Biztosítás szakmai alapfogalmak
Mit értünk tiszta kockázat alatt? A Azokat az eseményeket, melyek kimenetele vagy megegyezik a kiinduló állapottal, vagy negatív lehet (veszteség, érdeksérelem lehetősége). B Spekulatív kockázatokat. C Materiális bekövetkezési bizonytalanságú (anyagi kárral fenyegető) kockázatokat.
A (Azokat az eseményeket, melyek kimenetele vagy megegyezik a kiinduló állapottal, vagy negatív lehet (veszteség, érdeksérelem lehetősége).)
Mi a veszélyközösség definíciója? A Azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közössége. B A bekövetkezett kár utólagos megtérítése, kiegyenlítése. C Kockázatkezelési intézkedések lehetősége.
A (Azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közössége.)
Az alábbiak közül mi tartozik a kockázatáthárítás, mint kockázatkezelési módszer csoportjába? A Biztosítás. B Szociális segély. C Támogatás.
A (Biztosítás.)
Mikor alkalmazzuk a kockázatelkerülési stratégiát? A Ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek nagy kárral járó kockázatok. B Ha egy tevékenység során ritkán fenyegetnek ugyan, de akkor nagy kárral járó kockázatok. C Ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek kis kárral járó kockázatok.
A (Ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek nagy kárral járó kockázatok.)
Melyik válasz helyes? Az alábbiak közül külön megállapodás hiányában kit terhel a kármegelőzés költsége? A A biztosítót. B A szerződő felet és a biztosítottat. C A károkozót.
B (A szerződő felet és a biztosítottat.)
Mit jelent a tételes függőkár? A Olyan kárigény, amelyről már a közvetítőt tájékoztatták, de a Biztosító kárrendezési egységéhez még nem jelentették be. B Olyan kárigény, amelyet már a biztosítónak bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg. C Olyan kárigény, amelynek a bejelentését még nem döntötte el a biztosított.
B (Olyan kárigény, amelyet már a biztosítónak bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.)
Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. A A kockázatcsökkentésre, megelőzésre. B A kockázatáthárításra. C A kockázatmegtartásra.
C (A kockázatmegtartásra.)
Milyen eredménnyel jár a kárenyhítés? A A kár nem következik be. B A kár csak ritkábban következik be. C A kár mértéke csökken.
C (A kár mértéke csökken.)
Melyik kockázatkezelési (risk management) eljáráshoz tartozik a biztosítás? A Kockázatcsökkentés. B Kockázatelkerülés. C Kockázatáthárítás.
C (Kockázatáthárítás.)
A kárrendezés folyamatában a jogalap-elbírálás célja... A az, hogy a kárszakértő helyszíni kárfelmérést végezzen. B az, hogy a kártérítés kifizethető legyen. C annak megállapítása, hogy a biztosított jogosan támaszt-e szolgáltatási igényt a biztosítási szerződés alapján.
C (annak megállapítása, hogy a biztosított jogosan támaszt-e szolgáltatási igényt a biztosítási szerződés alapján.)
Kinek a kötelezettsége a kárkiegyenlítés? A A biztosítóé. B A biztosítotté. C A kedvezményezetté.
A (A biztosítóé.)
Válassza ki az alábbiak közül a kockázat helyes fogalmát! A A kockázat egy jövőbeli, több kimenetelű esemény (lehetséges következmény) bekövetkeztének a lehetősége. B A kockázat kedvezőtlen hatású esemény. C A kockázat valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége.
A (A kockázat egy jövőbeli, több kimenetelű esemény (lehetséges következmény) bekövetkeztének a lehetősége.)
Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. A Kárkiegyenlítés. B Kártalanítás. C Kárenyhítés.
A (Kárkiegyenlítés.)
Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A biztosító szolgáltatása a kárbiztosítási esemény bekövetkezése esetén: A a kárenyhítés szükséges költségeinek megtérítése, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítése. B kárenyhítés. C kármegelőzés.
A (a kárenyhítés szükséges költségeinek megtérítése, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítése.)
Igaz vagy hamis a következő állítás? Kárenyhítésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény még nem következett be. A Igaz. B Hamis.
B (Hamis.)
Az alábbi életbiztosítási kockázat-párok közül melyiknél nem enged díjdifferenciálást a jogi szabályozás? A idős - fiatal biztosított B dohányzó - nem dohányzó biztosított C férfi - nő biztosított
C (férfi - nő biztosított)
Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés szükséges költségeit? A A biztosító a biztosítási összeg keretei között. B A biztosított. C A károsult.
A (A biztosító a biztosítási összeg keretei között.)
Válassza ki a helyes választ a kár fogalmára! A A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. B A veszélyben rejlő károsító hatású esemény várható bekövetkezése. C A veszélyben rejlő károsító hatású esemény bekövetkezésének lehetősége.
A (A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése.)
Mi a kárhányad? A A károk összegének és a díjak összegének hányadosa. B A kár-darabszám és a díjösszeg hányadosa. C A kárösszeg és a díjösszeg összege.
A (A károk összegének és a díjak összegének hányadosa.)
A veszély milyen kimenetelhez kapcsolódó fogalom? A A negatív kimenetelhez. B A pozitív kimenetelhez. C Mindkettőhöz kapcsolódhat.
A (A negatív kimenetelhez.)
Mi jellemzi a kár-felosztó rendszert? A A veszélyközösség tagjai nem szednek be előre díjat, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják. B A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást. C A veszélyközösség tagjai a fennálló szerződésükre vonatkozóan a biztosítottak aktív korában felhalmozott - egy elkülönített betétszámlán kamatozó - pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével.
A (A veszélyközösség tagjai nem szednek be előre díjat, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják.)
Mi vezet antiszelekciós hatáshoz? A A veszélyközösségben valóságos kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek magas száma. B A veszélyközösségben átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek magas száma. C A veszélyközösségben átlagos kockázatú ügyfelek magas száma.
A (A veszélyközösségben valóságos kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek magas száma.)
Mikor nem beszélünk megtartásról, mint kockázatkezelési módszerről? A Amikor a kártérítés kockázatát a biztosító vállalja. B Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár a kockázatviselőre hárul. C Amikor a kár kockázatát a viselője maga vállalja.
A (Amikor a kártérítés kockázatát a biztosító vállalja.)
Miért szükséges az, hogy a veszélyközösség kellően nagy legyen? A Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat, valamint fedezzék a biztosítással kapcsolatos költségeket és a biztosító költségeit. B Azért, hogy minél kevesebb káresemény következzen be. C Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a biztosító működési költségeit.
A (Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat, valamint fedezzék a biztosítással kapcsolatos költségeket és a biztosító költségeit.)
Az alábbiak közül melyik a kockázatáthárítási stratégia? A Biztosítás kötése. B Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. C Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja.
A (Biztosítás kötése.)
Az alábbiak közül mikor köteles a biztosító a biztosított kárát megtéríteni a biztosítási szerződés alapján? A Biztosítási esemény bekövetkezését követően. B A károsító esemény bekövetkezésekor. C A biztosító károkozása esetén.
A (Biztosítási esemény bekövetkezését követően.)
CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A Budapesti friss jogosítványú. B Városi friss jogosítványú. C Vidéki friss jogosítványú.
A (Budapesti friss jogosítványú.)
Milyen kockázatokra lehet biztosítást kötni? A Csak tiszta kockázatokra. B Csak pozitív kimenetelűekre. C Negatív és pozitív kimenetelűekre egyaránt.
A (Csak tiszta kockázatokra.)
Azonos kor és fogalkozás esetén életbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A Dohányzó férfi. B Nem dohányzó nő. C Dohányzó nő.
A (Dohányzó férfi.)
Mit értünk kárenyhítés alatt? A Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését. B A kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartást. C Egy még meg nem kezdődött, de láthatóan megkezdődő folyamat elkerülésének érdekében tett fizikai lépések sorozatát.
A (Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését.)
Feltétele-e a veszélyközösség létrehozásának az, hogy annak tagjai azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyeknek legyenek kitéve? A Igen. B Igen, de csak csoportos biztosítás esetén. C Nem.
A (Igen.)
Érvényesül-e a veszélyközösségben a nagy-számok törvényének követelménye, azaz, hogy megfelelő számú tagja legyen az adott csoportnak? A Igen. B Nem, mert a veszélyközösségben a kis számok törvénye kell, hogy érvényesüljön. C Nem, 2 fölött bármilyen létszámmal létrejöhet a veszélyközösség.
A (Igen.)
Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Magas kárgyakoriság, magas kárnagyság." A Kockázat elkerülése. B Kockázat megtartás. C Kockázat áthárítás.
A (Kockázat elkerülése.)
Az alábbiak közül melyik tartozik a kockázatkezelési módszerek közé? A Kockázatelkerülés. B Kockázatelbírálás. C Kockázatkövetés.
A (Kockázatelkerülés.)
Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. A Kockázatelkerülés. B Kockázatáthárítás. C Kockázatcsökkentés.
A (Kockázatelkerülés.)
Mi a „risk management" magyar megfelelője? A Kockázatkezelés. B Kockázatelkerülés. C Kockázatelbírálás.
A (Kockázatkezelés.)
A kockázatkezelés (risk management) mely formájának minősül a biztosítás? A Kockázatáthárítás. B Kockázatelkerülés. C Kockázatmegtartás.
A (Kockázatáthárítás.)
Mi alapján alakítja ki a kockázatgazda döntéshozó (egyén, szervezet, gazdasági szereplő, stb.) a kockázatkezelés lehetséges stratégiáit? A Kárgyakoriság és kárnagyság alapján. B Kárarány és kárnagyság alapján. C Kárhányad és kárarány alapján.
A (Kárgyakoriság és kárnagyság alapján.)
Az alábbiak közül melyik tartozik a biztosítás összgazdasági hatásai közé? A Megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását, a bekövetkezett károk hatása nem gyűrűzik tovább. B A kockázat átvállalásával megteremti a biztonság tudatát. C Mindkét előző állítás igaz.
A (Megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását, a bekövetkezett károk hatása nem gyűrűzik tovább.)
Mely kockázatkezelési módszerre igaz az alábbi állítás? A kockázat kezelésének (risk management) azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. A Megelőzés, kockázatcsökkentés. B Kockázatelkerülés. C Kockázatmegtartás.
A (Megelőzés, kockázatcsökkentés.)
Biztosítható-e a spekulatív kockázat? A Nem. B Igen. C Csak akkor, ha negatív kimenetelű.
A (Nem.)
Mit értünk kármegelőzés alatt? A Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. B Olyan ösztönös emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. C Olyan emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár csökkenjen.
A (Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be.)
Mi a kárkiegyenlítés? A A bekövetkezendő kár előzetes kiegyenlítése. B A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. C A kockázat csökkentése.
B (A bekövetkezett kár utólagos megtérítése.)
Mi jellemzi az üzleti-, magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül? A Általános érvényű, kötelező. B A díjak kár, vagy kockázatfelosztás alapján kerülnek meghatározásra. C Alrendszerei az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás.
B (A díjak kár, vagy kockázatfelosztás alapján kerülnek meghatározásra.)
Mit jelent az elkerülés, mint kockázatkezelési stratégia? A A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. B A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. C A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.
B (A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra.)
Melyik állítás igaz? A A kárfelosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a tényleges kár. B A kockázat-felosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a biztosított tényleges kockázata. C A kockázat-felosztó rendszerekben a díj befizetése utólag történik.
B (A kockázat-felosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a biztosított tényleges kockázata.)
Mit értünk „kár" alatt? A Valamely kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének lehetőségét. B A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezését. C Valamely cselekvéssel járó veszélyből fakadó veszteség keletkezésének a lehetőségét.
B (A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezését.)
Válassza ki az alábbiak közül a kockázatkezelés (risk management) fogalmát? A A kockázattal járó cselekvés elkerülése. B A kockázatkezelés egy döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, és védelmi eszközöket rendelnek melléjük. C A kockázat tudatos felvállalása.
B (A kockázatkezelés egy döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, és védelmi eszközöket rendelnek melléjük.)
Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? A kár következményeit a kockázat viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz, vagy pénzügyi tartalék képzésében. A A kockázatcsökkentésre, megelőzésre. B A kockázatmegtartásra, önbiztosításra. C A kockázatáthárításra.
B (A kockázatmegtartásra, önbiztosításra.)
Mi a kockázatkezelés célja? A A maximális biztonság elérése. B A kockázatok felmérésére, minősítésére, illetve kezelésére irányuló döntési és cselekvési folyamatok kialakítása, működtetése. C Az elkényelmesedést eredményező maximális bizonytalanság és cselekvőképtelenséget eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása.
B (A kockázatok felmérésére, minősítésére, illetve kezelésére irányuló döntési és cselekvési folyamatok kialakítása, működtetése.)
Melyik állítás igaz a kockázatkezelés (risk management) céljára? A A kockázattal kapcsolatos teljes biztonság megvalósítása. B A kockázattal kapcsolatos optimális biztonsági szint elérése. C A kockázattal kapcsolatos legolcsóbb megoldás megtalálása.
B (A kockázattal kapcsolatos optimális biztonsági szint elérése.)
Kinek a kötelezettsége a kárenyhítés? A Csak a szerződő kötelezettsége, hiszen ő fizeti a díjat. B A szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli kárenyhítési kötelezettség. C A kedvezményezett kötelezettsége, hiszen ő a haszonélvező.
B (A szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli kárenyhítési kötelezettség.)
Válassza ki a helyes választ! Mi a kockázat-felosztó rendszer lényege? A A veszélyközösség tagjai a tényleges kár ismeretében egyenlő arányban felosztották a károsult felé fizetendő összeget. B A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást. C Valamennyi veszélyközösségi tag fennálló szerződésére vonatkozóan, a biztosítottak aktív korában felhalmozott - egy elkülönített betétszámlán kamatozó - pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges összeg tőkeértékével.
B (A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást.)
A tiszta kockázat mely két fő csoportját különböztetjük meg? A Pozitív és negatív kockázat. B Abszolút és relatív kockázat. C Alapvető és nem alapvető kockázat.
B (Abszolút és relatív kockázat.)
Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Az állapotmegőrzési kötelezettség fontosabb, mint a kárenyhítés, mert egyébként a biztosító nem fizet. B Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg. C A kármegelőzés költségei külön megállapodás hiányában is a biztosítót terhelik.
B (Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg.)
Mikor áll be a kárenyhítési kötelezettség? A A biztosítási szerződés fennállása alatt folyamatosan. B Amikor a kár ténylegesen bekövetkezett vagy folyamatos károkozás esetén folyamatban van. C Ha valamely veszélyhelyzetben a kár tényleges bekövetkezése várható.
B (Amikor a kár ténylegesen bekövetkezett vagy folyamatos károkozás esetén folyamatban van.)
Mikor beszélünk abszolút kockázatról? A Amikor nem biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény az adott biztosítási időszakon belül. B Amikor biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény, csak az nem biztos, hogy mikor. C Amikor az sem biztos, hogy mikor, sőt az sem, hogy az adott biztosítási időszakon belül egyáltalán lesz-e káresemény.
B (Amikor biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény, csak az nem biztos, hogy mikor.)
Mi az átlagkár fogalma? A Azt a káresemény típust nevezzük így, amelyik a leggyakrabban fordul elő. B Egy azonos módozaton belül kifizetett károk és ugyanazon módozaton belüli biztosítási események hányadosa. C A biztosítási események és az érvényes biztosítási szerződések hányadosa.
B (Egy azonos módozaton belül kifizetett károk és ugyanazon módozaton belüli biztosítási események hányadosa.)
Mit nevezünk autoszelekciónak? A Ha a veszélyközösségbe valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek kerülnek. B Ha a veszélyközösséget átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek keresik. C Ha veszélyközösségben az átlagos kockázatú ügyfelek száma magas.
B (Ha a veszélyközösséget átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek keresik.)
Igaz vagy hamis a következő állítás? Kármegelőzésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény már bekövetkezett. A Igaz. B Hamis.
B (Hamis.)
Igaz vagy hamis a következő állítás? Passzív kármegelőzésen a kockázat elkerülését értjük. A Igaz. B Hamis.
B (Hamis.)
Mit jelent az a feltétel, hogy a veszélyközösség tagjainak homogénnek kell lennie? A Hogy a veszélyközösség tagjai azonos, vagy hasonló károkat szenvednek. B Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyekkel kell szembenéznie. C Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos neműnek kell lennie.
B (Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyekkel kell szembenéznie.)
Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Alacsony kárgyakoriság, alacsony kárnagyság." A Kockázat elkerülése. B Kockázat megtartás. C Kockázat áthárítás.
B (Kockázat megtartás.)
Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése. A Kármegelőzés. B Kárenyhítés. C Kárkiegyenlítés.
B (Kárenyhítés.)
Melyik állítás igaz? A Minden tiszta kockázat biztosítható. B Minden biztosítható kockázat tiszta kockázat. C Egyik sem igaz.
B (Minden biztosítható kockázat tiszta kockázat.)
Egyéni járadékbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? A Dohányzó férfi. B Nem dohányzó nő. C Dohányzó nő.
B (Nem dohányzó nő.)
Terheli-e a biztosítót kármegelőzési kötelezettség a Polgári Törvénykönyv alapján? A Igen. B Nem. C Igen, ha a kármegelőzés a biztosított részére aránytalan költséggel járna.
B (Nem.)
Válassza ki a helyes választ! Ha általában minden 100 sertésből 1 elhullik, akkor az elvállaló biztosító ____________ 1%. A veszélye B kockázata C kára
B (kockázata)
Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló ________________________ személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A károkat szenvedett B kockázatoknak kitett C károkat elkerült
B (kockázatoknak kitett)
Válassza ki a helyes választ! Valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége a(z)... A áremelkedés. B veszély. C kockázat.
B (veszély.)
Mi a kártérítés a biztosítási jogban? A A biztosító által kizárólag pénzben nyújtott szolgáltatás. B A biztosító szolgáltatása negatív kimenetelű esemény bekövetkezése esetén. C A biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítése, vagy a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítése.
C (A biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítése, vagy a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítése.)
Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A Az állapotmegőrzési kötelezettség azt jelenti, hogy a biztosított vagyontárggyal gondosan, az előírt karbantartási szabályokat betartva kell bánni. B A kárenyhítés költségét a szerződő fél viseli. C A biztosítási szerződés szabályozhatja a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírhatja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
C (A biztosítási szerződés szabályozhatja a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírhatja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.)
Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés szükséges költségeit annak sikertelensége esetén? A A biztosított. B A károkozó. C A biztosító a biztosítási összeg keretei között.
C (A biztosító a biztosítási összeg keretei között.)
Mit jelent a megelőzés, mint kockázatkezelési stratégia? A A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. B A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység áthárításra kerül. C A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.
C (A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.)
Mi a kockázatáthárítás? A A kockázat gazdasági terhének közvetlen, kizárólag pénzügyi áthárítása. B A kockázat természetbeni áthárítása. C A kockázat gazdasági terhének közvetlen pénzügyi, vagy természetbeni áthárítása.
C (A kockázat gazdasági terhének közvetlen pénzügyi, vagy természetbeni áthárítása.)
Mit nevezünk „maradvány" értéknek? A A károsodott vagyontárgy káridőponti értékét. B Azt az értéket, amit a biztosító újértéken térít meg. C A nem javítható, károsodott biztosított vagyontárgy károsodás utáni értékét, amit a megállapított kártérítési összegből levon a biztosító.
C (A nem javítható, károsodott biztosított vagyontárgy károsodás utáni értékét, amit a megállapított kártérítési összegből levon a biztosító.)
Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! A A veszély kedvezőtlen hatású, bekövetkezett esemény. B A veszély jövőbeni, bizonytalan kimenetelű esemény negatív kimenetelének fenyegetése. C A veszély három tényezője, hogy milyen káresemény, milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal következik be.
C (A veszély három tényezője, hogy milyen káresemény, milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal következik be.)
Mikor beszélünk kockázatcsökkentésről, megelőzésről? A Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár megtérítése a kockázatviselőre hárul. B Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz-, vagy pénzügyi tartalék képzésében. C Amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.
C (Amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra.)
Mi a kárgyakoriság? A A károk számának és a biztosítási szerződések számának összege. B A károk számának és a biztosítási szerződések számának szorzata. C Az adott módozaton belül bekövetkező károk és ugyanazon módozat biztosítási szerződéseinek a hányadosa.
C (Az adott módozaton belül bekövetkező károk és ugyanazon módozat biztosítási szerződéseinek a hányadosa.)
Mi az avulás? A A vagyontárgy könyv szerinti értéke. B A vagyontárgy káridőponti értékét jelenti. C Azt fejezi ki, hogy az elhasználódás során mennyit veszít a vagyontárgy az értékéből.
C (Azt fejezi ki, hogy az elhasználódás során mennyit veszít a vagyontárgy az értékéből.)
Mit jelent a nagy számok törvényének elve? A Azt, hogy minél nagyobb a kár mértéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. B Azt, hogy minél nagyobb a veszély, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. C Azt, hogy minél többen vannak egy veszélyközösségben, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be.
C (Azt, hogy minél többen vannak egy veszélyközösségben, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be.)
Az alábbiak közül mi nem tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé? A Nagy-számok törvénye. B Azonos, vagy hasonló kockázat. C Családi állapot.
C (Családi állapot.)
Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? „Alacsony kárgyakoriság, magas kárnagyság." A Kockázat elkerülése. B Kockázat megtartás. C Kockázat áthárítás.
C (Kockázat áthárítás.)
Milyen kockázat-megosztási rendszerben működik a magánbiztosítás? A Kár-felosztó rendszerben. B Felosztó-kirovó rendszerben. C Kockázat-felosztó rendszerben.
C (Kockázat-felosztó rendszerben.)
Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? „A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást." A Kár-felosztó rendszernek. B Tőke-fedezeti rendszernek. C Kockázat-felosztó rendszernek.
C (Kockázat-felosztó rendszernek.)
Az alábbiak közül mi nem minősül a veszélyközösség kockázat-megosztási rendszerének? A Felosztó-kirovó rendszer. B Kockázat-felosztó rendszer. C Kockázat-kirovó rendszer.
C (Kockázat-kirovó rendszer.)
Melyik nem tartozik a kockázatkezelés (risk management) módszerei közé? A Kockázatcsökkentés. B Kockázatelkerülés. C Kockázatelbírálás.
C (Kockázatelbírálás.)
Melyek a kockázatkezelés (risk management) módszerei? A Kockázatelkerülés, kockázatelhárítás, kockázatcsökkentés, kockázatelbírálás. B Kockázatcsökkentés, megelőzés, kockázatelbírálás, kockázatvállalás. C Kockázatelkerülés, kockázatcsökkentés, kockázatmegtartás, kockázatáthárítás.
C (Kockázatelkerülés, kockázatcsökkentés, kockázatmegtartás, kockázatáthárítás.)
Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Olyan döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé. A Megelőzés. B Kárenyhítés. C Kockázatkezelés.
C (Kockázatkezelés.)
Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. A Veszély. B Kárveszély. C Kár.
C (Kár.)
Válassza ki a helyes választ! Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be, és arányos ráfordítás mellett elérhető, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán ne, vagy csak ritkábban realizálódjék. A Biztosítási tevékenység. B Kárkiegyenlítés. C Kármegelőzés.
C (Kármegelőzés.)
Melyik állítás igaz? A Minden kockázat biztosítható. B Minden negatív kockázat biztosítható. C Minden olyan tiszta kockázat biztosítható, amely a biztosíthatóság kritériumainak megfelel.
C (Minden olyan tiszta kockázat biztosítható, amely a biztosíthatóság kritériumainak megfelel.)
A biztosítás makrogazdasági hatásai közé tartozik: A Megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását. B Munkahelyet teremt. C Mindkettő igaz.
C (Mindkettő igaz.)
Kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az (ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e? A Annak mérlegelése, hogy a kár esélye az alkalmazott feltételekkel és díjakkal összhangban áll-e. B Annak mérlegelése, hogy a vállalni szándékolt kockázat megfelel-e a biztosíthatóság kritériumainak. C Mindkét előző állítás igaz.
C (Mindkét előző állítás igaz.)
Milyen kimenetelű lehet a spekulatív kockázat? A Csak negatív kimenetelű lehet. B Csak pozitív kimenetelű lehet. C Negatív, pozitív vagy semleges kimenetelű lehet.
C (Negatív, pozitív vagy semleges kimenetelű lehet.)
Azonos kor és foglalkozás esetén kinek a legkisebb az életbiztosítási kockázat az alábbiak közül? A Dohányzó nő. B Nem dohányzó férfi. C Nem dohányzó nő.
C (Nem dohányzó nő.)
Melyik fogalom illik a következő meghatározáshoz? „Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre." A Biztosító. B Biztosított. C Veszélyközösség.
C (Veszélyközösség.)
Azonos kor és fogalkozás esetén CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legkisebb kockázatot? A Budapesti friss jogosítványú. B Városi friss jogosítványú. C Vidéki friss jogosítványú.
C (Vidéki friss jogosítványú.)
Válassza ki a hamis választ! A veszélyközösség ___________ vagy __________ kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. A azonos; hasonló B különböző; hasonló C különböző; összefüggő
C (különböző; összefüggő)
A kockázat mértéke ... A minden esetben meghatározható. B semmilyen esetben sem határozható meg. C van amikor meghatározható és van amikor nem meghatározható.
C (van amikor meghatározható és van amikor nem meghatározható.)