Mikro - fogyasztás, termelés

[2/22] Az inputtényezők technikai helyettesítési rátája abszolút értékben meghatározható

az inputtényezők határtermékének arányával.

Homotetikus preferenciák esetén a jövedelemajánlati görbe

az origóból induló félegyenes

[2/99] Nevezzük y-isocostnak azt a görbét, amely a két input árának terében azon árpontokhoz tartozik, melynek esetén az y szintű termelés költsége azonos. Az inputok terében pedig értelmezzük a szokásos isoquantot.

b) Az y-isocost meredsége a w1, w2 pontban abszolút értékben egyenlő az inputok felhasznált mennyiségeinek arányával az y szintű termeléshez tartozó isoquant w1, w2, árakhoz tartozó költségminimalizáló pontjában.

[1/89] Ádám majd meghal Éva csókjáért. Sajnos a csók is pénzbe kerül, de Ádámnak szerencsére van erre költhető jövedelme. Kétidőszakos modellünkben a csók ára mindkét időszakban változatlan, de a kamatláb 10%. Ádám számára az első időszakban kapott csók és a második időszakban kapott csók tökéletesen helyettesítik egymást. Mikor fog Ádám csókot vásárolni?

b) Csak a második időszakban.

[2/44] Ha egy vállalat fix költsége változik, miközben változóköltség-görbéje nem módosul, akkor

b) MC és AVC görbéje nem változik, de az AC igen.

[2/19] Egy isoquant negatív meredekségű tartományának határán, a függőleges tengelyhez közelebb eső gerincvonalon

b) a függőleges tengelyen ábrázolt input határterméke nulla

[2/58] Egy vállalat termelési függvénye Q=4KL. A rövid távon felhasznált tőke mennyisége 25. A tőke ára 2000, a munka ára pedig 800. A rövid távú költségfüggvényekre igaz, hogy

b) a határköltségfüggvény meredeksége megegyezik az átlagos változó költség függvény meredekségével.

[2/86] Egy vállalat hosszú távú termelési függvénye: Q=mK^a*L^b. Amennyiben

b) a kitevők összege nagyobb, mint egy, akkor növekvő mérethozadék érvényesül.

[2/68] A növekedési út azon pontok mértani helye, amelyek

b) a legkisebb összköltségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, változatlan inputárak mellett.

[1/71] Ha a szabadidő normál jószág, akkor nem a munkából származó jövedelem növekedése következtében

b) a munkanínálati görbe balra tolódik.

[2/56] Adott inputárak mellett a vállalat rövid távú költségfüggvényei levezethetők

b) a parciális termelési függvényből.

[2/48] Egy vállalat a termékének előállításához rövid távon egy változó, és egy rögzített inputot használ. Amennyiben a változó input határterméke konstans akkor

b) a rövid távú átlagköltség biztosan csökken. (side note: mivel az MC is konstans lesz)

[2/87] A helyettesítési rugalmasság megmutatja, hogy

b) a technikai helyettesítés határrátájának egy százalékos változása rögzített kibocsátási szint esetén hány százalékkal változtatja meg az input-tényező-arányt.

[2/80] A költségrugalmasság kifejezi, hogy

b) a termelés egy százalékos változásakor a termelési költség hány százalékkal változik.

[2/61] Amikor az egyetlen változó termelési tényező parciális rugalmassága nagyobb, mint egy, akkor biztos, hogy

b) a termelés határköltsége kisebb, mint az átlagos változó költség. (az origobol húzott érintőig, a parciális rugalmasság nagyobb, mint 1)

[2/82] Növekvő mérethozadék esetén

b) a termelés költségrugalmassága egynél kisebb.

[2/47] Amennyiben az egyetlen változó tényező ára konstans, akkor a termelés AVC-je ott lesz minimális, ahol

b) a termelési tényező átlagterméke maximális.

[2/97] Tekintsük az inputoknak azt a halmazát, amelybe tartozó inputvektorok bármely nem negatív árvektor mellett legalább akkora összköltséggel állítják elő a legalább a rögzített termeléssel megegyező termelési szintetn, mint a rögzített termelést előállító legolcsóbb inputkombináció. Nevezzük ezt a halmazt mesterséges intpukövetelmény-halmaznak. Erre vonatkozóan a következő állítás teljesül:

b) a tényleges és a mesterséges inputkövetelmény-halmaz azonos, ha a tényleges inputkövetelmény-halmaz nem üres, zárt, konvex és monoton.

[2/78] Egy vállalat termelési függvénye növekvő mérethozadékú, ha

b) a vállalat hosszú távú átlagköltsége nagyobb, mint a hosszú távú határköltsége.

[2/35] Az isoprofit meredekségét meghatározza

b) a változó input árának és az output árának aránya.

[1/81] Egy termék piacán bizonyosan fogyasztói többletet élveznek azok a fogyasztók,

b) akiknek a jószágra vonatkozó rezervációs ára nagyobb annak piaci áránál.

[2/69] Egy vállalat növekedési útja mentén

b) amennyiben létezik, állandó a technikai helyettesítési határrátája.

[2/14] Amíg valamely input vonatkozásában a határtermék nagyobb az átlagterméknél, addig

b) az átlagtermék nő.

[2/12] Az egyetlen változó inputot tartalmazó rövid távú termelési függvényeket elemezve igaz, hogy ott, ahol

b) az átlagtermékfüggvény csökkenő, ott a határtermék kisebb az átlagterméknél.

[2/76] Adott a következő függvény: c(q) = 10 + 5q + q^2. Mi maradt le, ha a kérdéses fügvény része a hosszú távú költségfüggvénynek?

b) c(0) = 0, és a fent megadott függvény csak q > 0 esetén érvényes.

[1/84] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nomális jövedelemre tesz szert, és (c1, c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Az inflációs ráta (delta), a piaci kamatláb r. A fogyasztó jelenidejű intertemporális költségvetési egyenese:

b) c1 + c2/[(1+r)(1+delta)] = m1 + m2/[(1+r)(1+delta)]

[1/82] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nominális jövedelemre tesz szert, és (c1, c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Infláció nincs, a piaci kamatláb r. A fogyasztó jelenidejű intertemporális költségvetési egyenese:

b) c1+c2/(1+r) = m1 + m2/(1+r)

[2/42] Fix és változó inputot alkalmazó termelési folyamat esetén, ha a változó tényező határterméke konstans, akkor a rövid távú átlagköltséggörbe biztosan

b) csökkenő.

[2/25] A dL*MPL + dK*MPK = 0 összefüggés (feltéve, hogy valamennyi benne szereplő kifejezés értelmezhető) fennáll az isoquant-görbék

b) egészére.

[1/56] Ha egy fogyasztó egy inferior, de nem Giffen-jószág árnövekedésekor Hicks-féle jövedelemkompenzációban részeszül, akkor a haszonmaximalizáló fogyasztó által a kompenzáció esetén vásárolt mennyiség a kompenzáció nélkül vásárolt mennyiséghez képest

b) kevesebb.

[1/76] Egy termék piacon két, ugyanannyi fogyasztót tartalmazó vásárlói csoport van. Azt is tudjuk, hogy a két fogyasztói csoport keresleti görbéi azonos meredekségű lineáris egyenesek, de a p (függőleges) tengelymetszet különböző. Ekkor:

b) lesz olyan ártartomány, ahol az inverz piaci keresleti görbe meredeksége ugyanolyan, miközben egy másik ártartományban laposabb lesz, mint az egyes csoportok inverz keresleti görbéjének meredeksége.

[2/92] A feltételes tényezőkeresleti függvény adott inputárak mellett

b) meghatározza a termelési tényező(k) azon mennyiségét, amellyel az adott termelést a lehető legolcsóbban lehet előállítani.

[2/93] A költségfüggvény az inputárakban

b) nem csökkenő

[2/20] Amennyiben a termelő az isoquant egyik pontjáról a másik pontjára kerül, akkor biztosan

b) nem változik a kibocsátás szintje.

[1/66] Egy fogyasztó számára az X terméknek az Y termék árára vonatkozó kereszt-árrugalmassága -1. Ebben az esetben az Y termék árának ceteris paribus csökkenése

b) növeli X termék eladóinak bevételét, miközben az Y termék eladóinak bevétele nőhet, csökkenhet vagy akár változatlan is maradhat. (sidenote: -1 --> kiegészítő termékek)

[1/57] Valamely jószág árváltozásának soha nincs helyettesítési hatása, ha

b) tökéletesen kiegészítő javakról van szó.

[2/81] Egy vállalat termelési függvénye: Q(K,L) = aK + bL. A vállalat költségkorlátja TC = pL*L + pK*K. Az optimális tényezőkombináció nem határozható meg egyértelműen, ha

b/a = PL/PK

[1/85] Amennyiben a piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is 10%, akkor az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége

c) -1,1

[2/59] Egy vállalat termelését rövid távon vegyes hozadékú termelési függvény jellemzi. A vállatnak egyetlen változó inputja az L. Ahol a termelés átlagtermék- és határtermékfüggvényeinek értéke megegyezik, ott a változó tényezőkből felhasznált mennyiség értéke L=20, a határköltség pedig 50. A vállalat számára mind az input-, mint az outputpiacon elérhető ár konstans. Egységnyi munka ára 100. Ekkor az átlagtermék értéke

c) 2

[1/88] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó mindkét időszakban csak mikroökonómia (m) és statisztika (s) korrepetálást fogyaszt. Hasznossági függvénye: U=min {m1,m2} * min{s1,s2}, ahol az index az egyes időszakok fogyasztására utal. A mikroökonómia korrepetálás ára 2000Ft, a statisztika korrepetálásé 1000Ft. A kamatláb 5%. Fogyasztónk az első időszakban 20 óra mikroökonómia korrepetálást vásárol. Hány óra lesz a második időszaki fogyasztása statisztika korrepetálásból?

c) 40

[2/73] Egy vállalat technológiája Cobb-Douglas termelési függvénnyel írható le: Q=AK^alpha*L(1-alpha) alakú. A vállalat termelési költsége 1 000 000 forint, az alpha = 0,25. Ebben az esetben a vállalat által a munkaerő vásárlásra fordított összeg:

c) 750 000 forint

[1/80] Amennyiben a DVD-filmek ára csökken, akkor (ha a DVD és a mozijegy egymást helyettesítő termékek, és mindkettő normál jószág)

c) A DVD-filmek keresleti görbéje nem változik, miközben a mozijegyek keresleti görbéje balra tolódik.

[1/79] A sertéshús piaci keresleti görbéjének eltolódását az alábbiak közül melyik nem okozhatja?

c) A sertéshús árának változása.

[2/71] Egy vállalat termelési függvénye Q(K,L) = K+ L. A termelési tényezők vásárlására a vállalatnak 120 egységnyi jövedelem áll rendelkezésére. A munka egységára 12, a tőke egységára pedig 3. Az optimális tényezőkombináció:

c) K=40 és L=0

[2/45] Ha a rövidtávú termelési függvény végig növekvő hozadékú, akkor (konstans inputárak mellett)

c) a TC lassulva nő.

[1/59] Piaci megfigyelések alapján a rostos üdítőitalok kereslete árrugalmas. Eszerint, ha az üdítőitalok ára nő, akkor ceteris paribus

c) a fogyasztók rostos üdítőitalokra fordított kiadásainak összege csökken.

[1/60] Ha a gyógyszerek kereslete - adott jövedelemszinten - tökéletesen árrugalmatlan, akkor árának növekedése esetén (ceteris paribus)

c) a fogyasztók továbbra is ugyanannyi gyógyszert vásárolnak.

[2/62] Azokon a termelési szinteken, ahol az átlagköltség csökken

c) a határköltség kisebb, mint az átlagkölség.

[2/11] Amennyiben a vállalat adott technológiai feltételek és a tőkemennyiség mellett lehetséges maximális mennyiséget termeli, akkor

c) a tőke átlagterméke maximális.

[2/39] Abban a pontban, ahol az isoprofit-egyenes érinti a parciális termelési függvényt

c) akár negatív profit is lehetséges.

[2/46] Tegyük fel, hogy a munka az egyetlen változó input. Abban a termelési tartományban, ahol a határköltség nő

c) az MPL csökken

[2/33] Amennyiben a tőke mennyisége rögzített, és a tőke ára nő, akkor az isoprofit

c) az isoprofit függőleges tengelymetszete nagyobb értéknél lesz.

[1/68] A készletjövedelmi hatás

c) az árváltozásnak az indulókészlet értékét megváltoztató hatása miatt bekövetkező keresletváltozás.

[2/5]Egy fix termelési tényező átlagterméke ott maximális, ahol

c) az össztermék maximális.

[2/6] A csökkenő hozadék elve

c) azt fejezi ki, hogy egy termelési tényező növekvő felhasználásakor annak határterméke csökken.

[1/49] Az árajánlati görbe egy adott tartományban a vizszintes (x) tengellyel párhuzamos egyenes, akkor a vizszintes (x) tengelyen levő jószág keresleti görbéje ebben a tartományban (a függőleges tengelyen az összetett jószág szerepel)

c) egységnyi árrugalmasságú.

[2/94] A költségfüggvény a pozitív inputárakban

c) elsőfokú homogén.

[1/74] Egy jószág piaci keresleti függvénye

c) megmutatja, hogy különböző árakon a fogyasztók mennyit képesek és hajlandók vásárolni.

[2/98] Amennyiben egy differenciálható függvény, melynek változói a kibocsátás és az inputárak, értelmezési tartományában nem negatív értékű, az árakban nem csökkenő, elsőfokú homogén, konkáv és folytonos, akkor

c) mindig létezik olyan termelési függvény, amelynek a kérdéses függvény a költségfüggvénye.

[1/87] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó jelenleg pénzt ad kölcsön az első időszakban. A piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is ugyanaz. Amennyiben a kamatláb emelkedik, akkor ez a fogyasztó

c) továbbra is pénzt fog kölcsönadni.

[2/67] Amennyiben a felhasznált munka ára kétszeresére nő, a tőke ára felére csökken, és a vállalat termelésének összköltsége kétszeresére nő, akkor az isocost

c) változik a meredeksége és az egyik tengelymetszete.

[2/24] A Q=5K^2/(K+L) termelési függvény mérethozadéka

c) állandó.

[2/41] Egy vállalat fix költsége 5 ezer Ft. Megfigyeléseink szerint a termelést egy-egy egységgel folyamatosan növelve a költségek mindig 50 Ft-al nőnek. Eszerint a vállalat

c) átlagköltsége minden termelési mennyiségre legalább 50 Ft.

[2/37] Amennyiben az output ára ceteris paribus nő, akkor az isoprofit-egyenes meredeksége

csökken.

[1/67] Ha a kenyér keresett mennyisége 5%-kal nőtt, és a kenyér jövedelemrugalmassága -0,4, akkor a fogyasztó jövedelme

d) 12,5%-al csökkent.

[2/15] Egy vállalat rövid távú technikai összefüggéseit változó munka- és rögzített tőkemennyiség mellett vizsgálva megállapítható, hogy

d) Amennyiben a munka határterméke nulla, akkor a tőke átlagterméke éppen maximális.

[1/54] Ha egy jószág kereslete egy fogyasztó számára egy adott ártartományban tökéletesen árrugalmatlan, akkor

d) Az előző válaszok mindegyike igaz: - ezen jószág árajánlati görbéje a közömbösségi térképen, (ahol a kérdéses jószág szerepel a vizszintes tengelyen) egy függőleges egyenes - az árváltozás teljes hatása 0 - bizonyosan inferior jószágról van szó

[2/90] A költségminimalizálás gyenge axiómája szerint, adott inputárak mellett

d) Egyik fenti válasz sem helyes.

[2/84] Surgármenti átlagköltség meghatározásához figyelembe kell venni

d) Mindegyik előző válasz helyes. - a termelés teljes költségét - az egyes termékek termelési hányadát - többtermékes termelés esetén a hányadok segítségével implicit módon meghatározható termelési szintet

[2/4] A rövid távú termelési függvény

d) Mindhárom állapítás igaz: 1) a termelési tényezők rövid távon lehetséges inputkombinációihoz a velük előállítható maximális kibocsátási lehetőségeket rendeli 2) bizonyos szakaszokon lehet növekvő határhozadékú 3) adott technológiát feltételez

[2/70] Két inputot: tőkét és munkát alkalmazó vállalat jelenleg az L=70 és K=35 inputkombinációval termel. Mindkét input szerint a termelés a csökkenő határtermék szakaszában van. Az inputok ára PL=420 és PK=640 pénzegység. Az utolsóként felhasznált inputegységek határterméke: MPL=140, MPK = 110. Optimális-e a tényezőfelhasználás?

d) Nem, növelni kell a munkafelhasználást.

[2/34] Rövid távon a termelési tényező keresleti függvénye negatív meredekségű. Ennek oka

d) a csökkenő hozadék.

[2/60] Tegyük fel, hogy a termelés egyetlen változó inputja a munka. Ha a munkatényező parciális termelési rugalmassága kisebb, mint egy, akkor

d) a határköltség nagyobb, mint az átlagos változó költség. (MC > AVC)

[2/77] Ha egy termelési függvény konstans mérethozadékú, akkor

d) a hosszú távú határköltség görbe biztosan konstans

[2/96] A Shephard-lemma szerint

d) a költségfüggvény megfelelő inputár szerinti deriváltja a feltételes tényezőkereslet.

[1/72] Egy bizonyos munkavállaló nem munkajellegű jövedelme megnő, miközben órabére változatlan. A szabadidőt normál jószágnak tekintve, ekkor bizonyosan nem változik meg

d) a költségvetési egyenes meredeksége

[1/28] Egy fogyasztó két jószágra vonatkozó helyettesítési rátája

d) a közömbösségi görbe meredekségével azonos.

[2/40] Egy termelési tényező keresleti függvénye

d) a termelési tényező ára és a termelési tényező profitmaximumot biztosító mennyisége között teremt ceteris paribus kapcsolatot.

[2/9] Abban a termelési tartományban, ahol a termelés lassuló ütemben nő, ott (két inputot, a változó munkát és a rögzített tőkét feltételezve) biztos, hogy

d) a tőke átlagterméke nő.

[2/66] Az isocost-egyenes mentén nem változik

d) a vállalat termelésének összköltsége.

[2/72] Egy vállalat termelési függvénye: Q=K^2L^a. Tudjuk, hogy az optimális választása L=15, K=8 és pL=10, pK=100. Mennyi lehet "a" értéke?

d) a=0,375

[1/52]Ha a fogyasztó egy normál jószág árnövekedésekor Hicks-féle jövedelemkompenzációban részesül, akkor a haszonmaximalizáló fogyasztó által

d) az elérhető hasznossági szint változatlan.

[2/88] A következő típusú termelési függvény nem konstans helyettesítési rugalmasságú

d) az összes előző termelési függvény konstans helyettesítési rugalmasságú. - Cobb-Douglas termelési függvény - tökéletes helyettesítő inputokat tartalmazó termelési függvény - tökéletes kiegészítő inputokat tartalmazó (Leontief típusú) termelési függvény

[1/70] Ha a szabadidő normál jószág, és az órabér emelkedik, akkor

d) csak a helyettesítési hatás növeli a munkakínálatot.

[2/30] Amennyiben a tőke a termelés fix tényezője, és a tőke ára rövid távon nő, akkor

d) csökken a realizálható profit nagysága.

[1/64] Ha a tej normál jószág, akkor jövedelemrugalmassága

d) egynél kisebb és nagyobb is lehet, de pozitív.

[1/86] Egy kétidőszakos modellben egy fogyasztó jelenleg pénzt kér kölcsön az első időszakban. A piaci kamatláb kölcsönzés és kölcsönadás esetén is ugyanaz. Amennyiben a kamatláb emelkedik, akkor ez a fogyasztó

d) elképzelhető, hogy nem jár rosszabbul, de az is, hogy rosszabbul jár.

[1/61] Ha a benzin keresletének árrugalmassága -0,5, akkor ez közelítőleg azt jelenti, hogy

d) ha 5%-kal nő a benzin ára, akkor 2,5%-kal kevesebbet vásárolnak a fogyasztók.

[1/65] Ha Fogyi Fanni jövedelmének felét a kefír árától és saját jövedelmétől függetlenül mindig kefírre költi, akkor számára a

d) kefír keresletének árrugalmassága egységnyi.

[2/85] Egy vállalat technológiai feltételeit a következő termelési függvény fejezi ki: Q=min[aK, bL] Ekkor

d) mindegyik előző válasz helyes. - a munka határterméke 0, ha L>= a/b*K - a munka parciális rugalmassága 1, ha L <= a/b*K c) aK-nál kisebb kibocsásáts esetén a termelés határköltsége megyegyezik a termelés átlagos változó költségével.

[1/16] Egy fogyasztó szereti a sört és a dinnyét is. Ugyanolyan jól érzi magát, ha 2 üveg sört vagy 2kg dinnyét fogyaszthat, de rosszabb lenne számára 1 üveg sör és 1 kg dinnye együtt. Tehát a fogyasztó

d) preferenciái konkávak.

[2/91] A költségminimalizálás gyenge axiómájának következménye:

d) valamely input árának növekedésekor, változatlan kibocsátási szintet feltételezve, a belőle felhasznált mennyiség semmiképp nem növekedhet.

[2/55] A határköltségfüggvényt ábrázolva a függvény alatti terület a vállalat

d) változó költsége.

[2/54] Egy vállalat egyetlen változó termelési tényezője a munka. A vállalat technikai optimumában termel, ha

d) átlagköltsége minimális.

[2/10] Amikor a határtermék kisebb az átlagterméknél, de pozitív, akkor

d) érvényesül a csökkenő hozadék összefüggése.

[2/53] Egy termelés határköltségfüggvénye MC(Q) = 6Q. Ekkor két egység termelés teljes változó költsége

d)12 (mert VC = 3Q^2)

[2/63] Azokon a termelési szinteken, ahol az átlagos változó költség csökken,

e) A fentiek közül pontosan két válasz helyes. - átlagköltség csökken - a határköltség kisebb, mint az átlagos változó költség

[2/51] Egy vállalat fix költsége 20 ezer forint. Megfigyeléseink szerint a termelést egy-egy egységgel folyamatosan növelve a költségek mindig 200 Ft-tal nőnek. Eszerint a válallat

e) A fentiek mindegyike igaz. - átlagos változó költsége minden termelési mennyiségre 200 Ft - határköltsége minden termelési mennyiségre 200 Ft - átlagköltsége minden termelési mennyiségre nagyobb vagy egyenlő, mint 200 Ft - átlagos fix költsége 100 egységnyi termelésnél 200 Ft

[2/16] Két inputtényezős termelési függvény esetén a határtermék a termelési függvény azon alakjának deriváltja, akkor

e) Az a) és b) feltételnek is teljesülnie kell. a) a felhasznált inputtényezők közül az egyik fix, míg a másik változó b) a termelési szint konstans

[2/13] Egy üzem technikai optimuma (két inputot, egy változó és egy rögzített termelési tényezőt feltételezve) ott van, ahol

e) Egyik előző válasz sem helyes.

[2/1] Egy vállalat termelésének technikailag hatékony inputkombinációi

e) Egyik előző válasz sem helyes.

[2/75] Egy vegyes mérethozadékú termelési függvény esetén

e) Egyik előző válasz sem helyes.

[1/46] Ha egy fogyasztó kenyérre vonatkozó Engel-görbéje a havi 100 ezer Ft feletti jövedelemtartományban negatív meredekségű, akkor ebben a jövedelemtartományban a fogyasztó számára a kenyér

e) Egyik válasz sem feltétlenül helyes.

[1/50] Ha egy fogyasztó számára a kávé és a kávétejszín tökéletesen kiegészítő javak, akkor a kávé egyéni keresleti függvénye

e) Egyik válasz sem helyes.

[1/77] A kereslet törvénye azt állítja, hogy

e) Egyik válasz sem helyes.

[2/49] Adott üzemméret mellett növelve az outputot biztosan nem változik

e) Egyik válasz sem helyes.

[1/55] Ha egy jószág jövedelemrugalmassága 0, akkor

e) Mindegyik válasz helyes: - az Engel-görbe egy függőleges egyenes - különböző jövedelmek mellett ugyanakkora a fogyasztás - a teljes árhatás megegyezik a helyettesítési hatással - a termékre költött jövedelemhányad a jövedelemváltozás irányával ellentétes irányban változik

[2/57] Abban a termelési tartományban, ahol az átlagos változó költség a termelés növekedésével emelkedik, ott biztos, hogy

e) a fentiek mindegyike helyes. - MC nagyobb mint AVC - legalább az egyik input átlagterméke csökkenő - MC növekvő - legalább az egyik input esetében a határtermék kisebb az átlagterméknél

[1/34] Tökéletesen helyettesítő jószágok esetén

e) adott feltételek esetén több optimális választás is lehet.

[2/38] Az alábbi változások közül melyik nem okozhatja a termelési tényező keresleti görbéjének eltolódását?

ha az adott termelési tényező ára megváltozik.

Ha a jószágtér x tengelyén ábrázolt termék árajánlati görbéje pozitív meredekségű, akkor az X termék

keresleti görbéje negatív meredekségű.

[2/21] A gerincvonalak közötti területen a határtermék

mindkét inputnál pozitív.

[2/17] Kétinputos termelési függvény (munka és tőke) esetén az isoquant-görbék meredeksége negatív, ha

mindkét termelési tényező határterméke nagyobb, mint nulla.

[2/23] Egy vállalat termelési függvénye Q=L^0,7*K^0,3. A vállalat

állandó mérethozadékkal működik és az L határterméke csökkenő.

[2/7] Ha egy vállalat rövid távon a határtermék L=20 főnél maximális, akkor

20 fő alkalmazása felett a vállalat termelésében érvényesül a csökkenő hozadék törvénye.

Kinyilvánított preferencia erős axiómája SARP

Amennyiben A jószágkosár (akár közvetlenül akár közvetve) kinyilvánitottan preferált a B jószágkosárhoz képest, és a B jószágkosár nem azonos az A jószágkosárral, akkor B jószágkosár nem lehet kinyilvánitottan (sem közvetlenül, sem közvetve) preferált az A jószágkosárhoz képest.

Kinyilvánitott preferencia gyenge axiómája WARP

Amennyiben A jószágkosár közvetlenül kinyilvánitottan preferált a B jószágkosárhoz képest, és a B jószágkosár nem azonos A-val, akkor B jószágkosár nem lehet közvetlenül kinyilvánítottan preferált A jószágkosárhoz képest.

Ha János banánra és almára vonatkozó jövedelemajánlati görbéje egy bizonyos jövedelemtartományban negatív meredekségű, akkor bizonyos, hogy számára azon a szakaszon

Az egyik gyümölcs normál, a másik inferior jószág.

Ha a jószágtér x tengelyén ábrázolt termék árajánlati görbéje negatív meredekségű, akkor X termék

Az előzőek bármelyike előfordulhat: - keresleti görbéje pozitív meredekségű - keresleti görbéje negatív meredekségű - jövedelemajánlati görbéje negatív meredekségű

Költségminimalizálás

Az isoquant görbék érintési pontja a legalacsonyabban elérhető isocost görbével. -MP1/MP2 = -w1/w2

A technikai helyettesítés arány (TRS - Technical Rate of substitution) TRS = MP1/MP2 = deltaX2/deltaX1

Megadja, hogy a vállalatnak milyen arányban kell az egyik termelési tényezőt a másikkal helyettesítenie annak érdekében, hogy a kibocsátás állandó maradjon. - Az isoquant (egyenlőtermék-görbe) meredeksége

A jövedelemajánlati görbe

a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok halmaza a jószágtérben, változó jövedelem és változatlan árak esetén.

[2/8] Amennyiben a munka határterméke 3, az átlagterméke pedig 7, akkor

a határtermék csökkenő.

Kvázilineáris preferenciák esetén

a közömbösségi görbék egymás valamelyik tengellyel párhuzamos eltoltjai (bár van olyan, aminek nem minden pontja releváns)

[2/27] A termelés munka szerinti parciális rugalmassága megmutatja, hogy

a munka egy százalékos növekedésekor a termelés hány százalékkal fog változni.

[1/48] Az egyéni keresleti görbe egy adott tartományban csak akkor lehet pozitív meredekségű, ha ebben a tartományban

a) A jövedelemajánlati görbe negatív meredekségű.

[1/62] Egy fogyasztó két jószágot fogyaszt. Az egyik jószágra vonatkozó keresleti görbéje x1(p1) = 50 - p1, a másik jószágra vonatkozó keresleti görbéje x2(p2) = 28-0,4p2. Abban az ártartományban, melyben mindkét jószág kereslete pozitív, milyen a két jószág saját-árrugalmasságának viszonya (abszolút értékben véve)?

a) Az első jószág árrugalmasabb. (side note: p szerint lederiváljuk a keresleti függvényeket)

[2/3] Mikroökonómiában a hosszú és rövid táv közötti különbség

a) Az inputtényezők változtathatóságához kötődik.

[2/64] Egy tőkét és munkát felhasználó vállalat jelenleg 1000 db terméket állít elő, termelési adatai alapján a munka határterméke kétszerese a tőke határtermékének, miközben a munka ára négyszerese az egységnyi tőke árának. Mit javasolna a vállalat vezetésének (amennyiben a továbbra is-azaz hosszú távon- fenn akarja tartani a jelenlegi termelési szintet?

a) Csökkentse a munka és növelje a tőke felhasználását.

[1/63] Péter havi ösztöndíját kizárólag könyvekre és CD-kre költi. Ha a CD-k kereslete számára árrugalmas, akkor a CD-k árának növekedése következtében (változatlan jövedelem és könyvtár esetén)

a) Több könyvet fog venni.

[2/79] A költségrugalmasság meghatározható

a) a határköltség és az átlagköltség hányadosaként.

[1/58] Tökéletesen kiegészítő javak árváltozása esetén

a) a helyettesítési hatás mindig 0.

[2/28] Ha a munkatényező parciális termelési rugalmassága egy, akkor

a) a munka szerinti átlagtermék maximális.

[1/73] Ha a szabadidő a teljes értelmezési tartományon inferior jószág, akkor

a) a munkakínálati görbe sose lehet visszahajló.

[2/50] Az U-alakú rövid távú átlagköltség-görbék alakja

a) a termelési függvény vegyes hozadéki jellegével magyarázható.

[2/83] A választékgazdaságosság akkor áll fenn, ha

a) a termékek egy csoportját olcsóbb együtt termelni, mint két vagy több különböző vállalatnál.

[2/100] Nevezzük az y-isocostnak azt a görbét, amely a két input árának terében azon árpontokhoz tartozik, melyek esetén az y szintű termelés költsége azonos. Az inputok terében pedig értelmezzük a szokásos isoquantot. Az y szintű termeléshez tartozó isoquant meredksége a w1, w2 árak melletti minimális költségű inputok pontjában

a) abszolút értékben megegyezik a w1, w2 árak hányadosával.

[1/47] Giffen jószág esetén a jószág árváltozásának jövedelmi hatása

a) abszolút értékben mindig nagyobb, mint a helyettesítési hatás.

[1/51] A fogyasztó reáljövedelme a Szluckij-féle reáljövedelem felfogás szerint egy jószág árának emelkedése után nem változik, ha a fogysztót akkora pénzjövedelemmel kompenzáljunk, hogy

a) az eredeti, áremelkedés előtti fogyasztói kosár megvásárolható.

[2/52] Tegyük fel, hogy egy termelés egyetlen változó inputja a munka (L). Amennyiben a munka átlagterméke L=10 illetve q=125 egységig nő, majd onnantól csökken, miközben a kibocsátás folyamatosan nő, akkor:

a) az átlagos változó költség q=125 egységig csökken, utána nő.

[1/69] Amennyiben egy munkavállalónak a túlóráért fizetett órabére emelkedik, akkor Szluckij jövedelemkompenzáció módszerét használva

a) csak helyettesítési hatás érvényesül.

[2/31] Az output árának növekedése rövid távon

a) csökkenti az isoprofit-egyenes meredekségét.

[2/89] A homotetikus termelési függvény

a) egy elsőfokú homogén termelési függvény pozitív motonon transzformáltja

[1/78] A kereslet extenzív határon történő alkalmazkodása annak a problémának a vizsgálatát jelenti, hogy megváltozik-e a keresett mennyiség,

a) ha új potenciális fogyasztók lépnek be a piacra.

[2/95] A költségfüggvény inputárakban

a) konkáv

[1/53] Egy jószág árnövekedésének helyettesítési hatása következtében

a) mind a normál, mind az inferior jószágok fogyasztása csökken.

[2/65] Amennyiben a vállalat jelenlegi termelésére igaz, hogy a termelési tényezők áraránya (pL/pK) nagyobb, mint a technikai helyettesítési ráta, akkor

a) növelni kell a felhasznált tőke mennyiségét és csökkenteni a munka mennyiségét.

[2/18] Amennyiben MPK < 0 és MPL > 0 egy isoquant-görbe valamely pontjában, akkor

a) túlzott a tőkefelhasználás.

Isoquant (egyenlőtermék-görbe)

adott szintű termeléshez tartozó lehetséges ráfordításkombinációkat jeleníti meg.

Az árajánlati görbe

A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok halmaza a jószágtérben, változatlan jövedelem és az adott jószág változó árai esetén.

[2/74] A hosszú távú költségekre vonatkozó alábbi állítások közül nem mindig igaz, hogy

a) A hosszú távú átlagköltség görbe a minimumpontjaiban érinti a rövid távú átlagköltség görbéket.

[2/32] Egy vállalatnak mindaddig érdemes növelni a rövid távon felhasznált termelési tényező mennyiségét, amíg

a pénzben kifejezett határterméke nagyobb a termelési tényező áránál.

[2/26] Egy vállalat termelési függvénye a következő formában irható fel: Q= L^2K

a termelési függvény harmadfokon homogén, és a mérethozadék növekvő.

[2/29] A Q=(KL)^1/2 termelési függvény esetén

a tőke- és a munka parciális rugalmassága megegyezik.

[2/36] Rövid távon az optimális inputfelhasználás feltétele (differenciálható termelési függvény esetén)

a változó input határtermékének, valamint a változó input és az output arányának egyenlősége.

[1/83] Egy fogyasztó az első, illetve a második időszakban rendre (m1, m2) nomális jövedelemre tesz szert, és (c1,c2) (univerzális) jószágot fogyaszt. Infláció nincs, a piaci kamatláb r. A fogyasztó jövőidejű intertemporális költségvetési egyenese:

a) (1+r)c1 + c2 = (1+r)m1 + m2

[1/75] Egy jószág piacán 50 A típusú, 100 B típusú és 150 C típusú fogyasztó van. Az A típusú fogyasztó kereslete: DA(p) = max {20-p,0} egy B típusú fogyasztó kereslete: DB(p) = max {45-5p,0}, egy C típusú fogyasztó kereslete DC(p) = max{24-2p,0}. Mennyi lesz a piacon keresett mennyiség, ha a jószág ára 10?

a) 1100

[2/43] Egy nyomdában naponta 300 db könyvet állítanak elő. Egy db könyv előállításának átlagköltsége 200 Ft, a nyomda fix költsége napi 6000 Ft. Az egy db könyvre jutó változó költség

a) 180 Ft.

[2/2] Az alábbiak közül azonos outputot feltételezve a technikailag leghatékonyabb eljárás

a) 3 gép és 50 fő