14. tétel - Központi Statisztikai Hivatal, álláskeresés, munkajog

Pataasin ang iyong marka sa homework at exams ngayon gamit ang Quizwiz!

Második rész (XVI. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 100. Eltérő megállapodás (iskolaszövetkezet)

100. Eltérő megállapodás (iskolaszövetkezet):Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében munkaviszony határozott időre létesíthető.

Második rész (XVI. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 100. Eltérő megállapodás (mezőgazdasági őstermelő)

100. Eltérő megállapodás (mezőgazdasági őstermelő):Mezőgazdasági őstermelő az a nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával növénytermelést, ültetvénytelepítést, állattenyésztést, termékfeldolgozást végez, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Első rész (IV. fejezet) - Általános rendelkezések (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 18. A semmisség

18. A semmisség: Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik. A színlelt megállapodás semmis.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 24. A munkaszerződés 42. §

24. A munkaszerződés 42. §: (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

Második rész (V. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) A munkaviszony alanyai 33. §

33. § A munkaviszony alanyai: Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

munkavállaláshoz szükséges iratok

1. Személyi igazolvány, lakcímkártya, 2. TAJ kártya, adókártya, 3. bankszámlaszám, 4. előző munkahelyi kilépőpapírok (amennyiben volt már előző munkahelye), 5. TB kiskönyv eredeti példánya, 6. munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor (eredeti példány), 7. jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához (eredeti példány), 8. adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről (eredeti példány az utolsó munkahelyről, arról, hogy nincs tartozása), 9. közvetítőlap a munkaügyi kirendeltségről (ha a munkalehetőségre ott jelentkezik valaki), 10. bizonyítvány másolatok (a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló).

munkaszerződés teljesítésének magatartási követelményei

1. A jóhiszeműségen és tisztességen alapuló együttműködés. 2. A másik fél jogainak, érdekeinek tiszteletben tartása. 3. Munkáltatói intézkedések során a munkavállaló érdekeinek figyelembevétele, az aránytalan sérelem elkerülése. 4. Munkaviszony létesítése esetén a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából egymás kölcsönös tájékoztatása lényeges kérdésekben. Tilos a joggal való visszaélés, vagyis mások jogos érdekeinek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozása, zaklatása, véleménynyilvánításának elfojtása, az erre irányuló vagy ehhez vezető magatartás.

mérési skálák fajtái

1.) névleges vagy nominális skála 2.) sorrendi vagy ordinális skála 3.) különbségi vagy intervallumskála 4.) arányskála

2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ] részei

1.) Általános rendelkezések (I - IV. fejezetek: 1 - 21.) 2.) A munkaviszony (V - XVIII. fejezetek: 22 - 103.) 3.) A munkaügyi kapcsolatok (XIX - XXII. fejezetek: 104 - 118.) 4.) A munkaügyi vita (XXIII: A munkajogi igény érvényesítése, XXIV: A kollektív munkaügyi vita) 5.) Záró rendelkezések (294. § - 300. §)

2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ] célja

1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. 2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]

csoportosító sor általános alakjának értelmezése példával

1.) C1 (csoportképző ismérv): gazdasági területen tanul tovább - f1 (sokaság C1 osztályába sorolt egységeinek száma): 15 2.) C2 (csoportképző ismérv): egyéb területen tanul tovább - f2 (sokaság C2 osztályába sorolt egységeinek száma): 10 3.) C3 (csoportképző ismérv): nem tanul tovább - f3 (sokaság C3 osztályába sorolt egységeinek száma): 5 k (kialakított osztályok száma): 3 (három osztályt alakítottunk ki) 4.) N (sokaság egységeinek száma): 30 Az általános formából és a példából látható, hogy a gyakoriságok (fi-k) összege egyenlő a sokaság elemeinek a számával (N)

összehasonlító sorok fajtái

1.) Dinamikus viszonyszám: bázisviszonyszám, láncviszonyszám 2.) Területi összehasonlító viszonyszám 3.) Feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám: tervfeladat viszonyszám, tervteljesítési viszonyszám

önéletrajz fajtái

1.) Kronologikus önéletrajz 2.) Funkcionális önéletrajz 3.) Kombinált önéletrajz 4.) Extrém önéletrajzok

csoportosító sorok fajtái

1.) Megoszlási viszonyszám 2.) Koordinációs viszonyszám

álláskereső portálok

1.) Profession.hu 2.) Workania.hu 3.) Jobline.hu 4.) Grafton.hu 5.) CV Centrum 6.) Jobinfo.hu 7.) Careerjet.hu 8.) Cvonline.hu 9.) JOB.HU 10.) Közigállás

intenzitási viszonyszám fajtái

1.) egyenes intenzitási viszonyszám 2.) fordított intenzitási viszonyszám 3.) nyers intenzitási viszonyszám 4.) tisztított intenzitási viszonyszám

portfólió fajtái

1.) forrás portfólió (Master Portfolio) 2.) aktuális portfólió (Can-Do Portfolio)

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 24. A munkaszerződés

24. A munkaszerződés: A munkaszerződés a munkaviszony jogalapja, szerződés amelyet mind két félnek (munkáltató, munkavállaló) el kell fogadni. E jogviszonynak vannak kötelező és nem kötelező elemei.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei (nem foglalkoztatható)

24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei (nem foglalkoztatható): 1.) Szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 8 évig, 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 10 évig. 2.) Szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított 3 évig, szándékos bűncseleknény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított 5 évig.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei (nem létesíthető munkaviszony)

24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei (nem létesíthető munkaviszony): A 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki: A bűntettesek nyilvántartásában bűncselekmény elkövetése miatt szerepel - meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 25. A munkaszerződés tartalma (konkrétan)

25. A munkaszerződés tartalma (konkrétan): Meg kell határozni: 1.) A munkaviszony időtartamát is (határozott idejű munkaviszony), ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. 2.) A munkavállaló munkahelyét, ennek hiányában munkahelynek azt, ahol munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 25. A munkaszerződés tartalma (próbaidő pályázat esetében)

25. A munkaszerződés tartalma (próbaidő pályázat esetében): Ha a meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerzódést kötni, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázat útján létrejött munkaviszonyra nem lehet próbaidőt kikötni.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 25. A munkaszerződés tartalma (próbaidő)

25. A munkaszerződés tartalma (próbaidő): Próbaidő a munkaszerződésben köthető ki, legfeljebb 3 hónapig terjedő időtartamra köthető, rövidebb próbaidő kikötése esetén legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. Tartama a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 25. A munkaszerződés tartalma

25. A munkaszerződés tartalma: A szerződésnek tartalmaznia kell a munkaszerződést kötők nevét, adatait. Kötelező megállapodni a munkakörben és a munkabérben és ezt rögzíteni is, melynek hiányában érvénytelen a szerződés. A munkaszerződés tartalmazhat egyéb olyan kérdéseket, amelyek írásban való rögzítése ajánlatos, pl.: heti pihenőnap biztosítását, egyenlőtlen napi munkaidő beosztását, osztott munkaidőt, évente elrendelhető túlórák számát, a munkára képes állapot fogalmát, rendkívüli felmondásra okot adó magatartást, a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (külföldi munkavégzés)

26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (külföldi munkavégzés): A 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén — legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal — írásban tájékoztatni kell a munkavállalót: 1.) A külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, 2.) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, 3.) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, 4.) a hazatérésre irányadó szabályokról.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (nincs tájékoztatási kötelezettség)

26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége (nincs tájékoztatási kötelezettség): Nem terheli tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót, ha: 1.) a munkaviszony tartama az egy hónapot vagy 2.) a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

26. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége: A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót: 1.) a napi munkaidőről, 2.) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, 3.) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, 4.) a munkakörbe tartozó feladatokról, 5.) a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint 6.) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, 7.) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e 8.) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 28. 27. A munkaviszony kezdete

27. A munkaviszony kezdete: A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

Második rész (VII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 28. Eltérő megállapodás

28. Eltérő megállapodás: A kollektív szerződésben a munkavállaló javára el lehet térni.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 92. A cselekvőképtelen munkavállaló

92. A cselekvőképtelen munkavállaló:A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 29. Alapvető kötelezettségek (díjazás harmadik személytől)

29. Alapvető kötelezettségek (díjazás harmadik személytől): A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 29. Alapvető kötelezettségek (hátrányos következmények)

29. Alapvető kötelezettségek (hátrányos következmények): A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel nem járhat.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 29. Alapvető kötelezettségek (munkáltató biztosítja)

29. Alapvető kötelezettségek (munkáltató biztosítja): A munkáltató biztosítja: 1.) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. 2.) A munkába lépést megelőzően és időközönként köteles - ingyenesen - biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. 3.) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során az ésszerű alkalmazkodás feltételeit.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 29. Alapvető kötelezettségek (munkáltató köteles)

29. Alapvető kötelezettségek (munkáltató köteles): A munkavállaló köteles: 1.) A munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, 2.) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, 3.) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, 4.) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, 5.) munkatársaival együttműködni.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 29. Alapvető kötelezettségek

29. Alapvető kötelezettségek: A munkáltató köteles: 1.) A munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni és a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. 2.) A munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (foglalkoztatás más helységben)

30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (foglalkoztatás más helységben): A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára: 1.) A várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, 2.) gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, 3.) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, ha a rehabilitációs szakértói szerv legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodását megállapította.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (munkaszerződéstől eltérő munkakör)

30. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (munkaszerződéstől eltérő munkakör): A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 31. Az utasítás teljesítésének megtagadása (bizonyos esetekben)

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása (bizonyos esetekben): A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 31. Az utasítás teljesítésének megtagadása (utasítástól való eltérés)

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása (utasítástól való eltérés): A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli, és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 31. Az utasítás teljesítésének megtagadása

31. Az utasítás teljesítésének megtagadása: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Második rész (VIII. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól: Mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállaló: 1.) keresőképtelensége, 2.) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelése, valamint 3.) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, 4.) a véradáshoz szükséges, legalább 4 óra időtartamra, 5.) a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2X1, ikergyermekek esetén 2X2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára, 6.) hozzátartozója halálakor 2 munkanapra, 7.) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges időre, 8.) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, 9.) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, 10.) a különös méltánylást érdemló személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, 11.) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

Második rész (V. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) A munkaviszony alanyai 32. §

32. § A munkaviszony alanyai: A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

Második rész (V. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) A munkaviszony alanyai 34. §

34. § A munkaviszony alanyai: (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Második rész (IX. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 35. Eltérő megállapodás 58. §

35. Eltérő megállapodás (58. §): A munkaszerződés közös megegyezéssel módosítható a megkötésére vonatkozó szabályok szerint.

Második rész (IX. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 35. Eltérő megállapodás 60. §

35. Eltérő megállapodás (60. §): A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig — munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján — a munkakörében nem foglalkoztatható. Fel kell menteni a munkavégzés alól, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 87. A távmunkavégzés

87. A távmunkavégzés:A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (alkalmi munka)

89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (alkalmi munka):Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony is létesíthető, kivéve, ha a felek között munkaviszony áll fenn.Ilyen lehet az alkalmi munka amely, a munkáltató és a munkavállaló között:1.) összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és2.) 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és3.) 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (mezőgazdasági idénymunka)

89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (mezőgazdasági idénymunka):Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony is létesíthető, kivéve, ha a felek között munkaviszony áll fenn.Ilyen lehet a mezőgazdasági idénymunka, amely határozott időre szóló munkaviszony, időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (turisztikai idénymunka)

89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony (turisztikai idénymunka):Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony is létesíthető, kivéve, ha a felek között munkaviszony áll fenn.Ilyen lehet a turisztikai idénymunka, amely kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka (idegenvezetői tevékenység, lovas szolgáltató tevékenység, szálláshely-szolgáltatási tevékenység, tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység). Egy naptári éven belül 120 napig.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony (munkabér)

90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony (munkabér):A munkabér a törvényben megállapított összeg lehet.

Második rész (XV. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony

90. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony:A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony esetén a munkavállaló a következőkkel állhat munkaviszonyban:1.) Egy közalapítvánnyal,2.) valamint egy olyan gazdasági társasággal, amelyben az állam, helyi önkormányzat,3.) a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása,4.) többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács,5.) kisebbségi önkormányzat,6.) kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása,7.) költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

Második rész (XVI. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 94. Fogalmak (kölcsönbeadó)

94. Fogalmak (kölcsönbeadó):Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi.

Második rész (XVI. fejezet) - A munkaviszony (2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]) 96. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony

96. A kölcsönzésre irányuló munkaviszony:A megállapodást írásba kell foglalni. A fontosabb kérdésekről (munkarend, bérfizetés, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkavégzés feltételei, alkalmassági feltételek) írásban kell tájékoztatni. Munkaszerződésben rögzíteni kell a kölcsönzés tényét, és tájékoztatni kell az ezzel kapcsolatos fontos kérdésekről (a munkavégzés helye, munkarendje, munkába járás, az étkezés, a szállás feltételei stb.).

Központi Statisztikai Hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat centruma.

munkajog (Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ])

A Munka Törvénykönyve Magyarország munkajogi kódexe, amely a Magyarországon munkát vállaló és hazánkban munkavállalókat foglalkoztatók jogait és kötelességeit foglalja össze.

csoportképző ismérvek fajtái

A csoportosítás típusai a csoportképző ismérvek fajtái szerint: 1.) Időbeli csoportosítás: A sokaság elemeit időpontok vagy időszakok szerint soroljuk osztályokba. Például egy középiskola végzett tanulóit az érettségi vizsga évei szerint. 2.) Területi csoportosítás: A sokaság elemeit valamilyen földrajzi tulajdonság szerint soroljuk osztályokba. Például egy iskola tanulóit születési helyük szerint. 3.) Minőségi csoportosítás: A sokaság elemeit valamilyen minőségi jellemző szerint soroljuk osztályokba. Például egy iskola tanulóit nemük szerint. 4.) Mennyiségi csoportosítás: A sokaság elemeit valamilyen számszerűen kifejezhető jellemző szerint soroljuk osztályokba. Például egy iskola tanulóit életkoruk szerint.

csoportképző ismérv

A csoportosítást mindig valamilyen megkülönböztető ismérv (időbeli, területi, minőségi, mennyiségi) szerint végezzük, ezért a csoportosításnak is annyi fajtája van, amennyi fajta ismérv van. Egy sokaság elemei többféle megkülönböztető ismérvvel rendelkeznek, így egy sokaságon belül többféle csoportosítást is elvégezhetünk. Például egy iskola tanulóit csoportosíthatjuk nemük, lakhelyük, tanulmányi átlaguk, évfolyamuk szerint. Azt az ismérvet, amely szerint éppen elvégezzük a csoportosítást, csoportképző ismérvnek nevezzük.

csoportosító sor általános alakja

A csoportosító sor általános alakja: 1.) Ci: a csoportképző ismérv i-edik ismérvváltozata, 2.) f1: a sokaság Ci osztályba sorolt egységeinek a száma, amelyet gyakoriságnak nevezünk, 3.) k: a kialakított osztályok száma, 4.) N: a sokaság egységeinek száma.

csoportosító sor létrehozásának célja

A csoportosító sorok létrehozásának az a célja, hogy bemutassa a sokaság adott ismérv szerinti összetételét. A csoportosítással a fősokaságon (végzős osztály tanulói) belül részsokaságok (tanulók továbbtanulási szándékuk szerint) alakulnak ki, s a csoportosítással a részsokaságok nagyságát is meghatározzuk. A részsokaságok együtt a fősokaságot alkotják, ezért a csoportosító sorok adatai összegezhetők. A három csoportba besorolt tanulók együtt adják az egész adott iskolai osztályt.

funkcionális önéletrajz

A funkcionális önéletrajz (mely kevéssé alkalmazott, a legtöbb munkáltató és HR-es nem ilyen jellegűből szeret tájékozódni) nem a munkahelyekre, illetve a betöltött pozíciókra fókuszál, inkább a munkavégzés során megszerzett készségekre épít. A funkcionális önéletrajz a készségek és képességek taglalásával nem a munkahelyi pozíciókra és munkavégzési időtartamokra fókuszál, azokat egyszerűen csak az önéletrajz végén sorolja fel.

névleges skála (nominális skála)

A hozzárendelt számok csak az egyedek azonosítására szolgálnak. Például nemek megkülönböztetése, irányítószám a települések megkülönböztetésére. Nominális skála a taj szám és az adóazonosító is. A minőségi és a területi ismérveknél alkalmazzuk. A nominális skála számai csak az egyedek megkülönböztetését szolgálják, ezért semmiféle matematikai reláció és művelet nem értelmezhető. Nincs értelme két ember taj számát vagy adóazonosítóját összehasonlítani, és ugyanígy értelmetlen ezekkel a számokkal bármiféle számtani műveletet végezni.

kombinatív csoportosítás felcserélhetősége

A kombinatív csoportosítás sorrendje gyakran felcserélhető.

koordinációs viszonyszám (példa: 100 vagy 1000 egységére jutó arányszám)

A koordinációs viszonyszám mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével, de a viszonyszám kifejezhető a viszonyítás alapjául választott részsokaság 100 vagy 1000 egységére jutó arányszámaként is. A fenti példában a 100 férfira jutó nők száma: 1,1011 x 100 = 110,1 fő Az ezer nőre jutó férfiak száma: 0,9081 x 1 000 = 908,1 fő

koordinációs viszonyszám

A koordinációs viszonyszámot ugyanazon sokaság két részadatának egymáshoz viszonyításával számoljuk ki. Jelölése: Vk. A sokaság belső összetételét, a részsokaságnak a teljes sokasághoz viszonyított arányát vizsgálhatjuk a megoszlási viszonyszámmal. Fontos információhoz juthatunk akkor is, ha a sokaságnak két részsokaságát hasonlítjuk össze. A koordinációs viszonyszám kiszámítható a megoszlási viszonyszámokból is.

egyenes/fordított intenzitási viszonyszám

A két intenzitási viszonyszám (egyenes/fordított) közül általában azt nevezzük egyenes viszonyszámnak, amely értékének növekedése kedvező irányú változást jelez. Példánkban az egy foglalkoztatott órabére az egyenes intenzitási viszonyszám, és az 1000 Ft megkereséséhez szükséges idő a fordított intenzitási viszonyszám. Az ugyanazon két adat alapján számított egyenes és fordított viszonyszám értékei egymás reciprokai.

bázisidőszak

A két összehasonlítandó adat közül azt, amelyik az összehasonlítás alapját képezi, bázisidőszaknak nevezzük.

kombinált önéletrajz

A legnépszerűbb fajta a kombinált önéletrajz, amely - ahogy neve is utal rá - mindkét alaptípus (kronologikus, funkcionális) elemeinek felhasználásával készül, s széles körben nyújt lehetőséget az önéletrajz készítőjének bemutatására. Tekintettel arra, hogy a kronologikus típusú önéletrajzban minden szakmai tapasztalatot, valamennyi munkahelyet, illetve iskolai adatot - az aktuálistól a korábbiakon át a legelsőig - fel kell sorolni, emiatt a potenciális munkáltató számára ebből nyerhető ki a legtöbb információ, így nem véletlenül kedvelt a körükben. Ennél a fajtánál azonban az esetleges szünetek és kihagyások, az időrendi lyukak hangsúlyossá válnak. Mindez azonban elkerülhető akkor, ha a szakmai tapasztalatokat két részletben tüntetjük fel. Az egyik esetben azokat soroljuk fel, amelyek szorosan köthetők a megpályázott álláshoz, az összes többit pedig külön szerepeltessük.

leíró sor

A leíró sor adatai többnyire különböző mértékegységű, különböző fajtájú adatok, de az adatok mindegyike egy meghatározott gazdasági, társadalmi jelenségre vonatkozik. A leíró sor segítségével adott gazdasági, társadalmi jelenséget (például oktatás, szociális ellátás) vagy gazdasági, társadalmi egységet (például egy intézményt, egy országot) többféle szempontból jellemezhetünk. Például: A magyarországi mozik helyzete 2006-ban.

alternatív ismérv

A megkülönböztető ismérvek közül azokat az ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozatuk van, alternatív ismérveknek nevezzük. A tanulók neme ismérv alternatív ismérv, hiszen egy tanuló vagy fiú, vagy lány. A statisztikai vizsgálat során előfordulhat, hogy több ismérvváltozattal rendelkező ismérveket át kell alakítanunk alternatív ismérvekké. Ezt az esetek többségében megtehetjük. Például egy négy évfolyamos középiskolában a tanulók évfolyama ismérvnek négy ismérvváltozata van: 9. évfolyamos, 10. évfolyamos, 11. évfolyamos, 12. évfolyamos. Ezt az ismérvet alternatív ismérvvé alakíthatjuk át, ha az ismérvváltozatok számát kettőre csökkentjük: például alsóbb évesek és felsőbb évesek.

megoszlási viszonyszám

A megoszlási viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki. A megoszlási viszonyszámot csoportosító sorokból számítjuk. A csoportosító sor a sokaság valamely ismérv szerinti osztályozásaként keletkezik, s a sokaság a csoportosítás eredményeként részsokaságokra bomlik. A megoszlási viszonyszám tehát megmutatja egyes részsokaságok és a teljes (fő) sokaság arányát. Jelölése: Vm. A megoszlási viszonyszámok összeadhatók. Ha a megoszlási viszonyszámot a vizsgált sokaság minden részsokaságára kiszámítjuk, akkor az összegük 100%.

koordinációs viszonyszám (megoszlási viszonyszámból számítása)

A megoszlási viszonyszám és a koordinációs viszonyszám is a sokaság belösszetételét jellemzi. Köztük matematikai összefüggés is van, hiszen a vizsgált időpontban a sokaság részsokaságainak aránya nem változik. A koordinációs viszonyszám kiszámítható a megoszlási viszonyszámokból is. Példa: Magyarország népessége és nemek szerinti megoszlása 2013. január 1-jén.

minőségi sor

A minőségi sor készítésénél a sokaságot valamilyen minőségi ismérv alapján jellemezzük. Az osztályokat a minőségi ismérv ismérvváltozatai alapján képezzük. Az ismérvváltozatok sorrendje nem meghatározott, de gyakran állítunk fel fontossági sorrendet. A minőségi sorok általában csoportosító sorok, adataik összegezhetők, de tartalmazhatnak olyan származtatott adatokat, amelyek összeadásának nincs értelme. Például: Az alkalmazásban állók létszáma és havi bruttó átlagbére a költségvetési intézményekben 2013. januárban. A példában két minőségi sor és négy leíró sor szerepel. Az egyik sor az alkalmazásban állók létszáma, a másik sor az alkalmazásban állók átlagbére. A létszámadatok összeadhatók, mivel az egyes területeken alkalmazottak együtt kiteszik az összes alkalmazottat. Az átlagbér azonban nem adható össze.

motivációs levél

A motivációs levél mellékelése elkerülhetetlen egy-egy álláspályázat benyújtásánál. Ma már alapvető elvárásnak számít mellékelni az álláspályázat részeként, a legtöbb munkaadó kéri csatolni az önéletrajz mellé. A pályázónak azokat az információkat kell összefoglalnia ebben a dokumentumban, amelyek az önéletrajzba nem férnek bele és tovább árnyalják a képet a jelöltről. A motivációs levél sohasem az önéletrajz tömörített változata további, plusz információkat kell tartalmaznia.

munkaszerződés célja

A munkaszerződés célja, hogy létrejöjjön a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között.

munkaszerződés

A munkaviszony jogalapja, szerződés amelyet mind a két félnek (munkáltató, munkavállaló) el kell fogadni. A munkaviszony a munkaszerződés aláírásának napjától él, ha nincsen erre vonatkozó külön megállapítás.

munkaügyi központok és kirendeltségeik főbb tevékenységei

A munkaügyi központok és kirendeltségeik nyilvántartásba veszik az álláskeresőket, ellátják az álláskeresők járadékával, valamint az álláskeresők segélyével kapcsolatos feladatokat. Munkaközvetítést, tanácsadást végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújtanak, és gondoskodnak a támogatási és szolgáltatási rendszer működtetéséről.

mérés

A mérés, a számok meghatározott szabályok szerinti hozzárendelése jelenségekhez, dolgokhoz, eseményekhez, illetve ezek tulajdonságaihoz. A mérés során meg kell határozni a számok hozzárendelésének a szabályait, azaz ki kell alakítani a mérési skálákat.

mérési skála

A mérési skála a számoknak az az intervalluma, amelyeket a jelenségekhez hozzárendelünk.

statisztikai sokaság

A statisztika mindig tömegesen előforduló jelenségekkel foglalkozik, és a számszerű adatokkal ezen jelenségek egészéről ad képet. A megfigyelés tárgyát képző jelenségek, egyedek összességét statisztikai sokaságnak (populációnak) nevezzük.

származtatott adatok

A statisztikai adatokat eredetük szerint két csoportba (alapadatok, származtatott adatok) oszthatjuk. Az alapadatokból valamilyen művelet eredményeként kapott adatokat származtatott adatoknak nevezzük. Például a népességen belül a férfiak és a nők aránya, egy iskolában az egy tanárra jutó tanulók száma.

Központi Statisztikai Hivatal működésének célja

Működésének célja, hogy a hivatalos statisztikai információkat hitelesen, objektíven, térben és időben összehasonlíthatóan és módszertanilag megalapozottan álljanak a felhasználók rendelkezésére.

sorrendi skála (ordinális skála)

A sokaság egyedeinek valamely tulajdonsága alapján való sorba rendezését jelenti. Például a tanulók osztályzata valamely tantárgyból, a szállodák kategóriánkénti besorolása, katonai rendfokozat. A sorrendi skálán a sorszámok különbsége általában azonos (gyakran egy), azonban az egyes egyedek nem feltétlenül egyenlő távolságban helyezkednek el egymástól. Egyáltalán nem biztos, hogy az a tanuló, aki valamelyik tantárgyból ötöst kapott, annyival tud többet a négyes tanulónál, mint amennyivel többet tud a négyest kapó tanuló a hármas tanulónál. Ezen a skálán csak a relációk értelmezhetők (=, <, >).

alapadatok

A statisztikai adatokat eredetük szerint két csoportba (alapadatok, származtatott adatok) oszthatjuk. Azokat a statisztikai adatokat, amelyekhez mérés vagy számlálás útján jutunk, alapadatoknak nevezzük. Például valamely ország népessége, egy iskola tanulóinak a száma. A statisztikai munka során soha nem elégszünk meg az alapadatokkal. Azokat mindig feldolgozzuk, elemezzük.

statisztikai sorok

A statisztikai adatoknak valamilyen szempontok szerinti felsorolását statisztikai sornak nevezzük.

statisztikai mutatószámok

A statisztikai elemzés során kapott származtatott adatok fontos csoportját alkotják azok az adatok, amelyekkel valamilyen rendszeresen megismétlődő gazdasági, társadalmi jelenséget statisztikailag jellemezhetünk. Ezeket az adatokat statisztikai mutatószámoknak nevezzük. Például egy ország gazdaságára jellemző mutatószám az 1 főre jutó GDP, a gazdaság stabilitását mutathatja az árszínvonal változása, azaz az infláció mértéke.

statisztikai adat

A statisztikai munka során adatokat gyűjtünk, az adatokat rendszerezzük, elemezzük, s eredményként a valóságot számszerű adatokkal jellemezzük. A statisztikai adat azonban nem csak egy szám. Mindig kapcsolódik hozzá valamilyen fogalmi jegy. Hiszen ha csak annyit látunk, hallunk, hogy 5-ös, akkor tulajdonképpen semmit nem tudunk. De ha azt halljuk, hogy Kovács Pisti matematikadolgozata 5-ös lett, akkor azzal a valóságot írjuk le. A statisztikai adat tehát nem csupán a számérték maga. A statisztikai adat valamely sokaság elemeinek a száma vagy más számszerű jellemzője. Statisztikai adat például: 2011 márciusában a magyar népesség 52%-a nő, Magyarországon 2013 augusztusában 411 344 korlátolt felelősségű társaság volt.

lajstrom/lista

A statisztikai munka során az adatgyűjtés eredményeképpen a vizsgált sokaságról nagy mennyiségű adathoz jutunk. Ez a nagy mennyiségű adat különböző ismérvek alapján széles körű információt nyújt a sokaság elemeiről. A sokaság elemeit jellemezhetjük úgy, hogy felsoroljuk az elemeket és a jellemzőiket. Ezt a felsorolást lajstromnak vagy listának nevezzük.

statisztikai sokaság egységei

A statisztikai sokaság állhat tárgyakból, például Magyarország gépkocsiállománya, állhat élőlényekből, például Magyarország általános iskolai tanulói vagy Hajdú - Bihar megye juhállománya, állhat szervezetekből, például a kis- és középvállalkozások Közép - Európában, vagy a magyar középiskolák, állhat képzett egységekből, például magyarországi lakossági hitelek állománya, állhat eseményekből, például születések száma Magyarországon vagy lakáseladások Zala megyében.

mozgó sokaság

A statisztikai sokaságok időbelisége is különbözik. A sokaságok azon részénél amely esetében az egyedek egy folyamatot fejeznek ki, az egyedek egy időtartamra értelmezhetők. Az ilyen sokaságokat mozgó sokaságoknak nevezzük. Például a vállalatok termelési értéke csak valamely idő eltelte alatt értelmezhető, de csak adott időszak alatt értelmezhetjük egy országban a születések számát is.

álló sokaság

A statisztikai sokaságok időbelisége is különbözik. Vannak olyan sokaságok, amelyeknek egyedei állapotot fejeznek ki, azaz egyedei csak adott időpontra értelmezhetők. Ezeket a sokaságokat álló sokaságoknak nevezzük. Például a vállalatok vagyonának nagysága mindig csak adott időpontban határozható meg, hiszen egy másik időpontban csökkenhet vagy növekedhet a vagyon.

diszkrét sokaság

A statisztikai sokaságokat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. Diszkrét sokaságról beszélünk, ha a sokaság egységei jól elkülöníthetők. A diszkrét sokaságok egységei lehetnek tárgyak, élőlények, szervezetek, események. Ekkor a sokaság egységeit jól el tudjuk különíteni. Például egy településen lévő lakások, egy ország lakosságán belül az emberek, egy megyében működő iskolák.

véges sokaság

A statisztikai sokaságokat megkülönböztethetjük az egyedeik száma alapján. Véges sokaságról beszélünk, ha adott időben és adott területen véges sok egyedet tartalmaz. Véges sokaság például egy ország népessége, adott évben született gyermekek, az országok adott évben megtermelt GDP-je stb.

végtelen sokaság

A statisztikai sokaságokat megkülönböztethetjük az egyedeik száma alapján. Végtelen sokaságról beszélünk, ha egyedeinek száma korlátlan. Végtelen sokaság lehet, ha kockadobás eredményeit akarjuk vizsgálni. Tetszőlegesen sokszor feldobhatjuk a kockát, s jegyezhetjük fel az eredményt.

statisztikai sorok fajtái

A statisztikai sorokat többféle szempont szerint különböztethetjük meg: 1.) Keletkezési módjuk szerint: összehasonlító sor, csoportosító sor 2.) Ismérv fajtája szerint: idősor, területi sor, minőségi sor, mennyiségi sor 3.) Több sokaságra vonatkozó: leíró sor (intenzitási viszonyszám)

összehasonlító sor

A statisztikai sort létrehozhatjuk egy sokaság azonos típusú adatainak összehasonlításával. Ekkor összehasonlító sort kapunk. Az összehasonlító sorok egynemű (azonos fajtájú, illetve azonos mértékegységű) adatokból állnak. Az összehasonlító sorok valamely jelenség időben vagy térben való összehasonlítására szolgálnak. Az összehasonlító sor nem csoportosítás eredményeként jön létre, ezért az adatait nincs értelme összeadni. A képen szereplő adatokat össze lehetne adni, de nem jelent hasznos információt, ha tudjuk, hogy 2000 és 2006 között 257 280 000 db könyvet adtak ki. Ebben az esetben azt vizsgálhatjuk, hogyan változott egyik évről a másikra a kiadott könyvek példányszáma.

statisztikai tábla

A statisztikai tábla két vagy több, valamilyen szempontból összefüggő statisztikai sor egyetlen kimutatásba foglalt rendszere. Statisztikai tábla úgy is létrejöhet, hogy különböző területekre vagy időszakokra vonatkozó sorokat egymás mellé/alá rendezünk és így hasonlítjuk össze őket. Például: Az elmúlt évek (2011 - 2015) érettségi vizsgáin elért vizsgaeredmények átlagait tudjuk összehasonlítani a következő táblázat segítségével tantárgyanként.

kombinatív csoportosítás

A tanulókat először a nemük szerint soroljuk osztályokba, utána pedig nemen belül a továbbtanulási területek szerint.

statisztikai tábla formai követelményei

A statisztikai táblával (táblázattal) szemben támasztott formai követelmények: 1.) Tábla címe, adatok forrása (például Érettségi vizsgaeredmények 2011-2015, forrás: Oktatási Hivatal), 2.) helyes megnevezések és mértékegységek a fejlécben (első sor, például vizsgatárgy és az évszámok) és oldalrovatban (első oszlop, például magyar nyelv és irodalom, történelem stb.), 3.) táblázat számadatainak megfelelő formázása (ezres csoportosításban balra zárva) és az egymás alá eső helyi értékek illesztése (például 4-es átlag 4,00-ra kiegészítése, mert a többi szám is két tizedesjegy pontosságú).

statisztikai tábla tartalmi követelményei

A statisztikai táblával szemben támasztott tartalmi követelmény, hogy minden rovatát ki kell tölteni. Előfordulhat olyan, hogy nem ismerjük az adatot, nincs értelme a rovatnak, vagy nem fordul elő, esetleg a mennyiség nagyon kevés.

szakmai portfólió (career portfolio)

A szakmai portfólió mindazon dokumentumok rendszerezett, mások számára bemutatható gyűjteménye, mely tartalmazza a személyes tulajdonságainkat, munkatapasztalatainkat, tanulmányainkat, a munkavégzéshez szükséges kapcsolatrendszerünket bemutató produktumokat és ahhoz fűzött reflexióinkat.

szakmai portfólió tartalma

A szakmai portfólió tartalmazzon minden olyan bemutatható, megjeleníthető információt, mely segít kézzelfoghatóvá tenni mindazt, ami az önéletrajzban és a motivációs levélben szerepel, és amit a személy szeretne bemutatni magáról. A portfólió tartalmaz olyan dokumentumokat, melyek hivatalos igazolások, bizonyítványok, vagy a munkánkkal kapcsolatban megjelent tudósítások illetve a saját reflexiónkat (értékelés, megjegyzés) is.

szituációs feladat

A szakmai tesztek részeként néha egy-egy szituációs feladatot is kap a jelölt az állásinterjún. Általában egy napi munkafolyamatból vesznek ki részfeladatot, és megoldatják a jelölttel. Az ilyen feladatok titka az, hogy a feladatleírásban szereplő lépéseket pontosan úgy kell megcsinálni, ahogy azt kérik.

felkészülés a személyes interjúra

A személyes interjú előtt nem árt átnézni a vállalat vagy cég adatait. Fejben át kell gondolnunk az esetleges válaszainkat azokra a kérdésekre, amelyek szinte minden interjún felmerülnek. Ilyen lehet például a bemutatkozás, hogy miért szeretnék az adott helyen dolgozni, miért váltok munkahelyet. Felkészülhetünk kérdésekkel a munkával kapcsolatban, amellyel visszajelzést adunk a munkáltatónak, hogy komolyan érdekel bennünket az állás.

szerződés elévülése

A szerződés a felek egybehangzó akaratából módosítható, megszüntethető, illetve bármelyik fél részéről felmondható, pl.: illetve el lehet tőle állni (pl.: bánatpénz kikötése esetén). A követelések 5 év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

szerződés

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés két vagy több személy (magán- és jogi személy) szabad akaratának kölcsönösen egybehangzó kinyilatkoztatásával jön létre.

munkaszerződés tartalma

A szerződésben fel kell tüntetni a munkavállaló és a munkáltató személyes és céges adatait. A szerződés alapesetben határozatlan időre és teljes munkaidőre szól, ha a munkaszerződésben nincs erre vonatkozó egyedi megkötés. Ha a munkaszerződés határozatlan időre köttetik, akkor ezt bele kell írni a dokumentumba és a munkavállaló tudomására kell hozni. A munkaszerződésben kell meghatározni a munkavállaló számára fontos alapbér és a munkakör kérdését is.

tervfeladat viszonyszám

A tervfeladat viszonyszám (jelölése: Vtf) segítségével állapíthatjuk meg a terv viszonylagos nagyságát, azaz azt, hogy a tervezett adat hány százaléka egy, a múltban már elért eredménynek. A viszonyszám kiszámításánál a viszonyítandó adat a tervezés időszakának (a tárgyidőszaknak) az adata, a viszonyítási alap pedig annak az időszaknak az adata (bázisidőszaki adat), amelyhez képest a tervet készítjük. Látjuk tehát hogy a Vtf egy dinamikus viszonyszám.

tervteljesítési viszonyszám

A tervteljesítési viszonyszám (jelölése: Vtt) segítségével megállapíthatjuk, hogy a ténylegesen elért eredmény hogyan viszonyul a tervezett adathoz. Ekkor a ténylegesen elért eredményt viszonyítjuk a tervezett adathoz.

területi sor/csoportosító sor

A területi sor lehet csoportosító sor, ekkor az adatok összeadhatók. Például: A munkanélküliek száma régiónként 2012. december 31 -én.

területi sor

A területi sort valamely sokaságnak egy területi ismérv szerinti rendezésével hozzuk létre. A területi ismérv ismérvváltozatai földrajzi, regionális helyek, s ezek szerint alakítjuk ki az osztályokat. A területi sor lehet összehasonlító sor, mint a melléklet példában/táblázatban is látható, ekkor az adatok nem adhatók össze. Például: A munkanélküliségi ráta hazánk régióiban 2012 - ben.

területi összehasonlító viszonyszám

A területi összehasonlító viszonyszám két területre vonatkozó adat hányadosaként határozható meg. Az, hogy melyik terület adatát választjuk bázisnak, függ a vizsgálat céljától. Gyakran alkalmazzuk nemzetközi összehasonlításoknál, például különböző országok azonos tartalmú adatai alapján állítunk fel rangsort. Gyakori az is, hogy egy ország különböző területeinek azonos tartalmú adatait hasonlítjuk össze.

Munka Törvénykönyve részei 2012. évi I. törvény [ Mt. (új) ]

A törvény 5 fő részből áll: általános rendelkezések, munkaviszony, munkaügyi kapcsolatok, munkaügyi vita és záró rendelkezések, 300 §-ban és 24 fejezetben. A tankönyv e törvény megállapításait követi és hivatkozunk is a megfelelő paragrafusokra az egyes fejezeteknél. A törvény alapját Magyarország Alaptörvénye képezi „Szabadság és felelősség" fejezetének XII. és XVII. cikke szerint.

viszonyszám

A viszonyszám két - valamilyen szempontból összetartozó - statisztikai adat arányát fejezi ki. A viszonyszám tehát két statisztikai adat hányadosa. A viszonyszámokat számíthatjuk azonos fajta (azonos mértékegységű) és különböző fajta (általában különböző mértékegységű) adatokból. Az azonos fajta adatokból számított viszonyszámok azt fejezik ki, hogy egyik adat hányszorosa a másiknak. A különböző fajta adatokból számított viszonyszámok azt fejezik ki, hogy a számlálóban lévő adat mennyiségéből mennyi jut a nevezőben lévő adat egy egységére.

viszonyszámok típusai

A viszonyszámok típusai visszavezethetők a statisztikai sorok típusaira. A viszonyszámok típusait attól függően különböztetjük meg, hogy milyen statisztikai sor adataiból képezzük azokat. 1.) Csoportosító sorokból (azonos fajta adatokból): megoszlási viszonyszám, koordinációs viszonyszám 2.) Összehasonlító sorokból (azonos fajta adatokból): dinamikus viszonyszám, területi viszonyszám, feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszám 3.) Leíró sorokból (különböző fajta adatokból valamely gazdasági vagy társadalmi jelenség jellemzésére): intenzitási viszonyszám

aktuális portfólió (Can-Do Portfolio)

Aktuális portfólió: Másodszor a konkrét helyzet, elvárások, célok ismeretében a nagy gyűjteményből válasszuk ki az éppen aktuálisan szükséges, bemutatandó elemeket, ezt a továbbiakban nevezzük aktuális portfóliónak (Can-Do Portfolio).

próbanap

Amellett, hogy az ideális jelölt tanúságot tehet tudásáról, a próbanapon a munkáltató meggyőződhet a jelölt munkatempójáról, hozzáállásáról, kommunikációs készségéről, és arról is, hogy az újonc ténylegesen illik-e a csapatba. Nem mellékes az a szempont sem, hogy így a jelölt is komplexebb képet kaphat a cégről, a munkaviszonyokról és a körülményekről.

EUROSTAT

Az Eurostat az Európai Bizottság (EB) egyik főigazgatósága, amelynek székhelye Luxembourgban van. Fő célja megfelelő statisztikai információk biztosítása az Európai Unió (EU) intézményeinek, valamint a statisztikai módszerek harmonizációja a tagállamok, az EFTA-országok és a tagjelöltek között.A különböző országokban működő szervezetek, amelyek együttműködnek az Eurostattal, összegezhetők az Európai Statisztikai Rendszer fogalma alatt.EFTA - stockholmi egyezményen alapuló szabadkereskedelmi övezet, alternatíva azon országok számára, amelyek nem kívántak (illetve nem tudtak) csatlakozni az akkori Európai Szén- és Acélközösséghez (a mai Európai Unióhoz). 4 EFTA-tagállam van: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.A statisztikai adatok sajtóközleményekben jelennek megaz interneten, minden délelőtt 11:00-kor hozzák őket nyilvánosságra, ebben az időpontban kapják meg a hírügynökségek is a publikációkat az Eurostat adatbázisai ingyenesen elérhetők az interneten keresztül.

2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról (2016. évi CLV. törvény)

Az Országgyűlés, kiindulva abból, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez, értékeléséhez hiteles, megalapozott és szakszerű hivatalos statisztikára van szükség, előmozdítva a hivatalos statisztikai tevékenység objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét, figyelemmel - az Európai Uniónak az európai statisztikák egységének biztosítása érdekében - a nemzeti statisztikai tevékenységek összehangolására és erősítésére irányuló törekvéseire, hangsúlyozva ugyanakkor a hazai statisztikai tevékenység történelmi előzményeit, folytonosságát és vívmányait, valamint a statisztikai adatok hazai felhasználói igényeinek fontosságát, a Központi Statisztikai Hivatal függetlenségének és szakmaiságának, továbbá a hivatalos statisztika iránti bizalom további erősítésének érdekében a 2016. évi CLV. törvényt alkotta meg.

kérdőív szerkesztés szabályai

Az adatgyűjtés leggyakoribb formája a kérdőívek kitöltése. Ahhoz, hogy a kérdőív megfelelő legyen, néhány fontos szabályt be kell tartani: 1.) A feltett kérdések legyenek egyértelműek, világosak. 2.) Ha a kérdésekben szereplő fogalmak nem egyértelműek, vagy nem eléggé ismertek, a kérdőívhez kitöltési útmutatót kell mellékelni. 3.) A kérdőív csak a vizsgálathoz szükséges kérdéseket tartalmazza. 4.) A kérdőív áttekinthető felépítésű legyen. 5.) A kérdőív tartalmazzon olyan ellenőrző kérdéseket, amelyekkel a fontos kérdésekre adott válaszok ellenőrizhetők.

statisztikai adatgyűjtés

Az adatgyűjtés történhet egyszeri alkalommal, például egy árvíz utáni károk felmérése. Ismétlődhet rendszeres időközönként, például népszámlálás, kompetenciamérések. Adatokat gyűjthetünk teljes körű adatfelvétellel vagy részleges adatfelvétellel. Az adatgyűjtés során gyakran használnak kérdőíveket. A kérdőíveket kitölthetik maguk az adatszolgáltatók. Ekkor önszámlálásról beszélünk. Az adóbevallás készítésekor magunk töltjük ki a bevallási íveket, a NAV önszámlálással gyűjti az adatokat. Gyakori eset az is, amikor számlálóbiztosok kérdezik ki a megfigyelés egységeit. A közvélemény -kutatással foglalkozó cégek telefonos kikérdezéssel gyűjtik az adatokat. A legutóbbi népszámlálás során mindkét módszert alkalmazták. Voltak, akik interneten keresztül szolgáltatták az adatokat, önszámlálással, és voltak családok, ahol számlálóbiztosok kérdezték ki a családtagokat.

e - portfólió előnyei

Az e-portfólió a hagyományos portfólió megújult, Interneten közzé tett, dinamikusan változtatható elektronikus változata. Előnyei: az e-portfólió elérhetővé, kereshetővé, dinamikusan módosíthatóvá és hordozhatóvá transzformálja a hagyományos értelemben vett portfóliót.

elhelyezkedést segítő szervezetek

Az elhelyezkedéshez segítséget nyújthat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), a munkaügyi hivatalok, munkaügyi központok, a Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT), a Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP), amelynek címe minden megyében és fővárosban megtalálható.

arányskála

Az ezen a skálán való mérés nyújtja a legtöbb információt. A nulla pont meghatározása nem önkényes, valódi nulla pont, s ez a tulajdonság hiányát jelöli. A skála adatain az összes matematikai művelet értelmezhető. A mennyiségi ismérvek esetén a leggyakoribb. Például munkabér, testmagasság, gépkocsik fogyasztása.

dinamikus viszonyszám

Az időbeli változások vizsgálatára a dinamikus viszonyszám szolgál. A dinamikus viszonyszám két különböző időpontra (bázisidőszak, tárgyidőszak) vagy időszakra vonatkozó adat egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki. A dinamikus viszonyszám megmutatja, hogy a tárgyidőszak adata hányszorosa a bázisidőszak adatának. A dinamikus viszonyszámok együtthatós és százalékos formában is értelmezhetők. Jelölése: Vd

idősor

Az idősor a gazdasági, társadalmi jelenségek időbeli alakulását mutatja. Az idősor lehetővé teszi az időbeli összehasonlítást, az elmúlt időszak tendenciáinak, összefüggéseinek feltárását, a fejlődés vizsgálatát, s egyben a jövő várható folyamatainak előrejelzéséhez támpontot nyújthat. A vizsgált jelenség természetétől függően az idősor kétféle: állapotidősor, tartamidősor lehet. Mivel az idősor összehasonlító sor, ezért a sorban szereplő adatok összeadásának nincs értelme. Az idősornál az ismérvváltozatok (időpontok, időszakok) sorrendje kötött, ezért a sor elemei nem cserélhetők fel, azaz az idősor adatait nem írhatjuk tetszőleges sorrendben!

területi ismérv

Az ismérvet területi ismérvnek nevezzük, ha az ismérv valamilyen földrajzi hely megjelölésére szolgál. A sokaság egyedeit térben helyezi el. Például területi ismérv a tanulók születési helye. Valamennyi sokaság egységeinek vizsgálatakor bármilyen tulajdonságot le tudunk írni számokkal (ismérvhez számot rendelünk), így bármilyen tulajdonságot tudunk mérni.

intenzitási viszonyszám

Az intenzitási viszonyszám két különböző fajta és általában különböző mértékegységű statisztikai adat hányadosa. Az intenzitási viszonyszámokat leíró sorokból számítjuk, s a leíró sorokban azonos gazdasági vagy társadalmi jelenségre vonatkozó összetartozó, de többnyire különnemű statisztikai adatok szerepelnek. Az intenzitási viszonyszámok azt fejezik ki, hogy a számlálóban lévő mennyiségből mennyi jut a nevezőben lévő mennyiség egy egységére, azaz megmutatják, hogy az egyik sokaság elemei milyen intenzitással fordulnak elő egy másik sokaság környezetében.

intenzitási viszonyszámok mutatói

Az intenzitási viszonyszámok tartalmuk szerint jellegzetes típusokba sorolhatók: 1.) A sűrűségmutatók valamely területen előforduló egyedek átlagos számát mutatják, például népsűrűség. 2.) Az ellátottságot kifejező mutatók a szociális, kulturális ellátás színvonalának mérőszámai, pl.: egy általános iskolai tanárra jutó tanuIók száma. 3.) Az arányszámok nevű mutatókat elsősorban a népességstatisztikában használják, pl.: élve születések aránya. 4.) Az átlag jellegű mutatók például az egy főre jutó GDP, egy termék előállítási költsége, egy dolgozóra jutó termelési érték.

interjú

Az interjú egy kétirányú kommunikáció, melynek keretein belül az interjúztató megismerkedik a jelölttel.

statisztikai ismérvek fajtái

Az ismérveket megkülönböztetjük aszerint is, hogy milyen információt adnak a statisztikai sokaság egyedeiről. 1.) Időbeli ismérv 2.) Területi ismérv 3.) Minőségi ismérv 4.) Mennyiségi ismérv

ismérvváltozatok

Az ismérveknek különböző értékeik lehetnek, ezeket ismérvváltozatoknak nevezzük. A tanulók neme ismérvnek két értéke lehet, fiú vagy lány. Ennek az ismérvnek két ismérvváltozata van. A tanulmányi eredmény ismérvnek öt értéke lehet - jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen -, tehát öt ismérvváltozata van.

időbeli ismérv

Az ismérvet időbeli ismérvnek nevezzük, ha arról tájékoztat, hogy a vizsgált jelenség mikor vagy mettől meddig történt. A sokaság egyedeinek időbeli elhelyezését szolgálja. Például időbeli ismérv a tanulók születési ideje. Valamennyi sokaság egységeinek vizsgálatakor bármilyen tulajdonságot le tudunk írni számokkal (ismérvhez számot rendelünk), így bármilyen tulajdonságot tudunk mérni.

mennyiségi ismérv

Az ismérvet mennyiségi ismérvnek nevezzük, ha számszerűen kifejezhető (megszámlálható) tulajdonságot ír le. Például a tanulók életkora, tanulmányi átlaga. Az ismérvek közül csak a mennyiségi ismérv változatai számadatok.

minőségi ismérv

Az ismérvet minőségi ismérvnek nevezzük, ha olyan tulajdonságát írja le az egyednek, amely tulajdonság számmal nem mérhető, csak szövegesen írhatjuk le. Például a tanulók neme, a tanulmányi eredmény a korábbi példában. Valamennyi sokaság egységeinek vizsgálatakor bármilyen tulajdonságot le tudunk írni számokkal, így bármilyen tulajdonságot tudunk mérni. Pl.: Ha a kérdőívet kitöltő nemére vagyunk kíváncsiak, a férfi - 1, nő - 2 megoldást szoktuk alkalmazni. Vagy a település típusánál: Budapest - 1, város - 2, falu - 3. Mindkét példában minőségi ismérv változataihoz rendeltünk számokat.

írásba foglalt szerződés kötelező tartalma

Az írásba foglalt szerződés kötelező tartalma: a szerződő felek neve (megnevezés), a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás, az esetleges ingyenesség feltüntetése, a felek egyező akaratának kinyilvánítása. Az írásba foglalás három változata: egyszerű írásba foglalás, minősített írásba foglalás, közokirat.

önéletrajz

Az önéletrajz az az irat, amelyben a pályázó leírja életének állomásait, iskolai végzettségeit, kompetenciáit, eddig betöltött munkaköreit. Tükrözi valós személyiségünket, tudásunkat és bemutatja, miben vagyunk különlegesek. Egy áttekintő képet nyújt a pályázóról, ami alapján el lehet dönteni, hogy megfelel-e a megpályázott munka követelményeinek, érdemes-e behívni interjúra, alaposabban megismerni.

extrém önéletrajzok

Az önéletrajzunk illeszkedjen a betölteni kívánt pozícióhoz, mutassa be az önéletrajz készítésének technikája is, ezzel illusztráljuk, hogy milyen képességeink vannak. Ha képesek vagyunk rá, használjunk egyedi, grafikai megoldásokat, sajátos elrendezéseket, arányokat, nem kell nekünk az önéletrajz sablonokhoz ragaszkodnunk. Ha önéletrajzunkban feltüntetjük, hogy jók vagyunk videóvágásban, próbálkozzunk meg egy 1-3 perces bemutatkozó videó készítésével: a munkaadó odáig lesz érte.

összehasonlítás

Az összehasonlítás statisztikai értelemben is ugyanaz, mint köznapi értelemben, két vagy több statisztikai adat egymáshoz való viszonyítása. A statisztikai munkában az adatok viszonyítását kétféle módon végezhetjük: az adatok különbségét vagy hányadosát képezzük.

összehasonlító sor általános alakja

Az összehasonlító sor általános alakja (mellékelt ábra): Ahol: 1.) Ci : az ismérv i-edik ismérvváltozata, 2.) fi: a sokaság Ci osztályba sorolt egységeinek a száma, 3.) k: a kialakított osztályok száma.

közös ismérv

Azokat a tulajdonságokat, amely alapján a sokaság egyedei egyformák, közös ismérveknek nevezzük. Pl.: Közös ismérv az, hogy mindannyian ugyanabba az iskolába járnak.

sokaság egységei

Azokat az egyedeket, amelyek a sokaságot alkotják, a sokaság egységeinek nevezzük.

megkülönböztető ismérv

Azokat az ismérveket, amelyek alapján a sokaság egyedei egymástól különböznek, megkülönböztető ismérveknek nevezzük. Pl.: Megkülönböztető ismérv a tanulók neme, életkora, tanulmányi eredménye, évfolyama. A megkülönböztető ismérvek alapján a sokaság egyedeit különböző csoportokba sorolhatjuk. Például fiúk, lányok; jelesek, jók, közepesek, elégségesek, elégtelenek.

tárgyidőszak

Azt az időszakot pedig, amely a statisztikai vizsgálat tárgyát képezi, amelyet a bázisidőszakhoz viszonyítunk, tárgyidőszaknak nevezzük.

viszonyszám számítása

Bármelyik két tényező ismeretében a harmadik tényezőt ki tudjuk számolni.

bázisviszonyszám

Dinamikus viszonyszámot nem csak két időpont vagy két időszak adatából számíthatunk. A dinamikus viszonyszámokat többnyire idősorok elemzésére használjuk. Ha az idősor minden egyes adatát az idősor ugyanazon adatához - nagyon gyakran az idősor első adatához - viszonyítjuk, bázisviszonyszámokról beszélünk. A bázisviszonyszámok kifejezik, hogy egy meghatározott időponthoz vagy időszakhoz képest milyen volt a változás üteme. Jelölése: Vdb

mennyiségi sor

Egy sokaságnak valamely mennyiségi ismérv szerinti megfigyelésen alapuló elemzésének az eredménye a mennyiségi sor. A mennyiségi sor esetében az ismérvértékek mindig számok, így a mennyiségi sor mindig két számsort tartalmaz: az egyik számsor a mennyiségi ismérv változatait, a másik számsor az előfordulásokat tartalmazza. Például: Egy osztály tanulóinak csoportosítása a legutóbb megírt matematikadolgozat osztályzatai alapján.

statisztikai sokaság meghatározása

Egy sokaságot megadhatunk úgy, hogy felsoroljuk a sokaságot alkotó összes egyedet. Példa egy iskola tanulóinak a felsorolása. Ez a megadási mód igen terjedelmes, s gyakran nem is lehetséges. Megadhatjuk a sokaságot úgy is, hogy meghatározzuk a sokaság egyedeinek közös tulajdonságát. Például a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium tanulói. Ebben az egyedeknek, a tanulóknak az a közös tulajdonságuk, hogy mindannyian ugyanabba a középiskolába járnak.

statisztikai ismérv

Egy statisztikai sokaságot úgy jellemezhetünk, hogy ha az egyedeit megfigyeljük, s az egyedek tulajdonságait írjuk le. A statisztikai sokaság egyedeit jellemző tulajdonságokat statisztikai ismérveknek nevezzük. Például ha a megfigyelt sokaságunk valamely középiskola, akkor a sokaság egyedei az iskola tanulói, s az ismérvek (a tanulók tulajdonságai) lehetnek a nemük (fiúk, lányok), tanulmányi eredmény, évfolyam, életkor, születési hely és idő.

egyszerű írásba foglalás

Egyszerű írásba foglalás, amikor bárki elkészítheti az iratot, és a feleknek alá kell írniuk (pl.: munkaszerződés).

rovatokban előforduló jelölések

Előfordulhat olyan, hogy nem ismerjük az adatot, nincs értelme a rovatnak, vagy nem fordul elő, esetleg a mennyiség nagyon kevés. Ezeket a következő módon jelöljük a statisztikai táblában: 1.) megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő: - 2.) adat nem ismeretes: .. 3.) adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat: ... 4.) mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad: 0 5.) vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott: ____ 6.) mutató nem értelmezhető: x Ha egy adathoz megjegyzés tartozik, akkor azt a * jellel jelöljük a táblázat rovatában.

különbségi skála (intervallumskála)

Ennél a skálánál a skálaértékek különbségei valós információkat takarnak, s ezért a skála a szó hagyományos értelmében is mérést jelent. Például a hőmérsékleti skálák, az időszámítás, az IQ mérésére szolgáló skála. Fontos jellemzője a skálának, hogy a nulla pont és a mértékegység megválasztása önkényes, s a 0 érték nem jelenti a tulajdonság hiányát. Nem mondhatjuk azt a 0 C-os vízre, hogy nincs hőmérséklete. Ezen a skálán a sorrendiség és a különbség értelmezhető, de nem értelmezhető két érték összege és aránya. Mondhatjuk azt, hogy a 10 C-os víz alacsonyabb hőmérsékletű, mint a 20 C-os víz, vagy a 10 C-os víz ugyanannyival hidegebb a 20 C-os víznél, mint a 25 C-os víz a 35 C-ostól. Ha egy edényben 25 C-os vizünk van, egy másik edényben pedig 35 C-os vizünk, akkor nem mondhatjuk, hogy a két edényben lévő vizünk 60 C-os.

személyes interjú

Fontos, hogy az interjúra pontosan érkezzünk, pozitív kisugárzásunk legyen, magabiztosak legyünk, tartsuk a szemkontaktust, választékosan beszéljünk, minden válaszunkat gondoljuk át és önmagunkat adjuk.

forrás portfólió (Master Portfolio)

Forrás portfólió: Először is gyűjtsünk össze minden olyan anyagot, melyre szükségünk lehet egy későbbi szakmai bemutatkozáskor, ezt a gyűjteményt nevezzük forrás portfóliónak (Master Portfolio).

folytonos sokaság

Ha a sokaság egységeit önkényesen határozhatjuk meg, folytonos sokaságról beszélünk. Például 1 liter tej, ha a magyarországi tejfogyasztást vizsgáljuk, millió forint, ha a vállalkozások árbevételét vesszük számba. A sokaságokat jellegük szerint különböztettük meg.

láncviszonyszám

Ha az idősor minden egyes adatát rendre az őt közvetlenül megelőző adathoz viszonyítjuk, láncviszonyszámokról beszélünk. A láncviszonyszámok a fejlődés ütemét fejezik ki. Jelölése: Vdl Ha egy idősor adataiból bázisviszonyszámokat vagy láncviszonyszámokat szamítunk, újabb, viszonyszámok alkotta idősorokat kapunk.

tisztított intenzitási viszonyszám

Ha az intenzitási viszonyszám kiszámításánál a viszonyítandó mennyiséget (termelési érték/számláló) a rész sokasággal (fizikai foglalkoztatottak/nevező) osztjuk, akkor nyers intenzitási viszonyszámot kapunk. A példában az egy fizikai foglalkozásúra jutó termelési érték a tisztított intenzitási viszonyszám.

nyers intenzitási viszonyszám

Ha az intenzitási viszonyszám kiszámításánál a viszonyítandó mennyiséget (termelési érték/számláló) az egész sokasággal (foglalkoztatottak száma/nevező) osztjuk, akkor nyers intenzitási viszonyszámot kapunk. A példában az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték a nyers intenzitási viszonyszám.

osztályköz

Ha az ismérvváltozatok száma nagy, akkor az osztályok egynél több ismérvértéket magába foglaló intervalluma lesz az osztályköz. ( -tól - ig kategória, pl.: 0 - 10 éves korig, stb.).

információsűrítés legjellemzőbb módszerei

Információsűrítés legjellemzőbb módszerei: 1.) Statisztikai csoportosítás, összehasonlítás 2.) Statisztikai sorok 3.) Statisztikai tábla 4.) Viszonyszámok (csoportosító és idősorok, területi összehasonlító viszonyszámok (megoszlási, lánc- és bázisviszonyszám)

szerződés alakisága

Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés — ha jogszabály másként nem rendelkezik — semmis. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.

kronologikus önéletrajz

Kronologikus önéletrajz készítésekor gyakorlatilag nem kell egyebet tenni, mint időrendben visszafelé haladva valamennyi munkahelyet, szakmai tapasztalatot, az elvégzett iskolákat sorrendbe rendezni.

közokirat

Közokirat amelyet csak közjegyző, bíróság vagy más állami hatóság állíthat ki (pl.: társasági szerződés).

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)

Magyarország legnagyobb állásközvetítője. Támogatásai és szolgáltatásai segítik az álláskeresést és a munkába állást. Végzi az álláskeresési támogatások megállapításával és számfejtésével kapcsolatos feladatokat. A Foglalkoztatási Hivatalból (FH) és a megyei munkaügyi központokból (kirendeltségekből) 9024 Győr, Bartók Béla utca 2. áll. Címeik az NFSZ honlapján, valamint külön megyénként is megtalálhatók.

álláskeresés

Ma már alapvető lépés az álláskeresés során, hogy minél több online állásportál adatbázisába regisztráljuk magunkat. Az adatbázist minden nap több száz HR-es és személyzeti tanácsadó használja arra, hogy felkutassa egy-egy pozícióhoz az ideális jelölteket. Ez mellet, elengedhetetlen elkészíteni a szükséges dokumentációt is.

statisztikai sorok részei

Minden statisztikai sor három részből áll. Statisztikai sorok részei: 1.) Cím (statisztikai sor), amely a táblázat felett szerepel, 2.) tulajdonságok (ismérvváltozatok) felsorolása, 3.) számadatok felsorolása. Gyakran előfordul, hogy a statisztikai sort összekeverik a köznapi értelemben vett sorral, azaz a sorban egymás mellé vagy egymás alá írt adatokkal. A statisztikai sor több egyszerű felsorolásnál, minden esetben rendelkezik az előbb felsorolt három tulajdonsággal.

minősített írásba foglalás

Minősített írásba foglalás esetén tanúk is hitelesítik az aláírásokat (pl.: ajándékozási szerződések esetén). A tanúk az okiraton szereplő aláírások valódiságát hitelesítik és nem annak tartalmát.

tartamidősor

Mozgó sokaságra vonatkozó összehasonlítást tesz lehetővé. A sorban szereplő elemek adott időtartam alatt bekövetkező események adatai. Például: A fogyasztói árindex alakulása. Mindkét típusú (állapotidősor, tartamidősor) idősornál az ismérvváltozatok (időpontok, időszakok) sorrendje kötött, ezért a sor elemei nem cserélhetők fel, azaz az idősor adatait nem írhatjuk tetszőleges sorrendben!

csoportosítás (osztályozás)

Olyan sokaság esetén, amelynek akár csak 20 egysége van, és a sokaságot négy ismérvvel jellemezzük, a lajstrom áttekinthetetlen. A sokaság megismeréséhez az elemeit csoportosítanunk kell a különböző ismérvek szerint. A statisztikai sokaság elemeinek a megkülönböztető ismérvek szerinti felosztását, rendezését csoportosításnak vagy osztályozásnak nevezzük.

e - portfólió

Portfóliónak nem csak papír alapon készíthetjük el. Lehetőségünk van elektronikusan is hozzáférhetővé tenni. Ezt a változatot e - portfóliónak nevezzük. az E- portfólió létrehozásához többféle, ingyenesen is hozzáférhető keretrendszer közül is választhatunk. A grafikusoknak, webfejlesztőknek, íróknak, újságíróknak, zenészeknek, videó producereknek, marketing szakembereknek is szükségszerű az, hogy rendelkezzenek a munkáik online gyűjteményével.

megoszlási viszonyszám (időbeli sor - tartamidősor)

Példa időbeli sorra (tartamidősor): A tehéntej felvásárlása 2012 - ben.

megoszlási viszonyszám (mennyiségi sor)

Példa mennyiségi sorra: A belföldi utazások számának alakulása életkor szerint 2013 - ban Magyarországon.

megoszlási viszonyszám (minőségi ismérv)

Példa minőségi ismérvre: Magyarországon 2013. január 1 - én a férfiak száma 4 715 953 fő, a nők száma 5 192 845 fő volt.

megoszlási viszonyszám (területi sor)

Példa területi sorra: A Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok száma földrészek szerint 2012 - ben.

területi összehasonlító viszonyszám (példa)

Példaként tekintsük Magyarország különböző területein az internet - előfizetések számát 2012. december 31 -én. Ha területi sorból számítunk területi összehasonlító viszonyszámot, akkor a területi egységek egyikét tekintjük viszonyítási alapnak. Figyelni kell arra, hogy a viszonyítás alapjának ne válasszuk szélsőséges területi egység adatát, mert téves következtetésre juthatunk.

intenzitási viszonyszám (példa)

Példaként tekintsük át egy vállalkozás valamely év márciusi termelésére vonatkozó adatait.

bázisviszonyszám és láncviszonyszám (példa)

Példaként vizsgáljuk a bűncselekmények alakulását Magyarországon 2005 és 2012 között.

dinamikus viszonyszám (példa)

Például a bűncselekmények száma 2003 - ban 413 343, 2004 - ben 418 883 volt. Hogyan alakult a bűncselekmények száma 2003 - ról 2004 - re?

koordinációs viszonyszám (példa: nemek aránya)

Például jellemzője lehet egy társadalomnak, hogy a népességen belül milyen a nemek aránya, azaz egy férfira hány nő jut, vagy egy nőre hány férfi jut. Magyarországon 2013. január 1 -jén az egy férfira jutó nők aránya: 5 192 845 : 4 715 953 = 1,1011, azaz egy férfira 1,1 nő jut. Ha az egy nőre jutó férfiak számát akarjuk meghatározni, akkor az előző tört reciprok értékét kell kiszámítanunk: 4 715 953 : 5 192 845 = 0,9081, azaz egy nőre 0,908 férfi jut.

semmis szerződés

Semmis szerződés pl. az, amelyik: jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, fogyasztó és vállalkozás között jött létre, és a fogyasztó jogait rögzítő rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltér. Érthetetlen kikötéseket vagy egymásnak ellentmondó kikötéseket tartalmaz. A semmis szerződés érvénytelenségére — ha a törvény kivételt nem tesz — bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

csoportosító sor

Statisztikai sort létrehozhatunk egy sokaság valamely ismérve szerinti csoportosításával. Ekkor csoportosító sort kapunk. A csoportosító sorok azonos fajtájú, azonos mértékegységű adatokból állnak.

statisztika

Statisztikán a társadalmi-gazdasági és a természeti jelenségeknek, ezek időbeni változásának és a jelenségek közötti összefüggések számszerű leírását értjük. A statisztikai adatfelvétel során kapott adatokat csoportosítással, sorok képzésével, azok táblázatba rendezésével tehetjük áttekinthetővé. A statisztikai elemzés alapvető feladata, hogy az egyes jelenségek közötti összefüggést feltárja, bemutassa. Ennek kiindulópontja, a következtetések alapja lehet, ha az azonos jelenségre vonatkozó adatokat egybevetjük, egymáshoz hasonlítjuk, viszonyítjuk. A tömegesen előforduló jelenségek és folyamatok számbavételével, az így nyert adatok vizsgálatával, elemzésével foglalkozik a statisztika. Például ha felsoroljuk egy iskola tanulóit, akkor még nem beszélhetünk statisztikáról. Statisztikáról csak akkor beszélhetünk, ha készítünk például egy kimutatást, hogy hány fiú, illetve hány lány jár az iskolába.

intenzitási viszonyszám mértékegysége

Számláló: Például Magyarország népessége 2013. január 1-jén 9 908 798 fő volt. Nevező: Az ország területe 93 023,69 km2. A népsűrűség, azaz az 1 km2-re jutó népesség: 9 908 798 fő : 93 023,69 km2 = 106,5 fő/km2 Az intenzitási viszonyszámok mértékegysége az intenzitási viszonyszám számlálójában (fő) és nevezőjében (km2) lévő adat mértékegységéből adódik (fő/km2), ahogy azt a példában is láthatjuk.

állapotidősor

Álló sokaságra vonatkozó időbeli összehasonlítást tesz lehetővé. A sorban szereplő elemek adott időpontban felvett adatok, s megmutatják, hogy a vizsgált jelenségből az adott időpontban mennyi volt. Például: A jegybanki alapkamat változásai. Mindkét típusú (állapotidősor, tartamidősor) idősornál az ismérvváltozatok (időpontok, időszakok) sorrendje kötött, ezért a sor elemei nem cserélhetők fel, azaz az idősor adatait nem írhatjuk tetszőleges sorrendben!

Álláskereső Klub

Álláskereső Klub segíti az álláskeresési technikák megtanulását, gyakorlását, a minél előbbi elhelyezkedést.


Kaugnay na mga set ng pag-aaral

EMT Chapter 33 Environmental Emergencies

View Set

Intoduction to Financial Management

View Set

Chapter 39: Oxygenation and Perfusion

View Set

HIV/ANEMIA/GI/HEP/SCI/BONES/DM Quiz

View Set

MAFDM - Study Unit 1 - DCPA & Pareto Analysis

View Set

Fundamentals of Western Music Quiz 2

View Set

Staffing Test 4, Staffing Test 3

View Set