Makroökonómia I. Zh

bruttó hazai termék (GDP)

A belföldön képződött összes jövedelem, beleértve a külföldi tulajdonban lévő termelési eszközök által termelt jövedelmet is. A belföldön termelt árukra és szolgáltatásokra fordított összes kiadás.

kiszorítási hatás

A beruházás csökkenése az expanzív fiskális politika kamatlábnövelő hatása következtében.

Számviteli profit

A bevételeknek a vállalat tulajdonosainál maradó része a tőkét kivéve az összes termelési tényező kifizetése után.

Gazdasági profit

A bevételnek a vállalat tulajdonosainál maradó része a termelési tényezők kifizetése után.

Bérmerevség

A bérek nem teremtik meg a munkakereslet és munkakínálat egyensúlyát.

várakozási munkanélküliség

A bérmerevség és a munkahelyek leépítése okozta munkanélküliség.

Kívülállók

A foglalkoztatásból kimaradó munkások, akiknek nincs befolyásuk a béralkura.

Fogyasztási függvény

A fogyasztás meghatározóit kifejező összefüggés, például a fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelem közötti összefüggés. C= C(Y-T)

Fogyasztási határhajlandóság (MPC)

A fogyasztás növekedése, ha a rendelkezésre álló jövedelem egy egységgel nő.

Fogyasztás

A fogyasztók által vásárolt javak és szolgáltatások.

Készpénz

A forgalomban lévő papírpénz és érme.

reál GDP

A gazdasági szereplők összes jövedelmét méri.

Makroökonómia

A gazdaságot egészében vizsgáló tudományág.

Ex ante reálkamatláb

A hitelezés pillanatában várt reálkamatláb, a nominális kamatláb és a várt infláció különbsége.

Szektorális eltolódás

A kereslet összetételének iparágak vagy régiók közötti megváltozása.

Nyíltpiaci műveletek

A központi bank államkötvény-vásárlása vagy -eladása a pénzkínálat növelése vagy csökkentése céljából.

Reálkamatláb

A megtakarítás hozadéka és a hitel költsége az inflációval korrigálva.

Nominális kamatláb

A megtakarítás hozadéka és a hitel költsége, az inflációval nem korrigálva.

Piacmegtisztító modell

A modell feltételezi, hogy az árak kiegyenlítik a keresletet és a kínálatot.

Solow növekedési modellje

A modell leírja, hogyan határozza meg a megtakarítás, a népességnövekedés és a technikai haladás az életszínvonal növekedési ütemét és szintjét.

központi bank

A monetáris politika irányításáért felelős intézmény, mint például a FED az USÁ-ban.

Munka határterméke (MPL)

A munka egy egységgel való növeléséből származó többletkibocsátás.

Munkanélküliségi ráta

A munkaerő állomány munka nélkl levő része a teljes munkaerő állományhoz viszonyítva

A munka hatékonysági egysége

A munkaerőállomány olyan mutatója, amely a munkások számát és az egyes munkások hatékonyságát is magában foglalja.

Frikciós munkanélküliség

A munkanélküliség azon fajtája, mely abból származik, hogy az embereknek időre van szükségük ahhoz, hogy képességeiknek és kívánalmaiknak megfelelő munkahelyet találjanak.

A munkanélküliség természetes rátája

A munkanélküliség egyensúlyi rátája, amelyhez a gazdaság hosszú távon igazodik.

Okun törvénye

A munkanélküliség, és a reál GDP közötti negatív irányú összefüggés, amely szerint a munkanélküliség egy százalékponttal történő csökkenése a reál GDP megközelítőleg két százalékponttal való növekedésével jár együtt.

Bennfentesek

A már alkalmazott munkások, akik befolyást gyakorolnak a béralkura.

Nemzeti megtakarítás

A nemzetgazdaság jövedelme a fogyasztással és kormányzati vásárlásokkal csökkentve; a magánmegtakarítás és az állami megtakarítás összege.

pénz forgási sebessége

A nominális kiadás és a pénzkínálat aránya; megmutatja, hogy a pénz hányszor cserél gazdát.

Munkaerő-állomány

A népesség azon része, amelynek vagy van munkahelye, vagy munkát keres.

Mikroökonómia

A piacokat és a döntéshozókat vizsgáló tudományág.

Reálpénzállomány

A pénz mennyisége a pénzért vásárolható javak és szolgáltatások egységében kifejezve; a pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosa.

Magánmegtakarítás

A rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztás különbsége.

Klasszikus dichotómia

A reál- és a nominális változók teoretikus szétválasztása a klasszikus modellben, mely szerint a nominális változók nem hatnak a reálváltozókra.

Cipőtalpköltség

A reálpénzállomány csökkenéséből származó költség, például a gyakori bankba járás kényelmetlenségei.

pénzkeresleti függvény

A reálpénzállomány iránti kereslet meghatározóit mutató függvény.

Munkakiterjesztő technikai haladás

A termelékenység növekedése, mely növeli a munka hatékonyságát.

Csökkenő határtermék

A termelési függvény tulajdonsága, miszerint egy termelési tényező határterméke csökken, ha nő a termelési tényező mennyisége, és eközben a többi termelési tényező mennyisége nem változik.

Termelési tényező

A termékek és szolgáltatások előállítására felhasznált erőforrás; például a tőke vagy a munka.

Ex post reálkamatláb

A ténylegesen megvalósuló reálkamatláb, a nominális kamatláb és a tényleges infláció különbsége.

Tőke határterméke (MPK)

A tőke egy egységgel való növeléséből származó többletkibocsátás.

Kölcsönforrások

A tőkefelhalmozás céljára rendelkezésre álló források.

Modellek

A valóság egyszerűsített, többnyire ábrákkal és egyenletekkel kifejezett megjlenítése, mely a változók közötti összefüggéseket mutatja be.

Hozzáadott érték

A vállalat kibocsátásának értéke mínusz a vállalat által vásárolt anyagok és féltermékének értéke.

Fisher-hatás

A várt inflációnak a nominális kamatlábra gyakorolt egy-egy arányú hatása.

Vagyontartás

A vásárlóerő jelenből jövőbe történő átmentése; a pénz egyik funkciója.

Verseny

Az a piaci szituáció, melynek nagyszámú magánszemély és vállalat a szereplője, így egyikük döntései sem befolyásolják a piaci árakat.

Rendelkezésre álló jövedelem

Az adók kifizetése után maradó jövedelem. (Y-T)

Nemzeti számlarendszer azonossága

Az az egyenlet, mely szerint a GDP a fogyasztás a beruházás, a kormányzati vásárlások és a nettó export összege.

Mennyiségi egyenlet

Az azonosság szerint a pénzkínálat megszorozva a pénz forgási sebességével egyenlő a nominális jövedelemmel; mennyiségi pénzelmélet, mely a stabik forgási sebesség feltételével magyarázza a nominális kiadások nagyságát.

Fisher-egyenlet

Az egyenlet szerint a nominális kamatláb a reálkamatláb és a várt infláció összege.

A pénz semlegessége

Az elmélet szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra.

Mennyiségi pénzelmélet

Az elmélet szerint a pénzmennyiség változásai a nominális kiadások változásait eredményezik.

Seigniorage

Az állam pénzteremés útján szerzett bevétele: inflációs adó.

Kormányzati vásárlások

Az állam által vásárolt javak és szolgáltatások.

Ragadós árak

Az árak lassan alkalmazkodnak, ezért nem mindig teremtik meg a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt.

infláció

Az árak általános emelkedése.

Értékmérő

Az árak és számviteli tételek nyilvántartási egysége, a pénz egyik funkciója.

GDP-deflátor

Az árszínvonal mérőszáma, mely a jelenlegi vásárlói kosár költségét viszonyítja a bázisévben vett költséghez

Fogyasztói árindex (CPI)

Az árszínvonal mérőszáma; egy változatlan fogyasztói kosár költsége a bázisévben vett költségéhez viszonyítva.

Látra szóló betétek

Bankban tartott eszközök, melyekkel tranzakciókat lehet lebonyolítani. (Pl. csekk)

Állandó mérethozadék

Egy termelési függvény mérethozadéka akkor állandó, ha valamennyi termelési tényező azonos százalékkal való együttes növelése esetén a kibocsátás ugyanakkora százalékkal nő.

Állomány jellegű változó

Egy változó egyetlen időpillanatban értelmezett mennyisége

Tőke bérleti díja

Egységnyi tőkéért fizetett bérleti díj.

Beruházás

Egyének és vállalatok által vásárolt olyan árujavak, amelyek tőkeállományukat növelik.

Nettó export

Exp-imp

Rugalmas árak

Kereslet és kínálat között egyensúlyt teremtő, gyorsan alkalmazkodó árak.

A szándékok kölcsönös találkozása

Két olyan gazdasági szereplő találkozása, akik éppen egymás termékeire tartanak igényt.

Termelési függvény

Matematikai összefüggés, mely megmutatja, hogyan határozza meg a termelési tényezők mennyisége a megtermelt áruk és szolgáltatások mennyiségét.

Papíralapú pénz

Olyan pénz, amelynek nincs belső értéke, és értékét csak az adja, hogy pénzként használják.

Árupénz

Olyan pénz, mely termsóészeténél fogva hasznos, és akkor is volna értéke, ha nem használnák pénzként.

Aranystandard

Olyan pénzrendszer, amelyben az arany pénzként működik, illetve amelyben minden pénz aranyra váltható.

Endogén változó

Olyan változó, amelyet egy adott modell magyaráz, a változó értéke a modellen belül határozódik meg.

Exogén változó

Olyan változó, amelyet egy modellben adottnak tekintünk. A változó értéke független a modelltől.

Folyamatjellegű változó

Olyan változó, melynek értékét időegység alatt értelmezzük.

Stacionárius növekedés

Olyan állapot, melyben a legfontosabb mutatók nem módusultak.

Beszámított érték

Olyan áru vagy szolgáltatás értékének a becslése, amit a piacon nem értékesítenek, ezért nincs piaci ára.

Válság

Súlyos recesszió

recesszió

Tartósan csökkenő reáljövedelem időszaka.

Tényezőár

Valamely termelési tényező egy egységéért fizetett összeg.

reálbér

W/P

hatékony bérek elmélete

a hatékony bérek elmélete azt feltételezi, hogy a munkáltatóknak esetenként érdekükben áll a piaci egyensúlyinál magasabb béreket fizetni. okai pl. a fluktuáció, kontraszelekció, erkölcsi kockázat csökkentése

monetáris politika

a központi bank pénzmennyiséget szabályozó tevékenysége. Feladata, hogy a gazdaságot a szükséges mennyiségű, értékálló pénzzel lássa el. Legfontosabb eszközei: a kamatpolitika, a viszontleszámítolási politika, a kötelező jegybanki tartalékok előírása és a nyíltpiaci műveletek.

Aktivitási ráta

az aktív népesség és a munkaképes korú népesség százalékban kifejezett aránya

defláció

az árszínvonal tartós csökkenése

Állami megtakarítás

Állam bevételek mínusz kiadások: költségvetési többlet.

munkanélküli segély

Állami segélyezési program, melynek keretében a munkanélküliek a munkahely elvesztése után bizonyos ideig segélyre jogosultak.