11. TÉTEL A fogyasztás és a vásárlás közgazdasági és pszichológiai alapjai, tudatosság a vásárlási folyamat során
Mi befolyásolhatja az elégedettséget?
a termék minősége, az udvarias kiszolgálás, a csomagolás, tartósság, később szükséges javítás gyakorisága, esztétikai elemek (a termék külső arányossága, a megjelenés egységessége a legfontosabb), a márkanévvel jelzett minőség, a korábbi elvárások teljesülése.
Mi jellemzi a tudatos fogyasztót?
ismeri és érvényre juttatja a fogyasztói jogokat; körültekintően tájékozódik - előzetes információkat gyűjt /ár, minőség, akciók stb./; a begyűjtött információk feldolgozása után előzetes vásárlói döntéseket hoz; érvényre juttatja az általa fontosnak tartott szempontokat: nem hagyja, hogy átverjék, vagyis bizalmatlan mind a gyártóval, mind az eladóval szemben; alaposan megfontolja előzetesen, hogy mit vesz, tehát csak az előre eltervezett listája; szükségletei alapján vásárol; nem vesz és halmoz föl fölösleges árukat.
Mi mindenre lehet tudatos a fogyasztó?
Ártudatos vásárlás: diszkontok, piac, vásár. Minőségtudatos vásárlás: alacsonyabb ár mellett sem enged a jobb minőségből. Márkatudatos vásárlás: vonzódik adott, ismert vagy már bevált márkákhoz. Értéktudatos vásárlás: az optimális ár-értékarányt keresi Egészségtudatos. Fogyasztói jogok ismerete: biztonsághoz, információhoz, választáshoz, képviselethez való jogok érvényre juttatása. Pénzügyi tudatosság: vonatkozhat az önérdek és közérdek követésére is. - önérdek: átgondolt hitelfelvétel, tervezett háztartási költségvetés, öngondoskodás, egészséges szkepticizmus - közérdek: pl. olyan banki megoldások választása, melyek segítségével a bankon keresztül valamely termesztő csoportot, munkahelyteremtő beruházást, környezetbarát technológia létrehozóját támogathatja, avagy bármilyen közérdeket segíthet. (lsd. pl. közösségi bankok) Környezettudatosság: ökológiai tudatosság a vásárlási szokásokban -biotermékek szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, energiatakarékosság. Társadalmilag felelős fogyasztás: a köz érdekeinek figyelembe vétele. Pl. helyi vagy etikus kereskedőknél való vásárlás, helyi termékek és foglalkoztatás támogatása, állatjólét figyelembe vétele, fair trade. Termék-eredet/ország-eredettudatosság: hazai termék
További fontos megállapítások a tudatos fogyasztóról:
- öntudatos és felelős fogyasztás jellemzi. - Preferálja a fair trade (méltányos kereskedelem) vásárlást. Etikusan vásárol, vagyis például ha rosszul ad vissza az eladó, szól; vagy nem másol cd-t. Önkéntes egyszerűség jellemzi: bizonyos mértékig kivonul a piacról, tehát korlátozza önmaga és mások fogyasztását (újrahasznosít, maga javít,stb.)
A vásárlói döntés folyamata és típusai:
-Érzelmeken alapuló döntések: -Bonyolultabb döntések - több alternatívát is átvizsgáló -ún. additív differenciálás - páronként összehasonlítást végez -Részleges vagy nem kompenzáló választásnál a fogyasztó nem az optimális döntést keresi, hanem a számára már kielégítőt. -A diszjunktív modell csak egyetlen tulajdonság szerint mér, s az a szerinti legjobbat fogadja el. -Lexikografikus döntésnél a fogyasztó először rangsorol, majd a legfontosabbnak megfelelő termékeket kiválasztja, míg végül csak egyetlen marad. (a vásárlások 61%-a) -A kizárásos döntés esetében a fogyasztó csak egyetlenegy követelményt állít fel, s ha annak egyetlen termék sem felel meg, akkor nem vásárol ,
Mi jellemzi a jóléti fogyasztást?
A jólétben élők fogyasztása nem a létszükségletek kielégítését szolgálja, hiszen nem kell érte megküzdeniük, bármikor biztosíthatják azokat, ezért más viselkedésmódot is választhatnak, amelyeknél a komfortérzet nem késleltetve következik be, hanem azonnal, de választhatják a késleltetett örömérzetre irányuló viselkedést (fogyasztást) is.
A pécsi kutatás mit mutatott ki a tudatos vásárlóról?
A tudatos vásárló Magyarországon eszerint nem szereti a bóvlit, védi a hazait, ellenáll a reklámok csábításának.
Mi jellemzi a jóléti társadalmak polgárát, mint vásárlót?
Legkevésbé sem a homo economicus, vagyis a racionális vásárló. Gyakran dönt érzelmei alapján. A racionális viselkedés nem állandó jellemzője a fogyasztónak/vásárlónak.
Mit jelent az optimálistól eltérő arousal szint?
Magasabb arousal szint kielégítetlen szükségletet jelent, ami cselekvésre késztet (pl. fogyasztásra), amivel közelebb juthatunk a kényelem-érzést jelentő optimális szinthez. alacsonyabb arousal-szint, az unalom, mely jó esetben testmozgásra ösztönöz, emellett azonban egy kereső-kutató (explorációs) tevékenységet is generál, ami a csevegés, tv-nézés, játék, szórakozás, művészi tevékenység mellett akár fogyasztás formájában is jelentkezhet. (lsd. Boltkórosok). Mindezeknek egy közös vonása van: újdonságot jelentenek.
Hogyan hozza meg a döntését a vásárló? Melyek a vásárlói döntés különböző fázisai?
a probléma felismerése (érdeklődés), az információ keresése, értékelése, a döntés, majd a döntés megvalósítása (vásárlás), és az áru/szolgáltatás használat.
Kényszerfogyasztás
amikor a vásárló ellenállhatatlan vágyat érez valami megvételére, amivel azonban magának vagy másoknak kárt okoz (bulimia, drogozás).
Impulzusvásárlás
amikor minden különösebb megfontolás nélkül azt vesszük meg, ami megtetszik nekünk.
Módosított újravásárlás
ugyanabból a terméktípusból veszünk nagyobb mennyiséget, vagy a korábbitól kicsit eltérőt, avagy kipróbálunk egy másik márkát.
Mi az elégedettség?
vásárlást/fogyasztást követő, a termékre vagy szolgáltatásra irányuló általános attitűdöt nevezzük, (pozitív vagy negatív értékítélet), amit gyakran érzelmi összetevők uralnak.
Melyek a viselkedésünket irányító motívumok, melyeket a marketingesek is figyelembe vesznek?
önfenntartás, társas kapcsolatok, fajfenntartás, kíváncsiság. Az ember optimális teljesítményét az ún. "közepes arousal" (éberség, aktiváltság) szintnél éri el, ekkor a leghatékonyabb a viselkedés szervezése.
Mi jellemzi ma az átlag fogyasztókat?
öntudatosság, önmegvalósítás, függetlenség, minőségi igények, de divatos igénytelenség, az érzelmi hatásokból eredő kiszámíthatatlanság, szórakozás utáni vágy, korszerű technikák használata, környezetvédelem, egészségvédelem, fantázia-dússág, a globális fogyasztási szokások előtérbe kerülése.