Beugró
A gazdasági növekedést a Solow modellben nem befolyásolja a(z) a) rendelkezésre álló munkamennyiség b) adókulcs nagysága c) technikai színvonal d) rendelkezésre álló tőkemennyiség
B
Ha egy gazdaságban adott évben a nominális GDP nagyobb, mint a reál GDP, akkor... a) a GDP-deflátor biztosan negatív. b) az árszínvonal biztosan növekedett. c) a reál GDP biztosan csökkent. d) a növekedési ráta biztosan pozitív.
B
A munka határterméke ... a) azt mutatja meg, hogy egységnyi munkafelhasználásra mekkora kibocsátás jut. b) azt mutatja meg, hogy a tőkefelhasználás egységnyi növekedése mekkora kibocsátás-növekedéssel jár. c) profitmaximumban egyenlő a nominálbérrel. d) profitmaximumban egyenlő a reálbérrel.
D
A vállalati szektor munkafelhasználásának optimumában... a) a reálbér megegyezik a minimálbérrel. b) a reálbér megegyezik a nominálbérrel. c) a reálbér megegyezik a létminimummal. d) Egyik sem igaz a fentiek közül.
D
A keresési munkanélküliség nem okoz gazdasági problémát.
I
A hosszú távú modellben az árupiac egyensúlyát a ... mozgása teremti meg. a) kamatláb b) jövedelem c) adók d) fogyasztás
A
A pénzpiaci egyensúlyt hosszú távon a(z) ... mozgása teremti meg. a) árszínvonal b) pénzkereslet c) jövedelem d) kamatláb
A
A termelési függvény teljesíti az állandó mérethozadék feltételét, ha a) F(zK, zL) = zY b) zF(K, L) = Y c) F(zK, zL) = Y d) F(K+1, L+1) - F(K, L) = 1
A
Amennyiben a társadalmi megtakarítás függ a kamatlábtól és a kibocsátás rögzített, az adók emelése a) a megtakarítási függvényt jobbra tolja b) csökkenti az egyensúlyi kamatlábat, de nem változtatja a beruházást c) csökkenti a beruházást d) növeli a fogyasztást
A
Az alábbiak közül melyik esemény egyeztethető össze a hosszú távú modell föltevéseivel? a) A jövedelem változása eredményezi az árak változását. b) Az árak változása eredményezi a forgási sebesség változását. c) A pénzmennyiség változása eredményezi a reálkibocsátás változását d) A forgási sebesség változása eredményezi a pénzmennyiség változását.
A
Az egyensúlyinál magasabb reálbér a) várakozási munkanélküliséget okoz b) frikciós munkanélküliséget okoz c) szektoriális munkanélküliséget okoz d) nem munkanélküliséget, hanem munkahiányt okoz
A
Egy gazdaságban y = √k az egy főre jutó termelési függvény, a megtakarítási ráta s = 0,15, az amortizációs kulcs δ = 0,1, a népesség növekedési üteme 5%. Milyen egy munkásra jutó tőkeérték mellett éri el a gazdaság a stacionárius állapotot? a) 1 b) 1,2247 c) 1,5 d) 2
A
Egy gazdaságban 𝐿S = 1000 + 0,5𝑊/𝑃 és 𝐿 D = 2500 − 𝑊/𝑃 . Az aktív népesség 1800. Mennyi az egyensúlyi reálbér? a) 1000 b) 3000. c) 1500. d) 2333,3.
A
Hogyan számítható ki az aktivitási ráta? a) az aktívak és a munkaképes korúak számának a hányadosa b) a munkanélküliek és az aktívak számának hányadosa c) az aktívak és a foglalkoztatottak számának hányadosa d) az aktívak és a munkanélküliek számának hányadosa
A
Melyik kifejezés jelenti azt, hogy „minden egyéb változatlansága mellett"? a) ceteris paribus b) celebes partibusz c) eklektikus d) adaptív várakozások mellett
A
Milyen a munkakeresleti függvény meredeksége a) biztosan negatív b) egyes szakaszain negatív c) hol negatív, hol végtelen (függőleges) d) sehol sem negatív
A
Milyen a tőke határterméke a Solow-modellben? a) csökkenő b) állandó c) növekvő d) nincs meghatározva
A
Profitmaximalizálás esetén a munka határterméke a) egyenlő a reálbérrel b) egyenlő a nominálbérrel c) a munka felhasználásával nő d) egyenlő a munkakínálattal
A
A kormányzati vásárlások ceteris paribus növelése a hosszú távú modellben... a) a magán-megtakarítást csökkenti. b) a nemzetgazdasági megtakarítást csökkenti. c) a nemzetgazdasági és a magán-megtakarítást egyaránt csökkenti. d) Mindhárom fenti megállapítás hamis.
B
A megtakarítási ráta növekedése... a) növeli a stacionárius állapotbeli k értékét, és az egy főre jutó fogyasztást is. b) növeli a stacionárius állapotbeli k -t, de az egy főre jutó fogyasztást nem feltétlenül. c) bár növeli a stacionárius állapotbeli k -t, de az egy főre jutó fogyasztást csökkenti. d) csak a stacionárius állapotbeli k értékére van hatással.
B
A megtakarítási ráta növekedése... a) növeli a stacionárius állapotbeli y értékét, és az egy főre jutó fogyasztást is. b) növeli a stacionárius állapotbeli y-t, de az egy főre jutó fogyasztást nem feltétlenül. c) bár növeli a stacionárius állapotbeli y-t, de az egy főre jutó fogyasztást csökkenti. d) csak a stacionárius állapotbeli y értékére van hatással.
B
Amennyiben a társadalmi megtakarítás független a kamatlábtól és a kibocsátás rögzített, a beruházási kereslet csökkenése a) a megtakarítási függvényt balra tolja b) csökkenti az egyensúlyi kamatlábat, de nem változtatja a beruházást c) csökkenti a beruházást d) növeli a fogyasztást
B
Az alábbiak közül a hosszú távú modellben melyik okozhatja a magán-beruházási kereslet növekedését? a) megnő a pénzmennyiség b) csökken a költségvetési hiány c) csökken a megtakarítók kamatérzékenysége d) infláció lép föl a gazdaságban
B
Az alábbiak közül melyik esetben fog biztosan növekedni a pénzmultiplikátor? a) ha a készpénz-betét arány és a tartalék-betét arány is nő b) ha a készpénz-betét arány és a tartalék-betét arány egyaránt csökken c) ha a készpénz-betét arány csökken, de a tartalék-betét arány nő d) ha a készpénz-betét arány nő és a tartalék-betét arány csökken
B
Az alábbiak közül melyikkel foglalkozik a makroökonómia? a) keresztár-rugalmasság b) munkanélküliség c) a kenyér ára d) a vállalati költségfüggvények alakulása
B
Az alábbiak közül melyikkel nem foglalkozik a makroökonómia? a) inflációt meghatározó tényezők b) a T-home és a UPC piaci részaránya c) Magyarország kibocsátásnak időbeni növekedése d) Magyarország és Németország közti export és import nagysága
B
Egy adott gazdaságban a következő adatok ismertek: GDP 1360, az értékcsökkenési leírás 200, a külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme 120, a belföldiek külföldön realizált elsődleges jövedelme 180, a külföldre utalt transzferek 60, a külföldről kapott transzferek 90. Mennyi a GNDI értéke? a) 1270 b) 1450 c) 1250 d) 1470
B
Egy gazdasági föllendülés a) csökkenti a munkanélküliség természetes rátáját. b) növeli a munkakeresletet és így csökkenti a kényszerű munkanélküliséget. c) növeli az árakat, és emiatt nő a munkakínálat d) csökkenti a reálbéreket, és ezért csökken az önkéntes munkanélküliség.
B
Egy zárt gazdaságban a társadalmi megtakarítás = a) a magánszektor megtakarítása - a kormányzat megtakarítása b) a magánszektor megtakarítása + a kormányzat megtakarítása c) a magánszektor megtakarítása + a kormányzat megtakarítása - a külföld megtakarítása d) a magánszektor megtakarítása - a háztartások megtakarítása
B
Ha a jegybank nem változtatja a pénzmennyiséget, akkor a GDP-ben bekövetkező tartós növekedés (pl. technikai fejlődés miatt) a) vagy inflációt gerjeszt, vagy deflációt idéz elő. b) vagy deflációt idéz elő, vagy növeli a pénz forgási sebességét a gazdaságban c) vagy inflációt eredményez, vagy lassítja a pénz forgását a gazdaságban d) biztosan csökkenti az árszínvonalat
B
Ha egy ország lakóinak nagyobb része vállal munkát külföldön, akkor ceteris paribus a) változatlan GDP mellett csökken a GO b) változatlan GNI mellett csökken a GDP c) változatlan GNDI mellett csökken a GNI d) csak az országunk GNI mutatója változik
B
Ha egy országban ceteris paribus megnő a folyó termelő felhasználás aránya, akkor a) változatlan GO mellett nő a GDP b) változatlan GO mellett csökken a GDP c) változatlan GDP mellett nő a GO d) változatlan GDP mellett csökken a GO
B
Hogy nevezzük azt az esetet, amikor az egyik évről a másikra az infláció mértéke csökken? a) defláció b) dezinfláció c) árstabilitás d) dezintegráció
B
Hogyan hat a gyorsabb népességnövekedés az életszínvonalra? a) növeli b) csökkenti c) nem érinti d) a hatás nem egyértelmű
B
Hogyan számítható ki a munkanélküliségi ráta? a) a munkanélküliek és a munkaképes korúak számának a hányadosa b) a munkanélküliek és az aktívak számának hányadosa c) a munkanélküliek és az inaktívak számának hányadosa d) a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának hányadosa
B
Hosszú távon az elérhető potenciális jövedelmet nem befolyásolja a(z) ... a) rendelkezésre álló munkamennyiség. b) adókulcs nagysága. c) technikai színvonal. d) rendelkezésre álló tőkemennyiség.
B
Melyik állítás nem igaz a fogyasztói árindexre? a) Felülbecsli a megélhetési költségek növekedését. b) Nem tartalmazza az export termékek árváltozását. c) A fogyasztók által vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását méri. d) A GDP-deflátorral nagyjából együtt mozog.
B
Mit jelölünk a Solow-modellben k-val? a) a K változását b) a K/L hányadost c) a K/Y hányadost d) nem szerepel k a Solow-modellben
B
Technikai haladás nélküli Solow-modell szerinti stacionárius állapotban a) a tőke mennyisége állandó b) az egy főre jutó tőke mennyisége állandó c) a kibocsátás állandó d) az egy hatékonysági egységre jutó növekedés állandó
B
Technikai haladást tartalmazó Solow-modell szerinti stacionárius állapotban a) a tőke mennyisége állandó b) az egy hatékonysági egységre jutó tőke mennyisége állandó c) a kibocsátás állandó d) az egy hatékonysági egységre jutó növekedés állandó
B
A Központi Bank hosszú távon mérsékelheti az inflációt, ha a) lecsökkenti a jegybanki alapkamatot b) növeli az adókat c) kötvényeket ad el nyílt piaci műveletek keretében. d) kötvényeket vásárol nyílt piaci műveletek keretében.
C
A Solow-modell melyik változata teszi lehetővé a kibocsátás (Y) hosszú távú növekedését? a) egyik sem b) mindegyik c) a munkaerő növekedését tartalmazó és a technikai haladást tartalmazó d) csak a technikai haladást is tartalmazó
C
A hosszú távú gazdasági modellben az adóból finanszírozott kormányzati vásárlás a) csökkenti a megtakarítást b) csökkenti a potenciális jövedelmet c) csökkenti a fogyasztást d) csökkenti a magánberuházást
C
A kormányzat csökkentheti a munkanélküliség természetes rátáját, ha a) növeli az állásvesztési rátát. b) növeli az állásszerzési rátát. c) csökkenti az adókat. d) csökkenti a munkanélküliek munkakeresési kedvét.
C
A megtakarítási ráta növekedése .......................................... a gazdasági növekedést. a) tartósan gyorsítja b) tartósan lassítja c) átmenetileg gyorsítja d) átmenetileg lassítja
C
A nettó beruházás ... a) = bruttó beruházás + amortizáció. b) nem lehet negatív. c) a pótláson felüli új eszközök beszerzését jelenti. d) mindig 0.
C
A pénz mennyiségi egyenletének melyik átrendezése helyes az alábbiak közül? a) 𝑀 ∙ 𝑌 = 𝑃 ∙ 𝑉 b) 𝑃 = (V*Y)/M c) 𝑉 = (P*Y)/M d) 𝑀 =(P*V)/Y
C
A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénzmennyiség növekedése eredményezheti... a) az árszínvonal csökkenését. b) a jövedelem csökkenését. c) a pénz forgási sebességének csökkenését. d) a pénzmennyiség csökkenését.
C
Amennyiben a társadalmi megtakarítás függ a kamatlábtól és a kibocsátás rögzített, a beruházási kereslet csökkenése a) a megtakarítási függvényt balra tolja b) csökkenti az egyensúlyi kamatlábat, de nem változtatja a beruházást c) csökkenti a beruházást d) növeli a megtakarítást
C
Amikor a hónap elején megkapjuk a fizetésünket, akkor a pénz .... funkciót tölt be, amikor a boltban fizetünk vele az árukért, akkor pedig ... funkciót. a) jövedelemszerzési; jövedelem elköltési b) értékmérő; fizetési c) fizetési; csereeszköz d) fizetési; vagyontartási
C
Az alábbiak közül melyikkel nem foglalkozik a makroökonómia? a) infláció b) munkanélküliség c) a kenyér ára d) egy ország fogyasztási kereslete
C
Az alábbiak közül mi nem része a GDP-nek? a) a prostitúció b) a drogtermelés c) a saját lakásunk kitakarítása d) a saját kertünkben termesztett eper
C
Az állásvesztési ráta azt mutatja meg, hogy: a) a foglalkoztatottak milyen arányban szereznek állást b) a munkanélküliek milyen arányban szereznek állást c) a foglalkoztatottak milyen arányban veszítik el állásukat d) a munkanélküliek milyen arányban veszítik el állásukat
C
Az üzleti ciklus két egymást követő mélypontja között a) a recessziót fellendülés követi b) a konjunktúrát fellendülés követi c) a fellendülés után következik be a recesszió d) a gazdaság nem változik
C
Egy gazdaság termelési függvénye 𝑌 = 𝐾^(1/3) L^(2/3). A megtakarítási ráta 40%, az amortizációs kulcs 10%. A gazdaság k mekkora értékénél éri el a stacionárius állapotot? a) 2 b) 4 c) 8 d) 64
C
Egy gazdaságban a pénzmennyiség 5%-kal emelkedik, a pénz forgási sebessége 2%-kal csökken, és eközben a jövedelem 1%-kal esik vissza. Mekkora az infláció? a) 8% b) 6% c) 4% d) 2%
C
Egy gazdaságban az állásszerzési ráta 35%, az állásvesztési ráta pedig 15%. A munkaerőállomány 1000. Mekkora a munkanélküliség természetes rátája? a) 0% b) 5% c) 30% d) 80%
C
Egy váratlan infláció esetében ez a hatás sokkal nagyobb, mint egy előre látható infláció esetében: a) étlapköltség b) cipőtalpköltség c) vagyonok véletlenszerű újraelosztása d) a pénzünk befektetésére ösztönöz
C
Ha egy gazdaság az aranyszabály szerinti stacionárius állapotban van, akkor a) maximális az egy főre jutó kibocsátás b) maximális az egy főre jutó tőke c) maximális az egy főre jutó fogyasztás d) a fentiek egyike sem igaz
C
Ha egy gazdaság nem az aranyszabály szerinti stacionárius állapotban van, akkor a) a tőke emelkedésével eljut oda b) az egy főre jutó tőke emelkedésével eljut oda c) a megtakarítási ráta változása nélkül nem jut el oda d) a fentiek egyike sem igaz
C
Melyik állítás igaz a frikciós munkanélküliségre? a) a megfelelő munkahely elvesztéséhez szükséges idő miatt alakul ki b) nagyságát a munkaügyi közvetítés növeli c) nagyságát a munkanélküli segély növeli d) teljesen megszüntethető
C
Okun törvénye kapcsolatot teremt a(z)... a) árszínvonal-változás és a jövedelemváltozás között. b) az árszínvonal-változás és a munkanélküliségi ráta változása között. c) a munkanélküliségi ráta változása és a jövedelemváltozás között. d) kereslet és a kínálat között.
C
A Solow-modell melyik változata teszi lehetővé az egy főre jutó kibocsátás (Y/L) hosszú távú növekedését? a) egyik sem b) mindegyik c) a munkaerő növekedését tartalmazó d) csak a technikai haladást is tartalmazó
D
A bérek azont tulajdonságának, hogy lefelé rugalmatlanok, az oka a) a szakszervezetek tevékenysége b) a minimálbér c) a hatékony bérek d) az előzőek mindegyike
D
A gazdasági szereplők tranzakciós pénzkereslete egyenesen arányos a(z)... a) árszínvonallal b) kamatlábbal c) kötelező tartalékrátával d) reáljövedelemmel
D
A hosszú távú modellben a hitelből finanszírozott kormányzati vásárlás hatására a) csökken a megtakarítás b) csökken a jövedelem c) csökken a költségvetési hiány d) csökken a magánberuházás
D
A jegybank az alábbiak közül melyiket tudja közvetlenül befolyásolni? a) készpénz-betét arány b) tartalék-betét arány c) infláció d) monetáris bázis
D
Amennyiben a társadalmi megtakarítás független a kamatlábtól és a kibocsátás rögzített, az adók emelése hosszú távon a) a megtakarítási függvényt balra tolja b) csökkenti a beruházást c) növeli a fogyasztást d) csökkenti az egyensúlyi kamatlábat és növeli a beruházást
D
Amennyiben egy adott gazdaságra jellemző, hogy a munka kínálata nagyobb, mint a munka kereslete, akkor a) több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyi munkalehetőség rendelkezésre áll. b) az aktív népességre jellemző, hogy nem csak önkéntes munkanélküliek vannak a társadalomban. c) a társadalomra nem jellemző a munka keresletének, és a kínálatának egyensúlya. d) Mindhárom állítás jellemző a társadalom munkaerőpiacára.
D
Az alábbiak közül a jegybank melyik módszerrel tudja csökkenteni a pénzmennyiséget? a) növeli a monetáris bázist b) megtiltja a kereskedelmi bankoknak a hitelezést c) csökkenti a diszkontrátát d) államkötvényeket vásárol a lakosságtól vagy a kereskedelmi bankoktól
D
Egy országban az összes kibocsátás 1000 Mrd$. A folyó termelő felhasználás 500 Mrd$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 100 Mrd$. A külföldről származó elsődleges jövedelem 20 Mrd$, a külföldiek itthon szerzett elsődleges jövedelme pedig 40 Mrd$. Jelölje be az igaz állítást! a) GDP = 1000 b) NDP = 600 c) GNI = 420 d) GNI = 480
D
Ha a reálkamatláb negatív, akkor a pénztartás költsége... a) biztosan pozitív. b) biztosan negatív. c) biztosan nulla. d) Egyik sem állítható egyértelműen.
D
Ha egy országba több tényezőjövedelem áramlik befelé, mint onnan kifelé, akkor biztos, hogy a) GNI < GO b) GNI < GNDI c) GNDI < GDP d) GDP < GNI
D
Hogyan állapítható meg az otthon hizlalt és levágott disznó értéke a GDP számítás során? a) az az érték, amennyibe a disznó megvásárlása került b) az az érték, amit a disznóért a piacon kaptak c) az a költség, amennyibe a disznó felnevelése került d) az az érték, amennyit egy hasonló disznó ér a piacon
D
Melyik munkanélküliség típusra NEM IGAZ a következő állítás: „azok a munkanélküliek, akik az aktuális reálbér mellett hajlandóak lennének munkát vállalni, de nem találnak"? a) strukturális munkanélküliség b) várakozási munkanélküliség c) kényszerű munkanélküliség d) frikciós munkanélküliség
D
Milyen a munkakínálati függvény meredeksége a) biztosan negatív b) egyes szakaszain negatív c) hol negatív, hol végtelen (függőleges) d) sehol sem negatív
D
A Solow-modell szerint a technikai haladás csak a népességet fogja megnövelni, de az életszínvonal emelkedését nem tudja elérni.
H
A fogyasztóiár-index növekedése azt jelenti, hogy a gazdaságban minden termék és szolgáltatás ára növekszik
H
A jövedelemszint emelkedésével a fogyasztás aránya a jövedelmen belül folyamatosan növekszik.
H
A kibocsátás csak növekvő foglalkoztatottság mellett tud növekedni
H
A munkakeresleti függvény negatív meredeksége mögött a növekvő hozadék törvénye érvényesül.
H
A munkamennyiség növekedése a hosszú távú modellben növeli a munkások százalékos részesedését a teljes megtermelt jövedelemből.
H
A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának a munkaképes korú lakossághoz viszonyított aránya.
H
A nem előrelátható infláció kedvez a hitelezőknek és kárt okoz az adósoknak.
H
A növekvő kibocsátás mindig növekvő foglalkoztatással jár együtt.
H
A pénz semlegessége a hosszú távú modellben azt jelenti, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésének semmilyen hatása nincs a gazdaságra.
H
A pénzmultiplikátor a monetáris bázistól és a forgalomban lévő készpénz nagyságától függ.
H
A pénzteremtésnél a kereskedelmi bankok készpénzt teremtenek.
H
A pótló beruházások nagysága megegyezik az összes beruházás és az amortizáció különbségével.
H
A reál-pénzmennyiség a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal szorzata.
H
A teljes tényezőtermelékenység időben csak növekedhet.
H
A termelési függvény akkor teljesíti az állandó mérethozadék feltételét, ha F(K+1, L+1) - F(K, L) = 1
H
A tőke változásának és az egyensúlyi növekedésnek a befolyásoló tényezői a fogyasztás, és az értékcsökkenés.
H
Adott országban, adott évben az NNI nem lehet nagyobb a GDP-nél.
H
Az M1 pénzmennyiség csak úgy tud növekedni, ha az M2 pénztömeg is nő.
H
Az M1 pénzmennyiség tartalmazza a rövid lejáratra lekötött bankbetéteket.
H
Az aktivitási ráta és a munkanélküliségi ráta mindig egy irányba változik.
H
Az aktív népesség számának ceteris paribus csökkenése a munkanélküliség természetes rátáját is csökkenti.
H
Az aranyszabály szerint a tőke határterméke mindig egyenlő az amortizációs kulccsal.
H
Az egy főre jutó kibocsátás a termelési függvény és a tőke hányadosa.
H
Az egy főre jutó kibocsátás az egy főre jutó fogyasztás és az egy főre jutó tőkemennyiség összegeként áll elő.
H
Az egyensúlyi kamatláb csökkenése csak a beruházási kereslet csökkenésének a következménye lehet.
H
Az infláció egyik lehetséges magyarázata a reál GDP növekedése.
H
Ha A országban kétszer annyi az egy főre jutó GDP, mint B országban, akkor A ország lakosai kétszer akkora jólétben élnek, mint B ország lakosai.
H
Ha a jegybank csökkenti a kötelező tartalékrátát, a pénzmennyiség biztosan növekszik.
H
Ha a vállalatoknak van saját forrásuk a beruházások megvalósítására, akkor a beruházási kereslet érzéketlen a kamatláb nagyságára.
H
Ha az infláció 5%, akkor minden fogyasztó 5%-kal drágábban juthat hozzá ugyanahhoz a kosárhoz, amelyet az előző évben is vásárolt.
H
Ha egy adott évben megtermelünk valamit, de nem adjuk el, akkor a GDP kisebb lesz, mintha el is adtuk volna.
H
Ha egy ország GDP-je egyik évről a másikra nő, akkor az NNI is nő.
H
Ha infláció van egy országban, akkor a reálkibocsátás gyorsabban nő, mint a nominális kibocsátás.
H
Ha nem lennének bankok és kereskedelmi banki pénz, akkor a pénz forgási sebessége 1 kellene, hogy legyen.
H
Ha teljesül a felhalmozás aranyszabálya, akkor a stacionárius állapotban maximális az egy főre jutó megtakarítás.
H
Ha túlkínálat van a munkapiacon, akkor a reálbér növelésével elérhető az egyensúlyi állapot.
H
Munkapiaci egyensúly esetén a munkanélküliségi ráta feltétlenül 0.
H
Okun törvénye kapcsolatot teremt az árszínvonal-változás és a munkanélküliségi ráta változása között.
H
Solow növekedési modelljében ceteris paribus nagyobb mértékű népességnövekedési ütem magasabb egy főre jutó jövedelmet eredményez.
H
Stacionárius állapotban a gazdasági növekedés mértéke sohasem lehet zérus.
H
Túlkínálatos munkapiacon a munkakereslet csökkenése csökkenti a várakozási munkanélküliséget.
H
A 21. századra az országok közti egyenlőtlenségek a jövedelmi különbségek nagyobb részét magyarázzák, mint az országokon belüli jövedelemegyenlőtlenségek.
I
A felnőtt magyar lakosság tekintetében az aktivitási ráta Európai Uniós viszonylatban alacsony.
I
A gazdasági növekedés üteme a stacionárius állapotban 0.
I
A hosszú távú modellben a kormányzat által szedett adók a potenciális jövedelmet nem csökkentik, csak a rendelkezésre álló jövedelmet.
I
A hosszú távú modellben az adókból finanszírozott kormányzati vásárlásnak a kiszorítási hatása csak a fogyasztásban mutatkozik meg.
I
A háztartási szektor lakásvásárlása a beruházások közé számít.
I
A makroszintű termelési függvénynek nincsen negatív hozadékú része.
I
A megtakarítási hányad növekedése gyorsítja a gazdasági növekedést, de csak ideiglenesen.
I
A monetáris bázis növelése annál nagyobb mértékben növeli a pénzkínálatot, minél nagyobb a pénzmultiplikátor.
I
A munkakereslet visszaesése ragadós bérek mellett jobban csökkenti a foglalkoztatottságot, mintha a bérek szabadon alkalmazkodhatnának.
I
A munkakínálat felső korlátját az aktív népesség száma adja.
I
A munkakínálati függvény általános alakjának reálbér-tengelymetszete a létminimum szintjét jelöli.
I
A negatív meredekségű beruházási függvény a technológiai fejlődés hatására az origótól távolodik.
I
A szakszervezetek bérnövelő követeléseinek negatív hatásaként növekedhet a kényszerű munkanélküliség
I
A tőkeállomány növekedése növeli a munkapiaci egyensúlyi béreket.
I
Az M2 pénzmennyiség tartalmazza a rövid lejáratra lekötött bankbetéteket.
I
Az infláció egyik lehetséges magyarázata a pénz forgási sebességének növekedése.
I
Az online pénztárgépek bevezetése önmagában megemelheti a GDP-t.
I
Az állásvesztési ráta növekedése növeli a munkanélküliségi rátát.
I
Ceteris paribus alacsonyabb termelékenység alacsonyabb egyensúlyi béreket és alacsonyabb egyensúlyi tőkebérleti díjat is eredményez.
I
Egy nemzetgazdaság GNDI mutatója lehet nagyobb, mint a GDP mutatója.
I
Ha a gazdaságban népességnövekedés van, akkor a stacionárius állapotban az egy főre jutó jövedelem változatlan, de az összes jövedelem növekszik.
I
Ha a gazdasági szereplők készpénztartási kedve megnő, akkor ez csökkenti a bankrendszer pénzteremtési lehetőségét.
I
Ha a kereskedelmi bankok nagyobb mértékű tartalékokat akarnak képezni a betétek után, akkor a pénzmultiplikátor lecsökken
I
Ha a nemzetgazdaság technikai színvonala fejlődik, akkor változatlan foglalkoztatottság mellett is nőhet a kibocsátás.
I
Ha a nominál GDP és a GDP deflátor egyaránt növekszenek, akkor a reál GDP lehet, hogy csökken
I
Hosszú távon az elérhető potenciális jövedelmet nem befolyásolja az adókulcs nagysága.
I
Kisebb népességnövekedési-ütem mellett magasabb lesz a stacionárius állapotban az egy főre jutó tőkeállomány.
I
Okun törvénye szerint 1%-ponttal magasabb munkanélküliségi ráta 2%-ponttal alacsonyabb GDP növekedéssel jár együtt.
I
Valamely termelési tényező keresletének megváltozása nem változtatja meg hosszú távon a tényező fölhasznált mennyiségét.
I
