3.TESZT - Szellemi alkotások joga

203. A magyar szerzői jog ... A) dualista felfogáson alapul. B) monista felfogáson alapul. C) mérsékelt monista felfogáson alapul. D) szigorított monista felfogáson alapul.

203. A magyar szerzői jog ... B) monista felfogáson alapul.

204. A felhasználási szerződés főszabály szerint ... A) ingyenes. B) visszterhes. C) fix díjas. D) jutalék alapú

204. A felhasználási szerződés főszabály szerint ... B) visszterhes.

205. A szerzői jogi felhasználási szerződésekre nézve ... A) érvényesül a típusszabadság. B) nem érvényesül a típusszabadság. C) érvényesül a típusszabadság, a szoftver-felhasználási szerződéseket kivéve. D) érvényesül a típusszabadság, az adatbázis-felhasználási szerződéseket kivéve

205. A szerzői jogi felhasználási szerződésekre nézve ... B) nem érvényesül a típusszabadság.

206. A többszörözés, a terjesztés, a kiállítás és a nyilvánossághoz közvetítés ... A) tipikus anyagi jellegű felhasználási módok. B) tipikus nem anyagi jellegű felhasználási módok. C) a felhasználás tipikus céljai. D) törvényben nevesített felhasználási módok.

206. A többszörözés, a terjesztés, a kiállítás és a nyilvánossághoz közvetítés ... D) törvényben nevesített felhasználási módok.

207. Melyik állítás IGAZ? A) A szerzőt mindig megilleti jogdíj műve felhasználása fejében. B) A szerzőt a védelmi időn belül mindig megilleti jogdíj műve felhasználása fejében. C) A szerzőnek engedélyezési joga nélkül is lehet díjigénye. D) A szerzőnek díjigény nélkül is lehet engedélyezési joga a közös jogkezelés körében

207. Melyik állítás IGAZ? B) A szerzőt a védelmi időn belül mindig megilleti jogdíj műve felhasználása fejében.

180. Egy mű csak akkor minősül szerzői alkotásnak, ... A) ha az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső egyéni, eredeti alkotás. B) ha szerepel az Szjt. tételes felsorolásában. C) ha az SZTNH által vezetett műnyilvántartásban feltüntetésre kerül. D) ha széles körben nyilvánosságra hozták.

180. Egy mű csak akkor minősül szerzői alkotásnak, ... A) ha az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső egyéni, eredeti alkotás.

181. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó művek képezhetik kizárólagos szerzői jog tárgyát? A) ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer, matematikai művelet B) jogszabályok, bírósági határozatok C) tények és napi hírek D) szoftverek és adatbázisok

181. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó művek képezhetik kizárólagos szerzői jog tárgyát? D) szoftverek és adatbázisok

183. Szerző A) csak ember lehet. B) csak cselekvőképes ember lehet. C) ember vagy jogi személy is lehet. D) csak ember, vagy az SZTNH-nál nyilvántartásba vett jogi személy lehet.

183. Szerző A) csak ember lehet.

184. Az alábbiak közül melyik NEM szerzői személyhez fűződő jog? A) a mű nyilvánosságra hozatala B) a név feltüntetése C) a mű egységének védelme D) a mű átruházása

184. Az alábbiak közül melyik NEM szerzői személyhez fűződő jog? D) a mű átruházása

185. Az alábbiak közül melyik NEM a szerzői művek szabad felhasználásnak feltétele? A) csak a mű rendes felhasználására lehet sérelmes. B) nem lehet kiterjesztően értelmezni a rá vonatkozó rendelkezéseket. C) indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jogos érdekeit. D) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek.

185. Az alábbiak közül melyik NEM a szerzői művek szabad felhasználásnak feltétele? A) csak a mű rendes felhasználására lehet sérelmes.

186. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek és a filmelőállítók... A) szerzőnek minősülnek a bírói gyakorlat alapján. B) szomszédos jogi jogosultaknak minősülnek. C) merchandising jogosultaknak minősülnek az Szjt. alapján. D) a jogkimerülés elve alapján nem rendelkeznek szerzői jogokkal.

186. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek és a filmelőállítók... A) szerzőnek minősülnek a bírói gyakorlat alapján.

187. Az alábbiak közül melyik NEM a szabadalmazható találmány kritériuma? A találmány... A) világviszonylatban legyen új. B) alkotója cselekvőképes legyen. C) legyen iparilag alkalmazható. D) alapuljon feltalálói tevékenységen.

187. Az alábbiak közül melyik NEM a szabadalmazható találmány kritériuma? A találmány... B) alkotója cselekvőképes legyen.

188. A Ptk.... A) tartalmaz egy „Szerzői jog és iparjogvédelem" c. fejezetet. B) nem tesz említést a szerzői jogról, csak az iparjogvédelemről. C) nem tesz említést az iparjogvédelemről, csak a szerzői jogról. D) említést sem tesz szerzői jogról vagy iparjogvédelemről, e területeket kizárólag más törvények szabályozzák.

188. A Ptk.... D) említést sem tesz szerzői jogról vagy iparjogvédelemről, e területeket kizárólag más törvények szabályozzák

189. A szabadalom... A) a találmány megalkotásának pillanatától biztosít jogi védelmet, a feltaláló élete végéig. B) a találmány megalkotásának pillanatától biztosít jogi védelmet, a szabadalmas élete végéig. C) a bejelentés napjától biztosít jogi védelmet, a szabadalmas élete végéig. D) a bejelentés napjától számított húsz évig biztosít jogi oltalmat.

189. A szabadalom... D) a bejelentés napjától számított húsz évig biztosít jogi oltalmat.

190. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó ábrázolás LEHET védjegy? A) hangokból álló megjelölés. B) önkényuralmi jelképet tartalmazó megjelölés. C) grafikailag nem ábrázolható, de megkülönböztető képességgel mégis rendelkező megjelölések. D) közerkölcsbe ütköző megjelölések.

190. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó ábrázolás LEHET védjegy? A) hangokból álló megjelölés.

191. A Ptk.... A) tartalmaz egy „Szerzői jog és iparjogvédelem" c. részt. B) nem tesz említést a szerzői jogról, csak az iparjogvédelemről. C) nem tesz említést az iparjogvédelemről, csak a szerzői jogról. D) említést sem tesz szerzői jogról vagy iparjogvédelemről, e területeket kizárólag más törvények szabályozzák.

191. A Ptk.... D) említést sem tesz szerzői jogról vagy iparjogvédelemről, e területeket kizárólag más törvények szabályozzák

192. A hézagmentes oltalom elve... A) alapján védi az új Ptk. a know how-t. B) az új Ptk.-ban nem biztosított. C) csak a szerzői jogi törvényben jelenik meg, az iparjogvédelem körében kizárt. D) mind a szerzői jogban, mind az iparjogvédelemben érvényesül.

192. A hézagmentes oltalom elve... B) az új Ptk.-ban nem biztosított.

193. A Berni Uniós Egyezmény szerint egy szerzői alkotás a BUE egy tagállamában oltalomban részesülhet akkor is, ha a származási országban az adott mű nem védett. A) Nem, ez csak az iparjogvédelem területen lehetséges a PUE alapján. B) Nem, erre csak az Európai Unió tagállamai esetén van lehetőség. C) Igen, erre lehetőség van a BUE védelmi minimum elvéből következően. D) Igen, erre lehetőség van a BUE védelem függetlenségének elve alapján.

193. A Berni Uniós Egyezmény szerint egy szerzői alkotás a BUE egy tagállamában oltalomban részesülhet akkor is, ha a származási országban az adott mű nem védett. D) Igen, erre lehetőség van a BUE védelem függetlenségének elve alapján.

194. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó művek képezhetik kizárólagos szerzői jog tárgyát? A) ötlet, elv, elgondolás, eljárás B) jogszabályok, bírósági határozatok C) tények és napi hírek D) nyilvánosan tartott beszédek

194. Az alábbiak közül melyik kategóriába tartozó művek képezhetik kizárólagos szerzői jog tárgyát? D) nyilvánosan tartott beszédek

195. A szerzői jogi törvény csak ... A) a szépirodalmi, szakirodalmi és publicisztikai műveket védi. B) a szakirodalmi, tudományos és publicisztikai műveket védi. C) az irodalmi, tudományos és művészeti műveket védi. D) a szépirodalmi, szakirodalmi és művészeti műveket védi.

195. A szerzői jogi törvény csak ... C) az irodalmi, tudományos és művészeti műveket védi.

196. Az alábbiak közül melyik NEM részesülhet szerzői jogi védelemben: A) a nyilvánossághoz még el nem juttatott mű B) tárgyiasult formában még meg nem jelenő mű C) félkész mű D) a mű egy része

196. Az alábbiak közül melyik NEM részesülhet szerzői jogi védelemben: C) félkész mű

197. Az alábbiak közül melyik NEM részesülhet szerzői jogi védelemben? A) megrendelésre létrehozott mű B) a silány minőségű mű C) jogszabállyal kötelezővé tett szabványok D) műszaki létesítmény terve

197. Az alábbiak közül melyik NEM részesülhet szerzői jogi védelemben? C) jogszabállyal kötelezővé tett szabványok

198. Szerző ... A) csak ember lehet. B) csak cselekvőképes ember lehet. C) ember vagy jogi személy is lehet. D) csak ember, vagy az SZTNH-nál nyilvántartásba vett jogi személy lehet.

198. Szerző ... A) csak ember lehet.

199. A szerzők jogutódjaként azt a személyt illeti meg a szerzői jog, akinek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki azt a saját nevében nyilvánosságra hozta ... A) gyűjteményes művek esetében. B) származékos művek esetében. C) összekapcsolt művek esetében. D) együttes művek esetében.

199. A szerzők jogutódjaként azt a személyt illeti meg a szerzői jog, akinek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és aki azt a saját nevében nyilvánosságra hozta ... D) együttes művek esetében.

200. Annak, hogy a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból fakadó kötelezettsége, ... A) a szerzői személyhez fűződő jogokra nincs hatással. B) csak a szerzői személyhez fűződő jogokra van hatással. C) mind a szerzői vagyoni, mind a személyhez fűződő jogokra hatással van. D) a szerzői jog tartalmára nincs hatással.

200. Annak, hogy a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból fakadó kötelezettsége, ... C) mind a szerzői vagyoni, mind a személyhez fűződő jogokra hatással van.

201. Egy alkotást a szerző ... A) nevének feltüntetése nélkül is nyilvánosságra hozhat. B) névfeltüntetés nélkül nem, de felvett néven nyilvánosságra hozhat. C) felvett néven csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha bejelentkezett az Artisjus álnév nyilvántartásába. D) felvett néven csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha bejelentkezett az SZTNH álnév nyilvántartásába.

201. Egy alkotást a szerző ... A) nevének feltüntetése nélkül is nyilvánosságra hozhat

202. Egy mű eltorzítása, megcsonkítása ... A) sérti a szerzői minőséghez való jogot. B) sérti a névfeltüntetés jogát. C) sérti az integritás jogát. D) a szabad felhasználás körébe tartozik.

202. Egy mű eltorzítása, megcsonkítása ... C) sérti az integritás jogát.

208. A védelmi idő elvéből fakadóan ... A) a felhasználási szerződés csak határozott időre köthető. B) a kizárólagos felhasználási szerződés csak határozott időre köthető. C) a felhasználási szerződés a szerző halálát követő hetven év elteltével megszűnik. D) egy mű felhasználására csak a szerző halálát követő hetven év elteltével nyílik lehetőség.

208. A védelmi idő elvéből fakadóan ... B) a kizárólagos felhasználási szerződés csak határozott időre köthető.

209. Az alábbiak közül ki minősül szomszédos jogi jogosultnak? A) hangfelvétel előállítója B) adatbázis előállítója C) szoftver szerzője D) film szerzője

209. Az alábbiak közül ki minősül szomszédos jogi jogosultnak? A) hangfelvétel előállítója

210. A szerzői jogok megsértése esetére rendelkezésre álló szankciók ... A) polgári jogi jogkövetkezmények. B) büntetőjogi jogkövetkezmények. C) közül jogsértésenként egy választható. D) a vagyoni és a személyhez fűződő jogok védelmét is biztosítják

210. A szerzői jogok megsértése esetére rendelkezésre álló szankciók ... D) a vagyoni és a személyhez fűződő jogok védelmét is biztosítják

211. Milyen elsőbbséget megalapozó nap NINCS a szabadalmi jogban? A) uniós elsőbbség B) belső elsőbbség C) kiállítási elsőbbség D) bejelentési elsőbbség

211. Milyen elsőbbséget megalapozó nap NINCS a szabadalmi jogban? C) kiállítási elsőbbség

212. Milyen elsőbbséget megalapozó nap van a szabadalmi jogban? A) közzétételi elsőbbség B) használati elsőbbség C) kiállítási elsőbbség D) bejelentési elsőbbség

212. Milyen elsőbbséget megalapozó nap van a szabadalmi jogban? D) bejelentési elsőbbség

213. Mire utal az uniós elsőbbség a szabadalmi jogban? A) az Európai Unióra (EU) B) a Párizsi Uniós Egyezményre (PUE) C) a Berni Uniós Egyezményre (BUE) D) az Európai Gazdasági Együttműködési megállapodásra

213. Mire utal az uniós elsőbbség a szabadalmi jogban? B) a Párizsi Uniós Egyezményre (PUE)

214. Megilleti-e a névfeltüntetés mellőzésének joga a szabadalmast? A) igen, ha azt a bejelentéssel egyidejűleg kéri B) igen, ha azt a bejelentés közzététele előtt kéri C) igen, ha azt a lajstromozást megelőzően kéri D) nem

214. Megilleti-e a névfeltüntetés mellőzésének joga a szabadalmast? A) igen, ha azt a bejelentéssel egyidejűleg kéri

215. Kit illet meg a szabadalom az alkalmazotti találmány körében? A) a feltalálót B) a munkáltatót - elsődlegesen, a munkaviszonyból kifolyólag C) a munkáltatót - másodlagosan, az alkalmazott jogutódjaként D) a munkáltatót - ha arra igényt tart és erről nyilatkozik 90 napon belül

215. Kit illet meg a szabadalom az alkalmazotti találmány körében? A) a feltalálót

216. Kit illet meg a szabadalom a szolgálati találmány körében? A) a feltalálót B) a munkáltatót - elsődlegesen, a munkaviszonyból kifolyólag C) a munkáltatót - másodlagosan, az alkalmazott jogutódjaként D) a feltalálót és a munkáltatót együttesen

216. Kit illet meg a szabadalom a szolgálati találmány körében? C) a munkáltatót - másodlagosan, az alkalmazott jogutódjaként

217. Mikor NEM illeti meg szolgálati találmány esetén a feltalálót a találmányi díj? A) ha a munkáltató a szolgálati találmányt más részére értékesíti B) ha a munkáltató a szolgálati találmányt maga hasznosítja C) ha a munkáltató a szolgálati találmányt titokban tartják D) ha a munkáltató a szolgálati találmány ideiglenes oltalmáról lemond

217. Mikor NEM illeti meg szolgálati találmány esetén a feltalálót a találmányi díj? B) ha a munkáltató a szolgálati találmányt maga hasznosítja

218. Alkalmazotti találmány esetén... A) a szabadalom a feltalálót, a találmány hasznosítása a munkáltatót illeti meg. B) a szabadalom és a találmány hasznosítása is a feltalálót illeti meg. C) a szabadalom és a találmány hasznosítása is a munkáltatót illeti meg. D) a munkáltatót kizárólagos hasznosítási jog illeti meg a találmányon.

218. Alkalmazotti találmány esetén... A) a szabadalom a feltalálót, a találmány hasznosítása a munkáltatót illeti meg.

219. Mire NEM terjed ki a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga? A) a gazdasági tevékenység körébe eső használatra B) a gazdasági tevékenység körén kívüli használatra C) a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolog átadására, ha az a találmány megvalósítása céljából történik D) a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolog átadására irányuló felajánlására, ha az a találmány megvalósítása céljából történik

219. Mire NEM terjed ki a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga? B) a gazdasági tevékenység körén kívüli használatra

220. A szabadalom az előhasználati jog jogosultjával szemben... A) az előhasználó jóhiszeműségére tekintet nélkül hatálytalan B) az előhasználó jóhiszeműségére tekintet nélkül érvénytelen C) kizárólag az előhasználó jóhiszeműsége esetén hatálytalan D) kizárólag az előhasználó jóhiszeműsége esetén érvénytelen

220. A szabadalom az előhasználati jog jogosultjával szemben... C) kizárólag az előhasználó jóhiszeműsége esetén hatálytalan

221. A szabadalom a továbbhasználati jog jogosultjával szemben... A) a továbbhasználó jóhiszeműségére tekintet nélkül hatálytalan B) a továbbhasználó jóhiszeműségére tekintet nélkül érvénytelen C) kizárólag a továbbhasználó jóhiszeműsége esetén hatálytalan D) kizárólag a továbbhasználó jóhiszeműsége esetén érvénytelen

221. A szabadalom a továbbhasználati jog jogosultjával szemben... C) kizárólag a továbbhasználó jóhiszeműsége esetén hatálytalan

222. Szabadalmi kényszerengedély legkorábban akkor adható, ha a szabadalmas... A) a bejelentés napjától számított 5 év elteltével nem hasznosította a találmányt. B) a szabadalom megadásától számított 5 év elteltével nem hasznosította a találmányt. C) a bejelentés napjától számított 4 év elteltével nem hasznosította a találmányt. D) a szabadalom megadásától számított 4 év elteltével nem hasznosította a találmányt.

222. Szabadalmi kényszerengedély legkorábban akkor adható, ha a szabadalmas... C) a bejelentés napjától számított 4 év elteltével nem hasznosította a találmányt.

223. A találmány hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedély kiadásának megakadályozása érdekében... A) a szabadalmas - a szabadalom fennállta alatt időkorlátozás nélkül - igazolhatja a hasznosítás elmaradását (mulasztását). B) a szabadalmas - kizárólag a szabadalom megadásától számított 3 éven belül - igazolhatja a hasznosítás elmaradását (mulasztását). C) a szabadalmas - kizárólag a szabadalmi bejelentésétől számított 4 éven belül - igazolhatja a hasznosítás elmaradását (mulasztását). D) a szabadalmas nem igazolhatja a hasznosítás elmaradását (mulasztását).

223. A találmány hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedély kiadásának megakadályozása érdekében... C) a szabadalmas - kizárólag a szabadalmi bejelentésétől számított 4 éven belül - igazolhatja a hasznosítás elmaradását (mulasztását).

224. Milyen szabadalmi kényszerengedély NINCS? A) szabadalmak függősége miatti kényszerengedély B) közegészségügyi problémák kezelése miatti kényszerengedély C) biotechnológiai fejlesztés miatti kényszerengedély D) a használat elmulasztás miatti kényszerengedély

224. Milyen szabadalmi kényszerengedély NINCS? C) biotechnológiai fejlesztés miatti kényszerengedély

225. Mi NEM feltétele a szabadalmak függősége miatti kényszerengedélynek? A) a függő szabadalom a gátló szabadalomhoz képest jelentős műszaki előrelépést jelent B) a gátló szabadalom jogosultja ésszerű időn belül önként nem ad felhasználási engedélyt C) a gátló szabadalom jogosultja - feltételekkel - igényt tarthat a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására D) a kényszerengedély díját az SZTNH állapítja meg

225. Mi NEM feltétele a szabadalmak függősége miatti kényszerengedélynek? D) a kényszerengedély díját az SZTNH állapítja meg

226. A szabadalmi kényszerengedély terjedelmét és idejét... A) a bíróság állapítja meg B) az SZTNH állapítja meg C) a gátló szabadalom jogosultja állapítja meg D) a függő szabadalom jogosultja állapítja meg

226. A szabadalmi kényszerengedély terjedelmét és idejét... A) a bíróság állapítja meg

228. Mikor NEM szűnik meg az ideiglenes szabadalmi oltalom? A) ha a bejelentő azonos tárgyú, későbbi elsőbbségű használati minta bejelentést is tesz B) ha fenntartási díjat türelmi időn belül nem fizetik meg C) ha a bejelentő az oltalomról lemond D) ha a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják

228. Mikor NEM szűnik meg az ideiglenes szabadalmi oltalom? A) ha a bejelentő azonos tárgyú, későbbi elsőbbségű használati minta bejelentést is tesz

229. Mi NEM része a szabadalmi bejelentésnek? A) a bejelentési kérelem B) az árujegyzék C) a rajz és egyéb mellékletek D) a kivonat

229. Mi NEM része a szabadalmi bejelentésnek? B) az árujegyzék

230. Mi NEM feltétele a nemleges megállapítási eljárásnak a szabadalmi jogban? A) az indítja, aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak B) a nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja a jövőre nézve a vizsgált megoldások tekintetében szabadalombitorlási eljárás indítását C) a szabadalmas előzetes nyilatkozata alapján a bíróság nemperes eljárásban hoz határozatot a nemleges megállapítási kérelemről D) a nemleges megállapítási kérelemre külön díjat kell fizetni

230. Mi NEM feltétele a nemleges megállapítási eljárásnak a szabadalmi jogban? C) a szabadalmas előzetes nyilatkozata alapján a bíróság nemperes eljárásban hoz határozatot a nemleges megállapítási kérelemről

231. Milyen megjelölés NEM részesíthető - főszabály szerint - védjegyoltalomban? A) sík alakzat B) fényjel C) illat D) hang

231. Milyen megjelölés NEM részesíthető - főszabály szerint - védjegyoltalomban? C) illat

232. Milyen megjelölés NEM részesíthető - főszabály szerint - védjegyoltalomban? A) nemzeti címer B) hang C) hologram D) fényjel

232. Milyen megjelölés NEM részesíthető - főszabály szerint - védjegyoltalomban? A) nemzeti címer

233. Melyik jelmondat/szlogen NEM részesíthető védjegyoltalomban? A) „Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" B) „Unicum, Magyarország nemzeti itala" C) „Budapest, Magyarország fővárosa" D) „CBA - Magyar üzletlánc"

233. Melyik jelmondat/szlogen NEM részesíthető védjegyoltalomban? C) „Budapest, Magyarország fővárosa"

234. Melyik megjelölés NEM tanúsító védjegy? A) Príma Pék B) Kézműves Termék C) Kiváló Áruk Fóruma D) Hazai Termék

234. Melyik megjelölés NEM tanúsító védjegy? A) Príma Pék

235. Mi NEM része a védjegybejelentésnek? A) a bejelentési kérelem B) az igénypontok C) a védjegy megnevezés D) a védjegyfajta feltüntetése

235. Mi NEM része a védjegybejelentésnek? B) az igénypontok

236. Mi az áruosztály (védjegyek nemzetközi osztályozása) szabályozásának jogforrása? A) a TRIPS Egyezmény B) a Madridi Megállapodás C) a Párizsi Uniós Egyezmény D) a Nizzai Megállapodás

236. Mi az áruosztály (védjegyek nemzetközi osztályozása) szabályozásának jogforrása? D) a Nizzai Megállapodás

237. Mit jelent a védjegyoltalom kimerülése? A) a megjelölés elveszti megkülönböztető képességét B) lejár a védjegyoltalom időtartama és azt a rendelkezésre álló időn belül a védjegyjogosult nem újítja meg C) a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba D) ha a védjegyoltalmat a jogosult 5 évet meghaladóan nem használja és arra vonatkozóan előkészületet sem tesz

237. Mit jelent a védjegyoltalom kimerülése? C) a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba

238. A védjegyoltalom időtartama... A) 5 év, és négyszer meghosszabbítható B) 10 év, és nem meghosszabbítható C) 10 év, és négyszer meghosszabbítható D) 10 év, és korlátlan alkalommal meghosszabbítható újabb 10-10 évre

238. A védjegyoltalom időtartama... D) 10 év, és korlátlan alkalommal meghosszabbítható újabb 10-10 évre

239. Mit jelent a belenyugvás a védjegy jogban? A) ha a védjegyjogosult 5 éven át eltűri egy későbbi azonos megjelölés használatát (belenyugvás), akkor a jövőben már nem léphet fel védjegybitorlás miatt B) ha a védjegyjogosult az oltalom lejártát követő türelmi időn belül nem újítja meg a védjegyoltalmát (belenyugvás), akkor a védjegyoltalom megszűnik C) ha a védjegyjogosult nem él az észrevételezési jogával a lajstromozási eljárásban (belenyugvás), akkor a védjegyet az SZTNH által meghatározott terjedelemben lajstromozzák D) ha a jogosult lajstromozás hiányában is 5 éven át zavartalanul használja a megkülönböztetést, akkor annak oltalomképességét az SZTNH külön eljárásban ismeri el (belenyugvás)

239. Mit jelent a belenyugvás a védjegy jogban? A) ha a védjegyjogosult 5 éven át eltűri egy későbbi azonos megjelölés használatát (belenyugvás), akkor a jövőben már nem léphet fel védjegybitorlás miatt

240. Mit jelent a megosztási eljárás a védjegy jogban? A) ha több védjegyjogosult van, és nem tudnak megállapodni a védjegyen fennálló részesedésükben, akkor azt az SZTNH külön eljárásban állapítja meg B) ha több védjegyjogosult van, és nem tudnak megállapodni a védjegyen fennálló részesedésükben, akkor azt a bíróság nemperes eljárásban állapítja meg C) ha a védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk tekintetében kezdeményezi az SZTNH-nál a védjegyoltalom megosztását D) ha a védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk tekintetében kezdeményezi a bíróságnál a védjegyoltalom megosztását

240. Mit jelent a megosztási eljárás a védjegy jogban? C) ha a védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk tekintetében kezdeményezi az SZTNH-nál a védjegyoltalom megosztását

241. Milyen elsőbbséget megalapozó nap van a védjegy jogban? A) közzétételi elsőbbség B) használati elsőbbség C) kiállítási elsőbbség D) árujegyzék elsőbbség

241. Milyen elsőbbséget megalapozó nap van a védjegy jogban? C) kiállítási elsőbbség

242. Milyen elsőbbséget megalapozó napok vannak a védjegy jogban? A) közzétételi és kiállítási elsőbbség B) használati és bejelentési elsőbbség C) kiállítási és bejelentési elsőbbség D) bejelentési és közzétételi elsőbbség

242. Milyen elsőbbséget megalapozó napok vannak a védjegy jogban? C) kiállítási és bejelentési elsőbbség

243. Milyen megjelölés részesíthető földrajzi árujelzők oltalmában? A) olyan árujelző, amely a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban B) olyan árujelző, amely a termék általánosan ismert fajtanevévé vált C) olyan megjelölés, amely védjegyoltalma lejárt D) olyan megjelölés, amelyet eredetmegjelölésként használnak

243. Milyen megjelölés részesíthető földrajzi árujelzők oltalmában? D) olyan megjelölés, amelyet eredetmegjelölésként használnak

244. Mi NEM jellemző a földrajzi árujelzők oltalmára? A) a földrajzi árujelző mögött nem áll személyiségi jog B) a földrajzi árujelző nem állhat kizárólag földrajzi jelzésből C) a földrajzi árujelző oltalma kollektív jogosultságot biztosít D) a földrajzi árujelző oltalma lajstromozással jön létre

244. Mi NEM jellemző a földrajzi árujelzők oltalmára? B) a földrajzi árujelző nem állhat kizárólag földrajzi jelzésből

245. Melyik megjelölés NEM minősül(het) földrajzi árujelzőnek? A) Vecsési káposzta B) Gyulai kolbász C) Óvári sajt D) Ementáli sajt

245. Melyik megjelölés NEM minősül(het) földrajzi árujelzőnek? D) Ementáli sajt

246. Melyik megjelölés NEM minősül(het) földrajzi árujelzőnek? A) Debreceni mézes B) Debreceni C) Herend D) Herendi Porcelán

246. Melyik megjelölés NEM minősül(het) földrajzi árujelzőnek? C) Herend