Nemzetközi közgazdaságtan definíciók 2018/19 1. félév

Nemzetközi tőkepiac

Az a piac, ahol a különböző országok lakosai aktívákkal kereskednek.

Devizapiac

Az a piac, amelyen a nemzetközi valuták kereskedése folyik.

Alternatív költség

Az adott X termék Y termékben kifejezett alternatív költsége azon Y-ok száma, amelyeket azokkal az erőforrásokkal lehetett volna előállítani, amelyekre adott számú X-hez lett volna szükség.

Ritka termelési tényező

Az az erőforrás, amelyet egy országban viszonylag kis mennyiségben áll rendelkezésre.

Bőséges termelési tényező

Az az erőforrás, amelyet egy országban viszonylag nagy kínálat jellemez.

Termelői többlet

Az eladó rezervációs árának és a piaci árnak a különbsége.

Kvótajáradék

Az importengedélyek tulajdonosainak nyeresége. Egyenlő a hazai ár és az importár különbségének és a kvóta nagyságának szorzatával.

Intertemporális kereskedelem

Olyan kereskedelem, amelyben jelenlegi termékeket cserélünk jövőbeliekre.

Származtatott kereslet

Olyan kereslet, amely a különböző országok munkaerejével előállított termékek fogyasztói keresletéből származik.

Prohibitív vám

Olyan magas vám, ami már kizárja az importot.

Opportunity cost

"Valamit valamiért" hatása - Ha valami X terméket termelünk, akkor valamilyen másik Y termékből kevesebbet vagy egyáltalán nem termelünk.

Nemzetközi munkaerő-áramlás

A folyamat a modellek szerint egészen addig tart, amíg a munka határterméke, azaz MPL a két országban egyenlő nem lesz. Növeli a világ GDP-jét, mert a munkaerő az alacsonyabb határtermékű helyről a magasabb határtermékű hely felé áramlik. Kisebb mértékben csökkenti a küldő országok GDP-jét, mint amennyire növeli a fogadó országok GDP-jét.

Aggregált pénzkereslet, AD

A gazdaságban lévő összes háztartás és vállalat teljes pénzkereslete. Meghatározza a kamatláb, az árszínvonal, és a GNP.

Beruházás

A kibocsátásnak az a része, amelyet a magánvállalatok a jövőbeli kibocsátás létrehozására fordítanak.

Ricardo modellje

A komparatív előny fogalmára építő modell, melyben a kereskedelem a munkatermelékenység szintjének országok közötti eltérésére épül.

Tényezőár-kiegyenlítődés (Specifikus termelési tényezők modellje)

A külkereskedelem nyomán a munkaerő és a tőke ára kiegyenlítődnek. A valóságban persze nem teljes mértékben.

Hechscher-Ohlin-modell

A modell szerint egy ország exportját és importját relatív tényezőellátottsága határozza meg.

Nemzetközi hitelkapcsolatok

A nemzetközi tőkeáramlás egyik alapvető formája, felfogható intertemporális kereskedelemként. A hitelnyújtó ország jelenbeli fogyasztásról mond le jövőbeliért, a hitelfelvevő vice-versa.

Dömping

A nemzetközi árdiszkrimináció egyik fajtája. Az exportált termékre alacsonyabb árat határoznak meg, mint ha ugyanazt az árut belföldön értékesítik.

AA-DD modell

A nyitott gazdaság rövid távú modellje. Feltételezi az árszínvonalak rugalmatlanságát.

Internalizálás

A tevékenységek vállalaton belüli megszervezése. Oka lehet a technológia piaci értékesítésének nehézsége, és a külső beszállítók megbízhatatlansága.

Fogyasztói többlet

A vevő rezervációs árának és a piaci árnak a különbsége.

Fisher-hatás

A várt inflációnak a nominális kamatlábra gyakorolt egy-egy arányú hatása.

Intertemporális TLH-görbe

Adott technológia és jelenbeli tényezőállomány mellett a jelenbeli és jövőbeli fogyasztás megtermelhető kombinációit adja meg.

Egyenértékvonal (isovalue line)

Adott termelési szerkezet mellett megmutatja a nemzetközi csere és fogyasztás lehetőségeit.

Külkereskedelmi haszon (Ricardo modellje)

Akkor beszélünk róla, amikor az országok annak a terméknek a termelésére szakosodnak, amelyikben komparatív előnyük van.

Árdiszkrimináció

Akkor beszélünk róla, amikor az árak vásárlónként eltérnek.

Oligopolisztikus verseny

Akkor beszélünk róla, amikor több, de véges sok nagy cég van a piacon, és mindegyik elég nagy ahhoz, hogy valamelyest befolyásolni tudja az árakat.

Abszolút előny X termék előállításában

Akkor beszélünk róla, ha az adott országban az X termék gyártása kevesebb munkaerőt igényel, mint más országokban.

Komparatív előny X termék előállításában

Akkor beszélünk róla, ha az adott országban az X termék gyártásának más termékekben kifejezett *alternatív* *költsége* alacsonyabb az országban, mint más országokban.

Ajánlati görbe

Annak nyomon követésével alakul ki, hogy miként módosul belföld ajánlata az exportált cikk relatív árának változásával.

Önkéntes exportkorlátozás

Az importkvóta sajátos fajtája, melyben külföldöt meggyőzik arról, hogy jobb, ha önként korlátozza az exportját.

Vám

Az importra kivetett adó. Létezik specifikus, azaz egyösszegű vám, százalékos, azaz értékvám is. Amikor kivetik, a bevezető országban termeléstorzítási veszteség áll elő, hiszen a hazai termelők a kibocsátás növekményét a világpiaci ár fölötti határköltséggel állítják elő.

GNI, bruttó nemzeti jövedelem

Az ország rezidenseinek összes elsődleges jövedelme. Magyarországon GDP > GNI

GNDI, bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem

Az ország rezidenseinek összes elsődleges és másodlagos jövedelme.

Folyó fizetési mérleg egyenlege

Az áruk és szolgáltatások export- és importértékének különbsége.

Autarkia

Az önellátás állapota, amikor nincsen külkereskedelem. Hazai fogyasztás = hazai kereslet. Ricardonál P[c]/P[w] = a[LC]/a[LW]

DD görbe

Azoknak a kibocsátás-árfolyam kombinációknak a halmaza, amelyek az árupiac rövid távú egyensúlyi állapotát biztosítják. Aggregált kereslet = aggregált kínálat. A görbe mentén haladva a folyó fizetési mérleg egyenlege nő, mert feltételezzük a Marshall-Lerner feltétel teljesülését.

AA görbe

Azon kibocsátás-devizaárfolyam kombinációk halmaza, melyek mellett a hazai pénzpiac és devizapiac egyensúlyi állapotba kerül. A görbe mentén lefelé haladva a reálkibocsátás növekedésével egyidejűleg a hazai valuta erősödik.

Nem tökéletes eszközhelyettesítés

Azt jelenti, hogy a hazai és külföldi eszközök hozama eltérhet egymástól, s mindkettőt befolyásolja a kockázat. Ekkor a jegybank sterilizált devizavásárlása a hazai eszközök kockázati prémiumát növeli, így a hazai valuta leértékelődéséhez vezet.

Egységes ár elve

Azt mondja ki, hogy kompetitív piacokon a különböző országokban értékesített azonos javakat ugyanakkora áron kell eladni, ha azonos valutában nézzük. A különbséget csak vámok, tranzakciós költségek adják.

Tanulási görbe

Azt mutatja meg, hogy annál kisebb az egységköltség, minél nagyobb az iparág kumulatív kibocsátása az adott időpontig.

Bankközi kereskedelem

Bankok közötti devizakereskedelem.

Monopolisztikus verseny modellje

Ebben a modellben adott piacméret mellett ha több a vállalat, nő az átlagköltség, és a termék ára csökken. A piacméret növekedésével a termékek hosszú távú egyensúlyi ára csökken.

A túllendülés modellje

Ebben a modellben ha tartósan nő a pénzmennyiség szintje, az árszínvonal fokozatosan emelkedik, s így éri el új hosszú távú egyensúlyi szintjét. A kamatláb azonnal csökken, majd fokozatosan emelkedik. Az árfolyam rövid távon nagyobb mértékben emelkedik, mint hosszú távon. Rövid távon nagyobb arányú leértékelődés lesz, mint hosszú távon. (Ezeket tudni kell ábrákról felismerni!)

Egységnyi munkaerőigény

Egy adott darab (/liter, kg...) termék megtermelésének munkaóraigénye.

GNP, bruttó nemzeti termék

Egy adott időszak alatt az ország termelési tényezői által létrehozott és a piacon értékesített végtermékek és szolgáltatások összessége.

Importkvóta

Egy termék importálható mennyiségének törvényes korlátja.

Belső méretgazdaságosság

Ekkor az átlagköltség csökken a vállalati méret növekedésével. Tökéletlen verseny fog kialakulni a nagy cégek miatt. A termelési tényezők oszthatatlansága miatt alakul ki.

Külső méretgazdaságosság

Ekkor az átlagköltség csökken az iparág méretének növekedésével. Az iparág sok kis cégből áll és közelít a tökéletes versenyhez. Az azonos ágazatban működő vállalatok pozitív hatással vannak egymás tevékenységére.

Kamatparitás

Elmélet, mely szerint a határidős és az azonnali devizaárfolyamok közötti különbség megegyezik a külföldi és a hazai kamatlábak közötti különbséggel.

Leontief-paradoxon (Specifikus termelési tényezők modellje)

Empirikus cáfolata a tényezőarányok elméletére épülő modellnek. (Az amerikai export kevésbé tőkeintenzív az amerikai importnál.)

Sterilizált intervenció

Ennek során a jegybank külföldi eszköz vásárlása esetén a külföldi eszköz vásárlásának pénzkínálat növelő hatását belföldi eszköz eladásával semlegesíti.

Sterilizált devizavásárlás

Ennek során a jegybank külföldi eszközöket vásárol, és hazai eszközöket ad el, így a pénzmennyiség nem változik.

Nyomormunkaérv

Eszerint a külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas akkor, ha alacsony béreken alapul.

A pénz hosszú távú semlegessége

Eszerint a pénzmennyiség szintje hosszú távon nem hat a reálváltozókra.

J görbe hatás

Eszerint a valuta leértékelődés miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege először csökken, majd később emelkedik.

A nyitott gazdaságok trilemmája

Eszerint ha egy ország rögzíti valutájának árfolyamát, akkor lemond az autonóm monetáris politikáról az árfolyamstabilitás és a szabad tőkeáramlás javára.

Balassa-Samuelson-hatás

Ha a külforgalomba kerülő javak árai nagyjából azonosak minden országban, akkor viszont a szegény országok külforgalomba kerülő ágazataiban az alacsonyabb termelékenység a külföldieknél alacsonyabb béreket jelent, alacsonyabb termelési költségeket a külforgalomba nem kerülő áruknál, és ennél fogva a külforgalomba nem kerülő áruk alacsonyabb árait.

Rögzített árfolyam

Ha ez fennáll, a monetáris politika nem képes befolyásolni az egyensúlyi kibocsátás szintjét.

Marshall-Lerner feltétel

Kimondja, hogy ceteris paribus a reálleértékelődés növeli a folyó fizetési mérleg egyenlegét akkor, ha az export és az import függvénye megfelelő mértékben rugalmasan reagál a reálárfolyam változására.

Reálárfolyam

Két ország termékei közötti cserearány.

Vásárlóerő-paritás, PPP

Két ország valutájának egymás közötti árfolyammozgását az országok árszínvonalának változásával magyarázza.

Valuta

Külföldi készpénz.

Deviza

Külföldi számlapénz.

Effektív védelem aránya

Megmutatja, hogy a kereskedelempolitikai intézkedések összhatására hány százalékkal nő a termelés hozzáadott értéke.

Árfolyam-áttételi fok

Megmutatja, hogy a nominális devizaárfolyam egy százalékos változásának hatására hány százalékkal változik az importtermékek ára.

TLH görbe (Ricardo modellje)

Megmutatja, hogy milyen termékkombinációk állíthatók elő adott technológia és erőforrások mellett.

Exporttámogatás

Olyan cégnek teljesített kifizetés, amelyik árut szállít külföldre. Lehet specifikus vagy értékaalapú.

Rezidens

Olyan gazdasági szereplő, amelyet hosszú távú érdekei az adott nemzetgazdasághoz kötnek. Nem azonos a belföldi fogalmával, annál rendszerint szélesebb.

Viszonos dömping

Olyan helyzet, amikor a dömping ugyanabból a termékből kétirányú kereskedelmet hoz létre.

Külkereskedelembe nem kerülő javak

Olyan javak, amelyeket csak belföldön értékesítünk. Pl. nem pénzügyi szolgáltatások.

Ágazatok közötti kereskedelem

Olyan kereskedelem, amely komparatív előnyökön alapul, különböző országok között alakul ki, és tartós elosztási hatásai vannak. Többnyire differenciált termékekkel folyik, nagyon különböző országok között.

Ágazaton belüli kereskedelem

Olyan kereskedelem, amely méretgazdaságosságon és tökéletlen versenyen alapul. Hasonló országok között alakul ki, és nincsenek tartós elosztási hatásai.

Specifikus termelési tényezők modellje (Samuelson & Jones)

Olyan modell, ami Ricardo modelljét azzal egészíti ki, hogy a munkaerő mobil termelési tényező, de minden más pedig iparág-specifikus. L: munkaerő, K: tőke, T: föld.

Közvetlen külföldi beruházás, FDI

Olyan nemzetközi tőkeáramlás, amelyben az egyik országban működő cég egy másik országban bővíti leányvállalatát, vagy újat létesít.

Exportirányú növekedés

Olyan növekedés, amely egy ország termelési lehetőségeit jelentős arányban az exportált termék irányában terjeszti ki. Általában rontja a gazdaság cserearányait a többiek javára.

Importirányú növekedés

Olyan növekedés, amely egy ország termelési lehetőségeit jelentős arányban az importált termék irányában terjeszti ki. Általában javítja a gazdaság cserearányait a többiekkel szemben.

Belföldi költségek arányára vonatkozó előírás

Olyan szabályozási rendszer, amely megköveteli, hogy a végtermék bizonyos, előre meghatározott hányadát belföldön állítsák elő.

Konvertibilis valuta

Olyan valuta, amely szabadon átváltható külföldi valutákra.

RD görbe (Ricardo modellje)

Relatív keresleti görbe. Azt mutatja meg, hogy az X Y-hoz viszonyított relatív kereslete az X Y-hoz viszonyított árának a függvényében csökken.

RS görbe (Ricardo modellje)

Relatív kínálati görbe. Azt mutatja meg, hogy az X Y-hoz viszonyított relatív kínálata az X Y-hoz viszonyított relatív árának növekvő függvénye.

Valutaárfolyam

Valamely valuta egy másikban kifejezett ára.

GATT

Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, 1947

NNP, nettó nemzeti termék

Úgy kapjuk meg, hogy a GNP-ből levonjuk a tőkeállomány értékcsökkenését.

Relatív bér

Úgy kapjuk meg, hogy egy X ország dolgozóinak egy órai keresetét összehasonlítjuk egy másik ország dolgozóinak bérével.