Magyar alkotmányjog 1
Mi az alkotmány politikai jelentősége?
- deklarálja a politikai közösség összetartozását biztosító legfontosabb elveket és szimbólumokat - meghatározza és szabályozza a politikai közösség legfontosabb politikai intézményeinek működését - megállapítja és biztosítja az egyéneket megillető jogokat és kötelezettségeket
Mit értünk formális értelemben vett alkotmány alatt?
- írott formában megjelenő -normatív erővel rendelkező jogi dokumentum, amely -egy állam alapdokumentumának tekinthető -alapszinten meghatározza az állami intézményrendszer kereteit (legfőbb intézmények, főbb hatáskörök, viszonyok) és az állam és az egyének viszonyát (valamilyen viszonyulását az alapvető joghoz)
Hogyan épül fel az Alaptörvény?
-Nemzeti Hitvallás (preambulum, jogi kötőerővel nem rendelkezik, a szöveg értelmezéséhez nyújt segítséget) - Alapvetés (alapelvek, jogszabályok, állampolgárság, nemzeti jelképek, stb.) -Szabadság és Felelősség (alapvető jogok) - Az állam (alkotmányos intézmények főbb hatáskörei, egymáshoz való viszonya) - Rendkívüli jogrend -Záró és vegyes Rendelkezések
Mi az alkotmány jogi jelentősége?
-a törvények érvényességének forrása - a jogrendszer legamagasabb szintű jogi normája, a jogszabályok nem lehetnek ellentétesek vele
Az Alaptörvénnyel kapcsolatban mik voltak az alkotmányozási eljárás problámái?
-az alkotmányozási eljárás nem volt átlátható -a szöveg sokáig nem került nyilvánosságra -a széles társadalmi részvétel nem volt biztosított - nem állt rendelkezésre kellő idő az érdemi vitára - az ellenzék nem vett részt a kidolgozásában és nem is szavazta meg, tehát 1989- cel ellentétben nem kompromisszumon alapult -a szövegét olyan testület dolgozta ki, amely nem az Országgyűlés szerve volt
Mik a jogállamiság tartalmi és eljárási kritériumai?
-jogbiztonság: -a jogi normák legyenek mindenki számára megismerhetőek, nyilvánosak - átlátható nyilvános eljárásban kell létrehozni a jogot - a normák legyenek mindenki számára érthetőek: normavilágosság - kellő felkészülési időt biztosítsanak a jogszabályokhoz való alkalmazkodáshoz - visszaható hatályú jogalkotás tilalma - a jogi normák csak a hatályba lépésük után keletkező jogviszonyra alkalmazhatóak - a norma nem hozhat létre kötelezettséget a hatályba lépést megelőző időre, de jogosultságot igen - a jogalkalmazók indoklási kötelezettsége -határidők a közigazgatásban -a jogerő intézménye
Sorold fel az alkotmányosság követelményeit!
1. Az alkotmány tartalmazza és érvényesíti az alábbi elveket: -Jogállamiság( a jog uralma érvényesül) -Népszuverenitás ( a közhatalom gyakorlása a nép felhatalmazásán alapul) - Hatalommegosztás (minden közhatalom gyakorlás korlátozott, ellensúlyozott) -Demokrácia (a közhatalom gyakorlása demokratikus eljárásban történik 2. Az alkotmány elismeri az alapvető emberi jogokat és garantálja érvényesülésüket (alapjogvédő intézmények pl.: Alkotmánybíróság útján) 3. Az alkotmány biztosítja, hogy a hatalom gyakorlói leválthatók, azaz -garantálja a többpártrendszert -biztosítja a rendszeresen ismétlődő választásokat - biztosítja a szabad és tisztességes választási eljárást -biztosítja az általános és egyenlő választójogot
Mik védik nemzetközi szinten is az alapjogokat?
1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét az ENSZ Alapokmánya (1945) emelte nemzetközi jogi alapnorma rangjára. Az ENSZ Közgyűlése 1948-ban fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely az általános nemzetközi szokásjog részeként kötelezővé vált. 2. Európa Tanács 1949-ben tíz európai állam alapította az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme céljával, mára 47 állam tagja,. Az Európa Tanács keretében 1950-ben írták alá Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE), amely 1953-ban lépett hatályba. Az Egyezmény érvényesülését az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ellenőrzi, amely 1959 óta működik, és székhelye után Strasbourgi Bíróságnak is nevezik. 3. Európai Unió (EU) Az Európai Unió jogelődje 1957-ben gazdasági együttműködésként jött létre hat nyugateurópai állam között (Európai Gazdasági Közösség). 1993-ban létrejött Európai Unió. Ennek keretében 2000-ben fogadták el az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely 2009-től kötelező erővel bír.
Mikor került sor az első szabad választásokra és mik történtek ekkor?
1990 tavaszán került sor az első szabad választásokra. Az új Országgyűlés feladata lett volna véglegesíteni a rendszerváltást, megalkotni az új alkotmányt, de erre politikai okokból nem került sor. Csak egy nagyobb alkotmánymódosító törvényt fogadtak el (1990. évi XL. törvény), ekkor csökkentették a kétharmados törvények túlzottan nagy számát és bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Az 1994-1998 közötti ciklusban is volt kísérlet alkotmányozásra, de ez is sikertelen maradt. Ezért az Alkotmánnyal kapcsolatban folyamatosan megfogalmazódott, hogy nem végleges, és egy nem demokratikusan választott Országgyűlés fogadta el, egy olyan szerv javaslatai alapján (NEKA), amelynek nem volt erre a néptől eredő felhatalmazása. Ráadásul az Alkotmányt 1990 és 2010 között 23-szor módosították, tehát kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy nem elég stabil. Emellett a rendszerváltás kudarcáért, az erősödő szociális, gazdasági problémákért, az életszínvonal remélt emelkedésének elmaradásáért is az Alkotmányt okolták.
Mit tudsz A 2010/2011-es alkotmányozási eljárásról?
2010-ben a parlamenti választásokon győztes párt 2/3-os többséget szerzett az Országgyűlésben, és bejelentette, hogy egy éven belül új alkotmányt fognak alkotni. Cél a rendszerváltás lezárása, a végleges alkotmány megalkotása volt. E célból 2010 júniusában az Országgyűlésben létrejött egy 45 fős alkotmányelőkészítő eseti bizottság. Ennek eredetileg az ellenzéki pártok képviselői közül is voltak tagjai, , de távoztak a bizottságból, így csak a kormánypárti képviselők maradtak. A bizottság 2010 szeptemberére elkészítette az „alkotmány szabályozási elveit", de ezt végül nem terjesztették az Országgyűlés elé. 2011 februárjában a kormánypárt létrehozott egy háromtagú szövegező bizottságot, amely nem az Országgyűlés választott képviselőiből állt, az Országgyűlésen kívüli testület volt, ellenzéki tagja nem volt. Ez a bizottság alkotta meg az új alkotmány végleges szövegtervezetét, amelyet az Országgyűlés tárgyalt. Közben 2011 elején elindult a nemzeti konzultáció az alkotmányozásról ,hogy biztosítsa a széles társadalmi részvételt az alkotmányozási folyamatban. A kérdőívek feldolgozása még le sem zárult, amikor az Országgyűlés már tárgyalta az új alkotmány tervezetét. Tehát a nemzeti konzultáció eredményét nem vették figyelembe az alkotmányozáskor, így nem volt biztosított semmilyen formában a széles körű társadalmi részvétel az eljárásba
Mikor terjesztették az OGY elé az új alkotmány szövegtervezetét? Kik szavazták meg?
2011. március 14-én. 9 vitanapon tárgyalták: 5 nap általános vita és 4 nap részletes vita során. Az Alaptörvény végleges szövegét 2011. április 18-án fogadták el úgy, hogy csak a kormánypárti képviselők szavazták meg, az ellenzéki képviselők nem. Bár komoly igény volt rá, népszavazás nem erősítette meg.
Hány alkalommal került sor az Alaptörvény módosítására, melyik volt az első?
2012 és 2020 között,kilenc módosításra került sor. 2012-ben három alkalommal módosították, ezek kisebb jelentőségűek voltak.
Mikor került sor az Alaptörvény 4. módosítására, miről szólt?
2013 márciusában -előírta az Alaptörvény előtt elfogadott alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezését - kizárta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja az Alaptörvény későbbi módosításait tartalmi szempontból -további szigorította azt a szabályt, amely szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja közpénzügyi tárgyú törvények alkotmányosságát -szűkítette a család fogalmát a házasságban élőkre és a gyermeket nevelőkre -kizárta a kampányidőszakban a politikai hirdetések közzétételét a kereskedelmi médiában -lehetővé tette a hajléktalanság büntetését - lehetővé tette, hogy az egyházak elismeréséről a bíróságok helyett az Országgyűlés döntsön - megszüntette az egyetemek gazdasági autonómiáját
Mikor került sor az Alaptörvény 5. módosítására, miről szólt?
2013 szeptemberében,a vallásszabadságról szóló cikket érintette
Mikor került sor az Alaptörvény 6. módosítására, miről szólt?
2016 júniusában, bevezette a terrorveszélyhelyzet fogalmát mint olyan helyzetet, amikor különleges jogrend vezethető be.
Mikor került sor az Alaptörvény 7. módosítására, miről szólt?
2018 júniusában -rögzítette az uniós kötelezettségek teljesítésének alkotmányos korlátait - rögzítette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési szabadság korlátozható a magánélethez való jog védelmében - előírta az idegen népesség betelepítésének tilalmát - előírta a menedékjog megadásának szigorúbb feltételeit bevezette a közigazgatási különbíróságok létrehozásának lehetőségét -rögzítette a keresztény kultúra védelmének alkotmányos célját- rögzítette az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát
Mikor került sor az Alaptörvény 8. módosítására, miről szólt?
2019 decemberében, az előző módosítás által bevezetett, a közigazgatási különbíróságokra vonatkozó rendelkezéseket helyezte hatályon kívül
Mikor került sor az Alaptörvény 9. módosítására, miről szólt?
2020 decemberében - jelentősen módosítja a rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályokat - előírja, hogy „az anya nő, az apa férfi" -előírja, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát" - lehetővé teszi a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok" létrehozását -szűkíti a közpénz fogalmát (
Mit jelent a népszuverenitás?
A közhatalom forrása a nép, nem pedig valamilyen természetfeletti lény vagy tárgy. Tehát minden állami döntésnek valamilyen módon visszavezethetőnek kell lennie a nép akaratára (ez a demokratikus legitimáció). A nép általi hatalomgyakorlásnak kétféle formája van: - képviselők útján (képviseleti demokrácia, közvetett hatalomgyakorlás) : a politikai közösség országos és helyi szinten is képviselőket választ, akik helyettük és nevükben gyakorolják a hatalmat, ez az általános hatalomgyakorlási mód - közvetlenül (közvetlen közhatalomgyakorlás) : a közösség népszavazás útján egy konkrét kérdésben közvetlenül hoz döntést, képviselők nélkül
Melyik cikk fűződik az alkotmányos alapelvekhez? Részletezd!
ATV B) cikk (1) Magyarország független demokratikus jogállam (2) A közhatalom forrása a nép (3) A nép hatalmát választott képviselők útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztás elvén alapszik
Mit értünk tartalmi értelemben vett alkotmány alatt?
Akkor beszélünk valódi tartalmi értelemben vett alkotmányról, ha a formális követelményeknek megfelelő alkotmányszöveg biztosítja bizonyos alkotmányos elvek érvényesülését is. Ezek összességét alkotmányosságnak nevezzük. Azokat az államokat, ahol ez az alkotmány által megvalósult, alkotmányos államoknak nevezzük.
Hogyan módosult az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról?
Alapjaiban módosult, és demokratikus alkotmánnyá vált - formai értelemben nem új alkotmány, címe nem változott -tartalmi értelemben teljesen új alkotmány: tartalmi értelemben véve is alkotmány, megfelel az alkotmányosság követelményeinek: - garantálja az alkotmányos alapelveket -bevezeti a többpártrendszert, a rendszeresen ismétlődő szabad választásokat - garantálja az alapjogok érvényesülését o alkotmányvédő intézményeket hoz létre (Alkotmánybíróság, ombudsman) -bevezeti a magántulajdon elsődlegességét - helyreállítja az Országgyűlés működését, ez a legfőbb döntéshozó szerv - az államfői intézmény újra a köztársasági elnök, jogszabályt nem alkothat
Hogyan módosítható az Alaptörvény?
Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Elfogadásához vagy módosításához az összes országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek módosítására vonatkozó eljárási követelményeket nem tartották meg ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését. Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
Hogyan korlátozhatóak az alapjogok?
Az alapjogok korlátozásának általános tesztje a szükségességi/arányossági teszt, melyet az Alaptörvény tartalmaz és amely az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatán alapul. Formai követelmény: a korlátozás csak törvényben lehetséges • jogállamiság garanciája (a korlátozás nyilvános, megismerhető, közérthető legyen) • Alaptörvény előírhatja, hogy sarkalatos legyen • a részletszabályokat rendeletben is meg lehet határozni, de a korlátozás kereteit nem. Tartalmi követelmények: Korlátozás célja és mértéke alkotmányos legyen = szükséges és arányos • Szükségesség = a korlátozás CÉLJÁNAK vizsgálata - más alapvető jog érvényesülése vagy - valamely alkotmányos érték védelme érdekében Arányosság = a korlátozás MÉRTÉKÉNEK vizsgálata -csak a feltétlenül szükséges mértékű legyen a korlátozás -az elérni kívánt céllal arányos legyen -a korlátozás a cél elérésére alkalmas legyen -ne okozzon nagyobb hátrányt, mint amit el akar hárítani • Az alapvető jog lényeges tartalma nem korlátozható Más alapjog-korlátozási tesztek: • Közérdekűségi teszt • Ésszerűségi teszt • Nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztje
Mit jelent az állampolgári jog?
Az alapjogoktól meg kell különböztetni az állampolgári jogok fogalmát. Ez a politikai részvételi jogokat foglalja magában, amiket csak az állam polgárai élveznek (pl. választójog), és amelyekhez állampolgári kötelezettségek kapcsolódnak (honvédelmi, adófizetési kötelezettség).
Mit jelent a hatalom megosztás?
Az alkotmányos intézmények viszonyát határozza meg, a hatalmi ágak egymást kölcsönösen korlátozó elrendezését követeli az önkény, zsarnokság elkerülése végett. A kormányzat hatalmának korlátozottnak kell lenni, ezért szükséges a "fékek" és "ellensúlyok" rendszerének kialakításai. A modern államban a klasszikus hatalmi ágak (törvényhozás-Parlament, végrehajtás-Kormány, igazságszolgáltatás-bíróságok) mellett olyan intézmények is ellensúlyozó szerepet töltenek be, amelyek egyik hatalmi ághoz sem tartoznak. Ilyen lehet az államfő, helyi önkormányzatok, Alkotmánybíróság.
Mi az alapjog intézményi oldala?
Az állam az alapjogokkal kapcsolatban aktív magatartásra is köteles: biztosítania kell az alapjogok érvényesüléséhez szükséges feltételeket. Ez jogalkotás, jogalkalmazás, intézmények működtetése révén biztosítható. Az államnak megfelelő szabályokat kell alkotnia és egyedi intézkedéseket kell tennie az alapjogok érvényesülése érdekében.
Mi az alapjog anyagi oldala?
Az állam az alapjogokkal kapcsolatban passzív magatartásra köteles: tűrnie kell, hogy az alapvető jogokat gyakorolják, az alapjog gyakorlásába nem avatkozhat be. Ezzel az egyén szabadságát biztosítja
Mikor fogadták el az új alkotmányt? Mi jellemezte?
Az új alkotmány a 2011. április 18-án elfogadott Alaptörvény lett, 2011. április 25-én hirdettek ki, és 2012. január 1-jén lépett hatályba -formai értelemben új alkotmány, az 1949. évi XX. törvényt hatályon kívül helyezi - tartalmi értelemben nem új alkotmány, megtartja a magyar alkotmányosság főbb jellemzőit -elfogadásának körülményei és egyes tartalmi elemei nagyon komoly hazai és nemzetközi kritikát váltottak ki -nem tekinthető stabilnak, könnyen módosítható (módosítása az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának egyetértésével lehetséges)
Mit tudsz az emberi jogokról?
Emberi jogok alatt azokat a speciális jogosultságokat értjük, amelyek az embert ember mivoltánál fogva és minden embert egyenlően illetnek meg. Ezeket a jogokat nem az állam teremti, azok születésünktől fogva léteznek, de az állam köteles elismerni és tiszteletben tartani őket. Olyan erkölcsi és alanyi jogok, amik azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény és emberhez méltó bánásmód illeti meg. Tehát attól függetlenül illetik meg az egyéneket, hogy az állam elismeri-e és biztosítja-e azokat törvényben. Szerepük egyrészt a védelem az egyén számára az állami beavatkozásokkal szemben, az állami közhatalom-gyakorlás korlátozása, és az egyenlőség és szabadság megteremtése. Az emberi jogok révén mindenkinek joga van saját életének alakításához, életmódjának meghatározásához, feltéve, hogy nem árt másoknak és nem veszélyezteti az állam biztonságát Az alkotmányos demokráciák jellemzője, hogy az emberi jogokat alkotmányaikban elismerik, így jogrendszerük részévé teszik. Emellett a XX. század közepétől a nemzetközi jogban és egyes regionális nemzetközi közösségekben alkotott emberi jogi egyezmények is tartalmazzák ezeket. Azokat az emberi jogokat, amelyek a nemzeti alkotmányokban és a nemzetközi egyezményekben elismerést nyertek, alapvető jogoknak (alapjogoknak) nevezzük. Az alapjogok elismerése és védelme a tartalmi alkotmányosság alapkövetelménye. A demokratikus jogállamban működnie kell olyan állami intézményeknek, eljárásoknak, amelyek jogi eszközökkel biztosítják az alapjogok érvényesülését. Az alapjogok megsértését mindig orvosolni kell, az alapjogok elismerése kevés, szükséges az azokat érvényesítő garanciarendszer is. Az alapjogok védelmében minden állami szervnek részt kell vennie, de emellett működnek kifejezetten ezt a funkciót szolgáló, a kormányzattól független intézmények is. (Magyarországon ilyen a bírósági szervezet, az Alkotmánybíróság, az ombudsman, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.) Magyarországon az 1949-es Alkotmányszövege említést tett egyes emberi jogokról, de ezek nem voltak kikényszeríthetőek. Az 1989/90-es rendszerváltást követően került az Alkotmányba az alapvető jogok valódi katalógusa, amelyhez garanciák is kapcsolódtak (Alkotmánybíróság, ombudsmani rendszer felállítása). Az Alaptörvény a „Szabadság és felelősség" című fejezetében tartalmazza az alapjogi katalógust. Ebben szerepel az állampolgárok honvédelmi és adófizetési (közteherviselési) kötelezettsége is.
Mi volt a rendszerváltás célja?
Eredetileg azoknak az átmeneti szabályoknak a megalkotása volt, amelyek révén lehetségessé vált a demokratikusan szervezett parlamenti választás. Az elképzelés az volt, hogy a végleges alkotmányt a demokratikusan megválasztott Országgyűlés fogja megalkotni. Így került sor az 1949-es Alkotmány módosítására azzal a céllal, hogy az új Országgyűlés majd új alkotmányt hozzon létre
Mi a jogállamiság?
Formális értelemben azt jelenti, hogy egy államon belül van egy működő jogrendszer, léteznek jogszabályi előírások. Ilyen értelemben minden állam jogállam. Demokratikus államokban ez a formális meghatározás kevés. A jogállamiság eszménye a közhatalomgyakorlás módjával szemben támaszt elvárásokat (jogalkotóval és jogalkalmazóval egyaránt). A jog általános kötőereje képes az önkény korlátozására. A demokratikusan megalkotott jogi normák határozzák meg az állam szerkezetét, felépítését, működését. Az állami szervek csak a jogi előírások szerint cselekedhetnek. Ezek a jogi előírások tartalmukat tekintve hatalomkorlátozóak. Ez biztosítja a törvények uralmát, azaz a jogállamiságot. Ehhez kapcsolódó alkotmányos követelmény a törvény előtti egyenlőség is: a jogszabályok mindenkit köteleznek és hasonló helyzetekre hasonlóan kell őket alkalmazni. Ide tartozik még a bírói jogvédelem is: a jogszabályok érvényesülését a bíróságok kikényszerítik.
Hogyan csoportosíthatjuk az alapjogokat?
Generációkba. 1. generáció: Emberi és polgári jogok. E jogcsoport az emberi szabadság biztosítására épül. A mindenkit megillető klasszikus szabadságjogok (pl. élethez való jog, személyi szabadsághoz való jog, szólásszabadság, egyesülési jog, gyülekezési jog, vallásszabadság, törvény előtti egyenlőség stb.) tartoznak ide, valamint az állampolgárokat megillető jogok (pl. választójog). Ezek a jogok az államtól általában tartózkodást, passzivitást várnak. Az államnak nem kell közreműködnie e jogok érvényesülésében, hanem tűrnie kell ezek gyakorlását. Ez az állam önkorlátozásával valósul meg az egyén autonómiájának védelme érdekében. Céljuk a zsarnokság, az állami önkény kizárása. Alkotmányos szinten elsőként ezek az emberi jogok jelentek meg. 2. generáció: Gazdasági, szociális és kulturális jogok E jogcsoport az emberek közötti egyenlőség biztosítására épül. Ide tartozik például az egészséghez való jog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, pihenőidőhöz való jog, művelődéshez való jog, a tudomány és a művészetek szabadsága, oktatáshoz való jog, művelődéshez való jog. Megjelenésük az ipari forradalmakhoz és annak negatív társadalmi hatásaihoz kapcsolódik (XIX. század második fele). Ezek a jogok az államtól általában aktív magatartást várnak: az államnak közreműködnie kell ezek gyakorlásában, kötelessége a szükséges intézkedések megtétele, szolgáltatások nyújtása (szabályozás, finanszírozás, intézmények fenntartása révén). 3. generáció: Szolidaritási jogok Alapja a testvériség (szolidaritás) az emberiség minden tagja között, a globális problémákra, a technológiai fejlődés kihívásaira való reagálás. Megjelenésük a XX. század második felére tehető. Ide tartoznak például a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jog, az információs jogok, illetve az egyes sérülékeny csoportok (betegek, gyermekek, fogyatékkal élők) jogai. Ezek a jogok az államoktól általában aktív magatartást, beavatkozást várnak, de sokszor nem nemzetállami szinten, hanem globálisan. Az alapvető jogok köre folyamatos változásban, fejlődésben van. Időről időre elismerést nyerhetnek újabb alapvető jogok is (pl. egyes államokban az internethez való jog vagy az ivóvízhez való jog).
Mi a demokrácia?
Hagyományos felfogás szerint a többségi el érvényesülését jelenti az állami döntéshozatalban. Tehát a közös döntés az lesz, amivel a közösség tagjainak többsége egyetért, és ezt a többségi akaratot mindenki magára nézve kötelezőnek ismeri el. Tipikus példája a törvényalkotás: a parlamenti képviselők többségének egyetértésével születik a törvény. A modern felfogás szerint ahhoz, hogy mindenki (a kisebbség is) kötelezőnek ismerje el a közös döntést nem elég, hogy azzal a többség egyetért. Szükséges hozzá az is, hogy a közhatalmi döntések meghozatalakor senkinek a szempontjait nem hagyják figyelmen kívül, minden résztvevő szempontjait egyenlő súllyal veszik figyelembe. Ehhez szükséges az is, hogy a többségi döntés meghozatalának eljárásában minden érintettnek egyenlő lehetősége legyen álláspontjának kifejtésére egy nyilvános vitában. Tehát a demokrácia a politikai közösség tagjainak egyenlőségét biztosító eljárási rendet jelent, ennek értelmében a többségi elv alapján született döntés még nem biztos, hogy demokratikusnak tekinthető. A nyilvános vitában való részvétel biztosítéka a véleménynyilvánítás szabadsága.
Milyen jellegűek az emberi jogok?
Klasszikusan az emberi jogok negatív jellegűek, az állami beavatkozás tilalmát vagy korlátozottságát követelik. Emellett ma már az államot számos pozitív kötelezettség is terheli az alapjogok érvényesülése érdekében, és ha ezeket nem teljesíti, azzal az alapjogot megsérti.
Melyik volt Magyarország első kartális alkotmánya, milyen következményeket vont maga után?
Magyarország első kartális alkotmánya az 1949. évi XX. törvény volt a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról. (1919-ben, a Tanácsköztársaság idején elfogadtak egy alkotmányt, de ez nem lépett hatályba.) Ez a szovjet mintára készült alkotmány megfelelt a formai alkotmány kritériumainak, de tartalmi értelemben nem volt alkotmány: - valójában csak politika dokumentum volt - nem biztosította az egyének szabadságjogait -nem ismerte el a bíróságok függetlenségét - rendelkezései nem voltak hatással az állam jogrendszerére, nem voltak kikényszeríthetők -az állami tulajdon elsődleges a magántulajdonhoz képest Ez az alkotmány nem valósította meg a korlátozott hatalomgyakorlást és az alapjogok érvényesülését. Az Országgyűlés alig ülésezett, helyette az államfői funkciót ellátó Elnöki Tanács rendeletekkel kormányzott. Egypártrendszer működött, nem voltak szabad többpárti választások. Az állami intézmények egyetlen párt befolyása alatt álltak. Az 1980-as évek végére a szovjet tábor országai súlyos válságba kerültek. Megerősödött a kritikus, reformer, ellenzéki értelmiségi réteg. Egyértelművé vált, hogy a rendszer a meglévő formájában nem tud fennmaradni. Célként fogalmazódott meg a nem demokratikus berendezkedés átalakítása demokratikussá. Magyarországon ez az átalakulás forradalom nélkül, békésen ment végbe. Ez a folyamat volt a rendszerváltás 1989/90-ben.
Kik dolgozták ki a rendszerváltáshoz szükséges átmeneti szabályokat?
Nemzeti Kerekasztal (NEKA) tárgyalásain dolgozták ki. Ez a parlamenten kívüli, nem választott testület három szervezet részvételével működött: -Ellenzéki Kerekasztal (EKA): független ellenzéki szervezetek együttműködése az állampárt hatalmának ellensúlyozására - kommunista állampárt - harmadik oldal: baloldali civil szervezetek Ezeken a tárgyalásokon egyeztek meg kompromisszumok útján a tárgyaló partnerek az alkotmánymódosító törvény és más szükséges törvények tartalmáról. Ezt a javaslatot az utolsó állampárti Országgyűlés változtatás nélkül megszavazta. Tehát az alkotmány módosítása jogi előírásoknak megfelelően született. Ez volt az 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról.
Mik a korlátozhatatlan alapjogok?
Vannak abszolút (korlátozhatatlan) alapjogok, amelyek semmilyen körülmények között sem korlátohatók: • emberi méltósághoz való jog • kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma • ártatlanság vélelme • nullum crimen/nulla poena sine lege elve (visszaható hatályú büntető törvényhozás tilalma)
