Gazdasági (felelés)

Szabad javak

Olyan erőforrások, amelyek mindenki számára elérhető módon és korlátlanul állnak rendelkezésre a gazdaságban. (pl:levegő)

munka

Az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelés során felhasználhat, a munkaerő megújuló erőforrás, amely az idő elteltével fejlődik és bővül.

szükséglet

Az emberi cselekedetek mozgatórugója, egy hiányérzet, ami önmaga megszüntetésére ösztönöz. Az emberi szükségletek szubjektívek és korlátlanok.

létszükséglet

Az emberi élet fenntartásához szükségünk van élelemre, vízre, tiszta levegőre, ruhákra és fedélre a fejünk fölé. Mivel ezek nélkül az életben maradásunk gyakorlatilag lehetetlen, ezért az ilyen típusú szükségleteket létszükségletnek nevezzük.

gazdasági szereplők racionalitása

Az feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők minden számukra szükséges tudás birtokában vannak, és arra törekednek hogy nyereségük legyen.

kereslet változása

a fogyasztók értékítélete megváltozik a termékkel kapcsolatban, vagyis ez nem elsősorban mennyiségi, hanem inkább minőségi változást jelent.

hogyan?

a gazdasági javak előállításához a termelési tényezők milyen kombinációját használják fel a szereplők?

elosztás

a gazdasági javakból az egyének és csoportok milyen mértékben és milyen formában részesülnek, a megszerezhető erőforrásoknak és gazdasági javaknak az egyes szereplők jövedelme szab határt

társadalmi munkamegosztás

a gazdasági szereplők arra a tevékenységre szakosodnak, amit a legelőnyösebben tudnak elvégezni, a társadalmi munkamegosztás eredményeként a modern nemzetgazdaságok különböző nemzetgazdasági ágakra tagozódnak: ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások.

csere

a gazdasági szereplők az erőforrásokat és a megtermelt javakat kicserélik egymással, a pénz játssza a közvetítő szerepet.

háztartás

a gazdasági élet alapvető elemeiként tekintünk, akik a gazdasági vérkeringésben a megtermelt javak végső fogyasztóiként, háztartáson azoknak a személyeknek a csoportját értjük, akik jövedelemmel rendelkeznek, és ezt a jövedelmet jellemzően közösen használják fel.

a család szocializációs funkciója

a gyermekek ismereteket, szokásokat, erkölcsi normákat, viselkedési formákat tanulhatnak meg a családban, amelyekre a társadalmi beilleszkedés során nagy szükségük lesz.

a család biológiai alapfunkciója

a gyermekszületés nagyon fontos társadalmi jelenség is, mert a születések révén alakul ki a népesség, a népesség újratermelését reprodukciónak nevezzük, a reprodukció biztosítja a jövő munkaerőforrását, a nemzet fennmaradását

egyszülős család

a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő anya vagy apa, ilyen helyzet a szülők válása, szakítása, az egyik szülő külön költözése vagy halála, illetve párkapcsolaton kívüli születés következtében jöhet létre.

háztartások gazdálkodása

a háztartás lehetőségei szűkösek, ezért nem tudnak minden szükségletet kielégíteni, így arra kényszerülnek, hogy mérlegeljék a lehetőségeiket, és tudatos döntéseket hozzanak, azaz gazdálkodjanak.

fogyasztás

a javak felhasználása a különböző szükségletek kielégítésére. Attól függően, hogy a termékek és szolgáltatások felhasználásának mi a végső célja, megkülönböztetünk termelő fogyasztást és végső fogyasztást.

szűkösség

a javak mennyisége korlátozott az igényekhez képest

egyensúlyi ár

a keresleti és kínálati függvény metszéspontja egy olyan árat jelöl ki, ahol a keresett mennyiség és a kínált mennyiség egyenlő, vagyis a piac egyensúlyban van.

társadalmi szükségletek

a kielégítése ugyanakkor egyidejűleg érinti a társadalom kisebb, nagyobb csoportját. Ezen igények kielégítésére az egyén önmagában nem lenne képes, vagy rendkívüli anyagi terheket jelentene számára. Ilyen például az oktatás.

piac szereplői

a piac szereplőinek tekintjük mindazokat a személyeket, szervezeteket és csoportokat, akik gazdasági tevékenységükkel közvetlenül hatnak a piaci folyamatokra, így a piac szereplői az eladók, a vásárlók és az állam.

anyagi jellegű szolgáltatás

amennyiben az adott szolgáltatás köthető valamilyen korábban elkészült termékhez, úgy anyagi jellegű szolgáltatásról beszélünk, ilyen például az autószerelés, a vízvezetékrendszer javítása vagy a szobafestés.

piaci egyensúly

amikor a piaci kereslet megegyezik a kínálattal; az egyensúly az önérdekkövető egyének döntéseinek nem szándékolt következménye

túlkereslet

amikor egy termék piacán a kereslet meghaladja a kínálatot (a keresett mennyiség nagyobb, mint kínált mennyiség

túlkínálat

amikor egy termék piacán a kínálat meghaladja a keresletet (a kínált mennyiség nagyobb, mint a keresett mennyiség)

önérdek

a szereplők döntéseit a saját jól felfogott érdekük irányítja, amit minden körülmények között megpróbálnak érvényesíteni.

gazdálkodás

a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása

újratermelés

a termelés szüntelen megismétlődését, körforgását újratermelésnek nevezzük, aminek három szintjét különböztetjük meg.

Termelési tényezők

a termeléshez felhasznált erőforrásoknak öt típusát különböztetjük meg: Munka (L), Természeti tényezők (A), Tőke javak (K), Vállalkozói tevékenység (E) és Információ (I).

tiszta tervgazdaság jellemzői

a termelési eszközök döntő többsége állami tulajdonban van; a megtermelt javak mennyiségét, minőségét és árát az állam határozza meg; a bérek megállapítása is központilag történik; a gazdaság szereplői nem profitorientáltak, hanem a központi utasítások maradéktalan betartásában érdekeltek; a javak elosztása központilag történik; a külkapcsolatokat az állam irányítja.

jogi személy

saját tagjaitól elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkeznek, jogi személy csak természetes személyen keresztül képviselteti magát (pl. ügyvezető), de saját nevükben jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak, perelhetnek és perelhetők.

korlátolt felelősség

szétválik a társaságban bevitt vagyon és a magánvagyon, magánvagyonával nem felel a tag a vállalkozás tartozásaiért

kínálat változásának okai

termelési költségek változása a piac méretének és a verseny jellegének átalakulása, az adószabályok változása, technológiai fejlődés, jövőbeli üzleti várakozások, természeti katasztrófák.

adásvétel tárgya szerinti piacok

termék piac, termelési tényezők piaca

kínálati függvény

termék piaci ára és a megtermelt mennyiség közötti összefüggést mutatja

közkereseti társaság (kkt)

társasági szerződéssel jön létre - alapításához legalább két tag szükséges - jogi személy - az indulótőke minimális nagysága nincs meghatározva - a tagok közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen, vagyis vagyonszerzés céljából - a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges: szükség esetén a tagok teljes magánvagyonukkal felelnek a társaság tartozásaiért - legfőbb szerve a tagok gyűlése - legalább egy tag személyes közreműködése kötelező - üzletvezetésre valamennyi tag jogosult

piaci kereslet

az egyéni keresletek összessége, vagyis a fizetőképes vásárlási szándék.

piaci kínálat

az egyéni kínálatok összessége.

Marshall-kereszt

az együtt ábrázolt keresleti és kínálati függvényt Marshall-keresztnek nevezzük.

Gazdaság

az elérhető erőforrások ésszerű felhasználása, illetve az anyagi javak és szolgáltatások termelése, elosztása, forgalmazása és fogyasztása illetve az ezeket érintő folyamatok.

Gazdasági javak

az emberek által a termelési folyamat során előállított termékek és szolgáltatások, korlátozottan állnak a rendelkezésünkre.

család fogalma

az emberi lét, az egyes ember személyisége és a társadalom működése szempontjából fontos feladatokat ellátó közösség

termelés

az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas gazdasági javak gyártásának folyamata, amelynek során különböző erőforrásokat (inputokat) használunk fel valamilyen termék vagy szolgáltatás (output) előállítása érdekében.

javak

az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas termékek és szolgáltatások összességét javaknak (jószágoknak) nevezzük.

végső fogyasztás

az emberi szükségletek kielégítését célozza és részben áruvásárlások formájában (hétvégi nagy bevásárlás), részben szolgáltatások igénybevételével (szépülés a fodrásznál), részben pedig saját termelésből (paprika a konyhakertből) valósulhat meg

állam és intézményei

az állam általános célja a társadalmi jólét és igazságosság fenntartása, gazdasági célja pedig a gazdasági fejlődés és stabilitás biztosítása.

ár

az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.

kereslet törvénye

az ár és a keresett mennyiség között fordított arányosság van.

kínálat törvénye

az árak és a kínált mennyiség között egyenes arányosság van.

termelői jövedelem

az árbevétel és a termelés ráfordításainak különbsége.

földrajzi munkamegosztás

az éghajlati és természeti adottságok határozzák meg, ki milyen munkát tud elvégezni.

családtípusok

egyszülős család, mozaikcsalád

szükségletek csoportosítása kielégítés módja szerint

egyéni, társadalmi szükségletek

egy vállalat tágabb környezete

elemei általában közvetetten hatnak a vállalat működésére, bár ezen tényezők hatása is sok kockázatot jelenthet a mindennapi működés során, ide tartozik a technikai környezet, a természeti környezet, a világgazdaság, illetve a társadalom, a kultúra és a hagyományok.

telítődési pont

ennél mennyiségnél többet akkor sem fogyasztanak többet a háztartások, ha a termék ingyen hozzáférhető.

erkölcsi felelőség

erkölcsi felelősség alatt azoknak a társadalmi, erkölcsi normáknak és íratlan szabályoknak a betartását értjük, amelyek nincsenek írásban szabályozva, mégis fontosak a vállalkozások számára

földrajzi tagolás szerinti piacok

helyi/lokáslis piac, regionális piac, nemzetközi/országos piac, világpiac.

gazdasági döntéseket hozó szereplők

háztartás, vállalatok, állam, külföld

termelési tényezők piaca

háztartások fogják „eladásra" kínálni a birtokukban lévő termelési tényezőket, például a munkaerejüket vagy vállalkozói képességeiket, és a vállalkozások képviselik a keresletet.

Ceteris paribus elv

jelentése: minden más változatlansága mellet, az elemzések során célszerű mindig csak egy tényezőt megváltoztatni, mert akkor biztosak lehetünk abban, hogy az elért hatások csak a megváltoztatott tényezőnek köszönhetők.

társas vállalkozások megszűnése

jogutóddal, jogutód nélkül

piac elemei

kereslet, kínálat, ár és jövedelem

kereslet

keresletet a vevők támasztják, akik jövedelmük felhasználásával egy bizonyos termékmennyiséget meg kívánnak és meg is tudnak venni, megkülönböztetünk egyéni és piaci keresletet.

kinek?

kik fogják elfogyasztani a megtermelt javakat, és milyen elvek alapján kerül sor a keletkezett javak és jövedelmek elosztására?

adásvétel volumene szerinti piacok

kiskereskedelmi piac, nagykereskedelmi piac

anyagi felelősség

korlátolt, korlátlan, egyetemleges

szűkített újratermelés

korábbinál kevesebb terméket és szolgáltatást állítanak elő, gazdasági visszaesés, recesszió jele, okozhatja természeti katasztrófa, háború, gazdasági válság.

egyetemleges felelősség

legalább két személy esetében értelmezik, minden tag egyszerre, de egymástól függetlenül vállalja a felelősséget, a korlátlan felelősséggel együtt értelmezett, bármelyik tagtól követelhető a teljes tartozás megfizetése.

szükségletek csoportosítása fontosságuk szerint

létszükséglet, kulturális szükséglet, luxusszükséglet

javak csoportosítása hozzáférhetősége szerint

magán javak, közjavak, vegyes javak

mit?

milyen termékeket és szolgáltatásokat, milyen mennyiségben és milyen minőségben állítsanak elő a gazdasági szereplők?

közgazdaságtan 3 alap kérdése

mit, mikor, hogyan?

mozaik család

mozaikcsaládok esetében az egyik szülő csatlakozik egy már fennálló szülő-gyermek kapcsolathoz, aminek köszönhetően az egyik felnőtt nincs vér szerinti kapcsolatban a gyermekkel/gyermekekkel, sőt, amennyiben két egyszülős család egyesül, a családban élő gyermekek között sincs feltétlenül vérségi kapcsolat.

vegyes gazdaság

napjainkban ez az elterjedt, piacon jönnek létre a döntések, állam szabályozza és felügyeli a piacot

természetes munkamegosztás

a munka megosztása nemek és életkor szerint történik.

vállalkozói tevékenységek

a munkaerő egy sajátos formája, amelynek szerepe a többi termelési tényező koordinálása, működtetése, irányítása, megújuló és az idővel folyamatosan bővülő, fejleszthető erőforrásnak tekinthető.

specializáció

a munkamegosztás legmagasabb szintje a modern gazdaságokra jellemző szakosodás, specializáció, a specializáció biztosítja, hogy a gazdasági szereplők kihasználhassák szakképzettségükből, szakmai tapasztalatikból és sajátos erőforrásaikból adódó előnyüket.

kooperáció

a munkamegosztás és a specializáció következtében az elkülönülten működő gazdasági szereplők rászorulnak a többi szereplő tevékenységére, a szereplők kölcsönösen függenek egymástól, így szükségessé válik a szereplők közötti együttműködés, a kooperáció.

igény

A szükségletek sajátos kielégítésére való vágy.

Természeti tényezők

A természetben megtalálhatóak és eredeti formájukban alkalmasak termelési célokra, egy része megújuló erőforrás, egy másik része pedig meg nem újuló erőforrás.

információ

A tudás, az információ az előzőekhez képest sajátos termelési tényező, amely tudományos kutatásokkal állítható elő.

részvénytársaság (nyrt, zrt)

- Jogi személyként működik mindkét forma. -Alapításkor alapszabályzat készül, egy személyes társaság esetén alapító okirat. - A társaság tagjainak személyes közreműködése nem szükséges. -Az indulótőke - Nyrt-nél 20.000.000 forint, - Zrt-nél 5.000.000 forint. - A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. - Az indulótőkét részvények kibocsátásával lehet megteremteni. -A részvénytársaság döntési szintjei: 1. Közgyűlés: a részvénytársaság legfőbb szintje, minimum évente egyszer össze kell hívni, tagokból tevődik össze - döntenek az igazgatótanács tagjairól - a vállalat egyesüléséről, szétválasztásáról, újabb részvények kibocsátásáról és az osztalék nagyságáról, a nyereség felosztásáról 2. Igazgatótanács: hosszú távú döntéseket hoz fejlesztés, hitelfelvétel, piacépítés 3. Menedzser: operatív (rövidtávú) döntéseket hoz - felelős a vállalat működéséért, - beszámolási kötelezettsége van az igazgatótanács felé, - pályázat útján nevezi ki őket az igazgatótanács.

egyéni vállalkozások jellemzői

- a természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeres haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége - egy természetes személynek egyszerre egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn - egyéni vállalkozó lehet: o magyar állampolgár o EU tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára o cselekvőképes o nagykorú személy -nem lehet egyéni vállalkozó: o kiskorú személy o cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy o aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja

betéti társaság (Bt.)

- társasági szerződéssel jön létre - jogi személy - alapításához legalább két tag szükséges: - beltag és kültag: a beltagnak a felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, míg a kültagnak csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel - a társaság üzletvezetésére mindegyik beltag jogosult - nincs meghatározva az indulótőke minimális nagysága - a tagok közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen, vagyis vagyonszerzés céljából - legalább egy beltag személyes közreműködése kötelező

egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

-az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltethető, -a tevékenység szüneteltetését szintén elektronikusan lehet bejelenteni, ami akkor eredményes, ha azt az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában rögzítették, -a szünetelés bejelentése után az egyéni vállalkozó nem végezheti vállalkozói tevékenységét, tehát ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat, -ha van olyan fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ami a szüneteltetés bejelentése előtt keletkezett, azt köteles teljesíteni a szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.

egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése

-az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése bejelentéssel történik elektronikus úton, -a bejelentés akkor érvényes, amikor megjelenik a nyilvántartásban, - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a bejelentés napján szűnik meg.

egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése

-elektronikus úton jelenthető be az ügyfélkapun keresztül, bejelentéskor szükséges adatok: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, lakcím, állampolgárság, - bejelentés előtt tájékozódni kell arról, hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e -a nyilvántartásba olyan tevékenység jelenthető be, amelynek gyakorlására a vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette az egyéni vállalkozó Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg.

A végelszámolás során a végelszámoló kiemelt feladatai:

-felméri a cég vagyoni helyzetét, - behajtja követeléseit, - tartozásait kiegyenlíti, - jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, - szükség esetén vagyoni eszközeit értékesíti, - a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja, és a cég működését megszünteti. A végelszámolás nem a felszámolási eljárás befejező lépése! A végelszámolás működő és fizetésképes vállalat jogutód nélküli megszüntetését jelenti.

egyéni vállalkozás megszűnése

-ha az egyéni vállalkozó bejelenti tevékenysége megszüntetését és ezt a nyilvántartásban visszaigazolják, - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít vagy egyéni cég tagjává válik (vagyoni felelősség miatt), az egyéni vállalkozó halála napján, - ha az egyéni vállalkozót cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezik, -ha az adóhatóság törli az egyéni vállalkozói adószámot, -ha olyan ok merül fel, amely kizárja a tevékenység folytatását.

jogutóddal való megszűnés

-ha másik társasági formát választ, pl.: bt. átalakult kft-vé, - ha egyesül más gazdasági társasággal (az egyesülés történhet összeolvasással vagy beolvadással) - szétválással (lehet különválás vagy kiválás).

effektív szükségletek

Az adott gazdasági és technológiai fejlettségi szint mellett mindenki számára kielégíthetők. Ilyen például a karóra vagy a mobiltelefon iránti igény.

versenytársak

hasonló termékek, szolgáltatások előállítói.

gazdasági körfolyamat

A gazdasági körfolyamat elemei olyan tevékenységek, amelyek a szükségletek kielégítését szolgálják. A szükségletek kielégítéséhez el kell fogyasztani, fel kell használni a javakat. De ahhoz, hogy legyen mit elfogyasztani és felhasználni, le is kell gyártani a javakat, illetve valahogy el kell juttatni őket a termelőtől a fogyasztóig. Ezek alapján a gazdasági körfolyamat négy elem, a termelés, az elosztás, a csere és a fogyasztás folyamatos ismétlődése.

modellezés

A közgazdasági elemzésekben gyakran használunk elméleti modelleket, amelyekben a vizsgált jelenség legfontosabb tényezőit és jellemzőit határozzuk meg, elhagyva néhány kevésbé fontos, elhanyagolható tulajdonságot.

az állam feladatai

Az állam alapvető feladata a belső rend megteremtése, a külső határok védelme, a társadalmi viszonyok és a gazdaság működési kereteinek kialakítása, szabályozása, a fejlődés elősegítése, a társadalom szervezése, vezetése.

Közgazdaságtan

Azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják fel a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezek a népesség csoportjai között.

mi szükséges a cégalapításhoz

Cégalapításhoz ügyvéd által készített alapító okirat vagy társasági szerződés és aláírásminta (aláírási címpéldány) szükséges. Az így elkészített dokumentum az alapja a vállalkozás működésének. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a cég által végezni kívánt tevékenységek listáját

jogutód nélküli megszűnés

Ha a társaság alapításakor meghatározott időtartam eltelt, - a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését, - a társaság tagjainak száma egy főre csökken (kivétel az egyszemélyes társaság), - a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti, - a jogszabály így rendelkezik.

végelszámolás

Ha egy gazdasági társaság jogutód nélkül szűnik meg, a végelszámolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. - végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor - határozatban megállapítják a végelszámolás kezdő időpontját, megválasztják a végelszámolót - a végelszámolás megindításáról értesíteni kell a munkavállalókat, szakszervezetet, üzemi tanácsot, be kell jelenteni a cégbíróságnál

luxusszükségletek

Ha jövedelmi szintünk megengedi, akkor szükségleteinket nem csak elemi szinten szeretnénk kielégíteni, hétköznapi lakásunkat medencés luxusotthonra cserélnénk. Vagyis luxusszükségleteink merülnek fel.

a család gazdasági alapfunkciója

a család gazdasági funkciója termelést, elosztást és fogyasztást jelenthet,a termelés, az anyagi javak előállítása, elosztási funkciója azt jelenti, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmeket közösen használják fel, van egyéni és családi fogyasztás

a család érzelmi stabilitást nyújtó funkciója

a családban meglévő érzelmi kapcsolat biztosít védelmet mind a szülők, mind a gyermekek számára

családi költségvetés

a családi költségvetés olyan pénzügyi terv, amely egy háztartás adott időszak alatt keletkező bevételeit és kiadásait összegzi.

határelemzés

a döntés során csak a „határon" felmerülő költségeket és hozamokat vesszük figyelembe (--> „javul-e a helyzetünk, ha egy 'kicsit' változtatunk?")

bővített újratermelés

a korábbinál több, vagy jobb minőségű javakat állítanak elő, a gazdasági növekedés, konjunktúra jele, modern gazdaságokban alapvető elvárás

kínálat

a kínálattal az eladók jelennek meg a piacon, akik a megtermelt javakat eladásra ajánlják fel itt is különbséget kell tennünk egy vállalkozás kínálata és a piaci kínálat között.

nemzetközi munkamegosztás

a különböző országok közötti munkamegosztást jelenti, a nemzetközi munkamegosztás történelmi, természeti és gazdasági okokból alakul ki és eredményeként az egyes országok azokra a termékekre és szolgáltatásokra szakosodhatnak, amit a leggazdaságosabban tudnak előállítani, a nemzetközi munkamegosztás eredményeként alakul ki a külkereskedelem.

egyszerű újratermelés

a létrehozott javak és szolgáltatások tömege változatlan, a gazdaság stagnálásának jele, oka a termelés feltételeinek változatlansága.

tiszta piacgazdaság jellemzői

a termelési tényezők a háztartások és vállalkozások tulajdonában vannak; a gazdaság szereplőit önálló döntéshozatal jellemzi; szereplők közötti kapcsolatok a piacon keresztül szerveződnek; a megtermelt javak mennyiségét és árát kizárólag az irántuk megjelenő igény határozza meg; szabad a verseny, az árképzés és a külkereskedelem; a piaci szereplők kockázatot vállalnak és profitra törekednek.

vegyes gazdaság jellemzői

a termelési tényezők jól lehatárolt köre állami tulajdonban van, míg az összes többi erőforrás magántulajdon, a piaci mechanizmusok érvényesülnek, de a működési kereteket az állam határozza meg, az állam a piaci folyamatokba csak akkor avatkozik be, ha azok veszélyt jelentenek a társadalmi jólétre, piaci verseny működik, a mennyiségeket és az árakat a piaci igények határozzák meg, az állam csak piaci egyensúlytalanságok esetén avatkozik be.

elsődleges jövedelem

a termelési tényezőkből származó jövedelmet elsődleges jövedelemnek nevezzük.

termelő fogyasztás

a termékeket és szolgáltatásokat más gazdasági javak előállítása érdekében használják fel

tiszta piacgazdaság

a tiszta piacgazdaság esetén az erőforrások magántulajdonban vannak és a gazdálkodás kizárólagos szervezője a piac, az állam egyáltalán nem avatkozik bele a gazdaság működésébe. A tiszta piacgazdaság történelmi példája a szabadversenyes kapitalizmus.

munkamegosztás

a társadalom egyes tagjai vagy csoportjai a termelési folyamatnak csak egy-egy szakaszában vesznek részt, csak adott típusú munkát végeznek, vagyis a társadalomban különböző szakmák azonosíthatók, van természetes, földrajzi, társadalmi és nemzetközi munkamegosztás.

piac

a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve a köztük lévő cserekapcsolatok rendszere, az eladók gazdasági javakat kínálnak fel a többi gazdasági szereplőnek, ezért a piacon az eladók képviselik a kínálatot, a vevők pedig gazdasági javakat keresnek vásárlási céllal, így a vevők képviselik a keresletet.

külföld

a vizsgált ország határain kívül működő háztartások, vállalkozások és államok összessége.

szállítók

a vállalat számára fontos és a termelés során szükséges anyagokat, árut, energiát stb. értékesítik

vevők

a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak vásárlói.

korlátlan felelősség

a vállalkozó nem csak a vállalkozásba bevitt vagyonával felel a tartozásaiért, a vállalkozástól független magánvagyonával is felel.

minimum-elv

adott gazdasági eredményt a lehető legkisebb ráfordítással akarnak megvalósítani.

maximum-elv

adott ráfordítás mellett a lehető legnagyobb eredményt szeretnék elérni.

Mi a különbség a család és a háztartás között?

ahhoz hogy valaki egy háztartásban éljen, nem kell semmilyen vérviszonynak lennie köztük, az a lényeg, hogy egy háztartásban éljenek és a kiadásokat együtt tegyék meg, míg a család vérkötelék, ami akkor is él ha nem élsz egy háztartásban a családoddal.

reáljövedelem

az a termék- és szolgáltatásmennyiség, amit a fogyasztó a nomináljövedelem felhasználásával adott árak mellett meg tud vásárolni.

egyéni kínálat

az a termék- és szolgáltatásmennyiség, amit adott gyártó adott árak és adott technológiai feltételek mellett hajlandó és képes piacra vinni, hajlandó, mert szeretne profitra szert tenni, és képes, mert elő tudja állítani a megfelelő mennyiséget.

egyéni kereslet

az a termékmennyiség, amit a fogyasztó adott piaci ár mellett képes és hajlandó megvásárolni, képes, mert van rá pénze, és hajlandó, mert szükséges van az adott termékre.

árucsere

az adott termék vagy szolgáltatás tulajdonosa egy másik termékre vagy szolgáltatásra cseréli a tulajdonát, az árucsere feltétele az, hogy a rendszerben legyenek olyan termékek, amelyek a gazdáiknak fölöslegesek, vagyis legyen mit elcserélni.

nem anyagi javak/ szolgáltatások

azok a javak, amelyek nem öltenek tárgyiasult formát, vagyis nem tudjuk kézbe venni azokat, ilyen például a fodrász vagy a fogorvos munkája, illetve az autószerelés

magánjavak

azok a javak, amelyekhez piaci keretek között, pénzért lehet hozzájutni, és az egyes emberek elkülönülten tudják elfogyasztani azokat. A magán javak egy-egy egységének elfogyasztása csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget, vagyis csak korlátozottan, szűkösen állnak rendelkezésre, fogyasztásukért verseny zajlik, és fogyasztásából egyesek kizárhatók, ilyenek például az élelmiszerek, a ruházati termékek, az autók vagy a lakások

termelési eszközök

azokat a javakat, amelyeket más termékek és szolgáltatások előállítására használnak fel, termelési eszközöknek nevezzük.

vállalat szűkebb környezete

azokat a szereplőket tartalmazza, akikkel a vállalat állandó kölcsönhatásban áll, döntéseikkel kölcsönösen befolyásolják egymás eredményességét, ide tartoznak a versenytársak, a szállítók, a vevők, az önkormányzat és az állam, illetve egyéb partnerek.

fogyasztási cikkek

azokat a termékeket pedig, amik közvetlenül szolgálják a szükségletkielégítést, vagyis végső felhasználásra kerülnek, a fogyasztási cikkek közé soroljuk.

áru

azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket kifejezetten csere céljából állítottak elő, áruknak nevezzük.

hasznosság

azon tulajdonságok összessége, amelyek alkalmassá teszik a javakat a szükségletek kielégítésére

család alapfunkciói

biológiai,gazdasági, szocializációs, érzelmi stabilitást nyújtó funkciók

szükségletek csoportosítása kielégíthetőségük szerint

effektív, látens szükségletek

nominál jövedelem

egy pénzben kifejezett összeg, amelyet a fogyasztó bármilyen jogcímen szerzett, ilyen jogcím lehet a munkabér, a kamat, a kapott bérleti díj stb.

keresleti függvény

egy termék lehetséges piaci árai és az ezen árak mellett megvásárolni kívánt mennyiségek kapcsolatát ábrázolja.

kereslet változás okai

fogyasztó jövedelmének változása, fogyasztó ízlésének változása, divat változása, népességszám radikális változása, más, hasonló célú fogyasztási cikkek ára stb.

piacok fajtái

földrajzi tagolás szerint, adásvétel tárgya szerint, adásvétel volumene szerint, verseny jellege szerint

tiszta tervgazdaság

gazdasági döntéseket csak az állam hozhat, és a gazdasági folyamatokat kötelezően végrehajtandó utasításokkal szabályozza.

jövedelem

gazdasági szereplők jövedelme gyakorlatilag korlátozó tényezőnek tekinthető a piacon.

nem anyagi jellegű szolgáltatás

ha a szolgáltatás nem érint korábban elkészült terméket, viszont megvalósulásához elengedhetetlen a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő közvetlen kapcsolata, akkor azt nem anyagi jellegű szolgáltatásnak tekintjük, ilyen például az okmányirodai szolgáltatás, az oktatás vagy a fogorvos munkája.

vállalkozások

olyan gazdasági szervezetek, amelyek önállóan, vagyis a többi piaci szereplőtől elkülönülten gazdálkodnak, és tevékenységüket saját kockázatukra, profitszerzés céljából végzik.

vállalat

olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdaság többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodik, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódik.

Látens szükségletek

olyan igények amelyek adott társadalomban nem, vagy csak a társadalom igen szűk rétege számára kielégíthetők. Ezeket a többség számára elérhetetlen, kielégíthetetlen igények.

kulturális szükségletek

olyan igények, amelyek az életünket élhetőbbé, kényelmesebbé, szebbé és tartalmasabbá teszik.

egyéni szükségletek

olyan igények, amelyek kielégítése személyes fogyasztás útján történik, mégpedig olyan termékekkel és szolgáltatásokkal, amiket az egyén saját maga vásárolt meg vagy állított elő.

anyagi javak

olyan javak, amelyek tárgyiasult formát öltenek, például a görkorcsolya, a televízió vagy a csokoládé

közjavak

olyan termékek, melyek fogyasztásából senki nem zárható ki, és az egyik fogyasztó fogyasztása nem csökkenti a másik fogyasztását sem (azaz a fogyasztók nem rivalizálnak egymással) (pl. levegő, közvilágítás, honvédelem stb.)

egyéb partnerek

pl. bankok, közüzemi szolgáltatók

természeti környezet

pl: energia árak alakulása

Milyen bevételei lehetnek egy háztartásának?

pénzbeni bevételek közé soroljuk a szülők fizetését, a gyerekek után járó családi pótlékot, a befektetések után elszámolt kamatot, vagy egy bérbe adott ingatlan után kapott bérleti díjat is.

korlátolt felelősségű társaság (kft)

társasági szerződéssel jön létre, ha legalább két tag alapítja - alapító okirattal jön létre, ha egyszemélyes társaságként jön létre - jogi személy - a minimális törzstőke: 3.000.000 forint - A törzsbetéteket a tagok adják: elegendő csupán a tőke bizonyos részét a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó részt két éven belül kell szolgáltatni. - a tagok kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetétjeik szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. - legfőbb szerve a taggyűlés - a tagok a bevitt vagyon arányában részesednek a profitból - a tagok személyes közreműködése nem szükséges

önkormányzat és állam

törvények, szabályok alkotói.

Tőkejavak

tőkejavaknak a pénzt és a pénzért megvehető, termeléssel létrehozott gazdasági javakat értjük, amelyeket aztán további termékek és szolgáltatások előállításához használunk.

fogyasztói jövedelem

van nominál és reál jövedelem

termékpiac

vevőként a fogyasztók (háztartások), eladóként pedig a vállalkozások jellennek meg.

Szükségletek jellemzői

végtelenek, folyamatosan változnak, egy adott pillanatban több szükségletet tudunk megnevezni mint amennyit ki tudunk elégíteni, rangsorolhatóak.

pénz

általános csereeszköz, amelynek értékéhez más áruk értékét viszonyítják, és elfogadását az állam vagy valamely más hatalom garantálja.

adásvétel

áru megszerzése pénzért

vegyes javak

átmenetet alkotnak a magán- és a közjavak között, olyan közjavakról van szó, amelyek fogyasztásából egyes emberek kizárhatók, vagy használatuknál rivalizálás léphet fel (pl. szabadstrand a Velencei tónál), vagy olyan zsúfoltság alakulhat ki a fogyasztásuknál, ami csökkenti a használhatóságot (pl. közutak). Ennél a csoportosítási szempontnál a két legfontosabb jellemző, hogy kizárható-e bárki az adott javak fogyasztásából vagy sem, illetve hogy van-e verseny a fogyasztók között az adott javak megszerzéséért.

technikai környezet

új technológiák, anyagok, eljárások stb.