JÁB ZV

Ace your homework & exams now with Quizwiz!

A2 - A természetjogi gondolkodás korszakai

Jogfelfogás: - természet örök rendjén alapuló jogok és kötelezettségek (természetből, Istentől vagy ész alapján levezethető, megváltoztathatatlan - nem szükséges hozzá az emberi elfogadás - magasabb rendű az ember által alkotott (pozitív) jognál Korszakai: - KLASSZIKUS: 1) Ókor: természetből származtatja (görög és római jog) 2) Középkor: Istentől származtatja a jogelveket (Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás (1. örök törvény; 2. isteni törvény; 3. természeti törvény; 4. ember által alkotott jog) - MODERN: 1) Hugo Grotius - modern t.jog atyja; törvényei az önfenntartás, a békesség és az önmegtartóztatás, hozzá kapcsolható a szekularizáció 2) Baruch Spinoza - észtörvény 3) Thomas Hobbes - sak az önfenntartás törvényét tekinti lényegesnek, társadalmi szerződés elmélete hozzá köthető (ember-szuverén 4) John Locke - t.jog szerinte: Isten adománya, ember szankcionálja a megsértését; ellenállási jog - NEOKLASSZIKUS: - törvényhozó hatalmának korlátozása - jogfilozófiai megközelítés: Radbruch, Finnis, Fuller - pol. filozófiai : Leo Strauss (szerinte a modern kor megbontotta az összhangot a természettel, ezért van folyamatos válságban

A19 - Joguralom-jogállam, a két fogalom jelentéstartalma (hasonlóságok, különbségekL

0) John Locke nevéhez köthető a joguralom és az ember uralmának megkülönböztetését 1) JOGURALOM: 17. században alakult ki az uralkodói önkénnyel való szembenállás, összekapcsolódik a parlamenti szuverenitás gondolatával (parlament által alkotott törvény nem felülbírálható, bírói jogalkotás alárendelt a parlamentnek, szuverenitás a végrehajtó hatalom által teljesedik ki) - Albert Venn Dicey: a joguralom jellemzői 1) a kormánynak nincs önkényes hatalma 2) a common law-nak mindenki alá van vetve 3) az alkotmány általános elvei a bírói ítéletekből következnek 2) JOGÁLLAM: 19. században alakult ki a rendőrállam egyensúlyozásaként, alkotmány létrehozása - Robert von Mohl: a materiális jogállamiság (célja az ember felszabadítása, állam tevékenységének joghoz kötése. jellemzői: fenntartja önnön rendjét, lehetővé teszi az ésszerű emberi célok elérését, törvény előtti egyenlőség, szabadságjogok - Julius Stahl: formális jogállamiság (célja, hogy meghatározza és biztosítja az állami működés irányait és az állampolgárok cselekvési szabadságának határait. jellemzői: a törvény az, amit a jogalkotó annak nyilvánít meghatározott eljárásrendben, a közigazgatás nem avatkozhat be a magánszférába) - fejlődés formái: liberális jogállam, szociális jogállam, alkotmányos jogállam 3) Közös jellemzők: - szemben állnak a jogi pozitivizmussal, jogi realizmussal, szuverenitás hagyományos értelmezésével - biztosítják, hogy a kormánynak nincs önkényes hatalma, rendesbíróságoknak mindenki alá van vetve, szabadságjogok gyakorlása biztosított

A17 - A jog és gazdaság szemléletmódja

1) A jog és gazdaság mint kutatási terület: - 20. század első felében jelenik meg Amerikában - chicagói iskola (arról az egyetemről jönnek az ismert alakjai - jg közgazdaságtani elméletével foglalkozik 2) A joggazdaságtan területei: a) pozitív joggazdaságtan: jogkövetés leíró modellezése (ösztönző hatás vizsgálata), a jog külső ösztönző a gazdasági cselekvők számára, kockázat-allokáció b) normatív joggazdaságtan: a jog hatékony feladatellátásának vizsgálata (Richard Posner), a jog feladata az össztársadalmi jólét megteremtése, hatékonyságra törekszik (Pareto-hatékonyság, Coase-tétel, kompenzációs kritérium) c) büntetőjog joggazdaságtana: hatékony a büntetőjog, ha a működtetésének költsége nem nagyobb, mint az üldözött kár, ezért kisebb súlyú bűncselekményeket nem kell üldözni 3) A szemlélet kritikái: - behaviorista kritika (gazd. szereplők nem racionálisak) - normatív joggazdaságtan kritikája (lehet-e a jogelmélet alapja a hatékonyság) - közgazdaságtan mint módszer kritikája (csak egyéni cselekvőket fogad el, csoportcselekvés eltérő) - közgazdaságtan mint politikai-ideológiai projekt (piac elsőbbrendűségét és deregulációt hirdet)

A15 - Kortárs jog és nyelv kutatások

1) A jog és nyelv kutatási irányzat jellemzői: - abból indul ki, hogy a nyelvhasználat döntően befolyásolja a jogi eljárások kimenetelét - nyelvtudomány egyes területeiről merít: nyelvészet, narratológia, szociolingvisztika (a társadalom nyelvben is újrateremti a hierarchiát és az egyenlőtlenségeket a nyelvi kód által), pszicholingvisztika 2) Az egyes kutatási irányzatok: - Courtroom studies (tárgyalótermi kommunikáció vizsgálata - Igazságügyi nyelvészet (származás, végzettség, életkor megállapítása nyelvhasználat alapján) - Diskurzuselemzés (a jogtudó és a laikus közötti asszimetrikus helyzet vizsgálata) 3) A jog és nyelv tág értelemben - jog és nyelvfilozófia - jog és retorika - jog és irodalom (jog irodalomban való megjelenésének vizsgálata, és a jog irodalomként való vizsgálata)

A14 - A jogelmélet nyelvfilozófiai fordulata

1) A jogelmélet nyelvfilozófiai fordulatának elméletei háttere: - jog nyelvi közegbe ágyazódásával foglalkozik - már Arisztotelész is vizsgálta - 1970-es években kiemelt figyelmet kap - jogelméletben megjelenik az interdiszciplináris jelleg - Thomas Kuhn neve is kapcsolódik az irányzathoz, ő vezette be a paradigmaváltás fogalmát 2) Ludwig Wittgeinstein nyelvfilozófiai elmélete: - 1929-ig logikai-filozófiai elmélet a nyelvről (nyelvi jelentés a dolgok természetéből fakad, "nyelvem határai világom határait jelentik") - 1929-ben nyelvfilozófiai fordulat (jelentés nem a dolgok természetéből fakad, hanem a nyelvhasználó rendeli hozzá 3) John L. Austin nyelvfilozófiai elmélete: - "Tetten ért szavak" - beszédaktus-elmélet kidolgozója (beszéd különböző típusai: konstatívum (igaz vagy hamis), performatívum (nincs igazságértéke, de cselekvést is megvalósít) - performatívumok működésének feltételei: külső és belső - beszédek értelmezésének dimenziói (lokúciós, illokúciós, perlokúciós) 4) Nyelvfilozófiai elméletek hatása a jogra - Wittgenstein elméletének jogelméleti tanulságai: ahogy a nyelv, úgy a jog sem a világ rendjének természetes leképeződése, jogon keresztül mi alakítjuk a társadalom rendjét - Austin jogelméleti tanulságai: a jog performatívumok terepe, szómágia a jog - Herbert Hart jogelméletében megjelent hatások: szabályok külső és belső elválasztása, elsődleges és másodlagos szabályok, jelentésbeli holdudvar

A29 - A jogi szöveg sajátosságai és szövegkapcsolatai

1) A jogi szöveg sajátosságai: - maga a szöveg egy diskurzus nyelvi rögzítése, amely eltávolodik a diskurzus helyzetétől (habent sua fata libelli, a könyveknek önálló sorsuk van) - a szöveg képes eltávolodni a szerző eredeti szándékától (dekontextualizálódás), azonban új társadalmi-kulturális környezetben új jelentést nyerhet (újra-kontextualizálódás) Az irodalmi szöveg funkciója szerint esztétikai élményen keresztüli hatásgyakorlás, melynek értelmezési vitái soha nem kerülhetnek lezárásra. Az olvasóközönség nyitott, univerzális, a szöveg stílusa pedig gazdag szókészletű, kifejezésmódú. Ezzel szemben a jogi szöveg funkciója az emberi cselekedetek normatív befolyásolása, a bírói fórum által az értelmezési vita lezárásra kerül. Olvasóközönsége zárt, céljuk a saját érdekeik érvényesítése, stílusa pedig szaknyelv, amely szűk szókincsű, gyakran túlbonyolított. 2) A jogi szövegek egymáshoz kapcsolódnak, a kapcsolódásnak pedig több különböző módja lehet: - intertextualitás (megjelenik másik szövegben) - paratextualitás (másik szövegnek teremt környezetet) - metatextualitás (másik szövegre épül) - hipertextualitás (korábban létező átalakulva beépül egy másikba) - architextualitás (néma kapcsolat, azonos műfajba tartozás teremti meg) - speciális szövegkapcsolatok a láthatatlan alkotmán, és a travaux préparatoire 3) A jogi szöveg a társadalmi-kulturális térben, a RETORIKA - James White szerint a jog valójában a retorika egyik ága - hasonlóság köztük, hogy nyelvi közegben léteznek, nyelvhasználatuk kreatív, és közösséget hoznak létre.

A35 - Az emberi jogok mint erkölcsi jogok

1) A jogok megkülönböztetése: megkülönböztetünk törvény által biztosított (valamit megenged, vagy valamire kötelez, kikényszeríthető), valamint morális (erkölcsi) (kodifikációtól függetlenól, azt megelőzően is léteznek, különböző jelentés kapcsolódhat hozzájuk) jogokat. 2) Az emberi jogok: - már pusztán amiatt megilletik az embereket, hogy léteznek, az állam sem megteremti, csak létezésüket ismeri el, alapjuk az emberi méltóság. Az emberi jogok feltétlen és megváltoztathatatlan jogok. - A tételes jogban a 17. századtól jelentek meg (Bill of Rights), a 18. században a Függetlenségi Nyilatkozatban, 20. századtól megerősödött az egyetemes jelleg, és különböző igazolóelméletek is megszülettek. 3) Erkölcsi jogok vizsgálatának kutatási kérdései: - felhasználásuk emberi jogok eredetének igazolása: az emberi jogok erkölcsi jognak tekinthetők, következménye, hogy az emberi jogok is állami elismerés nélkül léteznek, univerzális, feltétlenül érvényesülő jognak tekinthető - emberi jogi rendszerek együttélésének igazolása: az embri jogok univerzálisak, azonban eltérő kultúrákban eltérőek lehetnek: etnocentrizmus és kulturális relativizmus

A9 - A szociológia szemlélet alapja a jogelméletben

1) A jogszociológia kialakulása és elméleti alapjai: - 19. század végén alakult ki (gazdasági változásokat nem tudja követni a tételes jog) - Jogszociológia kiindulópontja: jog az, ami jogként működik az adott társadalomban, tehát a jog megértéséhez a társadalmat kell tanulmányozni 2) A német szociológia: - előzmények: történeti iskola, Rudolf Jhering (állam teremti a jogot) - Eugen Ehrlich: az élő jog kutatása Az élő jogot kell kutatni a jogtételek vizsgálata helyett. Az élő jog megjelenési formái a társadalmi jog, a döntési normák, és az állami jog. - Szabadjogi iskola: elismeri a joghézagokat, azok kitöltésére a bírónak enged mozgásteret 3) Az amerikai jogszociológia: Nathan Roscoe Pound - law in books - law in action megkülönböztetése - élő jogot a bírói joggyakorlatban azonosítja - Pound szerint a jog társadalmilag kötött, társadalmi érdekeket kell feltárnia és érvényre juttatnia - A jog társadalmi érdekeket szolgál: érdekek csoportjai elismerendő/részben biztosított/megtagadott értékek - A jog célja az igazságosság

A26 - Savigny jogértelmező módszere

1) A jogértelmezés alapkérdései és Savigny módszerének előzményei: - elhatárolás: jogalkalmazás az absztrakt jogi norma konkretizálása egy adott tényállásra, jogértelmezés a jogi norma valódi és teljes tartalmának feltárása - jogértelmezés társtudományai a jogdokmatika, hermeneutika - módszerének előzményei: Donellus és Thomasius; 1803: A jogi módszertan (ez Savigny) 2) Savigny jogértelmező módszere: - 1840: Napjaink római jogának rendszere - értelmezés alapvető jellemzői: nem a törvényszövegeket, hanem a jogintézményeket kell értelmezni, értelmezési módszereket együttesen, sorrendben kell alkalmazn, értelmezés célja za eredeti értelen helyreállítása (rekonstrukció) - világos törvény esetében: nyelvtani, logikai, rendszertani és történeti elemzés - homályos törvény esetében: okok, célok kutatása 3) Hatástörténet: - kontinentális jogban máig ezt a módszert alkalmazzák kisebb módosításokkal - logikai értelmezés közelít a rendszertanihoz - teleologikus értelmezés önálló módszer lesz

A13 - A feminista jogelmélet és a kisebbségi tudatosság más jogelméleti vonatkozásai

1) A kisebbségi tudatosság jogelméleti vonatkozásai általában: - kritikai jogelméletből kifejlődött irányzatok - a jogot kisebbségekre koncentrálva vizsgálja - közös jellemzők a normális vizsgálata és a normalitás kritikája, esszencializmus, közszféra és magánszféra elválasztásának kritikája, mozgalmi jelleg, puha eszközök - kritikák a kisebbségi tudatosság elméletével kapcsolatban: nem átfogó igényű, gyakran radikális, pártosság és mozgalmi jelleg jellemzi 2) Feminista jogelmélet: - kiindulópontja a társadalmi nem vizsgálata (szerepelvárások, tokenizmus) - hullámai: 1. jogkiterjesztés (18. sz.); 2. megszerzett jogok érvényre juttatása (20. sz.); 3. interszekciók vizsgálata; 4. globális és inkluzív szempontok (férfiakra is szövetkségesként kell tekinteni) - irányzatai: liberális feminizmus, baloldali feminizmus, dominancia-elv - legfontosabb szerzők: Nancy Fraser, Katherine MacKinnon 3) A kisebbségi tudatosság egyéb elméletei: - Queer-elmélet - Fogyatékosság-elmélet - Kritikai raszelmélet - Latin kritikai mozgalom

A12 - A kritikai jogelméleti kutatások főbb irányai

1) A kritikai jogelmélet alaptételei: - a jog politika - a jog meghatározhatatlan - alapjogi aktivizmus kritikája - jogi oktatás kritikája 2) Az elemzés kiindulópontjai - normalitás kritikája - esszencializmus - köz- és magánszfére elválasztásának megkérdőjelezése 3) A kritikai jogelmélet öröksége - kisebbségi tudatosság elméletei (feminista, kritikai rasszelmélet, fogyatékosságtudomány) - jog és nyelv irányzat - posztmodern jogelmélet

A24 - A legitimitás, legitimáció, legalitás érvényességi köre, fogalmai

1) A legitimitás fogalmi meghatározásának történeti fejlődése (annak kifejezése, hogy az ember miért alkalmazkodik az uralkodó fensőbbségekhez): - korai magaskultúrák (mítoszokkal igazolták) - premodern politikai gondolkodás elméletei (római jog, V. Károly német-római császár, későskolasztika gondolkodói, természetjog) - modern politikai gondolkodás (francia forradalom, bécsi kongresszus) 2) A fogalmak jelentése: - LEGALITÁS: hatalom pozitív jogrendnek való megfelelését jelenti - LEGITIMITÁS: STATIKUS, politikai rendszerek jellemzője, elismertséget jelent - LEGITIMÁCIÓ: DINAMIKUS, elfogadás mögött érvékre, folyamatokra utal, megtörése delegitimációt okoz

A33 - Modern emberfogalom és emberi méltóság a felvilágosodástól Rawlsig

1) A modern emberfogalom: - a modern társadalom kiindulópontja az egyén léte, méltósága (ez a szabadság alapja), az ember méltósága feltétlen tiszteletet kíván - az ember fogalma fejlődött az idők során: Arisztotelész szerint állami közösségben élő, értelmesen beszélő lény, Pitagorász szerint mindennek a mértéke, a kereszténység szerint Isten képmása, Hobbes szerint önző, racionális individuum, Kant szerint erkölcsi önmeghatározásra képes lény - a modern emberfogalom a 19. századra alakult ki, eszerint az ember racionális, önmaga megalkotója, kiszakadt a természetből (egyszerre erősödik a nacionalizmus is) 2) Emberi méltóság: - a méltóság az emberek egységének felfogásából, etikai elvárásként vezethető le - a méltóság az emberi jogok eszmei kiindulópontja, a jogi védelem végső célja - II. VH-ra válaszul kezdték meg a jogilag is rögzített védelmét (Emberi Jogok Egyetemes Nyilaktozata, Alapjogi Charták) - eszmetörténeti előzmények: római korban "dignitas" kifejezés, a sztoicizmus szerint minden embert megillet, a kreszténység szerint a méltóság alapja az ember istenképisége, a reneszánsz szerint a szabad akaratot, korlátlan változási képességet jelenti, Descartes szerint a kiterjedt test és gondolkodó szubsztancia alkotja, Kank szerint az ember mint erkölcsi lény tulajdonsága a méltóság - a jogelméletben Habermas (szerinte mindig is létezett) és Rawls (méltányosságként felfogott igazságosság) foglalkozott vele kiterjedtebben

A23 - Az alkotmány értelmezésének sajátosságai

1) Az alkotmányértelmezés alapvető kérdései: - előkérdés: a jogértelmezés fogalma - alkotmányértelmezés sajátosságait megalapozó tényezők: alkotmány szövegezése; alkotmány és alkotmánybíráskodás politikai jellege; alapjogi kollíziók; absztrakt értelmezés lehetősége - tartalmi és formai kötöttség: (tartalmi: kettős, köti az alkotmány tartalmilag, de ő mondja meg, hogy mi a tartalma; formai: alkotmány rögzíti az alkotmányértelmezés szabályait - kötelező jelleg: a testületet nem köti a saját korábbi döntése, de a jogbiztonság követelménye rá is vonatkozik 2) Alapjog-értelmezési elméletek (Böckenförde): 1) Liberális alapjogelmélet 2) Intézményi alapjogelmélet 3) Értékelméleti alapjogelmélet 4) Demokratikus-funkcionális alapjogelmélet 5) Szociális állami alapjogelmélet

A16 - A modern jogösszehasonlítás paradigmái . funkcionalizmus és kulturalizmus

1) A modern jogösszehasonlítás kiindulópontja: - joggal való foglalkozás egy metódusa, jogelmélettel operacionális viszonyban van, az összehasonlítás az alapja az elméletnek - Cusanus 15. sz. filozófus szerint szükségszerű elem az összehasonlítás 2) FUNKCIONALIZMUS - Konrad Zweigert (módszertani alapok megteremtése, jogrendszereket az alapján lehet összehasonlítani, hogy hogyan reagálnak azonos problémákra, praesumptio similitudinis feltételezés) - Rudolf Schlesinger (eset-orientált tényszerű megközelítés, szerinte konkrét eseteket kell vizsgálni, összehasonlítás menete előkészület, kutatás, eredmények rendszerezése, mögöttük elmélet vizsgálata) 3) KULTURALIZMUS - Günter Frankenberg (a funkcionalista megközelítés kritikájával a kulturalista megközelítést alapozza meg, szerinte a hasonlóság feltételezése kizárja a különbség iránti érzékenységet; a jognak morális, kulturális és politikai dimenziója is van) - Pierre Legrand (a jog történeti és kulturális jelenség, EGYEDI; a jogösszehasonlítás célja pedig az empatikus, elmélyült megértés. interdiszciplináris megközelítést igényel, céja a jogi mentalitás megértése, egyik legfontosabb vizsgálati területe a common law és a kontinentális jog lehetséges közeledése - mélystruktúrát nézve összeegyeztethetetlenek ) - Marina Kurkchiyan (jogszabályok hasonlósága esetén is jelentősen eltérhet a jogvalóság)

A18 - Az eljogiasodás és a jogi prularizmus jelensége a kortárs jogfejlődésben

1) A modern állam és a modern jog - az eljogiasodás és a jogi prularizmus a modern államban létező modern jog jelensége - 19. században alakul ki a modern állam - különböző hatalmi formák válnak el egymástól: politikai (politikai célokkal összhangban használódik a jog) és gazdasági (gazdasági elvárások befolyásolják) hatalom - erősödik a szabályozási igény, melynek okai az interdependencia és a komplexitás - szabályozás iránti igény problémákat szül (túlszabályozás, állami beavatkozás eljogiasodáshoz, joghézagok pedig jogi pluralizmushoz vezetnek) 2) Az eljogiasodás jelensége (cselekvések egyre szélesebb köre kerül a jogi szabályozás hatókörébe) - Max Weber: a bürokrácia alapvetően jó, mert lehetővé teszi a kiszámítható és hatékony működést, ugyanakkor korlátozza az egyén szabadságát, és túl tud terjeszkedni a hatóterén - Jürgen Habermas: a jog gyarmatosítja a magánszférát (életvilág gyarmatosítása) - Günther Teubner: strukturális természetű "jogi szennyezés", Janus-arcú jog, mivel egyszerre biztosítja a szabadságot és vonja meg, vele együtt kár a szabályozási trilemma 3) A jogi prularizmus jelensége: különböző normarendszerek élnek egymás mellett (államok alkotta jog, és globális jog) 4) Következmények és megoldási javaslatok: - modern jog több sebből vérzik (szabályozási válság, joghézagok, egyre több ellentmondás) - Teubner megoldási javaslatai: dereguláció, tárgyalásos szabályozás, eljárási racionalitás, rugalmasság, önszabályozás

A27 - Gadamer és Betti vitája a jogi hermeneutikáról

1) A szerzők és alapvető eltéréseik bemutatása: - Emilio Betti (1890-1968) - Hans Georg Gadamer (1900-2002) Betti elméleti-történeti irányból közelíti meg a hermeneutikát, konkrét esetek nélkül értelmezi a jogot. Szerinte a hermeneutika a jog megismerésének módszere, eredménye pedig a jog eredeti jelentésének feltárása (nem keletkezik tehát új jog). Elkülöníti a jogtörténész (kognitív) és a jogalkalmazó (normatív) értelmezését. Gadamer gyakorlati irányból közelíti meg a hermeneutikát, konkrét esetekre vonatkozóan alkalmazza. Szerinte a hermeneutika nem csupán eszköz a megismerésre, hanem létviszony, szerinte minden értelmezésre szorul. A hermeneutika eredménye szerinte a konstrukció, az építés, a jogot ugyanis megtalálja az értelmezője. Nem különít el kognitív és normatív értelmezést. Betti válasza: Fenntartja a jogtörténész és a jogalkalmazó, tehát a kognitív és a normatív értelmezés közti különbséget, illetve kiemeli Gadamer három hiányosságát: nem mondja el milyen módszerekkel kell értelmezni, szövegközpontú az elemzése, és nem foglalkozik a megértés é egyetértés közti különbséggel.

A37 - A transznacionális gazdasági jog létrejötte és hatása az állami jogra

1) A transznacionális gazdasági jog kialakulása - gazdaság és a jog hagyományosan kapcsolatban áll egymással, ez különösen a 17. században erősödik fel. Az ipari forradalom következtében a gazdaság és a jog elszakad egymástól. - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok intenzitása a globalizáció hatására fokozódik: az utazás, szállítás, kommunikáció gyorsabbá vált, a határon átnyuló kapcsolatok száma növekedett - a nemzetközi kereskedelmi szabályozás: független a nemzeti és nemzetközi jogtól, nem formális jog, de jogi jellegű, ami uniformizálódik (UNIDROIT) - Günther Teubner a Globális Bukovina c. munkájában foglalkozik ezzel: a jogi pluralizmus egyik megjelenési formájának tekinti 2) A transznacionális gazdasági jog hatása az állami jogra: - absztrakt hatások: csökken az állami jog és a politika befolyása, felveti az államiság és a szuverenitás újraértelmezését. - konkrét hatások: reflexió a nemzeti szabályozásban (adóztatás, joghatóság); globális metaszabályozás (EU irányelvekben például)

A22 - Alkotmánybíráskodás hatásai a jogrendszerre

1) Az alkotmánybíráskodás hatásainak iránya (mire hat?) - legfontosabb, hogy a törvényhozást befolyásolja - "hét csapás" alkotmány; jogalkotás; jogértelmezés; jogfejlődés és jogfejlesztés; kormányforma; állami szervek gyakorlata; közélet és a társadalmi gyakorlat 2) Az alkotmánybíráskodás hatásainak eszközei: - alkotmány, alkotmánymódosítás felülvizsgálata - normakontroll: - esetei: absztrakt és konkrét normakontroll - lehetséges következményei: a) indítvány elutasítása (jogot stabilizáló hatás) b) alkotmányellenesség megállapítása (jogalkotást befolyásoló hatás) c) alkotmányos követelmények megállapítása (joggyakorlat befolyásolása) - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása - nemzetközi jogforrások vizsgálata 3) A hatás módjai és fajai: - a hatás módjai: a hatásgyakorlás egyes elemei, mozzanatai és módszerei - hatás fajai: jogérvényesülés jogelméleti és jogszociológiai problémái

A10 - Formalizmus és realizmus az amerikai jogelméletben

1) Az amerikai formalizmus két korszaka: a) klasszikus formalizmus: Christopher Colombus Langdell módszer (esetjogi oktatás, egyetemi jogászképzés); felfogása szerint a jog formális, rendszeres és autonóm b) progresszív formalizmus: puhább szemléletű irányzat, de a törvényhozást helyezi előtérbe (Oliver W. Holmes; Nathan Roscoe Pound) 2) Az amerikai realizmus és a progresszív formalizmus visszatérése: - formalizmus kritikájaként a bírói jogalkalmazásra helyezik a hangsúlyt, nyitás a társadalomtudományi elemzés felé c) jogi realizmus: Jerome Frank nevéhez köthető (mítosz, hogy a bírák az emberek felett állnak, befolyásoltak ők is) d) processzuális jogelmélet: Felix Frankfurtierhez köthető, visszatér a progresszív formalista gondolkodás, a jogi eljárásra helyezi a hangsúlyt, bíró szabályalakító joga mindenek felett áll (Brown-ügy jelentette a megdöntését) 3) Skandináv realizmus: - realizmus speciális megjelenési formája (jogban érzelmek jelennek meg, igazából nincsen jog, csak tények)

A34 - Az elismerés jogi dimenziója és ennek gyakorlati implikációi

1) Az elismerés fogalmával két szerző foglalkozott, Axel Honneth (német, frankfurti iskola, neomarxista) és Nancy Fraser (amerikai, feminista), mindketten az emberi méltóság eredetével foglalkoznak, szerintük a méltóság a többi ember elismerésétől függ. 2) Axel Honneth: az identitásképzés interszubjektív folyamata - szerinte az ember identitása a többi ember helyeslésétől függ, az elismeréstől - a modern világ problémái teszik kétségessé az elismerést, hiszen az individualizálódás kétségessé teszi az elismerést, az egyenlőtlenségek folyamatosan növekednek - az elismerésnek különböző szférái a privát, a társadalmi és a jogi szféra, megvetés módozatai a bántalmazás, a megvetés és a jogokból való kizárás - a jog feladata az integratív védelem, hogy ne valósuljon meg megvetés - a jog kudarca esetén forradalom keletkezik, hiszen a sérelmet szenvedett csoportok küzdeni fognak a méltóságukért (ehhez fel kell ismerniük persze) 3) Nancy Fraser - szerinte a társadalom a növekvő egyenlőtlenségek terepe, vissza kell térni a materiális igazságossághoz, mert az egyenlőség nem megoldás - több igazságtalanságot különböztet meg: gazdasági, kulturális igazságtalanságok és bivalens csoportok (akikre mindkettő vonatkozik) - megoldások: elosztás és elismerés dilemmája Affirmatív és transzformatív intézkedéseket különböztetünk meg. Az affirmatív az egyenlőségre törekszik, a meglévő javak átcsoportosítására, és a tisztelet kiharcolására törekszik a meglévő kulturális csoportok számára. A transzformatív a termelési viszonyok átstrukturálására törekszik, és a csoportkülönbségek destabilizálására.

A36 - Az emberi jogok igazolóelméletei

1) Az emberi jogok eredetének igazolása - hagyományos megközelítésmódok: a) természetjogi megközelítés; b) állam felőli megközelítés; c) gyakorlati megközelítés - Joseph Raz - Emberi jogok megalapozás nélkül-ben foglalkozik ezzel: a) hagyományos megközelítés szerint az emberi természetben lévő alapvető jogok b) alternatív megközelítések: Rawls szerint az állami szuverenitást korlátozó, békés együttélést biztosító jogok, Nickel szerint egyetemes jellegűek c) az emberi jogok igazolása: az emberi jogok erkölcsi jogok, amik valamilyen érdekek védelmét szolgálják, az államnak lehetősége van ezek védelmére, és ilyenkor az államok nem élveznek mentességet a külső beavatkozástól 2) Az emberi jogi rendszerek együttélésének igazolása: a) univerzalizmus (minden embert mindenhol ugyanaz b) eltérő kultúrák, eltérő rendszerek: megkülönböztetünk etnocentrizmust (saját jogi kultúra elsőbbségének hirdetése) és relativizmmust (különböző jogi kultúrák egyenrangúként elismerése, radikális és mérsékelt)

A38 - A jog és erkölcs viszonya Hart és Durkheim felfogásában

1) Herbert Hart elmélete: - a jog erkölcsi tartalmának kérdése: a jogot szabályok alkotják, amelyek nem szükségszerűen erkölcsi megalapozásúak. Érvényességüket az elismerési szabálynak való megfelelés adja, az erkölcsi szempont csak akkor lesz releváns, ha az elismerési szabály ezt kimondja - a jog szerepe az erkölcsi normák kikényszerítésében: büntetőjog vonatkozásában merül fel, álláspontja szerint a büntetőjognak nem feladata az erkölcs kikényszerítése, csak akkor, ha másnak fizikai sérelmet okoz 2) Émile Durkheim elmélete: - a jog szerepe az erkölcsi normák kikényszerítésében: elméletének alapja a kollektív tudat koncepciója, amely erkölcsi rendelkezéseket is magában foglal. - a kollektív tudat megsértésének következménye: a közösség számára előnyös, az elkövetőt pedig a büntetőjog szankcionálja - a büntetőjog szerepe tehát a kollektív erkölcs védelme - később átdolgozza: az egyszerű társadalmakban valóban kollektív a morál, a modern társadalmakban azonban individuális a morál, ez kiszorítja a kollektív érzéseket, a büntetőjog is az egyéni érték sérelmére reagál - a társadalom szolidaritása alapján megkülönböztetünk mechanikus (egyszerűbb társadalmak esetében, ahol az egyén közvetlenül kapcsolódik a közösséghez) és organikus (egyén közvetetten kapcsolódik a modern társadalmakra jellemző) szolidaritást

A7 - John Austin jogelmélete

1) John Austin 19. századi angol filozófus, a londoni egyetem első jogbölcseleti professzora, analitikai iskola képviselője, imperatív jogelmélet megalkotója 2) Fogalommeghatározások: - PARANCS: imperatív jogelmélet alapvető kategóriája, amellyel a hatalom az akaratát kikényszerítheti - SZUVERÉN: a hatalom birtokosa, aki a parancsot adja (pozitív-negatív oldal engedelmesség kapcsán) - TÖRVÉNY: a) tulajdonképpeni törvény (isteni és emberi) b) nem tulajdonképpeni törvény (divat, becsület, stb.) c) metaforikus törvény (nem parancs, de engedelmeskedünk neki 3) Jogtudomány-felfogás: a jogtudomány, jogelmélet LEÍRÓ, a törvényhozás tudománya ÉRTÉKELŐ 4) John Austin jogtudományának hatása: - értékelő tekintetében igen, azonban leíró tekintetében nem utiliarista ??? - Hart vitatta az imeratív jogelméletet, parancs helyett szabály - Somló Bódog az ő munkájából indult ki a magyar fogalmak tekintetében

A20 - Habermas deliberatív jogelméletének jellemzői

1) Jürgen Habermas és az elmélet előzményei - 1929-ben született - frankfurti iskola tagja - deliberatív jogelmélet előzményei: cselekvéselméletek (Max Weber, kölcsönös megértés); beszédaktus-elmélet (Austin, kijelentés maga is lehet cselekvés) 2) A deliberatív jogelmélet jellemzői: - központi kérdés, hogyan lehet legitim úton jogot alkotni, két forrása: normatív és empirikus érvényesség - diskurzus-elmélet: akkor helyes a norma, ha mindenki, akit érint, egyetért vagy egyetértene abban, ezt a nyilvános és esélyegyenlőséget garantáló megvitatás garantálja - állampolgárok kommunikatív hatalma: állampolgárok nézetegyeztetése (deliberáció) - alkotmányos jogállam alapelvei a diskurzuselmélet fényében: népszuverenitás elve, független bíróságok által garantált egyéni jogvédelem, végrehajtó hatalom alárendelése a jognak, bíróságnak, közszféra és magánszféra elválasztása 3) A deliberatív jogelmélet kritikája: - Niklas Luhmann: a távollévő idealizációja, érvek elfogadása nem csak racionális alapon, disszszenzus egyaránt cél lehet - egyenlő és igazságos csere mítosza

A25 - Legitimitástipológia, Weber, Habermas és Luhmann legitimitáselmélete

1) Legitimitástipológia: - fogalma: politikai rend tulajdonsága, amely alapján az uralomnak alávetettek önként követik a parancsait - kutatási irányzatok alapján való tipizálás: legitimitás-orientált (Luhmann, uralom önmagát legitimálja), legitimáció-orientált (Weber, Habermas, legitimitás csak legitimációval jöhet létre) - megfigyelői pozíció alapján: normatív (megfigyelő számára legitim-e) és empirikus legitimitás (alávetettek által elismert-e) 2) Max Weber empirikus legitimitáselmélete - társadalmi kapcsolat (többek magatartása egymásra hat, ez a társadalmi cselekvés) - társadalmi kapcsolat megjelenési formái: hatalom, uralom - uralom akkor legitim, ha az alattvalók szubjektíve érvényesnek találják (tradicionális, karizmatikus, legális-racionális) 3) Niklas Luhmann: processzuális legitimitáselmélet - társadalom alapegységeiből idővel funkcionális részrendszerek válnak ki, ezzel differenciálódás és komplexitás jár, ennek szükségszerű következménye az uralom kialakulása - a legitimitás akkor jön létre, ha a döntést tartalmi szempontokra tekintet nélkül elfogadják, eljárások teremtik meg 4) Jürgen Habermas: rekonstruktív legitimitáselmélet: - legitimitás feltétele a jogrendnek megfelelő működés és a helyes és ésszerű intézmények - ebben a rendszerben a processzualitás által valósul meg az empirikus igazolás

A5 - Államjogi pozitivizmus és a bécsi iskola

1) Pozitivizmus kialakulása: - Német jogfejlődést meghatározta a német terület fejedelemségekre tagolása - Kialakult az államtan nevű tudományterület - Friedrich von Gerber: államra személyként tekint, aki akaratát a törvényben jeleníti meg - Paul Laband: formális jogállamiság koncepciója (át kell hatnia a társadalom működését a jognak - Georg Jellinek: államra kétoldalú jogi jelenségként tekint (államhatalmat közvetlenül, elsődlegesen és önállóan az uralkodó gyakorolja, közvetetten, másodlagosan és önállótlanul a parlament) 2) Törvénypozitivizmus mint az állampozitivizmus elméleti megalapozása: polgári társadalom kialakulása, gazdaság fejlődése erős nemzeti államot és jogbiztonságot szükségeltet - metaszintű értékek elutasítása - törvényhozás mindenhatósága - feltétlen engedelmesség követelménye - jogrendszer logikai zártsága 3) A bécsi iskola: - 19-20. században működő filozófuscsoport, jogász közeg - Hatása: fontos kérdés lett, hogy hogyan lehet az államhatalmat a jog által megszelidíteni; elvárás, hogy mindent törvényben szabályozzanak; közigazgatási bíráskodás kialakítása az egyének védelme érdekében

A28 - Dworkin - az értelmezés jelentősége a jogban (az ún. nehéz eset)

1) Ronald Dworkin (1931-2013) amerikai liberális jogfilozófus, politikafilozófus, a poszpozitivizmus képviselője. Vitatja a jogpozitivizmus, az azt felváltó, interpretív módszert fogalmazza meg. 2) A jog tartalma Dworking szerint: - SZABÁLYOK - ELVEK - CÉLKITŰZÉSEK - SZABÁLY: pontosan ismert, kötelező az alkalmazása, döntés alapjául szolgál - ELV: nem lehet előzetesen felsorolni, eljárás során kell megtalálni, az alkalmazása nem kötelező, csak irányt mutat, és összekapcsolódhat a szabállyal - CÉLKITŰZÉS: adott közösség preferenciáit jelölik ki 3) A bírói jogértelmezés Dworkin szerint: - a jogalkalmazás nem mechanikus tevékenység, Herkulesi feladata a jogot egészében vizsgálni és azonosítani az elveket. - ha van pozitív szabály, akkor az alapján kell elbírálni az ügyet - ha nincs pozitív szabály, akkor az egy nehéz eset, szabály nélkül is köteles dönteni, elvek és célkitűzések alapján - szükségszerűen erkölcsi jellegű az értelmezési tevékenység

A11 - A kritikai jogelméletek, a marxista jogszemlélet és a jogi realizmus kapcsolata

A kritikai jogelmélet: a 20. század második felében alakult ki, célja a jogrendszer absztrakt normái között meghúzódó érdekviszonyok, egyenlőtlenségek feltárása (jó példa a szexuális erőszak, elkövetőt védi, hogy magánindítványra büntetendő) A kritikai jogelmélet elméleti előzmények: 1) Marxizmus és neomarxista elméletek - Karl Marx (liberális jogszemlélet kritikája, az állam és a jog funkciója a kizsákmányoló érdekek biztosítása - idális társadalomban nem létezik majd) - Lois Althusser (alapvető fogalma az ideológia, szerinte a tudatot is meghatározzák a gazdasági érdekek, nem csak a jogot, mindent átfog az ideológia - Antonio Gramschi (alapvető fogalma a hegemónia, nem kerülnek megvitatásra a különböző nézetek, csak konzerválják a meglévő intézményeket, és a jog is ezt követi) - Axel Honneth (identitásképzés, az elismerés és megvetés privát, társadalmi és jogi szférája 2) Későkapitalizmus német kritikája: - valójában nincsen államtól független gazdaság, állam és a jog fejleszti azt 3) Amerikai jogi realizmus: - a realizmus állítása, hogy az írott jogból nem vezethető le a bíró által hozott döntés, a bíró a saját ideológiáját önti bele a döntésbe A kritikai jogelmélet mindegyik fentiből tartalmaz elemeket.

A21 - Az alkotmánybíróságok politikai és jogi természete

Alkotmánybíráskodás születése: 1803 Madbury v. Madison ítélet; 1920 ABGB alapján 1) Elméletek az alkotmánybíráskodás politikai és jogi természetével kapcsolatban: - Hans Kelsen (alkotmánybíráskodás jogi természetének hangsúlyozása, szerinte a joglépcső-elmélet alapján a normák érvényességének forrása az alkotmány) - Carl Schmitt (az alkotmánybíráskodás politikai természetének hangsúlyozása, szerinte az alkotmány védelme politikai feladat, mivel az alkotmény nem pontos normákat, hanem politikai kinyilatkoztatásokat) - Niklas Luhmann (a kettő együtt van jelen, szerinte az alkotmány funkciója a politikai és jogi rendszer összekapcsolása) - Christoph Möllers (a kettő egymásba folyik; szerinte alkotmányos szinten a politika eljogiasodik, jog átpolitizálódik) 2) Az alkotmánybíráskodás politikai természetének megjelenése: - törvényhozó tevékenységének korlátozása, jogalkotásban tükrözött politikai célokra való reflexió, érvelésben megnyilvánuló politikum, bírák megválasztásának módja, szerepfelfogása - legitim alkotmánybíráskodási tevékenység korlátai: political question doctrinue; alkotmánybírósági aktivizmus (Magyarországon Pokol Béla)

A3 - Radbruch - jogpozitivizmus és természethog

Gustav Radbruch német büntetőjogász, igazs. miniszter és jogtörténész; 1) Jogpozitivizmus: II. v.háború előtt a jogpozitivista iskolát követte; legfontosabb jogelvei igazságosság; célszerűség; jogbiztonság 2) Természetjogi fordulat: - Nemzetszocialista működés által elkövetett bűnök hatására szükség lett arra, hogy a jogot erkölcsi tartalom is feltöltse - Igazságosságnak néha háttérbe kell szorítania a jogbiztonságot RADBRUCHI FORMULA: írott jog akkor is elsőbbséget élvez, ha tartalmában igazságtalan és célszerűtlen, KIVÉTEL ezalól ha az írott jog igazságtalansága elviselhetetlenné válik (törvényes jogtalanság). Az egyenlőség az igazság magja, ezt kell figyelembe venni Törvényes jogtalanság konkrét esete: Potempa gyilkosság

A6 - Hans Kelsen jogelmélete

Hans Kelsen: a német jogpozitivizmus és európai alkotmánybíráskodás atyja; osztrák születésű, amerikába emigrált Neokantinizmus: Szétválasztja a Sein (lét) és a Sollen (legyen) fogalmát A tiszta jogtan elmélete: Az a jogtudomány, amely alkalmas a jog vizsgálatára (a jogot mint sollent nem lehet a Sein eszközeivel vizsgálni) - A vizsgálat alapegysége a jogi norma: megkülönböztetünk elsődleges (szankció) és másodlagos normákat (magatartás) A jogi norma nem "van", hanem "érvényes" (Sollen), vagy "hatékony" (Sein). Mikroszinten hatékonyságtól függetlenül érvényes a norma, makroszinten a hatékonyság rögzíti az érvényesség korlátait. Jogrendszer lépcsőzetes felépítése: (érvényességét egy másik normából nyeri) Hipotetikus alapnorma - Alkotmány - Törvény - Bírói ítélet - Állami igazságszolgáltatás és közigazgatás - Jogügylet és végrehajtási aktus Állam és jog azonossága: - Nem államrendről, hanem a jogrend hatékonyságáról beszélhetünk - Állam tehát egy kényszerítő rend csupán - Nem lesz minden jogrend állam, csak az, ami már elérte a központosítás egy bizonyos fokát - Normatív beszámítás alapozza meg: rész működését az egészre vonatkoztatjuk (a tény (Sein) jogi minősítést nyer általa (Sollen))

A8 - Herbert Hart jogelmélete

Herbert Hart: 20. századi angol gondolkodó, mérsékelt pozitivista irányzat képviselője (analitikai jogelmélethez kötődik 1) Jogelméletének helye: - viszonya más jogelméletekhez: 1) formalizmus elutasítása 2) jogi realizmus elutasítása; a mérsékelt pozitivizmus a két irányzat között van: vitatott esetekben bíró dönt, elismeri a joghézagokat 2) Hart jogelmélete: - jog nem parancs, hanem szabályok összessége (vita Austinnal, ott parancs van) - szabályok vizsgálata külső (nem azonosul) vagy belső (azonosul a szabályokkal) szempontból történhet - Szabályok lehetnek elsődlegesek (kötelezettségeket állapítanak meg) vagy másodlagosak (fogyatékosságokra reagálnak, kiegészítik az elsőt; elismerés, változtatás és ítélkezés)

A04 - A katolikus természetjog újjászületése - John Finnis

John Finnishez az ausztrál katolikus természetjogászhoz kapcsolódik 1) Katolikus természetjog újjászületése: klasszikus természetjogi elvek összekapcsolása az igazságossággal 2) T.jogi perspektíva szerepe: a) belső nézőpont b) ideális nézőpont Szempontok: közjó érdekében történik-e, és megvalósítja-e az igazságosság és joguralom értékét 3) Közjó értelmezése, javak rendszere: - Aquinói Szent Tamáshoz köthető - alapvető javak: élet; önmagában vett tudás; barátság és társiasság; játék; esztétikai élmény; gyakorlati ésszerűség; vallás - instrumentális javak: alapvetők eléréséhez szükséges eszközök JOGRENDSZERREL szemben támasztott követelmény az igazságosság EGYÉNNEL szemben támasztott: gyakorlati ésszerűség (saját magunk, mások java, és a közösség java is fontos)

A32 - A méltányosságként felfogott igazságosság elvei és alkalmazása

Joseph Rawlshoz köthető (20. század, amerika) 1) A méltányosságként felfogott igazságosság elmélete: - a méltányosság már a görögöknél megjelent, arra vonatkozik, hogy az általános törvények mellett is legyen lehetőség egyedi körülmények figyelembevételére - igazságosságelméletek: azt vizsgálják, hogyan biztosítható az egy politikai közösségen belül való létezés egymással összeegyeztethetetlen világnézetek esetén. Különböző igazságosságfogalmak: - Kelsen szerint irracionális ideál, nem hozzáférhető - Rawls szerint a legfontosabb erény - Alf Ros szerint "nem más, mint asztalra csapni" - az igazságosság legfontosabb tartalmi eleme az alapvető jogok és kötelezettségek kijelölése megkülönböztetés nélkül, és az egynsúly megteremtése a társadalmi élet előnyeiért való versenyben - vizsgált területek: igazságosság mint társadalmi jelenség, az igazságosságot megteremtő elvek, annak fogalma, a materiális és a processzuális igazságosság Igazságosság típusai: - funckió alapján: osztó, megtorló és kölcsönös - hozzáférés alapján: formális és processzuális 2) Rawls elmélete a méltányosságként felfogott igazságosságról: - az igazságosság elvei: az egyenlőség állapotában eredeti helyzetről beszélünk, mindenkit a tudatlanság fátyla borít, az emberek csak a saját érdekükre tekintettel járnak el, és a maxmin szabályt követve hoznak döntést. - két alapvető elv: mindenkinek joga van a lehető legnagyobb alapszabadsághoz, amíg másokat nem sért azzal; a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csak akkor igazságosak, ha mindenki számára előnyös + mindenkinek lehetősége van jobb helyzetbe kerülni

A1 - A modern jog sajátosságai

Kialakulását megalapozó tényezők: - pol. és gazd. hatalom elválása, szabályozási trilemma (jog, politika, társadalom) - eljogiasodás; jogi prularizmus; joghézagok kialakulása Modern társadalom jellemzői: - negatív demokratizálódás - ellentétes igények (kapitalista gazdaság működésének biztosítása, és az abból eredő mellékhatások korrigálása Max Weber: - Kialakulás menete: 1. szokáserkölcs; 2. konvenció; 3. szokásjog; 4. modern jog - Egyik katalizátora a protestantizmus - Sajátosságai: racionális és formális, de fogad be egyéb elemeket is (materiális és irracionális elemek) Niklas Luhmann szerint: - pozitivizálódott - önlétrehozó - elvárások tekintetében differenciált (alapvetően normatív, de megjelennek kognitív elvárások is) - komplexebb, összetettebb


Related study sets

Chapter 2 mental health nursing psychopharmacology

View Set

Purpose and Organization of the United Nations

View Set

Prep U for Brunner and Suddarth's Textbook of Medical Surgical Nursing, 13th Edition Chapter 64: Assessment and Management of Patients With Hearing and Balance Disorders

View Set

Control of Gene Expression in Prokaryotes

View Set