Mikroökonómia

· Mi a határköltség és az átlagköltség?

o A határköltség (MC - marginal cost) megmutatja, hogy a kibocsátás marginális egységgel való növelése mennyivel növeli a vállalat összes költségét. o Az átlagköltség (AC - average cost) a termékegységre jutó összköltség nagyságát mutatja, vagyis az átlagköltség a teljes költség és az output hányadosa.

· Mit tud a hosszútávú költséggörbékről?

o A hosszú távú átlagköltség alacsonyabb, mint a rövid távú, hiszen a vállalatnak hosszú távon szélesebb körű döntési lehetőségei vannak. o A költséggörbék akkor mozdulnak el, ha az inputárak, vagy az alkalmazott technológia megváltozik.

· Mit jelent a kereslet árrugalmassága?

o A kereslet árrugalmassága azt mutatja, hogy (egyéb tényezők változatlansága mellett) egyszázalékos árváltozás hatására hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége.

· Hogyan vezethető le a keresleti görbe?

o A keresleti görbe pontjai a fogyasztó optimális döntését fejezik ki különböző árak mellett.

· Mi jellemzi a kínálati görbét?

o A kínálati görbe az áru kínált mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett. o Pozitív meredekségű görbe

· Mik a termelés költségei?

o A költségek, a bevétel és a profit is adott időszakra vonatkozó (flow) változó. (napi, havi, negyedéves, éves)

Mi a költségfüggvény? Mi a változó és fix költség?

o A költségfüggvények a kibocsátás megtermeléséhez szükséges minimális gazdasági költséget rendelik hozzá az output különböző értékeihez. o A változó költségek a termelés mennyiségétől függenek, míg az állandó költségek a termelés minden szintjén azonos nagyságúak.

· Mit mutat a költségvetési egyenes?

o A költségvetési egyenes a pénzjövedelmek teljes elköltése mellett megvásárolható javak halmazát jelenti.

· Mi a Coase-tétel?

o Coase-tétel: ha nem volnának tranzakciós költségek, és ha jól meghatározott tulajdonviszonyok lennének, akkor externáliák önkéntes megállapodás keretében könnyen internalizálhatók lennének.

· Mik a termelési tényezők?

o Munka: termelésben közreműködő emberi tevékenység o Tőkejavak: a termelt termelési eszközök (pl. gépek) o Természeti erőforrások: nem termelt termelési eszközök (termőföld, ásványkincs, erdő)

· Hogyan befolyásolja a bér és az árváltozás a vállalati munkaerő-keresletet?,

o Munkabér nő - csökken a kibocsátás - kisebb kínálat - emelkedő output ár.

· Milyen közgazdasági iskolákat ismerünk?

o Német történeti iskola o Határhaszon iskolák o Chicagoi iskola

· Mit jelent a Pareto-hatékonyság?

o Pareto-hatékonyság: egyesek jóléte már csak mások rovására javítható.

· Hogy kezelhetők az externáliák?

o 1. Adók és támogatások o 2. Hatósági szabályozás o 3. Önkéntes megállapodás

· Milyen tényezők befolyásolják a keresletet?

o 1. Jövedelem-rugalmasság o 2. Összefüggő keresletű javak ára o 3. Fogyasztók száma o 4. Várakozások hatása

· Mit értünk a fogyasztói preferencia-rendezésen?

o A fogyasztóról azt feltételezzük, hogy különféle javakból különféle mennyiségeket tartalmazó összes lehetséges jószágkosarat képes rangsorolni. Ezt preferencia-rendezésnek hívjuk. o Preferencia-rendezés feltevései (teljes, tranzitív, illetve folytonos, szigorúan monoton és konvex)

· Miért hatékony a kompetitív verseny?

A teljes többlet a versenypiaci egyensúly állapotában a legnagyobb, így a kompetitív egyensúly hatékony! Kivéve: externális hatások! Hatékony, hiszen mindenki itt jár a legjobban! Vagyis akkor előnyös mindenkinek (termelő, fogyasztó) ha egyensúlyi állapotba került a rendszer, különben vagy a fogyasztók fizetnek többet és a termelők kevesebb profit, vagy pedig túl sok termék van a piacon nem olcsón, amit a fogyasztók nem vesznek emg à piac öntisztító mechanizmusa

· Milyen jövedelmi hatása van az adóknak?

1. Jövedelem elosztás: vagyonos megadóztatása, szegényebbeknek ad (az állam) 2. Jóléti hatása: olyan közjavak biztosítása, amelyek a társadalmi jólétet növelik Átcsoportosítás: állam javára

· Hogyan értelmezhető a munkabér-emelkedés helyettesítési és jövedelmi hatása az egyéni munkaerő-kínálatra?

1 Ha emelkedik a munkabér: a helyettesítési hatás alapján nő a szabadidő ára, fogyasztó helyettesíti a szabadidőt mással - munkával fog foglalkozni (mert a munka vonzóbb a jó fizetés miatt). Lemondok a szabadidőmről, hogy dolgozhassak; mert a munkát jól megfizetik. a Szabadidőm ára így nagyon magas lesz (drága) 2 Másrészről - Jövedelemhatás miatt - több szabadidő - lemondok a munkáról - csökken a munkaerőkínálat Ez a két hatás- egyszerre lehet VAGYIS- lehet pozitív (helyettesítési>jövedelmi), és negatív (jövedelmi>helyettesítési) meredekségű és függőleges is. Kezdtei fázis - nő a fizetés -hajlandó többet dolgozni - egy magas fizetési szint elérését követően - kevesebbet dolgozik, mert nem motiválja az extra munka - el is akarja azt költeni Ez mindenkinél egyéni

· Mit jelent a belső és külső méretgazdaságosság? Mik a feltételei és következményei?

Belső: amikor a vállalat mérete (növekedése) miatt csökkennek a költségek (egy termékre eső fix költség csökken) feltétele: ha vállalati szinten történik következmény: nem tökéletes versenypiac, kisvállalatok kiszorulnak, nagy vállalatok amradnak (Standart Oil) Külső: Több vállalat van a piacon, erzért lesz Feltételek: specializált beszállító, szaktudás és információ terjedése Következmények: Fenn tud maradni a tökéletes verseny, növekszik is a verseny

· Kit terhel az adó?

Nem azt feltétlenül, aki fizetni. Hanem a kerselet és kínálat egymáshoz viszonyított rugalmassága Kereslet rugalmatlan à Fogyasztóra Kínálat rugalmatlan à Termelőre Vagyis ha nő az adó, de a fogyasztó minden képpen egy terméket meg akar vásárolni, akkor a fogyasztót terheli. Ha viszont lemond a termékről, akkor a termelőt, mert nem veszik meg a termékét az adók miatt

· Mi jellemzi a kínálati görbét rövid- és hosszú távon?

Rövid távon: · piacon szereplők reagálhatnak csak! új szereplők nincsenek (ahhoz hosszú táv kell), kilépni sem lehet, csak a termelést szünetelteti. · Rugalmas görbe a kínálat (S) (pozitív dölésszög kínálati görbe) (ez a vállalat határköltség görbével egyenlő). Határköltségüknek megfelelően képesek a kínálatot (termelést) növelni à kell is a profitmaximalizálás miatt. Hosszú Távon: · Új belépők, meglépők kiléphetnek (rugalmas alkalmazkodás) · A kompetitív piac hosszú távú egyensúlyi állapotában a vállalatok profitja nulla. (gazdasági profit, ami tartalmazza a legjobb alternatív lehetőséget = ágazatok jövedelmezősége hosszú távon kiegyenlítődik)​ · Ágazati szinten nő az igény (az ár is)à nő a kínálat is à a magas árak miatt, új szereplők (termelők) érkeznek à így a nagy mennyiségú kínálat miatt lemegy a termék ára (azaz visszamegy az eredeti árra). A vállalat szintén így a profit ismét 0 lesz (hosszútávon nincs profit, csak rövidtávon egy versenypiacon!)

· Mi jellemzi az egyéni munkakínálatot?

Származékos kereslet - annak függvényében érdeklődnek a termelési tényező piaca iránt a vállalatok, hogy milyen szinten eladott egy termék. Termelési tényezőkben a 70%-a a munkát teszi ki kínálat - a munkaerőtől függ, hogy mekkora a munkaerő kínálata A munkaerő - 2 dolog mellett kap fizut - munkának eladási ára és a szabadidő vételi ára. Vagyis a szabadidő pénzért vehető közgazdasági jószág.

Mi a közgazdaságtan? Milyen ágazatai vannak?

o A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. (Kinek? Mit? Hogyan?) o A közgazdaságtan két legfontosabb ága az egyének (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgáló mikroökonómia és az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó makroökonómia.

· Mi a közömbösségi görbe, és mi jellemzi?

o A közömbösségi görbe a fogyasztók számára egyenértékű kosarakat tartalmazza. o Az origótól távolabb eső (magasabb) közömbösségi görbék preferáltak az origóhoz közelebbi (alacsonyabb) közömbösségi görbékkel szemben. o A közömbösségi görbék negatív meredekségűek. o A közömbösségi görbék párhuzamosak, nem metszhetik és nem érinthetik egymást. o 4. A közömbösségi görbék konvexek.

· Mivel foglalkozik a mikroökonómia?

o A mikroökonómia a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja. A fogyasztókkal és termelőkkel, mint piaci szereplőkkel foglalkozik, akik - feltevése szerint - racionális, azaz haszonmaximalizáló és költségminimalizáló, valamint az ehhez tartozó kockázatot mérlegelő döntéshozók.

· Mi a határtermék és mi az átlagtermék?

o A munka határterméke megmutatja, mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy határegységgel növeljük a felhasznált munka mennyiségét, miközben a többi ráfordítás nagysága változatlan marad. o Munka átlagterméke (termelékenysége) - egységnyi munkafelhasználásra jutó output

· Mi a piac és az ár szerepe a gazdaságban?

o A piac a csereforgalom színhelye, a tényleges és potenciális eladók és vevők csere-kapcsolatainak a rendszere. o Vonatkozhat egy-egy termékre (virágpiac, gyümölcspiac, autópiac, stb.), egy földrajzi területre (a budapesti piac, a magyar piac, az európai piac), sőt lehet szó a világpiacról is. o A piac lehetővé teszi, hogy a termelők megismerjék a fogyasztók igényeit és azok kielégítési sorrendjét. o A piac elsődleges feladata tehát az igények (kereslet), és a korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló javaknak (kínálat) társadalmi alapon történő összeegyeztetése. o A piaci kereslet és kínálat határozza az árat. o Az ár(rendszer) a gazdaság legfontosabb jelzőrendszere!

· Mit mutat a hasznossági függvény, és mi a határhaszon?

o A preferenciarendezés nem csak grafikusan, de hasznossági függvények segítségével is leírható. o A hasznossági függvény indexszámot rendel mindegyik jószágkosárhoz oly módon, hogy a preferált jószágkosarak magasabb, míg az egyenértékűek azonos számértéket kapjanak. o Egy jószág határhaszna megmutatja, hogy a jószág fogyasztásának egy (marginális) egységgel való növelése mennyivel növeli meg a hasznossági függvény értékét.

· Mik a piacgazdaság fő jellemzői?

o A termelési erőforrások nagyrészt magántulajdonban vannak o A szűkös javakhoz való hozzájutás a szabad szerződéseken alapuló piaci csere jellemzi.

· Mi a termelési függvény?

o A termelési függvény a felhasznált inputok mennyiségéhez az adott technológiával megtermelhető maximális output mennyiséget rendeli hozzá.

· Mik a vízszintes kínálati görbe feltételei?

o A vízszintes hosszú távú kínálati görbe feltétele: o Az ágazat inputjainak ára nem változik a termelés bővülése miatt o A vállalatok azonos minőségű termelési tényezőket használnak fel o A vállalatok hosszú távon egyforma technológiával termelnek

· Hogyan található meg az optimális ráfordítás-kombináció és mi jellemzi?

o Adott kibocsátási mennyiség termelési költsége annál az inputkombinációnál a legkisebb, ahol egy isocost egyenes érinti a kérdéses outputmennyiséghez tartozó isoquant görbét. o Optimális tényezőkombináció esetén bármely termelési tényezőre költ el egy forintot a vállalat, az ugyanakkora terméktöbbletet eredményez.

· Mi a Laffer-görbe?

o Adó mértéke és adóbevétel közötti összefüggés - Laffer-görbe.

· Mit értünk alternatív költség (opportunity cost) alatt?

o Alternatív költség (opportunity cost): a megvalósított döntés miatt elmulasztott alternatív lehetőségek közül a legjobbnak az értéke jelenti a döntés költségét, vagyis az alternatív költséget.

· Mikortól beszélhetünk közgazdasági elméletekről?

o Arisztotelész és Platón ideje óta o Arisztotelész: közjavak társadalmi és politikai elosztása o Ma is érvényes: adóztatás, közjavak elosztása

· Mit jelent a homo oeconomicus?

o Az ember a saját érdekeit követi, amelyeket ő ismer a legjobban, és az ember a legkisebb áldozattal a legnagyobb haszonra törekszik. o Az önérdeket követve szolgálja legjobban a közösség érdekeit is. (A haszon keresése miatt olyan árut állít elő a lehető leghatékonyabban, amelyet a fogyasztók igényeit a legjobban kielégíti.)

· Mi az isocost egyenes?

o Az isocost egyenes vagy egyenlőköltség-egyenes azokat a ráfordítás-kombinációkat mutatja, amelyek azonos nagyságú költséggel járnak.

· Mit takar az optimális fogyasztói választás? Melyik pont mutatja?

o Az optimális választás C pontjában a fogyasztó szubjektív cserearánya megegyezik a javak objektív, a piacon kialakuló cserearányával

· Mit jelent a helyettesítési határráta?

o Az x jószág y-nal való helyettesítésének határrátája megmutatja, hogy a fogyasztó az x jószág (marginális) egységét minimálisan hány egységnyi y jószággal hajlandó helyettesíteni. o Azaz a helyettesítés határrátája egyenlő a közömbösségi görbe adott pontbeli meredekségével. o Csökkenő helyettesítési határráta szabálya. o A helyettesítés határrátája (marginal rate of substitution): o MRS = |dy/dx| o A közömbösségi görbék deriváltjának abszolút értéke.

· Mi lesz a béremelkedés hatása többváltozós modellben?

o Béremelkedés hatására kevesebb munkát alkalmaznak, de kínálat visszaesése miatti árnövekedés ezt tompítja. o Végtermék keresletének növekedése adott bérszint mellett növeli a foglalkoztatást.

· Mit értünk az exogén változó, endogén változó, ceteris paribus fogalamkon?

o Exogén (külső) és endogén (belső) változó o Exogén = input, bemeneti változó (fogyasztók jövedelme, marhahús ára) o Endogén = output, kimeneti változó (hamburger egyensúlyi ára és mennyisége) o Ceteris paribus: A ceteris paribus elv (latin; nagyjából: „a többi változatlanul hagyásával") lényege, hogy a komplex, egymással kölcsönhatásban álló viszonyok elemzése során csak egyetlen tényező megváltoztatásával elemezzük a jelenségeket

· Mi az explicit és implicit költség? Mi az amortizáció?

o Explicit - kifizetett munkabér, felvett hitelek kamata, bérelt ingatlanok és tőkeeszközök bérleti díja, megvásárolt nyersanyagok, energiahordozók, félkész termékek értéke. o Implicit - vállalat tulajdonában lévő és saját pénzeszközök felhasználásával megvásárolt tőkejavak, ingatlanok használatának költségei, tulajdonos saját munkájának bére.

· Mit jelent az externália? Mi a negatív és pozitív externália?

o Ezért az externáliák esetében (akár pozitív, akár negatív) a kompetitív piac működése nem hatékony, mivel annak költségeit/hasznát nem veszi figyelembe. o Külső (externális) költségek - negatív externália. o Pozitív externália - külső (externális) haszon, pl. alapkutatás.

· Mit értünk fogyasztói többleten?

o Fogyasztói többletnek nevezzük a fogyasztók piaci cseréből származó nyereségét. Azzal a pénzösszeggel mérhető, amennyivel többen lenne hajlandó fizetni a fogyasztó az általa megvásárolt árukért a valós kiadásaihoz képest.

· Mit jelent a szennyezési jogok piaca?

o Ha vegyiüzemé a folyóhasználat joga, háborítatlanul szennyezhet.

· Mi a holtteher-veszteség?

o Holtteher-veszteség (hatékonysági veszteség): adó, támogatás, de monopólium is okozhatja. o Az adó nem holtteher-veszteség, de a b és d háromszög igen! El nem fogyasztott és meg nem termelt áru mennyiségéből adódik. o A holtteher-veszteség adja az adó társadalmi költségét.

· Mit értünk mérethozadékon? Mi a csökkenő és növekvő mérethozadék?

o Hosszú távon vizsgálhatjuk, hogy mi történik, ha minden ráfordítást azonos arányban növelünk. o Méretgazdaságosság (economies of scale) - a ráfordításokat növelve a kibocsátás ezt meghaladó mértékben nő. (növekvő mérethozadék) 6. óra

· Mi az isoquant görbe? Miben különbözi a közömbösségi görbétől?

o Isoquant görbe (egyenlőtermék görbe) o Azon inputkombinációk (termelési eljárások) halmaza, amely segítségével azonos mennyiségű kibocsátás termelhető meg. o Az origótól távolabb nagyobb outputot, közelebb kisebbet jelent. o Negatív meredekségűek. o Párhuzamosak, nem metszhetik, érinthetik egymást. o Konvex görbületűek.

· Mi jellemzi a keresleti görbét?

o Kereslet: adott jószágból (termék, szolgáltatás) megszerezni kívánt mennyiség és az érte hozott áldozat, a megszerzés költsége között teremt kapcsolatot. o Kereslet törvénye: magasabb ár kisebb keresett mennyiséggel jár. o A piac váráslói oldalának vizsgálatára használjuk o Keresleti görbe ár és keresett mennyiség összefüggéseit mutatja, minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve. o Negatív meredekségű görbe

· Mik a versenypiac jellemzői? Mik a tökéletes verseny feltételei?

o Kompetitív piacon a piaci ár független az egyes vállalat kínálatától. (Adott áron bármennyit elad, magasabb áron semennyit). o Vállalatok árelfogadók (price taker) - tökéletes versenytől eltérő piaci formákban viszont árképző (price maker). o Nagyon sok eladó és vevő, az egyes szereplők mérete (eladott áruk mennyisége) elenyésző a teljes piachoz képest. o A termék homogén o Tökéletes informáltság az árakról és költségekről o Tranzakciós költség nulla o Profitmaximalizálás A vállalatok hosszú távon mobilak, szabad be és kilépés piacra/-ról

· Mik a közös erőforrások problémája? Mit jelent a potyautas magatartás?

o Magánjavak esetében az egyén racionális viselkedése a közösségnek is jó, közjavaknál az egyén racionális viselkedése a közösség számára nem hatékony.

· Mi a közjavak és a magánjavak közötti különbség?

o Magánjavak: versengés folyik értük (valaki fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló javakat), és egyes fogyasztók kizárhatók (pl. aki nem fizet). o Közjavak esetében a fogyasztók nem zárhatók ki a fogyasztásból, és nem versengenek a jószágért. Pl. honvédelem.

· Mi a technikai helyettesítés határrátája?

o Megmutatja, hogy a munka (marginális) egységét hány egységnyi tőke helyettesíti az adott kibocsátási szint mellett.

· Mit jelent a vállalat tulajdonjoga?

o Milyen tulajdonjogokkal rendelkezik a vállalat? o A: bérelt helység bankkölcsönből alkalmazottakkal o B: saját maga saját helységben o Mindkettő tulajdonosa a vállalatnak! o A vállalat profitjához való jog (a maradék, adott esetben ez a veszteség). o A munkaszervezetbe való felvétel és az onnan való elbocsátás joga. o Az előző két jog eladásának joga.

· Mi adja meg a vállalat kínálati görbéjét?

o Minél nagyobb a termelők száma adott ár mellett annál nagyobb a kínált mennyiség és annál laposabb a piaci kínálati görbe.

· Milyen döntési időtávokat különböztetünk meg, és mi alapján?

o Piaci időtáv (nagyon rövid táv): termelés és input mennyisége nem változik (csak eladás és vétel) o Rövid táv: vannak változtatható és rögzített ráfordítások is o Hosszú táv: minden termelési tényező mennyisége változhat, de termelési technológia (alapjaiban) és termék jellege nem. o Nagyon hosszú táv: technológia és termék jellege is változhat

· Mi a stabil egyensúly és a piactisztító ár?

o Piactisztító ár: Mind a hiányt, mind a többletet eltünteti a piacról o Stabil egyensúly: A rendszer abba az irányba mozdul el, ahol az egyensúly van

· Mi a Pigou-adó?

o Pigou-adók internalizálják (belsővé teszik) a külső költségeket, így figyelembe veszik a döntéshozatalnál.

· Mi határozza meg a vállalati munkaerő-keresletet?

o Profitmaximalizáló tényező-felhasználás o Egy vállalatot vizsgálunk, termékek és tényezők ára exogén. (Bármennyi embert azonos bérért tud foglalkoztatni).

· Mik a közgazdasági gondolkodásmód jellemzői?

o Racionális viselkedésmód - adott lehetőségek közül a számukra legjobbat választják. Költség és haszon (nem csupán pénzbeli). Nem csak gazdasági kérdésekre. o Módszertani individualizmus - egyéni cselekedet a kiindulás. o Szűkösség - erőforrásaink korlátozottak.

· Mit jellent a termelési dilemma rövid- és hosszú távon?

o Rövid távon egy ideig szüneteltetheti, majd újrakezdheti a termelést. o Hosszú távon véglegesen kiléphet a piacról, vagy bennmaradhat és folytathatja, vagy új piacra beléphet és elkezdheti a termelést.

· Kik a termelési tényezők piacának szereplői?

o Termelési tényezőt kínálhatják háztartások (fogyasztók), vagy vállalatok is. o Munka, pénztőke - fogyasztók o Közbenső termékek (intermediate products) - más termelők

· Mit értünk termelői többlet alatt?

o Termelői többlet az a haszon, amelyhez azok a termelők jutnak, akik hajlandók lennének a piaci árnál alacsonyabb áron is eladni a terméküket

· Mi a tulajdonjog szerepe?

o Tulajdonjog - szűkösség miatti konfliktus kezelésére! o Nem ember és tárgy, hanem ember és ember közötti viszony! o A tulajdonjog eloszlása meghatározza a költségek és hasznok eloszlását, befolyásolja a döntéseket. Pl. ingyenes munkahelyi telefon, halásztó magán vagy köztulajdonban.

· Milyen vállalat-típusokat ismer?

o Tulajdonos menedzser - vállalkozó o Kisméretű vállalat, korlátlan felelősség, nagy kockázat o Korlátolt felelősség - részvény, vagy üzletrész (kft) mértékéig felel. o Részvénytársaság - tulajdonos ugyanolyan jogi helyzetben, de nem személyes irányítás, hanem fizetett menedzserek. (informáltság + saját érdekek!)

· Mi a tulajdonos és a menedzser érdeke?

o Tulajdonos érdeke: profit o Menedzser: vállalat növekedése, jövedelme

Mi jellemzi a költséggörbék alakját?

o U alakúak

· Mi jellemzi a piaci mechanizmust?

o Versenypiac - a piaci szereplők (vevők, eladók) árelfogadók. o Csakis a kollektív lépések képesek megváltoztatni a piaci árat. o Piaci elemzések alapvető eszköze a keresleti és kínálati görbe.

· Milyen piactípusokat ismer? Mik a jellemzőik?

o Versenypiac - sok kis termelő, egyforma termékek, tökéletes versenypiac o Monopólium - egyetlen termelő nehezen helyettesíthető terméket ad el o Oligopólium - néhány nagyvállalat egyforma vagy differenciált termékeket árusít o Monopolisztikus verseny - sok kisebb termelő differenciált terméket állít elő.

· Mit jelent a profit-maximalizálás a versenypiacon?

o Vállalat egyetlen terméket termel, és ebből származik bevétele o Csak jelen időszak költségeit és bevételeit vizsgálja. A jelen időszaki költségeket és bevételeket tökéletesen ismertnek feltételezi.

· Mi az összefüggés a kereslet árrugalmassága és a bevétel között?

o ∆TR(%) = ∆p(%) + ∆Q(%) o Tehát ha az ár 5%-kal nő, és a mennyiség 3%-kal esik vissza, akkor a bevétel 5%-3%=2%-kal nő.

· Mit értünk jövedelem-rugalmasság alatt? Mi az az inferior jószág? Mit értünk keresztár-rugalmasság alatt, és mik azok a helyettesítő és kiegészítő jószágok?

· jövedelem-rugalmasság: jövedelemrugalmassága megmutatja, hogy egyszázalékos jövedelemváltozás hatására - egyéb tényezők változatlansága mellett - hány százalékkal változik a kérdéses jószág kereslete. · Inferior jószágà jövedelem növekedés esetén csökkent érte a kereslet. Ezek olyan termékek, amelyeket kényszerből veszünk, ha többet keresünk, ezt az alsóbbrendű terméket helyettesíthetjük (pl ha több a bevételem, a tömegközlekedés helyett autóval járok) · Keresztár rugalmasság à Más termékek ára is hathat az adott jószág keresletére, ezt tudja a keresztárrug. mutatni/mérni. lehet pozitív (helyettesítő jószágok) és lehet negatív (negatív a kiegészítő javaknál). Pl pozitív, ha a vaj ár nő 1%-val, akkor nő a margarin iránt az igény. Negatív, ha pl lekvárt szeretnék csinálni, de a gyümölcs ára felmegy, így a lekváré is. · Helyettesítő jószág: kávé és tea pl (mindkettő élékítő). Hasonló funkciót töltbe a termék Kiegészítő jószág: egykik terméket veszek, mellé kiegészítőként veszem a másikat is (auto + autógumi) - szoros kapcsolat, a kettőt együtt veszem meg