Nyelvtan (1. tétel)
rokon értelmű szavak
Hangalak és jelentés viszonya több hangalakhoz azonos vagy hasonló jelentés társul egy jelentés, több hangalak: szűkebb értelemben vett rokon értelműség, a valóság ugyanazon darabját határozzák meg hasonló jelentés, más hangalak: tágabb értelmű, fokozati különbségekkel a jelentések között. pl.: ér, csermely, patak...
szavak
Itt a jel érzékszervekkel felfogható teste a szó hangalakja, mely a valós vagy képzeletbeli valóság egy jelenségére utal.
nyelvi jel
Mesterséges jel, mert az ember hozza létre kommunikációs szándékkal. A szimbólumok közé tartozik (kivéve a hangutánzó szavak).
adó
=feladó, közlő a kommunikáció kezdeményezője, aki közölni szándékozik valamit közlendőjét egy jelrendszer, azaz kód segítségével érzékszervekkel felfogható formába önti, azaz üzenetté formálja
közös valóság
=közös előismeret szükséges a sikeres kommunikációhoz
jel
A jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) darabja, ami egy másik valóságdarabra, jelenségre utal - Önmagában nem jel, csak ha jelként fogjuk fel - Az ember értelmezi a jeleket
nem nyelvi
A kommunikáció típusai: használt kód szerint nonverbális pl: testbeszéd, külső megjelenés
nyelvi
A kommunikáció típusai: használt kód szerint verbális ez történhet írásban és szóban is (pl: önéletrajz írása)
közvetett
A kommunikáció típusai: kommunikáció módja szerint a kommunikáció valamilyen közvetítő eszközön keresztül zajlik, nem egy helyen vagy időben vannak (pl: rádióműsor)
közvetlen
A kommunikáció típusai: kommunikáció módja szerint a közlésfolyamat során mindkét fél személyesen jelen van (pl: beszélgetés)
kétirányú
A kommunikáció típusai: visszajelzés lehetősége szerint lehetőséget biztosít a visszajelzésre (pl: telefonálás)
egyirányú
A kommunikáció típusai: visszajelzés lehetősége szerint visszajelzésre rendszerint nincs lehetőség (pl: színházi előadás)
Hangutánzó és hangfestő szavak
A nyelvi jel teste és a jelentése közötti kapcsolat az emberek megegyezésén alapul. Ez alól kivételek a hangutánzó és hangfestő szavak, mert itt a hangzás tükrözi a szó jelentését (ikon)
egyjelentésű szavak
Hangalak és jelentés viszonya egy hangalakhoz egy jelentés járul pl.: szék, függöny
azonos alakú szavak
Hangalak és jelentés viszonya egy hangalakhoz több jelentés járul, de a jelentések között nincs logikai összefüggés pl.: csap, vár
többjelentésű szavak
Hangalak és jelentés viszonya egy hangalakhoz több jelentés járul, és a jelentések között logikai kapcsolat van pl.: körte, zebra
hasonló alakú szavak
Hangalak és jelentés viszonya hasonló hangalakokhoz különböző jelentés társul pl.: helység-helyiség, gondatlan-gondtalan
ellentétes értelmű szavak
Hangalak és jelentés viszonya pl.: fekete-fehér
hangutánzó és hangfestő szavak
Hangalak és jelentés viszonya pl.: loccsan, vau-vau
kapcsolat
a két fél közötti kontaktus
válaszolás esetén
a szerepek felcserélődnek
csatorna
az üzenet ezen halad át a vevőhöz ez egy fizikai közvetítő közeg Pl: papír, telefonkábel
beszédhelyzet
az üzenetváltás fizikai körülményei ( hely, idő, kommunikáció alatt zajló cselekvések) kommunikáció mindig beszédhelyzetben (kontextusban) történik
zaj
azok a tényezők, melyek a kommunikációs folyamatot megzavarják
vevő
befogadó, címzett az, akinek a feladó átadja az üzenetét dekódolnia vagyis értelmeznie kell a küldött jeleket (ehhez szükséges: a jelrendszer ismerete, mellyel az üzenetet kódolták, megfelelő háttértudás és a feladóval közös előismeretek az őket körülvevő valóságról)
kommunikáció
bármely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása az emberi érintkezésben információ átadása céljából (információcsere)
dekódolás
ez szükséges ahhoz, hogy kommunikáció létrejöhessen
ikon
jelek típusai: Jeltest és jelölt viszonya (utalás módja) szerint A jeltest hasonlít a jelöltre, így utal rá. pl.: hangutánzó szavak, fénykép
szimbólum
jelek típusai: Jeltest és jelölt viszonya (utalás módja) szerint A jeltest és a jelölt közötti kapcsolat megállapodás alapján jön létre. pl.: behajtani tilos tábla
index
jelek típusai: Jeltest és jelölt viszonya (utalás módja) szerint Ok-okozati összefüggés van a jeltest és a jelölt között. (Lehet helybeli és időbeli utalás is) pl.: déli harangszó -> ebéd
mesterséges
jelek típusai: eredet szerint Ezeket az ember hozza létre kommunikációs szándékkal. Jelezni akar valamit, jelentésüket meg kell tanulni. (Egy jelrendszer részei.) pl.: stop tábla, violinkulcs, országalma
természetes
jelek típusai: eredet szerint Ezeket nem kommunikációs szándékkal hozzák létre. A természetben jön létre, jelentésüket tapasztalat útján ismerhetjük meg. pl.: medve lábnyoma, villámlás
nyelvi jel felépítése
jeltest (hangalak) + jelölt (fogalom) = jeltárgy (valóság eleme)
tömegkommunikáció
kommunikáció típusai: a kommunikáló felek szerint egyidejűleg nagyszámú befogadót is megszólít egy technikai közvetítő eszköz által (pl: újságcikk, tévéadás) -> egyirányú, közvetett
csoportos és nyilvános kommunikáció
kommunikáció típusai: a kommunikáló felek szerint meghatározott kommunikációs színtereken történik (pl: ünnepi beszéd)
személyközi (személyes) kommunikáció
kommunikáció típusai: a kommunikáló felek szerint résztvevője két ember (pl: vita)
én-kommunikáció
kommunikáció típusai: a kommunikáló felek szerint önmagunkkal kommunikálunk (pl: gondolkodunk)
tájékoztatás
közlésfolyamat egyik célja a beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek átadása (Esik.)
érzelem kifejezés
közlésfolyamat egyik célja a feladó érzelmeiről és hangulatairól beszél (Utálom, hogy már megint esik.)
esztétikai funkció
közlésfolyamat egyik célja a gyönyörködtetés és az esztétikai hatás elérése („Az én szemem sűrű felhő, onnan ver engem az eső.")
kapcsolatfenntartás
közlésfolyamat egyik célja biztosítja a kommunikáló felek közötti kapcsolat felvételét (Szia! / Hogy vagy?), fenntartását (Ugye? / Figyelsz?), végül zárását (Viszlát!)
felhívás
közlésfolyamat egyik célja cselekvésre szólítjuk fel beszédpartnerünket (Csukd be az ablakot, hisz bevág az eső!)
metanyelvi (értelmező) funkció
közlésfolyamat egyik célja célja a használt jelrendszer jeleinek az értelmezése és annak ellenőrzése, hogy egy jel alatt mindkét fél ugyanazt érti-e (Az „esik" alatt azt érted, hogy az eső esik?)
