Tőkepiaci 2. vizsgatárgy (kérdés/helyes válasz)
70. kérdés. A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább hány, a jogszabályi feltételeknek megfelelő természetes személy köteles munkaviszony keretében ellátni? A) legalább egy B) legalább kettő C) legalább három
legalább kettő
35. kérdés. Az alábbiak közül melyik NEM előfeltétele annak, hogy egy piac szabályozott piacnak minősüljön? A) illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedély B) magyarországi székhely C) rendszeres időszakonként, meghatározott időben történő működés
magyarországi székhely
5. kérdés. Az alábbiak közül ki lehet befektető? A) kizárólag jogi személy B) kizárólag természetes személy C) természetes és jogi személy egyaránt
természetes és jogi személy egyaránt
55. kérdés. Az MNB, mint felügyeleti hatóság az alábbiak közül milyen intézkedést, illetve szankciót alkalmazhat a tőzsdével szemben? A) elláthatja a tőzsde általános képviseletét B) visszavonhatja a tőzsde tevékenységi engedélyét C) a Befektető-védelmi Alapba történő rendkívüli befizetés teljesítésére kötelezheti
visszavonhatja a tőzsde tevékenységi engedélyét
42. kérdés. Az alábbiak közül melyik NEM tartozik az MNB, mint felügyeleti hatóság eljárásai közé? A) engedélyezési eljárás B) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás C) végrehajtási eljárás
végrehajtási eljárás
12. kérdés. Az alábbiak közül mikor kötelező a forgalmazó igénybevétele? A) Az értékpapír forgalomba hozatalához minden esetben kötelező a forgalmazó igénybevétele. B) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén főszabály szerint (jogszabályi kivételektől eltekintve) forgalmazó igénybevétele kötelező C) Kizárólag akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság a forgalmazó igénybevételét egyedi határozatával előírja.
Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén főszabály szerint (jogszabályi kivételektől eltekintve) forgalmazó igénybevétele kötelező
"47. kérdés. A Felügyelet (MNB) hatósági eljárásában az alábbiak közül ki NEM minősül ""ügyfél""-nek? A) ""Ügyfél"" - aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be, vagy akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. B) ""Ügyfél"" - aki szerepel az MNB, mint Felügyelet által a szabályozott piacokról vezetett és az MNB honlapján közzétett listán. C) ""Ügyfél"" - akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, vagy akit az MNB ellenőrzése alá von."
"""Ügyfél"" - aki szerepel az MNB, mint Felügyelet által a szabályozott piacokról vezetett és az MNB honlapján közzétett listán."
76. kérdés. A befektetési vállalkozásnak milyen időközönként kell az informatikai rendszert felülvizsgálnia? A) A befektetési vállalkozásnak az MNB, mint felügyeleti hatóság engedélye megszerzése után már nem szükséges az informatikai rendszerét felülvizsgálnia. B) A befektetési vállalkozás az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését köteles szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni. C) A befektetési vállalkozás az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését és ennek keretében a rendszer felülvizsgálatát és aktualizálását tízévente köteles elvégezni.
A befektetési vállalkozás az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését köteles szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
11. kérdés. Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a forgalmazó személyére? A) A forgalmazó az a személy, aki az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruház át. B) A forgalmazó az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy. C) A forgalmazó az értékpapír forgalomba hozatala során közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet.
A forgalmazó az értékpapír forgalomba hozatala során közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet.
98. kérdés. Igénybe vehet-e a tőkepiaci függő ügynök további közvetítőt? A) Nem. B) Igen, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt már nem vehet igénybe. C) Igen, de kizárólag egy közvetítőt vehet igénybe.
Igen, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt már nem vehet igénybe.
51. kérdés. A Felügyelet (MNB) ellenőrizheti-e a tőkepiaci függő ügynök tevékenységét, a függő ügynök megbízója (befektetési vállalkozás) egyidejű értesítése nélkül? A) Nem, erre csak abban az esetben van lehetősége az MNB-nek, ha a függő ügynök megbízójának, azaz a befektetési vállalkozásnak a jogi képviselői is jelen vannak az ellenőrzési eljárás lefolytatása során. B) Csak ha a függő ügynök megbízójának (befektetési vállalkozás) jogi képviselője az MNB felkérésére jelezte, hogy nem kíván az ellenőrzési eljárásban részt venni. C) Igen.
Igen.
19. kérdés. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a forgalmazó nyújthat-e jegyzési garanciavállalás szolgáltatást? A) Csak akkor, ha a jegyzési garanciavállalást megfelelő befektetési politikával támasztja alá. B) Megfelelő engedélyek megléte esetén igen. C) Ha részt vesz az értékpapír forgalomba hozatalában, akkor nem.
Megfelelő engedélyek megléte esetén igen.
62. kérdés. Ki szabja ki a bírságot, ha az MNB a befektetési vállalkozást a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a befektetők tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt elmarasztalta? A) A Fogyasztóvédelmi Hatóság. B) A Közfelügyeleti Hatóság. C) Az MNB.
Az MNB.
"7. kérdés. A Tpt.-ben foglaltak alapján a Befektető-Védelmi Alap feladata a befektetők részére a törvényben meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap feladatainak ellátása során befektetőnek minősül-e a Bszt. szerinti ""ügyfél""? A) Nem, mert a Tpt. szerint befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. B) Nem, mert Bszt. szerinti ""Ügyfél"" lehet olyan személy is akire az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki. (pl. a helyi önkormányzat, vagy az intézményi befektető) C) Igen, a Bszt. szerinti ""Ügyfél"", azaz aki a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe, az Alap feladatainak ellátása során befektetőnek minősül."
"Igen, a Bszt. szerinti ""Ügyfél"", azaz aki a Bszt. hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe, az Alap feladatainak ellátása során befektetőnek minősül."
38. kérdés. Fejezze be a mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen! A Budapesti Értéktőzsde által működtetett piacok közül ... A) ...a BÉTa, az Xtend és az Xbond piac nem minősül szabályozott piacnak. B) ...a BÉT Árupiac és a BÉTa piac nem minősül szabályozott piacnak. C) ...a BÉT Azonnali piaca, a BÉT Származékos piaca, a BÉT Árupiaca, a BÉTa piac továbbá az Xtend és az Xbond piac is szabályozott piacnak minősül.
...a BÉTa, az Xtend és az Xbond piac nem minősül szabályozott piacnak.
15. kérdés. Válassza ki a HAMIS állítást az alábbiak közül! A forgalmazó... A) ...az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet. B) ...a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében igénybe vett, törvényben meghatározott befektetési szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató. C) ...az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.
...az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.
"85. kérdés. Egészítse ki az alábbi mondatot úgy, hogy az állítás igaz legyen. ""Befektetési vállalkozás vezető állású személyeként az választható meg, aki... A) ...legalább két tanúval igazolja, hogy büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, legalább egy éves szakirányú szakmai- és vezetői gyakorlattal, valamint jó üzleti hírnévvel rendelkezik. B) ...büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik. C) ...nyilatkozik, hogy büntetlen előéletű, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább egyéves szakirányú szakmai- és vezetői gyakorlattal, valamint jó üzleti hírnévvel rendelkezik."
...büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
59. kérdés. Milyen szankciót alkalmaz a Felügyelet, ha Magyarország területén székhellyel rendelkező kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendeletet? A) A Felügyelet legfeljebb öt évre megtagadja egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását. B) Figyelmeztetést ad ki. C) A Felügyelet közvetlenül nem szankcionálhat, de kérheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA), hogy helyette eljárva a nevében a legsúlyosabb szankciókat alkalmazza.
A Felügyelet legfeljebb öt évre megtagadja egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását.
8. kérdés. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (Kbftv.) alapján az alábbiak közül ki minősül befektetőnek? A) A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa. B) A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető az a személy, aki a befektetési alappal vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. C) A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető az a személy aki értékpapírt ad el.
A Kbftv.-ben meghatározottak szerint befektető a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa.
50. kérdés. A Bszt. szerinti tőkepiaci üzletkötői tevékenységet, megfelelő képzettséggel rendelkezve kell folytatni. A jogszabályok megfelelő szakképzettség hiányában hatósági képzés elvégzését és hatósági vizsga letételét írják elő, a tevékenység végzésének feltételeként. A vonatkozó jogszabályok alapján az alábbiak közül a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági felügyeletét melyik hatóság látja el? A) A Pénzügyminisztérium Közfelügyeleti Hatósága. B) A Nemzeti Akkreditáló hatóság (NAH). C) A Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB).
81. kérdés. A befektetési vállalkozás alapítása során euróban meghatározott induló tőke összegét milyen devizaárfolyamon kell forintra átszámítani? A) A Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon. B) A befektetési vállalkozás által kiválasztott bank által megállapított devizaárfolyamon. C) Az Európai Központi Bank által megállapított devizaárfolyamon.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon.
1. kérdés. Az alábbi megállapítások közül melyik IGAZ a befektető fogalmára? A) A befektető az a személy, aki a Befektető-védelmi Alapnak tagja. B) A befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. C) A befektető kizárólag a befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, vagy a befektetési alapkezelő.
A befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.
92. kérdés. Az alábbiak közül ki felel a tőkepiaci függő ügynök közvetítői tevékenységéért az ügyfelek felé? A) A függő ügynököt igénybevevő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató. B) A függő ügynök a saját tevékenységéért maga felel. C) A Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság.
A függő ügynököt igénybevevő befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató.
61. kérdés. Mekkora a kiszabható bírság mértéke a piaci visszaélések megakadályozása a pénzügyi piacokon, 596/2014/EU rendelet (MAR) megsértése esetén, ha a nyereség vagy a veszteség közvetlenül meghatározható? A) A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb háromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen meghatározható. B) A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb huszonháromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen meghatározható. C) A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legalább háromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen nem határozható meg.
A jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb háromszorosa, ha a nyereség vagy a veszteség összegszerűen meghatározható.
21. kérdés. Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a kibocsátó személyére? A) A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. B) A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a befektető nevében vállalja. C) A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését nem vállalja.
A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.
24. kérdés. Az alábbiak közül mire vállal kötelezettséget a kibocsátó? A) A kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír hasznot hoz a befektetőknek. B) A kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapírjait minden esetben a tőzsdén forgalmazzák. C) A kibocsátó az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését vállalja a saját nevében.
A kibocsátó az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését vállalja a saját nevében.
30. kérdés. Az alábbiak közül kinek kell a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatnia a nyilvánosan működő részvénytársaság gazdálkodási, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól? A) Annak a szabályozott piacnak, (Tőzsde, MTF, OTF) amely piacra a nyilvánosan működő részvénytársaság értékpapírjait bevezették. B) A forgalmazónak. C) A kibocsátónak.
A kibocsátónak.
28. kérdés. Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet kinél ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a Tpt. 14. §-ban foglaltak szerint zárt körű forgalomba hozatalnak minősült-e? A) Amennyiben az értékpapír okirati formában került előállításra, akkor az értékpapír nyomdánál. B) Amennyiben az értékpapír dematerializált formában került előállításra, akkor a központi értéktárnál. (KELER Zrt.) C) A kibocsátónál.
A kibocsátónál.
26. kérdés. Az alábbiak közül, kivel szemben jogosult az értékpapír tulajdonosa az értékpapírhoz kapcsolódó jogok gyakorlására? A) A forgalmazóval szemben. B) A kibocsátóval szemben. C) A befektetési alapkezelővel szemben.
A kibocsátóval szemben.
29. kérdés. Az alábbiak közül ki a kibocsátója a nyomdai Magyar Állampapír Plusz elnevezésű értékpapírnak? A) Az értékpapírok előállítását végző értékpapírnyomda. B) Az Államadósság Kezelő Központ. C) A magyar állam.
A magyar állam.
83. kérdés. Hol tartja nyilván a befektetési vállalkozás az ügyfeleit illető pénzeszközöket és pénzügyi eszközöket? A) A kockázati szempontból elkülönítetten vezetett füzetben, tűzbiztos széfben és gondoskodnia kell azonos időpontra vonatkozó azonos adatokat tartalmazó másolat fizikailag eltérő, de ugyanolyan biztonsági szintű helyen való tárolásáról. B) A működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására alkalmas informatikai rendszerben. C) A székhelyszolgáltató által nyújtott alkalmilag igénybe vett irodában.
A működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására alkalmas informatikai rendszerben.
31. kérdés. Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ a szabályozott piac fogalmára? A) A szabályozott piac az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. B) A szabályozott piac bármely, a jogszabályok által szabályozott keretek között működő piac. C) A szabályozott piac minden, tőzsdének nem minősülő, piacműködtető által működtetett piac.
A szabályozott piac az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.
71. kérdés. Az alábbi személyek közül ki minősül a Bszt. alapján a befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek? A) A vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja. B) Az ügyvezető és az üzletágvezető, függetlenül attól, hogy a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként meghatározta-e. C) A vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja, illetve minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
A vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja, illetve minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.
56. kérdés. Milyen intézkedést hozhat az MNB, mint felügyeleti hatóság, ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti? A) A kibocsátót meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti. B) Az MNB a forgalmazó költségére külön tájékoztatót tesz közzé a honlapján a forgalmazó tudomására jutott tényekről és körülményekről. C) Az MNB a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.
Az MNB a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja, és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására.
41. kérdés. Az alábbi állítások közül melyik IGAZ az MNB, mint felügyeleti hatóság feladataira? A) Az MNB, mint felügyelet a piacfelügyelés és a fogyasztóvédelem eszközeivel figyelemmel kíséri a tőkepiaci ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek tevékenységét, és szükség esetén intézkedéseket hoz. B) Az MNB, mint felügyelet meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. C) Az MNB, mint felügyelet ellátja a törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat.
Az MNB, mint felügyelet a piacfelügyelés és a fogyasztóvédelem eszközeivel figyelemmel kíséri a tőkepiaci ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek tevékenységét, és szükség esetén intézkedéseket hoz.
40. kérdés. Szabályozott piacnak minősül-e Budapesti Értéktőzsde Xtend és az Xbond piaca? A) Az Xtend piac szabályozott piacnak minősül, mert az Xtend piacon részvényekkel kereskednek. B) Az Xbond piac szabályozott piacnak minősül, mert az Xbond piacon a vállalati kötvények mellett államkötvényekkel is kereskednek. C) Az Xtend és az Xbond piac sem minősül szabályozott piacnak.
Az Xtend és az Xbond piac sem minősül szabályozott piacnak.
78. kérdés. Az informatikai biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján az alábbiak közül miről KELL gondoskodnia a befektetési vállalkozásnak? A) A levélszemét törléséről. B) Azon monitorok cseréjéről, melyek képfrissítési rátája nem éri el a technika mindenkori állása alapján elvárható legalacsonyabb értéket. C) Az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről.
Az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről.
32. kérdés. Az alábbi feltételek közül melyiknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy piac szabályozott piacnak legyen tekinthető? A) Az adott piac nem lehet tőzsde. B) Az adott piac a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál bejelentésre kell, hogy kerüljön. C) Az adott piac megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát vagy elősegítse ezt oly módon, hogy az szerződést eredményezzen a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében.
Az adott piac megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát vagy elősegítse ezt oly módon, hogy az szerződést eredményezzen a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében.
49. kérdés. Befektetési vállalkozás ellenőrzése során a Felügyelet (MNB) által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítési kötelezettsége kit terhelhet? A) Kizárólag az MNB-t, ő döntött a szakértő igénybevételéről. B) Az ellenőrzött befektetési vállalkozást. C) Az államot.
Az ellenőrzött befektetési vállalkozást.
79. kérdés. Az alábbiak közül melyik dokumentumnak NEM kell mindenkor rendelkezésre állnia a befektetési vállalkozásnál? A) Az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek. B) Az informatikai rendszert alkotó egyes hardware-elemek megvásárlása során kapott használati utasításoknak. C) A befektetési vállalkozás által fejlesztett vagy megrendelésre készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek.
Az informatikai rendszert alkotó egyes hardware-elemek megvásárlása során kapott használati utasításoknak.
13. kérdés. Az alábbiak közül a tőkepiacon mi a forgalmazó szerepe? A) Az értékpapír forgalomba hozatala során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása. B) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír reklámozása. C) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír átruházása.
Az értékpapír forgalomba hozatala során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása.
99. kérdés. A tőkepiaci többes ügynök a befektetési szolgáltatás közvetítésének ellenértékeként kitől jogosult jutalékra? A) Az őt megbízó befektetési vállalkozástól. B) A többes ügynök által közvetített befektetési szolgáltatást igénybevevő ügyféltől. C) A tőkepiaci többes ügynök senkitől sem nem jogosult jutalékra, a tevékenységét csak ingyenesen láthatja el.
Az őt megbízó befektetési vállalkozástól.
77. kérdés. Az informatikai biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján az alábbiak közül melyikről NEM kell gondoskodnia a befektetési vállalkozásnak? A) Azon honlapok elérhetőségének blokkolásáról, melyeket a munkavállaló munkavégzés helyett rendszeresen látogatott. B) A rendszer biztonsági kockázatokkal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről. C) A távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről.
Azon honlapok elérhetőségének blokkolásáról, melyeket a munkavállaló munkavégzés helyett rendszeresen látogatott.
97. kérdés. Az alábbiak közül kinek a megbízásából jár el a tőkepiaci függő ügynök? A) Befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató megbízásából. B) A befektetési szolgáltatást igénylő ügyfelek megbízásából. C) A befektetési vállalkozás és az ügyfél együttes megbízásából.
Befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató megbízásából.
64. kérdés. A befektetési vállalkozás informatikai rendszerének az alábbiak közül mely követelménynek kell megfelelnie? A) Biztosítania kell az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, azonban nem kell, hogy gondoskodjon a biztonsági rendszer kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról. B) Biztosítani kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valósidejű wifi-n keresztüli folyamatos hozzáférési lehetőségét. C) Biztosítani kell a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosítását.
Biztosítani kell a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosítását.
"9. kérdés. Két természetes személy egymással értékpapírra vonatkozó adás-vételi megállapodást köt. Melyikük minősül ""befektetőnek"" a Tpt. szerint? A) Csak a vevő. B) A vevő és az eladó egyaránt befektetőnek minősül. C) Egyikük sem, mert ezen ügylet kapcsán nem tartoznak a Tpt. személyi hatálya alá. "
Egyikük sem, mert ezen ügylet kapcsán nem tartoznak a Tpt. személyi hatálya alá.
54. kérdés. Az MNB, mint felügyeleti hatóság az alábbiak közül milyen intézkedést NEM hozhat a jogsértő befektetési vállalkozással szemben? A) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti. B) A befektetési vállalkozáshoz felügyeleti biztost rendelhet ki. C) Elrendeli a befektetési vállalkozás egyesülését egy másik befektetési vállalkozással.
Elrendeli a befektetési vállalkozás egyesülését egy másik befektetési vállalkozással.
43. kérdés. Az alábbiak közül mely esetben indít az MNB, mint felügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárást? A) Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén. B) Ha a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató illetve tőkepiaci közvetítő megsérti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit. C) Ha versenyhivatali eljárásnak volna helye, de azt elmulasztották.
Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén.
44. kérdés. Az MNB, mint felügyeleti hatóság az alábbiak közül mely esetben indíthat fogyasztóvédelmi célvizsgálatot? A) Ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének megalapozott gyanúja legalább két, az MNB által ellenőrzött személy, illetve szervezet esetében fennáll. B) Eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja. C) Ha az MNB korábban hozott határozatainak teljesülését szükséges ellenőrizni.
Eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat, továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt indokolja.
94. kérdés. A tőkepiaci függő ügynök egyidejűleg hány befektetési vállalkozással állhat befektetési szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződéses kapcsolatban? A) Főszabály szerint eggyel, azonban a törvény szűk körben lehetővé teszi, hogy a többes ügynök egyidejűleg több befektetési vállalkozással is szerződésben álljon. B) A többes ügynök legalább két befektetési vállalkozással köteles egyidejűleg közvetítésre irányuló szerződéses kapcsolatban állni. C) A többes ügynök minden esetben több befektetési vállalkozással áll egyidejűleg közvetítésre irányuló szerződéses kapcsolatban.
Főszabály szerint eggyel, azonban a törvény szűk körben lehetővé teszi, hogy a többes ügynök egyidejűleg több befektetési vállalkozással is szerződésben álljon.
57. kérdés. Az MNB, mint felügyeleti hatóság az alábbi esetek közül mikor rendel ki felügyeleti biztost? A) Ha a befektetési vállalkozás olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. B) Ha nem ért egyet a befektetési vállalkozás igazgatósága által hozott döntésekkel. C) Ha más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményez.
Ha a befektetési vállalkozás olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni.
95. kérdés. Az alábbiak közül melyik feltétel teljesülése esetén állhat a tőkepiaci függő ügynök egyidejűleg több befektetési vállalkozással befektetési szolgáltatás közvetítésre irányuló szerződéses kapcsolatban? A) Ha a függő ügynök tevékenységi engedélye erre kiterjed. B) Ha a függő ügynök természetes személy. C) Ha a függő ügynök az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli.
Ha a függő ügynök az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli.
96. kérdés. Az alábbiak közül tőkepiaci függő ügynök mikor végezhet befektetési szolgáltatási tevékenység közvetítésére irányuló tevékenységet? A) Ha a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság a függő ügynök részére tevékenységi engedélyt adott ki. B) Ha szerepel a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság nyilvántartásában. C) Ha erre valamely ügyféltől megbízást kap.
Ha szerepel a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság nyilvántartásában.
67. kérdés. A pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás felvétele és továbbítása, valamint megbízás végrehajtása elnevezésű befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési vállalkozás mekkora induló tőkével köteles rendelkezni ha az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére NEM jogosult? A) Hétszázötvenezer euró. B) Százötvenezer euró. C) Hetvenötezer euró.
Hetvenötezer euró.
58. kérdés. Érvénytelenítheti-e a Felügyelet (MNB) annak a vizsgázónak a hatósági tőkepiaci üzletkötői vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le? A) Nem, erre a Felügyeletnek nincs lehetősége, és a már kiadott Hatósági bizonyítványt sem vonhatja vissza. B) Igen, a Felügyeletnek rendelkezik az erre való jogszabályi felhatalmazással, és a már kiadott Hatósági bizonyítványt visszavonhatja. C) Csak a vizsga letételét megelőzően teheti meg.
Igen, a Felügyeletnek rendelkezik az erre való jogszabályi felhatalmazással, és a már kiadott Hatósági bizonyítványt visszavonhatja.
18. kérdés. Igénybe kell-e venni forgalmazó szolgáltatását, ha a kibocsátó a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvény) zárt körűen hozza forgalomba, továbbá a kötvények előállítása során úgy dönt, hogy a kötvényeket okirati formában, azaz nyomdai úton állítják elő? A) Igen, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a forgalmazó igénybevétele kötelező, függetlenül a kötvény előállítási módjától. B) Nem, mert a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körűen kerül forgalomba. C) Nem, mert a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nem nyilvános kibocsátás útján kerül forgalomba.
Igen, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a forgalmazó igénybevétele kötelező, függetlenül a kötvény előállítási módjától.
17. kérdés. Korlátolt felelősségű társaság zárt körűen történő kötvénykibocsátása során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében szükséges-e igénybe venni közreműködő befektetési vállalkozás, vagy hitelintézet (forgalmazó) szolgáltatását? A) Nem, mert a kft. üzletrészkibocsátás nem tartozik a Tpt. hatálya alá, a kft. üzletrésze nem sorozatban kibocsátott értékpapír. B) Nem, mert a kft. nem bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (kötvényt). C) Igen, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a forgalmazó igénybevétele kötelező.
Igen, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zárt körű forgalomba hozatala esetén a forgalmazó igénybevétele kötelező.
53. kérdés. Az MNB, mint felügyeleti hatóság kiszabhat-e felügyeleti bírságot az általa ellenőrzött tőkepiaci szervezet vezetőjével, illetve vezető állású személyével szemben? A) Nem, az MNB kizárólag az ellenőrzött szervezettel szemben szabhat ki bírságot. B) Igen, a törvényben meghatározott összeghatárokon belül. C) Nem, de az ellenőrzött szervezet vezetője, illetve vezető állású személye átvállalhatja az ellenőrzött szervezettel szemben kiszabott bírságot.
Igen, a törvényben meghatározott összeghatárokon belül.
82. kérdés. A kiszervezés szabályait figyelembe véve, biztosíthatja-e befektetési vállalkozás működésének elengedhetetlen feltételéül szolgáló informatikai hardver és szoftver hátterét a befektetés vállalkozás érdekkörén kívül eső, informatikai vállalkozás? A) Nem, csak olyan informatikai vállalkozással köthet a befektetési vállalkozás kiszervezésre irányuló szerződést, amely vállalkozásban legalább 25%-os mértékű részesedéssel rendelkezik. B) Igen, amennyiben a felek közötti megállapodás tartalmazza a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. C) Nem, csak olyan informatikai vállalkozással köthet a befektetési vállalkozás kiszervezésre irányuló szerződést, amely vállalkozásban 100%-os mértékű részesedéssel rendelkezik.
Igen, amennyiben a felek közötti megállapodás tartalmazza a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
60. kérdés. Előírhatja-e a Felügyelet (MNB) a kibocsátó értékpapírjaival - az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben - folytatott kereskedés felfüggesztését? A) Nem. Erre csak a kibocsátó kérése alapján kerülhet sor. B) Igen, az MNB felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy előírja az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott értékpapír-kereskedés felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit. C) Nem, ilyen esetben az MNB kéréssel fordulhat az adott szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer piacműködtetőjéhez, hogy járjon el a kibocsátóval szemben a Felügyelet nevében.
Igen, az MNB felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy előírja az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott értékpapír-kereskedés felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit.
16. kérdés. Zárt körűen működő részvénytársaság alapításakor szükséges-e forgalmazót (befektetési vállalkozás, hitelintézet) igénybe venni? A) Igen, forgalmazó az értékpapír forgalomba hozatala során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet igénybevétele ebben az esetben kötelező. B) Nem. C) Csak ha a részvények okirati formában kerülnek előállításra.
Igen, forgalmazó az értékpapír forgalomba hozatala során a kibocsátáshoz szükséges szakértelem biztosítása érdekében közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet igénybevétele ebben az esetben kötelező.
63. kérdés. A pénzügyi eszközre szóló megbízás felvétele és továbbítása, valamint megbízás végrehajtása befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési vállalkozás köteles-e kialakítani a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét? A) Igen, minden esetben. B) Nem. C) Kizárólag akkor, ha erre az MNB, mint felügyeleti hatóság határozatával kötelezi.
Igen, minden esetben.
65. kérdés. Köteles-e a pénzügyi eszközre vonatkozó saját számlás kereskedelmi tevékenységet végző befektetési vállalkozás a jogszabály (Bszt.) alapján rendelkezni a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó, rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel? A) Igen, minden esetben. B) Kizárólag akkor, ha pénzügyi szolgáltatási tevékenységet is végez. C) Kizárólag akkor, ha árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet is végez.
Igen, minden esetben.
39. kérdés. Szabályozott piacnak minősül-e a Budapesti Értéktőzsde Származékos (határidős) piaca? A) Nem, mert nem rendelkezik a székhelye szerinti felügyeleti hatóság engedélyével. B) Igen. C) A Budapesti Értéktőzsdének nincs ilyen piaca.
Igen.
48. kérdés. Megtilthatja-e az MNB a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli vagy bejelentés hiányában történő tevékenység folytatását? A) Nem, Magyarországon vállalkozási szabadság van, ilyen intézkedést az MNB nem alkalmazhat. B) Igen. C) Kizárólag abban az esetben, ha ez nem érinti a fogyasztók széles körét.
Igen.
73. kérdés. Szükséges-e a befektetési vállalkozás vezető állású személyének kinevezéséhez az MNB, mint felügyeleti hatóság engedélye? A) Igen. B) Nem. C) Kizárólag akkor, ha a vezető állású személy nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.
Igen.
87. kérdés. A 750.000 euró induló tőkével rendelkező befektetési vállalkozás végezhet-e saját számlás kereskedési tevékenységet, ha az ügyfél pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit kezeli? A) Igen. B) Nem. C) Abban az esetben, ha portfóliókezelési tevékenységi engedéllyel is rendelkezik, nem.
Igen.
88. kérdés. Kaphat-e tevékenységi engedélyt az olyan befektetési vállalkozás, amelyik rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan kizárólag multilaterális kereskedési rendszer működtetését kívánja végezni? A) Igen. B) Nem. C) Csak abban az esetben, ha a kiegészítő szolgáltatások közül is legalább egy szolgáltatás végzését felvállalja.
Igen.
89. kérdés. A megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, portfólió kezelési tevékenység végzésével és multilaterális kereskedési rendszer (MTF) működtetése tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, lehet-e tag az általa működtetett MTF-ben? A) Kizárólag akkor, ha nélküle nem lenne meg az MTF működtetés jogszabályi feltételeként előírt három ténylegesen aktív tag, illetve résztvevő vagy felhasználó. B) Nem. C) Igen.
Igen.
72. kérdés. Az alábbiak közül mely feltételt támasztja a jogszabály (Bszt.) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjaival szemben? A) B kategóriás jogosítvánnyal kell rendelkezniük. B) Jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük C) Windows 8.0-ás és Excel számítógépes ismeretekkel kell rendelkezniük.
Jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük
3. kérdés. A befektető a tőkepiaci kockázatot kivel kötött szerződés alapján vállalja? A) Kizárólag befektetési alappal kötött szerződés alapján. B) Kizárólag befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján. C) Kizárólag tőzsdével kötött szerződés alapján.
Kizárólag befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján.
68. kérdés. Milyen vagyoni hozzájárulással szolgáltatható a befektetési vállalkozás jegyzet tőkéje? A) Kizárólag pénzbeli hozzájárulással. B) Pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulással, ideértve a szellemi apportot is. C) Kizárólag ingatlan apporttal.
Kizárólag pénzbeli hozzájárulással.
52. kérdés. Mennyi az MNB, mint felügyeleti hatóság által kiszabható bírság felső határa, ha az általa ellenőrzött tőkepiaci szervezet megsérti a tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? A) Egymillió forint. B) Kétmilliárd forint vagy a felügyelt intézmények esetében az éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot. C) Hárommilliárd forint.
Kétmilliárd forint vagy a felügyelt intézmények esetében az éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
90. kérdés. Mekkora induló tőkével kell rendelkeznie az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha az árutőzsdei szolgáltató részvénytársasági formában működik? A) Legalább 20.000.000,- forinttal. B) Legfeljebb 10.000.000,- forinttal. C) Legalább 75.000 euróval.
Legalább 20.000.000,- forinttal.
"37. kérdés. Az alábbiak közül minek minősül a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által működtetett ""BÉTa"" piac? A) Tőzsdének. (BÉT) B) Szervezett kereskedési rendszernek. (OTF) C) Multilaterális kereskedési rendszernek. (MTF)"
Multilaterális kereskedési rendszernek. (MTF)
36. kérdés. Tpt. szerinti szabályozott piacnak tekinthető-e a kripto deviza piac? A) Igen, mert a hét minden napján 24 órában, azaz rendszeres időközönként működik. B) Nem, mert ilyen piac nem szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben C) Igen, bár ez a piac nem szerepel a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben, de engedéllyel nem kell rendelkeznie.
Nem, mert ilyen piac nem szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben
10. kérdés. Befektetőnek minősül-e a Tpt. szerint az a személy, aki befektetési egységekhez kötött életbiztosítást (unit-linked) kötött? A) Nem. B) Igen. C) Kizárólag akkor, ha a befektetési egységeket befektetési vállalkozásnál nyitott értékpapírszámlán tartják nyilván.
Nem.
20. kérdés. Befektetési vállalkozás részvények zárt körű forgalomba hozatalával tőkeemelést hajt végre. A részvények zárt körű forgalomba hozatalához szükséges-e igénybe vennie tőle független forgalmazó szolgáltatását? A) Igen, mert a forgalomba hozatalhoz szükséges szakértelem csak így biztosítható. B) Nem. C) Nem, mert a részvények zárt körű forgalomba hozatala esetén még akkor sem keletkezne ilyen kötelezettség, ha a befektetési vállalkozás jegyzési garanciát is vállalna a tőkeemelés során kibocsátott saját részvények forgalomba hozatala során.
Nem.
69. kérdés. Be lehet-e fizetni a befektetési vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjét olyan hitelintézetnél, amely részt vesz az alapításban? A) Nem. B) Igen, minden korlátozás nélkül. C) Kizárólag akkor, ha az alapító a Magyar Nemzeti Bank.
Nem.
84. kérdés. Lehet-e befektetési vállalkozás ügyvezetője olyan személy, aki egy másik befektetési vállalkozás vezető tisztségviselője? A) Igen, a jogszabály lehetővé teszi, hogy két cégben is betölthessen ilyen pozíciót. B) Csak abban az esetben, ha az MNB mindkét cég összeférhetetlenségi politikáját ellenőrizte, és nem emelet kifogást. C) Nem.
Nem.
86. kérdés. A 150.000 euró induló tőkével rendelkező befektetési vállalkozás végezhet-e saját számlás kereskedési tevékenységet, ha az ügyfél pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit nem kezeli? A) Igen, sőt ebben az esetben az induló tőke akár 50.000 euró is lehet. B) Nem. C) Abban az esetben, ha portfóliókezelési tevékenységi engedéllyel is rendelkezik, igen.
Nem.
91. kérdés. Megfelel-e a Bszt. előírásainak az a befektetési vállalkozás, amelyik a belső kontroll funkciók keretén belül nem ellenőrzi a szervezeten belüli összeférhetetlenséget? A) Igen, nincs ilyen jogszabályi elvárás. B) Nem. C) Amennyiben a személyi feltételeket nem bírja másképp biztosítani, akkor az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása alól a befektetési vállalkozás tulajdonosai egy ideig felmentvényt adhatnak.
Nem.
27. kérdés. Az alábbi értékpapírok közül melyiknek NEM lehet kibocsátója a zártkörűen működő részvénytársasági formában működő ÁÉKBV alapkezelő? A) Részvény. B) Nyilvános nyílt végű befektetési alapjegy. C) Kötvény.
Nyilvános nyílt végű befektetési alapjegy.
46. kérdés. Az alábbiak közül mit tesz az MNB, mint felügyeleti hatóság akkor, ha valamely általa ellenőrzött tőkepiaci szereplő esetén piacbefolyásolás vagy bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel? A) Tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt annak érdekében, hogy az versenyfelügyeleti eljárást indítson. B) Piacfelügyeleti eljárást indít. C) Haladéktalanul pénzbírságot szab ki e személlyel, illetve szervezettel szemben.
Piacfelügyeleti eljárást indít.
74. kérdés. Az alábbiak közül milyen jogi formában működhet Magyarországon befektetési vállalkozás? A) Részvénytársaságként. B) Korlátolt felelősségű társaságként. C) Bármilyen gazdasági társasági formában.
Részvénytársaságként.
4. kérdés. A befektető a befektetései során kinek a pénzét, egyéb vagyontárgyát teszi ki a tőkepiaci kockázatnak? A) Kizárólag a befektetési vállalkozás pénzét, egyéb vagyontárgyát B) Kizárólag az állam pénzét, egyéb vagyontárgyát. C) Saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát.
Saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát.
66. kérdés. A pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás felvétele és továbbítása, valamint megbízás végrehajtása elnevezésű befektetési szolgáltatási tevékenységet végző befektetési vállalkozás mekkora induló tőkével köteles rendelkezni, ha az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult? A) Húszmillió forint. B) Hétszázötvenezer euró. C) Százötvenezer euró.
Százötvenezer euró.
100. kérdés. Az alábbiak közül ki lehet tőkepiaci függő ügynök? A) Tőkepiaci függő ügynök kizárólag természetes személy lehet. B) Tőkepiaci függő ügynök kizárólag jogi személy lehet. C) Tőkepiaci függő ügynök természetes vagy jogi személy egyaránt lehet.
Tőkepiaci függő ügynök természetes vagy jogi személy egyaránt lehet.
22. kérdés. Az alábbiak közül ki az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja? A) a befektető B) a kibocsátó C) a garanciaalap
a kibocsátó
23. kérdés. Az alábbiak közül ki az a személy, aki - jogszabályi korlátok között - az értékpapír-sorozat előállítása módjáról dönt? A) a kibocsátó B) a Magyar Nemzeti Bank C) a befektető
a kibocsátó
25. kérdés. Az alábbiak közül ki jogosult dönteni az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról? A) az értékpapír jogosultja B) a kibocsátó C) a Befektető-védelmi Alap
a kibocsátó
34. kérdés. Az alábbiak közül mi NEM minősül szabályozott piacnak? A) az Európai Unió tagállamának tőzsdéje B) a Budapesti Értéktőzsde Zrt. C) a multilaterális kereskedési rendszer
a multilaterális kereskedési rendszer
80. kérdés. Az a befektetési vállalkozás, amely pénzügyi eszközöket alakít ki, a termék-jóváhagyási folyamat részeként mely feladat elvégzésére NEM köteles? A) a végső ügyfelek azonosított célpiacának meghatározása B) a pénzügyi eszköz és termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információ közzététele C) a kialakított pénzügyi eszköz rendszeres felülvizsgálata
a pénzügyi eszköz és termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információ közzététele
33. kérdés. Az alábbiak közül melyik minősül szabályozott piacnak? A) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság B) a tőzsde C) a multilaterális kereskedési rendszer
a tőzsde
6. kérdés. Az alábbiak közül ki NEM minősül intézményi befektetőnek? A) a befektetési vállalkozás B) az egyéni vállalkozó C) a magánnyugdíjpénztár
az egyéni vállalkozó
93. kérdés. Az alábbiak közül milyen tevékenységhez vehető igénybe a tőkepiaci függő ügynök? A) kizárólag befektetési szolgáltatás közvetítéséhez B) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítéséhez C) kizárólag árutőzsdei szolgáltatás közvetítéséhez
befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítéséhez
14. kérdés. Az alábbiak közül ki működhet közre az értékpapír forgalomba hozatala során forgalmazóként? A) kizárólag hitelintézet B) kizárólag befektetési vállalkozás C) befektetési vállalkozás vagy hitelintézet egyaránt
befektetési vállalkozás vagy hitelintézet egyaránt
2. kérdés. Az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát tőkepiaci kockázatnak teszi ki, A) befektetőnek minősül B) forgalmazónak minősül C) magas kockázatvállalási hajlandóságú ügyfélnek minősül
befektetőnek minősül
75. kérdés. Az alábbiak közül milyen jogi formában működhet Magyarországon befektetési vállalkozás? A) fióktelepként B) szövetkezetként C) korlátolt felelősségű társaságként
fióktelepként
45. kérdés. Az alábbiak közül mikor NEM indíthat az MNB, mint felügyeleti hatóság fogyasztóvédelmi eljárást? A) ha a jogsértés bekövetkezésétől számítva már több, mint öt év telt el B) az MNB hivatalból sosem indíthat fogyasztóvédelmi eljárást C) ha a jogsértő magatartás már megszűnt
ha a jogsértés bekövetkezésétől számítva már több, mint öt év telt el