Kémia reakciók általános jellemzése

heterogén fázisú reakciók

A heterogén fázisú reakciókesetében a reagáló anyagok különböző fázisban vannak. Erre jó példa az elemi nátrium és víz reakciója. A nátrium szilárd, a víz folyékony halmazállapotú és egymással nem elegyednek, csupán reagálnak. Ilyen esetekben a reakció mindig csak az érintkezési felületen, azaz a határfelületen zajlik, a fázisok belsejében nem

homogén fázisú reakciók

A homogén fázisú reakciók esetében a reagáló anyagokegy, ugyanazon fázisban vannak. Ilyen például az összes olyan reakció, amely oldatfázisban megy végbe. Sósav oldat és nátrium-hidroxid oldat reakciójakorpont ez az eset áll fenn,

kémiai reakciók lényege

A kémiai reakcióklényegébenaz anyagok átváltozását jelentik. Egy vagy több anyagból egy vagy több másik anyag képződikmiközben az eredeti kötések felbomlanak és újak jönnek létre.

Mit szolgálnak a sztöchiometriai számok?

Az egyenletben ezeket sztöchiometriai számoknakhívjuk,és ezekkel elégítjük ki azanyagmegmaradáselvét, azaz, hogy az anyag nem vész el csupánátalakul(vagyis az egyenlet két oldalán az azonos minőségű atomok darabszámának meg kell egyeznie).

aktiválási energia

Azt az energiát, mely 1 mól aktivált komplex kialakulásához szükséges, aktiválási energiánaknevezzük. Jele Eakt, mértékegysége kJ/mol.

Hogyan írjuk fel az ionegyenleteket?

Csak azokat írjuk fel, amik majd a csapadékot alkotják

Miket kell egy reakció egyenletben mindenképpen feltüntetni?

Egy reakcióegyenletben mindenképpen fel kell tüntetnünk a reagáló és képződő anyag(ok) képletét(eit)illetve, hogy milyen anyagmennyiség arányban vannak(mólarányban) egymáshoz képest.

víz képződése

H2(g) + 0,5 O2(g)= H2O(g) reakcióhő= -242 H2(g) + 0,5 O2(g)= H2O(f) reakcióhő= -286

reakcióegyenlet

a folyamatoknaka gyors kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) leírására szolgál a reakcióegyenlet.

aktivált komplex

a hatásos ütközések során a kiindulási anyagokból egy un. aktivált komplex, egy átmeneti állapotjön létre. Ebben átmeneti kötések találhatók, s a reakció végén ez az aktivált komplex szétesik a reakciótermékekké.

pl a részecskék helyes térbeli ütközéséről

ammóniagáz és hidrogén-klorid csak akkor sikeres ha a N a H-el találkozik, és így lesz NH+ + Cl- Ha a N a Cl-el találkozik, akkor nem megy végbe a reakció.

a reakciók során melyik részecskének lesz a legnagyobb energiája?

az aktivált komplexnek

Milyen folyamat a kondenzáció?

exoterm (hőtermelő) folyamat

a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani a homogén reakció a fázisok halmazállapota szerint?

gázfázisú (pl amikor két gáz reagál, ilyen a durranógáz) folyadékfázisú (fent tárgyalt példa) szilárd fázisú (ritka, kevés anyag képes egymással úgy reagálni, hogy mind a ketten szilárdak, erre jó példa az alumínium és jód egyesülése egy csepp víz hatására alumínium jodiddá

Reagáló anyagok száma alapján hogyan lehet csoportosítani a kémiai reakciókat?

o bomlás(HgO bomlása higanyra és oxigénre) o egyesülés (kén ésoxigén egyesülése kén-dioxiddá) o cserebomlás (az alkotók kicserélődnek egymással, pl.:CaCl2+ Na2CO3=CaCO3+ 2 NaCl o stb...

egyéb, más végbemenő reakciók például vizes fázisban végbemenő reakciók

o csapadékképződés o komplexképződés o legtöbb sav-bázis reakció o számos redoxi reakció

Hőváltozás alapján hogyan lehet csoportosítani a kémiai reakciókat?

o exoterm (hőtermelő, negatív előjelű reakcióhővel, rendszer belső energiája csökken, környezeté nő) o endoterm (hőelnyelő, azaz pozitív előjelű reakcióhővel, rendszer belső energiája nő, a környezeté csökken) TERMOKÉMIA

Homogenitás alapján hogyan lehet csoportosítani a kémiai reakciókat?

o heterogén o homogén

Sebeség alapján hogyan lehet csoportosítani a kémiai reakciókat?

o pillanatszerű(csapadékképződés) o véges idő alatt végbenő (hidrogén-jodid szintézise) o végtelen lassú folyamat (korrózió REAKCIÓKINETIKA

Részecskeátmene alapján hogyan lehet csoportosítani a kémiai reakciókat?

o proton átmenettel járó reakciók (sav-bázis) o elektronátmenettel járó reakciók (redoxi)

Mikor kell mást is feltűntetni a reakció egyenletben?

pl termokémiai reakcióknál: a reakcióhő erősen függ a reagáló és képződő anyagok halmazállapotától, így, ha nem írjuk ki például, hogy milyen halmazállapotú vízről van szó, akkor az esetleges termokémiai számításokban durva hibákat követhetünk el.

Mikor használhatunk ionegyenletet? Mi jellemzi az ionegyenleteket?

z ionegyenletben csakis a reakcióhoz létfontosságú ionok, molekulák, atomok szerepelnek. Vízben oldott ionos vegyületeket, erős savakat, bázisokat szét lehet szedni ionjaikra, ugyanis diszociált állapotban vannak jelen a vizes oldatban. Ha ezeket szétszedjük, akkro a reakcióegyenletet tudjuk egyszerűsíteni és az így kapott egyszerűsített egyenlet lesz az ionegyenlet. Fontos, hogy az ionegyenlet felírásának teljes mértékben tükrözniekellvalós folyamatot, azaz molekulákat és szilárd anyagokat ne szedjünk szét alkotóikra (mert ők fizikailag molekulaként vagy szilárd halmazként vannak jelen)

kémiai reakciók feltételei

•a részecskék képesek legyenek egymással reagálni (kémiai affinitás) •a reagálandó részecskék ütközzenek(legyenek egy térben), ráadásul a megfelelő térbeli helyzetben (orientáció) •az aktiválási energia biztosítása.