makró
A klasszikus jövedelem-elosztás szerint Válasszon ki egyet vagy többet: a. a termelési tényezők a határtermékük függvényében részesülnek a megtermelt jövedelemből. b. a nemzeti jövedelem munkajövedelemre és tőkejövedelmekre oszlik. c. minél nagyobb a munka határterméke, annál nagyobb a munkabér hányada a nemzeti jövedelemből. d. a tőkejövedelmek összege meghaladja a munkajövedelem összegét.
- a termelési tényezők a határtermékük függvényében részesülnek a megtermelt jövedelemből., - minél nagyobb a munka határterméke, annál nagyobb a munkabér hányada a nemzeti jövedelemből., - a nemzeti jövedelem munkajövedelemre és tőkejövedelmekre oszlik..
Ha a monetáris hatóság államkötvényt vásárol egy kereskedelmi banktól, akkor Válasszon ki egyet vagy többet: a. bővül a monetáris bázis. b. egy részleges tartalékolású bankrendszerben nő a pénzkínálat. c. szűkül a monetáris bázis. d. egy részleges tartalékolású bankrendszerben nem változik a pénzkínálat.
- bővül a monetáris bázis., - egy részleges tartalékolású bankrendszerben nő a pénzkínálat..
A Solow-féle növekedési modellben a népességnövekedés... Válasszon ki egyet vagy többet: a. nem magyarázza hosszú távon sem az életszínvonal, sem az összes kibocsátás növekedését b. tartós életszínvonal-növekedést eredményez c. az összes kibocsátás növekedését eredményezi d. nem magyarázza a népesség tartós életszínvonal növekedését
- nem magyarázza a népesség tartós életszínvonal növekedését, - az összes kibocsátás növekedését eredményezi.
A hosszú távú egyensúlyi modellben az expanzív monetáris politika Válasszon ki egyet vagy többet: a. csökkenti a kamatlábat. b. változatlanul hagyja a GDP-t. c. inflációt okoz. d. növeli a beruházásokat.
- változatlanul hagyja a GDP-t., - inflációt okoz..
együk fel, hogy egy gazdaságban a népesség évi 10%-kal nő, a gazdaság szereplői a kibocsátás 40%-át megtakarítják, és a tőkének évente 10%-a elamortizálódik, a termelési függvény F(K,L)=K1/2L1/2 . Kezdetben a tőkeállomány K0=1000, és a munkaerőállomány L0=1000. Mekkora egy év elteltével az egyfőre eső tőkeállomány? Válasszon ki egyet: a. 1,182 b. 1,273 c. 1,3 d. 1,095
1,182
Egy klasszikus modell feltevései szerint működő gazdaságban az aggregált termelési függvény Y(K,L)=K1/2L1/2. A tőkeállomány induló nagysága K0=6400, míg a munkaerőállományé állandó L=4000. Az amortizáció nagysága 12%, míg megtakarítási ráta 21%. Mekkora a tőkeállomány optimális nagysága (K) a hosszútávú egyensúlyban? Válasszon ki egyet: a. 12 250 b. 1306 c. 0,5714 d. 3,0625
12 250.
Tegyük fel, hogy egy gazdaságban csak kiflit és tejet állítanak elő. A kifli és a tej ára 2008-ban pk08=2 és pt08=4, a megtermelt mennyiségek qk08=3 és qt08=2. Ugyanezek az értékek 2009-ben pk09=4 és pt09=4, a mennyiségek qk09=4 és qt09=3. Legyen a bázisév 2008. Mekkora a reál GDP 2009-ben? Válasszon ki egyet: a. 1,4 b. 28 c. 20 d. 14
20
Egy gazdaságban a pénzpiacot a pénz mennyiségi elmélete írja le, és a pénz forgási sebessége állandó. A központi bank a nominális pénzkínálatot évi 5 százalékkal növeli, a reálkibocsátás pedig évi 2 százalékkal nő. Ekkor az éves infláció Válasszon ki egyet: a. 3%. b. csak a kamatláb ismeretében határozható meg. c. 8%. d. 1,67%.
3%..
A nettó nemzeti termék Válasszon ki egyet: a. a bruttó hazai terméknek az amortizációtól megtisztított része. b. a bruttó nemzeti terméknek a tőke értékcsökkenésétől megtisztított része. c. a bruttó nemzeti terméknek az inflációtól megtisztított része. d. a bruttó hazai termék és az infláció különbsége.
a bruttó nemzeti terméknek a tőke értékcsökkenésétől megtisztított része..
A Solow modellben ha nincs népesség növekedés, akkor Válasszon ki egyet: a. a hosszútávú egyensúlyban a tőkeállomány állandó. b. a gazdaság hosszútávú egyensúlyában a fogyasztás magasabb, mint az aranyszabály szerinti egy főre eső tőkeállomány esetén. c. a hosszútávú egyensúlyban a tőkeállomány nagysága megegyezik az egy főre eső tőkeállománnyal. d. a gazdaság bármely megtakarítási ráta esetén az aranyszabály szerinti egy főre eső tőkeállomány felé közelít.
a hosszútávú egyensúlyban a tőkeállomány állandó..
Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg Válasszon ki egyet: a. a termelési tényezők felhasználásának növelésével növelheti termelését. b. a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal. c. hitelezői bírják türelemmel. d. a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással.
a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal..
Okun törvénye alapján a munkanélküliségi ráta 7-ről 8%-ra történő emelkedésekor Válasszon ki egyet: a. a nominális GDP 1%-kal nő, 5%-os infláció mellett. b. a reál GDP változatlan marad. c. a reál GDP 1%-kal csökken. d. a reál GDP 1%-kal nő.
a reál GDP 1%-kal nő..
A fogyasztói árindex nem veszi eléggé figyelembe a minőségjavulásokat, ezért Válasszon ki egyet: a. a fogyasztói árindex csak a fogyasztók megtévesztését szolgálja. b. a tényleges megélhetési költségekhez képest lassabban emelkedik. c. a tényleges megélhetési költségeknél gyorsabban emelkedik. d. a fogyasztói árindex hol alulbecsüli, hol felülbecsüli a tényleges megélhetési költségeket.
a tényleges megélhetési költségeknél gyorsabban emelkedik..
5.1.20. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben a pénzmultiplikátor értéke a) 1 b) 10 c) 0 d) 100
a) 1
2.1.10. Válassza ki az alábbi állítások közül a HAMISAT! a) A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési deficit összege. b) A társadalmi megtakarítás értékét megkapjuk, ha a kibocsátásból levonjuk a fogyasztás valamint a kormányzati vásárlások értékét. c) A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési többlet összege. d) A társadalmi megtakarítás emelkedik változatlan GDP mellett, ha nő a nettó adók összege.
a) A társadalmi megtakarítás a magán-megtakarítás és a költségvetési deficit összege.
5.1.44. A monetáris bázis és az M1 pénzmennyiség közös eleme a) a bankrendszeren kívüli készpénz. b) a bankrendszeren belüli készpénz. c) a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka. d) a fentiek közül egyik sem.
a) a bankrendszeren kívüli készpénz.
5.1.21. A tartalékolási követelmények megváltozása nem változatja meg lényegesen a pénzkínálatot, ha a) a kereskedelmi bankok nem változtatják meg tartalék-betét arányaikat. b) készpénz-betét arány nem változik. c) a kereskedelmi bankok többlettartaléka nem változik. d) a monetáris bázis nem változik.
a) a kereskedelmi bankok nem változtatják meg tartalék-betét arányaikat.
2.1.9. Egy gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvény lineáris (egyenes). Ismert továbbá, hogy ha a rendelkezésre álló jövedelem Y-T=3000, akkor a fogyasztás C=2800 és ha a rendelkezésre álló jövedelem Y-T=3500, akkor a magán-megtakarítás értéke SP=325. Ebben a gazdaságban a) a megtakarítási határhajlandóság értéke 0,25. b) a megtakarítási határhajlandóság értéke 0,2. c) a megtakarítási határhajlandóság értéke a fenti adatok alapján meghatározhatatlan. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
a) a megtakarítási határhajlandóság értéke 0,25.
5.1.14. Ha a pénz forgási sebessége állandó, akkor a mennyiségi pénzelmélet szerint a) a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével. b) a reál GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével. c) az inflációs ráta egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével a reál GDP növekedési ütemétől függetlenül. d) a fenti a), b) és c) állítások közül egyik sem igaz.
a) a nominális GDP növekedési üteme egyenlő lesz a nominális pénzmennyiség növekedési ütemével.
5.1.41. Tegyük föl, hogy az árszínvonal emelkedik, de a reáljövedelem és a nominális kamatláb nem változik. Ekkor a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik. b) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet nem változik. c) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet csökken. d) a reál pénzkereslet nő, de a nominális pénzkereslet csökken.
a) a nominális pénzkereslet nő, de a reál pénzkereslet nem változik.
2.1.7. Ha a klasszikus modellben a népesség szabadidő/fogyasztás preferenciáinak megváltozása miatt ceteris paribus növekszik a munkakínálat, akkor ennek következtében a) csökken a reálbér. b) nő a munka termelékenysége. c) emelkedik az árszínvonal. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
a) csökken a reálbér.
5.1.3. Tegyük fel, hogy a nominális kamatláb 9%, az infláció várt értéke 5%, az aktuális infláció 3%. Ekkor az a) ex ante reálkamatláb 4%. b) ex post reálkamatláb 4%. c) ex ante reálkamatláb 6%. d) ex post reálkamatláb 2%. e) Egyik fenti válasz sem helyes.
a) ex ante reálkamatláb 4%.
2.1.2. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelési tényezők határterméke a) kizárólag a termelés K/L arányától függ. b) növekszik a termelési mennyiség bővülésével. c) csökken a termelés mennyiségének emelkedésével. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
a) kizárólag a termelés K/L arányától függ.
5.1.30. A monetáris bázis (M0) értéke növekszik, ha a központi bank a) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól. b) nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el. c) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól, és ezzel egy időben ugyanakkora Ft értékben nyílt piaci műveletek során államkötvényt ad el. d) Egyik fenti esetben sem.
a) külföldi valutát vásárol a kereskedelmi bankoktól.
A munkaerő-állományba nem tartoznak bele Válasszon ki egyet: a. azok, akiknek nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek. b. azok, akiknek nincs állásuk és szeretnének munkát, de felhagytak a munka kereséssel. c. a foglalkoztatottak. d. a munkanélküliek.
azok, akiknek nincs állásuk és szeretnének munkát, de felhagytak a munka kereséssel..
5.1.28. Lehetséges, hogy a reál pénzkeresleti függvény egyenletű. a) L = 200r + 0,5Y b) L = (0,4Y)/(20r) c) L = (50r)/(0,5Y) d) L = P(0,5Y - 200r)
b) L = (0,4Y)/(20r)
5.1.11. A klasszikus dichotómia értelmében, ha a jegybank növeli a pénzkínálatot, akkor a) a reálkamatláb nő. b) a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik. c) a munkaerő kereslet emelkedik. d) a nominális GDP változatlan.
b) a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik.
2.1.6. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban a klasszikus modell föltevései érvényesek, és a két termelési tényező a föld és a munka. Ha egy járvány elpusztítja a lakosság jelentős részét, akkor ennek következtében a) a földbérleti díjak jelentősen emelkednek. b) a földbérleti díjak jelentősen csökkennek. c) a földbérleti díjak nem változnak. d) nem tudjuk, hogyan változnak a földbérleti díjak.
b) a földbérleti díjak jelentősen csökkennek.
5.1.22. A refinanszírozási kamatláb csökkentése a pénzkínálatot növeli, mert a) a pénzmultiplikátor értékét növeli. b) a jegybanki betéteket növeli. c) tartalék-betét arányt csökkenti. d) készpénz-betét arányt csökkenti.
b) a jegybanki betéteket növeli.
5.1.25. Tegyük föl, hogy egy klasszikus modellben a pénz forgási sebességét növeli a kamatláb emelkedése (tehát V=V(r) és dV/dr 0). Ebben a modellben a) az expanzív monetáris politika csökkenti az egyensúlyi kamatlábat. b) a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeli az egyensúlyi árszínvonalat. c) Az a) és a b) válasz is igaz. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
b) a magánszektortól fölvett hitelből finanszírozott expanzív fiskális politika növeli az egyensúlyi árszínvonalat.
5.1.37. A tranzakciós pénzkereslet elmélete szerint a gazdasági szereplők pénztartási igénye abból fakad, hogy a) a gazdasági szereplők kockázatkerülők. b) a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását. c) a pénz nominális hozama állandó. d) az infláció nem jelezhető tökéletesen előre.
b) a pénz megkönnyíti a csereaktusok lebonyolítását.
5.1.33. Tegyük föl, hogy meginog a betétesek bizalma egy ország bankrendszerében és a betétesek bankcsődtől tartva megrohamoznak egy vagy több bankot és betéteiket készpénzre kívánják váltani. Az ilyen bankostrom következtében a) a pénzkínálati multiplikátor nő. b) a pénzkínálati multiplikátor csökken. c) nem tudjuk hogyan változik a pénzkínálati multiplikátor. d) a készpénz/betét arány csökken. e) a kötelező tartalékráta nő.
b) a pénzkínálati multiplikátor csökken.
5.1.42. A reál pénzkereslet nő, amennyiben ceteris paribus a) a nominális kamatláb (i) emelkedik. b) a reáljövedelem (Y) emelkedik. c) az a) és b) válasz is helyes. d) egyik fenti válasz sem helyes.
b) a reáljövedelem (Y) emelkedik.
2.1.3. Állandó mérethozadékú Y=F(K,L) termelési függvény esetén a termelés K/L arányának növekedésével a) a munka határterméke csökken, a tőke határterméke pedig nő. b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig emelkedik. c) mindkét termelési tényező határterméke nő. d) mindkét termelési tényező határterméke csökken.
b) a tőke határterméke csökken, a munka határterméke pedig emelkedik.
5.1.43. Ha lekötött betétünkből 100.000 Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor a) az M2 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal csökken és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő. b) az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő. c) az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
b) az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség 100.000 Ft-tal nő.
5.1.6. A nem várt inflációs sokk miatt a hitelezők kárt szenvednek, míg a hitelek felvevői nyereséget realizálnak, mert a) az ex post reálkamatláb meghaladja az ex ante reálkamatlábat. b) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reálkamatláb. c) a reálkamatláb csökken. d) a nominális kamatláb csökken. e) Egyik fenti válasz sem helyes.
b) az ex post reálkamatláb alacsonyabb, mint az ex ante reálkamatláb.
5.1.10. Ha a klasszikus modellben a központi bank ceteris paribus 10%-kal növeli a nominális pénzmennyiséget, akkor ennek eredményeként a) a pénz forgási sebességének és az árszínvonal változatlansága mellett a reáljövedelem 10%-kal bővül. b) az árszínvonal és a nominális bér is 10%-kal emelkedik, de a reáljövedelem és a reálbér értéke nem változik. c) egyetlen változó értéke sem változik, mert a pénz semleges. d) a pénz forgási sebessége csökken 10%-kal.
b) az árszínvonal és a nominális bér is 10%-kal emelkedik, de a reáljövedelem és a reálbér értéke nem változik.
5.1.18. Ha a monetáris bázis ceteris paribus megkétszereződik, akkor a pénzkínálat a) megfeleződik. b) megkétszereződik. c) nem változik. d) a 2×m-szeresére nő (ahol m a pénzmultiplikátort jelöli).
b) megkétszereződik.
2.1.8. A fogyasztási határhajlandóság a) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük hány százalékát fordítják fogyasztásra. b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra. c) megmutatja, hogy a GDP egységnyi növekménye a fogyasztás mekkora emelkedését eredményezi. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
b) megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmük növekményének hány százalékát fordítják fogyasztásra.
5.1.47. Amennyiben az infláció emelkedik, úgy a) adott nominális kamatláb mellett nő a reál pénzkereslet. b) nőnek a cipőtalp- és menüköltségek. c) azok nyernek akik fix kamatozású hiteleket nyújtottak. d) egyik fenti válasz sem helyes.
b) nőnek a cipőtalp- és menüköltségek.
5.1.34. Egy pénzügyi eszköz a) értéke megtermelésének határköltségével arányos. b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tartozása. c) valamely gazdasági szereplő követelése és senkinek nem tartozása. d) valamely gazdasági szereplő tartozása és senkinek nem követelése.
b) valamely gazdasági szereplő követelése és egy másik gazdasági szereplő tartozása.
5.1.12. Tegyük fel, hogy a reál GDP évi 3%-kal, a nominális pénzkínálat 8%-kal nő. Ha a pénz forgási sebessége állandó és a reálkamatláb évi 5%, akkor a nominális kamatláb a) 5%. b) 8%. c) 10%. d) 11%.
c) 10%.
5.1.13. Az alábbiak közül melyik költség nem merül föl várt infláció esetén? a) Cipőtalpköltség. b) Étlapköltség. c) Adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés. d) Pénz vásárlóerejének csökkenése.
c) Adósok és hitelezők közötti vagyonátrendeződés.
5.1.23. A Baumol-Tobin modell szerint a tranzakciós pénzkereslet a) kamatrugalmassága -1/2. b) jövedelemrugalmassága +1/2. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
5.1.31. A pénzkínálati multiplikátor csökken, ha a) a készpénz/betét arány (cr) emelkedik. b) a tényleges tartalékráta (rr) emelkedik. c) Az a) és a b) válasz is helyes. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
5.1.4. A pénztartás költsége megegyezik a) a nominális kamatlábbal. b) az ex ante reálkamatláb + várt inflációval. c) Az a) és b) válasz is helyes. d) az ex post reálkamatlábbal. e) Egyik fenti válasz sem helyes.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
2.1.1. Ha az Y=F(K,L) termelési függvény állandó mérethozadékot mutat, akkor az alábbi állítások közül NEM igaz, hogy a) zY = F(zK,zL). b) Y/L = F(K/L,1). c) Y+1 = F(K+1,L+1). d) Y = MPKK+MPLL.
c) Y+1 = F(K+1,L+1).
5.1.8. A hiperinfláció és a seigniorage (a pénzkibocsátásból származó állami jövedelem) összefügg egymással, mert a) úgy lehet letörni a hiperinflációt, hogy az állami kiadásokat nem adókból, hanem új pénz kibocsátásából finanszírozzák; b) ha visszaszorítják a seigniorage szerepét a költségvetés kiadásainak finanszírozásában, akkor hiperinfláció fenyeget; c) a hiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és pénzpiaci hitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadásoktól, s a költségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni. d) ha van az államnak seigniorage-ból származó jövedelme, akkor a hiperinfláció elkerülhetetlen; e) rossz a kérdésfelvetés, mert a kettő között semmi összefüggés sincs.
c) a hiperinfláció mélyebb okát éppen abban kell keresni, hogy az adókból és pénzpiaci hitelekből származó állami források messze elmaradnak a kiadásoktól, s a költségvetés kénytelen nagymértékben a seigniorage-ra támaszkodni.
2.1.4. Egy kompetitív profitmaximalizáló vállalat addig növeli tőke és munka iránti keresletét, amíg a) a munka határterméke és a tőke határterméke meg nem egyezik egymással. b) a termelési tényezők fölhasználásának növelésével növelheti termelését. c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal. d) hitelezői bírják türelemmel.
c) a munka határterméke egyenlő nem lesz a reálbérrel, a tőke határterméke pedig a reál bérleti díjjal.
5.1.1. Ha a várható inflációs ráta három százalékponttal csökken, akkor a Fisher-hatás szerint a) a nominális kamatláb és az ex ante reálkamatláb egyaránt három százalékponttal csökken. b) a nominális kamatláb nem változik, miközben az ex ante reálkamatláb három százalékponttal süllyed. c) a nominális kamatláb három százalékponttal süllyed, miközben az ex ante reálkamatláb nem változik. d) a fenti a), b) és c) válaszban említett fejlemények közül egyik sem
c) a nominális kamatláb három százalékponttal süllyed, miközben az ex ante reálkamatláb nem változik.
5.1.7. Tegyük föl, hogy egy országra a klasszikus modell feltevései érvényesek, s a nominális pénzmennyiség növekedési ütemének gyorsítása miatt az inflációs ráta ceteris paribus 3 százalékponttal emelkedik. Ennek eredményeként a Fisher-hatás szerint a) a reálkamatláb 3 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb nem változik. b) a reálkamatláb 1 százalékponttal süllyed, míg a nominális kamatláb 2 százalékponttal nő. c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamatláb 3 százalékponttal emelkedik. d) a nominális és a reálkamatláb különbsége nő 3 százalékponttal, de ezen túl semmit nem tudhatunk a két kamatláb változásáról.
c) a reálkamatláb nem változik, míg a nominális kamatláb 3 százalékponttal emelkedik.
5.1.45. A pénzkereslet portfolióelmélete alkalmas lehet a) az M1 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára. b) a monetáris bázis iránti kereslet magyarázatára. c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára. d) a készpénz iránti kereslet magyarázatára.
c) az M3 pénzmennyiség iránti kereslet magyarázatára.
5.1.15. Tegyük fel, hogy a reál GDP és a pénz forgási sebessége állandó. A nominális pénzkínálat adott időszakban 1%-kal emelkedik, majd a magasabb szinten stabilizálódik. A mennyiségi elmélet alapján az inflációs ráta a) nem változik. b) folyamatosan 1%-kal nő. c) az adott időszakban 1% lesz, utána visszaáll nullára. d) az adott időszakban 1%-kal nagyobb lesz, majd a magasabb szinten stabilizálódik.
c) az adott időszakban 1% lesz, utána visszaáll nullára.
5.1.40. A pénzkereslet a) egyenlő az áruk kínálatával. b) megegyezik az emberek fogyasztási keresletével. c) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség. d) az áruvásárlásokra fordított pénzmennyiség.
c) az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség.
5.1.9. Hiperinfláció okozója lehet az, hogy a) az állami kiadásokat teljes egészében adóbevételekből fedezik. b) az állami kiadásokat teljes egészében a hazai magánszektor hiteleivel fedezik. c) az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik. d) Egyik fenti válasz sem helyes.
c) az állami kiadások nagy részét a központi bank hitelei fedezik.
5.1.27. A nominális pénzkínálat bővül, ha a) a kormány kiadásai finanszírozására a magánszektornak államkötvényt ad el. b) ha a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektornak államkötvényt ad el. c) ha a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol. d) ha a kormány az államkötvények után kamatot fizet, és a kötvénytulajdonosok a kamatjövedelmet állampapírba fektetik.
c) ha a jegybank nyílt piaci művelet keretében a magánszektortól államkötvényt vásárol.
5.1.36. A Baumol-Tobin modellben igaz, hogy a) a pénz vagyontartási eszköz szerepére épül. b) akinek dupla annyi a jövedelme, az kétszer annyit jár bankba. c) ha a nominális kamatláb 10%-ról 11%-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül 5%-kal csökken. d) a pénztartás összes költsége az elveszett reálkamatból és a bankba járás költségéből áll.
c) ha a nominális kamatláb 10%-ról 11%-ra nő, akkor a pénzkereslet körülbelül 5%-kal csökken.
5.1.38. A pénz a) mindenképpen árupénz. b) azért értékes, mert aranyra váltható. c) mindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmi eszköz és vagyontartási eszköz funkciót. d) jelenléte káros a gazdaság számára, mert lehetővé teszi az inflációt.
c) mindazon eszközök összessége, amelyek betöltik az értékmérő eszköz, forgalmi eszköz és vagyontartási eszköz funkciót.
A mennyiségi pénzelméletben a kereskedelmi bankok szabad tartalékainak növekedése ceteris paribus... Válasszon ki egyet: a. növeli a készpénz / betét arány nagyságát b. csökkenti a kötelező tartalékok nagyságát c. növeli az árszínvonalat d. csökkenti az árszínvonalat
csökkenti az árszínvonalat.
5.1.2. Ha nominális pénzkínálat 6%-al, az árszínvonal 4%-al, és a kibocsátás 3%-al nő, akkor a pénz forgási sebessége a) 13%-al nő. b) 7%-al nő. c) 3%al nő. d) 1%-al nő. e) Egyik fenti válasz sem helyes.
d) 1%-al nő.
5.1.46. A pénzkereslet portfolióelmélete szerint a pénzkereslet növekszik a) az alternatív pénzügyi eszközök (kötvény, részvény) hozamrátájának esésével. b) a reálvagyon emelkedésével. c) a várható inflációs ráta csökkenésével. d) Mindegyik fenti válasz helyes.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
2.1.5. Cobb-Douglas típusú termelési függvény esetén a tőke egyensúlyi reálbérleti díja nő, ha a) a vállalatok kevesebb tőkét alkalmaznak. b) a vállalatok több munkát alkalmaznak. c) az alkalmazott technológia fejlődik. d) Mindegyik válasz helyes.
d) Mindegyik válasz helyes.
5.1.17. Ha reál pénzkeresleti függvény L=0,4Y, akkor a) a pénz jövedelmi forgási sebessége állandó. b) a pénzkereslet nem függ a nominális kamatlábtól. c) a pénz jövedelmi forgási sebessége pontosan 2,5. d) Mindegyik válasz helyes.
d) Mindegyik válasz helyes.
5.1.19. Egy 100%-os tartalékolású bankrendszerben, ha egy kereskedelmi bankban 100.000 Ft új betétet helyeznek el, akkor a) a bank tartozásai megnőnek 100.000 Ft-al. b) a bank forrásai megnőnek 100.000 Ft-al. c) a bank hitelállománya zérus marad. d) Mindegyik válasz helyes.
d) Mindegyik válasz helyes.
5.1.39. A pénznek, mint vagyontartási eszköznek a többi vagyontartási eszközzel (például a kötvénnyel és a részvénnyel) szemben előnye, hogy a) az infláció nem érinti az reálértékét. b) árura bármikor a legkisebb tranzakciós költséggel elcserélhető. c) árfolyama nem ingadozik. d) a b) és c) válasz is igaz.
d) a b) és c) válasz is igaz.
5.1.32. A monetáris bázisnak nem része a) a forgalomban lévő készpénz. b) a kereskedelmi bankoknál lévő készpénz. c) a kereskedelmi bankok jegybanki betétei. d) a lakosság kereskedelmi bankoknál elhelyezett rövid lejáratú betétei.
d) a lakosság kereskedelmi bankoknál elhelyezett rövid lejáratú betétei.
5.1.35. A pénzsemlegesség elve azt jelenti, hogy a klasszikus modellben a) a tőkeállomány konstans, és ezért nem változhat a kibocsátás. b) az állami vásárlásoknak teljes a kiszorítási hatása. c) a pénzmennyiség változásai befolyásolják a reálkamatlábat és a beruházási keresletet. d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.
d) a pénzmennyiség változásai nem hatnak ki a reálváltozókra.
5.1.16. A zárt gazdaság klasszikus modelljében a reálkamatlábat ............ csökkenti. a) csak az expanzív fiskális politika b) csak az expanzív monetáris politika c) az expanzív fiskális és monetáris politika egyaránt d) az expanzív fiskális és monetáris politika sem
d) az expanzív fiskális és monetáris politika sem
5.1.26. Ha a központi bank csökkenteni kívánja a nominális pénzmennyiséget, akkor a) hitelt kell nyújtania a költségvetésnek. b) államkötvényeket kell vásárolnia a magánszektortól. c) államkötvényeket kell vásárolnia az államkincstártól. d) államkötvényeket kell eladnia a magánszektornak.
d) államkötvényeket kell eladnia a magánszektornak.
5.1.29. Ha a klasszikus modellben a központi bank növeli a nominális pénzmennyiség növekedési ütemét, akkor ez a) az infláció gyorsulására és a munkanélküliségi ráta átmeneti csökkenésére vezet. b) a nominális kamatláb emelkedésére és a reálkamatláb csökkenésére vezet. c) az infláció és a nominálbér növekedési ütemének emelkedésére vezet. d) változatlan reálkamatláb mellett a nominális kamatláb emelkedésére vezet. e) A c) és d) válasz is helyes.
e) A c) és d) válasz is helyes.
5.1.24. Megfigyeltük a gazdaságban a reálkamatláb növekedését. Melyik esemény NEM lehetett ennek kiváltó oka? a) Növekedett a kormányzati vásárlások nagysága, melyet adóbevételből finanszíroztak; b) Növekedett a kormányzati vásárlások nagysága, amelyet hitelfelvétellel finanszíroztak; c) Beruházási adókedvezmény miatt növekvő beruházási kereslet; d) A technológia fejlődése miatt növekvő beruházási kereslet; e) Az inflációs ráta csökkenése.
e) Az inflációs ráta csökkenése.
Az alábbiak közül melyik az, ami nem játszik szerepet a bérek rugalmatlanságának magyarázatában? Válasszon ki egyet: a. munkaérték-elmélet. b. hatékony (effektív) bérek elmélete. c. minimálbér. d. szakszervezetek és a kollektív alku.
munkaérték-elmélet..
