PKM

szisztematikus differenciál: OSGOOD

- 7-es fokozat (+3, +2, +1, 0, -1, -2, -3) - pártokhoz való kötődést vizsgáljuk vele - két ellentétes vélemény, el kell dönteni, melyikkel ért jobban egyet az ember pl. bal...jobb

differenciál skálák: THURSTONE

- Egy sor olyan tételből áll, melynek helyzetét a skálán valamilyen rangsoroló vagy értékelő művelet során bírák állapítják meg. Módszerek: - páros összehasonlítás, - egyenlőnek tűnő intervallumok módszere, - folytonos intervallumok módszere.

Karl Popper: - elvi szintű kutatás felépítés 1. probléma megfogalmazása

- Interjú a megrendelővel: Ki mit akar, Mi a célja a kutatással, milyen tényezők vezettek a probléma kialakulásához Érdemes-e egyáltalán kutatást készíteni A megrendelőnek milyen cselekvési alternatívái vannak - Interjú a szakértőkkel: Milyen információkkal rendelkeznek a problémáról Milyen alternatíváik vannak - Másodlagos (szekunder) információk feltárása: Forrás: belső (szervezeti) és külső egyaránt A szekunder adatok gyűjtése - az információ-túláradat miatt - hosszú és fáradságos munka, de megéri: lehetnek külső források, de vállalatok belüli információk is ide tartoznak - Gyors, kvalitatív előkutatás: Célja: a valós probléma megfogalmazása

Decilis

- Jövedelmi tized (decilis): a felvétel népességét az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezzük, és az így rendezett személyeket tíz egyenlő részre osztjuk. - A teljes sokaság egy tizede alkot egy decilist

Kvintilis

- Jövedelmi ötöd : a felvétel népességét az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezzük, és az így rendezett személyeket öt egyenlő részre osztjuk. A teljes sokaság egy ötöde alkot egy decilist. - A kvintilisek felső határa azonos a páros sorszámú decilisek határával

Logika

- Karl Popper tudomány-módszertani felfogása az úgynevezett deduktív logikát alkalmazza. A deduktív logika során általános elvekből fogalmazunk meg speciális feltevéseket. - A másik logikai modell az ún. induktív logika, amelynek során konkrét megfigyelésekből általános megállapításokat teszünk. - A társadalomtudományokban mindkét logika elfogadott, és alkalmazott.

Típusai: nagyon régi eszközök

- THURSTONE és LIKERT - OSDOOG - kumulatív: BOGARDUS és GUTTMAN

DEFINÍCIÓ a mérési szintekről

- bizonyos statisztikai adatelemzési módszereket NEM alkalmazhatunk egyes mérési szinteken; - minél magasabb mérési szinten mért változóról van szó, annál több módszerrel lehet elemezni; - egy változót többféle mérési szinten alkalmazhatjuk (példa) - kategoriális változóból alapesetben nem lehet folytonos változót létrehozni, arányszinten mért változóból bármilyet létre lehet hozni - föntről lefelé alakítás működik - bizonyos esetekben a nominális változóból létre tudunk hozni intervallum skálát

összegző skálák

- egy sor tételből áll, melyekkel kapcsolatban a vizsgálati személyek reakcióját mérik. - Csak olyan tételeket használnak, melyek határozottan kedvezőtlennek látszanak a tárggyal szemben, és nem semlegesek vagy kismértékben kedvezőek vagy kedvezőtlenek. - Ahelyett, hogy a válaszadó csak azokat a megállapításokat jelölné meg, melyekkel egyetért, kifejezi az egyetértését vagy egyet nem értését valamennyi témával kapcsolatban. - Minden válasz kap egy numerikus értéket, mely annak kedvező (+) vagy kedvezőtlen (-) voltát mutatja. Az egyén összértékét úgy kapják meg, hogy összegzik az egyes tételekre adott válaszát. Az összesítést úgy interpretáljuk, hogy ez fejezi ki az egyén pozícióját a tárggyal szembeni kedvező-kedvezőtlen attitűdskáláján. - Annak valószínűsége, hogy az egyén egyetért-e egy tárgyra vonatkozó tételek sorának vmelyikével, közvetlen összefüggésben van azzal, milyen fokban kedvező az egyén attitűdje. - Leggyakrabban használt típusa: Likert típusú skála. Minden tételre az egyetértés vagy egyet nem értés különböző fokozatainak egységeiben válaszoljanak.

kumulatív skálák: BOGARDUS

- hierarchikus rendszer - társadalmi távolság skála: etnikai, vallási kisebbségekkel szemben használják -> többséghez képest a kisebbség viszonya - „ön milyen viszont tudna elképzelni..." - az 1. válasz a legintenzívebb vélemény -> ha a egyest elfogadja, akkor azt feltételezik, hogy mindennel egyetért és így tovább

Kvartilis

- jövedelmi negyed

leggyakrabban használt: LIKERT

- kijelentés: mennyire ért egyet ezzel a kijelentéssel: 5 lépcsőfok egyetért- nem ért egyet - más szavakkal használható - középen: nem tudja -> de itthon ezt módosíthatjuk: is-is jellegű válasz - verbális 5 fokú skála - verbális skála: minden érték előre megnevezett - nem verbális: nincsenek megnevezve az egyes értékek, csak az első és az utolsó, de a köztes értéket is lehet mondani - fokozatot jelent - 1-2, 2-3, 3-4, 4-5 között azonos a távolság - emberek ezt szeretik a legjobban -> magyar ember középre tart -> nem kell szélsőséges vélemény -> ezért kivették a 3-ast, hogy használható legyen -> 4 fokozatú lett

Vizsgálati, elemzési egység

- legfontosabb szempont: elemzési alapegység információnkat milyen szintről, honnan szerezzük 1. egyének: leggyakoribb elemzési egység 2. csoportok: magukat a közösségeket vizsgáljuk 3. szervezetek: intézményesültség vizsgálata 4. társadalmi produktumok: művészetek vizsgálata, mindig a kutató dönti el, hogy mit választ

Skála típusú változók

- mik azok a skálák? fő kérdés: lehet-e a véleményeket objektíven és pontosan mérni, vagy átváltoztatni a szubjektív véleményeket objektívvé? IGEN: attitűdskálák - gyakran és könnyen gyűjthető adatok közvetlen: a kérdezett tudatában van a mérésnek közvetett: nem magát a személyt kérdezzük, valamely közvetítő változót, elsősorban a viselkedést vagy a nem tudatos folyamatokat igyekszünk mérni. előfeltevés: az embereknek van véleménye, ezt tudja tudatosítani magában, ezt el tudja mondani: tesztkérdések - cél: objektív mérési eszköz létrehozása

a politikatudomány erre fókuszál

-> politikai mechanizmusok - intézmények: (minisztériumok, hivatalok, önkormányzatok, civil szervezetek) - szereplők: (pártok, szakszervezetek, civilek, kormány, parlament) - szereplők közti interakciók: (konfliktusokra)

kvantitatív: survey

-> önkitöltős: csoportos: iskolai osztályokban, postai: szociodemográfiai adatok, neme, iskolázottsága stb. objektív mutatók, a kérdezett és a kutatás tárgya között nincs harmadik személy, a tesznek könnyen kitölthetőnek kell lennie -> online: az önkitöltős kategóriába tartozik -> komoly fejlődés, szoftverek, USA-ban térhódító -> kérdezőbiztosos: van harmadik személy, aki közvetít és ő írja be a válaszokat, telefonos: CATI honnan van a cégeknek telefonszámuk: nyereményjáték, adatbázis vásárlás a telefon társaságoktól, face to face: papír és laptop: CAPI

elmélet: 4 fontos állítás

1. Azzal foglalkozunk milyen a társadalom, nem azzal hogy milyennek kéne lennie -> nincs normatív jelleg, nem tud értékvitát eldönteni 2. szabályszerűség kezelése a társadalomban: vannak szabályszerűségek, amelyek leírhatóak -> tartósan fennálló, rendszerektől független dolgok 3. nem egyént vizsgál, a társadalom, mint egyén jelenik meg: összesített magatartás vizsgálata 4. rendszerekben gondolkodnak: amelyekben emberek élnek, nem a viselkedésre keressük a választ, hanem a rendszerekre, amik előidézik a viselkedést legfontosabb kérdés: mitől működik egy társadalom

Mérési szintek: Minden változónak két tulajdonsággal kell rendelkeznie

1. az őt alkotó attribútumok felsorolása teljes kell, hogy legyen. Pl. politikai hovatartozás változónak nemcsak az MSZP, Fidesz attribútumai vannak, hanem más pártoké is. 2. A változók tulajdonságainak, attribútumainak felsorolásának tehát mindig teljesnek kell lenni, mert információ veszik el; ha esetleg nem jut eszünkbe az összes szóba jöhető attribútum, tulajdonság, akkor mentő lehetőség az egyéb kategória beszúrása; kölcsönösen kizárónak kell lenniük az attribútumoknak

a tudomány három fontos összetevője

1. elmélet: tudomány: logikai aspektusa 2. kutatásmódszertan: megfigyelésekkel áll összefüggésben 3. statisztika: eszköz: logika és megfigyelés összevetése

Skála típusú változók - feltételek

1. előre rögzített, ismert eszközt használunk 2. többször kipróbált eszköz 3. minden személy véleményét feltárja és az intenzitásuk is megállapítható a technika metodológiája: - kijelentés sorozat, fokok szerint rendezve: mennyire ért egyet - lépcsőfok

Változók:

1. fölteszünk egy kérdést, de ha elemzünk, akkor a változókkal foglalkozunk -> a kérdőív a kérdéseink adatbázisokban levő változata -> két fogalom: 1. maga a változó 2. a változóhoz kapcsolható tulajdonság

szekunder elemzés

1. hivatalosan publikált adatok elemzése 2. egyéni adatok másodelemzése 3. dokumentum elemzés: sajtó elemzés

miért jók a skálák?

1. jól számszerűsíthetőek -> nagyon jól összehasonlítható 2. könnyű használni, így sokszor alkalmazható 3. érzelmi-értékelő viszonyrendszert tár fel, arra képes, hogy az érzelmeket minősítse 4. ordinális mérőeszköz: intervallum skálaként használjuk 5. indexek készíthetőek belőle: ezek olyan mérőszámok, amelyek az egyszerű skálák újraalkotásával jönnek létre 6. nagyon összetett eszközök, belső hierarchiája is van a skáláknak

Kutatási terv: 1. mennyi pénz van? a terv tartalmazza

1. kutatási módszereket 2. mérési és skálázási módszereket 3. adatgyűjtési módszereket 4. mintavételi módszer 5. kérdőív tesztelését 6. költség és időterv: mikor kezdjük, mennyibe került belső költség: mennyi pénzt kell kifizetni? - a kutatási ajánlat rátesz egy lapáttal 7. humánerőforrás terv: hány ember kell hozzá és milyen típusú emberek kellenek

primer elemzés

1. megfigyelés: külső megfigyelés, résztvevő megfigyelés 2. kísérlet: laboratóriumi környezet 3. esettanulmány 4. kvalitatív technikák: Mélyinterjú, Fókuszcsoport 5. survey (kérdőíves adatfelvétel, mintavételi eljárás segítségével)

adatgyűjtés módszerei: alapvető lépések:

1. sokaság meghatározása 2. mintavételi keret meghatározása 3. mintavételi technikák kiválasztása 4. mintanagyság meghatározása 5. mintavétel kivitelezése

CATI

A telefonos kutatás előnye,: hogy az adatfelvételi idő viszonylag gyors, mivel nem kell személyesen felkeresni a válaszadókat, ami miatt olcsóbb is a személyes megkeresésnél. - A számítógépes rögzítés miatt lehetőség van a folyamatos ellenőrzésre, a hibák kijavítására. - Gyorsan lehet eredményeket elérni, illetve a lekérdezés ideje alatt is lehet előzetes jelentéseket tenni.

feltáró kutatások

Akkor alkalmazzuk, ha kevés az előzetes ismeret a problémáról, ill. ha új ötletek kellenek (kvalitatív), Ezek a rugalmas és strukturálatlan technikákat igénylik

A változó attribútumai közötti kapcsolat alapján 3. INTERVALLUM SZINT

INTERVALLUM szint a változó értékkategóriái, tulajdonságai, attribútumai azon túlmenően, hogy sorba rendezhetőek a közöttük lévő távolság is értelmezhető pl. ilyen az IQ, ahol 100 és 110 -es IQ pontot elválasztó távolságot egyenlőnek tekintjük a 110 és 120 pont közöttivel

következtető kutatások: leíró

Leíró kutatás célja, hogy beszámoljon, leírást adjon egy adott helyzetről Két típusa van: Kérdőíves felmérés, Megfigyelés

Karl Popper: - elvi szintű kutatás felépítés 3. operacionálás: mérhető formában kell megfogalmazni az elméletet

Meghatározzuk milyen lépésekből, eljárásokból és műveletekből áll a megfigyelni kívánt esemény tényeleges mérése, illetve azonosítása. - Összefoglalva kutatási tervet készítünk, amely a hatékony és eredményes kutatás alapvető feltétele

-> kutatás jellege alapján: 2. kvalitatív

Minőségi kutatás segíti a gondolati sémák és vélemények feltárását, Kevésbé strukturált, feltáró jellegű módszertant alkalmaz, Célja a MIÉRT-re választ találni, Nem számszerűsíthető Módszerei: Interjútechnikák, Megkérdezési forma

következtető kutatások: ok-okozati

Ok-okozati kutatás célja a függő és független változók felhasználásával logikai összefüggések feltárása. Fő típusa: kísérlet

A probléma definiálása: Két típusú probléma

Vezetői: A vezetői probléma TÜNETORIENTÁLT, azaz felületes -> jéghegyelv Kutatási probléma: A kutatási probléma a MEGELŐZŐ, KIVÁLTÓ OKOKRA koncentrál, mély, alapos

Feszültség a megbízhatóság és az érvényesség között

a kettő közötti különbségre (célba lövésnél kis szóródás távol a céltól: megbízható - de nem érvényes; nagy szórás a középpont körül: érvényes - de nem megbízható). Általános dilemma: melyik eszközt válasszuk? - Megoldás: sokféle eljárás ismerete, alkalmazása, mások tapasztalatainak, segítségének, kontrolljának figyelembevétele, gondos tervezés és végrehajtás, szoros együttműködés a munkatársakkal, többoldalú ellenőrzés

következtető kutatások

a kutató már tisztában van a probléma jellegével, struktúrájával (kvantitatív)

Lehetséges hibák az elemzésben: 5. Redukcionizmus

a vizsgált jelenség magyarázati körének túlzott leszűkítése

A változó attribútumai közötti kapcsolat alapján 2. ORDINÁLIS SZINT

a változó értékkategóriái sorba rendezhető, de a köztük lévő távolságot nem lehet összehasonlítani, pl. társadalmi osztályhelyzet, előítéletesség, konzervativizmus, elidegenedés

A változó attribútumai közötti kapcsolat alapján 1. NOMINÁLIS SZINT

a változó értékkategóriái, attribútumaira csak a teljesség és a kölcsönös kizárás feltétele áll fenn, az attribútumok egyszerűen csak különbözőek egymástól. Az attribútumokat nem rendezhetők semmiféle struktúrába. Pl. férfi - nő

oksági modell - függő

ami függ egy másik változótól Pl. ha azt mondjuk, hogy a jövedelem az oktatás mennyiségétől függ, akkor a jövedelemmel függő változóként bánunk

véletlen mintavételi technikák

az alapsokaság elemeit beszámozzuk, amelyek közül választunk a mintanagyságnak megfelelően - mintavételi keret, heterogén sokaság, leíró kutatás esetén pl. egyszerű véletlen, szisztematikus, Bernoulli-féle, rétegzett, csoportos

változó

az attribútumok logikailag összetartozó csoportjai - férfi és nő attribútum együtt a nem változó

Lehetséges hibák az elemzésben: 4. Individuális tévkövetkeztetés

az egyén jellemzőiből nem általánosíthatunk a „befoglaló" csoportra általánosan jellemző attribútumokra

Lehetséges hibák az elemzésben: 1. Érvényesség hiánya:

az elemzésbe bevont fogalmak változókká és kutatási kérdésekké való transzformálása hibás

Mérés minősége: 3. MEGBÍZHATÓSÁG

azon múlik, hogy valamely technikát használva, mindig ugyanezt az eredményt hozza-e növelés: 1. mérünk és újramérünk 2. felezéses módszer 3. minél objektívabb mérőeszköz alkalmazása 4. kutatási segéderők megbízhatósága

Lehetséges hibák az elemzésben: 3. Ökológiai tévkövetkeztetés

csoportok vizsgálatából nem vonhatunk le az adott csoport tagjára vonatkozó egyéni következtetéseket

1. Kutatási módszerek két fő ága: -> információs bázis alapján 2. primer

egy célra, egy szervezet, egyén hozza létre az adatbázist

Mérés minősége: 4. ÉRVÉNYESSÉG

egy empirikus mérés, mennyire felel meg a szóban forgó fogalom valódi jelentésének növelés: 1. kritérium szerint: külső kritérium alapján állapítható meg 2. tartalom szerint: milyen mértékben fogja át a mérőeszköz a fogalom tartalmát 3. konstrukció - fogalom szerint: milyen a kapcsolata más változókkal -> hasonlósági és különbözőségi érvényesség

Kohorszvizsgálat

egy kohorsz (életeseményt ugyanakkor átélők) bizonyos időközönkénti ismételt megkérdezése

A vizsgálatok idődimenziója: - két fő típus: 1. statikus - keresztmetszeti

egyszer végzünk kutatást, egy adott mintán (populáción végzett kutatás alapján kiválasztott reprezentatív mintán

kvalitatív: közvetlen nyílt

egyértelmű, hogy ő interjúalany -> egyéni és csoportos

fiktív sokaság

elképzelt elemekből áll

Trendvizsgálat

folyamatokat, változókat akarunk kiolvasni, különböző időpont abból származó, egymással összehasonlítható adatokkal rendelkezünk, ha tendenciát látunk az nem ad lehetőséget az előrejelzésre, csak visszamenőlegesen tudunk vizsgálódni - A trendvizsgálatok egyik legkényesebb pontja, hogy ki tudjuk e mutatni az adatokban meglévő tendenciákat

kvalitatív: közvetlen, burkolt

gyerekkel, nem egyértelmű, hogy interjú

A változó attribútumai közötti kapcsolat alapján 4. ARÁNY/ARÁNYMÉRŐ SZINT

ilyen változó az életkor, a jövedelem, a változó válaszkategóriái sorba rendezhetőek, és meg tudjuk mondani, hogy az egyes válaszkategória mennyivel nagyobb (hányszorosa) mint a másik. Másképpen fogalmazva a változó válaszkategóriáinak van 0 pontja pl. Ilyen a jövedelem, az életkor

probléma környezeti összefüggései

jogi, gazdasági, iparági, politikai, a döntéshozók saját célkitűzései

Adatgyűjtés módszereit befolyásoló tényezők: belső determinizmus

kutató hogyan fogalmazza meg a kérdést, azaz az operacionalizálás

nem mintavételi hiba

kérdezőbiztoshoz, kutatás folyamatához kapcsolható

LOGIKO EMPIRIKUS

két pillére van a tudományoknak logika: ésszerűség, logikai panel empirikus: megfigyelésre kell támaszkodni

mintavételi egység

legkisebb egység, ami rendelkezhet válasszal

A vizsgálatok idődimenziója: - két fő típus: 2. dinamikus - longitudinális

lényeg: ugyannak a mintának a hosszabb idejű vizsgálata

a változó jellege szerint 1. diszkrét, kategoriális

meghatározott tulajdonság, a változó, ha a változó értékkategóriái meghatározott számúak, az értékek egymásutánisága nem sorrendet jelöl, csak megkülönböztetést, pl. az értékek 1 és 2, az értékcímke férfi és nő. A sort nem lehet tovább folytatni, az 1 és 2 helyett állhatna bármely egymástól különböző két szám

Mérés minősége: 2. PONTOSSÁG

mennyire felel meg a valóságnak

Mérés minősége: 1. PRECIZITÁS

mennyire finom különbséget teszünk a változó attribútumok között

mintavételi hiba

minta sohasem reprezentál tökéletesen

nem véletlen mintavételi technikák

mintavételi keret nélküli, homogén alapsokaságú, feltáró kutatásoknál pl. önkényes, elbírálásos, kvótás, hólabda

1. Kutatási módszerek két fő ága: -> információs bázis alapján 1. szekunder

már létrehozott adatbázis feldolgozása, egy saját szempont szerint

Karl Popper: - elvi szintű kutatás felépítés 4. megfigyelés, adatgyűjtés - mérés: kutatási metódus

mérés jellege szerint -> feltáró: kvalitatív -> következtető, leíró, ok-okozati: kvantitatív

Lehetséges hibák az elemzésben: 2. Megbízhatóság hiánya

nem azt a fogalmat, vagy problémakört mérjük, amellyel kapcsolatban megfogalmaztuk a hipotézist, a kutatás megismétlése nem jár hasonló eredményekkel

Karl Popper: - elvi szintű kutatás felépítés 2. hipotézis felállítása: állító mondat -> mi tesszük a kijelentést

nullhipotézis: az általunk megfogalmazott hipotézis alternatív hipotézis: ellentéte a hipotézisnek - csak az egyik lehet érvényes

Adatgyűjtés módszereit befolyásoló tényezők: külső determinizmus

pénz, van-e előzetes ismeret, idő, mennyi időnk van: telefonos a leggyorsabb, legpontosabb a facet o face, ezek a legdrágábbak is, megrendelő

mintavétel

sokaságból kiválasztunk egy részt abból a célból, hogy reprezentálja a sokaságot, olcsóbb mint a cenzus

-> kutatás jellege alapján: 1. kvantitatív

számszerűsíthető, általánosítható, mennyi és hány a fő kérdés 1. függőségi és független változó 2 kölcsönös függőség (nincs függő és független változó) - leíró jellegű, nincs függő és független, populációra értendő eredmények

CAPI

számítógéppel támogatott személyes megkérdezés (CAPI), Előnye: rövidül a kérdezési határidő, megbízhatóbbá válik az eredménye. - Az adatfelvételi munkafázis 60%-os szintjén is gyorsjelentések készíthetők, mivel az adatok napi rendszerességgel érkeznek a központi szerverre. - Egyszerűbbé, illetve lehetővé válik multimédiás anyagok bemutatása is, ugyanis a számítógépen filmek, képek, hangok is lejátszhatók

attribútum

tulajdonságok, amik a társadalom tagjait jellemzik

kutatásmódszertan

társadalom tudományi kutatás modellje: -> cél: megismerés és magyarázat - a kutatás nem egy varázsszer, ez egy eszköztár amelynek törekednie kell hogy -> objektív legyen: valóságot tükrözze - tudományosan megalapozott legyen: szakirodalom vizsgálata, tudományos eszköztár használata -> torzítás mentes irányelveket és módszert kínál a megrendelőnek: előre rögzített szempontok

Panelvizsgálat

ugyanazokat a mintaelemeket rendszeres időközönként kérdezzük meg ugyanazokkal a kérdésekkel

reprezentativitás

valamely változó szerint a minta jellemzően képviseli a sokaságot valamely szempontból reprezentatív, más szempontból már lehet nem az

folytonos sokaság

valóságos, de önkényesen elkülönített egységek

diszkrét sokaság

valóságos, jól elkülönülő egységek

a változó jellege szerint 2. folytonos, metrikus

végtelen számú tulajdonság