Makroökonómia
monetáris transzmissziós mechanizmus:
1.) a központi bank megemeli a megcélzott kamatlábat 2.) a központi bank végrehajtja a nyíltpiaci műveleteket (értékpapír eladása = kamatlábak emelése, értékpapírok vásárlása = kamatlábak csökkenése) 3.) az aktívapiacok reagálnak a monetáris politika fordulatára 4.) a beruházások és más kiadások reagálnak a kamatlábak változására (szűkebb hitelkínálat, aktívák áresése, erősebb hazai valuta, csökken a beruházás/fogyasztás/nettó export -> az aggregált kereslet kamatérzékeny összetevőinek csökkenése) 5.) a monetáris politika végül befolyásolja a kibocsátást és az árinflációt (AD csökkenése visszafogja a kibocsátást és az árak emelését, enyhül az inflációs nyomás)
a központi bank funkciói:
1.) a monetáris politika megvalósítása a rövid lejáratú kamatlábak szabályozásával 2.) a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és a rendszerkockázat mérséklése végső hitelezőként 3.) banki intézmények felügyelete és szabályozása 4.) pénzügyi szolgáltatások nyújtása a bankoknak és a kormányzatnak
a makrogazdasági politika célkitűzései:
1.) a nemzeti kibocsátás magas és növekvő szintje 2.) magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel 3.) stabil vagy enyhén emelkedő árszínvonal
a pénz története
1.) bartercsere 2.) árupénz 3.) papírpénz 4.) bankszámlapénz
a recessziók szokásos jellemzői:
1.) beruházások visszaesése 2.) a foglalkoztatást szűkítik 3.) csökken a kibocsátás -> lelassul az infláció 4.) üzleti profit zuhanása 5.) részvényárfolyamok lejtmenete 6.) a központi bank csökkenti a rövid távú kamatlábakat, hogy ösztönözze a beruházásokat
a beruházást meghatározó tényezők:
1.) bevételek (az új beruházás segítségével létrehozott kibocsátás szintjétől függ) 2.) költségek (a beruházási jószág ára, a beruházásra felvett hitel kamata, a vállalati jövedelmek után fizetett adók) 3.) várakozások (a gazdaság jövőbeli állapotára vonatkozóan; üzleti bizalomtól, előrejelzésektől, megérzésektől is függ)
a pénz funkciói:
1.) csereeszköz 2.) elszámolási eszköz 3.) értékőrző szerep
a gazdasági növekedés négy hajtóereje:
1.) emberi erőforrások 2.) természeti erőforrások 3.) tőke 4.) technológiai fejlődés és innováció
a pénzügyi rendszer funkciói:
1.) erőforrásokat csoportosít át 2.) kezeli a kockázatokat 3.) összegyűjti és felosztja az alapokat 4.) klíringház funkció
az aggregált kereslet (AD) 4 összetevője:
1.) fogyasztás (C) 2.) beruházás (I) 3.) kormányzati vásárlások (G) 4.) nettó export (X)
a makrogazdasági politika eszközei:
1.) monetáris politika 2.) költségvetési / fiskális politika
az aggregált kereslet eltolódásai:
1.) monetáris politika 2.) költségvetési politika 3.) külföldi kibocsátás 4.) aktívák értéke 5.) technológiai fejlődés 6.) egyebek
a központi bank műveletei:
1.) nyíltpiaci műveletek 2.) jegybanki hitelezés 3.) kötelező tartalékráta politika
a fogyasztást meghatározó tényezők
1.) rendelkezésre álló jövedelem 2.) permanens jövedelem és a fogyasztás életciklus modellje 3.) vagyonhatás és egyéb tényezők
a termelékenység feléledésének tényezői:
1.) termelékenységi robbanás a számítógépiparban 2.) tőkeintenzitás fokozódása 3.) mérésből kimaradó kibocsátás
a személyes megtakarítási ráta csökkenésének okai:
1.) társadalombiztosítás 2.) pénzügyi piacok (könnyebb hitelfelvétel) 3.) papirosvagyon gyors növekedése
a központi bankok céljai:
1.) összetett célok 2.) inflációs célkövetés 3.) árfolyam-célkövetés
GDP-deflátor
GDP-árindex, a GDP összetevőinek egy bázisévhez viszonyított átlagos árát mutató árindex
multiplikátor-modell
Keynes által alkotott makroökonómiai elmélet, amely az autonóm kiadási tényezők (beruházások, kormányzati kiadások, nettó export) változásaira vezeti vissza a kibocsátás és a foglalkoztatás ingadozásait; világossá teszi, hogy a beruházás növekedése önmagánál nagyobb mértékben, azaz megtöbbszörözve emeli a GDP értékét
potenciális GDP
a GDP legnagyobb fenntartható értéke adott technikai színvonalon és munkáslétszámmal, amely még nem váltja ki az infláció felgyorsulását; nem szükségképp az elérhető legnagyobb kibocsátás
kiadási multiplikátor
a GDP növekedését adja meg a kiadások egy pénzegységnyi emelkedésének eredményeképp
nettó hazai termék (NDP)
a GDP értéke mínusz a tőkejavak értékcsökkenése (a nettó beruházással kell számolni)
banki tartalék
a banki eszközöknek a központi bank által szabályozott speciális csoportja; a bankoknak tartalékot kell képezniük az ügyfelek betétállományának bizonyos százalékában készpénzként vagy a központi bankban elhelyezett betét formájában
kockázat
a befektetés hozamának változékonyságát jelenti a pénzügyi közgazdaságtanban; rendszerint a hozamok szórásával mérik
beruházási kereslet (függvénye)
a beruházások tervezett szintje és a tőke költsége (reálkamatláb) közötti összefüggést fejezi ki
fogyasztói árindex (CPI)
a fogyasztási cikkek rögzített kosarának árát mutatja egy másik időszakhoz viszonyítva; egy-egy cikk árváltozását aszerint súlyozza, mekkora volt az adott cikk részaránya az összkiadásokban egy bázisévben
Engel-törvények
a fogyasztási kiadások átlagban meglehetősen szabályosan változnak a jövedelem függvényében - az élelmiszerre fordított összeg aránya csökken a jövedelem növekedésével - a megtakarítás negatív előjelű alacsony jövedelem esetén
makroökonómia
a gazdaság egészének működésével, a kibocsátással, jövedelemmel, árszínvonallal, külkereskedelemmel, munkanélküliséggel és más aggregált gazdasági változókkal foglalkozó elemzés; segítségével jobban érthető, hogyan küzdhetők le a periodikus gazdasági válságok, és miként élénkíthető a hosszú távú gazdasági növekedés
belső (endogén) elméletek
a gazdasági rendszeren belül keresik a ciklus mechanizmusait (minden fellendülésben benne rejlik a visszaesés és hanyatlás)
bruttó hazai termék (GDP)
a gazdasági összkibocsátás legátfogóbb mércéje, valamennyi végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás piaci értékének összege, amelyet egy országban egy év alatt előállítanak
külső (exogén) elméletek
a gazdaságon kívüli tényezők ingadozásában keresik az üzleti ciklusok okait (pl. háborúk, új kormány, olajárak ingadozása, új aranylelőhelyek felfedezése, tudományos áttörések, technikai innovációk)
nominális kamatláb
a hitelek, betétek után pénzben kifizetett hozam; megmutatja, hogyan aránylik az éves pénzhozam a befektetett összeghez
a gazdag hitelfelvevők paradoxona
a hitelezés a kölcsönfelvétel nem áll kapcsolatban a gazdasági fejlettséggel, hanem elsődlegesen a megtakarítás és a beruházás alakulása által meghatározott
pénzügyi derivatívák (származékos eszközök)
a hitelpiaci instrumentumok között szerepelnek; értékük más aktívák értékén nyugszik v. abból származtatható; pl. részvényopció
megtakarítási függvény
a háztartások vagy a nemzetgazdaság által megtakarítani szándékozott összeget mutatja a jövedelem különböző értékeinél
reálkamatláb
a javak mennyiségében és nem pénzben mért kamatláb; nagysága megközelítőleg megfelel a pénzbeli (v. nominális) kamatláb és az inflációs ráta különbségének
permanens jövedelem
a jövedelem trend szerinti nagysága, vagyis a véletlenszerű nyereségek és veszteségek okozta ideiglenes vagy átmeneti hatások kiszűrésével kapott jövedelem - ha a jövedelemváltozás tartósnak tűnik: elfogyasztják a jövedelem legnagyobb részét - ha a jövedelemváltozás átmeneti jellegű: a többletjövedelem számottevő hányadát megtakarítják
akcelerátoelv
a kibocsátás gyors növekedése ösztönzi a beruházást, a kiadási multiplikátor pedig felerősíti ennek hatását
termelékenység
a kibocsátás és valamely ráfordítás aránya; a termelékenység emelkedik, ha a korábbinál magasabb kibocsátás érhető el ugyanakkora ráfordítással
gazdaságpolitikai eszköz
a kormányzat ellenőrzése alatt álló gazdasági változó, amely hatást gyakorolhat egy vagy több gazdaságpolitikai célkitűzés elérésére
költségvetési/fiskális politika
a kormányzat előirányzata 1.) a termékek szolgáltatások vásárlására (kormányzati kiadások) 2.) transzferek juttatására 3.) adók összegére, nemeire vonatkozóan
hitelpiaci eszközök
a kormányzati szervek vagy vagy magánszereplők dollárban denominált kötelezettségei
kamatláb
a kölcsönzött pénz használatáért fizetett ár, általában egy évre számítva, a kölcsön összegének százalékában kifejezve
kötelező tartalékráta
a központi bank előírja, hogy a bankoknak a folyószámlabetéteik megadott hányadának megfelelő tartalékot kell képezniük, ezt a hányadot kötelező tartalékrátának nevezik; formái: 1.) pénztári készpénz 2.) központi banknál elhelyezett banki beetét
valutapiaci intervenció
a központi bank hazai valutát ad el vagy vásárol fel a valutapiacon, hogy befolyásolja árfolyamát
monetáris politika
a központi bank intézkedései a pénzmennyiség, a kamatlábak, a hitelfeltételek szabályozására 1.) nyíltpiaci műveletek 2.) tartalékolási előírások 3.) jegybanki kamatláb meghatározása
jegybanki hitelezés
a központi bank meghatározza a jegybanki kamatlábat és a hitelfedezeti követelményeket, amelyek mellett hitelt nyújt a kereskedelmi bankok, más betéti intézetek, és újabban az elsődleges kereskedők számára
nyíltpiaci műveletek
a központi bank államkötvényekkel folytatott adásvételi műveletei; ezúton befolyásolja a banki tartalékok, a pénzkínálat és a kamatlábak nagyságát
jegybanki kamatláb
a központi bank által felszámított kamatláb a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelekre
pénzmennyiség állandó ütemű növelésének szabálya
a központi banknak rögzítenie kell a pénzkínálat növekedési ütemét, és szigorúan ragaszkodnia kell ehhez az ütemhez; ez felszámolná a modern gazdaságok instabilitását - a monetáris politika megbízhatatlan változásait
a szabadpiac abszolutizálása
a legkisebb kormányzat a legjobb kormányzat
részleges banki tartalékolás
a modern bankrendszerben érvényesített hatósági előírás, miszerint a pénzintézetek kötelesek ügyfeleik betétállománya után annak bizonyos részét kitevő tartalékot képezni jegybanki betétként (vagy pénztári készpénzben)
monetáris transzmisszió nyitott gazdaságban
a monetáris politika ugyanúgy hat a külkereskedelemre, mint ahogy a hazai beruházásokra: a pénzszűkítés csökkenti a nettó exportot, ezzel leszorítja a kibocsátást és az árakat; a monetáris politikának a külkereskedelemre gyakorolt hatása felerősíti a belföldi gazdaságban kiváltott hatásait
nemzeti jövedelem (NI)
a munka, tőke és föld tulajdonosai által realizált jövedelmek összessége; egyenlő az összes munkajövedelem, a bérleti díjak,
munkanélküliségi ráta
a munkanélküliek százalékos aránya a munkaerő-állományon belül
termelői árindex (PPI)
a nagykereskedelmi vagy termelői eladási árak színvonalát méri (pl. acél, gabona, olaj árindexe)
globalizáció
a nemzetek egyre szorosabban kötődnek a világgazdasághoz: az országokat kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok fűzik össze
nemzetközi pénzügyi rendszer
a nemzeti határokon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatos fizetési forgalomnak keretet adó intézményrendszer
kereskedelempolitika
a nemzetközi gazdaságpolitika legfontosabb területe; a vámokat, kvótákat és egyéb szabályozókat foglalja magába, amelyek korlátozzák vagy serkentik az importot és az exportot
nemzetközi pénzügyek menedzselése
a nemzetközi gazdaságpolitika másik területe; az valutaárfolyam szabályozása
mennyiségi pénz- és árelmélet
a nominális GDP és az általános árszint meghatározásának elmélete, amely szerint az árak ugyanolyan arányban változnak, mint a pénzkínálat
a pénz jövedelmi forgási sebessége
a nominális GDP-nek a pénzmennyiséghez viszonyított arányával mérjük; azt mutatja, hogy a pénzkínálat egysége hány pénzegységnyi jövedelem realizálását közvetíti egy időszak alatt
reál GNP
a nominális GNP inflációval korrigált értéke, vagyis a reál GNP egyenlő a nominális GNP és a GNP-deflátor hányadosával
malthusi népesedési csapda
a népesség gyors növekedése a létminimum szintjére szorítja a jövedelmeket
láncsúlyozás
a növekedési ütemeket súlyozzuk a különböző javaknak a termelésben vagy a kiadások között észlelet részarányával; a gyorsan változó relatív árak torzításának korrigálására használják
tőkeáramlási kimutatás (mátrix)
a pénz és egyéb pénzügyi eszközök gazdaságon belüli áramlását nyomon követő kimutatás
monetáris aggregátum, tranzakciós pénz (M1)
a pénzkínálat mérőszáma, amely a tranzakciókat ténylegesen közvetítő összetevőkből, tehát a készpénzből és folyószámlabetétekből áll; összetevői: 1.) készpénz 2.) folyószámlabetét
felértékelődés
a pénznem árának egy másik vallutában kifejezett emelkedése
készpénz
a pénzérmék és a papírpénz bankrendszeren kívüli állománya
pénzügyi mérleg
a pénzügyi eszközök és kötelezettségek megvásárlását és eladását összesíti (nemzetközi tőkemozgások)
megtakarítási határhajlandóság (MPS)
a rendelkezésre álló jövedelem egységnyi többletéből megtakarított hányad; MPS + MPC = 1
személyes megtakarítás
a rendelkezésre álló személyes jövedelem fogyasztásra el nem fogyasztott része
a vagyonmérlegek szerinti megtakarítás
a reál nettó vagyon változása egyik évről a másikra (az eszközök és tartozások egyenlegének változása az inflációval korrigálva), tartalmazza a tőkenyereség reálértékét
elmaradottsági hipotézis
a szegényebb országok potenciális előnye: meríthetnek a fejlettebb országok tőkéjéből, szaktudásából és a technológiájából
személyes megtakarítási ráta
a személyes megtakarítás nagyságát fejezi ki a rendelkezésre álló jövedelem százalékában
új növekedéselmélet
a technikai haladást előidézi folyamatok feltárására törekszik; a technológiai változás a gazdaság kibocsátása, amely súlyos piaci kudarcokkal küszködik (költségesen előállítható, viszont olcsón lemásolható közjószág)
konjunktúraciklus (üzleti ciklus)
a teljes nemzeti kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás ingadozása; ált. 2 és 10 év közti időszak alatt zajlik le, ennek során széles körű és egyidejű fellendülés, majd visszaesés figyelhető meg a gazdaság legtöbb szektorában
bruttó nemzeti termék (GNP)
a teljes végső kibocsátás, amelyet egy ország lakosainak tulajdonában lévő erőforrásokkal állítottak elő adott évben
kibocsátás
a termelésből származó hasznos javak és szolgáltatások, amelyeket fogyasztásra használnak fel, vagy további feldolgozásra kerülnek
technológiai változás
a termelési folyamatban végrehajtott változásokat, ill. új termékek vagy szolgáltatások bevezetését jelenti; a termelékenységet nagymértékben növelik; kifelé tolja a termelési lehetőségek határát
neomalthusianizmus
a természeti erőforrásaink vétkessége és a környezeti korlátok behatárolják a gazdasági növekedést
aggregált kereslet (AD)
a tervezett vagy szándékolt kiadások összessége a gazdaság egészében, egy adott időszak alatt függ: 1.) árszínvonal 2.) monetáris és költségvetési politika 3.) nettó export 4.) hazai beruházások 5.) fogyasztók magatartása 6.) pénzkínálat 7.) kormányzati vásárlások 8.) exogén tényezők (pl. időjárás, háború)
törzsrészvények
a társaságok tulajdonrészeit képviselik; osztalékot hoznak, ezt a társaságok a nyereségéből fizetik ki; árfolyama a részvénypiacon alakul ki
nemzeti számlák szerinti megtakarítás
a tőkenyereség kizárásával számított rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztás különbsége
értékcsökkenés (amortizáció)
a tőkevagyon elhasználódásának, ill. elavulásának pénzben kifejezett becsült összege egy időszak alatt
aggregált kínálat (AS)
a vállalatok által előállítani szándékozott termékek és szolgáltatások mennyisége adott időszakban függ: 1.) rendelkezésre álló termelési tényezők 2.) technológia 3.) árszínvonal
aggregált kínálati (AS) görbe
a vállalatok által kínált kibocsátás és az általános árszínvonal közötti összefüggést mutatja, egyéb tényezők változatlansága mellett; az AS görbe nagyon hosszú távon közelít a potenciális kibocsátás szintjén álló függőleges egyeneshez, de pozitív meredekségű lehet rövid távon
fedezeti pont
ahol a rendelkezésre álló jövedelem éppen fedezi a fogyasztási kiadásokat (a fogyasztási függvény és a 45 fokos egyenes metszéspontja)
spekulációs buborék
akkor keletkezik, ha az árak azért emelkednek, mert az emberek arra számítanak, hogy a jövőben még inkább emelkedni fognak
árstabilitás
alacsony és stabil inflációs ráta (évi 1-3%); azért fontos, mert az áraknak pontosan közvetíteniük kell a relatív szűkösségre vonatkozó információkat
likviditási csapda
amikor a nominális kamatláb a zérushoz közelít ellene: 1.) a központi bank megkísérli a hosszú lejáratú kamatlábak csökkentését 2.) a kockázatos értékpapírok kockázati prémiumának csökkentése
tőkeintenzitás növekedése
amikor a tőkeállomány gyorsabban nő, mint a munkáslétszám; emeli az egy munkásra jutó kibocsátást, a munka határtermékét és a reálbéreket; csökkenti viszont a tőke hozadékát és a hozamrátáját is
makrogazdasági egyensúly
az a GDP-szint, amelynél egyenlővé válik a szándékolt aggregált kereslet a tervezett aggregált kínálattal; a szándékolt fogyasztás (C), kormányzati áruvásárlás (G), beruházás (I), nettó export (X) összege éppen annyi, amennyit az üzleti vállalkozások értékesíteni akarnak a kialakult árszinten
a pénztartás költsége
az a feláldozott kamat, amelyet más eszköz tartásával nyerhetnénk (ált. nagyon közel áll a rövid lejáratú kamatlábhoz)
monetáris transzmissziós mechanizmus
az a folyamat, amelyben a központi bank monetáris politikája a bankokkal és a gazdaság többi részével kölcsönhatásban meghatározza a kamatlábakat, pénzügyi feltételeket és ezen keresztül az aggregált keresletet, a kibocsátást, valamint az inflációt
törvényes fizetőeszköz
az a pénz, amelyet a törvény erejénél fogva el kell fogadni bármely adósság kiegyenlítésére
személyes jövedelem
az adófizetés előtti jövedelem, a rendelkezésre álló jövedelem és a nettó adók összege
rendelkezésre álló jövedelem (DI)
az adózás utáni személyes jövedelem; a teljes nemzeti jövedelemnek az a része, amely a háztartások rendelkezésére áll fogyasztási és megtakarítási célokra; úgy számítjuk ki, hogy a GDP értékéből egyrészt levonjuk az összes adót, a vállalati megtakarításokat és az amortizációt, másrészt hozzáadjuk az állami és egyéb transzfereket, valamint a kamatkifizetéseket
aggregált árszint és kibocsátás
az aggregált kínálat és kereslet kölcsönhatása alakítja ki
a szegénység ördögi köre
az alacsony jövedelmi színvonal gátolja a megtakarítást, lassítja a tőke bővítését, akadályozza a termelékenység növekedését és alacsony szinten tartja a jövedelmet; a sikeres fejlődés akkor indulhat be, ha egyidejűleg több ponton is áttörik e láncolatot
Bretton Woods-i rendszer
az aranystandardot váltotta fel; keretében az árfolyamokat rögzítették ugyan, de azok kiigazíthatók voltak (ha egy való megfelelő vagy fundamentális értéke túl messze került a hivatalos árfolyamtól)
valutaárfolyam (e)
az az arány, vagyis ár, amelyen elcserélik egy ország pénzét egy másik ország pénzére; az egyik valuta ára egy másik valutában kifejezve
fogyasztási határhajlandóság (MPC)
az az összeg, amelyet az emberek fogyasztásra fordítanak a rendelkezésre álló jövedelmük egy pénzegységnyi növekményéből; a fogyasztási függvény meredeksége
fogyasztás
az egyének vagy a nemzet fogyasztási cikkekre fordított összkiadása egy adott időszak alatt; 1.) tartós javak 2.) folyó fogyasztás 3.) szolgáltatások
hozzáadott érték
az előállított termékek értéke, leszámítva ebből a termelésükhöz felhasznált alapanyagok és más anyagjellegű inputok költségét; az adott vállalatnál vagy termelési fázisban keletkező bérekből, kamatokból, profitból és amortizációból áll, a vállalat vagy ágazat éppen ezt teszi hozzá a kibocsátáshoz; úgy kapjuk meg, hogy a vállalat árbevételéből levonjuk azt az összeget, amelyeket a megvásárolt anyagokért és szolgáltatásokért kifizetett más vállalatoknak
életciklus-hipotézis
az emberek azért takarítanak meg, hogy egyenletesebbé tegyék fogyasztásukat életútjuk folyamán
kockázat-hozam diagram
az eszközök átlagos reálhozamát vettük fel a diagram függőleges tengelyén, a vízszintes tengelyén pedig a múltbéli kockázatát; megfigyelhetjük a kockázat és a hozam egyértelmű pozitív összefüggését
fejlődő országok
az ide sorolható országokban jóval elmarad az egy főre jutó jövedelem a fejlett országok szintjétől
neoklasszikus növekedési modell
az ipari országok növekedésének hosszú távú tendenciáit feltáró elmélet; az egy főre jutó tőkeállomány (tőke/munka arány) emelésének és a technológiai haladásnak a jelentőségét hangsúlyozza a potenciális reál GDP növekedésének magyarázatában
nyitottság / külső orientáció stratégiája
az ország inkább a hatékonyság, versenyképessé növelésére, ill. a külföldi piacainak fejlesztésére tegyen erőfeszítéseket, hogy képes legyen megfizetni a számára szükséges importot, és tartsa alacsony szinten a behozatal korlátait
emberi tőke
az ország munkaerő-állományának teljes technikai ismerete és szaktudása, amely egyrészt az iskolarendszerű oktatás keretei között, másrészt a munkahelyi gyakorlatban halmozható fel (ez az emberi tőkébe való beruházás)
gazdasági növekedés
az ország potenciális GDP-jének vagy nemzeti kibocsátásának bővülése; ha kitolódik az ország termelési lehetőségeinek határa (TLH); rendszerint a reál GDP értékének éves növekedési ütemével mérik
nominális GDP
az ország területén adott évben előállított végső kibocsátás teljes értéke, folyó piaci (változó) árakon számítva; a nominális GDP növekedésének számottevő része az árak inflálódásának tudható be
a valutaárfolyamok vásárlóerő-paritás (PPP) elmélete
az ország valutájának árfolyama tendenciaszerűen kiegyenlíti a hazai és a külföldi termékek megvásárlásának költségét
szovjet típusú kommunizmus
az állam tulajdonában van a teljes földterület, a tőkeeszközök döntő része, az állam határozza meg a béreket, a legtöbb árat, és irányítja a vállalatok mikroszintű tevékenységét
transzfer kifizetések
az állam által az egyéneknek juttatott pénzösszegek, anélkül, hogy az illetők közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának értük (a GDP nem tartalmazza)
defláció
az általános árszínvonal csökkenése, az inflációs ráta ilyenkor negatív
árindex
az általános árszínvonal mutatószáma; megmutatja, hogyan változott egy termékkosár átlagára valamely időszak alatt; ált. gazdasági jelentőségüknek megfelelően súlyozzák a különféle termékek árait
inflációs ráta
az általános árszínvonal éves növekedése százalékban
éves nettó profit
az éves bevétel és az éves költség közötti különbség - ha pozitív: a beruházást pénzt hoz
nettó beruházás
az összberuházás és az értékcsökkenés különbsége
fogyasztási függvény
az összes fogyasztás és a személyes rendelkezésre álló jövedelem (DI) közötti kapcsolatot mutatja
teljes tényezőtermelékenység
az összes input egységére jutó összkibocsátást méri; a mutató számlálójába az összkibocsátás kerül, a nevezőjébe pedig a tőke, munka, és a természeti erőforrások súlyozott átlaga; növekedési ütemét gyakran a technikai haladás indexének tekintik
reál GDP
az összes kibocsátás volumenének változását mutatja az árváltozások eltávolítása után reál GDP = nominális GDP / GDP-árindex
recesszió
az összes kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás jelentős csökkenésének időszaka, amely rendszerint 6 hónaptól 1 évig tart, és a gazdaság legtöbb szektorában észlelhető (a visszaesés enyhébb formája)
nemzeti megtakarítási ráta
az összes magán- és közösségi megtakarítás aránya a nettó hazai termékhez viszonyítva
pénzügyi piacok
azok a piacok, amelyeken a javak és szolgáltatások helyett pénzügyi eszközöket, például kötvényeket vagy részvényeket forgalmaznak
pénzügyi rendszer
azok a piacok, cégek és egyéb intézmények, amelyek végrehajtják a háztartások, vállalatok, állami intézmények és a külföldi szereplők pénzügyi döntéseit; fontos részei: pénzpiac, rögzített kamatozású eszközök piaca, részvénypiac, valutapiac
társadalmi általános tőke (infrastruktúra)
azok az alapvető létesítmények, amelyek a gazdasági fejlődés előfeltételei, különösen a közegészségügy, a vízszolgáltatás, a szállítás és a kommunikáció területén; hatalmas, általában nem felaprózható beruházások, növekvő mérethozadék, túlcsordulási hatás (a vállalatok által nem realizálható pozitív külső gazdasági hatások) -> ált. a kományzatnak kell vállalnia a költségeket
vagyon
azon materiális és pénzügyi eszközök nettó értéke, amelyek egy személy vagy ország tulajdonában vannak adott időpontban
a pénz forgási sebessége
azt méri, hogy a pénzkínálat egységét átlagosan hány alkalommal költik el termékek és szolgáltatások megvásárlására egy év alatt
bankszámlapénz
bankok által teremtett pénz, elsősorban a folyószámla-követelések összege; a banki tartalékok multiplikálódásával jön létre
takarékbetétek
bankoknál vagy hitelintézeteknél elhelyezett, ált. államilag garantált betétek, amelyeknek rögzített tőkeértéke van, és a rövid lejáratú piaci kamatláb határozza meg a kamatozását
árupénz
belső értékkel rendelkező pénz; vagy olyan megtermelt javak (marha, gyöngy, stb.), amelyeket pénzként használnak
a tényleges megtakarítás és beruházás azonossága
beruházás: a nemzeti kibocsátás azon része, amelyet nem fogyasztunk el, megtakarítás: a nemzeti jövedelem azon része, amelyet nem fogyasztunk el, és mivel a nemzeti jövedelem és kibocsátás egyenlő, a megtakarítás és megegyezik a beruházással I = termékszemléletű GDP - C S = jövedelemszemléletű GDP - C
nemzeti beruházás
bruttó hazai magánberuházás + nettó külföldi befektetés
termékáramlási megközelítés (GDP)
csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vesszük számításba, amelyeket a fogyasztók megvásárolnak és felhasználnak 1.) fogyasztás (C) 2.) bruttó hazai magánberuházás (I) 3.) kormányzati vásárlások (G) 4) nettó export (X) GDP = C + I + G + X
hozzáadott érték eljárás
csak a végtermékeket vesszük figyelembe a GDP-ben, kizárjuk a közbülső termékeket, amelyeket a végtermékek előállítására használnak; csak a hozzáadott értéket vesszük számításba, a többi cégtől vásárolt közbülső javak értékét elhagyjuk
importhelyettesítési stratégia
cél: hazai termeléssel helyettesíteni az import minél nagyobb részét, önellátásra törekvés (magas vámok)
szocializmus
demokratikus keretek, jóléti állami kiterjesztése, államosítások
pénzpiaci és befektetési alapok
dollármilliókat v. milliárdokat tartanak rövid lejáratú eszközökben vagy részvényekben; eszközeik értékét tört részekre osztják, és a kisbefektetők veszik meg őket befektetési jegyek formájában
aranystandard
e rendszerben részvevő ország 1.) bejelenti, hogy valutájának egysége megfelel bizonyos súlyú aranynak 2.) valutájának fedezetként aranytartalékot képez 3.) megkötöttség nélkül hajlandó vásárolni vagy értékesíteni aranyat a fent a meghatározott áron, és nem korlátozza az arany kivitelét vagy behozatalát
nominális GNP
egy nemzet tulajdonában lévő tényezőkkel egy év alatt megtermelt összes végtermék és szolgáltatás értéke folyó piaci árakon
kereskedelmi mérleg
egy ország fizetési mérlegének az a része, amely a termékek behozatalát (import) és kivitelét (export) összesíti
valutatábla (valutatanács)
egy ország központi bankjaként működő monetáris intézmény, amely csak annyi hazai valutát bocsát ki, amennyinek megvan a teljes fedezete valamely kulcsvalutában, külföldi aktívákban
árfolyamindexek
egy részvénykosár árának változását követik nyomon; a kosárban kiválasztott vállalatok részvényei szerepelnek meghatározott súlyokkal
bartercsere
egy termék közvetlen kicserélése valamely más termékre, pénz v. bármi más csereeszköz közbeiktatása nélkül
véletlen bolyongás
egy ár véletlen bolyongást végez, ha időbeli mozgása teljesen előrejelezhetetlen
hozamráta
egy értékpapíron nyert teljes pénzösszeg (az időszak elején vett árának százalékában); takarékbetétek és rövid lejáratú kötvények esetében a hozamráta egyszerűen a kamatláb; a többi eszköz legtöbbjének hozama vmilyen jövedelemből (pl. osztalékból) és a tőkenyereségből vagy - veszteségből tevődik össze
pénzügyi eszközök (aktívák)
egyes szereplők pénzben kifejezett követelései másokkal szemben 1.) pénz 2.) takarékbetétek 3.) hitelpiaci eszközök 4.) törzsrészvények 5.) pénzpiaci és befektetési alapok 6.) nyugdíjalapok 7.) pénzügyi derivatívák
Malthus klasszikus dinamikája
elfoglalták az összes földet -> járadékok (a föld, mint szűkös erőforrás adagolására); a kibocsátás lassabban nő, mint a népesség; csökkenő hozadék elve
monetarizmus
elméleti iskola, amely szerint a makrogazdasági ingadozások főleg a pénzkínálat változásaiból erednek
rögzített árfolyamrendszer
előre kihirdetett, állandó értéken tartják a hazai pénznem árfolyamát, adott esetben megvédik a változásoktól
valutapiac
ezen a piacon folyik a különböző országok valutáinak adásvétele, itt alakul ki a valutaárfolyam
növekedési tényezők számbavétele
ezen eljárás segítségével lehet felmérni az egyes tényezők hozzájárulását a gazdaság növekedéséhez; a határtermelékenységi elmélet segítségével vezeti vissza a kibocsátás növekedését a munka, a föld, a tőke, az oktatás és a technikai ismeretek bővülésére; a munka bővülése háromszor nagyobb mértékben járul hozzá a kibocsátáshoz, mint a tőke vele megegyező növekedése
nemzetközi fizetési mérleg
felöleli a külfölddel kapcsolatos összes gazdasági műveletet; két fő része: 1.) folyó fizetési mérleg 2.) pénzügyi mérleg
pénz
fizetési eszköz v. csereeszköz; bármi lehet, ami általánosan elfogadott csereeszközként szolgál
munkaerő-állomány
foglalkoztatottak + azok a munkanélküliek, akik állást keresnek
konjunkturális kilengés
ha a tényleges kibocsátás eltér a potenciálistól - tényleges kibocsátás a potenciális fölött: az infláció felgyorsul - tényleges kibocsátás a potenciális alatt: magas munkanélküliség
leértékelődés
ha csökken egy pénznem ára egy másik, vagy az összes többi valuta mennyiségével mérve
a gazdaság potenciális szintje
ha magas fokon kihasználják a munkaerőt és a tőkeállományt
közös valuta
ha több ország monetáris uniót alkot, akkor egyetlen pénznemet használ, és a közös központi bankra bízza a monetáris szabályozását (pl. EMU - euró)
válság
hosszabb időszak, amelyben jellemző a magas munkanélküliség, alacsony kibocsátás és beruházás, nyomott üzleti légkör, áresés, valamint a vállalati csődök magas aránya
Világbank
hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket nyújt az országoknak olyan beruházási programokhoz, amelyek gazdaságilag megalapozottak ugyan, de nem jutnak magánforrásokhoz
modern monetarizmus
hosszú távon a pénz semleges; hosszú távon a nominális kibocsátás a pénzkínálattal arányosan változik; az összes reálváltozó (kibocsátás, foglalkoztatás, munkanélküliség) független a pénzkínálattól
Nemzetközi Valutaalap
igazgatja a nemzetközi pénzügyi rendszert, és a központi bankok központi bankjaként működik
hatékony piac (hatékony piacok elmélete)
ilyen piacon vagy ilyen típusú elméletben a piaci szereplők minden új információt gyorsan feldolgoznak, s ezek azonnal beépülnek a piaci árakba (ahogy új információ érkezik, ez villámgyorsan beépül a részvényárakba)
folyószámlabetét (bankszámlapénz, látra szóló betét)
kereskedelmi bankban vagy más pénzügyi közvetítőnél elhelyezett, bankkártyával felhasználható betét, amely ezért tranzakciós pénznek számít
aggregált keresleti (AD) görbe
kifejezi a kapcsolatot a gazdasági szereplők által megvásárolni szándékozott termékek szolgáltatások mennyisége és az általános árszínvonal között, egyéb tényezők változatlansága mellett; negatív meredekségű
Smith klasszikus dinamikája
korlátlan földterület -> a nemzeti kibocsátás megduplázódik a népesség megkétszereződésével; a teljes nemzeti jövedelem munkabérré válik, mivel nincs levonás földjáradékra és tőkekamatra
pénzkereslet
közgazdasági gyűjtőfogalom annak magyarázatára, miért akarnak az egyének és a vállalatok pénzkészleteket tartani; a pénztartás fő összetevői: 1.) tranzakciós pénzkereslet: az embereknek pénzkészletre van szükségük a dolgok megvásárlásához 2.) vagyontartási pénzkereslet: ez azt a kívánságot fejezi ki, hogy a vagyon egy része igen likvid és aránylag kockázatmentes formában álljon rendelkezésre (értékőrzőként használják magát a pénzt)
kockázatkerülők
magasabb hozammal kell jutalmazni őket, hogy rászánják magukat a kockázatosabb befektetésekre
teljes / nemzeti megtakarítás
magánmegtakarítások (háztartási, vállalati) + állami megtakarítások (adóbevételek és kiadások különbsége)
összkiadási (TE) görbe
megmutatja a fogyasztók és vállalatok által szándékolt vagy tervezett kiadások összegét minden egyes kibocsátási szinten
multiplikátor
megmutatja egy indukált változó (GDP v. pénzkínálat) értékének módosulását egy exogén változó (pl. kormányzati kiadások, banki tartalékok) egységnyi növekedésének vagy csökkenésének hatására; a teljes kibocsátás változásának és a beruházás változásának aránya az egyszerű C+I modellben
kormányzati kiadások multiplikátora
megmutatja, hány pénzegységgel nő a GDP a kormányzati vásárlások egy pénzegységgel való emelésének hatására
valuta
más ország fizetőeszköze, amellyel rendezhető a külföldiekkel szemben fennálló tartozás
vagyonhatás
nagyobb vagyon több fogyasztást tesz lehetővé
egyösszegű adók
nem változnak a jövedelmekkel vagy más gazdasági változókkal
Hume-féle nemzetközi alkalmazkodási mechanizmus
növekszik az aranyat vevő ország folyó fizetési mérlegének egyenlege, az aranyat megszerző országé pedig csökken, végülis helyreáll a nemzetközi kereskedelem és fizetések egyensúlya a nemzeti árszínvonalak új aránya mellett
kúszó infláció
olyan - évi egyszámjegyű - árszínvonal emelkedés, amely nem torzítja túlzottan a relatív árakat és jövedelmeket
nyitott gazdaság
olyan gazdaság, amely bekapcsolódik a termékek és a tőke nemzetközi áramlásába (exportálja és importálja azokat); a nyitottság mércéje az ország exportjának vagy importjának a GDP-hez viszonyított aránya
beruházás
olyan gazdasági tevékenység, amelynek célja a jövőbeli kibocsátás növelése a jelenbeli fogyasztás feláldozása árán; bővíti a tartós tőkejavak állományát, ezzel növekednek a jövőbeli termelési lehetőségek; anyagi tőke létrehozása (pl. építmények) + immateriális beruházás (pl. oktatás)
egyensúly
olyan helyzet, amelyben a különböző hatóerők kiegyenlítik egymást
fedezet nélküli pénz
olyan pénz, pl. napjaink papírpénze, amelynek nincs belső értéke, de az állam rendeletileg törvényes fizetőeszközzé nyilvánítja; az ilyen pénzt csak addig fogadják el az emberek, amíg bíznak abban, hogy mások is elfogadják tőlük
végtermék
olyan termék, amelyet végső felhasználásra állítanak elő (fogyasztásra, beruházásra), nem pedig újraeladási céllal vagy további termelő felhasználásra
közbülső termékek
olyan termékek, amelyek átestek már bizonyos átalakítási, gyártási folyamatokon, de még nem érték el a végtermék szakaszát -> más termékek előállítására használják őket, a GDP értékében nem szerepelnek
a csere egyenlete
pénzkínálat × a pénz forgási sebessége = általános árszínvonal × teljes reálkibocsátás
pénzügyi közvetítők
pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket nyújtó intézmények; ide tartoznak: betéti intézetek (kereskedelmi és takarékbankok), betétgyűjtéssel nem foglalkozó pénzintézetek (pénzpiaci befektetési alapok, brókerházak, biztosítók, nyugdíjalapok)
hiperinfláció
rendkívül gyors ütemű infláció (ezer-, egymillió vagy akár egymilliárd százalékos áremelkedés évente) - az árak gyakorlatilag elvesztik értelmüket, az árrendszer összeomlik
leértékelés
rögzített valutaárfolyamok esetén; ha egy ország csökkenti a valutájának hivatalos árfolyamát a piacon
felrtékelés
rögzített valutaárfolyamok esetén; ha növelik a hivatalos árfolyamot
bankközi kamatláb
rövid távú (egynapos) kamatláb, amellyel a bankok hitelezik egymásnak a banki tartalékokat
részvénypiac
szervezett piac, ahol a vállalati részvények (azaz tulajdonrészek) kereskedelme zajlik
ázsiai irányított piaci rendszer
szigorú kormányzati felügyeletet ötvözi a nagyhatású piaci erőkkel (pl. Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr)
nemzeti jövedelem és nemzetitermék-számlák
számlarendszer, amelyben a gazdasági szereplők kiadásait, jövedelmeit és kibocsátását összesítik egy negyedévre vagy évre vonatkozóan egy országban
vagyonmérleg
számviteli kimutatás egy vállalat pénzügyi helyzetéről adott időpontra vonatkozólag; felsorolja az eszközöket (a cég tulajdonában lévő aktívákat) és a kötelezettségeket (amelyekkel a cég tartozik másoknak); az eszközök és a kötelezettségek teljes értéke közötti különbség a vállalat nettó vagyona; a banki mérlegek egyedülálló sajátossága, hogy megtalálható bennük a tartalékoknak nevezett aktíva
folyó fizetési mérleg
tartalmaz minden termék- és jövedelemáramlással kapcsolatos tételt: a javak és szolgáltatások behozatalát és kivitelét, a tőkejövedelemeket, és a transzfereket
bruttó beruházás
tartalmazza az értékcsökkenésnek megfelelő pótló beruházásokat is
tőke
termelési tényező; tartós, termelt javakból áll, amelyeket aztán a termelésben használnak fel
nettó export (X)
termékek és szolgáltatások kivitelének és behozatalának értéke közötti különbség a nemzetitermék-számlákon
makrogazdasági politika keynesi irányzata
tevékenyen felhasználja a kormányzat eszközeit a ciklikus kilengések csillapítására
nyugdíjalapok
társaságok v. nyugdíjprogramok kezelik; eszközeik tulajdonosai járadékra jogosultak, ők befizetnek ezekbe az alapokba aktív éveikben, és ehhez a munkáltatók is hozzájárulhatnak, nyugdíjas korukban pedig ellátást kapnak az alapokból
többszörös számbavétel problémája
többszörösen számításba vesszük azokat a tételeket, amelyek a termelési folyamat több szakaszán is áthaladnak (közbülső termékek); kiküszöbölésére: hozzáadott érték eljárás
a pénz belső értéke
valamely pénzegységnek, mint jószágnak az értéke (a rézpénz esetében pl. a réztartalom piaci értéke)
központi bank
állami intézmény, amely szabályozza a hazai pénzkínálatot, befolyásolja a hitelfeltételeket, valamint ellátja a pénzügyi rendszer, főleg a kereskedelmi bankok és más betéti intézetek felügyeletét
infláció
általános árszínvonal emelkedése
fogyasztási hányad
átlagos fogyasztási hajlandóság; az összefogyasztás és a teljes rendelkezésre álló jövedelem hányada
vágtató infláció
évi ötven, száz vagy kétszáz százalékos áremelkedés
kereseti vagy jövedelmi megközelítés (GDP)
összegezzük a tényezőjövedelmeket, amelyek egyúttal a társadalmi végtermék előállításának költségei 1.) munkavállalói jövedelem (bérek, fizetések, kiegészítő juttatások) 2.) részvénytársasági profit 3.) egyéb tulajdonosi jövedelmek (földjáradék, kamat, vállalkozói jövedelem) 4.) értékcsökkenés 5.) nettó termelési adók
aggregált termelési függvény (ATF)
összekapcsolja a nemzeti összkibocsátást a ráfordításokkal és a technológiával; Q = A×F(K,L,R)
reálfogyasztás
úgy kapjuk meg, hogy a fogyasztás árindexével elosztjuk a nominális vagy pénzben kifejezett fogyasztást