Mikro - 1-3. fejezet

¡Supera tus tareas y exámenes ahora con Quizwiz!

ICC görbe = jövedelem-fogyasztási görbe

azokat az optimális fogyasztói kosarait köti össze egy fogyasztónak, amelyek jövedelemváltozás hatására jönnek létre, változatlan termékárak mellett

kereslet sajátárrugalmassága

azt mutatja meg, hogy az árufajta saját árának 1%-os változása esetén hány %-os változás következik be a keresett mennyiségében

kereszt-árhatás

egyik termék árváltoztatása egy másik jószágfajta keresletét is módosítja

kereszt-gyorsulási mutató

egyik termékfajta fogyasztásának egységnyi változása milyen irányú és mértékű változást idéz elő a másik jószágféleség határhasznában

kereslet kereszt-árrugalmassága

egyik árufajta árának 1%-os változtatása milyen irányú, és hány %-os változást (vagyis kereszt-árhatást) generál egy másik keresett mennyiségben

Ceteris paribus elv

egymással kölcsönhatásban álló viszonyok elemzése során csak egyetlen tényező megváltoztatásával elemezzük a jelenségeket

rugalmatlan kereslet

egységnyinél kisebb változás

rugalmas kereslet

egységnyinél nagyobb változás

keresletet befolyásoló tényezők

egységár jövedelem egyéni tényezők

kereslet keresztváltozós keresleti függvénye

egyéni kereslet kibővített függvényének parciális alakja

áru

eleve eladásra termelt jószág

allokálás

erőforrások a szükségleteknek leginkább megfelelő felhasználása

hasznosság

fogyasztás során tapasztalt pozitív érzet, ami alapján rangsorol

pozitív meredekségű közömbösségi görbe

fogyasztási szerkezet egy tagja undort vált ki

kereslet jövedelemrugalmassága

fogyasztó jövedelmének 1%-os változása hány %-kal változtatja valamely termék keresett mennyiségét

ár-fogyasztási görbe

fogyasztó maximális haszonhatást biztosító termékkombinációinak mértani helye (feltételezve az egyik jószág különböző árszintjeit és minden egyéb befolyásoló tényező adottságát)

jószágkombináció

fogyasztói kosár

kardinális szemlélet

fogyasztói élvezetek abszolút nagyságaira támaszkodunk, amiket azonnal meg tud mondani

szuverén

független

zérus kereszt-gyorsulási mutató

független kapcsolat

fogyasztási rokonságok fajtái

független, helyettesítő, kiegészítő

egyensúlyi helyzet

gazdasági szereplők törekvésének nyugvópontja

helyettesítési hatás

ha egy termék ára emelkedik, akkor a fogyasztók keresik a lehetőségét, hogy a drágább árucikket más termékkel helyettesítsék, mert így szükségleteiket olcsóbban kielégíthetik

ordinális szemlélet

haszonhatások nagyságrendi rangsorolására támaszkodunk, azaz nem számszerű, és csak később tud felállítani

negatív előjelű kereszt-gyorsulási mutató

helyettesítő kapcsolat

fogyasztói pszichózis

ilyen esetben a vásárlók számítanak a termék drágulására, tehát a kereslet növekedését válthatja ki, ami miatt mégjobban felemelik az árakat

Giffen-hatás

inferior javakra jellemző, melyek költségvetési részesedése magas, és amelyek kereslete nagyon erősen (de fordított irányban) reagál a jövedelem változására

kereszt-árhatás okai

javak között fennálló fogyasztási rokonság a változó egységárú termékre kiadott összeg „túlcsordulása" magas költségvetési részesedés esetén

egyenes közömbösségi görbe

javak tökéletes helyettesítő viszonyban vannak

konkáv közömbösségi görbe

javak összeférhetetlenek

sarokoptimum

jószágkombináció csak az egyik termékfajtát tartalmazza

telítődési pont

jószágmennyiség, aminél a szükséglet teljesen kielégített lesz

preferencia homotetikus jellege

jövedelem változása csak a megvásárolt javak mennyiségére hat, míg a kereslet belső szerkezetét nem befolyásolja

jövedelmi hatás

jövedelem változása miatt a termék keresletében megfigyelhető, természetes mértékegységben kifejezett elmozdulás

reáljövedelem

jövedelem vásárlóereje

létszükségleti cikk

kereslete alacsony költségvetési keret mellett is relatíve nagy, a jövedelem növekedésével pedig a fogyasztási szerkezetben egyre kisebb részarányt képviselnek

ármeghatározó

keresleti/kínálati szándékának módosításával érezhető hatást gyakorol a piaci árra

Paradox árhatás

keresletváltozás, mikor az ár változása azonos irányú a kereslet sajátárrugalmasságával, vagyis pozitív szám

luxusjószág

keresletének növekedése nagyobb, mint a jövedelemnövekedés mértéke, ezért a keresletük jövedelemrugalmassága egynél nagyobb pozitív szám, azaz a jövedelem növekedésével párhuzamosan a jószág egyre nagyobb, csökkenésével egyre kisebb részarányt képvisel az optimális fogyasztási szerkezeten belül

normál = magasabb rendű jószágok

keresletük a jövedelemmel együtt mozog

pozitív előjelű kereszt-gyorsulási mutató

kiegészítő kapcsolat

sznob hatás

különbözni kíván, így a tömeggel ellentétesen dönt

helyettesítési ráta

különböző jószágfajták egymás helyettesítő mennyiségeinek hányadosa

Menger-féle kiesési elv

legutolsó elfogyasztásra szánt haszon fog elveszni, ha bármelyik elemet elvesszük

jövedelem optimális felhasználásának kritériuma

lehető legnagyobb mennyiségű X és Y jószágkombináció

közömbös jószágkombinációk

megegyező preferenciafokot képviselő kosarak

így jelennek meg a pénztőke piacán a háztartások tagjai

megtakarítóként

paretoi javulás

mikor egy gazdasági területen elért eredmény úgy javul, hogy a többi területen elért eredmény nem romlik

helyettesítési határráta

mikor ugyanazon a közömbösségi görbén az eredeti és a helyettesítés utáni jószágkombinációk nagyon közel helyezkednek el

belső optimum

minden árufajta képviselteti magát

lex maximi elv

mindent kihozni a dolgokból

lex minimi

minimális ráfordítás elve

fogyasztók célja

minél teljesebb, magasabb szintű szükségletkielégítés

inferior jószág

minél több a jövedelmünk, annál kevesebbet fogyasztunk belőle

exogén tényező

nem megváltoztatható

addiktív javak

nem érvényesül Gossen I. törvénye (egyre növekszik az élvezet a hozzáadott jószágegységgel)

minőséjelző-hatás

nincs megfelelő információja a termékről, így az árak változásából próbál következtetni a minőségére

jövedelem-fogyasztási görbe

optimális jószágkombinációk pontjait tartalmazza a jövedelem különböző szintjei, és minden más változatlansága mellett

PCC görbe = ár-fogyasztási görbe

optimális jószágkombinációk összeköttetése az egyik termék árának változása hatására, jövedelem és a másik jószág ára változatlan

jól viselkedő függvény

origóra konvex negatív a meredeksége pontonként párhuzamos

közömbösségi görbe

pontjai olyan fogyasztói kosarak mértani helye, amelyeket azonos élvezeti hatásúnak ítélnek meg

Veblen-hatás

presztízs javak, magas árukat kevesen tudják megfizetni, ezért jelezik fogyasztójuk társadalmi/anyagi pozícióját

mérlegelt határhaszon

pénzzel szerezhető élvezet kedvező(tlene)bb-e az áruhoz képest (=mennyire volt jó vétel)

határhaszon

pótlólagos haszon, hasznosságban bekövetkező változás egy pótlólagos termék vagy szoláltatás révén

keresleti ár

rezervációs ár mennyiségre vonatkoztatva

kereslet sajátárrugalmasságát befolyásoló tényezők

szükséglet jellege költségvetési keret jövedelmi helyzet helyettesíthetőség helyettesítő jószág árszintjének relatív magassága fogyasztó reakcióideje raktározhatóság nyáj-és sznob hatás

ezért vannak a termékpiacon a háztartások tagjai

szükségletkielégítésre alkalmas javak beszerzéséért

így jelennek meg a munka-és föld piacán a háztartások tagjai

temelési tényezőik kínálatával

tőkejavak

termelés anyagi, tárgyi feltételei, infrastruktúra

zérus kereszt-árrugalmasság

termékek között független viszony, nem befolyásolják egymást

pozitív előjelű kereszt-árrugalmasság

termékek között helyettesítő viszony

negatív előjelű kereszt-árrugalmasság

termékek között hkiegészítő viszony

költségvetési korlát

termékkombinációk, melyek éppen kifizethetők a rendelkezésre álló pénzből

szélsőségesen konvex, azaz L alakú közömbösségi görbe

tökéletesen kiegészítő javakra vonatkozó preferenciarendezés

nyáj hatás

tömeg preferenciája befolyásolja az ő döntését, utánoz

externhatás

valakinek a tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja mások eredményét, ezzel torzítva az áldozatok mérlegelését, ezáltal az erőforrások allokációját

összhaszon

valamely jószágfajta bizonyos készletének elfogyasztása révén nyerhető összes élvezet, határhasznok összege

árelfogadó

vásárló/eladó, aki keresleti/kínálati szándékának változtatásával nem képes az ár egyensúlyi szintjét befolyásolni, és egyéni tranzakciói során nem is racionális számára az ettől való eltérés

közönséges javak

vásárolt mennyiség fordított irányban változik az egységárhoz képest, azaz a keresletük sajátárrugalmassága negatív

opportunity cost (=alternatív költség)

áldozatok, amelyek szűkös erőforrás felhasználásával kapcsolatos választások, egymást kizáró allokációs döntések során vállalunk

teljes árhatás

árváltozása miatt a keresett mennyiségben bekövetkező természetes mértékegységben kifejezett elmozdulás

reallokáció

átcsoportosítás

Gossen II. törvénye = optimális keresleti szerkezet kritériuma

Egy pénzegységen vásárolt bármely termék utolsó termékegységének határhaszna megyegyezik / Egyes jószágfajtákra vonatkozó mérlegelt határhaszon egyezősége

paradox árhatás esetei

Giffen-hatás Veblen-hatás Minőségjelző-hatás Fogyasztói-pszichózis

fogyasztói tér

XY-sík pontjainak megfelelő jószágkombinációk halmaza

egyén parciális keresleti görbéje

a jószág különböző egységárai mellett ceteris paribus milyen keresletet támaszt iránta a fogyasztó

Engel-görbe

a jövedelem különböző szintjei mellett ceteris paribus mekkora az egyén kereslete a kitüntetett jószágfajta iránt

költségvetési halmaz

adott nomináljövedelem és árak mellett a vásárló számára elérhető fogyasztói kosarak összessége

rezervációs ár

az az ár, amit a vevő maximum hajlandó kifizetni az adott termékért

keresleti görbe elmozdulásásnak okai

A fogyasztó preferenciáinak átrendeződése A fogyasztó jövedelmének változása Egy másik termék árának ceteris paribus változása A fogyasztó által befizetendő termékadó

tőke koncentrációja

a profit visszaforgatása még több profitot termel (több lesz a tőke)

Gossen I. törvénye = csökkenő élvezetek/határhaszon elve

a pótlólagos fogyasztás egyre kevesebb plusz hasznot hoz

piaci (aggregált) keresleti függvény

a termék különböző egységárai mellett mekkora a vizsgált piacot látogató összes fogyasztó együttes vásárlási szándéka

fogyasztói többlet

a vevő rezervációs árának és a piaci árnak a különbsége


Conjuntos de estudio relacionados

Chapter 12 - Individual Policy Provisions

View Set

Econ 211 final exam minus last 3 chapters. (Dr. Mann)

View Set

Pharmacology Prep U Chapter 24 Antiparkinsonism Agents

View Set

The Missing Pieces of Charlie O'Reilly

View Set