Mikro - fogyasztás, termelés
[2/22] Az inputtényezők technikai helyettesítési rátája abszolút értékben meghatározható
az inputtényezők határtermékének arányával.
Homotetikus preferenciák esetén a jövedelemajánlati görbe
az origóból induló félegyenes
[2/99] Nevezzük y-isocostnak azt a görbét, amely a két input árának terében azon árpontokhoz tartozik, melynek esetén az y szintű termelés költsége azonos. Az inputok terében pedig értelmezzük a szokásos isoquantot.
b) Az y-isocost meredsége a w1, w2 pontban abszolút értékben egyenlő az inputok felhasznált mennyiségeinek arányával az y szintű termeléshez tartozó isoquant w1, w2, árakhoz tartozó költségminimalizáló pontjában.
[1/89] Ádám majd meghal Éva csókjáért. Sajnos a csók is pénzbe kerül, de Ádámnak szerencsére van erre költhető jövedelme. Kétidőszakos modellünkben a csók ára mindkét időszakban változatlan, de a kamatláb 10%. Ádám számára az első időszakban kapott csók és a második időszakban kapott csók tökéletesen helyettesítik egymást. Mikor fog Ádám csókot vásárolni?
b) Csak a második időszakban.
[2/44] Ha egy vállalat fix költsége változik, miközben változóköltség-görbéje nem módosul, akkor
b) MC és AVC görbéje nem változik, de az AC igen.
[2/19] Egy isoquant negatív meredekségű tartományának határán, a függőleges tengelyhez közelebb eső gerincvonalon
b) a függőleges tengelyen ábrázolt input határterméke nulla
[2/58] Egy vállalat termelési függvénye Q=4KL. A rövid távon felhasznált tőke mennyisége 25. A tőke ára 2000, a munka ára pedig 800. A rövid távú költségfüggvényekre igaz, hogy
b) a határköltségfüggvény meredeksége megegyezik az átlagos változó költség függvény meredekségével.
[2/86] Egy vállalat hosszú távú termelési függvénye: Q=mK^a*L^b. Amennyiben
b) a kitevők összege nagyobb, mint egy, akkor növekvő mérethozadék érvényesül.
[2/68] A növekedési út azon pontok mértani helye, amelyek
b) a legkisebb összköltségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, változatlan inputárak mellett.
[1/71] Ha a szabadidő normál jószág, akkor nem a munkából származó jövedelem növekedése következtében
b) a munkanínálati görbe balra tolódik.
[2/56] Adott inputárak mellett a vállalat rövid távú költségfüggvényei levezethetők
b) a parciális termelési függvényből.
[2/48] Egy vállalat a termékének előállításához rövid távon egy változó, és egy rögzített inputot használ. Amennyiben a változó input határterméke konstans akkor
b) a rövid távú átlagköltség biztosan csökken. (side note: mivel az MC is konstans lesz)
[2/87] A helyettesítési rugalmasság megmutatja, hogy
b) a technikai helyettesítés határrátájának egy százalékos változása rögzített kibocsátási szint esetén hány százalékkal változtatja meg az input-tényező-arányt.
[2/80] A költségrugalmasság kifejezi, hogy
b) a termelés egy százalékos változásakor a termelési költség hány százalékkal változik.
[2/61] Amikor az egyetlen változó termelési tényező parciális rugalmassága nagyobb, mint egy, akkor biztos, hogy
b) a termelés határköltsége kisebb, mint az átlagos változó költség. (az origobol húzott érintőig, a parciális rugalmasság nagyobb, mint 1)
[2/82] Növekvő mérethozadék esetén
b) a termelés költségrugalmassága egynél kisebb.
[2/47] Amennyiben az egyetlen változó tényező ára konstans, akkor a termelés AVC-je ott lesz minimális, ahol
b) a termelési tényező átlagterméke maximális.
[2/97] Tekintsük az inputoknak azt a halmazát, amelybe tartozó inputvektorok bármely nem negatív árvektor mellett legalább akkora összköltséggel állítják elő a legalább a rögzített termeléssel megegyező termelési szintetn, mint a rögzített termelést előállító legolcsóbb inputkombináció. Nevezzük ezt a halmazt mesterséges intpukövetelmény-halmaznak. Erre vonatkozóan a következő állítás teljesül:
b) a tényleges és a mesterséges inputkövetelmény-halmaz azonos, ha a tényleges inputkövetelmény-halmaz nem üres, zárt, konvex és monoton.
[2/78] Egy vállalat termelési függvénye növekvő mérethozadékú, ha
b) a vállalat hosszú távú átlagköltsége nagyobb, mint a hosszú távú határköltsége.
[2/35] Az isoprofit meredekségét meghatározza
b) a változó input árának és az output árának aránya.
[1/81] Egy termék piacán bizonyosan fogyasztói többletet élveznek azok a fogyasztók,
b) akiknek a jószágra vonatkozó rezervációs ára nagyobb annak piaci áránál.
[2/69] Egy vállalat növekedési útja mentén
b) amennyiben létezik, állandó a technikai helyettesítési határrátája.
[2/14] Amíg valamely input vonatkozásában a határtermék nagyobb az átlagterméknél, addig
b) az átlagtermék nő.
[2/12] Az egyetlen változó inputot tartalmazó rövid távú termelési függvényeket elemezve igaz, hogy ott, ahol
b) az átlagtermékfüggvény csökkenő, ott a határtermék kisebb az átlagterméknél.
[2/76] Adott a következő függvény: c(q) = 10 + 5q + q^2. Mi maradt le, ha a kérdéses fügvény része a hosszú távú költségfüggvénynek?
b) c(0) = 0, és a fent megadott függvény csak q > 0 esetén érvényes.
[1/84] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nomális jövedelemre tesz szert, és (c1, c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Az inflációs ráta (delta), a piaci kamatláb r. A fogyasztó jelenidejű intertemporális költségvetési egyenese:
b) c1 + c2/[(1+r)(1+delta)] = m1 + m2/[(1+r)(1+delta)]
[1/82] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nominális jövedelemre tesz szert, és (c1, c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Infláció nincs, a piaci kamatláb r. A fogyasztó jelenidejű intertemporális költségvetési egyenese:
b) c1+c2/(1+r) = m1 + m2/(1+r)
[2/42] Fix és változó inputot alkalmazó termelési folyamat esetén, ha a változó tényező határterméke konstans, akkor a rövid távú átlagköltséggörbe biztosan
b) csökkenő.
[2/25] A dL*MPL + dK*MPK = 0 összefüggés (feltéve, hogy valamennyi benne szereplő kifejezés értelmezhető) fennáll az isoquant-görbék
b) egészére.
[1/56] Ha egy fogyasztó egy inferior, de nem Giffen-jószág árnövekedésekor Hicks-féle jövedelemkompenzációban részeszül, akkor a haszonmaximalizáló fogyasztó által a kompenzáció esetén vásárolt mennyiség a kompenzáció nélkül vásárolt mennyiséghez képest
b) kevesebb.
[1/76] Egy termék piacon két, ugyanannyi fogyasztót tartalmazó vásárlói csoport van. Azt is tudjuk, hogy a két fogyasztói csoport keresleti görbéi azonos meredekségű lineáris egyenesek, de a p (függőleges) tengelymetszet különböző. Ekkor:
b) lesz olyan ártartomány, ahol az inverz piaci keresleti görbe meredeksége ugyanolyan, miközben egy másik ártartományban laposabb lesz, mint az egyes csoportok inverz keresleti görbéjének meredeksége.
[2/92] A feltételes tényezőkeresleti függvény adott inputárak mellett
b) meghatározza a termelési tényező(k) azon mennyiségét, amellyel az adott termelést a lehető legolcsóbban lehet előállítani.
[2/93] A költségfüggvény az inputárakban
b) nem csökkenő
[2/20] Amennyiben a termelő az isoquant egyik pontjáról a másik pontjára kerül, akkor biztosan
b) nem változik a kibocsátás szintje.
[1/66] Egy fogyasztó számára az X terméknek az Y termék árára vonatkozó kereszt-árrugalmassága -1. Ebben az esetben az Y termék árának ceteris paribus csökkenése
b) növeli X termék eladóinak bevételét, miközben az Y termék eladóinak bevétele nőhet, csökkenhet vagy akár változatlan is maradhat. (sidenote: -1 --> kiegészítő termékek)
[1/57] Valamely jószág árváltozásának soha nincs helyettesítési hatása, ha
b) tökéletesen kiegészítő javakról van szó.
[2/81] Egy vállalat termelési függvénye: Q(K,L) = aK + bL. A vállalat költségkorlátja TC = pL*L + pK*K. Az optimális tényezőkombináció nem határozható meg egyértelműen, ha
b/a = PL/PK
[1/85] Amennyiben a piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is 10%, akkor az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége
c) -1,1
[2/59] Egy vállalat termelését rövid távon vegyes hozadékú termelési függvény jellemzi. A vállatnak egyetlen változó inputja az L. Ahol a termelés átlagtermék- és határtermékfüggvényeinek értéke megegyezik, ott a változó tényezőkből felhasznált mennyiség értéke L=20, a határköltség pedig 50. A vállalat számára mind az input-, mint az outputpiacon elérhető ár konstans. Egységnyi munka ára 100. Ekkor az átlagtermék értéke
c) 2
[1/88] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó mindkét időszakban csak mikroökonómia (m) és statisztika (s) korrepetálást fogyaszt. Hasznossági függvénye: U=min {m1,m2} * min{s1,s2}, ahol az index az egyes időszakok fogyasztására utal. A mikroökonómia korrepetálás ára 2000Ft, a statisztika korrepetálásé 1000Ft. A kamatláb 5%. Fogyasztónk az első időszakban 20 óra mikroökonómia korrepetálást vásárol. Hány óra lesz a második időszaki fogyasztása statisztika korrepetálásból?
c) 40
[2/73] Egy vállalat technológiája Cobb-Douglas termelési függvénnyel írható le: Q=AK^alpha*L(1-alpha) alakú. A vállalat termelési költsége 1 000 000 forint, az alpha = 0,25. Ebben az esetben a vállalat által a munkaerő vásárlásra fordított összeg:
c) 750 000 forint
[1/80] Amennyiben a DVD-filmek ára csökken, akkor (ha a DVD és a mozijegy egymást helyettesítő termékek, és mindkettő normál jószág)
c) A DVD-filmek keresleti görbéje nem változik, miközben a mozijegyek keresleti görbéje balra tolódik.
[1/79] A sertéshús piaci keresleti görbéjének eltolódását az alábbiak közül melyik nem okozhatja?
c) A sertéshús árának változása.
[2/71] Egy vállalat termelési függvénye Q(K,L) = K+ L. A termelési tényezők vásárlására a vállalatnak 120 egységnyi jövedelem áll rendelkezésére. A munka egységára 12, a tőke egységára pedig 3. Az optimális tényezőkombináció:
c) K=40 és L=0
[2/45] Ha a rövidtávú termelési függvény végig növekvő hozadékú, akkor (konstans inputárak mellett)
c) a TC lassulva nő.
[1/59] Piaci megfigyelések alapján a rostos üdítőitalok kereslete árrugalmas. Eszerint, ha az üdítőitalok ára nő, akkor ceteris paribus
c) a fogyasztók rostos üdítőitalokra fordított kiadásainak összege csökken.
[1/60] Ha a gyógyszerek kereslete - adott jövedelemszinten - tökéletesen árrugalmatlan, akkor árának növekedése esetén (ceteris paribus)
c) a fogyasztók továbbra is ugyanannyi gyógyszert vásárolnak.
[2/62] Azokon a termelési szinteken, ahol az átlagköltség csökken
c) a határköltség kisebb, mint az átlagkölség.
[2/11] Amennyiben a vállalat adott technológiai feltételek és a tőkemennyiség mellett lehetséges maximális mennyiséget termeli, akkor
c) a tőke átlagterméke maximális.
[2/39] Abban a pontban, ahol az isoprofit-egyenes érinti a parciális termelési függvényt
c) akár negatív profit is lehetséges.
[2/46] Tegyük fel, hogy a munka az egyetlen változó input. Abban a termelési tartományban, ahol a határköltség nő
c) az MPL csökken
[2/33] Amennyiben a tőke mennyisége rögzített, és a tőke ára nő, akkor az isoprofit
c) az isoprofit függőleges tengelymetszete nagyobb értéknél lesz.
[1/68] A készletjövedelmi hatás
c) az árváltozásnak az indulókészlet értékét megváltoztató hatása miatt bekövetkező keresletváltozás.
[2/5]Egy fix termelési tényező átlagterméke ott maximális, ahol
c) az össztermék maximális.
[2/6] A csökkenő hozadék elve
c) azt fejezi ki, hogy egy termelési tényező növekvő felhasználásakor annak határterméke csökken.
[1/49] Az árajánlati görbe egy adott tartományban a vizszintes (x) tengellyel párhuzamos egyenes, akkor a vizszintes (x) tengelyen levő jószág keresleti görbéje ebben a tartományban (a függőleges tengelyen az összetett jószág szerepel)
c) egységnyi árrugalmasságú.
[2/94] A költségfüggvény a pozitív inputárakban
c) elsőfokú homogén.
[1/74] Egy jószág piaci keresleti függvénye
c) megmutatja, hogy különböző árakon a fogyasztók mennyit képesek és hajlandók vásárolni.
[2/98] Amennyiben egy differenciálható függvény, melynek változói a kibocsátás és az inputárak, értelmezési tartományában nem negatív értékű, az árakban nem csökkenő, elsőfokú homogén, konkáv és folytonos, akkor
c) mindig létezik olyan termelési függvény, amelynek a kérdéses függvény a költségfüggvénye.
[1/87] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó jelenleg pénzt ad kölcsön az első időszakban. A piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is ugyanaz. Amennyiben a kamatláb emelkedik, akkor ez a fogyasztó
c) továbbra is pénzt fog kölcsönadni.
[2/67] Amennyiben a felhasznált munka ára kétszeresére nő, a tőke ára felére csökken, és a vállalat termelésének összköltsége kétszeresére nő, akkor az isocost
c) változik a meredeksége és az egyik tengelymetszete.
[2/24] A Q=5K^2/(K+L) termelési függvény mérethozadéka
c) állandó.
[2/41] Egy vállalat fix költsége 5 ezer Ft. Megfigyeléseink szerint a termelést egy-egy egységgel folyamatosan növelve a költségek mindig 50 Ft-al nőnek. Eszerint a vállalat
c) átlagköltsége minden termelési mennyiségre legalább 50 Ft.
[2/37] Amennyiben az output ára ceteris paribus nő, akkor az isoprofit-egyenes meredeksége
csökken.
[1/67] Ha a kenyér keresett mennyisége 5%-kal nőtt, és a kenyér jövedelemrugalmassága -0,4, akkor a fogyasztó jövedelme
d) 12,5%-al csökkent.
[2/15] Egy vállalat rövid távú technikai összefüggéseit változó munka- és rögzített tőkemennyiség mellett vizsgálva megállapítható, hogy
d) Amennyiben a munka határterméke nulla, akkor a tőke átlagterméke éppen maximális.
[1/54] Ha egy jószág kereslete egy fogyasztó számára egy adott ártartományban tökéletesen árrugalmatlan, akkor
d) Az előző válaszok mindegyike igaz: - ezen jószág árajánlati görbéje a közömbösségi térképen, (ahol a kérdéses jószág szerepel a vizszintes tengelyen) egy függőleges egyenes - az árváltozás teljes hatása 0 - bizonyosan inferior jószágról van szó
[2/90] A költségminimalizálás gyenge axiómája szerint, adott inputárak mellett
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
[2/84] Surgármenti átlagköltség meghatározásához figyelembe kell venni
d) Mindegyik előző válasz helyes. - a termelés teljes költségét - az egyes termékek termelési hányadát - többtermékes termelés esetén a hányadok segítségével implicit módon meghatározható termelési szintet
[2/4] A rövid távú termelési függvény
d) Mindhárom állapítás igaz: 1) a termelési tényezők rövid távon lehetséges inputkombinációihoz a velük előállítható maximális kibocsátási lehetőségeket rendeli 2) bizonyos szakaszokon lehet növekvő határhozadékú 3) adott technológiát feltételez
[2/70] Két inputot: tőkét és munkát alkalmazó vállalat jelenleg az L=70 és K=35 inputkombinációval termel. Mindkét input szerint a termelés a csökkenő határtermék szakaszában van. Az inputok ára PL=420 és PK=640 pénzegység. Az utolsóként felhasznált inputegységek határterméke: MPL=140, MPK = 110. Optimális-e a tényezőfelhasználás?
d) Nem, növelni kell a munkafelhasználást.
[2/34] Rövid távon a termelési tényező keresleti függvénye negatív meredekségű. Ennek oka
d) a csökkenő hozadék.
[2/60] Tegyük fel, hogy a termelés egyetlen változó inputja a munka. Ha a munkatényező parciális termelési rugalmassága kisebb, mint egy, akkor
d) a határköltség nagyobb, mint az átlagos változó költség. (MC > AVC)
[2/77] Ha egy termelési függvény konstans mérethozadékú, akkor
d) a hosszú távú határköltség görbe biztosan konstans
[2/96] A Shephard-lemma szerint
d) a költségfüggvény megfelelő inputár szerinti deriváltja a feltételes tényezőkereslet.
[1/72] Egy bizonyos munkavállaló nem munkajellegű jövedelme megnő, miközben órabére változatlan. A szabadidőt normál jószágnak tekintve, ekkor bizonyosan nem változik meg
d) a költségvetési egyenes meredeksége
[1/28] Egy fogyasztó két jószágra vonatkozó helyettesítési rátája
d) a közömbösségi görbe meredekségével azonos.
[2/40] Egy termelési tényező keresleti függvénye
d) a termelési tényező ára és a termelési tényező profitmaximumot biztosító mennyisége között teremt ceteris paribus kapcsolatot.
[2/9] Abban a termelési tartományban, ahol a termelés lassuló ütemben nő, ott (két inputot, a változó munkát és a rögzített tőkét feltételezve) biztos, hogy
d) a tőke átlagterméke nő.
[2/66] Az isocost-egyenes mentén nem változik
d) a vállalat termelésének összköltsége.
[2/72] Egy vállalat termelési függvénye: Q=K^2L^a. Tudjuk, hogy az optimális választása L=15, K=8 és pL=10, pK=100. Mennyi lehet "a" értéke?
d) a=0,375
[1/52]Ha a fogyasztó egy normál jószág árnövekedésekor Hicks-féle jövedelemkompenzációban részesül, akkor a haszonmaximalizáló fogyasztó által
d) az elérhető hasznossági szint változatlan.
[2/88] A következő típusú termelési függvény nem konstans helyettesítési rugalmasságú
d) az összes előző termelési függvény konstans helyettesítési rugalmasságú. - Cobb-Douglas termelési függvény - tökéletes helyettesítő inputokat tartalmazó termelési függvény - tökéletes kiegészítő inputokat tartalmazó (Leontief típusú) termelési függvény
[1/70] Ha a szabadidő normál jószág, és az órabér emelkedik, akkor
d) csak a helyettesítési hatás növeli a munkakínálatot.
[2/30] Amennyiben a tőke a termelés fix tényezője, és a tőke ára rövid távon nő, akkor
d) csökken a realizálható profit nagysága.
[1/64] Ha a tej normál jószág, akkor jövedelemrugalmassága
d) egynél kisebb és nagyobb is lehet, de pozitív.
[1/86] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó jelenleg pénzt kér kölcsön az első időszakban. A piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is ugyanaz. Amennyiben a kamatláb emelkedik, akkor ez a fogyasztó
d) elképzelhető, hogy nem jár rosszabbul, de az is, hogy rosszabbul jár.
[1/61] Ha a benzin keresletének árrugalmassága -0,5, akkor ez közelítőleg azt jelenti, hogy
d) ha 5%-kal nő a benzin ára, akkor 2,5%-kal kevesebbet vásárolnak a fogyasztók.
[1/65] Ha Fogyi Fanni jövedelmének felét a kefír árától és saját jövedelmétől függetlenül mindig kefírre költi, akkor számára a
d) kefír keresletének árrugalmassága egységnyi.
[2/85] Egy vállalat technológiai feltételeit a következő termelési függvény fejezi ki: Q=min[aK, bL] Ekkor
d) mindegyik előző válasz helyes. - a munka határterméke 0, ha L>= a/b*K - a munka parciális rugalmassága 1, ha L <= a/b*K c) aK-nál kisebb kibocsásáts esetén a termelés határköltsége megyegyezik a termelés átlagos változó költségével.
[1/16] Egy fogyasztó szereti a sört és a dinnyét is. Ugyanolyan jól érzi magát, ha 2 üveg sört vagy 2kg dinnyét fogyaszthat, de rosszabb lenne számára 1 üveg sör és 1 kg dinnye együtt. Tehát a fogyasztó
d) preferenciái konkávak.
[2/91] A költségminimalizálás gyenge axiómájának következménye:
d) valamely input árának növekedésekor, változatlan kibocsátási szintet feltételezve, a belőle felhasznált mennyiség semmiképp nem növekedhet.
[2/55] A határköltségfüggvényt ábrázolva a függvény alatti terület a vállalat
d) változó költsége.
[2/54] Egy vállalat egyetlen változó termelési tényezője a munka. A vállalat technikai optimumában termel, ha
d) átlagköltsége minimális.
[2/10] Amikor a határtermék kisebb az átlagterméknél, de pozitív, akkor
d) érvényesül a csökkenő hozadék összefüggése.
[2/53] Egy termelés határköltségfüggvénye MC(Q) = 6Q. Ekkor két egység termelés teljes változó költsége
d)12 (mert VC = 3Q^2)
[2/63] Azokon a termelési szinteken, ahol az átlagos változó költség csökken,
e) A fentiek közül pontosan két válasz helyes. - átlagköltség csökken - a határköltség kisebb, mint az átlagos változó költség
[2/51] Egy vállalat fix költsége 20 ezer forint. Megfigyeléseink szerint a termelést egy-egy egységgel folyamatosan növelve a költségek mindig 200 Ft-tal nőnek. Eszerint a válallat
e) A fentiek mindegyike igaz. - átlagos változó költsége minden termelési mennyiségre 200 Ft - határköltsége minden termelési mennyiségre 200 Ft - átlagköltsége minden termelési mennyiségre nagyobb vagy egyenlő, mint 200 Ft - átlagos fix költsége 100 egységnyi termelésnél 200 Ft
[2/16] Két inputtényezős termelési függvény esetén a határtermék a termelési függvény azon alakjának deriváltja, akkor
e) Az a) és b) feltételnek is teljesülnie kell. a) a felhasznált inputtényezők közül az egyik fix, míg a másik változó b) a termelési szint konstans
[2/13] Egy üzem technikai optimuma (két inputot, egy változó és egy rögzített termelési tényezőt feltételezve) ott van, ahol
e) Egyik előző válasz sem helyes.
[2/1] Egy vállalat termelésének technikailag hatékony inputkombinációi
e) Egyik előző válasz sem helyes.
[2/75] Egy vegyes mérethozadékú termelési függvény esetén
e) Egyik előző válasz sem helyes.
[1/46] Ha egy fogyasztó kenyérre vonatkozó Engel-görbéje a havi 100 ezer Ft feletti jövedelemtartományban negatív meredekségű, akkor ebben a jövedelemtartományban a fogyasztó számára a kenyér
e) Egyik válasz sem feltétlenül helyes.
[1/50] Ha egy fogyasztó számára a kávé és a kávétejszín tökéletesen kiegészítő javak, akkor a kávé egyéni keresleti függvénye
e) Egyik válasz sem helyes.
[1/77] A kereslet törvénye azt állítja, hogy
e) Egyik válasz sem helyes.
[2/49] Adott üzemméret mellett növelve az outputot biztosan nem változik
e) Egyik válasz sem helyes.
[1/55] Ha egy jószág jövedelemrugalmassága 0, akkor
e) Mindegyik válasz helyes: - az Engel-görbe egy függőleges egyenes - különböző jövedelmek mellett ugyanakkora a fogyasztás - a teljes árhatás megegyezik a helyettesítési hatással - a termékre költött jövedelemhányad a jövedelemváltozás irányával ellentétes irányban változik
[2/57] Abban a termelési tartományban, ahol az átlagos változó költség a termelés növekedésével emelkedik, ott biztos, hogy
e) a fentiek mindegyike helyes. - MC nagyobb mint AVC - legalább az egyik input átlagterméke csökkenő - MC növekvő - legalább az egyik input esetében a határtermék kisebb az átlagterméknél
[1/34] Tökéletesen helyettesítő jószágok esetén
e) adott feltételek esetén több optimális választás is lehet.
[2/38] Az alábbi változások közül melyik nem okozhatja a termelési tényező keresleti görbéjének eltolódását?
ha az adott termelési tényező ára megváltozik.
Ha a jószágtér x tengelyén ábrázolt termék árajánlati görbéje pozitív meredekségű, akkor az X termék
keresleti görbéje negatív meredekségű.
[2/21] A gerincvonalak közötti területen a határtermék
mindkét inputnál pozitív.
[2/17] Kétinputos termelési függvény (munka és tőke) esetén az isoquant-görbék meredeksége negatív, ha
mindkét termelési tényező határterméke nagyobb, mint nulla.
[2/23] Egy vállalat termelési függvénye Q=L^0,7*K^0,3. A vállalat
állandó mérethozadékkal működik és az L határterméke csökkenő.
[2/7] Ha egy vállalat rövid távon a határtermék L=20 főnél maximális, akkor
20 fő alkalmazása felett a vállalat termelésében érvényesül a csökkenő hozadék törvénye.
Kinyilvánított preferencia erős axiómája SARP
Amennyiben A jószágkosár (akár közvetlenül akár közvetve) kinyilvánitottan preferált a B jószágkosárhoz képest, és a B jószágkosár nem azonos az A jószágkosárral, akkor B jószágkosár nem lehet kinyilvánitottan (sem közvetlenül, sem közvetve) preferált az A jószágkosárhoz képest.
Kinyilvánitott preferencia gyenge axiómája WARP
Amennyiben A jószágkosár közvetlenül kinyilvánitottan preferált a B jószágkosárhoz képest, és a B jószágkosár nem azonos A-val, akkor B jószágkosár nem lehet közvetlenül kinyilvánítottan preferált A jószágkosárhoz képest.
Ha János banánra és almára vonatkozó jövedelemajánlati görbéje egy bizonyos jövedelemtartományban negatív meredekségű, akkor bizonyos, hogy számára azon a szakaszon
Az egyik gyümölcs normál, a másik inferior jószág.
Ha a jószágtér x tengelyén ábrázolt termék árajánlati görbéje negatív meredekségű, akkor X termék
Az előzőek bármelyike előfordulhat: - keresleti görbéje pozitív meredekségű - keresleti görbéje negatív meredekségű - jövedelemajánlati görbéje negatív meredekségű
Költségminimalizálás
Az isoquant görbék érintési pontja a legalacsonyabban elérhető isocost görbével. -MP1/MP2 = -w1/w2
A technikai helyettesítés arány (TRS - Technical Rate of substitution) TRS = MP1/MP2 = deltaX2/deltaX1
Megadja, hogy a vállalatnak milyen arányban kell az egyik termelési tényezőt a másikkal helyettesítenie annak érdekében, hogy a kibocsátás állandó maradjon. - Az isoquant (egyenlőtermék-görbe) meredeksége
A jövedelemajánlati görbe
a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok halmaza a jószágtérben, változó jövedelem és változatlan árak esetén.
[2/8] Amennyiben a munka határterméke 3, az átlagterméke pedig 7, akkor
a határtermék csökkenő.
Kvázilineáris preferenciák esetén
a közömbösségi görbék egymás valamelyik tengellyel párhuzamos eltoltjai (bár van olyan, aminek nem minden pontja releváns)
[2/27] A termelés munka szerinti parciális rugalmassága megmutatja, hogy
a munka egy százalékos növekedésekor a termelés hány százalékkal fog változni.
[1/48] Az egyéni keresleti görbe egy adott tartományban csak akkor lehet pozitív meredekségű, ha ebben a tartományban
a) A jövedelemajánlati görbe negatív meredekségű.
[1/62] Egy fogyasztó két jószágot fogyaszt. Az egyik jószágra vonatkozó keresleti görbéje x1(p1) = 50 - p1, a másik jószágra vonatkozó keresleti görbéje x2(p2) = 28-0,4p2. Abban az ártartományban, melyben mindkét jószág kereslete pozitív, milyen a két jószág saját-árrugalmasságának viszonya (abszolút értékben véve)?
a) Az első jószág árrugalmasabb. (side note: p szerint lederiváljuk a keresleti függvényeket)
[2/3] Mikroökonómiában a hosszú és rövid táv közötti különbség
a) Az inputtényezők változtathatóságához kötődik.
[2/64] Egy tőkét és munkát felhasználó vállalat jelenleg 1000 db terméket állít elő, termelési adatai alapján a munka határterméke kétszerese a tőke határtermékének, miközben a munka ára négyszerese az egységnyi tőke árának. Mit javasolna a vállalat vezetésének (amennyiben a továbbra is-azaz hosszú távon- fenn akarja tartani a jelenlegi termelési szintet?
a) Csökkentse a munka és növelje a tőke felhasználását.
[1/63] Péter havi ösztöndíját kizárólag könyvekre és CD-kre költi. Ha a CD-k kereslete számára árrugalmas, akkor a CD-k árának növekedése következtében (változatlan jövedelem és könyvtár esetén)
a) Több könyvet fog venni.
[2/79] A költségrugalmasság meghatározható
a) a határköltség és az átlagköltség hányadosaként.
[1/58] Tökéletesen kiegészítő javak árváltozása esetén
a) a helyettesítési hatás mindig 0.
[2/28] Ha a munkatényező parciális termelési rugalmassága egy, akkor
a) a munka szerinti átlagtermék maximális.
[1/73] Ha a szabadidő a teljes értelmezési tartományon inferior jószág, akkor
a) a munkakínálati görbe sose lehet visszahajló.
[2/50] Az U-alakú rövid távú átlagköltség-görbék alakja
a) a termelési függvény vegyes hozadéki jellegével magyarázható.
[2/83] A választékgazdaságosság akkor áll fenn, ha
a) a termékek egy csoportját olcsóbb együtt termelni, mint két vagy több különböző vállalatnál.
[2/100] Nevezzük az y-isocostnak azt a görbét, amely a két input árának terében azon árpontokhoz tartozik, melyek esetén az y szintű termelés költsége azonos. Az inputok terében pedig értelmezzük a szokásos isoquantot. Az y szintű termeléshez tartozó isoquant meredksége a w1, w2 árak melletti minimális költségű inputok pontjában
a) abszolút értékben megegyezik a w1, w2 árak hányadosával.
[1/47] Giffen jószág esetén a jószág árváltozásának jövedelmi hatása
a) abszolút értékben mindig nagyobb, mint a helyettesítési hatás.
[1/51] A fogyasztó reáljövedelme a Szluckij-féle reáljövedelem felfogás szerint egy jószág árának emelkedése után nem változik, ha a fogysztót akkora pénzjövedelemmel kompenzáljunk, hogy
a) az eredeti, áremelkedés előtti fogyasztói kosár megvásárolható.
[2/52] Tegyük fel, hogy egy termelés egyetlen változó inputja a munka (L). Amennyiben a munka átlagterméke L=10 illetve q=125 egységig nő, majd onnantól csökken, miközben a kibocsátás folyamatosan nő, akkor:
a) az átlagos változó költség q=125 egységig csökken, utána nő.
[1/69] Amennyiben egy munkavállalónak a túlóráért fizetett órabére emelkedik, akkor Szluckij jövedelemkompenzáció módszerét használva
a) csak helyettesítési hatás érvényesül.
[2/31] Az output árának növekedése rövid távon
a) csökkenti az isoprofit-egyenes meredekségét.
[2/89] A homotetikus termelési függvény
a) egy elsőfokú homogén termelési függvény pozitív motonon transzformáltja
[1/78] A kereslet extenzív határon történő alkalmazkodása annak a problémának a vizsgálatát jelenti, hogy megváltozik-e a keresett mennyiség,
a) ha új potenciális fogyasztók lépnek be a piacra.
[2/95] A költségfüggvény inputárakban
a) konkáv
[1/53] Egy jószág árnövekedésének helyettesítési hatása következtében
a) mind a normál, mind az inferior jószágok fogyasztása csökken.
[2/65] Amennyiben a vállalat jelenlegi termelésére igaz, hogy a termelési tényezők áraránya (pL/pK) nagyobb, mint a technikai helyettesítési ráta, akkor
a) növelni kell a felhasznált tőke mennyiségét és csökkenteni a munka mennyiségét.
[2/18] Amennyiben MPK < 0 és MPL > 0 egy isoquant-görbe valamely pontjában, akkor
a) túlzott a tőkefelhasználás.
Isoquant (egyenlőtermék-görbe)
adott szintű termeléshez tartozó lehetséges ráfordításkombinációkat jeleníti meg.
Az árajánlati görbe
A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok halmaza a jószágtérben, változatlan jövedelem és az adott jószág változó árai esetén.
[2/74] A hosszú távú költségekre vonatkozó alábbi állítások közül nem mindig igaz, hogy
a) A hosszú távú átlagköltség görbe a minimumpontjaiban érinti a rövid távú átlagköltség görbéket.
[2/32] Egy vállalatnak mindaddig érdemes növelni a rövid távon felhasznált termelési tényező mennyiségét, amíg
a pénzben kifejezett határterméke nagyobb a termelési tényező áránál.
[2/26] Egy vállalat termelési függvénye a következő formában irható fel: Q= L^2K
a termelési függvény harmadfokon homogén, és a mérethozadék növekvő.
[2/29] A Q=(KL)^1/2 termelési függvény esetén
a tőke- és a munka parciális rugalmassága megegyezik.
[2/36] Rövid távon az optimális inputfelhasználás feltétele (differenciálható termelési függvény esetén)
a változó input határtermékének, valamint a változó input és az output arányának egyenlősége.
[1/83] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nomális jövedelemre tesz szert, és (c1,c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Infláció nincs, a piaci kamatláb r. A fogyasztó jövőidejű intertemporális költségvetési egyenese:
a) (1+r)c1 + c2 = (1+r)m1 + m2
[1/75] Egy jószág piacán 50 A típusú, 100 B típusú és 150 C típusú fogyasztó van. Az A típusú fogyasztó kereslete: DA(p) = max {20-p,0} egy B típusú fogyasztó kereslete: DB(p) = max {45-5p,0}, egy C típusú fogyasztó kereslete DC(p) = max{24-2p,0}. Mennyi lesz a piacon keresett mennyiség, ha a jószág ára 10?
a) 1100
[2/43] Egy nyomdában naponta 300 db könyvet állítanak elő. Egy db könyv előállításának átlagköltsége 200 Ft, a nyomda fix költsége napi 6000 Ft. Az egy db könyvre jutó változó költség
a) 180 Ft.
[2/2] Az alábbiak közül azonos outputot feltételezve a technikailag leghatékonyabb eljárás
a) 3 gép és 50 fő