kutatásmódszertan

EGYSZERŰ VÉLETLEN MINTAVÉTEL

(EVM) (SRS): véletlenszám táblázat alapján választjuk ki az elemeket

POPULÁCIÓ

(alapsokaság) az a csoport, melyről a kutatással meg akarunk valamit állapítani

TÖBBLÉPCSŐS, CSOPORTOS MINTAVÉTEL

(cluster) ha nincs teljes körű listánk az alapsokaságról. egymás után többször készítünk listát majd azokból választunk mintát = heterogén minta

OKSÁG

(ok-okozati viszonyok) a modern természet-és társadalomtudományos magyarázatok, illetve elméletek azon alapulnak, · hogy az eseményeknek és állapotoknak okai vannak · nem véletlen egybeesések · ezek az ok-okozati viszonyok pedig megismerhetőek ha ezeket az okokat megismerjük tudni fogjuk miért úgy vannak a dolgok, ahogy vannak az eseményeknek és állapotoknak okai vannak DETERMINISZTIKUS MODELL: természettudományokban determinisztikus ok-okozati modell SZTOCHASZTIKUS MODELL: a társadalomtudományokban sztochasztikus/valószínűségi ok-okozati modell az okság kritériumai: az ok előzze meg az okozatot empirikus összefüggés, együttjárás: nem tökéletes (valószínűségi); korreláció nem egyenlő kauzáció; az együttjárás nem mondja meg, melyik az ok és az okozat ne legyen 3. változó! = látszólagos hamis eljárás SZÜKSÉGES és ELÉGSÉGES FELTÉTEL: nincsenek

RÉTEGZETT MINTAVÉTEL

(stratified) a sokaság tagjait a mintavétel előtt a rétegképző változó szerint viszonylag homogén csoportra osztjuk= homogén minta

MINTA

: a populációból kiválasztott szűkebb csoport

REPREZENTATÍV MINTA

: egy minta akkor reprezentatív, ha a kutatás szempontjából fontos változók szerinti- összesített jellemzői jól közelítik a populáció összesített jellemzőit; abban az esteben nevezünk egy mintát reprezentatívnak, ha a sokaság (populáció), minden egyes tagjainak a mintába kerülési valószínűsége ismert és nem nulla

TRIANGULÁCIÓ

Az a módszertani elv, mely arra hív fel, hogy kiszemelt jelenséget különböző perspektívákból egyaránt megvizsgáljuk. Az eredmények érvényességét nem rögzített kritériumok alapján, hanem többféle megközelítés eredményeinek egymáshoz viszonyításával igyekszik elérni. Elsősorban a kvalitatív elemzés eszközeként használják.

a vizsgálat fő célja szerint lehet: FELDERÍTŐ JELLEGŰ KUTATÁS LEÍRÓ JELLEGŰ KUTATÁS MAGYARÁZÓ JELLEGŰ KUTATÁS

FELDERÍTŐ JELLEGŰ KUTATÁS: egy eddig kevésbé ismert kérdést járunk körül LEÍRÓ JELLEGŰ KUTATÁS: a kérdést magyarázat nélkül az olvasó elé tárjuk MAGYARÁZÓ JELLEGŰ KUTATÁS: tudományos magyarázattal egészítik ki a kutatást

idődimenzió kezelési módja szempontjából: KOHORSZVIZSGÁLAT TERNDVIZSGÁLAT

KOHORSZVIZSGÁLAT: olyan vizsgálat, amelyben egy bizonyos csoportot, populációt vizsgálnak hosszabb ideig, miközben minden egyes megfigyelési alkalommal a csoport különböző tagjairól gyűjtenek adatokat; kohorvizsgálat például egy egyetemi évfolyam foglalkozás történetének vizsgálata, amely során ötévenként kérdőíveket töltenek ki az évfolyam bizoonyos tagjaival TERNDVIZSGÁLAT: a trendvizsgálat célja bizonyos változók idősoros, következtetéseket levonó vizsgálata; a trendvizsgálat során cél a jövőre való vonatkoztatás; trendvizsgálat például a népesedési trendek elemzése agy a különböző ügyintéző csatornák (személyesen, telefonos, elektronikus, postai) igénybevételének rendszeres monitorozása

KERESZTMETSZETI KUTATÁS:

a keresztmetszeti vizsgálatok egy adott pillanatban felvett mérőeszközök eredményein alapuló vizsgálatot (nem megismételhetőek) (idődimezió szerint)

KONCEPTUALIZÁLÁS

a kutatás harmadik lépése; az a folyamat, melynek során pontosan meghatározzuk, hogy a kutatás során felmerült kifejezéseken mit fogunk érteni

OPERACIONALIZÁLÁS

a kutatás ötödik lépése; azon konkrét lépések, illetve műveletek meghatározása, melyeket egy bizonyos fogalom mérésére használni fogunk, a változót és az attribútumokat meghatározzuk

HIPOTÉZIS

a kutatási kérdésre adott alternatív válasz; állítás, ami a vizsgálandó jelenség tulajdonságai közötti viszonyt írja le, ami lehet alátámasztott vagy nem, illetve kevésbé alátámasztott

HOMOGÉN ill. HETEROGÉN MINTA

a mintába kerülő egyedek egy vagy több szempontból hasonlítanak egymásra (I. fókuszcsoport); a mintába minél több, bizonyos szempontok szerint különböző elem kerüljön (pl.: napilapok vizsgálata esetén)

MINTAVÉTEL

a populációból a mintát mintavételi eljárás során választjuk ki, a mintavételi eljárásnak alapvetően két típusa van: valószínnűségi mintavétel (általában a kvantitatív kutatásokban)à reprezentatív minta; nem valósínűségi mintavétel (általában a kvalitatív kutatásokban)

Véletlen kezdőpontú SZISZTEMATIKUS MINTAVÉTEL

a teljes lista minden k-adik elemét válogatjuk be a mintába; mintavételi intervallum: populáció elemszáma/minta elemszáma; kiválasztási arány: a mintába bekerülő elemek aránya(elemszám/populáció); gyakorlatban: véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavétel

MINTAVÉTELI HIBA

a valószínűség számítás lehetőséget ad arra, hogy megbecsüljük, milyen mértékű hiba várható aza adott mintavétel esetén= standard hiba; nagysága függ: a minta nagyságától (minél nagyobb a minta, annál kisebb), a populáció adott paraméter szerint eloszlásától (minél homogénebb, annál kisebb); paraméter egy változó valamely összefoglaló jellemzője a populációban (füzet)

A MEGISMERÉS lehetséges fajtái és az elkövethető hibák:

a világ megismerése-vallás, művészet, ideológia, mágikus/ illuzórikus megismerés, szakjellegű tudás, hétköznapi megismerés, tudományos megismerés; hétköznapi megismerés: leggyakrabban elkövetett hibák- pontatlan megfigyelés (pontos mérőeszközök), túláltalánosítás (nagy mintás vizsgálat), szelektív észlelés (kutatásban előre meghatározott minta, statisztikai módszerek, több kutató), hozzákötések (kutatási terv készítése, hipotézis ex post facto hipotézis), illogikus okoskodások ( logika , racionalitás), elfogultság a magyarázatban és a megértésben (transzparencia, interszubjektivitás), a megismerés idő előtti lezárása (előre meghatározott minta), misztifikáció (minden megismerhető tudományosan)

SZAKÉRTŐI/CÉLIRÁNYOS/ELMÉLETVEZÉRELT MINTAVÉTEL

arra alapozva választunk mintát, amit az alapsokaságról annak elemeiről és a kutatásunk céljairól tudunk; a kiválasztás elve a kutatás céljától, alkalmazni kívánt elmélettől függ

INDEX

az egyes attribútumhoz rendelt pontszámokat összeadjuk

MINTAVÉTELI KERET:

az elemeknek az a listája, amelyből a valószínűségi mintát összeválogatjuk (nem mindig=populáció)

DEVIÁNS ESETEK

az átlagtól különböző estek vizsgálata pontosabb képet ad a vizsgált jelenségről, javítja a kutatás érvényességét

ÖKOLÓGIAI TÉVKÖVETKEZTETÉS

az ökologikus szó csoportokra, rendszerekre utal; kizárólag nagyobb egységek megfigyelése alapján tévesen egyénekre következtetünk, csoport attribútumait egyénekre vetítjük le INDIVIDUÁLIS TÉVKÖVETKEZTETÉS: az ökológiai tévkövetkeztetés alpfaja; pl.: ismerek egy gazdag demokratát, nem mond ellent a ténynek, hogy a gazadagok többnyire a republikánusokra szavaznak

IDIOGRAFIKUS MAGYARÁZAT

egyedi esetet igyekszünk kimerítően megmagyarázni, az összes felmerülő oksági tényezővel (kvalitatív)

INDUKCIÓ,DEDUKCIÓ

egyeditől az általános felé: megfigyelésà empirikus általánosításà elméletgyakorlatban a tudomány olyan folyamat, amelyben indukció és dedukció váltja egymást; általánostól az egyedi felé: elmélet àhipotézisà megfigyelés (empirikus ciklus: elméletekà hipotézisekà megfigyelésekà empirikus általánosításokà)

KONSZENZUÁLIS TUDÁS

egyetértés, bizalom, tekintély; személyes tapasztalat, tapasztalati valóság; ránk hagyományozott tudás

ELEMZÉSI EGYSÉG

egyének, egyes emberek; csoportok; szervezetek; társadalmi produktumok

EGYSZERŰEN ELÉRHETŐ ALANYOKRA HAGYATKOZÓ MINTAVÉTEL/ KÉNYELMI MÓDSZER

elsősorban kérdőívek előzetes tesztelésére alkalmas; azokat választjuk, akiket a legkönnyebb elérni; ritkán indokolható elméleti szempontból; kerülendő, mert rontja a kutatás minőségét, érvényességét

SKÁLA

figyelembe veszi az intenzitásbeli különbözőségeket a változó mutatói között pl.: Likert, Bogardus

NOMOTETIKUS MAGYARÁZAT

helyzetek vagy események osztályaira keressük a lehető legkevesebb, igazán fontos oksági tényezőt, magyarázatot (kvantitatív)

LONGITUDINÁLIS KUTATÁS

idődimenzió szerint ismétlődő vizsgálatok, másnéven hosszmetszeti vizsgálatok; lehetnek ismétlődő vagy rendszeresen ismétlődők; ezek a vizsgálatok kepések a fejlődést is figyelembe venni (ugyanazon emberekkel veszik fel évekig esténént) alkalmasabb szélesebb körű következtetésekre (átfedés nélküli és átfedéses kutatás)

KVALITATÍV MÓDSZEREK

interpretív megközelítés, utazó-adatgenerálás, kontextusfüggő, megfigyel, kérdez, értelmez, jelentések feltárása, megértése + elméletalkotás, puha adatok, megfigyelések, történetek, amelyeket nem lehet számszerűsíteni érvényes, gazdagabb, mélyebb információk gyűjtésére alkalmas, költségkímélő, időigényes, kreatív; esettanulmány, mélyinterjú, fókuszcsoport, kvalitatív szövegelemzés, résztvevő megfigyelés

NEM VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTEL:

kvalitatív kutatásoknál alkalmazzák elsősorban, kvantitatív kutatásoknál, ha nem áll rendelkezésre lista a vizsgálandó populációról, kisebb létszámú minta kiválasztására, nem jutunk reprezentatív mintához, ezért eredményeink nehezen általánosíthatóak, viszont eredményeink érvényessége magas

VIZSGÁLATI POPULÁCIÓ

mivel a teljes populáció vizsgálatára a kutatások során általában nincs mód, egy mintát vizsgálunk

HÓLABDA MÓDSZER

nehezen elérhető társadalmi csoport vizsgálata során alkalmazzuk (pl.: stigmatizált kisebbség); az egyik alany vezet el a következőhöz és így tovább

ÖNKIVÁLASZTÓS MÓDSZER

nem a kutató választja a mintát; nem jutunk reprezentatív mintához, ezért eredményeink nehezen általánosíthatóak, viszont eredményeink érvényessége magas

PANELVIZSGÁLAT

olyan longitudinális vizsgálat, amelyben különböző időpontokban ugyanattól a mintától (paneltől) gyűjtenek adatokat (ilyen például, ha egy ügyfélszolgálat dolgozóit rendszeresen megkérdezzük tapasztalataikról (átfedéses vizsgálat csoport összetétele szerint)

KVANTITATÍV MÓDSZEREK

pozitivista megközelítés, bányász adatgyűjtés, objektív, értéksemleges, mér, számol, kísérletezik, ellenőriz, törvényszerűségek felállítás, előrejelzés, kemény adatok, matematikai összefüggések, merev (hipotézisek tesztelése); általánosítható, megbízható, nagyobb populációk vizsgálatára alkalmas; kérdőív, survey-módszer: reprezentatív mintán alapuló, kérdőíves adatfelvétel, elemzés matematikai- statisztikai módszerekkel, meglévő statisztikák elemzése, kvantitatív dokumentumelemzés/ tartalomelemzés

KVÓTÁS MINTAVÉTEL

reprezentatívnak tekinthető; ha a vizsgált csoport tagjai világosan elkülönülő kategóriába sorolható, akkor elkészíthető a csoport jellemzőit leíró táblázat, azaz mátrix. A mátrix minden cellájához hazarendeljük az ilyen tulajdonságokkal bíró egyedek relatív gyakoriságát, majd adatokat gyűjtünk olyan személyekről, akik az adott cella minden tulajdonságával rendelkeznek. Az adatokat a cellára jellemző relatív gyakoriság alapján súlyozzuk.

EX POST FACTO HIPOTÉZIS

tények utáni hipotézis. Ebben az esteben módosítjuk, finomítjuk a hipotézist. (Olykor lehet ilyen, amikor az empirikus megfigyelések ellentmondanak a hipotézisnek.)

VALÓSZÍNŰSÉGI MINTAVÉTEL

valószínűségi mintavétel alapján a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az alapsokaságnak; feltétele legyen egy, a populáció összes elemét tartalmazó lista; a valószínűségen alapuló véletlen kiválasztásnak alaptörvényei; minden elemnek, a kiválasztási eljárás minden más elemétől függetlenül esélye van arra, hogy kiválasztásra kerüljön= véletlen kiválasztás; előnyei: az eredmények általánosíthatóak, a nem valósszínűségi mintavételhez képest nagyobb eséllyel reprezentálja az alapsokaságot; a valószínűségi elmélet alapján megtudjuk becsülni, hogy a minta mennyire hűen tükrözi az alapsokaságot- mintavételi hiba

REPREZENTATIVITÁS

valószínűségi mintavétel során a minta reprezentatív lesz a populációra nézve; EPSEM/ Equal Probability of Selection Method

A TUDOMÁNY NEM NORMATÍV, HANEM DESKRIPTÍV VÁLTOZÓ - függő és független változók:

· az egyes emberek, illetve a megfigyelési egységek „hordozzák" a változókat · változó: egy olyan dimenzió, amely mentén a vizsgált ember/ csoport besorolható · leggyakoribb: nem, kor, iskolai végzettség · a változók értékei az attribútumok · elmélet: a változók közötti logikus kapcsolat- függetlenàfüggő változó ATTRIBÚTUM: a változók értékei

MÉRÉSI SZINTEK (nominális, ordinális, intervallum és arányskálák):

· nominális-különböznek · ordinális- különböznek, sorrend · intervallum- különböznek, távolság, nincs abszolút semmi · arány- különböznek, sorrend, távolság, arány

A TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS KRITÉRIUMAI

· tudatos, szándékos, előre megtervezett, rendszeres, módszeres, szisztematikus · objektív- a kutató saját nézeteitől független · reflektív, interszubjektivitás · racionalitás, logikus okfejtés( ßà áltudományos tudás) - elmélet · empirikus alátámasztottság · megismételhetőség (replikáció), ellenőrizhetőség(megcáfolhatóság) · a tudomány nem normatív/előíró, hanem deskriptív/leíró jellegű · fogalomkészlet · módszertan · tudományos attitűdök- reflektivitás, kritikai szemlélet

a tudományos kutatások eredményeiknek három fő kritériuma:

ÁLTALÁNOSÍTHATÓSÁG: általánosíthatónak tekintjük a kutatás eredményeit, ha azok a kutatás kontextusán kívül is igazak, azaz a megfigyelteken kívül másokat is reprezentálnak; elsősorban a mintavétel reprezentativitásán múlik- I. mintavétel MEGBÍZHATÓSÁG: megbízhatónak nevezzük a kutatás eredményeit abban az esetben, ha a kutatást azonos körülmények között elvégezve, ugyanarra az eredményre jutunk; kvantitatív kutatások- I. sztenderdizált kérdőív ÉRVÉNYESSÉG: érvényesnek nevezzük a kutatás eredményét, ha valóban azt mértük, amit szerettünk volna; kvalitatív kutatások erősségei