03. tétel - Munkaerőpiac, statisztika

termelési tényezők 4 fajtája (LAKE)

1.) Munka: A munka, mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. Jele: L (Labour) 2.) Természeti tényezők: Mindazon erőforrások, amelyek a természetben készen találhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására. Jele: A (Land) 3.) Olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokban használnak fel. Jele: K (Capital) 4.) A vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége: A vállalkozó feltárja, illetve felkelti a termelés iránti igényeket, egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében vállalja a kockázatokat. Jele: E (Enterpreneur) 5.) Információ

intenzitási viszonyszám típusai a gyakorlatban

1.) sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók pl. népsűrűség, gépsűrűség, orvosellátottság, stb. 2.) arányszámok - elsősorban a népességstatisztikában születési-, halálozási arányszám, stb. 3.) átlagos értéket kifejező mutatószámok pl. átlagkereset, átlagos tejhozam, stb. 4.) gazdálkodás hatékonyságát jelző mutatószámok pl. termelékenység.

foglalkoztatottak

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megfelelő ajánlása alapján Magyarországon egy vizsgált időszakban az tekinthető foglalkoztatottnak, aki legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg (például betegség vagy szabadság miatt) van távol. Számos részletes szabály is létezik, amelyek alapján például a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlatot végzők vagy korábban a sorkatonák nem tartoznak (tartoztak) a foglalkoztatottak közé. Ők azok, akik munkát keresnek és találnak is, az aktív népesség részét képezik.

gyakorisági statisztikai sor

A csoportosító sorok legjellemzőbb fajtája a gyakorisági sorok, amikor nem felsoroljuk az elemeket (tehát nem lajstromot készítünk), hanem azt mutatjuk meg, hogy az egyes ismérvértékek a sokaság hány eleménél fordulnak elő a sokaságban. Ezt a sort nevezzük gyakorisági sornak, az elemszámot pedig gyakoriságnak. A különböző ismérvértékekhez tartozó gyakoriságok megadják a fősokaság nagyságát.

csoportosító statisztikai sor (nem valódi sor: minőségi sor, mennyiségi sor, területi sor, tartamidősor)

A csoportosító statisztikai sor a részsokaságok nagyságát határozza meg, melyek összege megegyezik a fősokaság nagyságával. A csoportosító sorban mindig van összegzés. A csoportosítás alapjául szolgáló ismérvet csoportképző ismérvnek nevezzük.

makrokínálat

A makrokínálat a nemzetgazdaság összkibocsátása. Olyan kibocsátási szint, amelyet adott tőkeállomány és technológiai feltételek mellett a vállalati szféra adott árszínvonal mellett hajlandó a piacra vinni.A makrokínálat a makrokereslettel együtt az árupiac, a makrogazdaság egyensúlyát adja.

munka kereslete (munkáltató)

A munka kereslete az a munkamennyiség, amelyet a vállalat adott reálbér mellett foglalkoztatni kíván. A vállalatok foglalkoztatási politikáján az elsődleges hangsúly a profitmaximalizáláson van, azaz minél magasabb bért kell fizetniük, annál kevesebb munkaerő foglalkoztatását tartják indokoltnak. A munkaerő kereslet (munkáltató) megmutatja, hogy a vállalati szektornak adott reálbér mellett mekkora a munkaerő iránti kereslete. A munkaerő-keresletet a meglévő munkahelyeken történő üresedés illetve az új munkahelyek létrehozása (munkahelyteremtés) határozza meg.

munka kínálata (munkavállaló)

A munka kínálata az a munkamennyiség, amelyet a fogyasztói szféra adott reálbér mellett felkínál a munkaerőpiacon. A nagyobb bér növeli a munkakínálatot. A munkaerő kínálat (munkavállaló) az a munkamennyiség, amelyet a háztartási szektor különböző reálbérek mellett felajánl a vállalati szektornak. Felső határa a lakosság száma. Munkakínálati függvény pozitív meredekségű, vagyis a munka árának emelkedésével a munkakínálat nő. Egy ponton túl megfordul ez az összefüggés, azaz a munka árának további emelkedése a munka kínálatát visszafogja, tehát a munkakínálati függvénynek mikro szinten van egy visszahajló része. A visszahajló rész hátterében a szabadidő szerepe áll.

munkaügyi központok

A munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyein találhatók, és azok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként működnek. A kirendeltségek pedig a járási hivatalok részeként nyújtanak segítséget az állampolgároknak. A munkaügyi központok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön lévő kirendeltségek irányítása.

reálbér (real wage) (reáljövedelem)

A reálbér azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak jövedelemben kifejezett értéke, amelyeket a munkavállaló a munkája ellenében kapott nominálbérből meg tud magának vásárolni. Nominálbér (jele: W) az a pénzösszeg, amelyet a munkaadó a munkavállalónak ellenszolgáltatásként fizet a szellemi és fizikai képességei felhasználásáért cserébe. A reálbér a nominálbér inflációval kiigazított szintje, másként megfogalmazva a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a munkabérből megvásárolható, az a vásárlóerő. Ha az árszínvonal csökken, a nominálbér vásárlóértéke növekszik, azaz a reálbér nő. Ha az árszínvonal nő, a nominálbér vásárlóértéke csökken, azaz a reálbér csökken.

ismérvek fajtái

A statisztikai ismérvek fajtái: 1.) időbeli ismérv: változatai különböző időpontok, vagy időtartamok (pl.: születési év alapján, vagy diplomaszerzés éve alapján a hallgatók összetételének vizsgálata) 2.) területi ismérv: változatai földrajzi kategóriák, vagy közigazgatási egységek (pl.: lakóhely szerint) 3.) minőségi ismérv: változatai különböző szöveges megjelölések (pl.: nem szerinti) 4.) mennyiségi ismérv: változatai számszerű, mérhető kategóriák (pl.: életkor szerint) 5.) közös ismérv: amely a statisztikai sokaságot meghatározza 6.) megkülönböztető ismérv: amely a sokaság elemeit elhatárolja egymástól (a vizsgálat erre irányul) 7.) alternatív ismérv: két változata van az ismérvnek

statisztikai sokaság

A statisztikus először adatokat gyűjt a vizsgálat tárgyát képező egyedekről, az úgynevezett statisztikai sokaság elemeiről. A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége.

termelési tényezők

A termelési tényezők mindazok az erőforrások, amelyeket a gazdasági javak előállításához használunk fel.

viszonyszám általános definíciója

A viszonyszám általános definíciója: V = A/B Ahol: V - viszonyszám, A - viszonyított adat, B - viszonyítási alap.

vásárlóerő

A vásárlóerő azt jelenti, hogy egységnyi pénzért mennyi árut lehetséges megvásárolni.

össznépesség (teljes népesség)

Adott nemzetgazdaság területén, adott időpontban élő emberek összessége.

kényszerű munkanélküliek

Adott reálbér mellett hajlandóak lennének dolgozni, de valamilyen okból kifolyólag nem találnak munkáltatót. A munkanélküliek egy része, amelyek az aktív népességbe tartoznak. A munkaerő kereslet és kínálat egy adott reálbérhez kötődik.

önkéntes munkanélküliek

Adott reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni. A munkanélküliek egy része, amelyek az aktív népességbe tartoznak. A munkaerő kereslet és kínálat egy adott reálbérhez kötődik.

EUROSTAT

Az Eurostat az Európai Bizottság (EB) egyik főigazgatósága, amelynek székhelye Luxembourgban van. Fő célja megfelelő statisztikai információk biztosítása az Európai Unió (EU) intézményeinek, valamint a statisztikai módszerek harmonizációja a tagállamok, az EFTA-országok és a tagjelöltek között. A különböző országokban működő szervezetek, amelyek együttműködnek az Eurostattal, összegezhetők az Európai Statisztikai Rendszer fogalma alatt. EFTA - stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak (illetve nem tudtak) csatlakozni az akkori Európai Szén- és Acélközösséghez (a mai Európai Unióhoz). 4 EFTA-tagállam van: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. A statisztikai adatok sajtóközleményekben jelennek meg az interneten, minden délelőtt 11:00-kor hozzák őket nyilvánosságra, ebben az időpontban kapják meg a hírügynökségek is a publikációkat az Eurostat adatbázisai ingyenesen elérhetők az interneten keresztül.

ismérv

Az információgyűjtés során vizsgált tulajdonságot ismérvnek nevezik. Vizsgálódási szempont, tulajdonság, ami alapján a sokaság egységeit csoportokba, osztályokba sorolhatjuk statisztikai ismérv pl. a nem (férfi vagy női nem) ismérv változat: férfi, nő.

árszínvonal

Az árszínvonal azt jelenti, hogy egy adott fogyasztói kosarat az adott törvényes fizetőeszköz mekkora mennyiségével lehetséges megvásárolni. Árszínvonal jelölése: P.

makrokereslet

Az árupiaci kereslet a fogyasztói kereslet és a beruházási keresletből tevődik össze. A beruházási keresletet külső tényezőből, a kamatláb alakulásából tudjuk meghatározni, amelyet a pénzpiacon a pénzkereslet és pénzkínálat viszonyából vezethetjük le. A pénzkínálat változását közvetlenül befolyásolja az árszínvonal (P), ily módon a kamatláb alakulása is közvetlen összefüggésbe hozható az árszínvonallal.Mindezekből az következik, hogy az a makrogazdasági kereslet az árszínvonal és összkereslet összefüggéseként írható le.

összehasonlító statisztikai sor (nem valódi sor: állapotidősor, leíró sor)

Az összehasonlító statisztikai sor esetében a sokaságelemeinek vizsgálata során nincs értelme az adatok összegzésének, csak azok összehasonlításának. Tipikusan összehasonlító sorról beszélünk, ha valamely jelenséget térben vagy időben vizsgálunk, azaz a sokaságelemei az időpontok vagy területek (ezek az idősorok és a területi sorok). Összehasonlító sor összeállításánál arra kell figyelni, hogy az adatok összeadásának nincs értelme, olyan adatokat tartalmaz a sor, melyek egymáshoz hasonlíthatók.

aktív népesség

Az össznépesség (teljes népesség) része. Munkakínálat felső korlátja az aktív népesség aránya. A munkaképes népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik, azaz hajlandó és képes munkát vállalni. Adott időpontban munkát vállalnak, más néven ez a munkaerő-állomány.

bázisviszonyszám (Vdb)

Bázisviszonyszám: Egy adott időszakot (bázist) kiválasztunk és ahhoz viszonyítunk. Jele: bi ahol i = időszak. A bázis- és láncviszonyszámokat ugyanazon idősorból számítjuk ki, a két viszonyszám tehát egymásból kiszámítható. A bázisviszonyszámokat úgy számíjuk ki, hogy az idősor minden tagját ugyanezzel a számmal osztottuk, köztük tehát az arány nem változott, vagyis a bázis viszonyszámokat úgy kezelhetjük, mintha abszolút számok lennének. Bázisviszonyszámokból tehát láncviszonyszámokat ugyanúgy számítunk, mint az abszolút számokból.

dinamikus viszonyszám (Vd)

Dinamikus viszonyszám: Az időbeni változást kifejező viszonyszámokat dinamikus viszonyszámoknak nevezzük. Az összehasonlítás tárgyát képező (összehasonlítandó) időszakot vagy időpontot tárgy- vagy beszámolási időszaknak, az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot vagy időpontot bázisidőszaknak nevezzük. Jele: Vd Kiszámítása: Vd = a tárgy időszak adata / bázisidőszak adata Vd = f1 / f0 A dinamikus viszonyszámot idősor adataiból számítjuk. Az idősor gyakran nem két tagból, hanem kettőnél több tagból áll. Ilyenkor el kell dönteni, hogy az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul kiválasztott időszak (időpont) adatához viszonyítjuk, vagy az idősor minden elemét a közvetlenül megelőző időszak (időpont) adatához viszonyítjuk.Ha az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul kiválasztott időszak - általában az első - adatához viszonyítjuk, akkor bázisviszonyszámról (Vdb) beszélünk.Ha az idősor minden egyes elemét a közvetlenül megelőző időszak adatához hasonlítjuk, vagyis változó bázissal számolunk, akkor láncviszonyszámról (Vdl) beszélünk.

egyensúlyi foglalkoztatás

Egyensúly akkor van a munkaerőpiacon. ha a munka kereslete egyenlő a munka kínálatával. Ez az egyensúlyi állapot adja az egyensúlyi foglalkoztatás és az egyensúlyi reálbér értékét.Egy adott nemzetgazdaság munkapiaca akkor van egyensúlyban, amikor a munkaerő kínálat és a munkaerő kereslet megegyezik. (Itt található az egyensúlyi reálbér = a keresleti és kínálati népesség/reálbér).

feladat viszonyszám (Vtf)

Feladat viszonyszám: Valamilyen optimálisnak tartott terv szerinti értéket viszonyítunk egy már megtörtént bázisul választott adathoz.

munkanélküliség

Ha a munkakínálat (LS) meghaladja a munkakeresletet (LD), és ha a reálbér magasabb az egyensúlyi reálbérnél, munkanélküliséggel állunk szemben.

munkaerőhiány

Ha a reálbér az egyensúlyi szint alatt van, és a munkakínálat (LS) alacsonyabb, mint a munkakereslet (LD), munkaerőhiány alakul ki.

idősor

Idősor esetén a sokaságot időben különböző részsokaságokra bontjuk. Az időpontra vonatkoztatva megadott álló sokaságot állapot-idősornak nevezzük, az időtartamra vonatkoztatva megadott mozgó sokaságot pedig tartam-idősornak nevezzük. A következő táblázat három idősort tartalmaz. A bevétel és a kiadás tartam-idősorok, hiszen a forgalom egész évben zajlott. Az egyenleg viszont állapot-idősor, mivel december 31-ére vonatkozik.

infláció

Infláción az árszínvonal tartós emelkedését értjük. Ha egy adott időpontról egy másik időpontra emelkedik az árszínvonal, még nem jelenti azt, hogy az adott országban infláció kezdődik. Ehhez a folyamatnak állandósulnia kell, azaz az árszínvonal növekedésének tartósnak kell lennie.

intenzitási viszonyszám fajtái

Intenzitási viszonyszám fajtái: 1.) Egyenes és fordított intenzitási viszonyszámok, 2.) Nyers és tisztított intenzitási viszonyszámok.

intenzitási viszonyszám (vi)

Intenzitási viszonyszám: Leíró sorokból számítjuk, ahol azonos gazdasági vagy társadalmi jelenségre vonatkozó különnemű, de összetartozó adatokat szerepeltetünk. Az intenzitási viszonyszám két különböző fajta, de egymással összefüggő adat hányadosa. Az intenzitási viszonyszámmal azt vizsgáljuk, hogy az egyik jelenség milyen intenzitással (gyakorisággal) fordul elő a másik jelenség környezetében, azzal összefüggésben. Kiszámítására az adatok, a leíró sorok sokfélesége miatt általános képletet nem lehet adni. Annak eldöntése, hogy milyen jelenségek összehasonlításának van értelme, továbbá, hogy mit hasonlítunk mihez, a vizsgált terület és a megválaszolandó kérdés ismerte szükséges. Az intenzitási viszonyszám mértékegysége általában valamilyen természetes mértékegység (pl.: fő, liter stb.), ami a számláló és a nevező természetes mértékegységei alapján határozható meg, s egyben jelzi a viszonyszám kiszámításának módját is. A vizsgált gazdasági, vagy társadalmi jelenségre vonatkozóan következtetéseket akkor tudunk levonni, ha egy korábbi időszak, vagy másik gazdasági, vagy társadalmi jelenség hasonló mutatószámaihoz viszonyítunk, akkor lehet a változást, eltérést lemérni.

keresleti infláció

Keresleti infláció az amikor a makrokereslet tartós növekedése indít el árszínvonal - növekedést, ezt okozhatják azok a tényezők, amelyek növelik a keresletet, így a fogyasztói, beruházói, valamint az állami keresletet is, illetve bővíti a pénzkínálatot.

koordinációs viszonyszám (Vk)

Koordinációs viszonyszám: A gazdasági, társadalmi jelenségek vizsgálatakor nem elegendő a sokaság belső összetételének, a részsokaság és a teljes viszonyának vizsgálata. Az elemzés során a szerkezetvizsgálat úgy is fontos információt nyújt, ha két részsokaságot, részadatot hasonlítunk egymáshoz. A koordinációs viszonyszámot tehát ugyanazon sokasághoz tartozó két részadat egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk ki. Jele: Vk Kiszámítása: Vk = viszonyított részsokaság, részadat / viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság, részadat A viszonyszám mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével, de a viszonyszám kifejezhető a viszonyítás alapjául választott részsokaság 100 vagy 1000 egységére jutó arányszámaként is. Bár a koordinációs viszonyszám a vizsgált sokaság összetételét érzékelteti, de igen kifejező, ha összehasonlításban kap szerepet. Mind a megoszlási, mind pedig a koordinációs viszonyszám a sokaság belső összetételét jelzi, a két viszonyszám úgy is összefügg, hogy egymásból kiszámíthatók bizonyos feltételek mellett.A megoszlási viszonyszám matematikailag egyszerűsítésként is kezelhető, amikoris a köztük lévő arány nem változik. Tehát belőlük a koordinációs viszonyszám ugyanúgy számítható, mint az abszolút számokból. Koordinációs viszonyszámból megoszlási viszonyszám alternatív ismérvváltozatú csoportosításkor számítható.

kínálati infláció

Kínálati infláció az, amikor a termelés költségeinek tartós emelkedése csökkenti a termelési tényezők felhasználását, így tartósan csökkenti a vállalati szféra termék- és szolgáltatás - előállító képességét, azaz a makrokínálatot.

leíró sor

Különböző fajta adatokból (leíró sor), különböző mértékegységű adatokból számított viszonyszám az intenzitási viszonyszám, mely megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló) mennyi jut a másik mennyiség (nevező) egy egységére. Leíró sorról akkor beszélünk, ha egy sokaság egy elemének több ismérv szerinti tulajdonságát soroljuk fel, tehát több ismérv szerint is jellemezzük a sokaságot, ezért nem is nevezhetjük egyértelműen sornak, inkább tekinthetjük úgy, mint egy lajstrom egy sora.

láncviszonyszám (Vdl)

Láncviszonyszám: Mindig az előző időszak adataihoz viszonyítunk. Jele: li ahol i = időzóna. A bázis- és láncviszonyszámokat ugyanazon idősorból számítjuk ki, a két viszonyszám tehát egymásból kiszámítható. A láncviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy az idősor minden tagját a megelőző időszak (időpont) adatához hasonlítottuk, a láncszerű kapcsolat miatt a láncviszonyszámok szorzatai bázisviszonyszámot adnak. A láncviszonyszámokból a bázisviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy a vizsgált időszak (időpont) láncviszonyszámát szorozzuk az idősor összes előző láncviszonyszámával.

megoszlási viszonyszám (Vm)

Megoszlási viszonyszám: A megoszlási viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki. A csoportosító sor a sokaság valamely ismérv szerinti osztályozásaként keletkezik, részsokaságokra bomlik. A belső szerkezet tehát nem más, mint az egyes részsokaságok és a teljes (fő) sokaság aránya. A megoszlási viszonyszámot csoportosító sorokból számoljuk (azonos fajta adatból). Jele: Vm Kiszámítása: Vm = statisztikai sokaság részadata (részsokaság) / statisztikai sokaság egésze (fősokaság) Vm = f / n Megoszlási viszonyszám minden csoportosító sor elemzésére alkalmas, így vizsgálhatjuk a belső szerkezet mennyiségi, minőségi, területi és tartamidősor esetén is. A megoszlási viszonyszámok összeadhatók.

mennyiségi sor

Mennyiségi sorról beszélünk, ha mennyiségi ismérv alapján osztályozzuk a sokaságelemeit. Mennyiségi sorok esetén az ismérvérték lehet egy szám vagy egy intervallum, ez utóbbit osztályköznek nevezzük. Az osztályközök lehetnek egyforma hosszúságúak vagy különböző hosszúságúak is, attól függően, hogy a vizsgálat szempontjának mi felel meg jobban. Az osztályköz hossza az osztályköz felső és alsó határa közötti különbség. Nyitott osztályokról beszélünk, ha az első osztályköz alsó határát ill. az utolsó osztályköz felső határát elhagyjuk, mert a vizsgált tulajdonságok alapján így jobban értelmezhető. Az osztályközön belül az elemek eloszlását egyenletesnek tekintjük, ezért az osztály jellemzésére gyakran használjuk az osztályközepet, mely az osztály alsó és felső határának számtani átlaga.

minőségi sor

Minőségi sorról beszélünk, ha minőségi ismérv alapján osztályozzuk a sokaságelemeit. Minőségi sorral egy sokaságösszetételét mutatjuk meg különböző ismérvváltozatok segítségével. A minőségi sor egyfajta csoportosító sor, azaz a részsokaságok nagyságának összege megegyezik a fősokaság nagyságával.

munkanélküliek

Munkanélkülinek azokat a személyeket tekintjük, akik bár képesek és akarnak is dolgozni, mégsem találnak munkát. Az aktív népesség részét képezik.

inaktív népesség

Nem szándékozik munkát vállalni (tanul, gyermeket nevel, nyugdíjas) koruknál vagy állapotuknál fogva nem tudnak munkát vállalni. Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasoké. (Az ő „elkülönítésük" érdekében az inaktívak számát olykor csak a 15 és 64 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még többek között az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. Az össznépesség része.

nem valódi sor fajtái

Nem valódi sor fajtái: 1.) csoportosító sor: Ismérvváltozat szerinti részsokaságból tevődik össze, ezek a minőségi sor, mennyiségi sor, területi sor, tartamidősor, gyakorisági sor. (megoszlási viszonyszám, koordinációs viszonyszám) 2.) összehasonlító sor: Az adatok felsorolásszerűen tartalmazza, ezek az állapotidősor, leíró sor. (dinamikus viszonyszám, feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám, területi összehasonlító viszonyszám, intenzitási viszonyszám)

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a Nemzeti Munkaügyi Hivatalból, a munkaügyi központokból és a kirendeltségekből áll. A terület szakmai irányítását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el.

nominálbér

Nominálbér (jele: W) az a pénzösszeg, amelyet a munkaadó a munkavállalónak ellenszolgáltatásként fizet a szellemi és fizikai képességei felhasználásáért cserébe. A nominálbér szintje adottság, és csak tárgyalásos úton (bértárgyalás pl. szakszervezet segítségével) változtatható meg. Erre azért van szükség mert a nominálbér növekedésének üteme jellemzően nem illeszkedik az inflációhoz.

osztályköz fogalma

Osztályköz: Ha az ismérvváltozatok száma nagy, akkor az osztályok egynél több ismérvértéket magába foglaló intervalluma lesz az osztályköz. ( -tól - ig kategória, pl.: 0 - 10 éves korig, stb.).

passzív munkanélküliek

Passzív munkanélküliek azok, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez. A gazdaságilag inaktív népesség része.

statisztikai sokaság fajtái

Statisztikai sokaság fajtái: Megkülönböztetés a sokaság azon jellegzetessége alapján, amelyekre a statisztikai módszerek alkalmazásánál figyelni kell. 1.) álló sokaság: egy adott időpontban fennálló állapotot értékel, mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők (pl.: raktárkészlet, népszámlálás) 2.) mozgó sokaság: egy adott időtartam alatt bekövetkező folyamatot értékel, vmiféle esemény folyamatot fejez ki, adatai időtartamra, időszakra vonatkoznak (pl.: 2000-ben 97.000 baba született) 3.) véges sokaság: véges sok egyedből áll 4.) végtelen sokaság: végtelen sok egyedből áll, vagy olyan sok egyedből, hogy végtelennek célszerű tekinteni 5.) valóságos sokaság: ténylegesen előforduló egyedekből áll 6.) elméleti sokaság: adott eseményre vonatkozó bekövetkezések összes lehetséges kimenetele alkotja 7.) teljes sokaság: sokaság minden egyede benne van 8.) mintasokaság: sokaság egyes egyedeit vizsgáljuk 9.) fősokaság: egy alaptulajdonság alapján választjuk ki 10.) részsokaság: az alaptulajdonság valamilyen változata alapján választjuk ki

statisztikai sorok fajtái

Statisztikai sorok fajtái: 1.) valódi sor: Egy sokaságra vonatkozik, ezek a minőségi sor, mennyiségi sor, területi sor, idősor, leírósor (intenzitási viszonyszám). 2.) nem valódi sor: Vagy valamely jelenség leírását adja többféle szempontból; vagy több sokaságra vonatkozik. Nem valódi sor fajtái: 1.) csoportosító sor: Ismérvváltozat szerinti részsokaságból tevődik össze, ezek a minőségi sor, mennyiségi sor, területi sor, tartamidősor, gyakorisági sor. (megoszlási viszonyszám, koordinációs viszonyszám) 2.) összehasonlító sor: Az adatok felsorolásszerűen tartalmazza, ezek az állapotidősor, leíró sor. (dinamikus viszonyszám, feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám, területi összehasonlító viszonyszám, intenzitási viszonyszám)

statisztikai sorok

Statisztikai sorok: Statisztikai adatok meghatározott összefüggésben történő felsorolása; ismérvek szerinti csoportosítás eredményeként jön létre. Fajtái: valódi sorok, nem valódi sorok.

statisztikai vizsgálat fázisai

Statisztikai vizsgálat fázisai: 1.) Célkitűzés: A statisztikai munka megkezdése előtt meg kell határozni a vizsgálat célját, a sokaságot, amelyre a vizsgálat irányul és a vizsgálatot befolyásoló tényezők körét. 2.) Adatszámbavétel: A vizsgálatba vont sokaságot a megfigyelés során számszerűen jellemezzük az ismérvek alapján. 3.) Adatok rendszerezése: Az ismérvek alapján létrejött adattömeget csoportosítjuk, osztályozzuk, általában statisztikai sorokba, táblákba rendezzük. 4.) Adatok elemzése: A vizsgálat tárgyáról különböző összefüggéseket állapítunk meg statisztikai módszerek alkalmazásával. 5.) Következtetések levonása: A feltárt összefüggések segítségével értékeljük a vizsgálat tárgyát, jövőbeli természeti-társadalmi események tervezéséhez is segítséget nyújt.

statisztika

Statisztikán a társadalmi-gazdasági és a természeti jelenségeknek, ezek időbeni változásának és a jelenségek közötti összefüggések számszerű leírását értjük. A statisztikai adatfelvétel során kapott adatokat csoportosítással, sorok képzésével, azok táblázatba rendezésével tehetjük áttekinthetővé. A statisztikai elemzés alapvető feladata, hogy az egyes jelenségek közötti összefüggést feltárja, bemutassa. Ennek kiindulópontja, a következtetések alapja lehet, ha az azonos jelenségre vonatkozó adatokat egybevetjük, egymáshoz hasonlítjuk, viszonyítjuk. A tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavételével, az így nyert adatok vizsgálatával, elemzésével foglalkozik a statisztika.

teljesítmény viszonyszám (Vtt)

Teljesítmény viszonyszám: Valamilyen ténylegesen elért eredményt ugyanazon jelenség optimálisnak tartott terv szerinti értékéhez hasonlítunk.

területi sor

Területi sor esetén a sokaságelemeit területi ismérv szerint jellemezzük. Jellemzően földrajzi értelemben vesszük a területi elhelyezkedést, leggyakrabban összehasonlító sorokat képzünk, de sokszor van értelme az összesítésnek is, tehát a csoportosító sornak.

területi összehasonlító viszonyszám (Vö)

Területi összehasonlító viszonyszám: A területi összehasonlító viszonyszám azt mutatja meg, hogy a vizsgált jelenség térben különböző adatai hányszorosát (hány %-át) teszik ki az alapul választott adatnak. Gyakran hasonlítják össze a statisztikában az egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termékét (GDP-t), mint a gazdasági fejlettség meghatározó mutatóját, de az ország lakosainak életkörülményeit híven tükrözi az egy főre jutó kereset (jövedelem) is dollárban kifejezve, vagy fontos termékek (energia, hús, tej- és tejtermék, stb.) egy főre jutó fogyasztásának különbözősége is sokat elárul az összemért országok gazdasági, társadalmi eltéréseitől. Kiszámítása: Vö = viszonyítandó terület adata / viszonyítás alapjául szolgáló terület azonos tartalmú adata Hosszabb területi sor esetén leggyakrabban a területi egységek valamelyikét (egyet) tekintjük viszonyítási alapnak, ahhoz mérjük, hasonlítjuk a többi területi egység adatát. Viszonyítási alapul lehetőleg ne válasszuk szélsőséges területi egység adatát, mert téves következtetésekre juthatunk.

viszonyszámok fajtái

Ugyanarra a jelenségre vonatkozó adatokat hasonlítunk egymáshoz, amelyek azonban időben, területben különböznek: 1.) Csoportosító sorokból (azonos fajta adatból): megoszlási viszonyszám (Vm) 2.) Csoportosító sorokból (azonos fajta adatból): koordinációs viszonyszám (Vk) 3.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból): dinamikus viszonyszám (Vd): bázis viszonyszám (Vdb, lánc viszonyszám (Vdl) 4.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból): feladat viszonyszám (Vtf) 5.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból): teljesítmény viszonyszám (Vtt) 6.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból): területi viszonyszám (Vö) 7.) Leíró sorokból: intenzitási viszonyszám (Vi)

viszonyszám (V)

Viszonyszámnak nevezzük két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosát. A viszonyszám egy statisztikai adatnak egy másik statisztikai adathoz mért viszonyát, arányát fejezi ki. A viszonyszám tehát két statisztikai adat hányadosa. Azt, hogy milyen statisztikai adatokat hasonlítunk össze, a statisztikai sorok különbsége határozza meg. Ha csoportosító és összehasonlító sorokból indulunk ki, akkor azonos fajta adatok összehasonlítását végezzük el. Összehasonlítást végezhetünk különböző fajta adatokból is, pl. a leíró sorok adatainak elemzésekor.

viszonyszámok fajtái a statisztikai sorok és a viszonyszámok összefüggésében

Viszonyszámok fajtái a statisztikai sorok és a viszonyszámok összefüggésében: 1.) Csoportosító sorokból (azonos fajta adatból): megoszlási viszonyszám, koordinációs viszonyszám. 2.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatból): dinamikus viszonyszám, feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám, területi összehasonlító viszonyszám. 3.) Leíró sorokból (különböző fajta adatból - valamely gazdasági vagy társadalmi jelenség jellemzésére): intenzitási viszonyszám.

aktivitási ráta (%)

aktivitási ráta (%) = aktív népesség / össznépesség X 100

foglalkoztatási ráta (%)

foglalkoztatási ráta (%) = foglalkoztatottak / össznépesség, vagy aktív népesség X 100

játékos tanulás

https://wordwall.net/hu/resource/11636395/viszonysz%c3%a1mok

munkanélküliségi ráta (%)

munkanélküliségi ráta (%) = munkanélküliek / gazdaságilag aktívak X 100

nem valódi sor

nem valódi sor: Vagy valamely jelenség leírását adja többféle szempontból; vagy több sokaságra vonatkozik.

reálbér képlete

nominálbér (W) / árszínvonal (P), ahol w = egységnyi (pl. egy óra) munkáért pénzben kifizetett bér, míg P = árszínvonal.

statisztikai egyed

statisztikai egyed: a statisztikai sokaság egy eleme

statisztikai tábla

statisztikai tábla: A sokaságelemek tulajdonságainak csoportosításából származó statisztikai sorok összefüggő rendszere. Ez az összefüggő rendszer teszi lehetővé a sokaságelemek logikailag egymáshoz kapcsolódó tulajdonságainak áttekintését.

statisztikai vizsgálat

statisztikai vizsgálat: matematikai módszerekkel a tömegjelenségekből von le következtetéseket

valódi sor

valódi sor: Egy sokaságra vonatkozik, ezek a minőségi sor, mennyiségi sor, területi sor, idősor, leírósor (intenzitási viszonyszám).

ár-bér spirál

Ár - bér spirálnak a nominálbér növekedésének és az árszínvonal növekedésének egymást erősítő hatása következményeként kialakult folyamatot nevezzük.