Földrajz 9. (11.Tétel: Tényleges és relatív vízgőztartalom fogalma, a felhő és csapadékképződés okai, folyamatai, hideg- és melegfront kialakulásának okai és a frontokat kísérő időjárási jellemzők, hogyan keletkezik a csapadék meleg és hidegfront esetén?)

A kicsapódás végbemehet

1) magasan a szabad légtérben 2) a felszín közelében 3) felszíni tereptárgyakon, növényeken

Csapadékképződés (hulló csapadék)

1) szabad felemelkedés 2) a levegő felemelkedése domborzati akadály miatt

A levegő két módon válhat telítetté

1) további nedvességtartalom felvétele (ritka) 2) a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed

A levegő felemelkedése domborzati akadály miatt

A hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti a levegőt, azonban a hegységek szélárnyékos oldala csapadékban szegény. A leszálló levegő hőmérséklete ugyanis 100 méterenként 1 fokkal emelkedik, így egyre több vízgőz befogadására képes. Oka: abszolút vízgőztartalma csökken, szárazzá válik. Ez a hegységekből lebukó szél a főn (bukószél).

Kicsapódás magasan a szabad légtérben

A légkörben levő szilárd anyag (vulkáni hamu, por) felületén -> felhőképződés

Relatív vízgőztartalom (%)

A vízgőz hány százaléka az adott hőmérsékleten maximálisan befogadható vízgőzmennyiségnek

Tényleges vízgőztartalom

Adott hőmérsékletű, egységnyi térfogatú levegőben mért vízgőz mennyisége (g/m3)

Felhőképződés, csapadékképződés

Amikor a levegő telítetté válik a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik

Harmatpont = telítettségi hőmérséklet

Az a hőmérséklet, ahol a levegő telítetté válik, maximális vízgőztartalom

Felszín közelében történik a kicsapódás

Ebben az esetben köd képződik. Általában tavasszal és ősszel fordul elő akkor, ha a kisugárzással erősen lehűlő földfelszín annyira lehűti a levegő legalsó rétegét, hogy vízgőztartalmának egy része kiválik és felhőelemekké sűrűsödik.

Időjárási front definíciója

Eltérő hőmérsékletű területek határvonala, érintkezési felülete, mindig az érkező légtömegről kapja a nevét

A levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed

Ez bekövetkezhet: a levegő kényszeres emelkedésével (hegy, front), erőteljes felmelegedéskor meginduló feláramlással és éjszakai kisugárzáskor

Kondenzáció

Gőzből -> folyékony

Hideg (betörési) front

Hideg levegő érkezik a melegebb térszín felé, gyors, nehezebb hideg levegő hirtelen a magasba emeli a meleg levegőt, gyors lehűlés, felhőképződés, gyors heves zápor, zivatar, jégeső, esőzés: szűk sávban 50-70 km, elvonulása után: hidegebb de tiszta, napos idő

Záródott, kettős front

Hideg és melegfront találkozása, a ciklonban hideg és meleg front is van, de gyorsabb a hidegfront így idővel utoléri a lassabb melegfrontot, kialakul az okklúzió, a hideg levegő teljesen elzárja a talajtól a magasba kényszerített meleg levegőt. Ekkor az egész ciklont hideg levegő tölti ki, megszűnik benne az alacsony légnyomás, a ciklon elhal.

Időjárási front fajtái

Hideg, meleg és záródott (kettős) front, általában ciklon belsejében keletkeznek, csapadékképződéssel járnak

Telítettségi görbe

Különböző hőmérsékletű levegő telítettségi értékeit mutatja

szabad felemelkedés

Meleg levegő kitágul -> ritkul -> könnyebb csapadék függőleges felhőkből érkezik, ahol apró vízcseppek és egyre növekvő jégkristályok együttesen vannak jelen. Amikor a jégkristályok már annyira megnövekedtek, hogy a nehézségi erő legyőzi a feláramlást a csapadék kihull. A lefelé hulló jégkristályok útközben elolvadnak. Ha a levegő hőmérséklete 0 fok alatt van, akkor mint hó éri el a felszínt. Nyáron erőteljes feláramláskor a jégdarabok nem olvadnak el -> jégeső

Melegfront

Meleg levegő érkezik a hidegebb terület felé, a könnyű meleg levegő felsiklik az előtte tolt, de nehéz hideg levegőre -> felsiklási zóna, lassú mozgás, lassú felhőképződés, több napos csendes eső, havazás, szemerkélés, esőzés: széles sávban 200-300 km, országos esők, elvonulása után: melegebb de csúnya, borult, széles idő

Kicsapódás felszíni tereptárgyakon, növényeken

Mikro- vagy talajmenti csapadék: harmat (0 fok felett), dér (0 fok alatt, szélcsendben), zúzmara (0 fok alatt, szeles időben)

Tényleges és viszonylagos vízgőztartalom

Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes befogadni