elméleti krédések I.FÉLÉV 2. 50-108
104. Lézer: az optikai rezonátor.
-A lézeranyagot optikai rezonátorban helyezzük el, amely két egymással szemben, párhuzamosan elhelyezett, azonos tengelyű síktükörből áll -Pumpálással inverziót hozunk létre, ami miatt a lézeranyag belsejéből spontán emisszióval kibocsátott fényhullámok indulnak ki -Ezek a lézeranyagon áthaladva a fordított betöltöttség miatt indukált emisszió révén felerősödnek -A rezonátor tengelyének irányába haladó hullámok a tükrökről visszaverődve visszajutnak a lézeranyagba és tovább erősödnek (pozitív visszacsatolás) -A fényintenzitás folyamatosan növekszik, amíg el nem ér egy maximális telítési értéket
100. Kvantumhatásfok.
-A teljes térszögben kibocsátott lumineszcencia sugárzás energiája egyenesen arányos a gerjesztő fényből elnyelt energiával =>az arányossági tényező a lumineszcencia hatásfoka. - Ha az elnyelt, illetve az emittált fotonok számát nézzük, jutunk a kvantumhatásfokhoz. Q(F)=emittált fotonok száma/elnyelt fotonok száma
79. Az abszorpciós színkép mérése.
-Abszorpciós spektrofotométerben a fényforrás fényét kollimátorral párhuzamossá tesszük => és az így nyert nyalábot egy monokromátorba vezetjük -kiválasztott hullámhossztartomány a mintára jut: majd az ezen áthaladó fény intenzitását mérjük. -A beeső intenzitás meghatározása nélkül a mintán és a referencián mért intenzitás hányadosából meghatározható a minta abszorbanciájának értéke. Ebből a Lambert-Beer-törvénnyel számolhatunk koncentrációt.
63. A kristályos állapot (elemi cella, kristályhibák).
-Az ideális kristály azonos szerkezeti elemeknek a térben szabályosan ismétlődő végtelen sorozata, melyet a térráccsal jellemzünk. -térrács: elemi cellákból épül fel (14-féle) -A kristályt összetartó kölcsönhatás alapján beszélünk atom-, ion-, fém- és molekularácsról tökéletes kristályok csak 0K lehetségesek: -Rácslyuk/vakancia/Schottky-hiba esetén a rácspontból hiányzik egy részecske -interstitiumnak: részecske rácsközti helyre kerül -Frenkel-hiba esetén összekapcsolt vakancia-intersticium képződmény keletkezik -Szennyezéskor idegen részecske kerül egy rácspontba vagy a rács közötti térbe. ezek a ponthibák
85. Az abszolút fekete test emissziós spektruma.
-Spektruma folytonos, de minden hőmérséklethez tartozik egy jellegzetes λmax, =>amelyen minden más hullámhosszhoz képest intenzívebb a sugárzás.
76. Az abszorpciós színkép jellemző paraméterei.
-abszorpciós spektrum: abszorbancia vagy a transzmittancia hullámhossztól való függése. -Az abszorpciós spektrum maximumának helyei kapcsolatba hozhatók a molekulaszerkezetre jellemző elektrongerjesztési energiákkal.
105. Lézertípusok.
-fenyerosito kozeg alapjan: gáz ( CO2), folyadék(rodamin, szerves festékek) és szilárdtest(rubin), félvezető dioda -· üzemmódjuk szerint: folytonos vagy impulzus -· teljesítménysűrűség szerint -· emisszió hullámhossza szerint ( utobbi ketto a meghataraozo a felhasznalasi teruletet tekintve )
107. A lézerfény tulajdonságai.
-kis divergencia: szinte parhuzamos nyalabok -nagy teljesitmeny -monokromaticitás -polarizáltság -rendkivuli rovid impulzusok lehetosege -koherencia
50. ideális gáz
-modell -nagyszámú, azonos tömegű gömb alakú részecske -----rendszertelen mozgást végez -egymással és az edény falával rugalmasan ütköznek -Minden egyéb kölcsönhatás és a részecskék össztérfogata az edény térfogatához képest elhanyagolhatóan kicsi. - egy részecske kinetikus E= mv'2/2 ekviparticio tétele: termikus egyensuly = egy szabadsagi fokra 1/2 k T energia jut -- tehát teljes belso E= 3/2 NkT -környezettel termikus egyensúlyban lévő rendszerben a részecskék egyenletesen töltik ki az edény térfogatát és egymástól függetlenül haladó mozgást végeznek. állapot egyenletük: pV=NkT = nRT
68. Liotróp folyadékkristályok.
-rendezettségét döntően a komponensek koncentrációjának aránya befolyásolja - amfifil (poláris és apoláris része is van) molekulák hoznak létre víz vagy más oldószer jelenlététben pl. foszfolipidek
52. A reális gáz.
-részecskék térfogata nem elhanyagolható -figyelembe kell venni, hogy a reális gáz az ideális gáznál valamivel kisebb nyomást fejt ki a falakra-->mert van kölcsönhatás igy csokken a nyomas kisebb nyomast fejt ki mivel a részecsék között visszatarto erő van p- an'2 =>részecske térfogata b, akkor az edényben V-Nb térfogat áll rendelkezésre eleg magas T-nél az ideaálishoz hasonloan viselkedik
70. A folyadékállapot jellemzői.
-részleges rendezettség -klcsh gyengébb mint a kristályokban A folyadékok izotropok, azaz nincs bennük kitüntetett irány. -Könnyen deformálhatók, felveszik a tárolóedény alakját, 2 szabadsagi fok, homozgas hatasara a rendezettseg felbomlik majd egy kicsit maskepp ujra alakul, kristalyokra jellemzo rendezettseg azonban sokkal kisebb tartományokban
108. A lézerek alkalmazásai.
-sebességmérés: LIDAR (iranyithatosag tükörrel, rövid impulzusok) -lézercsipes: fotonok es fenytoro reszecske kozott impulzuscsere (teljesitmenysuruseg, iranyithatosag) -sebészeti CO2 lézer - irányithatosag, teljesitmenysuruseg) -FRAP -Holográfia ( koherens, tárgy szerkezetetol fuggo néhol destruktiv or kontruktv interferencia )
106. Lézer: populáció inverzió.
.Fordított betöltöttség esetén több atom van magasabb energiaszinten, mint alacsonyon. -Ez nem valósulhat meg két energiaszinttel rendelkező rendszerekben, mert ellentmond a Boltzmann-eloszlásnak, ilyenkor ugyanis az anyagból több fény jönne ki, mint amennyi belement. -Populáció inverzió megvalósításához tehát min. 3 energiaszintre van szükség Ha az atomokat a megfelelő intenzitású fénnyel világítjuk meg, akkor két állapot között telítődés jöhet létre, kialakul a fordított betöltődés Az energiaszintek populációjának megváltoztatására szolgáló ilyen energiabeviteli módszert optikai pumpálásnak nevezzük. -A felső energiaszintek közül egynek hosszú élettartamúnak kell lennie, ez a lézernívó, amiről a lézerátmenet történhet.
80. Atomok és molekulák energiaszintjei: a Jablonski diagram.
A Jablonski-diagram egy molekula elektronállapotait és a közöttük lévő átmeneteket ábrázolja. az egydulallo atomok abszorpcios spektruma vonalas a molekulalé sávos -Az atomok elektronjai különböző, jól meghatározott (kvantált) energiájú állapotokban létezhetnek. -A legalacsonyabb energiájú állapot az alapállapot -. A betölthető további, magasabb energiát igénylő állapotok a gerjesztett állapotok -Az energiaszintek közötti megoszlást a Boltzmann-eloszlás adja meg -Az energiaszintek kvantáltsága a molekulákra ugyanúgy vonatkozik: Etotal=Eelektron+Evibr+Erot
74. Fényszórás (Rayleigh és Mie).
A beeső fénynyaláb elektromos tere az útjába eső igen kis méretű részecskék töltéseit rezgésre kényszeríti. =>gyorsulva mozgó elektronok elektromágneses hullámokat bocsátanak ki -az anyag részecskéi egymástól relatíve távol, véletlenszerűen elhelyezkedő mozgó pontok, akkor a fázisviszonyok összevisszasága miatt nincs interferencia, így az összes részecskétől származó fényintenzitás az egyes részecskéktől származó intenzitások összege. -szórt fény intenzitása jelentősen függ a hullámhoszztól Rayleigh szórás: a szóró részecskék mérete nagyon kicsi, a fény hullámhosszának legfeljebb tizede (ég) Mie-szórás: a szóró centrumok egymással kölcsönható atomok hullámhossz méretű halmazai. A szórt fény intenzitása csökken, színe kifehéredik az interferencia miatt -szóró centrumok mérete összevethető a hullámhosszal -hullamhossztól független szórás mértéke -rezgő részecskék nem koherensek plesőcseppek kiszürkülése, felhők
82. A Planck-féle sugárzási törvény.
A feketetest-sugárzás energiája diszkrét egységekben, kvantumokban emittál: E=h*f
90. A lumineszcencia: gerjesztés, relaxáció.
A fény másik keletkezési módja, az a sugárzás, amit a testek a hőmérsékleti sugárzáson kívül, többletsugárzásként bocsátanak ki. Elemi lépései: -külső energia elnyelése -gerjesztés -energia fényformában történő leadása, a relaxáció.
101. Fluoreszcencia mikroszkópia.
A megvilágító fény fluoreszcenciát vált ki, ezt képezzük le. -Ez történhet alapból fluoreszkáló fehérjék vagy szelektíven kötött fluorofór molekulák miatt. Alapfeltétele a megfelelő hullámhosszú fény alkalmazása és szétválasztása a gerjesztésnél sokkal gyengébb emittált fénynél Az optimális hullámhossztartomány kiválasztása a lámpa elé helyezett színes szűrővel vagy lézer alkalmazásával érhető el. A gerjesztő fényt dikroikus tükörrel választják el az emittált fénytől, ez a gerjesztő fényt a mintára vetíti, de az emittált fotonokat eltérítés nélkül átengedi. Ezután egy emissziós szűrőn is áthaladnak a jobb jel/zaj arány eléréséért
96. A fluoreszcencia spektrométer.
A spektrofluoriméter a megvilágító fényhez képest 90°-os szögben detektál( higy ne jusson bele a gerjeszto fénybol). A fényforrást egy gerjesztő monokromátor, a minta, egy emissziós monokromátor, majd a detektor követi. Ha a gerjesztési hullámhossz konstans, meghatározható az emissziós spektrum.
103. Lézer: indukált emisszió
Abszorpció: az atom elnyel egy hf energiájú fotont, ezzel az alacsonyabb E1 energiaszintről a magasabb E2 energiaszintre kerül Spontán emisszió: a magasabb E2 energiaszinten lévő atom külső behatás nélkül visszatér az alacsonyabb E1 energiaszintre, miközben egy hf energiájú fotont bocsájt ki. ikoherens es rendezetlen Indukált emisszió: a magasabb E2 energiaszinten lévő atom egy hf energiájú foton hatására, hf energiájú foton kibocsájtása mellett visszatér az alacsonyabb E1 energiaszintre rendezett és koherens
75. A Lambert-Beer-törvény.
Amennyiben az oldat hígnak tekinthető, azaz az oldószerben oldott részecskék egymástól függetlenek, a μ abszorpciós együtthatónak az elnyelő közegben lévő anyagmennyiségtől való függését irja le. Az általános abszorpciós törvény híg oldatokra érvényes formája a Lamber-Beer-törvény: J=J0*e^-c*molaris extinkcnios egyutthato*l ahol a moláris extinkciós együttható, l pedig a küvetta rétegvastagsága.
102. Lumineszcencia élettartam.
Az az idő, ami alatt a gerjesztett molekulák száma e-ed részére csökken.
95. Stokes-eltolódás.
Az emissziós spektrum a gerjesztési sávhoz viszonyítva eltolódik a nagyobb hullámhosszok irányába, mert a befektetett energiát nem kapjuk vissza 100%-ban.
67. A félvezető dióda működése.
Egy n és egy p típusú félvezetőből áll. Egyenirányító, azaz csak az egyik irányba engedi át az áramot, változó feszültségből egyenfeszültséget csinál.
71. Elektro- és termooptikai jelenség.
Elektrooptikai jelenség: nematikus folyadékkristályokban, ha a molekulák elektromos dipólusmomentummal rendelkeznek, akkor orientációjuk elektromos erőtérrel változtatható, ami például a fényáteresztő képesség megváltozásához vezet. Alkalmazás: kijelzők. termooptikai jelenség: hőmérsékletváltozás hatására lokálisan megváltozik a koleszterikus folyadékkristályok csavarvonalának menetmagassága ezért máshogy töri a fényt, visszavert fény más -más színű lesz attól függően h milyen meleg az a.g., kioltott fény komplementer szine fog megjelenni
98: FRAP
FM, fluoreszcens festék, lámpa, -- réteget megfestjuk, hullamhosszu fénnyel megvilagitav elvesztik energiat -- megmarado fluoreszkalo anyagok betoltik a teruletet -- - Nagyon intenzív lézernyalábbal kifehérítjük a területet, ilyenkor a molekulák nem tűnnek el, csak elvesztik fluoreszcencia képességüket. -A környezetből idővel bediffundálnak a környező fluoreszkáló molekulák, így részben helyreáll a kiindulási állapot. - A lateralis diffúziós állandó meghatározható a fluoreszcencia intenzitás visszatérésének időbeli lefutásából. --többszörös mérés
59. Boltzmann-eloszlás.
Ha azt feltételezzük, hogy a mikroállapotok egyformán valószínűek, akkor a betöltési számok: I.25(53o.) ahol n0 a legalacsonyabb, ε0 energiájú állapot betöltöttsége. Ez a Boltzmann-eloszlás, mely szerint a részecskék a hőmérséklettől függő szigorú rendben eloszlanak a lehetséges energiaszinteken. Ha a hőmérséklet alacsony, csak a legalacsonyabb energiaállapotok vannak betöltve, de magas hőmérsékleten már a nagyobb energiájú állapotok is.
54. A Boltzmann-eloszlás alkalmazásai I.: Nernst-egyenlet
Ha két különböző helyen ( A, B ) lévő töltött részecskék cc.-je különböző akkor a két hely között elektromos feszultség ( U ) lép fel. CC. elemek és nyugalmi potencial leírását megadó alapvető egyenlet.
57. A Boltzmann-eloszlás alkalmazásai IV.: Félvezetők elektromos vezetőképessége. 54o +word
Kiszámítható, hogy adott hőmérsékleten hány elektron képes arra, hogy a tiltott sávon átjusson: továbbiakat ld. word
81. A hőmérsékleti sugárzás.
Két különböző hőmérsékletű tárgyat egymás közelébe helyezve azok hőmérséklet-különbsége akkor is kiegyenlítődik, ha a testek vákuumban vannak, vagyis közöttük nincs se hővezetés (kondukció), se hőáramlás (konvekció), m: Minden test a környezetének a hőmérsékletétől függetlenül sugároz, ez a hőmérsékleti sugárzás, mely mindig elektromágneses sugárzás és akár fényt is tartalmazhat. mennyiségek: M=ΔP/ΔA kisugárzott felületi teljesitmeny alfa: abszorpcios tényező: J testáltal elnyelt/J testre érkezo
83. Hőmérsékleti sugárzáson alapuló fényforrások.
Nap: kb. 6000 K hőmérsékletű természetes feketetest-sugárzó. Mesterséges fényforrások: volfrámizzó, vákuumizzólámpa, halogénizzó, ( magas olvadaspont miatt lehet oket hasznlani ( kb 3000 K és a halogen azért jo mert kicsapodott volfram atomok reakcioba lépnek vele és nem csapodnak ki az uvegburara ) infralámpa ( wien féle eltolodasi ). Ez utóbbiaknál a kívánt hullámhossz-tartományt a hőmérséklettel és szűrőkkel lehet beállítani
88. Stefan-Boltzmann törvény.
a fekete test kisugarzott feluleti teljesitmenye erosen hőmérséklet függő M=σT^4 σ: Stefan-Boltzmann állandó
78. Dinamikus fényszórás.
a féynt olyan mintába vezetjük amelyben a részecskék mozognak, adott szög alatt mérünk monokromatikus fénnyel, -intenzitás idobeli fluktuació függvényéből kiszámítható a diffuzio állandó aminek segitsegevel kiszamithato a gomb alaku részecske sugara, ha feltetelezzuk hogy minden részecske uakkora(Einstein-Stokers)
91. Kasha-szabály.
a gerjesztett molekula gyors átmenetekkel az S1 elektronállapot alap vibrációs szintjére kerül és a fotonemisszió mindig ebből az állapotból történik.
64. Kristályos anyagok optikai tulajdonságai.
anizotrópok tehát vannak bennük kitüntetett irányok terjedés irányatol fuggoen a fény különbozö sebességgel halad bennuk -Adott fotonenergiájú mágneses sugárzás elnyelődése vagy áteresztése attól függ, hogy van-e az anyagban az adott energiának megfelelő elektronátmenet. -Mivel a látható tartomány 1,5-3 eV, ezért a 3 eV-nál szélesebb tiltott sávval rendelkező szigetelőanyagok átlátszóak. -A részlegesen betöltött vegyértéksávval rendelkező vezetők 0 eV-tól a sáv széléig folyamatosan gerjeszthetők, ezért átlátszatlanok.
93. Lumineszcencia spektrumok.
atomoké vonalas molekulák: sávos
87. Kirchhoff-törvény.
az a test amelyik erősebben sugároz ugyanezt a sugárzást el is nyeli -Az α abszorpciós tényező a test által elnyelt és a testet érő sugárzási energia aránya A kisugárzott felületi teljesítmény és az abszorpciós tényező hányadosa állandó egy szűk hullámhossztartományban: M1/α1=M2/α2
56. A Boltzmann-eloszlás alkalmazásai III.: Barometrikus magasságformula.
az atmoszféra felfelé haladva ritkus, surusege csökken Ha növeljük a magasságot, akkor nő a lehetséges állapotok energiája, és ennek megfelelően csökken az állapotok betöltöttsége -az Ekinetikus nem függ a magassától->csak a potencialis energia(m*g*h)
60. Az entrópia boltzmanni definíciója.
az entrópia boltzamnni definicoja szerint: izolalt rendszernek az a makroallapotba lesz amihez a legtöbb mikroállapot tartoik: legrendezetlenebb : legvaloszinubb.
62. Az ideális gázok nyomásának eredete.
az idealis gazok nyomása a részecskék edény falával való ütközések során kifejtett erőlökésekből származik tehat a nyomas egységnyi felületre jutó, egységnyi idő alatt bekövetkezett impulzusváltozások átlaga adja meg
55. A Boltzmann-eloszlás alkalmazásai II.: kémiai reakciók sebessége és egyensúlya
egy reakció egyensúlyát (állapotok közti eloszlást) és sebességét (állapotok közti átmenetek sebességét) a relativ energiakülönbségek határozzák meg.
61.kinetikus gázelmélet
egyetlen részecske kintetikus E=1/2m*vˇ2 szabadsági foka pedig 3 az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia pedig 1/2k*T (ekviparticio tétele) Az ideális gázok teljes energiatartalmát, vagyis belső energiáját a részecskék kinetikus energiájának összege adja meg: Ebelső=3/2 N*k *T
84. Az abszolút fekete test.
elméleti modell: hőmérsékleti sugárzás leírásához használjuk -minden felületre érkező sugárzást elnyel αfekete test=1 Mfekete test ismeretében kiszámithatjuk bármilyen test Mjét
77. Turbidimetria és nefelometria.
fényszoras jelenseget felhasznaljak laboratoriumi méréseklnél és mivel nagy intenzitasok kis csökkenese nem mérheto elegendo pontosaggal tobb eljaras alakult ki turbidometria: -nagyobb szórt intenzitások esetén használják -az eredeti irányban tovább haladó fény intenzitását mérik. -Mérőeszközként használható a spektrofotométer. ---intenzitáscsökkenésből a látszólagos abszorbanciát határozhatjuk meg nefelometria: -minta csak kis mértékben szórja a fényt. Ebben az esetben a szórt fény intenzitását mérik, ami a koncentrációval egyenesen arányos
97. FRET
gerjesztik az anyagot: donor moleukula elnyeli az energiát de nem bocsájt ki fotont=>az E dip-dip klcsh-val ( rezonancia )átkerül akceptor molekulára, donor akcepro tavolsah 2-10 nm kell legyen,atmenet sebessegi allandoja a tavolsag 6. hatvanyaval aranyos -- molekularis tavolsagok meghtaraozasa A FRET hatásfok mérésével kiszáolható a távolság függése a hullámhosszat úgy kell választani h a donor és akceptor emissziós spektrumában átfedés legyen
92. Fluoreszcencia.
gyors: egy lépésben visszatér az alapállapot valamelyik vibrációs állapotába és a különbségi energiát foton formájában kibocsájtja
72. Szerkezeti félvezetők energianívói.
ha a Δε csak egy vagy két nagyságrenddel nagyobb mint a kT akkor a tiltott sáv már elég keskeny ahhoz hogy vezetési sávba került elektronok száma biztosítja az elektromos vezetést. szóval szigetelők és vezetők között csak atiltott sáv szélesége különbözik
66. Szigetelők energiasáv szerkezete.
ha vegyéréksáv teljesen betöltött és a tiltott sáv elegendően széles(Δε>>>kT) akkor az elektronok gyakorlatilag nem tudnak bekerülni a vezetési sávba.
94. Foszforeszcencia.
lassu: molekula triplett állapotából történik sugárzásos átmenet az alapállapotba fotonenergiaja kisebb mint fluoreszcenciájé
53. A reális gázok állapotegyenlete.
lásd fentebb
89. Wien-törvény.
lényege hogy minden hőmérséklethez tartozik egy λmax(az a hh ahol legintenzivebb a sugárzás) két mennyiség tehát fordítottan arányos egymással, magasabb hőmérsékletnél rövidebbek a hullámhosszok: λmax x T=konst.
58. Makroállapot és mikroállapot a termodinamikában.
mikroállapot: a rendsz. összes részecskéjének egy paraméter kombinációja(pl összes részecskének megadva helye, sebessége) makroállapot:a rendszer egészére jellemző makroszkopikus parameter által meghatározott állapota Az összes energia eloszlása, azaz hogy egy adott időpillanatban hány darab n0, n1, n2 részecske rendelkezik ε1, ε2, ε3 energiával. Az ni betöltési számok egy sorozata definiálja a rendszer makroállapotát. Egy makroállapotot nagyon sok mikroállapot képes megvalósítani. Boltzmann eloszlas is makroszkopikus leiras.
65. Termotrop folyadékkristályok.
rendezettségüket elsősorban a hőmérséklet határozza meg szin is fugg tehát -- kontakt termográfia LCD kijelzok: ha a molekulak elektromos dipolok, az optikai polarizacio, fényátereztés elektromosan vezérelheto (liotroop -- cc fuggo ) -- lipid kettosreteg
51. A Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás.
statisztikai értelemben meghatározott E eloszlas az entrópia boltzamnni definicoja szerint: izolalt rendszernek az a makroallapotba lesz amihez a legtöbb mikroállapot tartoik: legrendezetlenebb : legvaloszinubb. DE ez a rendezetlenség még az ideális gázokban sem jelent teljes káoszt Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás gázokban lévő részecskék sebességéről szól ahol a részecskék között nincs állandó klcsh, szabadon mozognak rövid ütközések között de meghatározott nemcsak a részecskék sebességnégyzetének átlagértéke, hanem az egyedi részecskék sebessége is T nő akkor sebesség abszolut értéke is nő, megfigyelhető: Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás sebesség abszolutértékének átlaga nő, és az eloszlas fuggveny kiszelesedik. lenyege h a legrendezetlenebb rendszerekre is ..
73. Adalékolt félvezetők típusai.
szennyezéssel létre lehet hozni félvezetőket: négy vegyértékű Si-kristálynál n típus: ha szennyező atom öt vegyértékű akkor marad 1 elektron ami lazán kötött állapotva a donornívóra kerül vagyis ez az energiaállapot vezetési sávhoz közel esik ezért kis E hatására már létrejöhet vezetés. p típusu: ha a szennyező atom 3 vegyértékű marad Si-nek egy párosítattlan elektronja ami létrehozza az e- fogadó akceptornívót, amit az Si gazdarács vegyértékelektronjai könnyen betölthetnek
99. Jellegzetes lumineszcencia átmenetek: vibrációs relaxáció, intersystem crossing.
szóval a gerjesztés során az elektron az S0 alappáyáról az S1 vibrációs szintre ugrik vibrációs relaxáció: soran az elektron az S1 vibrációs alapszintről az alapszintre ugrik intersystem crossing: során a S1 alapszintjéről a T1 vibárciós szintjére megy át
86. A hőmérsékleti sugárzás orvosi alkalmazásai.
teletermográfia: az emberi test M-t méri infravörs tartományban keletkezett kép hőmérsékleti eloszlást mutat gyulladasok kimutatas
69. Vezetők energiasáv szerkezete.
vezetés a vegyérték sávban is létrejöhet ha nincs teljesen betöltve. létrejöhet ugy h csak szimplan nem töltik be az elektronok, nem telitettték:(plLi) vagy ugy hogy az energiaszintek kiszélesedése során egy telitett és egy üres sáv átfedésbe kerül(pl Be)
