Mikro - 1-3. fejezet
ICC görbe = jövedelem-fogyasztási görbe
azokat az optimális fogyasztói kosarait köti össze egy fogyasztónak, amelyek jövedelemváltozás hatására jönnek létre, változatlan termékárak mellett
kereslet sajátárrugalmassága
azt mutatja meg, hogy az árufajta saját árának 1%-os változása esetén hány %-os változás következik be a keresett mennyiségében
kereszt-árhatás
egyik termék árváltoztatása egy másik jószágfajta keresletét is módosítja
kereszt-gyorsulási mutató
egyik termékfajta fogyasztásának egységnyi változása milyen irányú és mértékű változást idéz elő a másik jószágféleség határhasznában
kereslet kereszt-árrugalmassága
egyik árufajta árának 1%-os változtatása milyen irányú, és hány %-os változást (vagyis kereszt-árhatást) generál egy másik keresett mennyiségben
Ceteris paribus elv
egymással kölcsönhatásban álló viszonyok elemzése során csak egyetlen tényező megváltoztatásával elemezzük a jelenségeket
rugalmatlan kereslet
egységnyinél kisebb változás
rugalmas kereslet
egységnyinél nagyobb változás
keresletet befolyásoló tényezők
egységár jövedelem egyéni tényezők
kereslet keresztváltozós keresleti függvénye
egyéni kereslet kibővített függvényének parciális alakja
áru
eleve eladásra termelt jószág
allokálás
erőforrások a szükségleteknek leginkább megfelelő felhasználása
hasznosság
fogyasztás során tapasztalt pozitív érzet, ami alapján rangsorol
pozitív meredekségű közömbösségi görbe
fogyasztási szerkezet egy tagja undort vált ki
kereslet jövedelemrugalmassága
fogyasztó jövedelmének 1%-os változása hány %-kal változtatja valamely termék keresett mennyiségét
ár-fogyasztási görbe
fogyasztó maximális haszonhatást biztosító termékkombinációinak mértani helye (feltételezve az egyik jószág különböző árszintjeit és minden egyéb befolyásoló tényező adottságát)
jószágkombináció
fogyasztói kosár
kardinális szemlélet
fogyasztói élvezetek abszolút nagyságaira támaszkodunk, amiket azonnal meg tud mondani
szuverén
független
zérus kereszt-gyorsulási mutató
független kapcsolat
fogyasztási rokonságok fajtái
független, helyettesítő, kiegészítő
egyensúlyi helyzet
gazdasági szereplők törekvésének nyugvópontja
helyettesítési hatás
ha egy termék ára emelkedik, akkor a fogyasztók keresik a lehetőségét, hogy a drágább árucikket más termékkel helyettesítsék, mert így szükségleteiket olcsóbban kielégíthetik
ordinális szemlélet
haszonhatások nagyságrendi rangsorolására támaszkodunk, azaz nem számszerű, és csak később tud felállítani
negatív előjelű kereszt-gyorsulási mutató
helyettesítő kapcsolat
fogyasztói pszichózis
ilyen esetben a vásárlók számítanak a termék drágulására, tehát a kereslet növekedését válthatja ki, ami miatt mégjobban felemelik az árakat
Giffen-hatás
inferior javakra jellemző, melyek költségvetési részesedése magas, és amelyek kereslete nagyon erősen (de fordított irányban) reagál a jövedelem változására
kereszt-árhatás okai
javak között fennálló fogyasztási rokonság a változó egységárú termékre kiadott összeg „túlcsordulása" magas költségvetési részesedés esetén
egyenes közömbösségi görbe
javak tökéletes helyettesítő viszonyban vannak
konkáv közömbösségi görbe
javak összeférhetetlenek
sarokoptimum
jószágkombináció csak az egyik termékfajtát tartalmazza
telítődési pont
jószágmennyiség, aminél a szükséglet teljesen kielégített lesz
preferencia homotetikus jellege
jövedelem változása csak a megvásárolt javak mennyiségére hat, míg a kereslet belső szerkezetét nem befolyásolja
jövedelmi hatás
jövedelem változása miatt a termék keresletében megfigyelhető, természetes mértékegységben kifejezett elmozdulás
reáljövedelem
jövedelem vásárlóereje
létszükségleti cikk
kereslete alacsony költségvetési keret mellett is relatíve nagy, a jövedelem növekedésével pedig a fogyasztási szerkezetben egyre kisebb részarányt képviselnek
ármeghatározó
keresleti/kínálati szándékának módosításával érezhető hatást gyakorol a piaci árra
Paradox árhatás
keresletváltozás, mikor az ár változása azonos irányú a kereslet sajátárrugalmasságával, vagyis pozitív szám
luxusjószág
keresletének növekedése nagyobb, mint a jövedelemnövekedés mértéke, ezért a keresletük jövedelemrugalmassága egynél nagyobb pozitív szám, azaz a jövedelem növekedésével párhuzamosan a jószág egyre nagyobb, csökkenésével egyre kisebb részarányt képvisel az optimális fogyasztási szerkezeten belül
normál = magasabb rendű jószágok
keresletük a jövedelemmel együtt mozog
pozitív előjelű kereszt-gyorsulási mutató
kiegészítő kapcsolat
sznob hatás
különbözni kíván, így a tömeggel ellentétesen dönt
helyettesítési ráta
különböző jószágfajták egymás helyettesítő mennyiségeinek hányadosa
Menger-féle kiesési elv
legutolsó elfogyasztásra szánt haszon fog elveszni, ha bármelyik elemet elvesszük
jövedelem optimális felhasználásának kritériuma
lehető legnagyobb mennyiségű X és Y jószágkombináció
közömbös jószágkombinációk
megegyező preferenciafokot képviselő kosarak
így jelennek meg a pénztőke piacán a háztartások tagjai
megtakarítóként
paretoi javulás
mikor egy gazdasági területen elért eredmény úgy javul, hogy a többi területen elért eredmény nem romlik
helyettesítési határráta
mikor ugyanazon a közömbösségi görbén az eredeti és a helyettesítés utáni jószágkombinációk nagyon közel helyezkednek el
belső optimum
minden árufajta képviselteti magát
lex maximi elv
mindent kihozni a dolgokból
lex minimi
minimális ráfordítás elve
fogyasztók célja
minél teljesebb, magasabb szintű szükségletkielégítés
inferior jószág
minél több a jövedelmünk, annál kevesebbet fogyasztunk belőle
exogén tényező
nem megváltoztatható
addiktív javak
nem érvényesül Gossen I. törvénye (egyre növekszik az élvezet a hozzáadott jószágegységgel)
minőséjelző-hatás
nincs megfelelő információja a termékről, így az árak változásából próbál következtetni a minőségére
jövedelem-fogyasztási görbe
optimális jószágkombinációk pontjait tartalmazza a jövedelem különböző szintjei, és minden más változatlansága mellett
PCC görbe = ár-fogyasztási görbe
optimális jószágkombinációk összeköttetése az egyik termék árának változása hatására, jövedelem és a másik jószág ára változatlan
jól viselkedő függvény
origóra konvex negatív a meredeksége pontonként párhuzamos
közömbösségi görbe
pontjai olyan fogyasztói kosarak mértani helye, amelyeket azonos élvezeti hatásúnak ítélnek meg
Veblen-hatás
presztízs javak, magas árukat kevesen tudják megfizetni, ezért jelezik fogyasztójuk társadalmi/anyagi pozícióját
mérlegelt határhaszon
pénzzel szerezhető élvezet kedvező(tlene)bb-e az áruhoz képest (=mennyire volt jó vétel)
határhaszon
pótlólagos haszon, hasznosságban bekövetkező változás egy pótlólagos termék vagy szoláltatás révén
keresleti ár
rezervációs ár mennyiségre vonatkoztatva
kereslet sajátárrugalmasságát befolyásoló tényezők
szükséglet jellege költségvetési keret jövedelmi helyzet helyettesíthetőség helyettesítő jószág árszintjének relatív magassága fogyasztó reakcióideje raktározhatóság nyáj-és sznob hatás
ezért vannak a termékpiacon a háztartások tagjai
szükségletkielégítésre alkalmas javak beszerzéséért
így jelennek meg a munka-és föld piacán a háztartások tagjai
temelési tényezőik kínálatával
tőkejavak
termelés anyagi, tárgyi feltételei, infrastruktúra
zérus kereszt-árrugalmasság
termékek között független viszony, nem befolyásolják egymást
pozitív előjelű kereszt-árrugalmasság
termékek között helyettesítő viszony
negatív előjelű kereszt-árrugalmasság
termékek között hkiegészítő viszony
költségvetési korlát
termékkombinációk, melyek éppen kifizethetők a rendelkezésre álló pénzből
szélsőségesen konvex, azaz L alakú közömbösségi görbe
tökéletesen kiegészítő javakra vonatkozó preferenciarendezés
nyáj hatás
tömeg preferenciája befolyásolja az ő döntését, utánoz
externhatás
valakinek a tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja mások eredményét, ezzel torzítva az áldozatok mérlegelését, ezáltal az erőforrások allokációját
összhaszon
valamely jószágfajta bizonyos készletének elfogyasztása révén nyerhető összes élvezet, határhasznok összege
árelfogadó
vásárló/eladó, aki keresleti/kínálati szándékának változtatásával nem képes az ár egyensúlyi szintjét befolyásolni, és egyéni tranzakciói során nem is racionális számára az ettől való eltérés
közönséges javak
vásárolt mennyiség fordított irányban változik az egységárhoz képest, azaz a keresletük sajátárrugalmassága negatív
opportunity cost (=alternatív költség)
áldozatok, amelyek szűkös erőforrás felhasználásával kapcsolatos választások, egymást kizáró allokációs döntések során vállalunk
teljes árhatás
árváltozása miatt a keresett mennyiségben bekövetkező természetes mértékegységben kifejezett elmozdulás
reallokáció
átcsoportosítás
Gossen II. törvénye = optimális keresleti szerkezet kritériuma
Egy pénzegységen vásárolt bármely termék utolsó termékegységének határhaszna megyegyezik / Egyes jószágfajtákra vonatkozó mérlegelt határhaszon egyezősége
paradox árhatás esetei
Giffen-hatás Veblen-hatás Minőségjelző-hatás Fogyasztói-pszichózis
fogyasztói tér
XY-sík pontjainak megfelelő jószágkombinációk halmaza
egyén parciális keresleti görbéje
a jószág különböző egységárai mellett ceteris paribus milyen keresletet támaszt iránta a fogyasztó
Engel-görbe
a jövedelem különböző szintjei mellett ceteris paribus mekkora az egyén kereslete a kitüntetett jószágfajta iránt
költségvetési halmaz
adott nomináljövedelem és árak mellett a vásárló számára elérhető fogyasztói kosarak összessége
rezervációs ár
az az ár, amit a vevő maximum hajlandó kifizetni az adott termékért
keresleti görbe elmozdulásásnak okai
A fogyasztó preferenciáinak átrendeződése A fogyasztó jövedelmének változása Egy másik termék árának ceteris paribus változása A fogyasztó által befizetendő termékadó
tőke koncentrációja
a profit visszaforgatása még több profitot termel (több lesz a tőke)
Gossen I. törvénye = csökkenő élvezetek/határhaszon elve
a pótlólagos fogyasztás egyre kevesebb plusz hasznot hoz
piaci (aggregált) keresleti függvény
a termék különböző egységárai mellett mekkora a vizsgált piacot látogató összes fogyasztó együttes vásárlási szándéka
fogyasztói többlet
a vevő rezervációs árának és a piaci árnak a különbsége
