kvanti 23-34
Valószínűségi mintavétel elmélete és logiája
-ALAPSOKASÁG (POPULÁCIÓ) A vizsgálati populáció elméletileg meghatározott összes eleme Az a csoport, amelyre a kutatás eredményeit vonatkoztatni fogjuk, akikre vonatkozóan a következtetéseinket le szeretnénk vonni (hipotézissel összefüggő!!!) • MINTA Az alapsokaságból mintavételi eljárással kiválasztott elemzési egységek • MINTAVÉTELI KERET Az a csoport, amelyből az elemzési egységeket, a mintába kerülőket kiválasztjuk (pl.: névsor, működési nyilvántartási szám, telefonkönyv...) • PARAMÉTER Az alapsokaság egy meghatározott jellemzője (pl.: nem, településtípus, régió...) Adatgyűjtés: Részleges: Reprezentatív: Véletlen vagy nem véletlen Reprezentatív minta: A minta akkor lesz valamilyen szempontból reprezentatív, ha az alapsokaság valamely jellemzőjét a minta jól tükrözi. A kutatás szempontjából fontosnak tekinthető tulajdonságokkal rendelkező személyek/ csoportok/ produktumok... aránya a mintában és a populációban lényegében megegyezik.
A kérdőívről általában: Önkitöltő kérdőív
-a válaszolót arra kérjük, hogy maga töltse ki a kérdőívet -általában postán küldik szét, de egyéb módszereket is használnak → ha egy kutatási segéderő viszi ki és szedi össze akkor a kitöltési arány magasabb lesz -nem kell tétlenül várni, amíg visszaérkeznek a kérdőívek, hanem folyamatosan regisztrálhatjuk a válaszadók különféle csoportjaiban a beérkező válaszok arányait → ebben segítség a visszaérkezési grafikon -kétféleképpen is lehet azt csinálni: 1---a grafikonon az egyes napokon beérkezett kérdőívek számát tüntetjük fel 2---a másik grafikonon pedig az addig beérkezett kérdőívek teljes számát, illetve százalékarányát ábrázoljuk buzdító levelek alkalmazása sok esetben hasznos, mert ha a nem válaszolónak küldünk egy levelet amelyben újra részvételre buzdítjuk őket, nagy eséllyel kitölti a kérdőívet
Kérdezőbiztosos kérdőív:
-ebben az esetben személyes találkozás során kérdezik le a kérdőívet jegyzik fel a válaszokat -általában a személyes megkereséssel dolgozó kérdőíves vizsgálat lebonyolításához egynél több kérdezőre van szükség, de kisebb léptékűnél egyedül is lehet csinálni -így magasabb a válaszarány, mint a postai kérdőíves vizsgálatoknál -a kérdező jelenléte csökkenti a „nem tudom" vagy „nem válaszolok" itemek számát, így megfigyelheti alanyait is pl.: általános reakciója a vizsgálatra -a kérdőíves kutatások a gondolkodás és a viselkedés valószerűtlen, inger-válasz modelljén alapulnak 🡪 feltételeznünk kell, hogy a kérdőív itemei az összes válaszadónak ugyanazt jelenti, akárki adja is -a kérdőív kérdései úgy vannak megfogalmazva, hogy a lehető legjobban megközelítse a célkitűzést -Kérdőív → speciális mérőeszköz strukturált, standardizált -Elemzés céljára szolgáló információk feltárása -Általában kérdések, de sokszor állítások
Zárt kérdések
-előre megadott válaszlehetőségek közül kell választani -egységes és könnyebb a rögzítés és a feldolgozás -közelebb áll a kérdőívezés elveihez -a hátránya, hogy a kutató strukturálja a válaszokat, ő választja ki a kategóriákat -legyen teljes a válaszkategória lista pl.: egyéb, éspedig -egymást kizáró válaszlehetőségek, ne érezzék úgy, hogy többet is be kellene jelölni -többszörös választás
A Lazarsfeld-paradigma logikája és esetei
-másnéven elaborációs modell -fontos fogalmak: függő változó, független változó, kontroll/ellenőrző változó, parciális kapcsolat, nulladrendű kapcsolat, replikáció, explanáció, interpretáció, specifikáció (utóbbi 4 az esetei) -logikai modell - lényege: változók közötti kapcsolat ellenőrzése kontrollváltozó bevezetésével -közbejövő vagy előzmény típusú kontrollváltozó lehet 🡪 időbeliségre vonatkozik -közbejövő típusú: független változó 🡪 kontrollváltozó 🡪 függőváltozó (fggtln. hat a kontrollra, ami hat a függőre) kontrollváltozó-> ,,független változó" -> ,,függő változó" Azért vannak idézőjelben, mert ha a kontrollváltozó hat mindkettőre, tulajdonképpen az lesz az egy független változónk, a másik kettő pedig függő változó, de használjuk inkább idézőjelesen őket, az érthetőség kedvéért. Példa, hogy ne csak érthetetlen rizsa legyen: -Vizsgáljuk az iskolázottsági szint és a katonaságba való behívás elfogadása közötti kapcsolatot. Független változó az iskolázottsági szint, függő az elfogadás. Megkérdezzük az embereket, és az jön ki, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban fogadják el, hogy behívták őket. Eredetileg az ellenkezőjét vártuk, ezért az ellenőrzésére bevezetünk egy kontrollváltozót: a (behívás alól) felmentett barátok számát. Kiderül, hogy a magasan iskolázottaknak kisebb eséllyel vannak felmentett barátaik, így kisebb eséllyel utasítják el ők maguk a behívást. Tehát a lépések: 1-Megfigyelünk két változó közötti kapcsolatot 2-Bevezetünk egy harmadik változót, melynek attribútumai szerint alcsoportokra osztjuk az eredeti megfigyeléseket. (pl. aszerint, hogy van, vagy nincs felmentett barát) 3-Minden alcsoportra újraszámoljuk az eredeti kapcsolatot. (azaz megnézzük, hogy a felmentett barátokkal rendelkezők között hány magasan, és hány alacsonyan iskolázott van, majd ugyanezt a felmentett barátokkal NEM rendelkezők között is 4-Összevetjük az eredeti (nulladrendű) kapcsolatunkat a kialakult parciális kapcsolatokkal. (ezek alapján beszélhetünk replikációról, explanációról, interpretációról vagy specifikációról) A 4 típusa Replikáció/megismétlődés parciális kapcsolat megegyezik az eredeti összefüggéssel előzménytípusú és közbejövő típusú is lehet replikáció eredeti összefüggés megismétlődik pl.: ha a fenti példában az eredeti összefüggésünk a behívott barátok és a behívó elutasítása/elfogadása lett volna, majd kontrollváltozóként vizsgáljuk az iskolázottságot, az eredeti kapcsolat akkor is megmarad, azaz, hogy azok nagyobb eséllyel utasítják el, akiknek több a felmentett barátjuk. Explanáció/magyarázat ellenőrzőváltozóval megmagyarázunk, vagy inkább kimagyarázunk egy látszólagos kapcsolatot a kontrollváltozónak előzmény típusúnak kell lennie pl. megfigyeljük, hogy amelyik településen sok gólya él, nagyobb a születési arányszám. Kontrollváltozónak bevezetjük a településtípust, azaz, hogy faluról vagy városról beszélünk. Látni fogjuk, hogy a falvakban sok a gólya is és magas a születési arányszám, a városokban pedig kevés a gólya és alacsony a születési arányszám. Ha csak a falusi területeket vizsgáljuk, nem fogunk találni összefüggést a gólyák száma és a születési arányszám között, ugyanez igaz a városra is. Azaz nem a gólyáktól függ, hanem településtípustól a születési arányszám. Interpretáció/értelmezés -hasonló, mint az explanáció -az ellenőrzőváltozónak közbejövő típusúnak kell lennie -nem kimagyaráz, segít értelmezni, az eredeti kapcsolatot nem tagadja, csak tisztázza azt a folyamatot -pl.: ilyen a legelső, katonás behívós példa. Bevezettük a felmentett barátok számát, mint kontrollváltozót, ami nem tagadja az eredeti kapcsolatot, hogy van iskolázottság és elutasítás között összefüggés, csak letisztázza, hogy ez a mechanizmus hogyan működik. Specifikáció/pontosítás -kontrollváltozó lehet előzmény- és közbejövőtípusú is -az eredeti kapcsolatot részben elveti, részben nem, inkább pontosítja, milyen keretek között érvényes -Egy jó bonyolult pl.: Vizsgáljuk az alacsony és magas társ.-i státuszú egyének kötődését az egyházhoz. Minél magasabban helyezkedik el valaki, annál kevésbé kötődik. Első blikkre igen, mert aki magasabb státuszú, nagyobb eséllyel kap világi megbecsülést, így nincs szüksége egyházira. Tehát, ha a kötődés lényege a megbecsülés szerzése, nem szabadna összefüggést találnunk kötődés és státusz között azok körében, akik a világi életben megbecsültek. Ezért bevezetünk egy kontrollváltozót, méghozzá azt, hogy töltöttek-e be az egyének valamilyen világi tisztséget. Ha eszerint is megvizsgáljuk az adatokat, azt találjuk, hogy azok között, akik töltöttek be, nincs összefüggés státusz és kötődés között. Így tulajdonképpen el is vetettük, és nem is az eredeti kapcsolatot. Meghatároztuk, milyen keretek között érvényes. A tisztséget be nem töltők között, igaz, hogy minél magasabb státuszú, annál kevésbé kötődik, a betöltők között viszont már nem.
Nyitott kérdések:
-saját szavas válaszok -a kvalitatív kutatások szinte kizárólag ezt a kérdés típust alkalmazzák (kérdőívekben is használhatók) -feldolgozási nehézségek → kódolni kell a válaszokat és emiatt gyakran a kutató a válasz értelmezése közben félreértheti vagy torzítja a választ
Próbakérdezés:
A próbakérdezés lehet teljes vagy részleges Ezzel lehet legjobban kiküszöbölni a hibákat a kérdőív során (pl. 100 embernek adjuk oda véletlenszerűen a kérdőívet első körben, ami releváns kell legyen a kitöltőknek, de nem muszáj a mintához igazodjon 🡪 eredményként kijön, hogy mennyire volt érthető és kitölthető a kérdőívünk mások számára is) A kérdőív felvételének 3 alapvető módja van: személyes, online-önkitöltő vagy telefonos
Boosted-minta
Boosted-minta Részletekbe menő elemzést teszi lehetővé Két mintafél együttes elemzése gondos módszertani mérlegelést igényel ---Példa: ha internetezés a téma és, ha az offline rész önmagában reprezentatív a teljes célcsoportra, az internetes részt pedig a minta méretének megnövelésére használjuk
egyszerű véletlen mintavétel
Egyszerű véletlen mintavétel EVM, simple random sampling, SRS alapmódszer -sorban megszámozzuk az elemeket -ezekből veszünk véletlen mintát nem mindig kivitelezhető nem mindig a legjobb megoldás minden változóra torzítatlan minden változó eloszlása véletlenszerű -ismert eloszlású változók esetén is lesz/lehet eltérés -a település szerint eloszlás nagyon heterogén
Elemszámmal arányos valószínűségű mintavétel
Elemszámmal arányos valószínűségű mintavétel -amennyiben csoportok nagysága jelentősen eltér egymástól, akkor érdemes módosított mintavételi eljárást alkalmazni -Teljes mintát az elemszámmal arányosan kiválasztani
Online-önkitöltős kérdőív:
Előnyei: A visszaérkezett adatokat nem kell kódolni A fejlettebb online kérdőív szerkesztő programok révén rendkívüli mértékben megnövelhető az önkitöltés hatékonysága (specifikációs kérdéseknél automatikus ugrás, legördülő válaszlehetőségek, a válaszok ellenőrzése, korrekciós utasítások alkalmazása, befolyásolható kitöltési sorrend, igényes design, ábrák használata, táblázatok egyéb kérdezési segédeszközök is bevethetők) Kellemesebb és egyszerűbb megoldás a kutatás célcsoportjai számára - így a válaszadási hajlandóság is növelhető Hátrányai: Csak csekély mértékben javítható a visszaérkezési arány - így a reprezentativitás problémája merül fel Az igényesebb online kérdőív kialakítása komoly szakmai-programozói feladatot igényel (költség- és időigényes) Felmerülhet az illetéktelen kitöltés lehetősége is (célcsoporton kívüli személyek is hozzáférhetnek a kérdőívhez) Gondot jelenthet a válaszadók beazonosításának kérdése: ha anonim - a válaszadóknak kételyeik támadhatnak, ugyanakkor a második körben a címzettek meghatározása megoldhatatlan; ha titkos - az azonosító kódok jogi és erkölcsi problémái merülnek fel
Postai önkitöltős kérdőív
Előnyei: Sokkal olcsóbb a személyes kérdezésnél, hiszen nem kellenek kérdezőbiztosok, instruktorok, ellenőrzés, nincs utazási költség sem Viszonylag megbízhatóan és hitelesen alkalmazható az anonimitás Hátrányai: A legfontosabb problémát a visszaérkezési arány kiszámíthatatlansága okozza (kevés visszaérkező kérdőív, torz minta születése) Az adatfelvétel mintájának reprezentativitása egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán biztosítható Nincs a kérdőív mellett a segítő kérdező, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kitöltött kérdőív értelmezhetetlen lesz Csak rövidebb (legfeljebb 10-15 perces), viszonylag egyszerűbb kérdőív alkalmazható (specifikációs, táblázatos kérdések problémái, súlyosabb félreértések előfordulása) Nem irányítható a válaszadás sorrendje, befolyásolhatják egymást a kérdések, nem zárható ki mások véleményének kikérése sem A lakcím-listák megbízhatatlansága is probléma lehet
E-mailben elküldött kérdőív:
Előnyei: Ugyanazok, mint a postai kérdőívnél, csak itt nem jelentkeznek a postaköltségek Hátrányai: Bizonyos társadalmi rétegek elérhetetlenek interneten keresztül A válaszadó beazonosíthatósága is problémás lehet az e-mail címe alapján Nem garantált a válaszadás Nem biztos, hogy a megfelelő célcsoportba tartozó ember tölti ki a kérdőívet, így hamis adatok is születhetnek
Számítógéppel támogatott telefonos kérdezés (CATI):
Előnyök: A CATI rendszer előkészíti automatikusan az adatokat a kérdezéshez A kérdezőbiztosnak megjelenik a számítógépen a kérdés, amit felolvas A válasz automatikusan bekerül az adatbázisba Tárcsázásnál a központi számítógép randomizálva választ telefonszámot, ezzel kikerüli a titkosított számokat is Hátrányok: A kérdezőt sokszor visszautasítják (Az emberek nem szeretik általában, ha zavarják őket telefonon kérdőívek miatt) időhiány miatt Nem ellenőrizhető az anonimitás
Telefonos kérdőíves kérdezés
Előnyök: Mint a személyes kérdezésnél, itt is viszonylag hosszabb kérdőívek (25-30 perces) és mintavételi eljárások alkalmazhatóak Lényegesen kisebb költségekkel (nincs utazási költség csak telefondíj, olcsóbb a kérdezők alkalmazása, nincs nyomdaköltség, könnyebb az interjúk szervezése, kódolni sem kell az adatokat) A szakavatott kérdező közreműködése javítja a válaszadási hajlandóságot, a válaszok minőségét Sikeresebben biztosítható az anonimitás a személyes kérdezéshez képest Hátrányok: Bonyolultabb kérdőívek, ábrák, egyéb „segédeszközök nem alkalmazhatóak, nem olyan hatékony a kérdezők segítő jelenléte (csak verbális eszközök állnak rendelkezésre) Nagyobb a visszautasítási arány, mert telefon lerakásával megszakíthatják az interjúkat Költséges az infrastruktúra (számítógépek, speciális szoftverek, szervergép, telefonvonalak, megfelelően kialakított laborhelyiség kialakítása) A költségek viszont jelentősen csökkenthetőek on-line Felmerül a kérdezők kiképzése, ellenőrzése - de könnyen megoldható egy ellenőrző személy jelenlétével
Személyes kérdezés kérdőívvel:
Előnyök: Mintavételi eljárásokat lehet alkalmazni (nagyobb részben megszervezhető, hogy „kik válaszoljanak" - a visszautasítások aránya csökkenthető) Hosszabb (30-50 perc), tartalmasabb, bonyolultabb kérdőívek kérdezhetőek (specifikációk, ábrák, táblázatok egyéb kérdezési „segédeszközök" is bevethetők) A kérdezők segítő jelenléte javítja a válaszok „minőségét Hátrányok: Rendkívül költség- és időigényes, hiszen a kérdezőbiztosok, instruktorok alkalmazása, az utaztatásuk, az interjúk előszervezése, a kérdőívek nyomtatása, kódolása rendkívül drága További gondot okoz a „kérdezői hibaforrások" kiküszöbölése (ellenőrzésük, kiképzésük, motiválásuk) A kérdést visszautasíthatja a kérdezett alany Nem biztosítható megnyugtató módon az anonimitás (címlista, ellenőrzés miatt)
Előzetes és utólagos mérés:
Előzetes és utólagos mérés: 1-előzetesen megmérjük a függő változó értékét a kísérleti személyeknél 2-kitesszük a kísérleti alanyokat az ingernek (független változó) 3-újra megmérjük a függő változó értékét Függő változó kezdeti és utólagos mértékében való különbség 🡪 független változó hatása pl: 1. afroamerikaiakkal kapcsolatos kérdőív 2. film a történelmükről 3. újabb kérdőív A későbbi kérdőívben való válaszok alapján lehet következtetni a független változó hatására.(pl: alacsonyabb az előítéletesség a 2. kérdőívben 🡪 a film csökkentette az előítéletességet) Probléma: a kitöltő rájöhet a kérdőív céljára a 2. kitöltésnél 🡪 olyan válaszokat adhat amelyek pozitívabb színben tüntetik fel (nem akar előítéletesnek tűnni) 🡪 úgy néz ki, mintha a film csökkentette volna az előítéletességet
F. J. Roethlisberger és W. J. Dickson vizsgálata:
F. J. Roethlisberger és W. J. Dickson vizsgálata: munkafeltételek javítása 🡪 elégedettség, termelékenység növekedése világítás javítása🡪 termelékenység növekedése🡪 világítás csökkentése 🡪 ismét nő a termelékenység A dolgozók a kutatók figyelmére reagáltak, nem a javuló körülményekre (Hawtorne-hatás) Orvostudomány: kísérleti gyógyszer 🡨🡪 placebo tabletta 4 kísérleti csop. kontrollcsop. Ha az új gyógyszer hatékony, a kísérleti csoportnál nagyobb a gyógyulás mértéke.
Függő és független változók
Függő és független változók: Alapvetően minden kísérlet azt vizsgálja, hogy hogy hat egy független változó egy függő változóra. Független változó: -dichotóm -kísérleti inger képében jelentkezik -Ugyanaz a változó lehet az egyik kísérletben függő, egy másikban viszont független. -Elengedhetetlen a függő és független változó operacionális meghatározása. -Mire a kísérlet elkezdődik a függő és független változók operacionális meghatározásának készen kell állnia. -Meghatározott standerdizált mérőeszközök és megfigyelések szükségesek. pl: afroamerikaiak elleni előítéletek vizsgálata -hipotézis: az előítéletesség részben az afroamerikaiak történelmének hiányos ismeretén alapul -> II függő változó: előítélet (ok) független változó: az afroamerikaiak történelmének hiányos ismerete (okozat) film megnézése az afroamerikaiak történelméről: előítélet mérséklődése/megváltozása Előzetes és utólagos mérés: előzetesen megmérjük a függő változó értékét a kísérleti személyeknél kitesszük a kísérleti alanyokat az ingernek (független változó) újra megmérjük a függő változó értékét Függő változó kezdeti és utólagos mértékében való különbség 🡪 független változó hatása pl: 1. afroamerikaiakkal kapcsolatos kérdőív 2. film a történelmükről 3. újabb kérdőív A későbbi kérdőívben való válaszok alapján lehet következtetni a független változó hatására.(pl: alacsonyabb az előítéletesség a 2. kérdőívben 🡪 a film csökkentette az előítéletességet) Probléma: a kitöltő rájöhet a kérdőív céljára a 2. kitöltésnél 🡪 olyan válaszokat adhat amelyek pozitívabb színben tüntetik fel (nem akar előítéletesnek tűnni) 🡪 úgy néz ki, mintha a film csökkentette volna az előítéletességet
Klasszikus kísérleti elrendezés és paraméterei három fő összetevőtár
Klasszikus kísérleti elrendezés és paraméterei három fő összetevőtár: függő és független változók előzetes és utólagos mérés/tesztelés kísérleti és kontrollcsoportok Függő és független változók: Alapvetően minden kísérlet azt vizsgálja, hogy hogy hat egy független változó egy függő változóra.
Kérdezőbiztos szerepe (előnyök és hátrányok)
Kérdezőbiztos szerepe (előnyök és hátrányok) Adatgyűjtés egyik módja a kérdezés. Ilyenkor kérdezőbiztosokat küldünk ki, akik a kérdéseket szóban teszik fel a mintába került személyeknek. Megkérdezésre általában személyesen kerül sor, de a telefonos kérdezés szabályai is nagyjából ugyanazok. -Inger válasz modellre épül. -neutrális -kérdőív itemei az összes válaszadónak ugyanazt jelentik, és mindegyik válasz ugyanazt jelenti akárki adja is Általános szabályok Megfogalmazható néhány olyan alapvető alapelv, amely minden vizsgálatra érvényes Egy kérdezőbiztos megjelenése: Kérdezetthez hasonló ruha ( üzletembereket kérdez öltöny, átlagember átlagos ruha) tiszta ápolt külső, rendezett ruha Egy kérdezőbiztos viselkedése: udvarias, őszinte de nem tolakodó a megkérdezettnek kellemesen kell éreznie magát Szabályok: -Kellően felkészültnek kell lennie. Fontos a kérdőív pontos ismerete. (többször el kell próbálni előtte) -Egy túl hosszú kérdezés kellemetlenné válhat. -Pontosan kell követni a kérdőív szövegét, mert egy kicsi eltérés is más válaszokat adhat -Nyitott kérdésnél pontosan le kell jegyezni a választ. (nem egyértelmű válasznál a lényeget kell értelmezni) ( széljegyzetek- nem verbális válasz reakciók leírása) -Kellően informatív válaszért pontosító kérdést is feltehetünk. A kérdezők munkájának összehangolása, eligazítás, felügyelet: -Több kérdezőbiztosnál fontos a munkájuk összehangolása. -Minden kérdőívhez érdemes kérdezői útmutatót mellékelni. -Fel kell készíteni előtte őket, majd ellenőrizni őket. Nagyon sok szempontból előnyökkel jár kérdezőbiztos alkalmazása. Előnyök: -Magasabb válaszarány (80-85% válaszarány ) Emberek kevésbé zavarnak el egy ajtóban álló kérdezőbiztost , mint ahogy kidobnak egy postán kapott kérdőívet. -Kérdéspontosítása lehetséges, így elkerülhetők a félreértések. -Kérdező jelenléte csökkenti a " nem tudom" "nincs válasz" válaszlehetőségek gyakoriságát. A kérdező nem csak kérdezhet, hanem megfigyelheti a válaszadó viselkedését, megjelenését vagy környezetét. -Ha például kényes kérdés a válaszadó bőrszíne, azt feljegyezheti a kérdezőbiztos. -Megfigyelheti a lakás minőségét, bizonyos vagyontárgyak meglétét. -Angoltudás -Mi a válaszadó általános reakciója a vizsgálatra. Hátrányok: -Egyes kutatók szerint etikátlan a válaszadó beleegyezése nélkül megfigyeléseket tenni. -A kérdező személye befolyásolhatja a válaszadót.( kérdező attitűdjének visszatükrözése) A kérdezőnek a kérdéseket és válaszok átvételét szolgáló semmleges közegnek kell lennie. -Lehet, hogy az őszinte válasz kellemetlen a válaszadónak, ezért eltitkolja a valóságot. -Időigényes minden válaszadóhoz személyesen elmenni. -Idő és pénz takarékossága miatt csak egy adott földrajzi településen végez vizsgálatokat.
kérdés mátrixok
Kérdés mátrixok több kérdés megegyező struktúrában jó térkihasználtság gyorsabb válaszolás elemzési könnyebbség mindenáron kérdésmátrix — kérdések beerőltetése kitöltői válaszséma, válaszmintázat válaszorientációk megforgatása kérdések tudatos sorrendje
Kérdőív szerkesztés (külalak, kérdés formák, logikai feltételek, ugratások, mátrix, kontextus hatás)
Kérdőívszerkesztés külső megjelenés, külalak -fontos az attraktivitás -önkitöltő: felhasználóbarát -kérdezőbiztos: a munka könnyítése legyen rendezett logikus, áttekinthető -nem lehet adathiány a dizájn miatt -hely a válaszoknak hossza -nem feltétlen jó, ha össze van zsúfolva -nyomtatóbarát -kitöltésjelző indikátor feleletválasztás -( ) [ ] -kódszám -nem áthúzni - instrukciók Kérdés formák nyitott kérdések -saját szavas válaszok -feldolgozási nehézségek zárt kérdések -előre megadott válaszlehetőségek -egységes és könnyebb rögzítés -közelebb áll a kérdőívezés elveihez -a kutató találja ki a kategóriákat -teljes válaszkategória lista (egyéb, éspedig..) -egymást kizáró válaszlehetőségek -többszörös választás Logika feltételek, ugratások, előszűrések nem vonatkoznak mindenkire -több kérdés a témáról -helytakarékosság feltételes kérdés önkitöltő esetében csak ha indokolt -elkülönítve vizuálisan kérdezőbiztos esetében — kérdezési útmutatóban rögzítve hatása a kérdőív szerkezetre -akár egy kérdésben is megfogalmazható, de így bonyolult struktúrák is létrehozhatók -akár párhuzamos kérdőív utak -ugratás kérdésre, kérdőív oldalra -digitális kérdőívek: előszűrések -elemzés során figyelemmel kell lenni Kérdés mátrixok több kérdés megegyező struktúrában jó térkihasználtság gyorsabb válaszolás elemzési könnyebbség mindenáron kérdésmátrix — kérdések beerőltetése kitöltői válaszséma, válaszmintázat válaszorientációk megforgatása kérdések tudatos sorrendje Kérdések sorrendje, a kérdőív „íve" kontextushatás hatással lehetnek a kérdések egymásra sok esetben nehéz észrevenni randomizálás — sok esetben fontosabb a kérdések logikai sorrendje problémaérzékenység a hatás megbecslése többféle változat, sorrend próbakérdezés kérdés sorrend önkitöltő: szimpatikus, érdekes kérdések elől kérdezőbiztos: demográfiai, „kötelező" kérdések elől
Kísérleti és kontrollcsoport:
Kísérleti és kontrollcsoport: -kontrollcsoport: nem részesül az ingerben -A kontrollcsoport alkalmazása lehetővé teszi, hogy a kísérlet tényleges hatását ellenőrizzük. -Szinte minden kísérletnél megfigyelnek egy kontrollcsoportot is. -Kontrollcsoport: -a kísérlet saját hatásai elleni védelem -kísérleten kívüli hatások elleni védelem pl: kísérleti csoport: 1. kérdőív 🡪 film 🡪 2. kérdőív kontrollcsoport: 1. kérdőív 🡪 2. kérdőív -Ha az előítélet a 2 csoportban egyenlő mértékben csökken, akkor ez nem tulajdonítható a filmnek. -Ha az előítélet a kísérleti csoportban nagyobb mértékben csökken, akkor feltételezhető, hogy ez a filmnek köszönhető.
mintavételi hiba
Mintavételi hiba -ha egy populációból sok független mintát veszünk, akkor a mintákból kapott statisztikák a populációs paraméter körül fognak eloszlani meghatározott módon -képletet kapunk annak becslésére, Hogy ezek a statisztikák mennyire szorosan fognak tömörülni a mintastatisztika igazi értéke körül -lehetővé teszi a mintavételi hiba becslését -azaz azt, hogy milyen értékű hiba várható a mintavétel során -binomális populációs paraméterek -egyes minták elemszáma -standard hiba -kiszámolva -standard hiba: megmutatja, hogy milyen mértékben szóródnak a mintabecslésnek populációs paraméter körül -valószínűségelmélet alapján: mintából kapott becslések mekkora része fog a populációs paramétertől számított meghatározott sávban -azaz a mintának az előző példa alapján +- 55 között kell lennie 68% valószínűséggel -standard hiba függ -a mintamérettől -a vizsgált paramétertől
A mintavételi keret
Mintavételi keret:a vizsgált populáció összes eleménektételes felsorolása A legkevésbé összetett estekben a mintavételi keretet használjuk -pld: a választásokon nem kötelező a szavazás, ezért nincs mód arra, hogy azonosítsuk azokat az egyéneket, akik valóban fognak szavazni Azért keressük ezt a módszert, hogy a populáció minden egyes elemét azonosítsuk és bevonjuk bármelyik mintába -Lehetséges mintavételi keretek lehetnek -Választók névjegyzéke -Telefonkönyv nem minden keret tartalmazza a populáció elemeit -Pld: egy utcatérkép használható kutatási keretként, annak ellenére, hogy nem tüneti fel egyes házakat Reprezentatívnak kell lenni a populáció tekintetében -olyan szakértők kellenek, akik ezekben a részletkérdésben jártasak Azok az emberek, akik nincsenek a mintavételi keretben, a mintavételbe se lesznek benne A keret definiálása során figyelembe kell venni a gyakorlati, gazdasági, etnikai és műszaki szempontokat -Nehézségeink akadhatnak, ha populáció és a keret diszkrét Jellemző probléma például az előrejelzések során, a jövőre vonatkozó következtetést múltbeli adatokból vonják le mintavételi keret 4 alapvető problémája 1. Elveszett elemek: A populáció némely tagja nem kerül bele a keretbe 2. Idegen elemek: Olyan elemek kerülnek a keretbe, melyek nem tagjai a populációnak 3. Duplán szereplő adatok: A populáció tagja egynél többször kerül vizsgálat alá 4. Csoportosulások: A keret csoportosulásokat sorol fel az egyedek helyett Nyújthat kiegészítő „külső információt" is -ha ez az információ kapcsolódik a vizsgált csoport mutatóihoz, alkalmas lehet a vizsgálati minta javítására -Miután létrehoztuk a keretet, többféle módon áll rendelkezésre ahhoz, hogy növeljük hatékonysáságát és effektivitását -Itt kell eldönteni a kutatónak, hogy a mintának ténylegesen az egész populációnak kell-e lenni-e
Instrukciók a kérdőívhez
Olyan egyértelmű magyarázatok és utasítások a kérdőívben, amiket a teljes megértés érdekében helyezünk el ott, ahol szükséges 🡪 hasznos lehet alapvető instrukciókkal kezdeni a kérdőívet (pl. használjon x-et adott helyre, ha igaz; karikázza be a hamis az állítást stb.) Instrukciók által megadhatjuk a kívánt válasz hosszúságát is (lehet rövid vagy hosszú válasz) a nyitott kérdéseknél (pl. Fejtse ki a véleményét..) Zárt kérdéseknél meg kell adni, mennyi választ jelölhet meg (pl. Válasszon ki kettőt, ami igaz az alábbiakban felsoroltakból önre!) Ha a kérdőív több tartalmi fejezetre oszlik, érdemes a kérdőív elején rövid instrukciókat alkalmazni (pl. milyen célcsoporthoz szól; mi a kérdőív témája; hány percet fog igénybe venni; az anonimitást hogy kezelik)
Populációk és mintavételi keretek ALAPSOKASÁG (POPULÁCIÓ) A vizsgálati populáció elméletileg meghatározott összes eleme Az a csoport, amelyre a kutatás eredményeit vonatkoztatni fogjuk, akikre vonatkozóan a következtetéseinket le szeretnénk vonni (hipotézissel összefüggő!!!)
Rendelkeznek jellemzővel: amelyet megakarunk érteni ritka az elengedő idő és pénz: cél: a reprezentatív minta vagy alcsoport Néha nyilvánvaló mi határozza meg az adott populációt: Pld: gyártónak el kell döntenie, hogy a legyártott tétel jó minőségű-e Ebben az esetben a legyártott tétel a populáció Néha az időtől is kell mintát venniNéha az időtől is kell mintát venni Pld: szupermarketek dolgozóinak vizsgálata magában foglalja a sorbaállás idejét különböző napszakokban -Pld: szupermarketek dolgozóinak vizsgálata magában foglalja a sorbaállás idejét különböző napszakokban Más esetben kevésbé egyértelmű -Pld: Joseph Jagger rulettkerék forgása -Monte Carlóban egy kaszinóban, megfelelően forog-e a kerék -Meg kell figyelni a kerék átlagos forgását Megfigyelt populáció -szélesebb populáció származó minta -Pld: leszokás a dohányzásról A populáció, amelyből mintát vesszünk, nem biztos, hogy ugyanaz a populáció, amelyről információt akarunk szerezni Gyakran van nagymértékű, de nem teljes átfedés a két csoport között a kereteket illetően -Néha teljesen eltérnek egymástól -Pld: patkányok vagy a 2008-ban született gyerekekről -előbbi esetéében, hogy jobban megértsük az emberi egészséget, utóbbiban pedig, hogy -feljegyzéseket előrejelzéseket készíthessünk a később születendő gyermekekről vizsgálni kívánt populáció és a minta pontos meghatározása azért fontos sok kérdést felvet, amely talán elkerülné a figyelmünket
reprezentatív minta
Reprezentatív minta: A minta akkor lesz valamilyen szempontból reprezentatív, ha az alapsokaság valamely jellemzőjét a minta jól tükrözi. A kutatás szempontjából fontosnak tekinthető tulajdonságokkal rendelkező személyek/ csoportok/ produktumok... aránya a mintában és a populációban lényegében megegyezik.
rétegzett mintavétel
Rétegzett mintavétel A rétegzés az az eljárás, amikor a sokaság tagjait a mintavétel előtt viszonylag homogén csoportokra (rétegekre) osztjuk. Az eljárás csökkenti a mintavételi hiba mértékét, tehát javítja a minta reprezentativitását. nem alternatíva, hanem alkalmazás egyféle módosítása -nagyobb fokú reprezentativitás, mintavételi hiba csökkentése a cél -vagy a minta méretét növelem -vagy a heterogenitást csökkentem (homogenizálom) -a teljes populáció helyett homogénebb almintákat használunk, ezek arányát pedig előre ismerjük -a csoportok között különbséget maximalizáljuk kvázi kvóta a reprezentáció vagy a téma szempontjából fontos a változókat kell rétegképző változónak bevonni -iskolai végzettség -földrajzi hely- összefügg sok más változóval is
A kettős vak kísérlet:
Sem a kísérlet alanya, sem a kísérletező nem tudja, hogy melyik a kísérleti, és melyik a kontrollcsoport. Ez csökkenti a kísérletezői torzítás veszélyét. -pl: Az orvos aki új gyógyszerrel kísérletezik hajlamosabb a kísérleti csoportnál észrevenni a javulásokat (pl: kedélyállapot javulása). 🡪 a kísérletet vezető orvos se tudja, hogy ki tartozik a kísérleti és ki a kontrollcsoportba Ha pontosak és egyértelműek a függő változók operacionális meghatározásai, az szintén csökkenti a kísérletezői torzítás veszélyét. -pl: csoportkísérlet: versengő vagy együttműködő a kísérletben résztvevő személy beszéde 🡪 szubjektív ki beszél kihez 🡪 egyértelmű
A kérdőív (fogalma, fajtái, jellemzők) A kérdőíves felmérés igen régi kutatási technika, már a Biblia Ószövetségében is találunk rá példát. (Mózes történeténél) Mi a kérdőív?:
Strukturált, standardizált kérdéssor A leggyakrabban alkalmazott kutatási módszer Leíró, felderítő és magyarázó célra is alkalmas -olyan kutatásokban használják leginkább, amelyekben az egyes ember az elemzési egység -válaszadók → az adatközlők az egyes emberek -a legjobb módszer ez, ha túlságosan nagy az alapsokaság a megfigyeléshez és eredeti adatokat akarnak gyűjteni → a kérdőíves vizsgálatok nagyszerűen megfelelnek nagyobb alapsokaság attitűdjeinek vagy orientációinak mérésére Általában önkéntes a részvétel
szisztematikus mintavétel
Szisztematikus mintavétel -a teljes felsorolás minden k-adik elemét -10000. név- 1000 elemű minta- minden tizedik kiválasztása -véletlen kiválasztás- véletlen kezdőpontú kiválasztás -mintavétel intervallum: a beleválogatott elemek közötti szabályos távolság -kiválasztási arány: a mintába kerülő elemek aránya a listán az elemek bizonyos elrendezésben szerepelnek -át kell dolgozni a használatát -periodikus elrendezés -ajánlatos megismerni a lista természetét és rendezettségét
Súlyozás
Súlyozás Célja, hogy az egyes adatbázisokat úgy módosítja, hogy a hatására a kapott eredmények az alapsokaság ismert vagy feltételezett arányaihoz igazodjanak Minden egyes válaszadóhoz egy konkrét 1 körüli értéket rendelünk -Ez az érték a súlyváltozó 3 súlyozási módszer 1. Első hullám keresztmetszeti súly (S1SULY) -Megegyező dimenziók által képzett súlycellák felhasználásával állítjuk elő -alacsonyszerű szóródású értékek -súlycellák száma magas 2. Negyedik, kiegészítő mintával bővített hullám keresztmetszeti súlya (S4SULY) -Megegyező dimenziók által képzett súlycellák felhasználásával állítjuk elő -súlyok nagyobb szóródása -nem véletlenszerű lemorzsolódás 3.Longitudinális súlyok (S2LONGI, S3LONGI, S4LONGI) -teljesen más logikát követ -Egyfelől problémát jelent
Telefonos kutatások és határterületeik
Telefonos kutatások és határterületeik: direkt marketing elburjánzása visszaélések
Többlépcsős csoportos mintavétel
Többlépcsős csoportos mintavétel nem lehet listát készíteni az alapsokaságból- gyakori helyzet bonyolultabb mintavételi terv, legalább két lépés -elemek csoportjaiból veszünk mintát az első lépésben -majd az egyes csoportokon belül mintát veszünk az elemekből cluster sampling- csoportos mintavétel -a populáció sok esetben már eleve kisebb részcsoportokra oszlik -ezekről már könnyű listát készíteni 1- első lépés: utcák kiválasztása, egyházközösségek kiválasztása, sportcsapatok kiválasztása 2- második lépés: listát készítünk, használunk tömbök, lakások, személyek ---leegyszerűsítve: egymás után többször alkalmazzuk a listakészítést és kiválasztását
alapelv: a populáció minden tagjának ismert/kiszámítható és nem nulla valószínűsége van a mintába kerülésre feltétele: legyen egy listánk az elemekről, ebből kiválaszthatjuk az elemeket
előnye: -ha csak a mintavételi hibával számolunk -a mintából adható becslések torzítatlanok -kiszámítható a minta elemszáma -mintából becsült szórás alapján a becsléseink várható hibanagysága hátránya: -alapesetben egyetlen változó eloszlása sem egyezik -meg pontosan a populációs eloszlással várható hibanagyság függ: -a minta elemszámától ez minden változóra azonos -a változó típusától változócsoportonként -adott változó eloszlásától példák a várható hibanagysága összefüggéseire: -nagyobb elemszám kisebb várható hibanagyságot eredményez -alacsony mérési szint esetén szélsőségesebb eloszlás kisebb hibanagyságot eredményez -magas mérési szint esetén kisebb szórás alacsonyabb várható hibát eredményez várható hiba nagysága csak változóként azok eloszlásnak ismeretében állapítható meg
reprezentativitás
reprezentativitás -nincs precíz meghatározás -egy minta akkor reprezentálja az alapsokaságot, amelyből vették, ha a minta összesített jellemzői jól közelítik az alapsokaságot ugyanezen összetett jellemzőit -nem minden tekintetében reprezentatív -kiemelt szempontok szerint ha egy populáció minden egyedének egyforma az esélye a mintába kerülésre, akkor ez a minta reprezentatív a populációra nézve -Eqal Pobability of Selection Method -Egyenlő Kiválasztási Valószínűségű Módszerek egy minta sosem reprezentálja teljes egészében azt az alapsokaságot, amiből vették -a valószínűségű minták más mintáknál jobban reprezentálják az alapsokaságot, nagyobb eséllyel reprezentálja -valószínűségelmélet segítségével meg tudjuk becsülni, hogy a minta mennyire hűen tükrözi az alapsokaságot -megbecsülhető a siker vagy kudarc
Kérdezéstechnika (érthetőség, duplacsövű, kompetencia, hajlandóság, relevancia, rövidség, tagadás, sugalmazás)
világos és egyértelmű fogalmazás kutatói involváltság - belebonyolódnak a kérdésekbe a kutatóknak egyértelmű attitűdök a kérdezett tudja, mire kell válaszolnia instrukciók fontossága - fogalmak tisztázása - mit jelent a múlt hét? duplacsövű kérdések - személyes kutatói azonosulás, „és" szócska árulkodó lehet kérdezett kompetenciája - atomkutatás hajlandó legyen válaszolni ---NT/NV válaszok ---általánosabb probléma ---amit kérdezünk, arra (általában) van válasz releváns, érdekes kérdések ---online kérdezéstechnika ---felhasználóbarát kérdőívek ---kitalált személyek - pirézek - NT/NV rövid kérdések — a legjobbak tagadó kérdés ---könnyű figyelmen kívül hagyni ---nehéz megérteni sugalmazókérdések -általában kerülendők -nehéz sok esetben észrevenni - társadalmi helyzethez -kötött is lehet az értelmezés -van, amikor provokáció -társadalmi elvárásoknak való megfelelés -értékterhelt szinonimák -nincsenek jó vagy rossz kérdések -,,attól függ"