jogsértés miatt bármely rész szerzője önállóan felléphet

A mű felhasználásának Szjt-ben nevesített esetei (felsorolás)- példálózó [7]

1. Többszörözés 2. Terjesztés 3. Nyilvános előadás 4. Nyilvánossághoz közvetítés (sugárzással/más módon) 5. Átdolgozás 6. Merchandising 7. Kiállítás

A védjegy fogalma (pozitív kritériumai) [2]

1. Védjegyoltalomban részesíhető minden - GRAFIKAILAG ÁBRÁZOLHATÓ MEGJELÖLÉS, amely - alkalmas arra, h valamely ÁRUT/SZOLGÁLTATÁST - MEGKÜLÖNBÖZTESSEN mások áruitól ill. szolgáltatásaitól. 2. Ilyen megjelölés lehet különösen - szó, szóösszetétel - betű, szám - ábra, kép - sík- vagy térbeli alakzat (ideértve az áru/csomagolás formáját) - szín, színösszetétel, fényjel, hologram - hang - EZEN MEGJELÖLÉSEK ÖSSZETÉTELE (!). - illat NEM !!!Azonosításra alkalmas megjelölést részesíti védelemben, NEM magát a terméket!!! A) Grafikai ábrázolhatóság - megjelölés akkor tekinthető grafikailag ábrázolhatónak, ha az ábrázolás világos, pontos, érthető, tartós és tényszerű (hangvédjegy, színvédjegy, 3dimenziós védjegy is lehetséges) B) Megkülönböztető képesség - NEM, ha a fogyasztó az alapján nem tudja BEAZONOSÍTANI, h az adott termék/szolg. mely piaci szereplőhöz kötődik (pl. KIZÁRÓLAG árú fajtájára/minőségére/mennyiségére/földrajzi származására utal)

Franchise (jogbérleti) szerződés

1. elnevezés: - az eddigi kísérletek magyar elnevezésre: átadásvétel, névjoglás, üzletlánc-szerződés, know-how lízing, rendszerlicencia, kölcsön fortély... - a szabályozás célja a kisebb méretű franchise társaságok együttműködésének segítése, a franchise valójában NEM jogbérlet, annál sokkal komplexebb - franchising alatt a teljes üzleti rendszert értik, amelynek egyik eleme a franchise 2. FOGALMA a ptk alapján: - a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó *felhasználási, hasznosítási v. használati jogok engedélyezésére köteles - a jogbérletbe vevő *termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával v. használatával történő előállítására, *saját nevében és javára történő értékesítésére és *díj fizetésére köteles Jogok és kötelezettségek a jogviszonyban: - a jogbérletbe adó részéről: *a szerzői, iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása *ellátási kötelezettség *jóhírnév megóvása *az előállítással, az értékesítéssel és az előállított, értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban megilleti az utasítás, ellenőrzés joga - a jogbérletbe vevő részéről: *köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet és a *jóhírnévet megóvni *kötelezettség a használatra, tehát NEM JOGOT szerez 3. ALAPTÍPUSAI a franchisee (franchise átvevő) főkötelezettségei alapján: [3] - szolgáltatási: a franchisee NEM FORGALMAZ terméket, hanem a franchisor (franchise átadó) kereskedelmi neve alatt a megállapodás szerint szolgáltatást nyújtja - értékesítési: a franchisee a franchisor kereskedelmi neve alatt terméket FORGALMAZ - termelési: a franchisee a franchisor kereskedelmi neve alatt olyan terméket forgalmaz, amelyet maga állít elő (FORG. + ELŐÁLLÍT) 4. struktúrája szempontjából elkülöníthető: - alárendeltségi franchise: a franchisee a franchisor érdekének megfelelően, a kapott utasítások szerint, ellenőrzés mellett jár el - partnerségi franchise: a franchisee és a franchisor között horizontális kapcsolat van - master franchise: a franchisee jogosult alfranchise létesítésére, az alfranchise szempontjából ő a franchisor

Know how megsértése alóli kivételek eddig 2, most jelentősen bővül

1. párhuzamos fejlesztés 2. jóhiszemű és tisztességes visszafejtés 3. a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása 4. a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt, 5. ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik, 6. üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé

A szerző vagyoni jogainak általános szabályai

1. ÁLT. SZAB. (generálklauzula): A szerzőnek kizárólagos joga van - a mű egészének/azonosítható részének anyagi/nem anyagi formában történő bármilyen FELHASZNÁLÁSÁRA, és - minden egyes felhasználás ENGEDÉLYEZÉSÉRE (főszabály: felhasználási szerződéssel). (+ mű sajátos címének felh. és eng.; + műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi haszn. és eng.) 2. Főszabály: DÍJAZÁS illeti meg (kapcsolódó bevétellel arányos).

Az újdonság [szabadalmaztatható találmány fogalmi eleme] - obj. ismérv

1. Új a találmány, ha NEM TARTOZIK A TECHNIKA ÁLLÁSÁHOZ. (Sehol nem volt ismert korábban) 2. Technika állásához tartozik mindaz, ami az ELSŐBBSÉG IDŐPONTJA (bejelentés benyújtásának napja) ELŐTT írásbeli közlés/szóbeli ismertetés/gyakorlatbavétel útján/bármely más módon BÁRKI számára hozzáférhetővé vált. 2. Kivétel (pl.): - anyag (vegyület) vagy keverék alkalmazása emberi vagy állati test kezelésére, ha az ilyen eljárásban/módon való alkalmazása nem tartozik a technika állásához - találmánynak az elsőbbség időpontját megelőző legfeljebb 6 hónappal történő nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel/jogelődjével szemben elkövetett jogsértés eredménye

A kizárólagos hasznosítási jog kimerülése (jogkimerülés)

A kiz. haszn. joga nem terjed ki a szabadalmas által / hozzájárulásával az EGT területén forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos első kereskedelmi értékesítést követő további cselekményekre, KIVÉVE: - ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.

Terjesztés (szerző vagyoni jogai körében)

A mű eredeti/többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele - forgalomba hozatallal, vagy - forgalomba hozatalra való felkínálással - haszonkölcsönbe adással. pl:átruházás, bérbeadás, import stb.

Tranziteszközök [szabadalmi jv. korlátai]

A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén (!) - nem érvényesül az ország területén átmenő közlekedési/szállítási eszközök, továbbá az olyan külföldi áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba - nemzk. kereskedelmet bénító hatással járna

A mű egységének védelme (mint szerzői személyiségi jog)

A szerző szem.f.jogát sérti művének megcsonkítása, eltorzítása más olyan megváltoztatása, vagy a művel való visszaélés, amely -› a szerző becsületére/hírnevére sérelmes. - jogsértés történhet közvetlen/közvetett módon - fizikai és szellemi egységet is védi

A szerző személyhez fűződő jogai (felsorolás) [3]

A szerzői jogi jogviszony tartalmát a benne foglalt jogok teszik ki. A benne foglalt jogok alapján elkülöníthetünk személyhez fűződő és vagyoni jogokat 1. A nyilvánosságra hozatal joga 2. A névjog 3. A mű integritásához fűződő jog / mű egységének védelme Személyhez fűződő jogok FORGALOMKÉPTELENEK. A szerző személyiségét a műhöz való viszonyában védeik --> elválaszthatatllanok a szerzőtől. Átruházás/lemondás kizárt.

Engedélyezési jog nélküli díjigények [5]

A szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna a) „Üres-hordozó" jogdíj b) Reprográfiai jogdíj c) Video- és hangfelvételbérlet jogdíja d) Nyilvános haszonkölcsönbe adásra tekintettel fennálló jogdíj (ird., kotta) e) Követő jog képző- v. iparművészeti alkotásoknál

A szabadalom átruházása (átszállása, megterhelése)

A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok a szabadalmas személyiségi jogai kivételével (!) - ÁTSZÁLLHATNAK - ÁTRUHÁZHATÓK - MEGTERHELHETŐK. Jogátruházás ptk-beli szabályai szerint

A végleges szabadalmi oltalom megszűnése [4]

A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha - az oltalmi idő lejár [lejártát követő napon]; BEJELENTÉSTŐL számított 20 év - kiegészíthető - a szabadalmas a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizette meg [a türelmi idő lejártát követő napon] (de: újra érv. hely.!); - a szabadalmas az oltalomról lemondott [a lemondás beérkeztét követő napon/általa megjelölt korábbi napon]; - szabadalmat megsemmisítették [ex tunc - bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal].

Másolat készítése (mű szabad felhasználása körében)

A) Magáncélú 1. Természetes személy, - MAGÁNCÉLRA, - ha az a JÖVEDELEMSZERZÉST/-FOKOZÁST MÉG KÖZVETVE SEM SZOLGÁLJA. 2. Teljes könyv/napilap/folyóirat csak KÉZÍRÁSSAL/ÍRÓGÉPPEL. 3. NEM: szoftverről/építészeti műről/műszaki létesítményről/kottáról/digitális adatbázisról B) Intézményi - közművelődés elősegítésének elve - JÖVEDELEMSZERZÉST/-FOKOZÁST MÉG KÖZVETVE SEM SZOLGÁLJA. - célhozkötöttség --> cél lehet: tudományos kutatás/archiválás/ nyilvános könyvtári ellátás stb.

Szerzőség fogalma (csak felsorolás)

A) a szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta - gép/állat/mecénás/befektető NEM - életkortól független - származékosan (pl. munkaviszonyban) létrehozott művek eestében más is lehet - átruházás vagyoni jogok kapcsán

A szerzői joggal szomszédos jogi jogosultak (felsorolás)

A)Szomszédosjogi védelem 1. Előadóművészek 2. Hangfelvétel-előállítók 3. Rádió- és televízó-szervezetek 4. Filmelőállítók B) Egyéb 5. Adatbázis előállítók védelme A+B= kapcsolódó jogi védelem a) teljesítményük közvetlenül nem tekinthető alkotótevékenységnek, mégis JELENTŐSEK: - a művek felhasználása (így pl. a rögzítés/terjesztés/sugárzás/előadás) során --> ennek következtében védelmük indokolt b) szerzői jogok védelmével PÁRHUZAMOSAN érvényesül c) kizárólagos engedélyezési jogok NEM BÁRMILYEN felhasználásra, hanem csak a tv-ben konkrétan felsoroltakra állnak fenn + másodlagos felhasználáshoz kapcsolódó díjigények illetik (engedélyezés nélküli díjigények)

A szerzői alkotás kritériumai. A szerzőség fogalma

A11

Az adatbázis előállítók védelme CSAK KIZÁRÓLAGOS ENGEDÉLYEZÉSI

CSAK kizárólagos engedélyezési jog a díjazás vélelme mellett - engedélye szükséges - KIMÁSOLÁS: másolat készítése útján többszörözés - ÚJRAHASZNOSÍTÁS: a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel az adatbázis példányainak terjesztésével (adásvétellel v. a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás) v. a nyilvánossághoz való közvetítéssel KIVÉTELEK: a) Az adatbázis tartalmának JELENTÉKTELEN RÉSZE kimásolható, újrahasznosítható b) szabad felhasználás: az adatbázis tartamának JELENTŐS RÉSZE - magáncélra kimásolható, (ha az jövedelemszerzés v. jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, kivéve: számítástechnikai eszközökkel működtetett) - a forrás megjelölésével iskolai oktatás v. tudományos kutatás céljára (annak megfelelő módon, mértékig) kimásolható, ha az jövedelemszerzés v. jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - elektronikus is - bírósági, hatósági eljárásban bizonyítás céljára kimásolható v. újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig Védelmi idő: a) az adatbázis ELSŐ NYILVÁNOSSÁGRA hozatalát követő év első napjától számított 15 év, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított 15 év, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist b) a védelmi idő ÚJRA KEZDŐDIK, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít

A feltalálói tevékenység (szabadalmaztatható találmány körében) szubj. ismérv

Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha az a technika állásához képest SZAKEMBER SZÁMÁRA NEM NYILVÁNVALÓ. (kreativitás)

Kényszerengedély hasznosítás elmulasztása miatt (szabadalmi jv. korlátai)

Ha a szabadalmas a találmányt a BEJELENTÉS NAPJÁTÓL SZ. 4 ÉV, vagy (ha ez hosszabb) a SZABADALOM MEGADÁSÁTÓL SZ. 3 ÉV alatt - az ORSZÁG TERÜLETÉN - a BELFÖLDI KERESLET KIELÉGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN nem hasznosította / erre komoly előkészületet nem tett / másnak sem adott hasznosítási engedélyt -› KÉNYSZERENGEDÉLYT kell adni az ezt kérelmező számára, kivéve ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

Szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

Ha a szabadalom azért szűnt meg, mert a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg -› 1. Bejelentő/szabadalmas kérésére az oltalmat újra érvénybe kell helyezni. - türelmi idő leteltét követő 3h belül lehet kérni 2. DÍJAT kell fizetnie (külön JSZ-ban meghatározott).

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt (szabadalmi jv. korlátai) függő - gátló szabadalmi kapcsolat

Ha a találmány másik szabadalom (GÁTLÓ SZABADALOM) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a FÜGGŐ SZABADALOM SZERINTI TALÁLMÁNY SZÁMOTTEVŐ GAZDASÁGI JELENTŐSÉGŰ MŰSZAKI ELŐRELÉPÉST JELENT.

Az ipari alkalmazhatóság (szabadalmaztatható találmány körében)

Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar/mezőgazdaság valamely ágazatában előállítható/használható/reprodukálható.

VS. védjegy

Kereskedelmi név: - mindig verbális jellegű - keletkezéése a tényleges használathoz kötődik - mindig kereskdelmi tevékenységhez kapcsolódik - nincsenek specifikus szabályi rendelkezések rá vonatkozóan

Idézés [mű szabad felhasználása]

Mű részlete - indokolt terjedelemben és az eredeti műhöz híven, meghatározott célból - idézhető, - a forrás és - az ott szereplő szerző megnevezésével. - IRÁNYULHAT JÖVEDELEMSZERZÉSRE is!!! - műfaji kötöttség: a mű integritásának védelme miatt képző-,fotó- és iparművészeti alkotásokesetében nem megengedett.

Kizáró okok a szabadalmi oltalomból

Nem részesíthető szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a KÖZRENDBE v. a KÖZERKÖLCSBE ütközne (a jogszabályba ütközés nem elegendő), pl. - az ember klónozására szolgáló eljárás - az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás - az emberi embrió alkalmazása ipari v. kereskedelmi célra - az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, HA az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen JELENTŐS gyógyászati előnyt nyújtana az emberek v. az állatok számára - az ilyen eljárással létrejövő állat

Mi nem minősül találmánynak? (szabadalmaztatható találmány körében) Természetes akadályok

Nem találmány (pl.): - felfedezés, (nem emberi alkotás, ipari alk. nincs) - tudományos elmélet, matematikai módszer (csak a gyakorlati megoldás megalapozása) - esztétikai alkotás - szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program - az információk megjelenítése KIZÁRÓLAG ÖNMAGUKBAN nem

A szabadalom megsemmisítése [ 4 ]

OKAI: 1. szabadalom tárgya nem felelt meg a törvényi feltételeknek 2. a leírás nem tárja fel az előírt módon és részletességgel a találmányt 3. a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit a bejelentésben feltártak 4. a szabadalmat nem annak adták meg, akit megillet

Nyilvánosan tartott előadások, politikai beszédek részleteinek szabad felhasználása (mű szabad felhasználása körében)

Szabadon felhasználhatók - a CÉL (tájékoztatás) ÁLTAL INDOKOLT TERJEDELEMBEN. - FORRÁST + ott megjelölt SZERZŐT meg kell nevezni (hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul)!

A rádió- és televízó-szervezetek védelme

Személyhez fűződő jog: - név feltüntetésének joga - Szjt. 81. § Vagyoni jogok: kizárólagos engedélyezés a díjazás vélelme mellett - más rádió- v. televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők általi sugárzás, illetve nyilvánossághoz közvetítés - rögzítés - rögzítés után többszörözés - lehívásra hozzáférhetővé tétel - belépti díj ellenében történőnyilvános közvetítés Védelmi idő - a sugárzott műsorok v. a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok esetében az ELSŐ SUGÁRZÁST/átvitelt követő év első napjától számított 50 évig

Szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak főbb területei: [2]

Szerzői jog: - szűkebb értelemben vett szerzői jog - szerzői jogi kapcsolódó teljesítmények védelme *szomszédosjogi védelem *adatbázis védelem Iparjog (heterogénebb terület: 1.Műszaki alkotások védelme - szabadalom - növényfajta-oltam - használati mintaoltalom - formatervezési mintaoltalom - mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma 2. Válalat és árujelzők védelme - védjegy - árujelzők *származási jelzés (földrajzi területhez kapcs.) *eredetmegjelölés (minőségre is utal a kapcsoláson kívül)

A szabadalmaztatható találmány (fogalmi elemei)

Találmány pozitív fogalmát nem tartalmazza az Szt., de meghatározza, h mi nem minősülhet annak. Szabadalmazható minden - ÚJ, - FELTALÁLÓI TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ, - IPARILAG ALKALMAZHATÓ TALÁLMÁNY a technika bármely területén.

A kereskedelmi név védelme a Tpmt. 6.§ alapján

Tilos: a) az árut/szolgáltatást a VERSENYTÁRS HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL olyan jellegzetes (!) - csomagolással - külsővel - megjelöléssel - elnevezéssel előállítani/forgalomba hozni, továbbá b) olyan NEVET (!) / megjelölést / árujelzőt használni, amelyről a versenytársat / annak áruját szokták felismerni. vannak olyan megjelölések, amelyeket a gyorsan változó körülmények következtében nem érdemes védjegyként védeni -->tpmt védelme akkor is illeti

A továbbasználat [szabadalmi jv. korlátai]

Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a szabadalmi oltalom MEGSZŰNÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA és ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának - belföldön - gazdasági tevékenysége körében történő előállítását/használatát vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználóval szemben a szabadalmi olt. az előállításnak/használatnak/előkészületnek a mértékéig HATÁLYTALAN.

Kivételek a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alól [szab. jv. korlátai]

Tágabb értelemben ide tartozik: A kiz. hasznosítási jog hatálya nem terjed ki - a magánhasználat céljából végzett / gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre; - a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre/forg.ba hozatallal kapcsolatos kísérletekre; - az orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére (és az elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre).

Többszerzős művek (csak felsorolás)

Több szerző (=szerzőtársak) Többszerzős művek a) EREDETI - szerzőtársak közös művei (szoftver) - összekapcsolt művekből álló k.művek (zenésvers) b) SZÁRMAZÉKOS - Együttesen létrehozott közös művek (film) - Átdolgozás/feldolgozás/fordítás - Gyűjteményes művek

A védjegyoltalom tartalma (negatív)

a védjegyjogosult BÁRKIVEL SZEMBEN FELLÉPHET (negatív elem), aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ - a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel (AZNOSSÁG) - olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága v. hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága v. hasonlósága miatt (ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG) - a védjeggyel azonos v. ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos v. azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené v. tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét v. jóhírnevét (JÓHÍRŰ VÉDJEGGYEL ÖSSZETÉVESZTHETŐ MEGJELÖLÉS)

A védjegyoltalom tartalma (pozitív) jogosultságok

a védjegyjogosultnak KIZÁRÓLAGOS JOGA van a védjegy HASZNÁLATÁRA (pozitív elem): használatnak minősül pl. - a megjelölés ELHELYEZÉSE az árun v. csomagolásán - a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása - szolgáltatás nyújtása v. annak felajánlása a megjelölés alatt - a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala v. onnan történő kivitele - a megjelölés használata az üzleti levelezésben v. a reklámozásban

Többszörözés (szerző vagyoni jogai körében)

a) A mű anyagi hordozón való - közvetett vagy közvetlen módon - történő rögzítése, b) valamint a rögzítésről másolat készítése. pl.:másolás, kinyomtatás, előadás rögzítése, !URL elérhetővé tétele NEM!

A hangfelvétel előállítók (lemezkiadók) védelme

a) hangfelvétel: - előadások hangjainak v. más hangoknak a RÖGZÍTÉSE, beleértve az elektronikusan generált hangok rögzítését is b) hangfelvétel előállítója: - a hangfelvétel kiadója A) személyhez fűződő jog: - név feltüntetéséhez való jog B) vagyoni jogok: a) kizárólagos engedélyezési jog a díjazás vélelmével - többszörözés (közvetve/közvetlenül) - terjesztés - lehívásra hozzáférhetővé tétel - nyilvános haszonkölcsönbe, bérbeadás b) engedélyezési jog nélküli díjazási igények - hangfelvétel sugárzása v. bármely módon történő nyilvános közvetítése - üres-hordozó jogdíj c) Keresk. célból kiadott felvételnek vagy erről készült másolatnak a nyilvánossághoz közvetítéséért a FELHASZNÁLÓNAK további díjat kell fizetnie, amely fele-fele arányban illeti meg a hangf. előállítót és az előadóművészt. -->továbbközvetítés esete Védelmi idő -- 70év (első forg. hozatal) vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított 50 évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt

Az adatbázis fogalma

Önálló -művek, -adatok v. -egyéb tartalmi elemek valamely rendszer/módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet férni Védelme 2 módon lehetséges: - Szjogi védelem: gyűjteményes műnek minősülő adatbázis (EGYÉNI/EREDETI jelleg) - Kapcsolódó jogi védelem: Sui generis adatbázis (RÁFORDÍTÁS, befektetés következtében járó védelem) Alanya: - az a természetes személy, jogi személy v. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki v. amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról - akkor kap védelmet, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése v. megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt

Know how

Üzleti titok védelmén belül szabályozott a védett ismeret. A) Régi ptk - abszolút szerk. kizárólagos jog - általános, tulajdonszerű oltalom --> nemzetközi tendencia a szűkítés mellett B) Új ptk - üzleti titok jogintézményéhez kapcsolja - az oltalom tárgya: műszaki, szervezési vagy gazdasági feladat megoldására szolgáló lényeges ismeret vagy ismeretek összeállítása, amelyet azonosíthatóan rögzíteni kell - védelmének feltétele a megfelelő titokban tartáshoz szükséges intézkedések megtétele - az oltalom a közismertté/könnyen hozzáférhetővé válásig tart, de megszűnik akkor is, ha bárki visszafejti az ismeretet jogszerűen megszerzett áruból/szolgáltatásból - a jogosult személyhez fűződő jogok megsértése esetére fennálló igényekkel rendelkezik a know-how-hoz fűződő jog megsértése esetére C) Külön törvény 2018. aug. 31. - nevesített oltalmi tárgy lett, mivel külön tv. szabályozza - üzleti titok külön oltalmi tárgy, megszűnt a személyiségi jogi megközelítés - vagyoni jellegű jog, részjogosítványai: *hasznosítás joga *felfedés joga *átruházás joga *hasznosítás engedélyezésének joga (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. (2) Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.