Nyelvtudomány

A kommunikáció meghatározó jegyei (definícióval + példákkal).

1.Halló-hangzó csatorna A hang használatakor a száj és a fül játszik szerepet, szemben a képi, érintéses és egyéb eszközökkel (ennek nagy előnye, hogy kommunikáció közben egyéb cselekvések is végezhetők). 2.Minden irányú terjedés és irány érzékeny észlelés A jelzéseket minden hallótávolságon belül elhelyezkedő hallórendszer képes érzékelni, és a hangforrás lokalizálható a fül távolságérzékelő képessége révén. 3.Gyors eltűnés A hangzó jelek múlékonyak, s nem állnak a beszélő rendelkezésére tetszés szerinti időn át (eltérően az állati nyomoktól vagy az írástól). 4.Felválthatóság Egy nyelv beszélői képesek bármilyen, számukra érthető nyelvi üzenetet megismételni (eltérően az udvarlási viselkedéstől, amelyek sok fajnál különböznek a hímek és a nőstények esetében). 5.Tökéletes visszajelzés A beszélők az általuk mondottakat hallják és tudnak rá reflektálni (eltérően az állati udvarlás során alkalmazott vizuális jelzésektől, amelyek a kibocsátó által nem láthatók). 6.Specializáció A beszéd hanghullámainak nincs más funkciójuk, mint a jelentésközvetítés (eltérően a kutyák hangos lihegésétől, amelynek biológiai funkciója van). 7.Jelentésesség A jelzés elemei jelentést hordoznak (eltérően a kutya hangos lihegésétől, ami nem „jelenti", hogy a kutyának melege van, hanem „része" annak). 20 8.Önkényesség A jelzés elemei és az általuk jelölt valóság természete között nincs összefüggés (eltérően a méhek „táncától", melynek sebessége közvetlenül tükrözi a nektár távolságát a kaptártól). *kivételek a hangutánzó szavak (bár némileg itt is fenn áll az önkényesség) 9.Elkülönült tagokból álló A beszéd a hangzó elemek egy kisszámú készletére épül: az elemeket egyértelmű szembenállások különböztetik meg (eltérően a morgástól és más érzelmeket kifejező hangoktól). 10.Áthelyezés Lehetséges a beszélő helyzetétől térben és időben távoli eseményekről beszélni (eltérően a legtöbb állati vészjelzéstől, melyeket közvetlen környezeti ingerek váltanak ki). 11.Nyitottság A kifejezhető és megérthető jelentések száma végtelen, mert a korábbi mondatok elemeiből új, soha nem hallott mondatok állíthatók elő (eltérően az állatok használta hívójelek korlátozott és rögzített készletétől). 12.Hagyományozó továbbadás A nyelvet az egyik generáció a másiknak elsősorban egy tanítási és tanulási folyamat révén adja át (eltérően a méheknek attól a képességétől, hogy tudassák a nektár lelőhelyét; ez a képesség genetikusan öröklődik). 13.Kettős tagoltság A nyelv hangjainak önálló jelentésük nincs, kombinálásuk azonban olyan egységeket (például szavakat) hoz létre, amelyek már jelentést hordoznak (eltérően az állati kiáltásoktól, melyek nem bonthatók fel két ilyen szerkezeti szintre).

Összeférhetetlenség

(inkompatibilitás) ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák. Pl.: piros/zöld a szín kategórián belül, mert nem mondhatom, h 1 színre gondolok, ami piros és zöld; gyümölcsök, virágok, hangszerek, hét napjai

korlátozott kód

1 szó 1 jelentés; Ahol a jelentések sajátosak, beágyazódnak egy helyi kontextusba, a jelentések pontosítása és kifejtése szükségtelen a közös előfeltevések, értékek és az egymással való azonosulás miatt.

kidolgozott kód

1 szónak több jelentése van; olyan társas kapcsolatokban, ahol kevesebb a magától értetődő, ahol a közös előfeltevések értékek és az egymással való azonosulás kevésbé vannak jelen; ezért a kifejtettség és a pontosabb körülírás követelménye valószínűbb.

A gondolkodás fajtái; a nyelv és a gondolkodás kapcsolata; verbális és nem verbális gondolkodás; a Sapir-Whorf hipotézis és annak alapelvei.

1, Gondolkodás fajtái: bizonyos viselkedést is gondolkodásnak tekintünk; maga az érzelem túl van a szavakon; álmodozás, asszociáció;racionális/irányított/logikus/ propozicionális; deduktív és induktív 2, A nyelv és gondolkodás kapcsolata: független, vagy azonos? 2 felfogás: I, A nyelv és a gondolkodás 2 külön dolog és az egyik függ a másiktól II, A nyelv és a gondolkodás azonos és bármilyen racionális gondolkodás elképzelhetetlen a nyelv nélkül. I-hez 2felfogás/lehetőség: a, a nyelv függ a gondolkodástól b, a gondolkodás függ a nyelvtől c, új elképzelés: A nyelv és a gondolkodás kölcsönösen feltételezik egymást, de ez nem jelenti, hogy azonosak. 3, Verbális/nem verbális gondolkodás: a racionális gondolkodás 2 dimenziója. Kísérlet: Útvonal felidézése vizuálisan: nyelvtől független; Útvonal elmagyarázása: gondolatsor belső megjelenítése nyelvvel. 4, A Sapir-Whorf hipotézis: A nyelv és gondolkodás közti kapcsolat 2 elv: A nyelvi meghatározottság: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot; A nyelvi relativizmus: egy bizonyos nyelvben kódolt megkülönböztetések egyetlen más nyelvben sem találhatók meg. „A természetet az anyanyelvünk által lefektetett irányvonalak mentén értelmezzük." (Pl.: eszkimó szavak a hóra, hopi indián: nincs angolnak megfelelő igeidő)

A társadalmi osztály néhány jelölője az angolban; a társadalmi státus/szerep és a nyelv kapcsolata; hogyan fejezhető ki nyelvvel a társadalmi szolidaritás és távolságtartás; T és V formák; szexizmus és nyelv; hogyan próbálták angol nyelvterületen kiküszöbölni a szexista nyelvhasználatot?

1, U= upper class; non-U= másfajta használatok; Standard, non-standard; leghíresebb ing kiejtése: standard /Ƞ), non-standard: /n/ - 'in 2, Társadalmi státus és szerep „Státus" = az egyénnek a közösség társadalmi szervezetében elfoglalt helye - pl. pap, tisztviselő, férj, feleség. „Szerep" = az a megszokott viselkedésmód, amit a társadalom egy bizonyos státusú személytől elvár. Mi a társadalmi pozíció legfontosabb jelzője? A nyelv. Egyszerre többféle szerep: pl. család, munkahely Nyelvi konvenciók tartoznak minden egyes pozícióhoz (pl.: megszólítás fajtái) Több nyelvi viselkedésmód elsajátítása. Néha: társadalmi szerep = új nyelv (pl.: katolikus pap- latin). Gyakran: társadalmi szerep = új nyelvváltozat (pl. ügyvéd rendőr). Vendég szerep: különböző kultúrákban más elvárások. 3, Társadalmi szolidaritás és távolságtartás: Egy szótól egy egész nyelvig: Különböző nyelvek, különböző nyelvváltozatok; különböző szavak és kifejezések - megszólítási módok 4, T vagy V (Tu - vos) Tegezés- magázás) 5, szexizmus: pl japán- más nyelv a nőknek és férfiaknak. Angol hiányzik a nemileg semleges E/3 => The Sex Discrimination Act (1975) módosultak bizonyos foglalkozásnevek és a hozzá kapcsolódó nyelv jelentős része; az írott nyelv néhány jelentős műfajára hatással volt a 70-es évekbeli feminista mozgalom.

A kommunikáció meghatározó jegyei (definícióval + példákkal).

1. Halló-hangzó csatorna A hang használatakor a száj és a fül játszik szerepet, szemben a képi, érintéses és egyéb eszközökkel (ennek nagy előnye, hogy kommunikáció közben egyéb cselekvések is végezhetők). 2 .Minden irányú terjedés és irány érzékeny észlelés A jelzéseket minden hallótávolságon belül elhelyezkedő hallórendszer képes érzékelni, és a hangforrás lokalizálható a fül távolságérzékelő képessége révén. 3. Gyors eltűnés A hangzó jelek múlékonyak, s nem állnak a beszélő rendelkezésére tetszés szerinti időn át (eltérően az állati nyomoktól vagy az írástól). 4. Felválthatóság Egy nyelv beszélői képesek bármilyen, számukra érthető nyelvi üzenetet megismételni (eltérően az udvarlási viselkedéstől, amelyek sok fajnál különböznek a hímek és a nőstények esetében). 5. Tökéletes visszajelzés A beszélők az általuk mondottakat hallják és tudnak rá reflektálni (eltérően az állati udvarlás során alkalmazott vizuális jelzésektől, amelyek a kibocsátó által nem láthatók). 6. Specializáció A beszéd hanghullámainak nincs más funkciójuk, mint a jelentésközvetítés (eltérően a kutyák hangos lihegésétől, amelynek biológiai funkciója van). 26 7. Jelentésesség A jelzés elemei jelentést hordoznak (eltérően a kutya hangos lihegésétől, ami nem „jelenti", hogy a kutyának melege van, hanem „része" annak). 8. Önkényesség A jelzés elemei és az általuk jelölt valóság természete között nincs összefüggés (eltérően a méhek „táncától", melynek sebessége közvetlenül tükrözi a nektár távolságát a kaptártól). *kivételek a hangutánzó szavak (bár némileg itt is fenn áll az önkényesség) 9. Elkülönült tagokból álló A beszéd a hangzó elemek egy kisszámú készletére épül: az elemeket egyértelmű szembenállások különböztetik meg (eltérően a morgástól és más érzelmeket kifejező hangoktól). 10. Áthelyezés Lehetséges a beszélő helyzetétől térben és időben távoli eseményekről beszélni (eltérően a legtöbb állati vészjelzéstől, melyeket közvetlen környezeti ingerek váltanak ki). 11. Nyitottság A kifejezhető és megérthető jelentések száma végtelen, mert a korábbi mondatok elemeiből új, soha nem hallott mondatok állíthatók elő (eltérően az állatok használta hívójelek korlátozott és rögzített készletétől). 12. Hagyományozó továbbadás A nyelvet az egyik generáció a másiknak elsősorban egy tanítási és tanulási folyamat révén adja át (eltérően a méheknek attól a képességétől, hogy tudassák a nektár lelőhelyét; ez a képesség genetikusan öröklődik). 13. Kettős tagoltság A nyelv hangjainak önálló jelentésük nincs, kombinálásuk azonban olyan egységeket (például szavakat) hoz létre, amelyek már jelentést hordoznak (eltérően az állati kiáltásoktól, melyek nem bonthatók fel két ilyen szerkezeti szintre).

Az univerzálék 3 típusa (példákkal).

1. Szubsztantív: „főnév", „első személy", „antonímia", „magánhangzó". 2. Formai: (nyelvtani szabályfajták) minden nyelvben vannak állítások + rákérdezés: kell lennie egy olyan eszköznek, amely kimutatja az ilyen mondatpárok közötti kapcsolatot (itt: a transzformáció). 3. Implikációs: Pl.: 17. univerzálé (Azokban a nyelvekben, amelyekben a domináns szórend VSO (ige—alany—tárgy), a melléknév a puszta véletlennél jóval nagyobb gyakorisággal áll a főnév után.), 43. univerzálé (Ha egy nyelvben a főnéven jelölve van a nyelvtani nem, akkor a névmáson is.)

A nyelvek tipológiai osztályozása (izoláló, flektáló stb.) példákkal.

1. izoláló/analitikus: A szavak alakja állandó: nincsenek toldalékok. A nyelvtani viszonyok kifejezése: a szórend segítségével. (Pl.: kínai, vietnami) 2. flektáló/szintetikus: A grammatikai viszonyok kifejezése: toldalék által. A toldalékok sokszor egyszerre több grammatikai jelentést hordoznak. (Pl. latin, görög, arab) 3. agglutináló/affixáló: Szavak = elemek hosszú sorozata, melyek mindegyike egy-egy meghatározott jelentést fejez ki. (Pl. török, magyar, finn, japán, szuahéli) 4. inkorporáló/bekebelező: Nem mindenki tekinti ezt külön típusnak! A szavak gyakran nagyon hosszúak és összetettek. egyszerre agglutináló és flektáló jellegzetességek. (Pl. mohawk, eszkimó, ausztrál törzsek)

A referenciális/propozicionális stb. nyelvhasználaton kívül milyen funkciói vannak még a nyelvhasználatnak? (Példákkal együtt!)

1. Érzelmi/expresszív Konvencionális szavak és kifejezések (ejha, az áldóját, az átkozott); indulatszavak (tyű, ajj, jajj, fujj, wow). 2. Társadalmi érintkezés Tüsszentés + reakció: "Egészségedre!/Egészségére!", "Jó reggelt" vagy "Örülök, hogy találkoztunk" stb., + az egészséggel + az időjárással kapcsolatos rituális párbeszédek. 3. Hanghatás Vallásos csoportok ütemes litániája, a politikai szónoklatok meggyőzést célzó hanghordozása, retorikai elemek, a gyermekek és felnőttek különféle nyelvi játékai, a slágerszövegekben + a költészetben található különféle hanghatások. 4. Valóság befolyásolása Nigériai igbóknál a szellemerők megidézése imával: Kwo, unu, kwosi Okiro! Keresztelés: Ezennel megkeresztellek téged. 12 5. Adatrögzítés Történelmi feljegyzések, földrajzi felmérések, üzleti beszámolók, tudományos jelentések, országgyűlési határozatok és nyilvános adatbázisok. 6. Gondolkozás eszköze Gondolataink hangos kimondása pl. matematikai egyenleteknél. 7. Identitás kifejezőeszköze Tömegkórus a futballmeccseken, nevek/jelszavak kiabálása nyilvános gyűléseken, a televíziós show-műsorok irányított reakciói, a hit érzelmi kitörései vallásos gyülekezetekben.

Sorolja fel és mutassa be az összeset a Crystal-könyvben említettek közül példákkal együtt!

1. Érzelmi/expresszív Feszült állapotban idegesség levezetése (káromkodás, trágárság); önkéntelen nyelvi reakciók egy szép látvány hatására; a félelem és a szeretet hangjai. Konvencionális szavak és kifejezések (ejha, az áldóját, az átkozott); indulatszavak (tyű, ajj, jajj, fujj, wow). 2. Társadalmi érintkezés Cél: az emberek közti fesztelen kapcsolat fenntartása Funkció: kellemetlen helyzet elkerülése. Konkrét tartalma nincs. Tüsszentés + reakció: "Egészségedre!/Egészségére!", "Jó reggelt" vagy "Örülök, hogy találkoztunk" stb., + az egészséggel + az időjárással kapcsolatos rituális párbeszédek. 3. Hanghatás Vallásos csoportok ütemes litániája, a politikai szónoklatok meggyőzést célzó hanghordozása, retorikai elemek, a gyermekek és felnőttek különféle nyelvi játékai, a slágerszövegekben + a költészetben található különféle hanghatások. 4. Valóság befolyásolása Nigériai igbóknál a szellemerők megidézése imával: Kwo, unu, kwosi Okiro! Keresztelés: Ezennel megkeresztellek téged. A természetfölöttiben való hitnél: a nyelv = az életüket meghatározó magasabb erőkkel kommunikáló, azokat befolyásoló eszköz. Az istennek, isteneknek, ördögöknek, szellemeknek, tárgyaknak és egyéb fizikai erőknek címzett imák és formulák: nyelvezetük nagyon jellegzetes. 5. Adatrögzítés Korábban rögzített adatok felhasználása: nem "fogalmi" nyelvhasználat; a helyzet, a kommunikációs helyzetből hiányzik a "párbeszéd"-elem. Az információnak önmagában is a lehető legérthetőbbnek kell lennie. Az adatrögzítés céljaira alkalmazott nyelv ezért eltér a hétköznapi beszédétől: strukturálisan szervezettebb, személytelenebb, szabatosabb (a mondanivaló tartalmához és céljához igazított). Történelmi feljegyzések, földrajzi felmérések, üzleti beszámolók, tudományos jelentések, országgyűlési határozatok és nyilvános adatbázisok. 6. Gondolkozás eszköze Gondolataink hangos kimondása pl. matematikai egyenleteknél. 7. Identitás kifejezőeszköze Tömegkórus a futballmeccseken, nevek/jelszavak kiabálása nyilvános gyűléseken, a televíziós show-műsorok irányított reakciói, a hit érzelmi kitörései vallásos gyülekezetekben.

A grammatika hagyományos, illetve Chomsky-féle értelmezése; a morfológia két fő területe (ragozási/inflexiós + szóképzési/derivációs); a szófajokhoz kapcsolódó grammatikai kategóriák (táblázat!); a mondat definíciói; mellérendelés és alárendelés; transzformáció; a mondaton belüli szórend típusai a megfelelő jelölésekkel együtt.

A grammatika csupán a nyelvi struktúra egyik, a fonológiától és a szemantikától elkülönülő ágát jelenti (ezt a felfogást alkalmazzuk a következőkben mi is): Chomsky révén ismertté vált általánosabb értelme magában foglalja a fonológiát és a szemantikát is, és a szűkebb fogalomra a „mondattan" kifejezés használatát vezeti be. Ragozási (inflexiós) morfológia: (fiú - fiúk) → azt vizsgálja, az egyes szavak változatai hogyan fejeznek ki nyelvtani viszonyokat a mondatokban Szóképzési (derivációs) morfológia: (olvas - olvasható, gyom - gyomtalanít) azt vizsgálja, milyen elvek határozzák meg az új szavak képzését a nyelvben új, önálló nyelvtani tulajdonságokkal rendelkező szavakat kapunk A mondat definíciói: problematikus (több, mint 200) 1. hagyományos megközelítés: „egyetlen gondolat teljes kifejtése" (De: egy tojás. Becsuktam az ajtót, m hideg volt.) 2. logikai def.: Mondat = egy alany (a mondat témája) + egy állítmány (amit a témáról mondunk) Pl.: A könyv az asztalon van. De: It is raining; Misi kért Maritól 2 könyvet 3. Központi jelekre épülő def.: A magyar mondat nagybetűvel kezdődik és ponttal, !-el, ?-el végződik. De: sok Ázsiai nyelvben nem központoznak, időnként el is lehet hagyni ezeket. + csak írott nyelvben van. 4. Beszédben való azonosítás: nehéz, a ritmus és hanglejtés gyakran nem esnek egybe. 5. A mondattan modern kutatóinak célja: a ténylegesen előforduló nyelvi szerkezetek elemzése és ezek közül a legönállóbb egységet ismerik el mondatnak. (mondatnak tekinthető: kért egy könyvet; gyere be - mondatnak nem tekinthető: *mikor lesz itt a vonat/esik; *vonat lesz itt) 6. A mondat a legnagyobb, szintaktikai szabályok által meghatározott egység - „egy önálló nyelvi alakzat, amely nem része valamilyen grammatikai szerkezet révén semmilyen nagyobb nyelvi formának" (L. Bloomfield, 1933, 170. o.). Mellérendelés: nyelvtanilag egyenrangú tagmondatok Hilary opened the windows, but David couldn't open the doors); Alárendelés: „beágyazás" az egyik tagmondat a másik - főmondat - részeként funkcionál (Hétfőn elutazott a fiú, miután János telefonált). Transzformáció: szabályfajta; lehetővé teszi, hogy a grammatika kimutassa az azonos jelentésű, de eltérő formájú mondatok kapcsolatát (pl.: aktív- passzív) 15 Szórend típusok: a, szavak sorrendje 1 csoporton belül; b, a több szóból álló egységek sorrendje 1 mondaton belül; Leggyakribb SVO (The boy saw the man) nyomatékosító/költői: OVS (Jones I invited -not Smith) pensive poets painful vigils keep (Pope) (töprengő költők fájdalmas ébrenlétet tartanak) SOV Tipológia: szabad szórend (latin, krecsua) + 6 logikai lehetőség: SVO, SOV, VSO, VOS, OSV, OVS

Miért volt szükséges a lexéma fogalmának bevezetése? A poliszémia és a homonímia közti különbségtétel problémája; a mondatjelentés különböző fajtái.

A lexéma fogalmának bevezetése azért volt fontos, mert: a „szó" kifejezés nem megfelelő a szemantikai problémák vizsgálatánál. 3 ok: a, megnehezíti a jelentés tanulmányozását - menni, megy, mentünk -> kül. szavak, am szemantikailag 1 mögöttes egység „megy" változatai. Mögöttes egység: lexéma b, használhatatlan az idiómák vizsgálatakor, melyek szintén jelentésegységek. Pl.: feldobja a talpát -> a szavak jelentéséből nem következtethetünk a jelentésre. c, a grammatikában is használják a mondattan és a morfológia kapcsolási pontján. A szemantikai elemzés alapegysége: =lexéma/lexikai egység, A megy lexémának több alapváltozata van: megy, menni, stb. szavak. Az idióma-lexémák több szóból állnak. A szótárakban nem szavak, hanem lexémák vannak. Poliszémia és homonímia közti különbségtétel problémája: Nem mindig egyértelmű, pl.: toll 8madár, íróeszköz) Melyik? Közös etimológia. a legtöbb szó poliszémiából lett homonímia. A mondatjelentés fajtái: a, prozódiai jelentés: a mondat prozódiája jelentősen befolyásolja a jelentést. Prozódiai jegyek: elárulják, melyik a fontos rész. Magyar: a mondat szórendje a meghatározó a modat információtartalmának tagolásában. (John's bought a red CAR) b, Grammatikai jelentés. a grammatikai elemzés során felállított kategóriák szemantikai szempontú elemzése. Tegnap János olvasott egy könyvet: alany, ige, tárgy, határozó; vagy cselekvő, dolog idő, cselekvés - szintaktikai egységek szemantikai „szerepei" (grammatika és szemantika határvidéke) c, pragmatikai jelentés: A mondatnak a diskurzusban betöltött funkciója. Van 1 kréta a padlón (ténymegállapítás vagy burkolt utalás) d, Társadalmi jelentés: egy mondat közvetlen hatással lehet a szereplők közötti társadalmi viszonyokra: benyomások: udvariasság, durvaság, távolságtartás, stb; befolyásolhatja a helyzetünket és szerepünket a közösségben. (pl.: hogy képzeled, h így beszélsz velem) e, propozíciós jelentés: A modern szemantika nagyon fontos irányzata: a mondat jelentésének vizsgálata filozófiai és logikai fogalmakkal. Mondat (nyelvtani egység) ǂ propozíció. Propozíció: a kijelentés témáját azonosító jelentésegység, vmilyen tényállást ír le kijelentő mondat formájában 17 (Dóra szereti Pétert). „Igazságérték-szemantika": a mondatokat az általuk kifejezett mögöttes propozíciók alapján elemzik, + a propozíciókat vizsgálják aszerint, hogy a való világhoz viszonyítva igazak-e vagy hamisak.

Rokonértelműség (szinoníma)

A lexémák jelentése azonos, nem pontosan: stilisztikai, regionális, érzelmi különbségek + kontextus

Referenciális/ propozicionális/ fogalmi nyelvhasználat

A nyelv gondolataink közvetítésére való, ez a nyelv legszembetűnőbb funkciója.

Nyelvi meghatározottság

A nyelv meghatározza a gondolkodásmódot. Nyelvelsajátítás kutatás: a legkorábbi nyelvi tapasztalatok gyakorolják a legnagyobb hatást arra, milyen fogalmakra tesz szert a gyermek. (a Sapir-Whorf hipotézis első alapelve)

A nyelv mely elemei változnak a legszembetűnőbb módon? Honnan ismerjük a régi nyelvek kiejtését? Mi a tükörfordítás? Milyen társadalmi jellegzetességek, illetve milyen nyelvi tényezők befolyásolják azt, hogy egy nyelv hogyan változik?

A nyelv mely elemei változnak a legszembetűnőbb módon? A nyelv szerkezetének és használatának minden eleme változhat, de a legszembetűnőbbek és épp ezért a leginkább kutatottak a kiejtés és a szókincs változásai. A kialakuló történeti nyelvészet legelőször kizárólag hangváltozásokra koncentrált, s hasonló tendencia figyelhető meg a mai szociolingvisztikai kutatások esetében. Honnan ismerjük a régi nyelvek kiejtését? Kortárs leírások: az írók néha beszámolnak a korabeli kiejtés jellegzetességeiről, gyakran közvetett módon, egy beszédstílus kifigurázásával. Még több közvetett bizonyítékkal szolgálnak a kiejtés vizsgálatának szakértői, az orthopeisták részletes leírásai.; Költői munkák: A régi költők rímei és időmértékes verselése értékes információkat szolgálhatnak arról, hogyan ejtették ki a magánhangzókat és hová eshetett a hangsúly a szavakban. A szóviccek szintén felhívhatják a figyelmet bizonyos hangok hasonlóságára (pl.: Chaucer: was - par cas => vassz); Az írás: Az európai nyelvek számára, amikor először kezdték lejegyezni őket, nem alkottakúj betűkészletet, hanem a már létező atin abc-t használták. Ha olyan hangot találtak ami nem volt meg a latinban, akkor módosították a betűket vagy újakkal egészítették ki az ábécét (pl.: angolszász ae valószínűleg nem felelt meg a latin a vagy e hangnak).; Összehasonlító rekonstrukció: Az összehasonlító történeti módszer segítségével a modern nyelvek ismert kiejtése alapján rekonstruálni tudjuk a korábbi fejlődési fokok nyelvi állapotát, melyekről e módon kaphatjuk meg a legtöbb információt. Ám minél mélyebben megyünk vissza, hangtani következtetéseink annál inkább elbizonytalanodnak (pl.: nem nehéz megállapítani, hogy egy régi nyelv két hangot szavak megkülönböztetésére használt, az viszont nem mindig világos, miként valósult meg a beszédben ez a megkülönböztetés). Hangfelvételek: A jövő történeeti nyelvészei támaszkodni tudnak majd az e században készült hangfelvételekre, melyek a nyelvváltozások legegyértelműbb bizonyítékai lesznek. Mi a tükörfordítás? Az átvétel sajátos formája. Ez esetben nem egy szót vesznek át, hanem annak elemeit fordítják le. Így lett a német Fernsprecherből a magyarban távbeszélő, a flugzeugból repülőgép, a Bahnhofból pályaudvar.Milyen társadalmi jellegzetességek, illetve milyen nyelvi tényezők befolyásolják azt, hogy egy nyelv hogyan változik? Társadalmi jellegzetességek: Földrajzi távolság: két nép elválik - más tapasztalatok - szétválik a nyelv; két nép találkozása: a két nyelv nyelvtana és szókészlete hatást gyakorol egymásra.; Új és régi: Új tárgyak, fogalmak - új szavak + régi tárgyak fogalmak - használaton kívül, elavul; Tökéletlen elsajátítás: Gyerekek rosszul sajátítjék el, vagy kisebbségi csoport hibásan tanulja - hatással van az egész társadalomra.; Társadalmi presztízs: Hasonlítani/ azonosulni akarunk, átvesszük olyan emberek beszédét, akit nagyra tartunk. Nyelvi tényezők: Ejtéskönnyítés: cél a legkisebb erőfeszítéssel beszélni, de van, amikor a kiejtés bonyolódik => a nyelvváltozás csak kis része magyarázható a legkisebb artikulációs erőfeszítés elvével.; Analógia: a szabályos rendszerek hatására megváltoznak a rendhagyó alakok -> a kivételek idővel alkalmazkodni fognak a szabályokhoz., Véletlenszerűség: Lehet, hogy egyáltalán nincs rendszerszerű magyarázat? Vannak akik szerint előre nem lehet megjósolni (divat, kiejtés véletlen hibái). van, ami tényleg önkényes, de a nyelvtanban vagy fonológiában nem. A világban mindenütt hasonló változásokon mentek keresztül egymással nem rokonságban álló nyelvek.

szociolingvisztika

A nyelvészet azon ága, amely a nyelv és a társadalom viszonyát vizsgálja

Izoláló/analitikus nyelv

A szavak alakja állandó: nincsenek toldalékok. A nyelvtani viszonyok kifejezése: a szórend segítségével. (Pl.: kínai, vietnámi, szamoai nyelv); Wo măi júzi hī. Én venni narancs enni (= Vettem néhány narancsot, hogy megegyem) (kínai, pekingi nyelvjárás)

Szemantikai mező

A szóhasználat rendszerezésének egy módja. a szókészlet elemeinek „jelentésmezőbe" szervezése. A lexémák mindegyik mezőn belül kölcsönösen kapcsolatban állnak egymással, és sajátos módon meghatározzák egymást. Szemantikai mezők: pl.: testrészek, járművek, gyümölcsök. Nehézség: például zaj vagy díszítés (némelyek szerint a nyelvek teljes szókészlete mezőkbe szerveződik. Sok kísérlet az osztályozásra, leghatásosabb és legnépszerűbb: Tezaurusz.

Lexikográfia

A szótár szerkesztésének folyamata

Öt elmélet a nyelv eredetéről.

A „Vau-vau" elmélet: a nyelv a természeti hangok, elsősorban az állathívások utánzásával jött létre; bizonyíték: a hangutánzó szavak (222. o.). De: hangutánzó szavak kis száma; a természet hangjainak eltérő imitálása. A „Jajj-jajj" elmélet: nyelv eredete: ösztönös hangok, amelyeket a fájdalom, harag vagy más érzelmek váltanak ki az emberből. Bizonyíték: indulatszók (a világ összes nyelvében). De: indulatszók kis száma; csuklások, lélegzet-visszafojtások és egyéb hangok nem sok hasonlóságot mutatnak az emberi nyelv magánhangzóival és mássalhangzóival. (A helyesírás ugyanis nem kielégítően tükrözi az emberi hangképzést.) A „bim-bam" elmélet: az emberek ösztönösen hangokkal reagáltak a világ ingereire (szóbeli gesztusok); e hangok valamiképpen visszatükrözték a környezetet, harmóniában voltak vele. Bizonyíték: egyes hangok használata egyetemes néhány azonos jelentésű szóban; néhány szó hangszimbolikája (= hangutánzó és hangulatfestő volta) (222. o.). Kevés ilyen szó van. Pl.: a ma-ma abból a hangból ered, ahogyan a gyermek ajka az anyamellhez közelít, a pá-pá pedig abból, ahogyan az ajkak „búcsút intenek". A „hó-rukk" elmélet: beszéd eredete: az együtt dolgozó emberekből a fizikai erőfeszítés együttes és ritmikus morgásszerű hangokat váltott ki; ezek énekekké, majd nyelvvé alakultak. Bizonyíték: a nyelvekben mindenütt megtalálható prozódiai elemek (216. o.) (hangmagasság, hangerősség, sebesség, ritmus). Ám hatalmas az efféle kifejezésmód és a nyelv egésze közötti távolság. 25 A „Lala" elmélet: Otto Jespersen dán nyelvész (1860-1943): az emberi nyelv keletkezése összefügg az élet romantikus oldalával: a szerelemmel, a játékkal, a költői érzülettel együtt járó hangokkal. Ám nincs magyarázat a nyelvi kifejezés érzelmi és racionális aspektusa közötti szakadékra.

Lexéma (különbség "szó" és "lexéma" között)

A „szó" kifejezés nem megfelelő a szemantikai problémák pontos vizsgálatánál. 3 ok: 1. Megnehezíti a jelentés tanulmányozását - menni, megy, mentünk, menve: „különböző szavak", ám szemantikailag EGY mögöttes egységnek, a „megy" szónak a változatai. Mögöttes egység elnevezése: lexéma 2. Használhatatlan az idiómák vizsgálatakor, melyek szintén jelentésegységek Pl.:feldobja a talpát→kifejezés Itt egyetlen jelentésegységgel van dolgunk, ami történetesen három szóból áll→„szónak" nevezni ezt az egységet zavaró lehet. 3. Grammatikában is használják a mondattan és a morfológia kapcsolódási pontján A szemantikai elemzés alapegysége a lexéma/lexikai egység

szociolingvista

Aki próbálja meghatározni, hogy mely jegyek alapján állapítjuk meg valakinek a társadalmi hovatartozását.

Morfológia

Alaktan

Fatikus kapcsolat/ kommunikáció

Az az alapvető igény emberi igény, hogy jelezzük a barátságos szándékot, vagy, hogy nincs ellenséges szándékunk. Bronislaw Malinowski antropológus nevezte így a nyelvet amikor a funkciója a társadalmi érintkezés fenntartása.

Csoportszerkezet

Az elemek megcímkézése: Az egységek funkcionális elnevezései (Subject S; Verb V; complement C; Object O; Adverbial A) Mondat= S: NP (noun phrase); VP

Nyelvi relativizmus

Az előzőből következik; egy bizonyos nyelvben kódolt megkülönböztetések egyetlen más nyelvben sem találhatók meg. „A természetet az anyanyelveink által lefektetett irányvonalak mentén elemezzük." (Whorf) -> valóság: minden nyelv elemzi, kategorizálja a természetet.

Homo loquens

Az emberi beszédszervek kialakulásának oka: lehetővé tenni a gyors és hatékony kommunikációt. Beszéd: nem véletlenül alakult ki; beszédszerveink elsődleges funkciója: étkezés és légzés. a száj/torok/garat változásai a rágás, nyelés és lélegzés rovására mentek. Az ember megfulladhat a félrenyelt tápláléktól, a majom nem. Viszont: a beszéd előnyt adott a túlélésben. Az ember beszélő állattá/emberré, homo loquensszé vált.

Nevezzen meg két nyelvészt és azt a területet, ahol az illető kifejtette/kifejti munkásságát (sok témánál szó esik 1-2 jelentős nyelvészről).

Charles Hockett Kommunikáció meghatározó jegyei. Sapir Edward, Benjamin Lee Whorf Nyelv és gondolkodás August von Schlegel Tipológiai osztályzás (három nyelvi alaptípus) Noam Chomsky Univerzálék, grammatika

Szóvegyülés

Egyik szabad morféma egyik fele és 1 másik fele. (gyakran első és második fél) pl.: rovar: rovátkolt barom); nem változik a szófaj.

Közvetlen összetevős elemzés

Immediate constituent (IC) Pl.: The girl chased the dog. 1., azonosítjuk a két fő összetevőt: the girl és chased the dog; 2., felbontjuk a második összetevőt 2 részre: chased és the dog; Az összetevőket addig bontjuk 2 részre amíg már nem tudunk továbbmenni: the + girl, the + dog, chase + ed (ágrajzok). Probléma: a három idős férfi: a + 3 idős férfi vagy a három idős + férfi => Hol az összetevők határa? 1 mondatnak több elemzése is lehet .

Betűszó

Intézmény vagy tudományos jelenség, többnyire az első (vagy első kettő) betűjét vesszük a szavaknak és azokat 1 szóként ejtjük ki. Nincs szabály, sokszor a hangzás számít.

Szemantika

Jelentéstan

A nyelvtanok hat típusa; szóalkotási módok (definíciókkal és példákkal); öt próba a szavak azonosítására (példákkal).

LEÍRÓ NYELVTAN A nyelvben használt grammatikai szerkezeteket írja le; nem mond értékelő véleményt társadalmi megítélésükről. Gyakoriak a nyelvészetben. PEDAGÓGIAI NYELVTAN Kifejezetten idegen nyelvek oktatására vagy az anyanyelv ismeretének elmélyítésére készül = „tanító grammatikák", „nyelvtankönyvek" (pl. iskolákban). PRESKRIPTÍV NYELVTAN Rögzíti azokat a szabályokat, melyek a társadalmilag elfogadott helyes nyelvhasználatot szabályozzák Meghatározó befolyás a nyelvekről való gondolkodásra a ....... és ....... századi Amerikában és Európában. Mai hatásuk: nyelvhasználati kézikönyvek (pl. Nyelvművelő szótár). REFERENCIA NYELVTAN A lehető legátfogóbb leírásra törekszik, s így kézikönyvként lehet használni (hasonlóan egy szótárhoz). Több ilyen típusú kézikönyv a 20. sz. elején, pl. Otto Jespersen, dán grammatikus (1860-1943): Modern English Grammar (Modern angol grammatika) (= 7 kötet) vagy Randolph Quirk (1920-) és munkatársai: A Comprehensive Grammar of the English Language (Az angol nyelv összefoglaló grammatikája, 1985). Magyar akadémiai nyelvtan: Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere I-II. Bp. Akadémiai Kiadó, 1961-1962. ELMÉLETI NYELVTAN Az egyes nyelvek tanulmányozásán túlmenve megpróbálja meghatározni, milyen elméleti konstrukciókra van szükség a grammatikai elemzéshez, és ezek miként alkalmazhatók következetesen az emberi nyelv vizsgálatában. HAGYOMÁNYOS NYELVTAN Azon különféle nézetek és módszerek összefoglaló neve, amelyek a nyelvtudomány megjelenése előtt jellemezték a grammatikai kutatásokat. Ez a „tradíció" több mint 2000 éves (klasszikus görög és római grammatikusok, reneszánsz írók).

T és V formák

Latin. tu/vos → bizalmas és udvarias névmások (kb tegezés - magázás), használatuk összetett szabályrendszerhez kötődik.

Nyelv vagy nyelvjárás meghatározásának problémája; nyelv és dialektus lehetséges kapcsolatai; miért nehéz megállapítani, hogy hányan beszélnek egy nyelvet?

Lsd lentebb

Szintaxis

Mondattan

Inkorporáló/poliszintetikus nyelv

Nem mindenki tekinti ezt külön típusnak! A szavak gyakran nagyon hosszúak és összetettek. egyszerre agglutináló és flektáló jellegzetességek. (Pl. mohawk, eszkimó és különböző ausztrál bennszülött nyelvek) ngirruunthingapukani: ngi- rru unthing- apu- kani én MÚLT IDŐ egy ideig enni ismételten (=folytattam az evést) (tivi, Ausztrália)

Miért nem tudjuk pontosan, hogy hány nyelv van a világon? Nyelv és dialektus 5 lehetséges kapcsolata.

Nyelv vagy nyelvjárás? Bonyolult elméleti probléma: Vannak nyelvészeti kritériumok, de nem csak azt kell figyelembe venni. Ha két ember különböző módon beszél, csak két lehetőség vam: vagy nem értik meg egymást, tehát különböző nyelvet beszélnek, vagy megértik egymást, tehát ugyanazon nyelv különböző dialektusait (nyelvjárás) beszélik. E kritérium a kölcsönös érthetőség (mutual intelligibility) kritériuma; a legtöbb esetben működik. DE: a, Nem egyezik a nyelv és a nemzeti egység. Két beszélt nyelvváltozat kölcsönösen érthető, am történelmi, politikai okokból mégis önálló nyelvnek tekintik őket. Pl: 2 skandináv nyelv: kontinentális (dán, svéd) és egy sziget skandináv (izlandi, färöi), nyelvészetileg mégis legalább 5 van; vagy hindu és urdu: nyelvtanilag azonos, szókincs más. b, Ellenkező eset: a nyelvváltozatok gyakorlatilag érthetetlenek egymás számára mégis nyelv: Kínai, arab. Miért nehéz megállapítani, h hányan beszélnek 1 nyelvet? A népesség száma változik (nő vagy csökken); ha állandó: lehet, h a népcsoport nehezen megközelíthető, jelentős nemzeti kisebbség, kis törzsek esetén probléma a fiatalok városba költözése; politikai nyomás; betegségek, természeti katasztrófák; népszámlálás: nem mindig van anyanyelvre vonatkozó kérdés; Népszámlálási, hivatalos vizsg. adatokkal kapcs. problémák: Válasz nehezen értelmezhető (többnyelvű közösségek - mi az anyanyelv?)

Pragmatika

Nyelvhasználat; az egyéb szintekhez tartozik

U és non-U

Nyelvi osztály-jelölők (önkényesek); 1954: A.S.C. Ross cikke: Linguistic class indicators in present-day English (a mai angol nyelv osztályindikátorai) - a brit felső osztály nyelvi elkülönüléséről. U: upper class; non-U: másfajta használatok; főleg kiejtés és szókincsbeli különbségek. U: have a bath, luncheon; looking-glass; jam; rich. Non-U: take a bath; dinner; mirror; preserve; wealthy.

diglosszia

Olyan nyelvi helyzet amelyben két egymástól jelentősen eltérő, meghatározott társadalmi funkciót betöltő nyelvváltozat egyidejűleg szolgál egy közösség egészében standard nyelvként. Egyik változat: hétköznapi beszélt nyelv (K="közönséges" változat); másik változat: speciális célokra, főleg formális beszédhelyzetekben és írásban (E= „emelkedett" változat). Az E és K változat funkcionálisan általában teljesen elkülönül.

dialektus

Olyan nyelvi változat, amelynek sajátos nyelvtana és szókincse felfedi használója területi vagy társadalmi hovatartozását. Más néven: nyelvjárás

Tezaurusz (Thesaurus)

Peter Mark Roget (1855); a szókészletet 6 fő területre osztotta: absztrakt relációk, tér, anyag, értelem, akarat és érzések. Mindegyiket részletes és kimerítő alosztályokra osztotta => összesen több mint 1000 szemantikai kategória

A paradigmatikus viszonyok típusai (az összes fajta a példákkal együtt).

Rokonértelműség (szinonímia): a lexémák jelentése „azonos". (fenséges/isteni/fejedelmi, ifjú/fiatalember) Létezik pontosan ugyanaz a jelentés? (stilisztikai, regionális) Hiponímia: specifikusabb (alárendelt) + általánosabb (fölérendelt) lexéma között: „X az Y-ok egyik fajtája"Pl. a rózsa a virág hiponímája, az autó a járműé Társhiponímia: rózsa, árvácska, tulipán 23 Ellentétes értelem (antonímia): „ellentétes jelentésű" lexémák Több típus: a) fokozatos antonimák: nagy/kicsi, jó/rossz b) nem fokozatos antonimák (kiegészítő kifejezések); nincsenek fokozati különbségek. Pl.: nőtlen/házas, nőnemű/ hímnemű c) megfordított (konverz) kifejezések: kéttagú szembenállások; egymástól kölcsönösen függnek: az egyik elem feltételezi a másikat. Pl.: ad/vesz, szülő/gyermek Összeférhetetlenség (inkomptabilitás): Ugyanabba a fölérendelt kategóriába tartozó, de egymást kölcsönösen kizáró lexémák Pl. piros + zöld : összeférhetetlen lexémák a szín kategórián belül (nem lehetne azt mondani, hogy „egyetlen színre gondolok, ami piros és zöld" → a piros szó nem összeférhetetlen az olyan lexémákkal, mint kerek vagy piszkos)

Szabad és kötött morféma

Szabad az, ami állhat önállóan, a kötött nem.

Agglutináló/affixáló nyelv

Szavak = elemek hosszú sorozata, melyek mindegyike egy-egy meghatározott jelentést fejez ki. (Pl. az -o funkcióját a latinban itt egy öt elemből álló sorozat fejezné ki.) (Pl. török, magyar, finn, japán, szuahéli) mimi ni- na- ku- penda wewe én én JELEN IDŐ te szeretni te (= szeretlek) (szuahéli)

Jelölés és jelölet

Szemantika: nem foglalkozik közvetlenül a külső világgal/annak konceptualizációjával. Miként viszonyulnak a szavak egymáshoz egy nyelvben - vagyis a szavak „jelentése", nem pedig a „jelölete".

Szintagmatikus és paradigmatikus viszonyok

Szintagmatikus: a lexémák sorozatok tagjaiként fordulnak elő, pl.: ez nagyon sokat ígérő... volt → esemény, alkalom; Paradigmatikus: A lexémák helyettesíthetik egymást, pl.: Ez új rádió? Nem, ez régi rádió. → régi/új

Milyen szótag- illetve hangjelölő írásmódokat ismer? Az írás kezdetben milyen jellegű tevékenység volt? Mit értünk „fonetikus átírás"-on? Mit értünk „betűejtés" alatt?

Szótagjelölő írásmód: pl.: Kínai, Óperzsa ékirás (3-4 ékből álló írásjel már szótagot jelöl), japán, koreai. ; Hangjelölő: Föníciaiak (valójában sémiktől ered), latin, ciril, görög, rovásírás Az írás kezdetben milyen jellegű tevékenység volt? Tudatosan arra a célra hozták létre bizonyos kultúrák, hogy nyelvüket maradandóvá tehessék, látható jelekké alakíthassák. => Az írás kétszeresen önkényes rendszer. Fonetikus átírás: Fonetikus átírásnak szokták nevezni az olyan írásmódot, mely nem veszi figyelembe a helyesírás valamelyik elvét. Vagy azért mert nem vonatkozik rá semelyik helyesírási szabály (pl.: raktam), vagy azért, mert a leíró valamilyen okból (pl.: pedagógiai cél, tréfa, hiányos műveltség) figyelmen kívül hagyja a a helyesírási szabályokat. Betűejtés: Az írás az alapfunkcióján túl az iskolázottság fokmérője is, mely a valóságos nyelvi szerepléstől függetlenedve jelölheti az osztályhovatartozást, az egyén a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét. Ez az alapja a betűejtésnek: akik nem végeztek magasabb iskolát nyilvénos szereplésnél úgy érzik ragaszkodniuk kell az írott alakhoz: feszült-ség nem pedig feszülcség.

Szótárvásárlási szempontok; a 80-as években milyen nagy változás következett be a lexikográfiában.

Szótárválasztási szempontok: 1, Jó-e, tartós-e a papír? 2, Megengedi-e a kötés, hogy teljesen kinyissuk a kötetet? 3, Áttekinthető-e a címszavak elrendezése, különösen a hosszabbaké? 4, Megtalálhatók-e a szótárban azok a szavak, amelyekre leginkább kíváncsi, (ajánlatos összeállítani 1 listát) 5, Elegendő nemzetközi szót tartalmaz-e? 6, Közöl-e enciklopédikus információkat? 7, Vannak-e benne illusztrációk a nehéz fogalmakhoz? 8, A definíciók világosan el vannak- különítve, és értelmes elv szerint vannak-e szervezve? 9, Könnyen érthetők-e és mennyire használhatók a meghatározások? 10, közöl-e a szótár idézeteket? 11, Ad-e iránymutatást nyelvhasználati kérdésekben? 12, Jól jelzi-e a stílusértékeket? (szleng, formális, stb), 13, ad-e etimológiai információt? 14, Ad-e útmutatást a nagybetű használatáról, helyesírási változatokról és a szótaghatárokról? 15, Közöl-e kiejtési változatokat, s könnyen követhető-e a fonetikai jelölés? 16, Tartalmaz-e idiómákat, kifejezéseket, közmondásokat, stb.) 17, Felsorolja-e a szinonimákat ás antonímákat? 18, Ad-e használható keresztutalásokat a kapcsolódó jelentésű szavakhoz? 19, Informál-e a szófajról, végződésekről és más releváns nyelvtani jellemzőkről? 20, Tartalmaz-e hasznos függeléket (pl.: rövidítések, mértékegységek)? 80-as évekbeli nagy változás a lexikográfiában: A számítógép radikálisan megváltoztatta a lexikográfia módszereit és lehetőségeit: számítógépes adathordozón tárolt, folyamatosan felfrissített, hatalmas lexikai adatbázisok - a korábban szükséges idő töredéke alatt lehet létrehozni bármilyen nagyságú és tartalmú szótárat. Keresőprogramok a felhasználónak.

Társhiponímia

Több lexéma is lehet ugyanannak a fölérendelt kifejezésnek a „társhiponímiája". Pl.: angol: potato a zöldség hiponímiája, a német: kartoffel pedig nem.

Relatív és abszolút univerzálék

Univerzálék: a tömörek gyakran nagyon nyilvánvalók (pl. minden nyelvben vannak magánhangzók); mások pedig csak jelentős technikai megszorításokkal érvényesek. „abszolút" (kivétel nélküli) univerzálék: nagyon ritkák. relatív univerzálék: = statisztikailag kifejezhető tendenciák a nyelvek között (pl. a megvizsgált nyelvek több mint 99%-ában a nyelvtani alany megelőzi a tárgyat; 300 nyelv: a nyelvek kevesebb, mint 3%-ában nincs nazális mássalhangzó). Statisztikailag domináns nyelvi jellemzők = jelöletlen tulajdonságok; ezekből áll össze a magnyelvtan.

Flektáló/szintetikus nyelv:

a grammatikai viszonyok kifejezése a szavak belső struktúrájának megváltoztatásával történik; A toldalékok sokszor egyszerre több grammatikai jelentést hordoznak. (Pl. latin, görög, arab); amo (szeretek): -o = jelen idő, cselekvő, kijelentő mód, egyes szám első személy (latin)

Fonológia

a hangok milyen kombinációkat alkothatnak, mik a szabályok

Poliszémia (többjelentűség)

a lexémának egynél több jelentése van. Pl.: csiga

Generatív nyelvtan

a mondat szerveződését egyetlen mondattani levezetésként fogja fel.

Morféma

a szavakat alkotó legkisebb jelentéssel bíró elemek

Ősnyelv

a világ legősibb beszélt nyelve, 3 elmélet: o monogenézis: a világ összes nyelve egy kulturális evolúció vagy isteni beavatkozás útján létrejött ősnyelvből fejlődött ki. A létező nyelvek eltéréseit az elmélet a szétváló embercsoportok vándorlásaival magyarázza. A nyelvi univerzálé (14. fej.) a közös eredet bizonyítékai. o Poligenézis: az emberi nyelv egyszerre több helyen alakult ki párhuzamosan. A nyelvi univerzálék és más hasonlóságok magyarázata: a nyelv kialakulásakor mindenütt hasonló természeti és fiziológiai feltételek voltak jelen. A különböző csoportok valószínűleg később érintkeztek egymással, ami által nyelveik közelebb kerültek egymáshoz; ez a folyamat a konvergencia o Harmadik elképzelés: a ma élő nyelvek mind egy közös őstől származnak ugyan, de ez csak egyike a korábban egymástól függetlenül kialakult ősnyelveknek.

Univerzális grammatika

amely az emberi nyelv minden lehetséges változatáról számot tud adni. Pl.: Milyen korlátai vannak a nyelvek sokféleségének? Melyek azok a jellemzők, amelyeket megtalálunk a legtöbb (de nem minden) nyelvben, és melyek azok, melyeket csak nagyon kevés nyelvben fedezünk fel? (Chomsky)

Homofónia

azonos hangzású szavak; ugyanaz a hangalak, különböző az írásmód (hej/hely); nyelvtani homofónia: fojtat/folytat, háncs/hánts, sújt/súlyt

Homográfia

azonos írásképű szavak. ugyanaz az íráskép, más a kiejtés. Pl.: wind

szociolektus

egy meghatározott társadalmi osztály, réteg rájuk jellemző nyelve, olyan nyelvváltozat (lektus), amelyet a beszélők társadalmi hátterével függ össze, és nem földrajzi származásukkal (mint például a regionális dialektusok).

Ellentétes értelem (antonímia) (és ennek fajtái)

ellentétes jelentésű lexémák között. Fajtái: o fokozatos antonímák (nagy/kicsi, jó/rossz): megengedik a fokozatok kifejezését o nem fokozatos antonímák (kiegészítő kifejezések): nem engedik meg fokozati különbségek kifejezését. Pl.: Nőtlen/házas, nőnemű/hímnemű o megfordított (konverz) kifejezések: kéttagú szembenállások, melyek egymástól kölcsönösen függnek, az egyik elem feltételezi a másikat. Pl.: szülő/gyermek, ad/vesz

Prefixáció

előtagot ragasztunk a szótő elé, szabad morfémához kötöttet.

Fonetika

hangok képzése/észlelése

Mikor alakult ki a beszéd?

i.e.: 100 000 és 20 000 között, a neandervölgyi emberrel kapcsolatos bizonyítékok értelmében i.e.: 50 000 és 30 000 között a felső paleolitikum későbbi időszakában.

Egyeztetés

inflexiós morfológia; a szavak grammatikai kapcsolatát jelzi: az egyik szóalak miatt a másik szó is az ennek megfelelő alakot veszi fel. Pl.: a fiú sétál - a fiúk sétálnak.

Univerzálék

jellemzők keresése, amelyek minden vagy a legtöbb nyelvben közösek

Szórövidítés

többszótagú szó valamely részét (többnyire a végét) elhagyjuk. Nincsenek szabályok és sokszor nem morfémákat vágunk le.

Homonímia (azonos alakúság)

két vagy több lexémának ugyanaz az alakja. pl.: ár, (szótári homoníma, m négy különböző szó), légy (nyelvtani homoníma: főnév + ige)

A beszélt nyelv szerkezetének modelljei: 2 szintű + 3 szintű modell, + a Crystal-műben használt modell.

lsd. kép

Szuffixáció

utótagok/toldalékok; a szótőhöz (mögé) ragasztjuk; szóképzés 1 módja → képző; szabad után kötött morféma

A mondatjelentés különböző fajtái

o prozódiai jelentés: a mondat prozódiája jelentősen befolyásolja a jelentést. Prozódiai jegyek: elárulják, melyik a fontos rész. Magyar: a mondat szórendje a meghatározó a modat információtartalmának tagolásában. (John's bought a red CAR) o Grammatikai jelentés: a grammatikai elemzés során felállított kategóriák szemantikai szempontú elemzése. Tegnap János olvasott egy könyvet: alany, ige, tárgy, határozó; vagy cselekvő, dolog idő, cselekvés - szintaktikai egységek szemantikai „szerepei" (grammatika és szemantika határvidéke) pragmatikai jelentés: A mondatnak a diskurzusban betöltött funkciója. Van 1 kréta a padlón (ténymegállapítás vagy burkolt utalás) o Társadalmi jelentés: egy mondat közvetlen hatással lehet a szereplők közötti társadalmi viszonyokra: benyomások: udvariasság, durvaság, távolságtartás, stb; befolyásolhatja a helyzetünket és szerepünket a közösségben. (pl.: hogy képzeled, h így beszélsz velem) o propozíciós jelentés: A modern szemantika nagyon fontos irányzata: a mondat jelentésének vizsgálata filozófiai és logikai fogalmakkal. Mondat (nyelvtani egység) ǂ propozíció. Propozíció: a kijelentés témáját azonosító jelentésegység, vmilyen tényállást ír le kijelentő mondat formájában (Dóra szereti Pétert). „Igazságérték-szemantika": a mondatokat az általuk kifejezett mögöttes propozíciók alapján elemzik, + a propozíciókat vizsgálják aszerint, hogy a való világhoz viszonyítva igazak-e vagy hamisak.

Hiponímia

specifikusabb (alárendelt) + általánosabb (fölérendelt) lexéma között: „x az y-ok egyik fajtája". pl.. a rózsa a virág hiponímiája, az autó a járműé.

Transzformáció

szabályfajta; lehetővé teszi, hogy a grammatika kimutassa az azonos jelentésű, de eltérő grammatikai formájú mondatok kapcsolatát. Pl.: aktív-passzív mondatok közti kapcsolat.

Ikerítés/kettőzés

szó duplázása vagy ugyanolyan alakban, vagy kicsit megváltoztatva.

Konverzió

szófajváltás alaki változás nélkül (angolban gyakori).

Lexikológia

szókészlettan

Szóösszetétel

összetett szavak alkotása; 2 (vagy 3) szabad morfémát ragasztunk egybe. (magyarban szabályok, angolban nincs)

Nyelvtipológia

összpontosítás az egyes nyelveket megkülönböztető sajátosságokra

Elméletek a nyelv eredetéről; „Farkasgyermekek".

„Farkasgyermekek": Lucien Malson: Wolfchildren (1972), vadonban vadállatok által felnevelt gyermekek távol minden társadalmi érintkezéstől; különbözött, h mennyire tudtak megtanulni beszélni. Beszéd főbb ismérvei: hagyományozó => ha megszakad a gyerek nem tud megtanulni beszélni. Eg else: see below.

Írja le röviden a „primitív", illetve a „tökéletes/felsőbbrendű" nyelvekkel kapcsolatos téveszméket.

„Primitív" nyelvek (egyszerű nyelvtan, kevés beszédhang, alig néhány 100 szavas szókincs + gesztusok) - nem találtak ilyet. Antropológiailag: az emberi faj fejlődése: primitív civilizált állapot. Nyelv: nincs ilyen fejlődé, pl. nincs nyelvi kőkorszak v. bronzkorszak. Nincs megfeleltetés nyelvtípus & antropológiai csoport (pl. legeltető, nomád) közt. A társadalmi-kulturális-gazdasági fejlettség foka NEM tükröződik a nyelv szerkezeti összetettségében. Minden nyelv nyelvtana összetett: egyes szempontból lehet viszonylag egyszerű, viszont más szempontból összetett. E. Sapir amerikai nyelvész: kimutatta az amerikai indián nyelvek szerkezeti komplexitását + az absztrakciót. Tökéletes/felsőbbrendű nyelvek. Nyugat-Európa: pl. latin, görög. A nyelvtani kategóriák ezek alapján lettek felállítva. Általában egy nép a saját nyelvét tartja felsőbbrendűnek (arab, szanszkrit, klasszikus héber, német, angol, francia). 18-19. sz.: összekapcsolódik a nemzeti identitás kérdésével. Erősebb gazdaság, befolyásosabb kultúra: emeli a nyelv presztízsét.