Makroökonómia

monetáris transzmissziós mechanizmus:

1.) a központi bank megemeli a megcélzott kamatlábat 2.) a központi bank végrehajtja a nyíltpiaci műveleteket (értékpapír eladása = kamatlábak emelése, értékpapírok vásárlása = kamatlábak csökkenése) 3.) az aktívapiacok reagálnak a monetáris politika fordulatára 4.) a beruházások és más kiadások reagálnak a kamatlábak változására (szűkebb hitelkínálat, aktívák áresése, erősebb hazai valuta, csökken a beruházás/fogyasztás/nettó export -> az aggregált kereslet kamatérzékeny összetevőinek csökkenése) 5.) a monetáris politika végül befolyásolja a kibocsátást és az árinflációt (AD csökkenése visszafogja a kibocsátást és az árak emelését, enyhül az inflációs nyomás)

a központi bank funkciói:

1.) a monetáris politika megvalósítása a rövid lejáratú kamatlábak szabályozásával 2.) a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és a rendszerkockázat mérséklése végső hitelezőként 3.) banki intézmények felügyelete és szabályozása 4.) pénzügyi szolgáltatások nyújtása a bankoknak és a kormányzatnak

a makrogazdasági politika célkitűzései:

1.) a nemzeti kibocsátás magas és növekvő szintje 2.) magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel 3.) stabil vagy enyhén emelkedő árszínvonal

a pénz története

1.) bartercsere 2.) árupénz 3.) papírpénz 4.) bankszámlapénz

a recessziók szokásos jellemzői:

1.) beruházások visszaesése 2.) a foglalkoztatást szűkítik 3.) csökken a kibocsátás -> lelassul az infláció 4.) üzleti profit zuhanása 5.) részvényárfolyamok lejtmenete 6.) a központi bank csökkenti a rövid távú kamatlábakat, hogy ösztönözze a beruházásokat

a beruházást meghatározó tényezők:

1.) bevételek (az új beruházás segítségével létrehozott kibocsátás szintjétől függ) 2.) költségek (a beruházási jószág ára, a beruházásra felvett hitel kamata, a vállalati jövedelmek után fizetett adók) 3.) várakozások (a gazdaság jövőbeli állapotára vonatkozóan; üzleti bizalomtól, előrejelzésektől, megérzésektől is függ)

a pénz funkciói:

1.) csereeszköz 2.) elszámolási eszköz 3.) értékőrző szerep

a gazdasági növekedés négy hajtóereje:

1.) emberi erőforrások 2.) természeti erőforrások 3.) tőke 4.) technológiai fejlődés és innováció

a pénzügyi rendszer funkciói:

1.) erőforrásokat csoportosít át 2.) kezeli a kockázatokat 3.) összegyűjti és felosztja az alapokat 4.) klíringház funkció

az aggregált kereslet (AD) 4 összetevője:

1.) fogyasztás (C) 2.) beruházás (I) 3.) kormányzati vásárlások (G) 4.) nettó export (X)

a makrogazdasági politika eszközei:

1.) monetáris politika 2.) költségvetési / fiskális politika

az aggregált kereslet eltolódásai:

1.) monetáris politika 2.) költségvetési politika 3.) külföldi kibocsátás 4.) aktívák értéke 5.) technológiai fejlődés 6.) egyebek

a központi bank műveletei:

1.) nyíltpiaci műveletek 2.) jegybanki hitelezés 3.) kötelező tartalékráta politika

a fogyasztást meghatározó tényezők

1.) rendelkezésre álló jövedelem 2.) permanens jövedelem és a fogyasztás életciklus modellje 3.) vagyonhatás és egyéb tényezők

a termelékenység feléledésének tényezői:

1.) termelékenységi robbanás a számítógépiparban 2.) tőkeintenzitás fokozódása 3.) mérésből kimaradó kibocsátás

a személyes megtakarítási ráta csökkenésének okai:

1.) társadalombiztosítás 2.) pénzügyi piacok (könnyebb hitelfelvétel) 3.) papirosvagyon gyors növekedése

a központi bankok céljai:

1.) összetett célok 2.) inflációs célkövetés 3.) árfolyam-célkövetés

GDP-deflátor

GDP-árindex, a GDP összetevőinek egy bázisévhez viszonyított átlagos árát mutató árindex

multiplikátor-modell

Keynes által alkotott makroökonómiai elmélet, amely az autonóm kiadási tényezők (beruházások, kormányzati kiadások, nettó export) változásaira vezeti vissza a kibocsátás és a foglalkoztatás ingadozásait; világossá teszi, hogy a beruházás növekedése önmagánál nagyobb mértékben, azaz megtöbbszörözve emeli a GDP értékét

potenciális GDP

a GDP legnagyobb fenntartható értéke adott technikai színvonalon és munkáslétszámmal, amely még nem váltja ki az infláció felgyorsulását; nem szükségképp az elérhető legnagyobb kibocsátás

kiadási multiplikátor

a GDP növekedését adja meg a kiadások egy pénzegységnyi emelkedésének eredményeképp

nettó hazai termék (NDP)

a GDP értéke mínusz a tőkejavak értékcsökkenése (a nettó beruházással kell számolni)

banki tartalék

a banki eszközöknek a központi bank által szabályozott speciális csoportja; a bankoknak tartalékot kell képezniük az ügyfelek betétállományának bizonyos százalékában készpénzként vagy a központi bankban elhelyezett betét formájában

kockázat

a befektetés hozamának változékonyságát jelenti a pénzügyi közgazdaságtanban; rendszerint a hozamok szórásával mérik

beruházási kereslet (függvénye)

a beruházások tervezett szintje és a tőke költsége (reálkamatláb) közötti összefüggést fejezi ki

fogyasztói árindex (CPI)

a fogyasztási cikkek rögzített kosarának árát mutatja egy másik időszakhoz viszonyítva; egy-egy cikk árváltozását aszerint súlyozza, mekkora volt az adott cikk részaránya az összkiadásokban egy bázisévben

Engel-törvények

a fogyasztási kiadások átlagban meglehetősen szabályosan változnak a jövedelem függvényében - az élelmiszerre fordított összeg aránya csökken a jövedelem növekedésével - a megtakarítás negatív előjelű alacsony jövedelem esetén

makroökonómia

a gazdaság egészének működésével, a kibocsátással, jövedelemmel, árszínvonallal, külkereskedelemmel, munkanélküliséggel és más aggregált gazdasági változókkal foglalkozó elemzés; segítségével jobban érthető, hogyan küzdhetők le a periodikus gazdasági válságok, és miként élénkíthető a hosszú távú gazdasági növekedés

belső (endogén) elméletek

a gazdasági rendszeren belül keresik a ciklus mechanizmusait (minden fellendülésben benne rejlik a visszaesés és hanyatlás)

bruttó hazai termék (GDP)

a gazdasági összkibocsátás legátfogóbb mércéje, valamennyi végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás piaci értékének összege, amelyet egy országban egy év alatt előállítanak

külső (exogén) elméletek

a gazdaságon kívüli tényezők ingadozásában keresik az üzleti ciklusok okait (pl. háborúk, új kormány, olajárak ingadozása, új aranylelőhelyek felfedezése, tudományos áttörések, technikai innovációk)

nominális kamatláb

a hitelek, betétek után pénzben kifizetett hozam; megmutatja, hogyan aránylik az éves pénzhozam a befektetett összeghez

a gazdag hitelfelvevők paradoxona

a hitelezés a kölcsönfelvétel nem áll kapcsolatban a gazdasági fejlettséggel, hanem elsődlegesen a megtakarítás és a beruházás alakulása által meghatározott

pénzügyi derivatívák (származékos eszközök)

a hitelpiaci instrumentumok között szerepelnek; értékük más aktívák értékén nyugszik v. abból származtatható; pl. részvényopció

megtakarítási függvény

a háztartások vagy a nemzetgazdaság által megtakarítani szándékozott összeget mutatja a jövedelem különböző értékeinél

reálkamatláb

a javak mennyiségében és nem pénzben mért kamatláb; nagysága megközelítőleg megfelel a pénzbeli (v. nominális) kamatláb és az inflációs ráta különbségének

permanens jövedelem

a jövedelem trend szerinti nagysága, vagyis a véletlenszerű nyereségek és veszteségek okozta ideiglenes vagy átmeneti hatások kiszűrésével kapott jövedelem - ha a jövedelemváltozás tartósnak tűnik: elfogyasztják a jövedelem legnagyobb részét - ha a jövedelemváltozás átmeneti jellegű: a többletjövedelem számottevő hányadát megtakarítják

akcelerátoelv

a kibocsátás gyors növekedése ösztönzi a beruházást, a kiadási multiplikátor pedig felerősíti ennek hatását

termelékenység

a kibocsátás és valamely ráfordítás aránya; a termelékenység emelkedik, ha a korábbinál magasabb kibocsátás érhető el ugyanakkora ráfordítással

gazdaságpolitikai eszköz

a kormányzat ellenőrzése alatt álló gazdasági változó, amely hatást gyakorolhat egy vagy több gazdaságpolitikai célkitűzés elérésére

költségvetési/fiskális politika

a kormányzat előirányzata 1.) a termékek szolgáltatások vásárlására (kormányzati kiadások) 2.) transzferek juttatására 3.) adók összegére, nemeire vonatkozóan

hitelpiaci eszközök

a kormányzati szervek vagy vagy magánszereplők dollárban denominált kötelezettségei

kamatláb

a kölcsönzött pénz használatáért fizetett ár, általában egy évre számítva, a kölcsön összegének százalékában kifejezve

kötelező tartalékráta

a központi bank előírja, hogy a bankoknak a folyószámlabetéteik megadott hányadának megfelelő tartalékot kell képezniük, ezt a hányadot kötelező tartalékrátának nevezik; formái: 1.) pénztári készpénz 2.) központi banknál elhelyezett banki beetét

valutapiaci intervenció

a központi bank hazai valutát ad el vagy vásárol fel a valutapiacon, hogy befolyásolja árfolyamát

monetáris politika

a központi bank intézkedései a pénzmennyiség, a kamatlábak, a hitelfeltételek szabályozására 1.) nyíltpiaci műveletek 2.) tartalékolási előírások 3.) jegybanki kamatláb meghatározása

jegybanki hitelezés

a központi bank meghatározza a jegybanki kamatlábat és a hitelfedezeti követelményeket, amelyek mellett hitelt nyújt a kereskedelmi bankok, más betéti intézetek, és újabban az elsődleges kereskedők számára

nyíltpiaci műveletek

a központi bank államkötvényekkel folytatott adásvételi műveletei; ezúton befolyásolja a banki tartalékok, a pénzkínálat és a kamatlábak nagyságát

jegybanki kamatláb

a központi bank által felszámított kamatláb a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekre

pénzmennyiség állandó ütemű növelésének szabálya

a központi banknak rögzítenie kell a pénzkínálat növekedési ütemét, és szigorúan ragaszkodnia kell ehhez az ütemhez; ez felszámolná a modern gazdaságok instabilitását - a monetáris politika megbízhatatlan változásait

a szabadpiac abszolutizálása

a legkisebb kormányzat a legjobb kormányzat

részleges banki tartalékolás

a modern bankrendszerben érvényesített hatósági előírás, miszerint a pénzintézetek kötelesek ügyfeleik betétállománya után annak bizonyos részét kitevő tartalékot képezni jegybanki betétként (vagy pénztári készpénzben)

monetáris transzmisszió nyitott gazdaságban

a monetáris politika ugyanúgy hat a külkereskedelemre, mint ahogy a hazai beruházásokra: a pénzszűkítés csökkenti a nettó exportot, ezzel leszorítja a kibocsátást és az árakat; a monetáris politikának a külkereskedelemre gyakorolt hatása felerősíti a belföldi gazdaságban kiváltott hatásait

nemzeti jövedelem (NI)

a munka, tőke és föld tulajdonosai által realizált jövedelmek összessége; egyenlő az összes munkajövedelem, a bérleti díjak,

munkanélküliségi ráta

a munkanélküliek százalékos aránya a munkaerő-állományon belül

termelői árindex (PPI)

a nagykereskedelmi vagy termelői eladási árak színvonalát méri (pl. acél, gabona, olaj árindexe)

globalizáció

a nemzetek egyre szorosabban kötődnek a világgazdasághoz: az országokat kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fűzik össze

nemzetközi pénzügyi rendszer

a nemzeti határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatos fizetési forgalomnak keretet adó intézményrendszer

kereskedelempolitika

a nemzetközi gazdaságpolitika legfontosabb területe; a vámokat, kvótákat és egyéb szabályozókat foglalja magába, amelyek korlátozzák vagy serkentik az importot és az exportot

nemzetközi pénzügyek menedzselése

a nemzetközi gazdaságpolitika másik területe; az valutaárfolyam szabályozása

mennyiségi pénz- és árelmélet

a nominális GDP és az általános árszint meghatározásának elmélete, amely szerint az árak ugyanolyan arányban változnak, mint a pénzkínálat

a pénz jövedelmi forgási sebessége

a nominális GDP-nek a pénzmennyiséghez viszonyított arányával mérjük; azt mutatja, hogy a pénzkínálat egysége hány pénzegységnyi jövedelem realizálását közvetíti egy időszak alatt

reál GNP

a nominális GNP inflációval korrigált értéke, vagyis a reál GNP egyenlő a nominális GNP és a GNP-deflátor hányadosával

malthusi népesedési csapda

a népesség gyors növekedése a létminimum szintjére szorítja a jövedelmeket

láncsúlyozás

a növekedési ütemeket súlyozzuk a különböző javaknak a termelésben vagy a kiadások között észlelet részarányával; a gyorsan változó relatív árak torzításának korrigálására használják

tőkeáramlási kimutatás (mátrix)

a pénz és egyéb pénzügyi eszközök gazdaságon belüli áramlását nyomon követő kimutatás

monetáris aggregátum, tranzakciós pénz (M1)

a pénzkínálat mérőszáma, amely a tranzakciókat ténylegesen közvetítő összetevőkből, tehát a készpénzből és folyószámlabetétekből áll; összetevői: 1.) készpénz 2.) folyószámlabetét

felértékelődés

a pénznem árának egy másik vallutában kifejezett emelkedése

készpénz

a pénzérmék és a papírpénz bankrendszeren kívüli állománya

pénzügyi mérleg

a pénzügyi eszközök és kötelezettségek megvásárlását és eladását összesíti (nemzetközi tőkemozgások)

megtakarítási határhajlandóság (MPS)

a rendelkezésre álló jövedelem egységnyi többletéből megtakarított hányad; MPS + MPC = 1

személyes megtakarítás

a rendelkezésre álló személyes jövedelem fogyasztásra el nem fogyasztott része

a vagyonmérlegek szerinti megtakarítás

a reál nettó vagyon változása egyik évről a másikra (az eszközök és tartozások egyenlegének változása az inflációval korrigálva), tartalmazza a tőkenyereség reálértékét

elmaradottsági hipotézis

a szegényebb országok potenciális előnye: meríthetnek a fejlettebb országok tőkéjéből, szaktudásából és a technológiájából

személyes megtakarítási ráta

a személyes megtakarítás nagyságát fejezi ki a rendelkezésre álló jövedelem százalékában

új növekedéselmélet

a technikai haladást előidézi folyamatok feltárására törekszik; a technológiai változás a gazdaság kibocsátása, amely súlyos piaci kudarcokkal küszködik (költségesen előállítható, viszont olcsón lemásolható közjószág)

konjunktúraciklus (üzleti ciklus)

a teljes nemzeti kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás ingadozása; ált. 2 és 10 év közti időszak alatt zajlik le, ennek során széles körű és egyidejű fellendülés, majd visszaesés figyelhető meg a gazdaság legtöbb szektorában

bruttó nemzeti termék (GNP)

a teljes végső kibocsátás, amelyet egy ország lakosainak tulajdonában lévő erőforrásokkal állítottak elő adott évben

kibocsátás

a termelésből származó hasznos javak és szolgáltatások, amelyeket fogyasztásra használnak fel, vagy további feldolgozásra kerülnek

technológiai változás

a termelési folyamatban végrehajtott változásokat, ill. új termékek vagy szolgáltatások bevezetését jelenti; a termelékenységet nagymértékben növelik; kifelé tolja a termelési lehetőségek határát

neomalthusianizmus

a természeti erőforrásaink vétkessége és a környezeti korlátok behatárolják a gazdasági növekedést

aggregált kereslet (AD)

a tervezett vagy szándékolt kiadások összessége a gazdaság egészében, egy adott időszak alatt függ: 1.) árszínvonal 2.) monetáris és költségvetési politika 3.) nettó export 4.) hazai beruházások 5.) fogyasztók magatartása 6.) pénzkínálat 7.) kormányzati vásárlások 8.) exogén tényezők (pl. időjárás, háború)

törzsrészvények

a társaságok tulajdonrészeit képviselik; osztalékot hoznak, ezt a társaságok a nyereségéből fizetik ki; árfolyama a részvénypiacon alakul ki

nemzeti számlák szerinti megtakarítás

a tőkenyereség kizárásával számított rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztás különbsége

értékcsökkenés (amortizáció)

a tőkevagyon elhasználódásának, ill. elavulásának pénzben kifejezett becsült összege egy időszak alatt

aggregált kínálat (AS)

a vállalatok által előállítani szándékozott termékek és szolgáltatások mennyisége adott időszakban függ: 1.) rendelkezésre álló termelési tényezők 2.) technológia 3.) árszínvonal

aggregált kínálati (AS) görbe

a vállalatok által kínált kibocsátás és az általános árszínvonal közötti összefüggést mutatja, egyéb tényezők változatlansága mellett; az AS görbe nagyon hosszú távon közelít a potenciális kibocsátás szintjén álló függőleges egyeneshez, de pozitív meredekségű lehet rövid távon

fedezeti pont

ahol a rendelkezésre álló jövedelem éppen fedezi a fogyasztási kiadásokat (a fogyasztási függvény és a 45 fokos egyenes metszéspontja)

spekulációs buborék

akkor keletkezik, ha az árak azért emelkednek, mert az emberek arra számítanak, hogy a jövőben még inkább emelkedni fognak

árstabilitás

alacsony és stabil inflációs ráta (évi 1-3%); azért fontos, mert az áraknak pontosan közvetíteniük kell a relatív szűkösségre vonatkozó információkat

likviditási csapda

amikor a nominális kamatláb a zérushoz közelít ellene: 1.) a központi bank megkísérli a hosszú lejáratú kamatlábak csökkentését 2.) a kockázatos értékpapírok kockázati prémiumának csökkentése

tőkeintenzitás növekedése

amikor a tőkeállomány gyorsabban nő, mint a munkáslétszám; emeli az egy munkásra jutó kibocsátást, a munka határtermékét és a reálbéreket; csökkenti viszont a tőke hozadékát és a hozamrátáját is

makrogazdasági egyensúly

az a GDP-szint, amelynél egyenlővé válik a szándékolt aggregált kereslet a tervezett aggregált kínálattal; a szándékolt fogyasztás (C), kormányzati áruvásárlás (G), beruházás (I), nettó export (X) összege éppen annyi, amennyit az üzleti vállalkozások értékesíteni akarnak a kialakult árszinten

a pénztartás költsége

az a feláldozott kamat, amelyet más eszköz tartásával nyerhetnénk (ált. nagyon közel áll a rövid lejáratú kamatlábhoz)

monetáris transzmissziós mechanizmus

az a folyamat, amelyben a központi bank monetáris politikája a bankokkal és a gazdaság többi részével kölcsönhatásban meghatározza a kamatlábakat, pénzügyi feltételeket és ezen keresztül az aggregált keresletet, a kibocsátást, valamint az inflációt

törvényes fizetőeszköz

az a pénz, amelyet a törvény erejénél fogva el kell fogadni bármely adósság kiegyenlítésére

személyes jövedelem

az adófizetés előtti jövedelem, a rendelkezésre álló jövedelem és a nettó adók összege

rendelkezésre álló jövedelem (DI)

az adózás utáni személyes jövedelem; a teljes nemzeti jövedelemnek az a része, amely a háztartások rendelkezésére áll fogyasztási és megtakarítási célokra; úgy számítjuk ki, hogy a GDP értékéből egyrészt levonjuk az összes adót, a vállalati megtakarításokat és az amortizációt, másrészt hozzáadjuk az állami és egyéb transzfereket, valamint a kamatkifizetéseket

aggregált árszint és kibocsátás

az aggregált kínálat és kereslet kölcsönhatása alakítja ki

a szegénység ördögi köre

az alacsony jövedelmi színvonal gátolja a megtakarítást, lassítja a tőke bővítését, akadályozza a termelékenység növekedését és alacsony szinten tartja a jövedelmet; a sikeres fejlődés akkor indulhat be, ha egyidejűleg több ponton is áttörik e láncolatot

Bretton Woods-i rendszer

az aranystandardot váltotta fel; keretében az árfolyamokat rögzítették ugyan, de azok kiigazíthatók voltak (ha egy való megfelelő vagy fundamentális értéke túl messze került a hivatalos árfolyamtól)

valutaárfolyam (e)

az az arány, vagyis ár, amelyen elcserélik egy ország pénzét egy másik ország pénzére; az egyik valuta ára egy másik valutában kifejezve

fogyasztási határhajlandóság (MPC)

az az összeg, amelyet az emberek fogyasztásra fordítanak a rendelkezésre álló jövedelmük egy pénzegységnyi növekményéből; a fogyasztási függvény meredeksége

fogyasztás

az egyének vagy a nemzet fogyasztási cikkekre fordított összkiadása egy adott időszak alatt; 1.) tartós javak 2.) folyó fogyasztás 3.) szolgáltatások

hozzáadott érték

az előállított termékek értéke, leszámítva ebből a termelésükhöz felhasznált alapanyagok és más anyagjellegű inputok költségét; az adott vállalatnál vagy termelési fázisban keletkező bérekből, kamatokból, profitból és amortizációból áll, a vállalat vagy ágazat éppen ezt teszi hozzá a kibocsátáshoz; úgy kapjuk meg, hogy a vállalat árbevételéből levonjuk azt az összeget, amelyeket a megvásárolt anyagokért és szolgáltatásokért kifizetett más vállalatoknak

életciklus-hipotézis

az emberek azért takarítanak meg, hogy egyenletesebbé tegyék fogyasztásukat életútjuk folyamán

kockázat-hozam diagram

az eszközök átlagos reálhozamát vettük fel a diagram függőleges tengelyén, a vízszintes tengelyén pedig a múltbéli kockázatát; megfigyelhetjük a kockázat és a hozam egyértelmű pozitív összefüggését

fejlődő országok

az ide sorolható országokban jóval elmarad az egy főre jutó jövedelem a fejlett országok szintjétől

neoklasszikus növekedési modell

az ipari országok növekedésének hosszú távú tendenciáit feltáró elmélet; az egy főre jutó tőkeállomány (tőke/munka arány) emelésének és a technológiai haladásnak a jelentőségét hangsúlyozza a potenciális reál GDP növekedésének magyarázatában

nyitottság / külső orientáció stratégiája

az ország inkább a hatékonyság, versenyképessé növelésére, ill. a külföldi piacainak fejlesztésére tegyen erőfeszítéseket, hogy képes legyen megfizetni a számára szükséges importot, és tartsa alacsony szinten a behozatal korlátait

emberi tőke

az ország munkaerő-állományának teljes technikai ismerete és szaktudása, amely egyrészt az iskolarendszerű oktatás keretei között, másrészt a munkahelyi gyakorlatban halmozható fel (ez az emberi tőkébe való beruházás)

gazdasági növekedés

az ország potenciális GDP-jének vagy nemzeti kibocsátásának bővülése; ha kitolódik az ország termelési lehetőségeinek határa (TLH); rendszerint a reál GDP értékének éves növekedési ütemével mérik

nominális GDP

az ország területén adott évben előállított végső kibocsátás teljes értéke, folyó piaci (változó) árakon számítva; a nominális GDP növekedésének számottevő része az árak inflálódásának tudható be

a valutaárfolyamok vásárlóerő-paritás (PPP) elmélete

az ország valutájának árfolyama tendenciaszerűen kiegyenlíti a hazai és a külföldi termékek megvásárlásának költségét

szovjet típusú kommunizmus

az állam tulajdonában van a teljes földterület, a tőkeeszközök döntő része, az állam határozza meg a béreket, a legtöbb árat, és irányítja a vállalatok mikroszintű tevékenységét

transzfer kifizetések

az állam által az egyéneknek juttatott pénzösszegek, anélkül, hogy az illetők közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának értük (a GDP nem tartalmazza)

defláció

az általános árszínvonal csökkenése, az inflációs ráta ilyenkor negatív

árindex

az általános árszínvonal mutatószáma; megmutatja, hogyan változott egy termékkosár átlagára valamely időszak alatt; ált. gazdasági jelentőségüknek megfelelően súlyozzák a különféle termékek árait

inflációs ráta

az általános árszínvonal éves növekedése százalékban

éves nettó profit

az éves bevétel és az éves költség közötti különbség - ha pozitív: a beruházást pénzt hoz

nettó beruházás

az összberuházás és az értékcsökkenés különbsége

fogyasztási függvény

az összes fogyasztás és a személyes rendelkezésre álló jövedelem (DI) közötti kapcsolatot mutatja

teljes tényezőtermelékenység

az összes input egységére jutó összkibocsátást méri; a mutató számlálójába az összkibocsátás kerül, a nevezőjébe pedig a tőke, munka, és a természeti erőforrások súlyozott átlaga; növekedési ütemét gyakran a technikai haladás indexének tekintik

reál GDP

az összes kibocsátás volumenének változását mutatja az árváltozások eltávolítása után reál GDP = nominális GDP / GDP-árindex

recesszió

az összes kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás jelentős csökkenésének időszaka, amely rendszerint 6 hónaptól 1 évig tart, és a gazdaság legtöbb szektorában észlelhető (a visszaesés enyhébb formája)

nemzeti megtakarítási ráta

az összes magán- és közösségi megtakarítás aránya a nettó hazai termékhez viszonyítva

pénzügyi piacok

azok a piacok, amelyeken a javak és szolgáltatások helyett pénzügyi eszközöket, például kötvényeket vagy részvényeket forgalmaznak

pénzügyi rendszer

azok a piacok, cégek és egyéb intézmények, amelyek végrehajtják a háztartások, vállalatok, állami intézmények és a külföldi szereplők pénzügyi döntéseit; fontos részei: pénzpiac, rögzített kamatozású eszközök piaca, részvénypiac, valutapiac

társadalmi általános tőke (infrastruktúra)

azok az alapvető létesítmények, amelyek a gazdasági fejlődés előfeltételei, különösen a közegészségügy, a vízszolgáltatás, a szállítás és a kommunikáció területén; hatalmas, általában nem felaprózható beruházások, növekvő mérethozadék, túlcsordulási hatás (a vállalatok által nem realizálható pozitív külső gazdasági hatások) -> ált. a kományzatnak kell vállalnia a költségeket

vagyon

azon materiális és pénzügyi eszközök nettó értéke, amelyek egy személy vagy ország tulajdonában vannak adott időpontban

a pénz forgási sebessége

azt méri, hogy a pénzkínálat egységét átlagosan hány alkalommal költik el termékek és szolgáltatások megvásárlására egy év alatt

bankszámlapénz

bankok által teremtett pénz, elsősorban a folyószámla-követelések összege; a banki tartalékok multiplikálódásával jön létre

takarékbetétek

bankoknál vagy hitelintézeteknél elhelyezett, ált. államilag garantált betétek, amelyeknek rögzített tőkeértéke van, és a rövid lejáratú piaci kamatláb határozza meg a kamatozását

árupénz

belső értékkel rendelkező pénz; vagy olyan megtermelt javak (marha, gyöngy, stb.), amelyeket pénzként használnak

a tényleges megtakarítás és beruházás azonossága

beruházás: a nemzeti kibocsátás azon része, amelyet nem fogyasztunk el, megtakarítás: a nemzeti jövedelem azon része, amelyet nem fogyasztunk el, és mivel a nemzeti jövedelem és kibocsátás egyenlő, a megtakarítás és megegyezik a beruházással I = termékszemléletű GDP - C S = jövedelemszemléletű GDP - C

nemzeti beruházás

bruttó hazai magánberuházás + nettó külföldi befektetés

termékáramlási megközelítés (GDP)

csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vesszük számításba, amelyeket a fogyasztók megvásárolnak és felhasználnak 1.) fogyasztás (C) 2.) bruttó hazai magánberuházás (I) 3.) kormányzati vásárlások (G) 4) nettó export (X) GDP = C + I + G + X

hozzáadott érték eljárás

csak a végtermékeket vesszük figyelembe a GDP-ben, kizárjuk a közbülső termékeket, amelyeket a végtermékek előállítására használnak; csak a hozzáadott értéket vesszük számításba, a többi cégtől vásárolt közbülső javak értékét elhagyjuk

importhelyettesítési stratégia

cél: hazai termeléssel helyettesíteni az import minél nagyobb részét, önellátásra törekvés (magas vámok)

szocializmus

demokratikus keretek, jóléti állami kiterjesztése, államosítások

pénzpiaci és befektetési alapok

dollármilliókat v. milliárdokat tartanak rövid lejáratú eszközökben vagy részvényekben; eszközeik értékét tört részekre osztják, és a kisbefektetők veszik meg őket befektetési jegyek formájában

aranystandard

e rendszerben részvevő ország 1.) bejelenti, hogy valutájának egysége megfelel bizonyos súlyú aranynak 2.) valutájának fedezetként aranytartalékot képez 3.) megkötöttség nélkül hajlandó vásárolni vagy értékesíteni aranyat a fent a meghatározott áron, és nem korlátozza az arany kivitelét vagy behozatalát

nominális GNP

egy nemzet tulajdonában lévő tényezőkkel egy év alatt megtermelt összes végtermék és szolgáltatás értéke folyó piaci árakon

kereskedelmi mérleg

egy ország fizetési mérlegének az a része, amely a termékek behozatalát (import) és kivitelét (export) összesíti

valutatábla (valutatanács)

egy ország központi bankjaként működő monetáris intézmény, amely csak annyi hazai valutát bocsát ki, amennyinek megvan a teljes fedezete valamely kulcsvalutában, külföldi aktívákban

árfolyamindexek

egy részvénykosár árának változását követik nyomon; a kosárban kiválasztott vállalatok részvényei szerepelnek meghatározott súlyokkal

bartercsere

egy termék közvetlen kicserélése valamely más termékre, pénz v. bármi más csereeszköz közbeiktatása nélkül

véletlen bolyongás

egy ár véletlen bolyongást végez, ha időbeli mozgása teljesen előrejelezhetetlen

hozamráta

egy értékpapíron nyert teljes pénzösszeg (az időszak elején vett árának százalékában); takarékbetétek és rövid lejáratú kötvények esetében a hozamráta egyszerűen a kamatláb; a többi eszköz legtöbbjének hozama vmilyen jövedelemből (pl. osztalékból) és a tőkenyereségből vagy - veszteségből tevődik össze

pénzügyi eszközök (aktívák)

egyes szereplők pénzben kifejezett követelései másokkal szemben 1.) pénz 2.) takarékbetétek 3.) hitelpiaci eszközök 4.) törzsrészvények 5.) pénzpiaci és befektetési alapok 6.) nyugdíjalapok 7.) pénzügyi derivatívák

Malthus klasszikus dinamikája

elfoglalták az összes földet -> járadékok (a föld, mint szűkös erőforrás adagolására); a kibocsátás lassabban nő, mint a népesség; csökkenő hozadék elve

monetarizmus

elméleti iskola, amely szerint a makrogazdasági ingadozások főleg a pénzkínálat változásaiból erednek

rögzített árfolyamrendszer

előre kihirdetett, állandó értéken tartják a hazai pénznem árfolyamát, adott esetben megvédik a változásoktól

valutapiac

ezen a piacon folyik a különböző országok valutáinak adásvétele, itt alakul ki a valutaárfolyam

növekedési tényezők számbavétele

ezen eljárás segítségével lehet felmérni az egyes tényezők hozzájárulását a gazdaság növekedéséhez; a határtermelékenységi elmélet segítségével vezeti vissza a kibocsátás növekedését a munka, a föld, a tőke, az oktatás és a technikai ismeretek bővülésére; a munka bővülése háromszor nagyobb mértékben járul hozzá a kibocsátáshoz, mint a tőke vele megegyező növekedése

nemzetközi fizetési mérleg

felöleli a külfölddel kapcsolatos összes gazdasági műveletet; két fő része: 1.) folyó fizetési mérleg 2.) pénzügyi mérleg

pénz

fizetési eszköz v. csereeszköz; bármi lehet, ami általánosan elfogadott csereeszközként szolgál

munkaerő-állomány

foglalkoztatottak + azok a munkanélküliek, akik állást keresnek

konjunkturális kilengés

ha a tényleges kibocsátás eltér a potenciálistól - tényleges kibocsátás a potenciális fölött: az infláció felgyorsul - tényleges kibocsátás a potenciális alatt: magas munkanélküliség

leértékelődés

ha csökken egy pénznem ára egy másik, vagy az összes többi valuta mennyiségével mérve

a gazdaság potenciális szintje

ha magas fokon kihasználják a munkaerőt és a tőkeállományt

közös valuta

ha több ország monetáris uniót alkot, akkor egyetlen pénznemet használ, és a közös központi bankra bízza a monetáris szabályozását (pl. EMU - euró)

válság

hosszabb időszak, amelyben jellemző a magas munkanélküliség, alacsony kibocsátás és beruházás, nyomott üzleti légkör, áresés, valamint a vállalati csődök magas aránya

Világbank

hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket nyújt az országoknak olyan beruházási programokhoz, amelyek gazdaságilag megalapozottak ugyan, de nem jutnak magánforrásokhoz

modern monetarizmus

hosszú távon a pénz semleges; hosszú távon a nominális kibocsátás a pénzkínálattal arányosan változik; az összes reálváltozó (kibocsátás, foglalkoztatás, munkanélküliség) független a pénzkínálattól

Nemzetközi Valutaalap

igazgatja a nemzetközi pénzügyi rendszert, és a központi bankok központi bankjaként működik

hatékony piac (hatékony piacok elmélete)

ilyen piacon vagy ilyen típusú elméletben a piaci szereplők minden új információt gyorsan feldolgoznak, s ezek azonnal beépülnek a piaci árakba (ahogy új információ érkezik, ez villámgyorsan beépül a részvényárakba)

folyószámlabetét (bankszámlapénz, látra szóló betét)

kereskedelmi bankban vagy más pénzügyi közvetítőnél elhelyezett, bankkártyával felhasználható betét, amely ezért tranzakciós pénznek számít

aggregált keresleti (AD) görbe

kifejezi a kapcsolatot a gazdasági szereplők által megvásárolni szándékozott termékek szolgáltatások mennyisége és az általános árszínvonal között, egyéb tényezők változatlansága mellett; negatív meredekségű

Smith klasszikus dinamikája

korlátlan földterület -> a nemzeti kibocsátás megduplázódik a népesség megkétszereződésével; a teljes nemzeti jövedelem munkabérré válik, mivel nincs levonás földjáradékra és tőkekamatra

pénzkereslet

közgazdasági gyűjtőfogalom annak magyarázatára, miért akarnak az egyének és a vállalatok pénzkészleteket tartani; a pénztartás fő összetevői: 1.) tranzakciós pénzkereslet: az embereknek pénzkészletre van szükségük a dolgok megvásárlásához 2.) vagyontartási pénzkereslet: ez azt a kívánságot fejezi ki, hogy a vagyon egy része igen likvid és aránylag kockázatmentes formában álljon rendelkezésre (értékőrzőként használják magát a pénzt)

kockázatkerülők

magasabb hozammal kell jutalmazni őket, hogy rászánják magukat a kockázatosabb befektetésekre

teljes / nemzeti megtakarítás

magánmegtakarítások (háztartási, vállalati) + állami megtakarítások (adóbevételek és kiadások különbsége)

összkiadási (TE) görbe

megmutatja a fogyasztók és vállalatok által szándékolt vagy tervezett kiadások összegét minden egyes kibocsátási szinten

multiplikátor

megmutatja egy indukált változó (GDP v. pénzkínálat) értékének módosulását egy exogén változó (pl. kormányzati kiadások, banki tartalékok) egységnyi növekedésének vagy csökkenésének hatására; a teljes kibocsátás változásának és a beruházás változásának aránya az egyszerű C+I modellben

kormányzati kiadások multiplikátora

megmutatja, hány pénzegységgel nő a GDP a kormányzati vásárlások egy pénzegységgel való emelésének hatására

valuta

más ország fizetőeszköze, amellyel rendezhető a külföldiekkel szemben fennálló tartozás

vagyonhatás

nagyobb vagyon több fogyasztást tesz lehetővé

egyösszegű adók

nem változnak a jövedelmekkel vagy más gazdasági változókkal

Hume-féle nemzetközi alkalmazkodási mechanizmus

növekszik az aranyat vevő ország folyó fizetési mérlegének egyenlege, az aranyat megszerző országé pedig csökken, végülis helyreáll a nemzetközi kereskedelem és fizetések egyensúlya a nemzeti árszínvonalak új aránya mellett

kúszó infláció

olyan - évi egyszámjegyű - árszínvonal emelkedés, amely nem torzítja túlzottan a relatív árakat és jövedelmeket

nyitott gazdaság

olyan gazdaság, amely bekapcsolódik a termékek és a tőke nemzetközi áramlásába (exportálja és importálja azokat); a nyitottság mércéje az ország exportjának vagy importjának a GDP-hez viszonyított aránya

beruházás

olyan gazdasági tevékenység, amelynek célja a jövőbeli kibocsátás növelése a jelenbeli fogyasztás feláldozása árán; bővíti a tartós tőkejavak állományát, ezzel növekednek a jövőbeli termelési lehetőségek; anyagi tőke létrehozása (pl. építmények) + immateriális beruházás (pl. oktatás)

egyensúly

olyan helyzet, amelyben a különböző hatóerők kiegyenlítik egymást

fedezet nélküli pénz

olyan pénz, pl. napjaink papírpénze, amelynek nincs belső értéke, de az állam rendeletileg törvényes fizetőeszközzé nyilvánítja; az ilyen pénzt csak addig fogadják el az emberek, amíg bíznak abban, hogy mások is elfogadják tőlük

végtermék

olyan termék, amelyet végső felhasználásra állítanak elő (fogyasztásra, beruházásra), nem pedig újraeladási céllal vagy további termelő felhasználásra

közbülső termékek

olyan termékek, amelyek átestek már bizonyos átalakítási, gyártási folyamatokon, de még nem érték el a végtermék szakaszát -> más termékek előállítására használják őket, a GDP értékében nem szerepelnek

a csere egyenlete

pénzkínálat × a pénz forgási sebessége = általános árszínvonal × teljes reálkibocsátás

pénzügyi közvetítők

pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket nyújtó intézmények; ide tartoznak: betéti intézetek (kereskedelmi és takarékbankok), betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzintézetek (pénzpiaci befektetési alapok, brókerházak, biztosítók, nyugdíjalapok)

hiperinfláció

rendkívül gyors ütemű infláció (ezer-, egymillió vagy akár egymilliárd százalékos áremelkedés évente) - az árak gyakorlatilag elvesztik értelmüket, az árrendszer összeomlik

leértékelés

rögzített valutaárfolyamok esetén; ha egy ország csökkenti a valutájának hivatalos árfolyamát a piacon

felrtékelés

rögzített valutaárfolyamok esetén; ha növelik a hivatalos árfolyamot

bankközi kamatláb

rövid távú (egynapos) kamatláb, amellyel a bankok hitelezik egymásnak a banki tartalékokat

részvénypiac

szervezett piac, ahol a vállalati részvények (azaz tulajdonrészek) kereskedelme zajlik

ázsiai irányított piaci rendszer

szigorú kormányzati felügyeletet ötvözi a nagyhatású piaci erőkkel (pl. Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr)

nemzeti jövedelem és nemzetitermék-számlák

számlarendszer, amelyben a gazdasági szereplők kiadásait, jövedelmeit és kibocsátását összesítik egy negyedévre vagy évre vonatkozóan egy országban

vagyonmérleg

számviteli kimutatás egy vállalat pénzügyi helyzetéről adott időpontra vonatkozólag; felsorolja az eszközöket (a cég tulajdonában lévő aktívákat) és a kötelezettségeket (amelyekkel a cég tartozik másoknak); az eszközök és a kötelezettségek teljes értéke közötti különbség a vállalat nettó vagyona; a banki mérlegek egyedülálló sajátossága, hogy megtalálható bennük a tartalékoknak nevezett aktíva

folyó fizetési mérleg

tartalmaz minden termék- és jövedelemáramlással kapcsolatos tételt: a javak és szolgáltatások behozatalát és kivitelét, a tőkejövedelemeket, és a transzfereket

bruttó beruházás

tartalmazza az értékcsökkenésnek megfelelő pótló beruházásokat is

tőke

termelési tényező; tartós, termelt javakból áll, amelyeket aztán a termelésben használnak fel

nettó export (X)

termékek és szolgáltatások kivitelének és behozatalának értéke közötti különbség a nemzetitermék-számlákon

makrogazdasági politika keynesi irányzata

tevékenyen felhasználja a kormányzat eszközeit a ciklikus kilengések csillapítására

nyugdíjalapok

társaságok v. nyugdíjprogramok kezelik; eszközeik tulajdonosai járadékra jogosultak, ők befizetnek ezekbe az alapokba aktív éveikben, és ehhez a munkáltatók is hozzájárulhatnak, nyugdíjas korukban pedig ellátást kapnak az alapokból

többszörös számbavétel problémája

többszörösen számításba vesszük azokat a tételeket, amelyek a termelési folyamat több szakaszán is áthaladnak (közbülső termékek); kiküszöbölésére: hozzáadott érték eljárás

a pénz belső értéke

valamely pénzegységnek, mint jószágnak az értéke (a rézpénz esetében pl. a réztartalom piaci értéke)

központi bank

állami intézmény, amely szabályozza a hazai pénzkínálatot, befolyásolja a hitelfeltételeket, valamint ellátja a pénzügyi rendszer, főleg a kereskedelmi bankok és más betéti intézetek felügyeletét

infláció

általános árszínvonal emelkedése

fogyasztási hányad

átlagos fogyasztási hajlandóság; az összefogyasztás és a teljes rendelkezésre álló jövedelem hányada

vágtató infláció

évi ötven, száz vagy kétszáz százalékos áremelkedés

kereseti vagy jövedelmi megközelítés (GDP)

összegezzük a tényezőjövedelmeket, amelyek egyúttal a társadalmi végtermék előállításának költségei 1.) munkavállalói jövedelem (bérek, fizetések, kiegészítő juttatások) 2.) részvénytársasági profit 3.) egyéb tulajdonosi jövedelmek (földjáradék, kamat, vállalkozói jövedelem) 4.) értékcsökkenés 5.) nettó termelési adók

aggregált termelési függvény (ATF)

összekapcsolja a nemzeti összkibocsátást a ráfordításokkal és a technológiával; Q = A×F(K,L,R)

reálfogyasztás

úgy kapjuk meg, hogy a fogyasztás árindexével elosztjuk a nominális vagy pénzben kifejezett fogyasztást