MAKRO 25.- 31. Fejezet- fogalmak

Vásárlóerő-paritás(PPP)

Egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.

Aukciós piac

Egy magas fokon szervezett kompetitív piac, ahol az ár lebeg, és felfelé vagy lefelé való elmozdulással állandóan kiegyenlíti a kínálatot és keresletet.

Komparatív előnyök

Egy országnak azon árucikkek termelésére és exportjára érdemes szakosodnia, amelyeket relatíve alacsonyabb költségen tud előállítani és azokat kell importálnia, amelyeket viszonylag magas költséggel termelhetne meg.

Csökkenő hozadék elve

Egy-egy inputtényező újabb és újabb egységeivel egyre kisebb pótlólagos kibocsátás nyerhető egy bizonyos szint után.

Bruttó adósság

Egyenlő a nettó adósság és a kormányzati szervek, elsősorban a társadalombiztosítási vagyonkezelő alap tulajdonában levő kötvényállomány összegével.

Primer javak

Elsődleges javak, pl. kenyér.

Aggregált termelési függvény(ATP)

Ennek a formájában adják meg a növekedési tényezők összefüggését.

Egyensúlyi árfolyam

Ezen az árfolyamon a megvenni szándékozott pénz mennyisége épp egyenlő az eladásra felkínált pénz mennyiségével.

Globalizáció

Gazdasági integráció.

Költségvetési hiány(deficit)

Ha a kiadások felülmúlják a bevételeket.

Költségvetési egyensúly

Ha a kiadások és bevételek megegyeznek egy adott időszakban.

Külső adósság

Ha a külföldiek birtokában van a belföldi szereplők adósságleveleinek egy része.

Tőkeintenzitás növekedése

Ha a tőkeállomány gyorsabban nő, mint a munkáslétszám. A tőkeintenzitás növekedése változatlan technológia mellett emeli az egy munkásra jutó kibocsátást, a munka határtermékét és a reálbéreket, csökkenti viszont a tőke hozadékát és ennek következtében a hozamrátáját is.

Állandósult(stacionárius) infláció

Ha az AS és AD görbék folyamatosan, azonos ütemben mozognak elfelé.

Keresleti infláció

Ha az aggregált kereslet gyorsabban nő a gazdaság termelőképességénél, s ezzel felfelé húzza az árakat, hogy kiegyenlíthessék az aggregált kínálatot és keresletet.

Egyensúlyi munkanélküliség(súrlódásos /frikciós munkanélküliség)

Ha az emberek önkéntesen válnak munkanélkülivé, mert éppen állást változtatnak, belépnek a munkaerő-állományba, vagy kilépnek onnan.

Leértékelődés

Ha egy pénznem ára egy másik valuta mennyiségével mérve.

Exponenciális vagy mértani növekedés

Ha egy változó állandó arányban nő időszakról időszakra.

Újklasszikus makroökonómia

Hangsúlyozza a rugalmas árak és bérek szerepét, beépít egy új elemet, a racionális várakozásokat, hogy magyarázatot tudjon adni bizonyos megfigyelésekre, például a Philips-görbére.

70-es szabály

Hasznos közelítő eljárás például a kamatos kamat kiszámításához. Eszerint egy évi r százalékkal növekedő változó körülbelül 70/r év alatt kétszereződik meg.

Klasszikus elméletek a makroökonómiában

Hatékonynak tartják a gazdaság önszabályozó erőit. Eszerint általában létrejön a teljes foglalkoztatás, az aggregált keresletet élénkítő gazdaságpolitika pedig nem képes befolyásolni a kibocsátást.

Importhelyettesítési stratégia

Hazai termeléssel helyettesítik az import minél nagyobb részét.

Inflációs célkövetés

Hivatalos céltartományt jelölnek meg az inflációs rátára, és egyértelműen leszögezi, hogy az alacsony és stabil infláció a monetáris politika törekvéseinek sarkpontja.

Munkaerő-állomány

Ide tartoznak mindazok, akik foglalkoztatottak vagy munkanélküliek.

Reálérték

A reál nettó export és a reál GDP aránya.

Megbízó-ügynök probléma

A szervezeti hierarchia csúcsán levő személynek(megbízó) kellett megfelelő ösztönzőkről gondoskodnia a hierarchia alsóbb fokain álló döntéshozók(ügynökök) számára, hogy a megbízó akarata szerint cselekedjen. Az utasításos gazdaságokban képtelenek voltak megtalálni az ügynökök motiválásának hatékony módszerét.

Technológiai változás

A termelési folyamatban végrehajtott változásokat, illetve új termékek vagy szolgáltatások bevezetését jelenti.

Nettó export

A termékek és szolgáltatások importja és exportja közötti különbség.

Ciklikus költségvetés

A tényleges és a strukturális költségvetés különbsége.

Súrlódásos munkanélküliség

A tökéletlen munkapiaci információk miatt kialakuló ideiglenes munkanélküliség.

Külső orientáció stratégiája

A versenyképesség növelésének és a külföldi piacok fejlesztésének stratégiája az import megfizetése a behozatal alacsony szinten tartása céljából.

Túlcsordulási hatás

A vállalatok által nem realizálható pozitív külső gazdasági hatások keletkezése.

Racionális várakozások hipotézise

A várakozások, az emberek előrejelzései torzításmentesek, és beépítik az összes rendelkezésre álló információt az előrejelzés kialakítása során.

Nettó külföldi befektetés

Adott ország külfölddel szembeni nettó megtakarítását jelenti, és nagyjából megegyezik a nettó export értékével.

Optimális valutaövezet

Ahol a munkaerő mobilitása magas az egyes régiók között, vagy hasonló jellegűek és egyidejűek az egyes régiókat érő aggregált kínálati és keresleti sokkok.

Tőkemérleg

Ahová a tőketranszfereket kell elkönyvelni.

Munkanélküliek

Akik nem rendelkeznek munkahellyel, de az előző 4 hétben aktívan kerestek munkát, és jelenleg készen állnak a munkába állásra.

Túlértékelt valuta

Amelynek árfolyama meghaladja a hosszú távú vagy fenntartható szintjét.

Várt inflációs ráta

Amikor az inflációt tartósnak vélik a gazdasági szereplők, akkor a várt ütemét beépítik a szerződésekbe és a jövőről kialakított képbe, így állandó ütemű inflációs folyamat alakul ki.

Csúszó árfolyam

Amikor folyamatos mozgatják felfelé vagy lefelé a rögzített árfolyamokat.

Belső államadósság

Amivel az állam a saját gazdasági szereplőinek tartozik.

Versenyképesség

Arra utal, hogy mennyire állják a versenyt az ország termékei a piacon.

Klasszikus makroökonómia

Az AD változásai csak az árakat befolyásolják, de nem érintik a reálkibocsátást.

Kerülő utas termelés

???

Lebegtetés

???

Maginflációs ráta

???

Alacsony megtakarítási ráta

A csekély személyes megtakarítások és a nagy költségvetési deficit együttes eredménye.

Áldozati ráta

A dezinflációhoz kapcsolódó veszteség.

Munkaerő-állományon kívüliek

A felnőtt lakosság azon része, amely nem dolgozik és nem is keresi a munkát. Pl. nyugdíjasok.

Klasszikus elméletek

A gazdaság önszabályozó erőit emelik ki. Az árak és bérek rugalmasak, a gazdaság stabil, ezért automatikusan és gyorsan közeledik a teljes foglalkoztatás egyensúlyi állapota felé.

Termelési lehetőségek határa(TLH)

A gazdaságban maximálisan megtermelhető jószágkombinációk összességét mutató függvény.

Feltörekvő piacok

A gyorsan növekvő alacsony és közepes jövedelmű országok, amelyek ígéretes területek a külföldi befektetések számára.

Társadalmi általános tőke(infrastruktúra)

A kereskedelem és ipar feltételeit megteremtő létesítmények.

Tényleges költségvetés

A kiadások, bevételek és a hiány valós értékét jelenti egy adott időszakban.

Mérethozadék

A kibocsátás növekedési üteme az összes termelési tényező egyidejű, azonos arányú növelése esetén.Ha megkétszerezzük az összes tényező ráfordítását és a kibocsátás több, mint a kétszeresére nő, akkor NÖVEKVŐ MÉRETHOZADÉKRÓL beszélhetünk.

Termelékenység

A kibocsátás és a ráfordítások súlyozott átlagának aránya. A termelékenység emelkedik, ha a korábbinál magasabb kibocsátás érhető el ugyanakkora ráfordítással. A technológiai fejlődés, a dolgozók szakképzettségének, begyakorlottságának javulása vagy a tőkeintenzitás növekedése emeli a termelékenységet.

Keynesi makroökonómia

A konjunktúraciklusok magyarázata. Vízszintes vagy pozitív meredekségű aggregált kínálati görbére támaszkodik, emellett aggregált kereslet változásai befolyásolhatják a kibocsátást és a foglalkoztatást.

Üzleti ciklusok reálelmélete

A konjunktúraciklusokat alapvetően technológiai sokkok eredményezik, anélkül, hogy szerepet kapnának bennük monetáris vagy más kereslet oldali tényezők.

Jövedelem-újraelosztás

A kormányzat adóztatása hatalmának kíméletlen alkalmazásával csökkenteni kell az öröklött vagyonokat és a legmagasabb jövedelmeket.

Rögzített árfolyamrendszer

A kormányzat határozza meg a pontos átváltási arányt.

Költségvetés

A kormányzat tervezett kiadásait és az adókból várhatóan befolyó bevételeit összesíti adott évre.

Nem gyorsuló infláció melletti munkanélküliségi ráta(NAIRU)

Az a munkanélküliségi arány, amelyik mellett konstans maradhat az inflációs ráta. Elérésével egyensúlyba kerülnek a bér-, illetve árinflációt gyorsító és fékező erők, így nem lép fel tendencia az infláció megváltozására.

Költségvetési-monetáris koktél

A költségvetés és monetáris politika kombinációja a makrogazdasági folyamatok befolyásolására. A szigorú monetáris és a laza költségvetési politika együttese rendszerint serkenti a fogyasztást, és visszafogja a beruházásokat, míg a laza monetáris politika és a feszes költségvetési pol. ép az ellenkező hatással jár.

Valutapiaci interakció

A központi bank a külföldi valuták adásvételével befolyásolja az árfolyamokat.

Tervezés

A láthatatlan kéz allokációs hatékonyságának megkérdőjelezése, gazdasági tervezéssel kell összehangolni a különböző szektorok tevékenységét.

Laffer-görbe doktrína

A magas adókulcsok összezsugorítják az adóalapot, mert visszafogják a gazdasági tevékenységet.

Potenciális kibocsátás

A maximálisan fenntartható kibocsátás, amelyet a gazdaság meg tud termelni, erősödő inflációs nyomás előidézése nélkül.

Teljes elszivárgás

A megtakarított és az importra költött pénz összege egy pótlólagos egység jövedelemből.

Neomalthusiánus elemzés

A mezőgazdaságban jelentkező csökkenő hozadék behatárolja az élelmiszer-termelést, napjaink növekedési pesszimistái pedig azt állítják, hogy környezetünk véges terhelhetősége korlátozza majd a növekedést.

Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek száma osztva a teljes munkaerő-állománnyal.

Okun törvénye

A munkanélküliségi ráta kb. 1 százalékponttal növekszik, ha a GDP 2 százalékkal visszaesik a potenciális GDP-hez képest.

Kamatos kamat

A múltbeli kamatok is tovább kamatoznak. A pénz mértani ütemben növekszik.

Kényszerű munkanélküliség

A nem egyensúlyi munkanélküliség.

Reálbér

A nominálbér és a fogyasztói árak hányadosát mutatja.

Gazdasági növekedés

A potenciális kibocsátás hosszú távú emelkedése. Az egy főre jutó kibocsátás növekedése a kormányzatok fontos célkitűzése, mert együtt jár az átlagos reáljövedelem gyarapodásával és a magasabb életszínvonallal.

Fiskális politika ricardói szemlélete

Az adókulcsok változásai nem hatnak a fogyasztási kiadásokra, mert a háztartások előre látják, hogy mondjuk egy mai adócsökkentés holnapi adóemeléssel jár együtt, amely majd finanszírozza a megnövekedett államadósság törlesztését és kamatait.

Konjunkturális munkanélküliség

Az aggregált kereslet alacsony szintje okozza, a ragadós bérek és árak körülményei közt.

Szegénység ördögi köre

Az alacsony jövedelemből kevesebbet lehet megtakarítani, a csekély megtakarítás visszatartja a tőkeállomány bővülését, megfelelő mértékű tőkefelhalmozás hiányában nincs mód a termelékenység növelésére, az alacsony termelékenység pedig alacsony jövedelmekhez vezet.

Viszonylagos elmaradottság

Az alacsony jövedelmű országok átvették a vezetők termelékenyebb technológiáit, így gyorsabban növekednek, mint a magas jövedelműek.

Valutaárfolyam

Az egyik valuta ára egy másikban kifejezve.

Kínálati infláció

Az emelkedő költségekből fakadó infláció a magas munkanélküliség és az alacsony kapacitáshasználás időszakában. Ez a stagfláció gazdaságpolitikai dilemmájához vezethet, amikor a kibocsátás csökken az infláció gyorsulásával egy időben.

Reál óradíjazás

A pénzbérek és béren kívüli juttatások inflációval korrigált összege.

Dezinfláció

Az inflációs ráta csökkentésére irányuló gazdaságpolitika.

Nemzetközi fizetési mérleg

Az országnak a világ többi részével lebonyolított tranzakcióit regisztrálja egy időszakra nézve. Termékek, szolgáltatások vásárlását és eladását, a nemzetközi transzfereket, a kormányzati tranzakciókat és a tőkemozgásokat tartalmazza.

Felértékelődés

Az árak egy másik valutában kifejezett emelkedése.

Kúszó infláció

Az árak lassan és előre látható módon emelkednek.

Rövid távú aggregált kínálati görbe

Az árak és bérek rugalmatlanok. A magasabb árak együtt járnak a termékek és szolgáltatások nagyobb kibocsátásával. Ezt mutatja a pozitív meredekségű AS görbe.

Hosszú távú aggregált kínálati görbe

Az árak és bérek tökéletesen rugalmasak. A kibocsátást a potenciális kibocsátás határozza meg, és az független az árszínvonaltól. Függőleges egyenesként ábrázoljuk.

Rugalmas/lebegő árfolyam

Az árfolyamok a piaci kínálat és kereslet alakulását követik.

Bretton Woods-i rendszer

Az árfolyamok rögzítettek, de kiigazíthatóak.

Egységes ár elve

Az összehasonlítható minőségű javak ugyanannyiba kerülnek.

Költségvetési többlet

Az összes adó és egyéb bevétel meghaladja a kormányzati kiadásokat adott évben.

Strukturális munkanélküliség

Az üres állások regionális vagy szakmai szerkezete nem illeszkedik a munkát kereső dolgozók adottságaihoz.

Nemzetközi transzferek

Azok a kifizetések, melyekkel szemben nem áll termékek vagy szolgáltatások áramlása.

Nemzetközi pénzügyi rendszer

Azokra az intézményekre utal, amelyek keretében végrehajtják a nemzetközi tranzakciókkal kapcsolatos fizetési műveleteket.

Strukturális költségvetés

Azt mutatja, mekkora lenne a kormányzati bevétel, kiadás és a hiány, ha a gazdaság elérné a potenciális kibocsátást.

Automatikus kiigazodási mechanizmus

David Hume filozófus nevéhez fűződő elmélet, mely szerint az arany kiáramlása beindít egy mechanizmust, amely fenntartja a nemzetközi fizetések egyensúlyát.

Kereskedelmi deficit

Kereskedelmi hiány. Államadósságtól úgy határoljuk el, mint ahogy a fürdőkádban lévő vizet a csapból belefolyó víztől.

Valuta konvertibilitás

Könnyen és olcsón lehet megszerezni a hazai valutában denominált eszközöket, illetve megválni tőlük.

Tőkejövedelem

Külföldi befektetések jövedelmei.

Say-törvény

Lehetetlen a túltermelés a dolgok természeténél fogva. + "A kínálat megteremti a maga keresletét." Nem létezik az aggregált túlkereslet és túlkínálat.

Reziduális érték

Maradványérték.

Philips-görbe

Megmutatja a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti összefüggést. Alapgondolata szerint a magas kibocsátás és alacsony munkanélküliség idején rendszerint gyorsabban emelkednek a bérek és az árak.

Import határhajlandóság(MPm)

Megmutatja, hogy hány pénzegységgel nő az import értéke a GDP egységnyi növekedésével.

Aggregált kínálati görbe(AS görbe)

Megmutatja, mekkora a megtermelni szándékozott teljes nemzeti kibocsátás a különféle árszintek mellett, egyéb tényezők változatlansága esetén.

Ösztönzők torzulása

Minden adó kiküszöbölhetetlen velejárója.

Nettó kötelezvényexportőr

Nettó kölcsönfelvevő.

Nyitott gazdaság

Olyan gazdaság, amely bekapcsolódik a termékek és a tőke nemzetközi áramlásába.

"Nem versengő" javak

Olyan közjavak, amelyeket egyszerre nagyon sokan használhatnak anélkül, hogy ezzel csökkenne a mennyiségük.

Valutapiac

Olyan piac, ahol a különböző pénznemek adásvétele folyik.

Immateriális tőke

Pl. oktatás.

Gazdaságpolitika hatástalanságának tétele

Racionális várakozások, valamint rugalmas árak és bérek esetén az anticipált kormányzati intézkedések nem képesek befolyásolni a reálkibocsátást vagy a munkanélküliséget.

Hiperinfláció

Rendkívül gyors ütemű infláció.

Gazdasági növekedés neoklasszikus modellje

Robert Solow az ipari országok növekedésének hosszú távú tendenciáit feltáró elmélete, modellje. E modell az egy főre jutó tőkeállomány emelésének és a technológiai haladásnak a jelentőségét hangsúlyozza a potenciális reál GDP növekedésének magyarázatában.

Aranystandard

Rögzített árfolyamrendszer. A rendszerben minden ország megadta azt a mennyiséget, amelyre hajlandó volt beváltani a forgalomban levő készpénzét.

Szellemi tulajdonjog

Szabadalmak és szerzői jogok.

Teljes tényezőtermelékenység

Termelékenységi mutatószám, az összes input egységére jutó összkibocsátást méri. Számlálóban az összkibocsátás, a nevezőben a tőke, munka és a természeti erőforrások súlyozott átlaga.

Foglalkoztatottak

Valamilyen fizetett tevékenységet végeznek, van munkahelyük, de pillanatnyilag épp nem dolgoznak betegség, sztrájk vagy szabadság miatt.

Vágtató infláció

Évente 2 v. 3 számjegyű infláció.

Kínálati közgazdaságtan

Ösztönzőkre helyezi a hangsúlyt, és adócsökkentéseket javasolt a gazdasági növekedés élénkítésére.

Hatékony bérek elmélete

Ötvözi a klasszikus és keynesi közgazdaságtan elemeit. Azzal magyarázza a reálbérek merevségét és a kényszerű munkanélküliség létét, hogy a vállalatok igyekeznek a béreket a piactisztító szint fölött tartani a termelékenység fokozása érdekében. A magasabb bérek azért növelik a termelékenységet, mert a munkavállalók egészségesebbek lesznek, javul a munkaerkölcsük stb.

Reálárfolyam indexe

Úgy kapjuk meg, hogy a nominális árfolyamok változását kiigazítjuk az érintett országok árszínvonalának mozgásával.