töri zv

8. Az országegyesítés folyamata, az első kontaktusok Európával, az első misszionáriusok és a kereszténység megjelenése Japánban, az elzárkózás időszaka: - kik voltak az ország újraegyesítői, és hogyan sikerült katonailag, majd adminisztratív eszközökkel is egyesíteni az ország területét? - mikor és honnan érkeztek Japánba európaiak, és mit hoztak magukkal? - milyen következményei lettek az európaiakkal való kapcsolatnak? - hogyan és miért zárult be Japán a 17. század elején?

Azuchi-Mamoyama-korszak: 1573-1600 ez egy rövid háborús időszak, a sengoku jidai befejező szakasza az Ashikaga shougunátus megdöntésétől számítva az ország egyesítéséig a korszak 3 fő hadvezére: ODA NOBUNAGA, TOYOTOMI HIDEYOSHI és TOKIGAWA IEYASU (az első kettőnek Azuchiban és Mamoyában volt a vára) ODA NOBUNAGA: Owari daimyouja volt, embereinek puskát adott és miután legyőzte az első szomszédos daimyout, végighódítja a Toukaidou vonalát 1573-ban elűzi az utolsó Ashikaga shougunt, ezt követően áthelyezi a központját Azuchiba az ország nagy részét meghódította - 1582-ben egy hadvezére (AKETCHI MITSUHIDE) elárulta és seppukura kényszerítette a HONNOU-JI templomban támogatta a keresztényeket, mert ellensúlyozták a buddhizmust (ő maga nem tért meg), ő építtette az első keresztény templomot Kiotóban, megszűntette a vámszedő kapukat, támogatta a céhek kialakulását (felszámolta a monopóliumokat) TOYOTOMI HIDEYOSHI: alacsony rangú családból származott, de Oda Nobunaga egyik legfőbb hadvezérévé küzdötte fel magát BOSSZÚT ÁLLT Akechi Mitsuhidén, majd folytatta az országegyesítést: ekkor vette fel a Toyotomi Hideyoshi nevet az egész országot egyesítve 1586-ban DAIJOU DAIJIN címet kap a császártól 1598-ban földfelülvizsgálatot tart (TAIKOU KENCHI) a területek újraosztását a rizstermelés alapján határozták meg (jövedelem alapegysége a koku - kb. 180 liter rizs) megszünteti a társadalmi mobilitást, a parasztokat és városlakókat röghöz köti, elveszi a kardjukat (KATANAGARI) és szétválasztja a termelő és a katonáskodó réteget (HEINOU BUNRI), elüldözte a keresztényeket is 1592-ben és 1597-ben hadjáratokat indít Koreába, Kínába tartott, nehézkes volt az egész de a japánok csak akkor vonultak vissza, miután Hideyoshi meghalt nem szerzett shouguni címet, utódja, HIDEYORI elég későn született, 5 fő hadvezérét feleskette rá, a saját családjának a nagy részét meg kiírtotta, hogy ne legyen konkurencia 1598-ban halt meg, halála után pedig az öt hadvezér egyike, TOKUGAWA IEYASU ragadta magához a hatalmat: 1600- SEKIGAHARAI CSATA, megütközik a Toyotomi Hideyorit támogató hadvezérekkel és győz 1603- SEITAI SHOUGUN kinevezést kap, megalapítja a TOKUGAWA-SHOUGUNÁTUST Európa és Japán: 1543- portugál hajó sodródott Tanegashimára, 1587-ben pedig a spanyolokkal is megismerkedtek, később a hollandokkal is (ekkor a nyugatiak: "nanbanjin") ekkor került be japánba a puska, illetve széles kereskedelem vette kezdetét Japán értékes nemesfémeket exportált ki (arany, ezüst, réz) és többek közt selymet, cukrot, gyógyszert, gyapjút, üveget és dohányt importált 1549- Xavéri szent Ferenc is megérkezik - megjelent a kereszténység Japánban: a jezsuiták szerepe nagyra nő a hittérítés terén mindaddig, amíg Hideyoshi gátat nem szab tevékenykedésüknek 1582-1590-ben a keresztény hitre tért három kyūshūi daimjó (Ōtomo, Ōmura és Arima) - követet küld a római pápához (Hasekura Tsunenaga) 1590. június - a portugál jezsuita, Alexandro Valignano vizitátor hazakíséri a pápánál járt követet és magával hoz egy európai nyomdagépet is Japánba 1635 - 1639 között a bakufu öt alkalommal ad ki külkapcsolatokat korlátozó és tiltó rendeleteket és fokozatosan tökéletesíti az ország elszigetelődési politikáját 1638. szeptemberében végleg betiltják a kereszténységet 1639 - a bakufu betiltja a portugál hajók behajózását Japánba 1641 - a bakufu a holland kereskedelmi házat áthelyezteti Hiradoból Dejima mesterséges szigetre, az áthelyezés után az 1854-es országnyitásig ez lesz Japán egyetlen kapcsolata Európával

4. Heian-kor I.: császárság intézménye és az ókori japán állam aranykora, politikai, gazdasági és társadalmi szerkezete, a Fujiwarák kora, sekkan seiji, vallási irányzatok: - hogy épült fel a császárközpontú ókori japán állam, milyen központi hivatalokkal és vidéki adminisztrációval? - mi volt a sekkan politika, és kik folytatták? - hogyan alakult ki az udvari arisztokrácia? - mi jellemezte a császári udvar kultúráját? - milyen viszonyok alakultak ki vidéken a földekkel és a katonai hatalommal kapcsolatban? - hogyan és miért alakultak ki a shouenek? - mi volt a myouden, mi a jelentősége a myoushuk megjelenésének? - hogyan alakult ki a bushi réteg és hogyan szerveződött vazallusi viszonyrendszerbe?

Heian-kor: 794-1185 Heiankyout is Chang'an mintájára építik, hasonlít Narára, de itt már figyelembe veszik a kínai utasításokat a domborzat és folyók tekintetében is - hiba, a levegő beszorul a hegyek közé, nyáron túl meleg, télen túl hideg a korszak első felében még erősek a kínai hatások, megjelenik az ezoterikus buddhizmus (két fő iskolája a shingon és a tendai), de a császár idővel egyre kevésbé ismeri el felsőbbrendűként a kínai császárt, a Tang dinasztia veresége miatt amúgy is veszélyes az utazás -> a korszak közepén megszűnnek a követjárások (KENTOUSHI) és ajándékozások felértékelődik az önálló japán nemzeti kultúra és művészet, kialakul a kana írás, terjed az írásbeliség, sok vers, sok napló, rengeteg női író (Murasaki Shikibu, Sei Shounagon) felértékelődik az etikett és divat szerepe a RITSURYOU folyamatosan bomlik, a császár hatalma még mindig abszolút, a nemesség nem bírja abbahagyni a vetélkedést - minél közelebb akar kerülni a császári udvarhoz a legbefolyásosabb család a FUJIWARA - a lányaikat beházasítják a császári családba (többnejűség van: a császár feleségei/ágyasai saját otthonukban, sokszor a szüleik házában élnek = a leendő trónörökösök így a Fujiwara családban neelkednek) igyekeznek kiskorú trónörököst ültetni a trónra, akár lemondatva az előző császárt - helyettük a RÉGENS (SESSHOU) uralkodik (felnőtt császár mellett ő a FŐTANÁCSOS = KANPAKU) - ez az alapja a sekkan seijinek = régens-főtanácsos politika (kb 200 évig így irányítanak a Fujiwarák, kiemelkedik Fujiwara no Michinaga, ő kb 50 évig vezette az országot) vidéken egyre csökken az állami földekről befolyó adó - SHOUEN-FELÜLVIZSGÁLATOT tartanak, de nem lehet helyrehozni a ritsuryou szerinti állapotokhoz: egyre több az elhagyott állami föld, a földművesek a shouenekre áramlanak, végül elkezd kialakulni egy kisbirtoki rendszer -->úgy döntenek, hogy megszüntetik a földek újraosztását - innentől azé a föld, aki vállalja, hogy megműveli, rákerül a tulaj neve - MYOUDEN lesz = neves föld (a kisbirtokos a myoushu) vidéken kialakul egy ADÓZÓ KISBIRTOKOS RÉTEG , egyesek megerősödnek, mások elszegényednek központi hadseregre nincs pénz, a sorozás nem működik (nincs se népszámlálás, se földosztás), a földek védelmére ÖNSZERVEZŐ FEGYVERES ERŐ alakul ki: bushik - ők egyszerre földművesek és harcosok, a megélhetésüket a föld birtokosa biztosítja, így érdekük megvédeni őt, cserébe járandóságot és a megélhetésüket biztosító földet kapnak - spontán kialakul a hűbéri rendszer központi haderő nincs, a TARTOMÁNYURAK is használni kezdik a bushikat - beintegrálják az államszervezetbe, egyre nagyobb csoportokká szerveződnek, elkezdenek tisztségeket kapni (család és személynevük is van) a szamuráj/hűbéres neve KENIN (=a család embere), ő nem cserél gazdát, hű az urához, örökölhető de nem eladható (a gokenin, mint rang, csak később, a shougunátus korában) a hűbéresek között is kialakul egy rangsor, a legalacsonyabb rangú csatlós a soto

5. Heian II.: az ókori japán császári állam hanyatlása, új gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok kialakulása: - mi az insei politika? - hogyan szerveződtek meg a bushik vidéken? - mi jellemezte életformájukat, értékvilágukat? - hogyan jelent meg a bushi az országos politikában? - milyen események zárták a korszakot (Genpei-háborúk), kik a főbb személyek? - milyen újabb buddhista irányzatok alakultak? - hogyan alakult ki a japán „nemzeti kultúra" a korszakban?

Heian-kor: 794-1185 a korszak első felében még erősek a kínai hatások, de a császár idővel egyre kevésbé ismeri el felsőbbrendűként a kínai császárt, a Tang dinasztia veresége miatt amúgy is veszélyes az utazás, így a korszak közepén megszűnnek a követjárások (KENTOUSHI) és ajándékozások felértékelődik az önálló japán nemzeti kultúra és művészet, kialakul a kana írás, terjed az írásbeliség a korszak második felére a kifinomult udvari környezetben megjelennek a harcos szamurájok, ez pedig a csodálatos aranykor végét jelenti és bekövetkezik a „barbárság" időszaka (kolostorok és művészetek felégetése) megjelennek a HÁBORÚS TÖRTÉNETEK és énekek, más értékek lesznek a vonzók és divatosak: a HŐSIESSÉG és BÁTORSÁG felváltják az eddig uralkodó feminin világot, és a férfias értékek kerülnek a hősi énekek fő témáivá az udvari nemesség poligám volt, a szamuráj réteg MONOGÁMIÁBAN élt, innen ered az IE családmodell (a férfinak van nagyobb értéke, a feleség megy a férfihez, a lánygyermekek értéktelenebbek, csak szövetségkötésre jók) - rendkívül hierarchikus, alulról jövő családmodell, az apa a ház feje, alatta pedig hierarchikus rendben vannak a családtagok az ie rendszere a társadalom minden területére kiterjedt olyan értékek kerültek előtérbe, mint a LOJALITÁS, FELELŐSSÉG, egyenesség, vitézség, ÖNFELÁLDOZÁS és bátorság - ehhez társult a megfelelő vallási háttér, a ZEN buddhizmus hatalmi harcok: két vidéki család erősödik meg a kor végére: a TAIRA (Kansai, központibb hely) és a MINAMOTO (Kantou, északi határ - komoly harci tapasztalat) - szövetségi rendszerek jönnek létre Shirakawa császár rájön, hogy igazából nem igazán van hatalma (még földet se birtokolhat császárként) - lemond (lemondott császár = JOUKOU / DAIJOUTENNOU, kinevezheti az utódját, visszavonulhat a rezidenciájára - IN, kaphat földet és beleszólhat az udvari ügyekbe) - innentől ő irányít úgy, ahogy eddig a Fujiwarák tették - ez az INSEI RENDSZER még zavarosabbá válik az utódlás, egyszerre több joukou is érvényesíteni akarja az akaratát, a Fujiwara család is vissza akar kapaszkodni, mindez pedig hamarosan HÁBORÚHOZ vezet első véres konfliktus: HOUGEN lázadás (1156) - Go-Shirakawa császár uralkodik ekkor, a vita tárgya, hogy ki legyen az örököse, miután lemond, az ellentét közte és az egyik joukou, Sutoku közt bontakozott ki - mindkét oldalon voltak Fujiwara, Taira és Minamoto támogatók is a harcból Go-Shirakawáék jöttek ki győztesen, Sutoku száműzve lett, a túlélő veszteseket kivégezték, a két nagy család győztes oldalon harcoló részéből kiváltak a CSALÁDFŐK: TAIRA NO KIYOMORI és MINAMOTO NO YOSHITOMO - mindkét család jutalmat kapott, de a Tairák nagyobbat - ez újabb háborúhoz vezetett a kettő közt: 1159-1160 - HEIJI-háború - a Tairák győznek, kivégeznek minden Minamotot Yoshitomo 3 fiát leszámítva: YORITOMOT, YOSHITSUNÉT és Noriyorit, ők a HOUJOU családban nevelkednek ezután (Tairák hűbéresei) Taira no Kiyomori DAIJOU DAIJIN lesz (a császár után a második) - ez az első alkalom, hogy szamuráj kap ilyen kinevezést (ki is vált némi ellenérzést), a lányát hozzáadatja a trónörököshöz Minamoto no Yoritomo felnőve megszökteti és feleségül veszi a Houjou klán lányát (Masako), ezt követően ekkor először a klán gazdát vált és a Tairák helyett Yoritomo szolgálatába állnak 1180-1185 - GENPEI háború a TaAIRÁK és a HOUJOU klán közt, a DAN NO URA-i tengeri csatával ér véget, Yoritomo győz (szikláról leugrós öngyilkos Kiyomori felesége, lánya, Antoku, majdnem az anyja is) Minamoto no Yoritomo lesz a legnagyobb hűbérúr, 1192-ben SEITAI SHOUGUN lesz, ez ideiglenes cím lenne de ő nem akar lemondani róla - ezzel veszi kezdetét a Meiji-restaurációig kitartó shouguni hatalom

15. A háború utáni gazdasági fellendülés és a mai Japán: - hogyan fejlődött a japán gazdaság, és hogyan segítette ezt a kormányzat? - milyen külső és belső, gazdasági, világpolitikai és japán hagyományos és speciális tényezők segítették a japán gazdaság gyors fejlődését az 1950-60-as években? - hogyan alakult ez az 1973-as olajválság után? - hogyan alakult át a japán társadalom? - milyen problémákkal kellett szembenézni az 1960-as évek végére? - milyen változásokat okozott ez az 1970-es évektől? - hogy változott meg Japán nemzetközi helyzete? - mi az „ázsiai kapitalizmus"? - mi a soft power? - mi a Cool Japan kampány?

Heisei-kor: 1989-2019 Reiwa-kor (Naruhito): 2019. május 1. - a japán GAZDASÁG az 50-es és 60-as években FELÜLMÚLHATATLAN EREDMÉNYeket tudott felmutatni a megszállás utáni cél: egy MAGASAN FEJLETT GAZDASÁGGAL visszakerülhessenek a VEZETŐ HATALMAK KÖZÉ 1957 - új hosszútávú gazdasági tervet dolgoztak ki, a koreai háború pedig háborús konjunktúrához vezetett a nehézipar fellendülésével a PACIFISTA INTÉZKEDÉSEK miatt a GDP 1%-át fordíthatták katonai kiadásokra, így amíg a többi ország rengeteg pénzt ölt a hadászatba, Japán ezt másra tudta fordítani a világpiaci viszonyok ekkor még kedvezőek voltak a számukra, hiszen A NYERSANYAGOKHOZ ÉS ENERGIÁHOZ OLCSÓN jutottak hozzá, a KÉSZTERMÉKEKEKT viszont HASZONNAL TUDTÁK ELADNI jelentős NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS - biztosították a munkaerőt, ami ehhez a nagyfokú teljesítményhez elengedhetetlen volt a népesség 1945-ben 72 millió volt, 1989-re pedig 120 millióra nőtt prioritási rendszert alakítottak ki adókedvezményekkel, kedvező hitelekkel, exporttámogatással segítve, védővámokat hoztak a belső piac és a japán tulajdon védelmére, és nagy befolyása lett a nemzeti banknak a magánbankok felett is a SIKERESNEK ÍGÉRKEZŐ IPARÁGAKAT és vállalatokat TÁMOGATTÁK, a HANYATLÓBAN LÉVŐK MEGSZÜNTEK, ezért hatalmas mamutvállalatok jöttek létre a JÓLÉTI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉRE NEM FEKTETTEK HANGSÚLYT, nem volt ingyenes a felsőoktatás, nincs nyugdíjrendszer és egészségügy sem a munkaerő jól képzett és szorgalmas volt, a foglalkoztatási rendszer stabilitása pedig biztonságot nyújtott a családok számára is a SZAKSZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDŐK voltak, a harmónia és lojalitásért cserébe a vállalatoktól biztonságot, előmenetelt a fizetés növekedésével kaptak ez a rendszer hasonlított a hűbéri viszonyokhoz, alapját a hűsége (a vállalathoz) és stabilitás jelentette a munka vált az elsőszámú prioritássá (karōshi) bevezették a MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, így tömegtermelésben is KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ, és OLCSÓ áruval látták el a piacot az egész gazdaság nagyon rugalmas alapokon állt, gyorsan alkalmazkodott a piaci változásokhoz, sikeresen alakították át a szerkezetet és váltottak az új identitás alapja a MUNKAERKÖLCS és KÖTELESSÉGTUDAT, illetve a KOLLEKTÍV SZEMLÉLET vált 1960-ra kialakult egy új japán image, amely a kiváló minőségre asszociált - ezt olyan vállalatok eredményezték, mint pl. a Nikon, Canon, Sony, Panasonic, Hitachi, Honda, Kawasaki, Yamaha, Toyota, stb. az 1960-as években a gyártás a járművek, háztartási és szórakoztató elektronikai cikkek gyártására összpontosult (hűtő, mosógép, tv) a mezőgazdaság is sokat fejlődött, Japán önellátóvá lett rizs tekintetében társadalom: nagyon átalakult "baby-boom" nagy mértékű volt az országban a belső migráció URBANIZÁCIÓ - elkezdtek megszűnni a nagycsaládos életformák, és kialakultak a városi lakótelepek kislakásos és kiscsaládos életformái növekvő jövedelmek = növekvő életszínvonal hatalmas szerepet játszott az oktatás, a népesség 90%-a már érettségivel rendelkezett, illetve a médiának is nagy szerep jutott az egészségügyi helyzet és táplálkozás is javuló tendenciát mutatott, a gyerekek erősebbek és magasabbak lettek a táplálkozás amerikai hatásra nagyban megváltozott, nagyobb számban fogyasztottak kenyeret, tejterméket és több húst az új stílusú divat, film és zene mellett a belső japánosság megmarad az 1946-os olimpián vált nyilvánvalóvá a világ számára, hogy Japánnal mint gazdasági nagyhatalommal kell számolni környezetszennyezés: az egész országra kiterjedő probléma volt, a szabad vízfelület 100%-a szennyezetté vált 1970-re, a tengerpartokon PCB, higany okozott szennyezést, a folyókban és tavakban pedig alkáli fémek a tengerparti halászat ellehetetlenedett, a halak kipusztultak a mérgező anyagok kimutathatók voltak a halakban és a rizsben is, ezért a halfogyasztás visszaesett, a sertés és marhahús fogyasztása pedig emelkedett a városokban a levegőszennyezés is rendkívül súlyos volt, ez szem, bőr, légzőszervi betegségek, asztma, idült hörghurut megbetegedésekhez vezetett

11. Meiji-kor II.: 1890-1912: külpolitika, kapcsolat nyugattal és ázsiával, militarizálódó Japán, Meiji-kor eszmeáramlatai, ideológia, vallás, oktatás, kultúra: - hogyan tagolódott be Japán a nemzetközi rendszerbe, milyen kapcsolatokat épített ki a Nyugat és Ázsia államaival? - milyen nemzetközi konfliktusokkal (háborúk) nézett szembe, milyen célokkal, milyen sikerekkel? - mit jelentett a „nyugatosítás" a korszak első felében? - hogyan „tanult" Japán a Nyugattól, mit jelentett ez? - hogyan fogalmazták meg Japán állami ideológiáját, nemzeti identitását? - milyen szerepet játszott a japán hagyomány és vallás az új államban? - milyen hivatalos dokumentumokban lett ez kinyilatkoztatva?

Japán már a kifejlett, modern állam jellemzőivel rendelkezik: iparosítás, urbanizáció, fejlődő gazdaság, kapitalizmus modern nyugati típusú állammá válik, ami a politikai rendszert, oktatási rendszert, közvéleményt, sajtót és pártpolitizálást illeti (kormánypárt és két ellenzéki párt működése) ez az időszak a HADSEREGFEJLESZTÉS, KÜLPOLITIKAI SIKEREK, az egyenlőtlen szerződések megszűnésének ideje, Japán a fejlett Nyugattal kerül egy szintre 1975 - megállapodnak Oroszországgal az északi területekről: integrálják HOKKAIDOUT és a KURIL SZIGETEKET, és délen a RYUUKYUU szigeteket is (kína nem tud ellenkezni) 1894 - Angliával tárgyalják újra elsőként az egyenlőtlen szerződéseket, ez 1899-ben lép majd életbe Anglia szövetségest lát Japánban Oroszországgal szemben 1902 - ANGOL-JAPÁN SZÖVETSÉG: ha valaki megtámadná Japánt, Anglia segít, de a hódításokban semleges marad nemzetbiztonságra hivatkozva érdekszférákat akar Japán kialakítani Ázsiában, első lépésként Koreát akarja elfoglalni - ott épp polgárháború dúl, Kína és Japán megbeszélik, hogy nem avatkoznak bele, de a Koreaiak behívják Kínát -- Japán szerződésszegésre hivatkozva bevonul Koreába az új, modernizált hadseregével: ELSŐ KÍNAI-JAPÁN HÁBORÚ (1894-95), a SHIMONOSEKI BÉKE zárja japán győzelemmel Korea függetlenedik Kínától, Japán megszerzi Taiwant és hatalmas kártérítést követel Kínától: Liaotung-félszigetet elveszik, a PORT ARTHUR KIKÖTŐT is akarják de nyugati nyomásra ezt nem lehet (az OROSZOK ide akarnak vasútvonalat északról) - ez vezet az OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ hoz (1904-05), Oroszországnak nagyobb volt a hadereje de nem tudta elég hirtelen mozgósítani, így itt is a japánok nyertek: megkapták a fennhatóságot Port Arthur fölött + a SZAHALIN FSZ. DÉLI FELÉT ezzel Japán bekerül a NAGYHATALMAK KÖZÉ társadalmi változások: bizonyos rétegek eltűntek (szamurájok), újak jöttek létre: az IPAROSÍTÁSSAL megjelent a MUNKÁSRÉTEG, a KAPITALIZMUSSAL a TŐKÉS RÉTEG kialakult a városi kispolgári és alsó rétegek, a parasztság és értelmiség továbbra is fennmaradt a századfordulóra a népesség 46 milliósra nőtt, a városokat megtöltötték az ipari munkások és az értelmiség a nyugati kultúra, filozófiai és irodalmi irányzatok egyszerre áramlanak be, de nem sodorja el a japán kultúrát (kor mottója: FUKOKU KYOUHEI) iparosítás, urbanizáció, megjelenik a tőkés vállalkozó, elkülönül a gazdasági elit és a munkásréteg villamos, távírópóznák, gyárak, munkásszállók, yugati szórakozás: bicikli, mozi, sör, olcsó nyugati ruhák KETTŐSSÉG az ÁLLAMI IDEOLÓGIA TERÉN : az 1890-es évektől megfigyelhető egy általános VISSZATÉRÉS A GYÖKEREKHEZ az állami ideológia is a SHINTOUN alapszik, kialakul a japán NACIONALIZMUS és MILITARIZMUS, de az ország felépítését továbbra is a KONFUCIANIZMUS, az IE RENDSZER hierarchikus módja határozza meg császárközpontú rendszer a shintou ketté válik: az ÁLLAMI SHINTOU IDEOLÓGIAKÉNT működik, a császárság helyreállítását volt hivatott elérni a mitológiai háttér alapján: megszabott rituálék és templomok tartoztak ide ezen kívül VALLÁSKÉNT működött az ún. SZEKTA SHINTOU, amelyhez 13 ISKOLA tartozott, és nem élveztek állami támogatást és az állami shintō által végzett rituálékat sem végezhették, szabadon építhettek templomokat és saját rituáléikat, ünnepeiket végezték 1912 - Meiji meghal, új korszak kezdődik győztes oldalon vannak az első vh-ban is

6. Átmenet és középkor: Kamakura-kor: a bushik felemelkedése, hatalmuk kiépítése, a shougunátus intézményei, újabb buddhista irányzatok: - mi a shougunátus? - mi a bakufu? - hogyan épült fel a bushi hatalom a központban és vidéken, milyen hivatalokkal és hivatalnokokkal? - mi jellemezte a bushi életformáját és kultúráját? - milyen új vallási irányzatok jelentek meg? - milyen fontos eseményei és személyiségei voltak a korszaknak? - mi okozta és hogyan a kamakurai hatalom bukását?

Kamakura-kor: 1185-1333 a hivatalos császári főváros még mindig Heian, ekkorra már Kiotónak hívják, de a SHOUGUNI KÖZPONT Kamakurában alakul ki (Tokio közelében) 1192 - Yoritomo seiitai shougun - az ezután Kamakurában létrehozott bushi hatalmi intézményrendszert nevezik KAMAKURA-BAKUFUNAK, kamakurai shougunátusnak. 1232-ben a 3. Houjou régens vezetésével új törvénykönyvet írni: GOSEIBAI SHIKIMOKU - a polgári- és böntetőjogon kívül tartalmazza z új hivatalokat, tisztségeket és azok legfontosabb jogköreit új közigazgatási rendszer - élén a shougun áll, alatta helyezkedik el a két legfontosabb tisztség: a SHIKKEN (helytartó, régens) és a RENSHO („együtt aláíró", a régens helyettese) kettéágazott a közigazgatás: a központban négy hivatalt hoztak létre: Samurai-dokoro (szamuráj hivatal), Mandokoro (politikai ügyek hivatala), Monchuujo (kivizsgáló hivatal) és a Hyoujoushuu (tanácskozó testület) jellemző még a GOKENIN rendszer (családi emberek tisztségbe helyezése, a shougun leghűségesebb vazallusa), a hűbéri viszonyok (hűbérúr és vazallus) és feudalizmus kialakulása a 15.századra a földbirtokot szerző SHUGOBÓL (addig vidéki helytartó) lesz a DAIMYOU új irányzatok: RINZAI ZEN buddhista iskola, SOUTOU ZEN iskola (a zen buddhizmus a szamurájok elit irányzatává válik, és újra behozza a klasszikus kínai műveltséget) jellemző még erre a korra a shintou és a buddhizmus keveredése is a 12.században elkezd kiépülni a mongol TEMÜDZSIN (a későbbi Dzsingisz kán birodalma) - Korea elfoglalása után Japán felé veszik az irányt - küldtek követeket, hogy Japán megadja magát, de lefejezték őket 1274 október - az első sereg 900 hajón, elfoglalták Tsushima szigetét, kikötöttek Kyuushuu északi részén, de aztán megérkezett éjjel a tájfun második támadás: 1281 május - 4000 hajó, a japánok késleltették a mongol partraszállást és végül megint elkapta őket a tájfun - az időjárás kétszer is megmentette a japánokat - Kamikaze, isteni segítségnek vélték ezek a harcok bár győztesek voltak, a hatalom tekintélyének csökkenéséhez vezettek, mert nem volt hadizsákmány ellenben sok pénzbe került (nem tudták kompenzálni a költségeket) - nem tudták kifizetni a harcosokat, a bushik nagy része elszegényedett 1318 - GO DAIGO császár bakufu ellenes mozgalmat indít, de száműzik szövetségese, NITTA YHOSHIHADA 1333-ban hadsereggel elfoglalja Kamakurát, Go Daigo pedig ASHIKAGA TAKAUJIT küldi a shougun ellen, a kettő szövetkezik és Kiotóba bevonulva együtt MEGDÖNTIK a Kamakura shougunátust

14. A háború utáni amerikai megszállás: - mi jellemezte az amerikai megszállást - az amerikaiak és a japánok részéről? - melyek voltak a főbb gazdasági, politikai, társadalmi reformok? - mi jellemzi az ekkor megalkotott mai japán alkotmányt? - milyen külső (világpolitika, világgazdaság, amerikai hozzáállás) és belső (emberi erőforrások, szellemiség) tényezők segítették a japán talpra állást? - hogyan tagolódott be Japán a háború utáni világrendszerbe? - milyen politikai színtér alakult a háború utáni Japánban? - milyen politikai küzdelmek folytak a megszállás alatt?

Shouwa korszak második fele: 1945- 1989 a háború után Japán romokban: 2 millió elesett, a városok 40% szétrombolva, a városi lakosság a felére csökkent, a nemzeti vagyon 26%-át elvesztette az ország, az ipar leállt, a mezőgazdasági termelés is visszaesett, éhínség is volt sok helyen - komoly veszteségek 1945-52 - amerikai megszállás: nem tovább rombolni, hanem ÁTALAKÍTANI AKARTÁK Japánt egy DEMOKRATIKUS, BÉKÉS ÁLLAMMÁ, beilleszteni a nemzeti közösségbe 1974. május 3-án lép életbe az amerikai Douglas MacArthur által írt ALKOTMÁNY, ennek a 9. cikkelyében Japán lemond a háborúzásról - JIEITAI (önvédelmi haderő) 3D program: DEMOKRATIZÁLÁS -új alkotmány, választójog nőknek is, önkormányzatiság, pártok, nemesség eltörlése DEMILITARIZÁLÁS - a háborús bűnösök pere, néhány kivégzés (7), a hadsereg feloszlatása, leszerelése, hadiüzemek bezárása, militarista törvények törlése, politikai foglyok szabadon bocsátása, tisztogatás az állami szolgálatban DECENTRALIZÁLÁS - elkezdődött egyfajta önkormányzati rendszer kiépítése, a zaibatsukat feloszlatták, ezáltal a decentralizáció a gazdasági szférára is kiterjedt, a rendőrségi és oktatási rendszerre is kiterjedt a változás, új tantervet vezettek be és új tankönyveket használtak, földreform, azé a föld, aki megműveli (kisbirtok), próbálták a munkásság és parasztok körében a politikai öntudatra való ébredést szorgalmazni, nőtt a baloldali pártok befolyása 1947 elején betiltották a tervezett általános sztrájkot 1948-ig a megszállás egyértelműen pozitív volt, a reformok működtek Japán véleménye az volt, hogy az új alkotmánnyal befejeződött a reformfolyamat, világosak az irányok, INNENTŐL KEZDVE már FELESLEGES A MEGSZÁLLÁS , ezért NÖVEKEDETT a megszállás és az amerikaiak elleni SZEMBENÁLLÁS idő közben kialakult a HIDEGHÁBORÚ, Kína kommunista lett és Koreában is háború volt (1950-53) nagyon ROSSZ HELYZETBEN volt az ország GAZDASÁGILAG, ez eleinte egyáltalán nem zavarta az USA-t, de aztán 1948 folyamán a világpolitikai helyzet változása felértékelte Japán szerepét a számára, és fontossá vált az ország stabilitása és ereje - program lett Japán gazdasági helyreállítása is a háború utáni jóvátétel értékét is többször felülvizsgálták és folyamatosan csökkentették, PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓS POLITIKÁT FOLYTATTAK, stabilizálták a dollár-yen árfolyamát, korlátozták a szakszervezeti aktivitást, konkrét segélyeket osztottak, hiteleket nyújtottak, megnyitották az amerikai piacot a japán áruk előtt végül a KOREAI HÁBORÚ MUNKÁVAL LÁTTA EL A NEHÉZPIACOT, ez BEINDÍTOTTA A GAZDASÁGOT 1951. szeptember 8-án 48 állam BÉKESZERZŐDÉST kötött Japánnal SAN FRANCISCÓBAN (a szovjetek és kína ezt alá se írta, nem tudtak megegyezni, usa egyedül dolgozta ki) ((najó kína aláírta 1978-ban)) a szerződés 1952-ben LÉPETT ÉLETBE, ekkor ért véget az amcsi megszállás - azonban JAPÁN HADSEREG HÍJÁN VÉDTELEN volt, és rászorult az USA védelmére, így egy KÉTOLDALÚ BIZTONSÁGI SZERZŐDÉST kötöttek, amelynek értelmében maradtak AMERIKAI TÁMASZPONTOK Japán területén (1972-ig Okinawa amcsi kézen van) a FEJLŐDÉS üteme nagyon gyors volt, és bár sikeresnek mondható, megvolt az ÁRA: KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, higany- és kadmium-mérgezés, infrastruktúra nélküli lakóparkok (mint Peking manapság) 1964 - Tokio - olimpia a megszállás utáni években a POLITIKAI ÉLET újjáéled: a régi Minseitō pártból Shidehara vezetésével megalakul a Progresszív Párt Yoshida vezetésével a régi Seiyūkai pártból létrejön a Liberális Párt meglakul a Szocialista párt és a Kommunista Párt is 1946. április 10-én a háború után ELŐSZÖR TARTANAK ÁLTALÁNOS PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT - a LIBERÁLIS PÁRT relatív többséggel alakított kormányt, fő feladata a megszálló hatóságokkal való kapcsolattartás lett, élén YOSHIDA SHIGERU volt a miniszterelnök 1955-ben a liberális és demokrata párt egyesült, így született meg a Liberális Demokrata Párt (LDP)

13. Shouwa-kor I.: 1926-1945: bel- és külpolitika, gazdaság, ideológia, a 2. vh. és japán: - milyen következményei lettek a gazdasági világválságnak Japánban? - milyen szélsőséges irányzatok jelentek meg, milyen eszmeiséggel? - hogyan képzelték el a gazdasági és politikai problémák megoldását? - milyen titkos társaságok jöttek létre, mi volt a bázisuk, ideológiájuk, jelszavuk, tevékenységük (merényletek)? - hogyan tudta a hadsereg egyeduralmát kiépíteni, milyen politikai eszközök (Meiji alkotmány, császár mindenek felett, hadsereg felett senki) és konkrét akciók (merényletek, területi terjeszkedés Kínában) tették ezt lehetővé? - mi volt az állami ideológia? - hogyan került Japán a német szövetségi rendszerbe? - mik a kínai háború főbb eseményei, jellemzői? - hogy alakult ki a német-japán szövetség? - mi volt az oka a japán-amerikai konfliktusnak? - hogyan terjeszkedett Japán Ázsiában, milyen területeket hódított meg? - mi vezetett az USA megtámadásához? - hogyan zajlott a csendes-óceáni háború, milyen nagy csatákkal, milyen irányokban haladt előre az amerikai offenzíva? - milyen volt a japán harcmodor? - mi vezetett az atombomba bevetéséhez?

Shouwa-kor: 1926-1989 1926 - Taishou halála után fia, Hirohito (Shouwa) követi a trónon a NYUGATIAS szellem és TRENDEK - FELSZÍNES volt - VIDÉKEN egyáltalán NEM ÉRVÉNYESÜLT, erősödött a japán NEMZETI ÖNTUDAT és a SHINTŌ szerepe - szándékosan támogatták is, hogy ellensúlyozza a túlzott nyugatiasodást + a shinto ideologizálta a császár hatalmát még ha nem i ő, hanem a genrou uralkodott valójában 1929 - GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG - Japánban már ezt megelőzően is hanyatlott a gazdasági helyzet, a bankok lassan csődbe mennek, a zaibatsuk pedig egyre erősödnek, végül összeomlik a gazdaság a népesség növekedett, a tengerentúli piacok azonban elvesztek, mert a japán export ellen magas vámtarifákat hoztak mindez SÚLYOS KÁROKAT OKOZOTT az országban, Japán teljesen KIÁBRÁNDULT a NYUGATBÓL, ez csupán gazdasági, de társadalmi válság is egyben a LIBERALIZMUS ESZMÉJE IS VÁLSÁGBA kerül VILÁGSZERTE KILÁBALÁSI KÍSÉRLETEKkel próbálkoznak: állami rendeződés, állami beruházások valósulnak meg pl. útépítések formájában, közmunkaprogramokat létesítenek a munkanélküliség csökkentésére, egyes helyeken az életteret szerették volna tágítani piacszerzéshez szükséges területi terjeszkedéssel, vagy a bankokat felügyelet alá vonták 1927-30 között jellemző volt a SZÉLSŐSÉGES POLITIKAI és GAZDASÁGI IDEÁK KIALAKULÁSA és elterjedése, elsősorban a hadsereg fiatal tisztjei körében - egy válság után mindig nagyobb fokú esély van a radikalizálódásra kialakul egyfajta ÁLLAMSZOCIALIZMUS KATONAI DIKTATÚRÁVAL, ahogyan a hadsereg puccsal és külső hódításokkal átveszi a hatalmat titkos társaságok alakulnak puccsok szervezésére, egy IMPERIALISTA, de ÁLLAMKAPITALISTA állam jön létre Japán kiábrándult a parlamentáris politikájából is politikai merényletek történnek (SHISHIK) 1929 - megalakul a Hamaguchi-kabinet 1930 - megtörténik a Londoni haditengerészeti leszerelési konferencia, újra felosztják az arányokat a nagyhatalmak egymás között (10:10:7) - Japán ezzel még mindig csalódott, Hamaguchi miniszterelnököt megölik 1931-től az USA semmilyen japán hódítást nem ismer el 1931-től a „SÖTÉT VÖLGY" kifejezéssel illetik a japán BELPOLITIKÁT, amely a SZÉLSŐSÉGES NACIONALIZMUS KIALAKULÁSA okán kapta ezt az elnevezést ezen évek alatt sorra következtek be a radikális fiatal katonatisztek politikai merényletei (a Shōwa restauráció nevében), KIÉPÜL a KATONAI DIKTATÚRA és külső katonai hódítások történnek 1931. szeptember 18 - Mandzsúriai incidens - a japán hadsereg elfoglalja Mukdent (az ország érdekében, a császár nevében) 1931. decemberben megalakul INUKAI KABINETJE, amely az utolsó pártkabinet a háború előtt - szintén NACIONALISTA, de A POLITIKAI HATALMAT NEM AKARTA A HADSEREG KEZÉBE adni - - - Inukait 1932-ben MEGÖLIK a hadsereg megszerzi a kormányzást és betölti a miniszteri posztokat - ez volt a MÁJUSI INCIDENS, és INNENTŐL kezdve már A HADSEREG IRÁNYÍT 1932-ben egész MANDZSÚRIA Japáné, sőt Sanghajnál is harcok folynak a kínai és japán csapatok között 1932 - kikiáltják MANJUUKOU-t szuverén államként Mandzsúria területén, CSÁSZÁRT HELYEZNEK AZ ÉLÉRE (Mandzsu dinasztia) - BÁBÁLLAM a HADSEREGEN BELÜL is MEGOSZTOTTSÁG volt: két frakció: KOUDOUHA (Császári út frakció) és TOUSEIHA (Ellenőrző frakció) harcoltak egymással a vezető pozíció megszerzéséért a céljuk közös volt (megvalósulhasson az országon belül katonai diktatúra, helyre álljon a nemzeti egység, mindez külső területszerzéssel, katonai hódítással, erős nacionalizmussal és autoriter politikai rendszerrel) DE a célok elérésének módjában különbözött egymástól: a TOUSEIHA egy MÉRSÉKELTEBB irányvonalat követett, bár a császári hatalmat vette alapul, de ELFOGADTA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A ZAIBATSUKKAL a KOUDOUHA viszont RADIKÁLISABB volt, a Shōwa restauráció hirdetőjeként szélsőséges császárhűség jellemezte, szerintük mindenki a császár alattvalója, annak hatalmát pedig elveszik a pártpolitikusok és a tőkések 1934 - katonai összeesküvés 1936 - Kōdōha puccskísérletével kirobban még egy összetűzés, a TOUSEIHA LEVERI A LÁZADÁST - ezzel a Tōseiha lesz a vezető erő az országban 1936 - NÉMETORSZÁGGAL ANTIKOMINTERN-paktum (a kommunizmus és a Szovjetúnió ellen) 1937- UTOLSÓ VÁLASZTÁSOK, de a miniszterelnöknek Konoe herceget nevezik ki, és A KORMÁNYBA EGYETLEN PÁRTPOLITIKUS SEM KERÜL, létrehozzák a kormányzati tervhivatalt a pénzügyek koordinálásra a katonai szükségletek miatt, majd létrehozzák a Birodalmi Főhadiszállást (ezek után itt hozzák a fontos döntéseket) még mindig ugyanebben az évben történt a Nankingi mészárlás is (Kína) 1940 - NÉMET-OLASZ-JAPÁN HÁROMHATALMI egyezmény 1941- olajembargót hirdetnek Japán ellen, MEGNEMTÁMADÁSI szerződést kötnek a SZOVJETÚNIÓVAL rengeteg területet szereznek a háborúban (1942-ben éri el legnagyobb kiderjedését) 1941. december 7. megtámadták PEARL HARBORT, az USA megfordítja a háború addigi kimenetelét 1945. május 8-án Németország kapitulál - Japán is gyakorlatilag elvesztette már a háborút, megpróbál tárgyalni, persze sikertelenül 1945. augusztus 6 - Hiroshima 1945. augusztis 9. - Nagasaki augusztus 10. - Japán megadja magát augusztus 15. - a császár dekrétumot olvas fel a rádióban a háború befejezéséről, arra szólítja fel az országot, hogy mindenki tegye le a fegyvert szeptember 2. - véget ér a háború, aláírják a feltétel nélküli megadást

12. Taishou-kor: Az első v.h., a liberális 2-as évek, gazdaság, társadalom, bel- és külpolitika: - hogyan szerepelt Japán az első világháborúban, katonailag, gazdaságilag? - milyen gazdasági problémák jelentkeztek az első világháború után, milyen következményekkel? - hogyan alakult a belpolitika, hogyan oszlott meg a hatalom a különböző érdekcsoportok között a genro kihalása után? - milyen jelentős pártok és politikusok voltak? - mi jellemezte a korszak külpolitikáját, Japán viszonyát a nyugattal és Ázsiával, milyen nemzetközi szerződésekkel, területi kérdésekkel? - hogyan reagált a közvélemény a 20-as évek külpolitikai kudarcaira, gazdasági problémáira és politikai harcaira? - milyen szélsőséges irányzatok jelentek meg? - mi jellemezte a 20-as évek japán városi kultúráját? - mi jellemezte a vidék életét?

Taishou-kor: 1912-1926 Meiji halála után a genrou és a politikai elit nagy része is kiöregszik, az új politikai elit gyakorlatlan, az új császár, Taishou pedig alkalmatlan az uralkodásra = politikai válság, a császár hatalma meggyengül, kiderül, hogy semmi sem szab határt a katonaságnak, hogy saját belátásuk szerint cselekedjenek lemondatják a hadügyminisztert (próbálják az alkotmányban korrigálni, hogy nélküle nem léphet a hadsereg), azt csinálnak, amit akarnak a Taishou demokráciában MÉG JELEN VAN AZ EGYENSÚLY, de kezd erősödni a katonaság és lassanként átveszik a hatalmat 1912-13-ban bekövetkezett a TAISHOU POLITIKAI VÁLSÁG: Katsura Tarō harmadik kabinetje saját pártot alapított, ez lesz 1927-től majd a MINSEITO 1920-tól már régenskedik apja mellett Hirohito (19 éves volt kb) 1.vh.: 1914. augusztus 23-án JAPÁN hadat üzen NÉMETORSZÁGNAK - belép az I. világháborúba az ANTANT hatalmak oldalán, valamint elfoglalja Németország Ázsiai birtokait a háborút igyekeztek GAZDASÁGILAG jól KIHASZNÁLNI, a kereskedelmi mérleg nyereséges lett - háborús konjunktúra, az ázsiai piacok megszerzése is sikeres volt, ezt óriási gazdasági haszon követte, Japán adósból hitelező lett a gyáripar megduplázódott (a munkásság létszáma is, főleg a férfi munkaerő növekedett) már nem csak selymet exportáltak, hanem más késztermékeket is 1915-ben Japán 21 követeléssel állt elő Kína felé - ez részben sikeresnek minősült, a német birtokok japán kézbe kerülnek, de emiatt megszületik egyfajta japánellenesség Kínában + az USA elítéli ezt, végül ez nagy fordulópontot jelent a Japán-USA viszonyban 1917-ben KÍNA is belépett a háborúba szintén az ANTANT oldalán, szóval SZÖVETSÉGESEK voltak Japánnal hiába nagyhatalom Japán, a nyugat (főleg Amerika) nem tekint rá teljesen egyenrangú partnerként: az 1919-20-as versailles-i békéből kimaradt a FAJI DISZKRIMINÁCIÓ KÉRDÉSE (1919. április 30), de ugyanakkor elismerik a japán követelést a Santung tartományban lévő német érdekeltséggel szemben az 1920-as WASHINGTONI HADI KONFERENCIÁN az amcsi-angol-japán CSENDES-ÓCEÁNI FLOTTÁK KVÓTÁJÁT 5-5-3 arányban hozták meg (1930-as LONDONI hadi konferencián 10-10-7, ez se jobb) az USA EGYRE INKÁBB RIVÁLIST LÁT JAPÁNBAN: bevándorlás-ellenes törvényt is hoz ellenük a japán GAZDASÁG még a VILÁGVÁLSÁG ELŐTT HANYATLÁSBA KEZD a HÁBORÚ UTÁN : a háború vége megszünteti a konjunktúrát, GAZDASÁGI VISSZAESÉS veszi kezdetét, rizslázadások törnek ki országszerte (180 városban 3 héten át) 1920 - gazdasági visszaesés után bekövetkezik a VÁLSÁG 1923 - NAGY KANTOUI FÖLDRENGÉS: 100 ezer halott, egész Tokió elpusztul 1924-25 - újjáépítési fellendülés, de ez csak ideiglenes és részleges KETTŐS GAZDASÁG jellemző az országra: magas termelékenységű modern iparágak fejlődése (ZAIBATSUK) és alacsony termelékenységű HAGYOMÁNYOS KÉZMŰIPAR állnak egymással szemben, a kettő közötti réteg szinte teljesen eltűnt, és a KETTŐ KÖZÖTTI ŰR is csak egyre nagyobb lett a gazdaság legnagyobb problémája a KÜLKERESKEDELEMTŐL való FÜGGÉS (nyersanyagok, külföldi piacok), illetve a növekvő népességét nem tudja eltartani, még rizsből is behozatalra szorul az ország kultúra: a nagyvárosokban megjelenik a modern, nyugati tömegkultúra a legmodernebb elemek: izmusok, ÚJ DIVAT (rövid haj és szoknya nőknek!), JAZZ , táncos szórakozóhelyek, lokálok, revük, BÁROK, MOZIK, RÁDIÓ L, újságok és magazinok, modern fiatalok (mobo és moga), erotika (ero-guro-nanszenszu), szabadidős tevékenységek: SPORT (TENISZ, úszás, BASEBALL), kirándulás, KONCERTEK, színház DE mindez nagyon KESKENY BÁZISON élt meg, csak a FELSŐ és KÖZÉPOSZTÁLY TAGJAI éltek így a nagyvárosokban, a népesség többsége vidéken, falusi közösségekben él változatlanul, a társadalom pedig továbbra is a hierarchikus viszonyrendszerben maradt az ie rendszerrel és a shintóval, mint államvallással

10. Meiji-kor I.: 1868-1890 - a Meiji-restauráció, a modern államiság kialakulása Japánban, reformfolyamat, gazdasági fejlődés, belpolitika: - hogyan zajlott Japán „megnyitása", mik voltak az egyenlőtlen szerződések, kikkel kötötték? - mi vezetett a Tokugawa-rendszer bukásához és az új hatalom megalakulásához? - milyen alapon és ideológiával jött létre az új hatalom? - hogyan határozta meg magát és határait az új Japán? - kik voltak az első reformok? - kik voltak az átalakítás vezetői? - hogyan alakult a gazdaság fejlődése? - hogyan alakították át a politikai szerkezetet? - hogyan alakult át a társadalom? - miért, milyen belső és külső okok miatt sikerülhetett a modernizáció?

bakumatsu: 1853-1868 A modernizáció alapját az ország saját belső fejlődése tette lehetővé: rangaku, shinokosho, 30 milliós lakosság, agrárország, sankinkōtai, rizs alapú piac, kapitalizmus jelei (osakai rizspiac), fejlett úthálózat, posta futárok, rétegződés, protoindusztrializáció, tozamák megerősödése a periférián, éhinséglázadások, neokonfucianizmus (hasonló hatással volt, mint a protestáns etika az európai kapitalizmus kialakulásában), általános oktatás, stb a 18. század vége felé kívülről is egyre nagyobb volt a nyomás a nyitás felé 1853 - Matthew C. Perry - kaikoku a sakoku 2 évszázada alatt nyugaton ipari forradalom, felvilágosodás, jogrendszerek változása, törvénykönyvek - sok minden történt, amúgy is felfedezik és gyarmatosítják az egész bolygót és a bálnavadász hajók se tudnak kikötni Japánban ekkor a bakufu már tisztában volt a nyugati fejlettséggel (hollandok), tudták, hogy kénytelenek megnyitni az országot a népesség nagy része és a császári udvar is ellenezte a nyitást, de a bakufu úgy érezte, nincs választásuk, mint engedni az amerikaiaknak 1854 - Kanagawai szerződés: megnyitották Shimoda és Hakodate kikötőjét, ezt követően pedig a bakufu sorra kötötte a nyugati országokkal az egyenlőtlen szerződéseket (12), egyetlen kikötés: ópiumot nem lehetett Japánba vinni a tozama daimyouk összefogtak, céljuk a császár hatalmának visszaállítása (SONNOU-JOUI - "tisztelet a császárnak, ki az idegenekkel") mivel a Kamakura shougunátus eredeti célja az volt, hogy megvédje az országot a külső hatalmaktól, erre most kinyitotta az országot, a bakufu beszüntette saját magát - a shougun önként lemondott 1868 - Meiji restauráció mivel technikailag és gazdaságilag is le vannak maradva a nyugattól, a céljuk minél hamarabb felzárkózni és újratárgyalni az egyenlőtlen szerződéseket a hatalom újra a császáré, de nem korlátlan - a tozama daimyouk segítségével uralkodik a hivatalos fővárost Edoba költöztetik és átnevezik Tokióvá, a bakufu minden földje állami tulajdonba kerül 1871 - hanok helyett prefektúrák, a daimyouk elvesztett földjükért cserébe kárpótlást kapnak, eltörlik a társadalmi korlátokat, megszüntetik a kiváltságokat és a kardviselési jogot, törvény előtti egyenlőséget hirdetnek, bevezetik a yent, állami kézbe kerül az oktatás (6+6 éves közoktatás) 1873-tól általános katonai sorozás van nyugati egyenruhával és fegyverekkel (a tisztek a korábbi szamurájok körül kerülnek ki) bevezetik az egységes földadót (a föld azé, aki adózik utána - ez egy kisparaszti réteg kialakulásához vezet, aki eladósodik, az eladja a földet de lehet rajta továbbra is bérmunkás - hamarosan a földek 50%-a kb bérleti rendszerben működik) 1876- egy utolsó végkielégítéssel megszüntetik a szamurájok járandóságait - továbbra is lehetnek hivatalnokok, tanárok, akár vállalkozást is nyithatnak, de sokan elszegényednek - 1877 - SATSUMA LÁZADÁS - az új, sorozott hadsereggel verik le, ez után kicsit visszafogják a nyugatosodás tempóját mindent átvesznek és japanizálnak: angol flotta, német hadsereg és orvoslás, francia jog és közigazgatás, amcsi bank és üzleti modell átveszik a távírórendszert, kikötőket és vasutakat építenek a reformok sokba kerülnek - 1870-es években komoly válság 1881 - Matsutaka Masayoshi (pénzügyminiszter) privatizálja az állami beruházásokat, a japán gazdaság nagy része magánkézbe kerül, így létrejön egy stabil, nyugatosított gazdasági rendszer Kína megszűnik minta lenni, az új minta nyugat az egyenlőtlen szerződések revíziójának utolsó feltétele egy nyugati jogi és parlamentális rendszer kiépítése: létrehoznak egy 2 kamarás orsz.gy-t (minta: OMM, Poroszország, Anglia), 1889-ben kihirdetik az alkotmányt 1890-ben megtartják az első választásokat: a szavazati jog cenzushoz kötött, kb az ország 2%-a szavazhat az orsz.gy. tagjai a nemességből kerülnek ki: a volt udvari arisztokráciát és daimyoukat hívják meg a parlamentbe az alkotmány szerint a császár hatalma szent és sérthetetlen, isteni eredetű, az államforma innentől alkotmányos monarchia, a valódi hatalom a miniszterelnök kezében van: első miniszterelnök: Itou Hirobumi az egyenlőtlen szerződéseket újratárgyalják (elsőként Angliával) a nyugati kultúra, filozófiai és irodalmi irányzatok egyszerre áramlanak be, de nem sodorja el a japán kultúrát (kor mottója: FUKOKU KYOUHEI - "gazdag ország, erős hadsereg") alig 50 év alatt megkétszereződik a népesség száma, (1920: 60 millió) iparosítás, urbanizáció, megjelenik a tőkés vállalkozó, elkülönül a gazdasági elit és a munkásréteg villamos, távírópóznák, gyárak, munkásszállók, yugati szórakozás: bicikli, mozi, sör, olcsó nyugati ruhák

9. A Tokugawa-korszak: a shougunátus közigazgatása, külpolitikája, gazdasága, ideológiája: - milyen volt a felépítése a Tokugawa-shougunátusnak? - mi volt az alapja a shougunok uralmának, milyen törvényekkel és intézményekkel kormányzott? - mi volt a társadalom felosztása? - hogyan uralta a shougun a daimyoukat, milyen kötelezettségeik voltak, milyen kategóriákba kerültek? - hogyan éltek a már nem harcoló szamurájok, mi volt a legfőbb problémájuk? - mi jellemezte a városokat, a városlakók életét, foglalkozását? - hogyan éltek a falvak? - mi jellemezte a gazdaságot? - milyen külkapcsolatokkal rendelkezett ekkor Japán? - mi volt az „uralkodó" ideológia?

edo-kor: 1600-1868 (erős központi hatalommal rendelkező, felvilágosult abszolutizmus és béke) TOKUGAWA IEYASU 1600-ban nyert a SEKIGAHARAI csatában, 1603-ban SEITAI SHOUGUN kinevezést kap - ettől kezdve számoljuk a Tokugawa-shougunátus korszakát, amit az új központjukról neveztek el (a főváros még mindig Kiotó) Tokugawa Ieyasu a legyőzött hadurakat vazallusává teszi: egy kézben összpontosul a hatalom 1605- BUKE SHOHATTO törvénykönyv (szamurájok kézikönyve), KINCHUU NARABINI KUGE SHOHATTO („Tennō és nemesek szabályzata"), SHOUSHUU SHOHOZAN SHOHATTO („Buddhista iskolák és főtemplomok szabályzata") SANKIN KOUTAI rendszer: minden daimyounak ugyanannyi időt kellett töltenie Edo-ban, mint a vidéki tartományban minden hanban max 1 várat tarthattak meg, a többit le kellett bontani + nem lehetett bővíteni csak renoválni (IKKOKU ICHIJOU) a daimyoukat szigorúan ellenőrizte a shougun, még a házassági engedélyekkel is hozzá kellett fordulni egységesítették a pénzt és a mértékegységeket a hanok vezető rétege nem léphetett egymással kapcsolatba (a faluk igen), egy összegben adóztak - nagy fokú civil társadalmi önszerveződés és regionális együttműködés a bakufu gazdagodott néhány új hivatallal és tisztséggel: a legfőbb tisztség a shougun alatt a TAIROU, azaz NAGYÖREG volt, amelyet csak szükség esetén töltöttek be alatta a ROUJUU (öregek tanácsa), akikből 4-5 volt megválasztva, a mindennapi teendőkről döntöttek (= nekik volt a legnagyobb hatalmuk a közigazgatásban) a DAIMYOUKAT 3 rangra lehet osztani: - SHINPANOK - a Tokugawa család közvetlen rokonai - FUDAI DAIMYOUK - a régi Tokugawa vazallusok, akik kezdetektől hűségesek voltak hozzájuk ez a két csoport töltötte be a FŐ TISZTSÉGEKET + az Edo-hoz közelebb élő fudai daimyouknak engedélyezett volt, hogy ne egy, hanem fél évente költözzenek (fent tarthattak egy téli és egy nyári rezidenciát) - TOZAMA DAIMYOUK - korábban Tokugawa ellenségei voltak, őket a peremvidékekre helyezte ki, egymással nem lehettek szomszédok se, hogy ne tudjanak szövetkezni NEOKONFÚCIÁNUS elvek szerint 4 KASZTSZERŰ társadalmi réteget választanak szét (a társadalmon belüli hasznosságuk szerint) - SHINOKOUSHOU rendszer: 1. SHI - (5-10%) - NEMESI vezető réteg, szamurájok és daimyouk: család- és személynevet kapnak, lehet kardjuk 2. NOUMIN - (80%) - TERMELŐ réteg, vidéki földművesek 3. KOUMIN - városi KÉZMŰVESEK 4. SHOUNIN - KERESKEDŐK (megvetendők, nem termelnek) a városiakat foglalkozástól függetlenül CHOUMIN-nak nevezik nem csak a nemesség, de a nép is szigprú szabályoz szerint él, az öltözködésük is meg van szabva és kaszton kívül nem is házasodhatnak a hosszú békeidőben a szamurájok értelmiséggé növik ki magukat, de sokan elszegényednek - a kereskedők ezzel szemben egyre gazdagodnak - fejlődik a jellegzetes edo-kori kultúra: színház (kabuki, bunraku), piroslámpás negyedek

2. A japán államiság kezdetei: Yamato: kapcsolatai Kínával és a Koreai-félszigettel, Kofun kultúra - hogyan alakult ki a Yamato állam? - milyen volt a politikai szerkezete, gazdasági és társadalmi felépítése (uralkodó, központi hatalom, udvari rangok rendszere, ujik földjei, nemesek és közemberek, mezőgazdaság, kézművesek)? - milyen hatalmi harcok folytak a korszakban, kik vezetésével? - milyen kapcsolatban állt Kínával és a Koreai-félsziget államaival (azok kik voltak)? - mi jellemezte a kultúrát? - mi a kofun? - milyen elemei jelentek meg a kontinentális kultúrának?

kofun-kor: 300-538 átmeneti kor, elsősorban műv.történeti korszakmegjelölés, a yayoi és yamato-kor határán húzódik, a buddhizmus megjelenése vet neki véget kofun = régi sír, az előkelők sírkamrája fölé kerek vagy kulcslyuk alakú dombot emeltek, sírmellékletek (haniwa szobrok), legnagyobb kofun ma Osakában Nintoku császár sírja - DAISENRYOU kofun, vizesárok veszi körül négy féle kofun: 1. enpun - egyszerű kör alaprajzú, egy, kettő vagy három szintes, ez a legkorábbi fajta 2. zenpou-koen-fun - kulcslyuk alakú halomsír 3. zenpou-kouhou-fun - négyzetalakú a kulcslyuk feje, legkésőbbi 4. houfun - a kevésbé rangos, de még nemes embereké, négyzet alakú ~ yamatai-koku: 300-593 az első japán állam (Kyuushuu északi részén/ a későbbi központ (Nara) körnényékén?) legendás uralkodó: Himiko császárnő a területek nagy részét hatalmuk alá vonják, felemelkednek a többi törzs közül a törzs feje az OUKIMI (szomszéd területeit nem birtokolja de ők is elismerik a hatalmát), a nemzetség az UJI, vezetője az UJI NO KAMI, családtagjai az UJIBITO - ők (nemesség) emelt padlózatú házakban laknak, adófizetési kötelezettség az oukimi felé minden ujinak van saját istensége: UJIGAMI - a Yamato család ujigamija Amaterasu Oumikami, akit a többi család istensége fölé rendelnek = ők a jogos uralkodók - kialakul a napistennő-kultusz, tőlük származik a későbbi császári család uji birtokolja a földet (TADOKORO), itt dolgozik a nép (BE), akik még földbe ásott házakban élnek. Kojiki (712), Nihonshoki (720) - kodifikálják isteni származásukat, ezekben az oukimiket kínai mintára törekedtek a központosított államra, az oukimi udvari méltányosságokat (KANABE) ad a törzsfőnököknek - SHISEI RENDSZER / uji kabane legnagyobb családok ekkor: OOTOMO, NAKATOMI, MONONOBE - valójában ők vezetik az államot, az oukimi csak vallási vezető teret nyer az árasztásos rizstermelés - szigorúan összehangolt, fegyelmezett munkát igényel 4.sz-tól folyamat érkeznek koreai bevándorlók, főleg kézművesek - KIKAJIN (Pekcsével jó volt a viszony, az itteni király ajándéka volt egy Buddha-szobor + szútra) kínai és koreai kultúra beáramlása - megérkezik a buddhizmus is (Pekcsével jó volt a viszony, az itteni király ajándéka volt egy Buddha-szobor + szútra, ez, 538 az első dokumentum erre, ekkor kezdődik a japán ókor is), taoista és konfuciánus tanok is érkeznek + selyem ebben a korszakban épült az Ise szentély (shimmei stílus, Ujiyamada) - külső és belső szentélyre oszlik, a belső Amaterasué, ez a legfőbb szent shintou hely Izumo szentély (taisha stílus, Shimane pref.) - Susano-o fiának a szentélye, a két stílus közt fő különbség hogy máshol van a bejárat + az első monumentálisabb, a második inkább lakóházra emlékeztet

7. Muromachi-kor: a középkor hatalmi harcai és a száz éves háborús korszak, a sengoku-kor eseményei, társadalmi, politikai, gazdasági változások: - kik és hogyan győzték le a Kamakura-shougunátust, milyen hatalom alakult ezután, milyen konfliktusokkal? - mi volt a Nanbokuchou korszak? - mi jellemezte az Ashikagák hatalmát, mennyire terjedt ki? - Mi vezetett az Ónin háborúhoz, és mi lett a következménye? - hogyan alakultak a vidékeken a hatalmi viszonyok, hogyan alakultak ki az önálló tartományok a daimyouk vezetésével? - a Sengoku korban hogyan változott a szamurájok életformája, lakóhelye, harcmodora? - hogyan fejlődtek a városok? - hogyan alakultak ki a faluközösségek, mi jellemezte őket? - milyen új műfajok és művészi formák alakultak ki a korban?

muromachi-kor: 1333-1573 1318 - GO DAIGO császár bakufu ellenes mozgalmat indít, de száműzik - szövetségese, NITTA YOSHISADA 1333-ban hadsereggel elfoglalja Kamakurát - Go Daigo pedig ASHIKAGA TAKAUJIT küldi a shougun ellen, a kettő szövetkezik és Kiotóba bevonulva együtt megdöntik a Kamakura shougunátust a főváros ezután továbbra is Kioto, az Ashikaga shougunátus visszahelyezi központjukat a Muromachi városrészbe 1336-1392 - a Kiotóban kinevezett ÚJ CSÁSZÁR MELLETT a száműzött GO DAIGO YOSHINO KÖZPONTTAL továbbra is fenntartja a saját császári udvarát - ez a NANBOKUCHOU JIDAI (=déli és északi dinasztia kora) ASHIKAGA TAKAUJI megszerzi a hatalmat, innentől az ő leszármazottai uralkodnak, de sokkal kevesebb vazallusuk van a bakufu működési elve ugyanaz, de a tartományok élén álló SHUUGOU-DAIMYOUK létrehozzák a saját uradalmaikat - a tartományok önállósodni kezdenek és szétesik az ország - az eddigi 60 ritsuryou koku helyett HANOK jönnek létre, élükön a DAIMYOU áll - várakat építenek, körülöttük várváros (JOUKAMACHI) a szamurájok elszakadnak a földjüktől és hivatali tisztségeket töltenek be a daimyou mellett, harcos értelmiségi réteggé alakulnak át kialakul egy városlakó réteg, jellemzően szamurájokból, kézművesekből és kereskedőkből áll, de senki nincs röghöz kötve az edo-korig a társadalom nyitott, a felemelkedés csak az egyéni képességeken múlik GEKOKUJOU - alulról érkező hatalommegdöntő IE egyre fontosabb a falvakban élő földművesek magukra maradnak, amíg fizetik az adót, kb azt csinálnak, amit akarnak - ezért a háborús korszakok ellenére is FEJLŐDÉS és NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS ment végbe - demokratikus önigazgatás alakult ki a falvakban: a teljes jogú adófizető parasztokból (HONBYAKUSHO) FALUTANÁCS alakult, választott vezetőjük az OTONA és 5 családonként kisebb csoportokba szerveződnek (=mindig 5 fő bíráskodik együtt) ezt a rendszert végül felviszik a városokba is: háztömbök szerint csoportosulnak, közösen szervezik az életüket a daimyouk vetélkednek, az egyik helyi vitából pedig országos balhé alakul ki: a HOSOKAWA és a YAMANA család összetűzéséből kialakul az ÓNIN HÁBORÚ (1467-1477), ezzel kezdődik meg a SENGOKU JIDAI - a harcok célja a területek egyesítése, minden daimyou magának akarja a hatalmat a 11 év alatt Kiotó porig ég, a bakufu elveszíti a tekintélyét, végül 1568-ig tart a háborúskodás a bakufu ellenőrző erejének gyengülésével megjelenő kisebb-nagyobb hatalmú helyi bushi-családok a hadakozó ODA NOBUNAGA is egy volt a hadakozó urak közül - 1560-ban megszerzi a TOUKAIDOU vidékét is - 1568-ban bevonult Kiotoba a shougunátus feltámasztása címén, SHOUGUNNÁ TETTE YOSHIAKIT, aki a megölt shougun öccse volt, azonban hamar SZEMBE KERÜLTEK EGYMÁSSAL 1573-ban ELŰZTE A SHOUGUNT Kiotoból, ezzel pedig véglegesen megszűnik a Muromachi-shougunátus

3. Asuka-kor és Nara-kor: az ókori japán állam átalakítása, a ritsusryou rendszer kiépítése és fénykora, a buddhizmus megjelenése és államvallássá tétele: - milyen esemény jelzi az Asuka-kor kezdetét, milyen jelentősége van ennek? - mik a korszak legfontosabb eseményei, milyen következményekkel jártak? - milyen jeles uralkodók voltak ekkor, mi volt a jelentőségük? - mi a Ritsuryou rendszer, hogyan építették ki? - miért kezdett szinte bevezetésétől bomlani? - milyen kapcsolat volt Koreával és Kínával? - mi jellemzi a Nara-kori buddhizmust és kultúrát?

~ asuka-kor: 538-710 az első ideiglenes főváros: Asuka 2x költözött az udvar: 645 - Naniwa, 694 - Fujiwarakyou vallás: harc a buddhizmus és a SHINTO között -> a buddhizmus érkezésekor az udvar vallássá szervezi és nevet is ad a shintounak, a szentélyeket rangsorolják (legjelentősebb az Ise szentély (Amaterasu) - ezt 20 évente azóta is újjáépítik) ellentét a nemesség körében - a SOGA klán felemelkedik (kikajinok, kincstár, katonaság irányítását megszerezték), ők a buddhizmust támogatták, szemben a MONONOBE és NAKATOMI családokkal - ők elbuknak, a Soga család beházasodik az uralkodói családba és régensekkel állnak neki kormányozni a buddhizmus első jelentős támogatója Shoutoku herceg, Youmei császár fia, Suiko unokaöccse, mellette volt régens 593-622-ig - kolostorokat is alapított megint új temetkezési szokások: nincs több kofun, mostantól hamvasztanak a kínai han dinasztia gyengül, Kína széthullik, a peremvidékek leszakadoznak, Silla-Koguryou és pekcse hadakozik, japán besegít de vesztes oldalon marad (562) Shoutoku konfucianista mintára kiadott egy 17 cikkelyes alkotmányt 604-ben: - új típusú adózás - 12 rangból álló hivatalnokrendszer - innentől az uralkodó császár (tennou) lesz Shoutoku után újra hatalmi harcok, 645 - NAKA NO OUE és NAKATOMI NO KAMATARI államcsínye - a Soga családot megsemmisítik, Nakatomi megalapítja a FUJIWARA-családot, Naka no Oue meg TENJI néven lesz császár - költözik a főváros Naniwába, bevezetik a TAIKA-REFORMOKAT, ez alapozta meg a 701-es TAIHOU RITSURYOU törvénykönyvet: - célja a törzsek erejének csökkentése, a császári hatalom megszilárdítása - egy kínai mintára szervezett állam törvénykönyve, hogy kínához hasonlóan minden hatalom és föld a császár kezében összpontosuljon - tartalmaz polgári, államigazgatási és büntetőjogi törvényeket is - a földeket államosították, újra elosztották - bevezették az általános adózást, ehhez szükséges volt a népesség-összeírás és az egységes mértékrendszer kialakítása - a hagyományosan családokra és magántulajdonokra épülő rendszert teljesen átszervezi - hosszútávon nem lesz működőképes első népszámlálás: 7. század végén: 5-6 milliós népesség (a mai Hokkaidou és Touhoku nem volt benne) udvari rangok: TENNOU - abszolút hatalommal bír, UDAIJIN, SADAIJIN, DAIJOUDAIJIN - jobb-, baloldali és középső személynök, a 3 legmagasabb udvari rang KOKU / KUNI - "tartomány" - a legnagyobb közigazgatási egység, 60 volt KOKUGA - tartományhivatal, KOKUSHI - a tartomány elöljárója KOURI, SATO, KOU - kisebb közigazgatási egységek, a sato kb járás, vezetője a SATO OUSA, 1 kou kb 4-5 család, 1 sato kb 50 kou KOU - közföld - az uji földeket államosították, helyette a nemesek udvari rangokat kaptak, ezekhez jár ugyan földterület de nem örökölhető HANDEN SHUJU NO HOU - juttatott föld rendszere, a földeket 6 évente újraosztják a lakosságnak, akik adót fizetnek érte - a földeket 4 kategóriába sorolják termékenység szerint, ettől függ az adó mértéke - a földek újraosztása háztájra és házra nem vonatkozik - terményadók (SHOU - rizs, CHOU bármi más) RYOU, SEN - a népességet erre a két csoportra osztották munkaszolgálat: évi 10 nap megváltható és 60 nap nem megváltható - minden 21-60 között férfit érint - utak, a főváros és templomok építése katonai szolgálat: minden sato a ryouból 2 főt küld az állami hadseregbe (GUNDAN) - északi és déli határvidék védelme vagy palotaőrség 3 évig daigaku: hivatalnokok képzése a fővárosban kokugaku: vidéki iskola örökösödési vita: TENJI - 626-672 öccsének (OUAMA) ígérte a trónt, de közben lett egy fia is (OOTOMO) - Ootomo daijoudaijin lett (az első), de csak 8 hónapon át uralkodott, aztán meghalt ugyanebben az évben (672) OUAMA lett a császár: TENMU tennou - ő volt az első, aki nem utólag kapta a tennou elnevezést már ebben a korban megjelentek a FUJIWARAK a császári család mellett, de TENJI és TENMU is önállóan uralkodott - jelentős reformok Nara-kor: 645-784 az első állandó főváros - Heijoukyou (Nara, 710), de számolhatjuk a Taika reformoktól is vagy a Taihou ritsursyoutól (701) kínai mintára kiépített központosított császárság - a fővárost CHANG'AN mintájára építették, városfala nincs, az utcahálózat é-d, k-ny irányú (sakktáblaszerű), lakossága kb 400 ezer fő, délen főkapú, északon a császári palota, a kettő köz széles főút (tűzvész esetén hasznos) ritsuryou alapján központosított, bürokratikus monarchia - a császár a hivatalnokokon keresztül uralkodik - a rangok nem örökletesek, bárki lehet nemes, ha levizsgázik - a hivatalnokrendszer csúcsa a nagy államtanács (DAIJOUKAN) - 8 minisztérium, feje az udaijin, sadaijin és daijoudaijin a fővárosi építkezések rengeteg pénzt felemésztenek, a vidéki népesség is inkább shouen földekre áramlik (azt nem kell visszaadni, templomok alapításához lettek alkotva és adót se kellett fizetni utánuk, mert nem volt benne a HANDEN SHUJU NO HOU rendszerben) = nincsenek állami adóterhek - 730-tól az újonnan művelésbe vont területeket hivatalosan is elismerik magántulajdonnak, csak fizessenek utána adót államvallássá válik a buddhizmus: felépül a TOUDAIJI templom (16 méteres Buddha szobor), erősödik a papság, egyre jobban beleszól a világi kérdésekbe - emiatt hagyja el 784-ben KANMU császár Narát, az új főváros Nagaokakyou, majd 794-től Heiankyou (Kioto)

1. Az ősi Japán és kultúrái. Kérdések és viták az őstörténet körében: - hogyan alakult ki a Japán-szigetvilág? - mikor jelent meg itt az ember? - mi jellemzi a joumon-korszakot? - mi jellemzi a yayoi-korszakot? - milyen elméletek vannak a japánok eredetéről?

őskor: i.e.12.000-710 a mai Japán formája az utolsó jégkorszak idején alakult ki, előtte összeért a kontinenssel: délen Kyuushuu Koreával, északon Hokkaidou Szahalinnal és a Kuril-szigetekkel i.e.11.000 körül emelkedett meg a vizszint ~ joumon-kor: i.e.10.000-i.e.300 joumon = zsinór fémhasználat nincs, de csontből és kőből voltak eszközeik: nyíl, íj, lándzsa, horog, szigony - gyüjtögető, halászó, vadászó életmód, raktároztak is, volt kezdetleges földművelés is + kagylódombok = őskori szemétdomb az éghajlat a maihoz hasonló = nem kellett vándorolniuk annyit, valszeg ezért kezdtek el agyagedényeket is gyártani az állandóbb szállásaikon az edények aszimmetrikusak, nagyon díszesek (zsinór minta, lángnyelv motívum), szabad tűzön égették ki = nem túl magas hőfok, nem volt se kemence, se korong ásott házak félkör/patkó alakban, házanként 5-6 fő, tűzhely a házon kívül, falvakat is alkottak közös sírba, zsugorított testtartásban temetkeztek, DOUGU szobrocskák (rendeltetése bizonytalan, nins hangsúlyos nemi jelleg, párat mintha direkt összetörtek volna), első fogak kihúzása? őslakosság: kerek koponya, kerek szemgödör, kis fogak, részben valszeg a mai japánok ősei ainu - protorassz: a rasszok szétválása előttről származnak, mongol testfelépítés, kaukázusi vonások (sok szőr), elkülönültek, a mai napig nem olvadtak be teljesen ~ yayoi-kor: i.e.300-i.sz.300 a korszak a nevét Tokió Yayoi kerületéről kapta - első leletek i.e.300-ban indul meg a népvándorlás (koreai-fsz.) a korabeli csúcstechnika jött velük: risztermesztés, fémmegmunkálás, ló, kard - nagyot ugrott a fejlődés keveredni kezdtek a népek (innen származik a császári család?) bab, tök, köles, búza, eleinte kevés rizs, de aztán egyre több, tartanak kutyát, lovat, szarvasmarhát (nem eszik meg) szárnyasokat (ezeket igen) rizstermesztő, neolitikus korszak - jelentős változások: csatorna, parcellázás, árkok, ösvények (rizstermesztéshez kellettek) - komoly szervezésről uralkodik, kollektivista társ. kialakulása - kell vezető is, aki nem csak uralkodik, hanem felelősséggel is tartozik megindult a társadalmi rétegződés (hierarchia) - azok a vezetők, akik fémet használnak (a mezőgazdaságban hatékonyabb termelés+fegyver) magtárak - az első emelt padozatú építmények (a rágcsálók ellen) - ez lesz a japán építészet alapja: magtár majd szentély majd végül lakóházak is így nő az életszínvonal, a népesség, uralkodói központok alakulnak ki agyagedények: visszafogottabb díszítés, vékonyabb fal, de már kemencében égetik (tetőcserép is) - kevésbé törékenyek, folyadékot is lehet bennük tárolni nincs emberábrázolás, nincs dougu japánok = wa = törpe nép (i.sz.1-2 századi leletek) 100 egymással hadakozó nép nyújtott testtartásban temetkeztek, a sírba személyes tárgyakat helyeztek, megmutatkoztak a tár. különbségek - alapból a temetkezési szokások lassan változnának, de a sok társ. változás miatt ez is hirtelen változott