3.vizsgatárgy: Biztosítási szerződésjog
Mi a következménye annak, ha az életbiztosítás kedvezményezettje hamarabb hal meg, mint a biztosított?
1Válasz A: A kedvezményezett kijelölés hatályát veszti. Válasz B: A kedvezményezett örököse lesz az új kedvezményezett. Válasz C: Az életbiztosítási szerződés megszűnik.
Az alábbiak közül ki az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor - a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint - a biztosító szolgáltatására jogosult élet- és balesetbiztosítás esetén?
1Válasz A: A károsult. Válasz B: A kedvezményezett. Válasz C: A biztosító.
A biztosítási szerződés tartalmi követelményeit a ...
Válasz A: A Polgári Törvénykönyv tartalmazza. 1Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szólót törvény tartalmazza. Válasz C: A Büntető Törvénykönyv tartalmazza.
Vonatkozik-e az egyoldalú kogencia szabálya a viszontbiztosításokra?
Válasz A: Igen. 1Válasz B: Nem.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot általában...
Válasz A: a biztosító teszi. 1Válasz B: az ügyfél teszi. Válasz C: a kedvezményezett teszi.
Válassza ki a helyes választ! A szerződő felek egyenjogúsága...
Válasz A: csak a biztosítási szerződés megkötésekor és megszűnésekor érvényesül. Válasz B: csak a biztosítási szerződés tartama alatt érvényesül. 1Válasz C: mind a biztosítási szerződés megkötéskor, mind a szerződés tartama alatt érvényesül.
Ki tesz ajánlatot a biztosítási szerződés megkötésére?
Válasz A: A biztosított teszi. 1Válasz B: A szerződő teszi. Válasz C: A kedvezményezett teszi.
Mit nem kell tartalmaznia a biztosítási szerződési feltételeknek, figyelemfelhívásra alkalmas módon?
Válasz A: A biztosító mentesülésének szabályait. Válasz B: A biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit. 1Válasz C: A biztosítási összeg befektetésének módját.
Az alábbiak közül mely nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé?
Válasz A: Kárenyhítési kötelezettség. 1Válasz B: Szolgáltatási kötelezettség. Válasz C: Változás-bejelentési kötelezettség.
Egy biztosító életbiztosítási szabályzata szerint a biztosítási szerződés 15 napos díjelmaradás esetén megszűnik. Sérti-e ez a szabályozás az egyoldalú kogencia elvét?
Válasz A: Nem, mert a Polgári Törvénykönyv nem tartalmaz rendelkezést a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetére. 1Válasz B: Igen, mert a Polgári Törvénykönyv szerint 30 napos díjnemfizetés esetén szűnik meg a szerződés, melytől az ügyfél hátrányára nem lehet eltérni. Válasz C: Nem, mert az ügyfél hátrányára a Polgári Törvénykönyv szabályaitól el lehet térni.
Melyik állítás nem igaz? A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell ...
Válasz A: a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatait, valamint a biztosítási szerződés jellemzőit. 1Válasz B: a biztosításközvetítő díjazásának mértékét. Válasz C: a biztosítási szerződés esetleges értékkövetésének mértékét.
Hány nap áll a biztosító rendelkezésére az ügyfél által tett ajánlat elbírálására?
1Válasz A: 15 nap Válasz B: 30 nap Válasz C: 45 nap
Mit jelent az „önkéntesség elve"?
1Válasz A: A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést. Válasz B: A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy mikor mondják fel a szerződést. Válasz C: A biztosító szabadon dönt abban a kérdésben, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti-e a szolgáltatást.
Melyik állítás hamis?
1Válasz A: A biztosító minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz B: A biztosító nem minden esetben a biztosítottnak szolgáltat. Válasz C: A biztosító a biztosítottnak, vagy a szerződésben meghatározott harmadik személynek szolgáltat.
Mi a jogkövetkezménye annak, ha a felek érvényesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötnek biztosítási szerződést?
1Válasz A: A szerződés létrejön. Válasz B: A szerződés hatályba lép. Válasz C: A biztosító kockázatviselése megkezdődik.
Mire kötelezi magát a biztosító a biztosítási szerződés alapján?
1Válasz A: A szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére. Válasz B: A biztosítási szerződés rendelkezéseinek betartására. Válasz C: A biztosított megfelelő tájékoztatására.
Mit jelent az egyenjogúság elve?
1Válasz A: A szerződő felek a szerződés fennállásának teljes időszakában egyenjogúak. Válasz B: A szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. Válasz C: A szerződő felek a szerződés megkötése során egyenjogúak.
Válassza ki az alábbiak közül a lakossági biztosítási szerződések megkötésének helyes folyamatát!
1Válasz A: Ajánlat ügyfél általi aláírása - ajánlat átadása a biztosító képviselőjének - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz B: Ajánlat biztosító általi aláírása - ajánlat átadása az ügyfélnek - a biztosítási kötvény kiállítása. Válasz C: Ajánlat átadása az ügyfélnek - ajánlat biztosító általi aláírása - a biztosítási kötvény kiállítása.
Mi a díjoszthatatlanság elve?
1Válasz A: Az egységnyi időszakra (pl: évre) a kockázatban állásért a biztosítót megillető díj. Válasz B: A biztosítási védelem, vagyis a kockázatviselés ellenértéke. Válasz C: A biztosítónak a kockázati és a vállalkozói díjrészt egyszerre kell megfizetnie.
A károsult mikor léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén?
1Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz B: A biztosítási szerződés tartama alatt bármikor. Válasz C: Nem léphet fel közvetlenül a biztosítóval szemben.
Mely esetben válik az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjévé a biztosított örököse?
1Válasz A: Ha a kedvezményezettet a szerződésben nem neveztek meg, bemutatóra szóló kötvényt nem állítottak ki. Válasz B: Minden esetben az örökös az életbiztosítás kedvezményezettje. Válasz C: Csak akkor, ha az örökös egyben a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa is.
Kiskorú biztosított személyére az alábbiak közül mely esetben köthető érvényes életbiztosítási szerződés?
1Válasz A: Ha a szerződést a kiskorú törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg. Válasz B: Ha a szerződést a kiskorú helyett nagykorú személy köti meg. Válasz C: Ha a szerződést a kiskorú helyett valamely nagykorú közeli hozzátartozója köti meg köti meg.
Mi a biztosító főkötelezettsége?
1Válasz A: Helytállási kötelezettség. Válasz B: Tájékoztatási kötelezettség. Válasz C: Állomány-átruházási kötelezettség.
A Polgári Törvénykönyv „Biztosítás" fejezete a következő 5 alfejezetből áll: Közös szabályok; A kárbiztosítás; Az életbiztosítás; A balesetbiztosítás; Vegyes rendelkezések
1Válasz A: Igaz. Válasz A: Hamis.
A biztosítási szerződésre vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv „Biztosítás" című XLV. fejezete tartalmazza.
1Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.
A díjoszthatatlanság elvét a biztosító akkor alkalmazza, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási eseménnyel összefüggésben megsemmisül, és további biztosítási esemény már nem következhet be.
1Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.
Az ajánlat elutasítása esetén, a díjelőleget a biztosító kamatmentes letétként kezeli annak visszautalásig.
1Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.
Az általános szerződési feltételek bíróság előtt megtámadhatóak.
1Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.
Igaz-e, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával létrejön.
1Válasz A: Igaz. Válasz B: Hamis.
Eltérhet-e a biztosító a törvényi szabályozástól az ügyfél hátrányára a biztosítási szabályzatában?
1Válasz A: Igen, de fogyasztói szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kivételek figyelembe vételével. Válasz B: Nem, semmilyen esetben sem. Válasz C: Igen, bármilyen esetben.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén érvényesítheti-e a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben?
1Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak akkor, ha peres úton igényét nem sikerült érvényesítenie.
A Polgári Törvénykönyv szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Megállapodhatnak-e a felek ennél rövidebb időszakban is?
1Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak negyedéves időszakban.
Az alábbiak közül mikor kezdődhet a biztosító kockázatviselése?
1Válasz A: Kizárólag az első díj befizetését követő nap 0. órakor. Válasz B: A felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában. Válasz C: A biztosítási esemény bekövetkezését követően.
Az alábbiak közül mely esetben érvényesítheti a károsult kárkövetelését közvetlenül a biztosítóval szemben?
1Válasz A: Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Válasz B: Vegyes életbiztosítás esetén. Válasz C: Kárbiztosítás esetén.
Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A nem önkéntesen létrehozott biztosítási jogviszony(ok) az alábbiak lehetnek:
1Válasz A: Kötelező és biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályok alapján létrejött biztosítási jogviszonyok. Válasz B: Jogszabályok, vagy szerződésen alapuló kötelező biztosítás. Válasz C: Jogszabályon, vagy szerződésen alapuló biztosításkötési kötelezettség.
Mely biztosítási szerződések esetén érvényesül az egyoldalú kógencia?
1Válasz A: Minden biztosítási szerződés esetén. Válasz B: Kötelező biztosítások esetén. Válasz C: Fogyasztói szerződések esetén.
Mire szolgál a biztosítási kötvény?
1Válasz A: Pótolja a felek írásbeli megállapodását, valamint a biztosító elfogadó nyilatkozatát. Válasz B: Kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: Tanúsítja a szerződő fél ajánlattételét.
Ki lehet egy biztosítás szerződője?
1Válasz A: Természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. Válasz B: Csak természetes személy lehet. Válasz c: Csak jogi személy lehet.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit ...
1Válasz A: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény határozza meg. Válasz B: az ajánlattevő tetszőlegesen határozza meg. Válasz C: a biztosító társaságok határozzák meg.
A biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint...
1Válasz A: a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Válasz B: a felek szóbeli megállapodásával jön létre. Válasz C: a felek írásbeli és szóbeli megállapodásával is egyaránt létrejön.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítás szerződője az a személy,
1Válasz A: aki a biztosítóval a szerződést megköti, a díjat fizeti, akihez a jognyilatkozatokat kell tenni, és aki a jognyilatkozatokat teszi. Válasz B: aki a biztosítóval szerződést kötő biztosított helyett a díjat fizeti és jognyilatkozatokat teszi. Válasz C: aki felé a biztosított szerződésbe való belépését követően a jognyilatkozatokat tenni kell.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítónak az ajánlat elbírálására...
1Válasz A: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 nap áll rendelkezésére. Válasz B: az ajánlat kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésére. Válasz C: az ajánlat kézhezvételétől számítva 15 munkanap áll rendelkezésre.
A Polgári Törvénykönyv alapján, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító...
1Válasz A: az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Válasz B: csak az esemény bekövetkezéséig esedékes díjat követelheti. Válasz C: legfeljebb 2 évre járó díj megfizetését követelheti.
Válassza ki a helyes választ! Biztosítási szerződés érvényesen főszabály szerint....
1Válasz A: csak írásban jöhet létre. Válasz B: írásbeli szerződés hiányában fedezetet igazoló dokumentum kiállításával jöhet létre. Válasz C: szóban is, minden további követelmény nélkül létre jöhet.
Az ajánlatot ...
1Válasz A: mindig az ügyfél teszi a biztosító felé. Válasz B: mindig a biztosító képviselője teszi az ügyfél felé. Válasz C: mindig az alkusz teszi a biztosító felé.
Milyen gyakorisággal köteles tájékoztatni az ügyfelet a biztosító, az életbiztosítási szerződés aktuális adatairól?
1Válasz A: Évente legalább egyszer. Válasz B: Havonta. Válasz C: Két évente.
Díjnemfizetés esetén melyik állítás igaz?
1Válász A: Díjnenmfizetés esetén a biztosító a szerződő felet harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik. Válasz B: Díjnemfizetés esetén a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik.
Mit jelent az egyoldalú kogencia elve fogyasztói szerződések esetén?
Válasz A: A Polgári Törvénykönyv Biztosítási szerződések címében foglaltaktól csak a biztosító javára lehet eltérni, kivéve néhány általános szabálytól való eltérést. Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény Biztosítási fejezetében foglaltaktól a biztosítási feltételekben, szabályzatban eltérni nem lehet az ügyfél hátrányára, csak javára, kivéve, ahol maga a törvény engedi meg az eltérést. 1Válasz C: Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára térhet el a Polgáti Törvénykönyv eltérést nem engedő rendelkezéseitől.
Milyen jogszabály tartalmazza a biztosítási szerződés minimális tartalmi elemeit?
Válasz A: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. 1Válasz B: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003.évi LX. törvény. Válasz C: A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.
Ki változtathatja meg a kedvezményezett személyét életbiztosítási szerződés esetében?
Válasz A: A biztosított a szerződő hozzájárulásával. Válasz B: A szerződő a biztosító hozzájárulásával. 1Válasz C: A szerződő a biztosított hozzájárulásával.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?
Válasz A: A biztosítási évfordulóig. 1Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.
A Polgári Törvénykönyv Biztosítási fejezete szerint meddig jár a biztosítónak a biztosítás díja a szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén?
Válasz A: A biztosítási évfordulóig. Válasz B: Addig a napig, amelyen a szerződés megszűnik. 1Válasz C: Annak a hónapnak az utolsó napjáig, amelyben a szerződés megszűnt.
Melyik állítás igaz?
Válasz A: A biztosító kockázatviselése minden esetben a szerződővel szemben áll fenn. Válasz B: A biztosító kockázatviselése minden esetben a kedvezményezettel szemben áll fenn. 1Válasz C: A biztosító kockázatviselése minden esetben a biztosítottal szemben áll fenn.
Mit jelent az egyoldalú kogencia elve?
Válasz A: A biztosító szabályzatában és a felek szerződésében a Polgári Törvénykönyv előírásaitól kizárólag a biztosító javára lehet eltérni. Válasz B: A szerződés általában a felek egybehangzó nyilatkozata alapján jön létre. 1Válasz C: A biztosító szabályzata és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezésektől csak a Polgári Törvénykönyv kifejezett engedélyével térhet el.
A Polgári Törvénykönyv milyen módon segíti az egyenjogúság elvének érvényesülését?
Válasz A: A biztosítóintézetek szakértelmére vonatkozó előírásokkal. Válasz B: Biztosítási szerződéskötési kötelezettség előírásával. 1Válasz C: A biztosított „hátrányos" helyzetét javító jogszabályi garanciák előírásával.
Milyen esetben van joga a biztosítónak az ajánlat elutasítására?
Válasz A: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden indoklás nélkül elutasítani, de csak életbiztosítások esetében. 1Válasz B: A biztosítónak joga van az ajánlatot minden biztosítási szerződéstípus esetében elutasítani, kivétel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Válasz C: A biztosítónak joga van minden indoklás nélkül elutasítani, hiszen ő dönti el kit, vagy mit vállal be.
Mire kötelezi magát a szerződő fél a biztosítási szerződés alapján?
Válasz A: A kockázat felmérésére. 1Válasz B: Díj fizetésére. Válasz C: A biztosítási szolgáltatások igénybe vételére.
Válassza ki az alábbi állítások közül a helyes állítást!
Válasz A: A károsult valamennyi biztosítás esetén a biztosított. 1Válasz B: Kárbiztosítások esetében a biztosított a károsult. Válasz C: Felelősségbiztosítások és kárbiztosítások esetén minden esetben a biztosítottat kell károsultnak tekinteni.
Ha egy adott biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete január 15-e és a biztosítás technikai kezdete pedig február 1-je, az alábbiak közül melyik időponttal ér végett az első (éves) biztosítási időszak?
Válasz A: A következő év január 15-vel. 1Válasz B: A következő év február 1-vel. Válasz C: A biztosítási időszak mindig december 31-vel ér véget.
Melyik dokumentum tartalmazza a kockázatviselés kezdetének időpontját egyedi biztosítási szerződés esetében?
Válasz A: A szerződésre alkalmazandó általános biztosítási szerződési feltételek. 1Válasz B: A biztosítási szerződés. Válasz C: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.
Mi a kötvény?
Válasz A: A szerződő fél díjfizetési kötelezettségét igazoló értékpapír. 1Válasz B: A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. Válasz C: A kötvény olyan, mint az államkötvény, csak ezt a biztosító bocsátja ki.
Válassza ki a helyes választ! A biztosított az,
Válasz A: Akinek a személye, egészsége, testi épsége, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Válasz B: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya, vagy vagyoni érdeke veszélybe kerül. Válasz C: Akinek a személye, illetve valamely vagyontárgya biztosításra szorul.
Mit jelent a „díjoszthatatlanság elve"?
Válasz A: Biztosító nem adhat részletfizetési kedvezményt. 1Válasz B: Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg. Válasz C: A szerződő felek csak egyszeri díj fizetésében állapodhatnak meg.
Az alábbiak közül kinek a hátrányára való eltérést tiltja az egyoldalú kogencia elve?
Válasz A: Biztosító. 1Válasz B: Kedvezményezett. Válasz C: Károsult.
Ki lehet az életbiztosítás biztosítottja?
Válasz A: Bármely természetes vagy jogi személy. Válasz B: Csak jogi személy lehet. 1Válasz C: Csak természetes személy lehet.
Az alábbiak közül mely területen engedi meg a Polgári Törvénykönyv az egyoldalú kogencia elvétől való eltérést? í
Válasz A: Csak a fuvarozási biztosításban. Válasz B: Csak a viszontbiztosításban. 1Válasz C: Mindkettőben.
Válassza ki a helyes választ! Mik a biztosító alapvető kötelezettségei?
Válasz A: Csak szolgáltatási kötelezettsége van. Válasz B: Helytállási, szolgáltatási, állomány-átruházási kötelezettsége van. 1Válasz C: Helytállási, szolgáltatási, tájékoztatási kötelezettsége van.
A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve:
Válasz A: Díj-ekvivalencia elve. 1Válasz B: Homogenitás elve. Válasz C: Díjoszthatatlanság elve.
Az alábbiak közül mely nem tartozik a szerződő kötelezettségei közé?
Válasz A: Díjfizetési kötelezettség. Válasz B: Közlési kötelezettség. 1Válasz C: Helytállási kötelezettség.
Melyik az igaz állítás?
Válasz A: Egy életbiztosítási szerződésnek csak egy kedvezményezettje lehet. 1Válasz B: Egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje is lehet. Válasz C: Életbiztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni.
A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A szerződés érdekmúlással való megszűnésének esetén a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.
Válasz A: Egyenjogúság elve. 1Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Önkéntesség elve.
A biztosítási szerződések alapelvei közül melyikre igaz az alábbi állítás? A biztosítási szerződést kötő felek szabadon döntenek abban a kérdésben, hogy kötnek-e egymással biztosítási szerződést.
Válasz A: Együttműködés elve. Válasz B: Egyenjogúság elve. 1Válasz C: Önkéntesség elve.
A Polgári Törvénykönyv „Biztosítás" című XLV. fejezete tartalmazza az egészségbiztosítás szabályait is.
Válasz A: Igaz. 1Válasz B: Hamis.
Az egyenjogúság elve csak a szerződés megkötésekor érvényes, a tartam alatt a biztosítónak több joga van.
Válasz A: Igaz. 1Válasz B: Hamis.
Kizárt, hogy több biztosítottja is legyen egy biztosítási szerződésnek.
Válasz A: Igaz. 1Válasz B: Hamis.
A biztosítási szabályzatba foglaltak eltérhetnek-e a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott szabályoktól?
Válasz A: Igen, bármilyen tekintetben. Válasz B: Nem, semmilyen indokkal. 1Válasz C: Igen, de csak a biztosított, illetve a kedvezményezett javára.
A károsult a kár megtérítését követelheti-e közvetlenül a felelősségbiztosítótól?
Válasz A: Igen, minden esetben. Válasz B: Nem. 1Válasz C: Igen, de csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén.
Hatályba léphet-e a biztosítási szerződés, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába elmulasztja befizetni?
Válasz A: Igen, mivel a biztosítási szerződés annak aláírásával egyidejűleg lép hatályba. 1Válasz B: Igen, azt követően, hogy a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban megállapodtak. Válasz C: Nem.
Jogosult-e a szerződő fél életbiztosítási szerződést kötni a biztosítóval, ha nem ő maga a biztosított?
Válasz A: Igen. 1Válasz B: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával. Válasz C: Nem.
Az alábbiak közül ki az, akinek a személye csak a biztosítási esemény bekövetkezése után válik ismertté a felelősségbiztosításoknál?
Válasz A: Kedvezményezett. Válasz B: Biztosított. 1Válasz C: Károsult.
Válassza ki, hogy a következő meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomnak felel meg! Az az esemény, amelynek a bekövetkezése esetén a biztosító az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítási szolgáltatást nyújtja. Életbiztosítás esetében ez lehet a biztosított halála, illetve a biztosítottnak a szerződésben előre meghatározott időpontban való életben léte (elérés).
Válasz A: Kockázat kezdete. 1Válasz B: Biztosítási esemény. Válasz C: Kedvezményezett mentesülése.
A veszélyközösség létrehozásának egyik alapelve:
Válasz A: Minimális díj elve. 1Válasz B: Díjoszthatatlanság elve. Válasz C: Nagy számok törvénye.
Létrejön-e a biztosítási szerződés, ha a biztosító az ajánlatra a Polgári Törvénykönyvben megadott határidőben nem nyilatkozik?
Válasz A: Nem, mert a biztosítási szerződés csak a biztosító elfogadó nyilatkozata esetén jöhet létre. 1Válasz B: Igen, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal. Válasz C: Igen, és a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő nap 0. órakor lép hatályba.
A biztosítási esemény bekövetkezése (pl. a biztosított személy halála) a biztosítási szerződés megszűnéséhez vezet?
Válasz A: Nem. 1Válasz B: Bizonyos esetekben. Válasz C: Igen.
Lehet-e egy életbiztosítási szerződésnek több kedvezményezettje?
Válasz A: Nem. 1Válasz B: Igen. Válasz C: Csak akkor, ha az örökösök a kedvezményezettek.
Életbiztosítás esetén a szerződő megváltoztathatja-e a kedvezményezett személyét? Válassza ki a helyes választ!
Válasz A: Nem. Válasz B: Igen, bármikor a futamidő alatt. 1Válasz C: Igen, de csak a biztosított írásbeli hozzájárulásával.
Az alábbiak közül mivel pótolható a felek írásbeli megállapodása, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozata?
Válasz A: SMS üzenet. 1Válasz B: Kötvény kiállítással. Válasz C: Szóbeli megállapodás.
Mit jelent a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási szerződéssel kapcsolatban?
Válasz A: Szóban tájékoztatja az ügyfelet. Válasz B: Tájékoztatja az ügyfelet az általános szerződési feltételekről. 1Válasz C: A biztosító főbb adatairól, valamint a biztosítási szerződés jellemzőiről írásos tájékoztatót ad.
Válassza ki a hamis választ! A biztosítási kötvény...
Válasz A: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozatát pótló irat. 1Válasz B: kiállítása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke. Válasz C: kiállításával a biztosítási szerződés létrejön.
Válassza ki a hamis választ! A biztosítási szerződés...
Válasz A: a felek kölcsönös akaratnyilatkozata alapján jön létre. Válasz B: a biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata alapján jön létre. 1Válasz C: a biztosítási ajánlatnak a biztosító 30 napos hallgatása révén történő elfogadásával jön létre.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítás technikai kezdete ...
Válasz A: a kockázatviselés kezdő időpontja. Válasz B: a szerződés létrejöttének időpontja. 1Válasz C: az az időpont, amelyet a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben, függetlenül a kockázatviselés kezdő időpontjától, a biztosítási időszak kezdő időpontjaként megjelöl.
A biztosítási szerződés minimális tartalmi elemei közé nem tartozik...
Válasz A: a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók rögzítése. 1Válasz B: a biztosítottnak járó többlethozam összegének megadása. Válasz C: az egyes igények elévülési idejének meghatározása. Válasz D: értékkövetés esetén annak részletes szabályainak rögzítése.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítási ajánlat ügyfél általi aláírása...
Válasz A: a szerződés létrejöttét jelenti. Válasz B: nem jelent a szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatot. 1Válasz C: az ügyfél akaratnyilatkozatát jelenti a szerződés megkötésére.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítás általános szerződési feltételének minősül az a szerződési feltétel, amelyet...
Válasz A: az egyik fél egy adott szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. 1Válasz B: az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyalnak meg. Válasz C: az egyik fél több szerződés megkötése céljából a másik fél közreműködésével előre meghatároz.
Válassza ki a helyes választ! A biztosítási szerződés...
Válasz A: csak akkor lép hatályba, ha a biztosítási díjat a szerződő fél a biztosítónak megfizette. Válasz B: csak akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosítótól a díj megfizetésére halasztást kapott. 1Válasz C: akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizette, illetőleg ha a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Válassza ki a helyes választ! A biztosított és a szerződő...
Válasz A: csak azonos személy lehet. Válasz B: csak különböző személy lehet. 1Válasz C: lehet azonos vagy különböző személy.
A kockázatviselés fennáll...
Válasz A: egy havidíj befizetése után az éves biztosítási időszak végéig. Válasz B: a díjelőleg befizetése után mindig. 1Válasz C: a biztosító folytatólagos díjfizetésre adott halasztása esetén.
Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályok....
Válasz A: eltérést engedőek, az egyoldalúan kógens szabályok egyes nevesített rendelkezések esetén a fogyasztói szerződéseknél egyoldalúan kógensek a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett javára. 1Válasz B: egyoldalúan kógensek.
Válassza ki a helyes választ! A biztosító szolgáltatási kötelezettsége...
Válasz A: kizárólag pénzbeli szolgáltatás teljesítése lehet. Válasz B: kizárólag természetbeni szolgáltatás teljesítése lehet. 1Válasz C: főszabály szerint pénzbeli szolgáltatás teljesítése, de a Polgári Törvénykönyv nem zárja ki a természetbeni szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem.
Az alábbiak közül mely biztosítási szerződésben nem lehet kedvezményezettet jelölni?
Válasz A: Életbiztosítási szerződés. 1Válasz B: Kárbiztosítási szerződés. Válasz C: Balesetbiztosítási szerződés.