Nemzetközi Üzleti Ismeretek II.

36. Ismertesse a szabadkereskedelemből származó előnyöket!

Általában a szabadkereskedelem a legjobb választás, mivel eredményeképpen a fogyasztók és a vállalatok szélesebb és jobb minőségű választékhoz juthatnak, csökkennek az árak, nő a profit és emelkednek a bérek, emelkedik a fogyasztók életszínvonala, hiszen alacsonyabbak a költségeik, illetve növekszik a jólét (leginkább a fejlődő országokban). A szabadkereskedelem mellett állt ki Adam Smith is, aki elmagyarázza, hogy jobb, ha mindenki a képességeinek megfelelő feladatokat végzi és azt az erőforrást termeli, amelyet hatékonyabban tud előállítani.

Milyen személyiségjegyek szükségesek a kultúraközi sikerességhez?

- A kétértelmű helyzetek iránti tolerancia: képesség arra, hogy elviseljük a bizonytalanságot, és azt, hogy mások gondolkodásmódja vagy cselekvései nem mindig teljesen világosak számunkra. - Megfigyelőképesség: legyünk képesek megfigyelni és megérteni a mások beszédében és viselkedésében rejlő finom, óvatos információkat - A személyes kapcsolatok megbecsülése: legyünk képesek nagyra értékelni a kapcsolatainkat, ami sokszor fontosabb, mint hogy elérjünk egyszeri célokat vagy, hogy megnyerjünk vitákat. - Rugalmasság és alkalmazkodóképesség: legyünk kreatívak, innovatívak a megoldások kidolgozásában, legyünk nyitottak a lehetséges következmények, eredmények előtt, „nyomás alatt" is őrizzük meg a méltóságunkat.

Miért érdekeltek a nemzetek a gazdasági integrációban?

- A növekvő piacméret miatt ¤ A gazdasági blokkon belül lévő vállalatok számára megnövekszik a piacméret (pl. Belgium lakossága csak 10 millió fő, az EU-é 500 millió) ¤ A vásárlók az áruk nagyobb választékához jutnak hozzá. - A méretgazdaságosság és a termelékenység miatt ¤ A nagyobb piacok lehetővé teszik a méretgazdaságosság kihasználását ¤ A verseny és az erőforrások hatékonyabb felhasználása a blokkon belül a blokk fogyasztói számára alacsonyabb árakhoz vezet. ¤ A blokkon belüli nemzetközivé válás segít a cégeknek felkészülni a blokkon kívüli versenyre - A blokkon kívüli közvetlen tőke vonzása miatt ¤ Az egyedülálló országokhoz képest a külföldi cégek preferálják a blokkokhoz tartozó országokban történő befektetést. (pl. A General Mills, a Samsung és a Tata jelentős befektetéseket hajtott végre az EU-tagországokban) - Erősödik a tagok védelmi és politikai ereje miatt ¤ A blokkhoz tartozás a tagországok számára erősebb védelmi és politikai pozícióhoz vezet. Ez volt az EU létrehozásának legfőbb motivációja.

Ismertesse a politikai rendszerek által kiváltott országkockázatokat!

- Civil jog - kontinentális jogrendszer A civil jog megtalálható pl. Franciaországban, Németországban, Olaszországban A törvényhozás által elfogadott kodifikált, átfogó jogszabályok rendszerén alapszik A szabályok sokkal inkább „kőbe vannak vésve", kevésbé tárgyai a bíróságok egyedi interpretációjának. (felfogásának, értelmezésének) A common law inkább bírói jellegű, a civil jog inkább törvényhozási alapú. - Vallási jogrendszerek Erőteljesen befolyásolják a vallásos hiedelmek, etikai kódexes és morális értékek, amelyeket egy felsőbbrendű hatalomtól származónak tekintenek. Legfontosabb vallási jogrendszerek a hindu, a zsidó és az iszlám jogon alapulnak. Az iszlám jog előírja a viselkedési szabályokat a politika, a gazdaság, a bankszektor, a szerződések, a házasság és sok egyéb társadalmi és üzleti probléma esetén - Vegyes rendszerek Két vagy több jogrendszer működik együtt, a civil jog és a common law közöti kontraszt elmosódottá vált, ahogy az országok kombinálják a két rendszert. A totalitarizmus leginkább a vallási joggal és a szocialista joggal kötődik össze, míg a demokráciára a common law, civil jog és a vegyes rendszerek jellemzőek. (pl. A libanoni, tunéziai, marokkói jogrendszerben megtalálhatók a civil és az iszlám jog elemei is) 44. Ismertesse a joguralom (rule of law) fogalmát és jelentőségét! A joguralom (rule of law) egy olyan jogrendszer, amelyben a szabályok világosak, nyilvánosak, méltányos módon érvényesítik őket és az egyének, a szervezetek és a kormányzatok tiszteletben tartják őket. - Általánosan alkalmazott a fejlett országokban - A jogrendszert: - minden állampolgárra egyenlő módon alkalmazzák - alkotó szabályokat elismert kormányzati szervek bocsájtják ki - méltányosan és szisztematikusan érvényesítik az állami erők és a formálisan szervezett igazságszolgáltatási szervek segítségével - Ha a joguralom gyenge, a gazdasági aktivitás károsodik és a bizonytalanság növekszik 45. Ismertesse a politikai rendszerek által kiváltott országkockázatokat! - A vállalati eszközök átvétele Elkobzás: a vállalati eszközök kompenzáció nélküli átvétele Kisajátítás: a vállalati eszközök kompenzációval történő átvétele Államosítás: egy egész iparág átvétele kompenzációval vagy anélkül (Pl. Venezuelában Hugo Chavez elnök elkobozta a Total francia olajipari cég tulajdonában lévő olajmezőt; 2006-ban a bolíviai kormány államosította az olaj- és gázipart) - Lopakodó átvétel (Creeping Expropriation), a külföldi cégek ellehetetlenítése A kisajátítás leggyakoribb formája napjainkban. A kormányzat fokozatosan változtatja a szabályozást és a jogszabályokat, miután a külföldi multinacionális vállalatok jelentős helyi beruházásokat hajtottak végre. (Pl. A bolíviai, az orosz és a venezuelai kormányok módosították adórendszerüket, hogy jelentős bevételekhez jussanak a szén-, olaj- és gázipari társaságoktól) - Embargó és szanciók A kormányzatok más országok érdekeiket sértő tevékenységére embargóval és szankciókkal válaszolhatnak ¤ Az embargó olyan kereskedelmi korlátozás, amely megakadályozza egy vagy több olyan országgal a kereskedelmet, amelyet vagy amelyeket a béke és a biztonság szempontjából veszélyesnek ítélnek. (Pl. az USA embargót hirdetett Kuba, Irán és Észak-Korea ellen) ¤ A szankció az export vagy import olyan korlátozása, amely megakadályozza specifikus termékek adott országokkal való kereskedelmét. - Vállalatokkal vagy országokkal szembeni bojkott Egy országgal vagy vállalattal történő üzleti kapcsolatok önkéntes megtagadása (Pl. Franciaországban az állampolgárok bojkottálták a párizsi Disneylandet a globalizáció és a francia termőföldek átvétele elleni tiltakozásul) - Háború, felkelés és erőszak ¤ A háború és felkelés indirekt hatásai is végzetesek lehetnek a vállalkozások számára ¤ A terrorizmus a fenyegetés vagy az erő és erőszak tényleges használata, hogy politikai célokat érjenek el a félelemkeltéssel és a fenyegetéssel A terrorizmus különösen erősen érint bizonyos ágazatokat: turizmus, vendéglátás, légiközlekedés, pénzügyek, kiskereskedelem

Ismertess a küldő országok jogrendszere által kiváltott országkockázatokat!

- Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) (Törvény a külföldi korrupt gyakorlatokról) Ez a törvény illegalizálta a külföldiek megvesztegetését. A törvény az amerikai cégek számára akár káros is lehet, hiszen versenytársaik tevékenysége a legtöbbször nem ennyire korlátozott. - Területenkívüliség: az anyaországbeli jogszabályok alkalmazása más országokban ¤ Az EU „üldözte" a Microsoftot a piaci erejével való visszaélés miatt - Antibojkott szabályok - Számviteli és beszámolókészítési szabályok jelentős mértékben eltérnek a világban: ¤ A tárgyi eszközök értékelése (Kanadában és az USA-ban bekerülési értéken történik; bizonyos latin-amerikai országok lehetővé teszik az inflációval történő kiigazítást.) ¤ K+F költésgek: a világ jelentős részén felmerülésükkor elszámolják őket. (Dél- Koreában és Spanyolországban aktiválják őket; bizonyos országok mindkét konvenciót használják) - A pénzügyi jelentések transzparenciája, átláthatósága attól függ, hogy a cégek milyen gyakran hozzák nyilvánosságra pénzügyi is számviteli információkat, ebben világszerte jelentős különbségek vannak.

Ismertesse a vállalati kormányzás etikai standardjait!

- Haszonelvű (utiliarista) megközelítés: a haszonelvű megközelítés szerint a legjobb etikai cselekvés az, amely a legtöbb jót vagy a legkevesebb kárt okozza. Az ügyfeleknek, alkalmazottaknak, részvényeseknek, a közösségnek és a természeti környezetnek okozott károkból a legnagyobb egyensúlyt ez hozza létre. - Jogi megközelítés: Ez a megközelítés arra utasítja a döntéshozót, hogy válassza ki a cselekvést, amely a legjobban védi és tiszteletben tartja az érintettek erkölcsi jogait. Ez a megközelítés azon a meggyőződésen alapszik, hogy függetlenül attól, hogy miként kezelünk egy etikai dilemmát, meg kell őriznünk az emberi méltóságot - Méltányossági megközelítés: Ez a megközelítés azt javasolja, hogy mindenkit egyenlően és méltányosan, igazságosan, tisztességesen kell kezelni. A munkásoknak tisztességes bért kell fizetni, amely egy megfelelő életszínvonalat biztosít számukra. A munkatársakat és fogyasztókat, vásárlókat olyan bánásmódban kell részesíteni, amilyenben mi is szeretnénk, ha részesítenének. - Közjó megközelítés: Ez a megközelítés azt javasolja, hogy a tevékenységeknek az egész közösség vagy nemzet jólétén kell alapulniuk. Azt kérdezi, melyik tevékenység járul hozzá leginkább az összes érintett ember életminőségéhez. Mindenki iránti tisztelet és együttérzés (legfőképpen a sebezhetők iránti) kellene lennie a döntések alapjainak. - Erényes megközelítés: Ez a megközelítés azt támogatja, hogy az etikai cselekvéseknek összhangban kell lenniük bizonyos ideális erényekkel, amelyek biztosítják emberségünk teljes fejlődését. A legfontosabb erények az igazság, a bátorság, az együttérzés, a nagylelkűség, a tolerancia, a szeretet, az integritás és a körültekintés

Hasonlítsa össze példákkal a regionális integráció 5 szintjét!

- Szabadkereskedelmi egyezmény (Free trade area) A legegyszerűbb és leggyakoribb forma. A tagországok megegyeznek, hogy fokozatosan felszámolják a blokkon belüli formális kereskedelmi akadályokat, míg minden résztvevő megtartja a blokkon kívüli országokkal szembeni önálló kereskedelempolitikáját. (pl. NAFTA - North American Free Trade Agreement, ma már USMCA - United States-Mexico-Canada Agreement) - Vámunió (Customs Union) Hasonló a szabadkereskedelmi egyezményhez, azonban a partnerek harmonizálják a harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukat, egységes vám- és nemvámjellegű akadályok bevezetésével a blokkon kívüli országokból származó termékekre. (pl. MERCOSUR (El Mercado Comun del Sur) - Dél-amerikai Közös Piac) - Közös piac (Common Market) a vámunióhoz hasonlít azzal a kivétellel, hogy nem csak az áruk, hanem a szolgáltatások és a termelési tényezők mnt a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat a tagok között. (pl. EU) - Gazdasági unió (Economic and (sometimes) Monetary Union) A közös piachoz hasonlít, azonban a tagok közös fiskális (költségvetési) és monetáris politikára, illetve standardizált kereskedelmi előírásokra is törekednek. (Az EU gazdasági unió irányában mozdul elő, amelynek első lépései között létrejött a monetáris unió, az Euroövezet.) - Politikai unió (Political Union) Az integrációs folyamatok legmagasabb foka. A tagállamok politikai intézményei is összefonódnak, az önálló államok is megszűnnek ezzel (pl. Szovjetunió)

Ismertesse a befogadó országok jogrendszere által kiváltott országkockázatokat!

A befogadó országok jogrendszere által kiváltott országkockázatok lehetnek - a külföldi befektetéseket szabályozó jogszabályok ¤ Mexikó - a külföldi cégek nem birtokolhatnak 100%-ban olajipari cégeket az országban ¤ USA - megakadályozzák azokat a befektetéseket, amelyek nemzetbiztonstági kockáztatot hordoznak - a működési formát és az üzleti gyakorlatot befolyásoló szabályok ¤ Kína - előírja a külföldi vállalatok számára a hazai cégekkel alkotott vegyesvállalatok létrehozását - marketing- és disztribúciós szabályozás, előírják a lehetséges reklámozási, promóciós és disztribúciós gyakorlatot ¤ Finnország, Franciaország, Norvégia és Új-Zéland tiltja a dohánytermékek televíziós reklámját - a jövedelem repatriálásának (honosításának) szabályozása: korlátozhatják a nettó jövedelemből vagy osztalékból hazautalható részt - környezetvédelmi szabályozás: a cél a természeti erőforrások megőrzése, a szennyezés csökkentése, a biztonság garantálása ¤ Németországban a vállalatok felelősségel tartoznak a csomagolóanyagok újrahasznosításáért - a szerződésekkel kapcsolatos szabályozás: meghatározhatják az áruk és szolgáltatások értékesítését, a közvetítőkkel köthető szerződéseket, a közvetlen befektetéseket és a vegyesvállalati működést. - nem megfelelő vagy alulfejlett jogrendszer, vagy a meglévő jogszabályok gyenge érvényesítése: a jogszabályok lehetnek lazák a szellemi tulajdonnal, környezetvédelemmel, fogyasztóvédelemmel stb. kapcsolatban A probléma előfordul a fejlődő és fejlett országokban is. ¤ Kínában és Ororszországban a külföldi cégek sokszor feladják vállalkozásukat a kiszámíthatatlanul változó jogi környezet miatt - az internetre és az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok

Hogyan válaszolnak a cégek a kormányzati beavatkozásra?

A cégek többféleképpen is válaszolhatnak, reagálhatnak a kormányzati beavatkozásokra. - Ismeretszerzés kutatás segítségével Mek kell ismerni a külföldi kereskedelmi és beruházási szabályozást. Folyamatosan nyomon kell követni az üzleti környezet változásait. - A legmegfelelőbb belépési stratégia kiválasztása A legtöbb cég kezdeti stratégiaként az exporttevékenységet választja, azonban amennyiben magasak a vámok, más stratégiákat is meg kell fontolni, mint a licencátadást, az FDI-t, a vegyesvállalatok létrehozását, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalat közvetlenül a célpiacon termeljen. - A kereskedelmi övezetek előnyeinek kihasználása Angolul: foreign trade zones - FTZ. Ezek olyan területek, ahol az import preferenciális bánásmódban részesül a helyi gazdaságfejlesztési célok elérésének érdekében. (sikeres kísérlet volt pl. a maquiladorák, az észak-mexikói exportcélú összeszerelő üzemek létrehozása) - Az exportált termékek megfelelő árubesorolásának biztosítása Csökkenti a kereskedelmi korlátozásoknak való kitettséget, ha a megfelelő árubesorolás biztosítva van. - A cégek kihasználják a kormányzati befektetésösztönzési és egyéb támogatási programokat Pl. A honkongi kormányzat jelentős összegekkel támogatta a helyi Disney Park létrehozását; a Mercedes-Benz többszázmilliós dolláros támogatást kapott alabamai gyárának felépítéséhez - A szabadabb kereskedelemért és befektetésért történő lobbitevékenység A nemzetek a munkahelyteremtés és az adóbevételek növelése érdekében folyamatosan liberalizálják piacaikat.

Ismertesse a kormányzati beavatkozás legfontosabb általános indokait!

A kormányzati beavatkozás általános indokai közé tartozik, hogy - A vámok jelentős kormányzati bevételeket generálhatnak. Az alacsonyabb fejlettségű országokban ez kulcstényező. - A kormányzati beavatkozás garantálja a hazai állampolgárok biztonságát és jólétét. Például a legtöbb kormányzat beavatkozik a hazai élelmiszerkínálatba, hogy biztosítja az élelmiszerkínálatot. - Emellett segít a kormányzat számára általánosabb gazdasági, politikai és társadalmi célok elérésében. - A hazai cégek és ágazatok érdekeit szolgálhatja.

Mit jelent a fenntarthatóság, a cégeknek milyen érdekeket kell követniük ebben a tekintetben?

A fenntartható fejlődés fogalmát az ENSZ fogalmazta meg. A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. A hangsúly a hosszú távú fejlődésen és a hatékonyságon van. A fenntartható cég három érdeket követ: gazdasági érdeket, társadalmi érdeket és környezeti érdeket. A gazdasági érdek a vállalat lokális környezetét jelenti (pl.: munkahelyteremtés, bérek, a közjavakhoz való hozzájárulás) A társadalmi érdek azt mutatja meg, hogy hogyan teljesít a cég a társadalmi igazságosság viszonyában, pl. elkerülni a gyermekmunka alkalmazását, megfelelő munkakörülményeket teremteni, hozzájárulni a foglalkoztatotti jóléthez. A harmadik „érdekcsoport a környezeti érdek, amely a vállalat hatását jelenti a természeti környezetre, itt a legfőbb cél a negatív következmények elkerülése.

Ismertesse a gazdasági szabadság fogalmát és jelentőségét!

A gazdasági szabadság a kormányzati kényszer hiánya, vagyis amikor az emberek szándékainak megfelelően tudnak dolgozni, termelni, fogyasztani és befektetni. A Gazdasági Szabadság Indexe értékeli a joguralmat, a kereskedelmi akadályokat, a szabályozást és egyéb kritériumokat. - gyakorlatilag minden fejlett ország gazdasága szabad - a feltörekvő piacok a szabad vagy a nagy részben szabad kategóriába esnek - a legtöbb fejlődő ország a nagy részben nem szabad vagy az elnyomott kategóriába esnek A gazdasági szabadsághoz az állami beavatkozás megfelelő szintje mellett tud csak virágozni, a túlzott szabályozás pedig kárt okozhat a gazdaság számára

Definiálja a korrupció fogalmát!

A hatalom vagy az erő használata jogosulatlan személyes előny megszerzése érdekében. Súlyos probléma a legtöbb globális környezetben működő multinacionális vállalat számára. A korrupció gyakori formája a megvesztegetés (kenőpénz).

Ismertesse jogrendszerek alapvető típusait!

A jogrendszerek négy alapvető típusa: - Common Law - angolszász jogrendszer Angliából származó jogrendszer, amely kiterjedt Ausztráliára, Kanadára, az USA-ra és a Brit Nemzetközösség egyéb korábbi tagjaira (esetjogként is ismert) A jog alapja a hagyomány, a korábbi gyakorlat és a bíróságok által korábbi döntések és jogértelmezés alapján felállított precedensek. Az esetjog viszonylag rugalmas, mert a bíráknak nagy szabadsága van a jogszabályok értelmezésében az esetek egyedi körülményeinek figyelembevételével Civil jog - kontinentális jogrendszer Vallási jogrendszerek Vegyes rendszerek

Ismertesse a joguralom (rule of law) fogalmát és jelentőségét!

A joguralom (rule of law) egy olyan jogrendszer, amelyben a szabályok világosak, nyilvánosak, méltányos módon érvényesítik őket és az egyének, a szervezetek és a kormányzatok tiszteletben tartják őket. - Általánosan alkalmazott a fejlett országokban - A jogrendszert: - minden állampolgárra egyenlő módon alkalmazzák - alkotó szabályokat elismert kormányzati szervek bocsájtják ki - méltányosan és szisztematikusan érvényesítik az állami erők és a formálisan szervezett igazságszolgáltatási szervek segítségével - Ha a joguralom gyenge, a gazdasági aktivitás károsodik és a bizonytalanság növekszik

Ismertesse a kormányzati beavatkozás legfontosabb defenzív indokait!

A kormányzati beavatkozás legfontosabb defenzív indokai közé tartozik - A hazai gazdaság védelme, hiszen a gyenge vagy fiatal gazdaságok sokszor védelemre szorulnak a külföldi versennyel szemben. (pl. India jelentős védelemben részesítette a mezőgazdaságát, amely milliók számára biztosít megélhetést.) - A fiatalkorú iparágak védelme, azért, mert egy fiatalkorú ágazat védelemre szorulhat, hogy esélye legyen növekedni és sikeressé válnia (pl. Japán hosszú időn át védte az autóiparát) - Nemzetbiztonság, pl. az USA tiltja a plutónium és a hasonló jellegű termékek kivitelét Észak-Koreába - A nemzeti kultúra és azonosság, pl. Kanada korlátozza a film- és televíziós iparába történő külföldi befektetéseket

Ismertesse a kormányzati beavatkozás legfontosabb offenzív indokait!

A kormányzati beavatkozásnak két fontos offenzív indoka van, az első a - Nemzeti stratégiai prioritások, olyan ágazatok támogatása, amelyek fejlődése hosszútávon nagyobb mértékben lendítik elő a hazai gazdaságot (pl. magasabb adóbevétel, jobb munkalehetőségek), ilyen ágazatok: IT, autóipar, gyógyszeripar, pénzügyi szolgáltatások - A foglalkoztatás növelése, hiszen az ágazatok védelme csak rövidtávon segít megőrizni a munkahelyeket, hiszen a védett ágazatok idővel versenyképtelenné válnak, ezáltal hosszú távon az állások csökkennek, ennek megoldása miatt kell növelni a foglalkoztatást hosszú távon

Ismertesse a politikai rendszerek fogalmát és típusait!

A politikai rendszer azoknak a struktúráknak és szabályoknak az összegzése amelyen belül a hatalmi cselekvés zajlik, illetve a hatalmi kérdések eldőlnek. Ide tartoznak a törvényhozó testületek, a politikai pártok, a lobbicsoportok és a szakszervezetek is. Három alapvető politikai rendszer létezik: a totalitárius, a szocialista és a demokratikus. A politikai rendszerek kölcsönösen nem kizáróak, vannak olyan esetek, ahol egyszerre is megjelenhetnek.

Ismertesse a protekcionizmus következményeit!

A protekcionizmus következménye lehet - a kínálat csökkenése,- az infláció, - a választék csökkenése, - a vásárlóknak kevesebb választási lehetősége van, - az ágazati versenyképesség csökkenése, - egyéb nem szándékolt negatív következménye is lehet (pl. amíg a hazai ország késlekedik az innovációban, addig más országok megelőzhetik)

Ismertesse a regionális gazdasági integráció fogalmát és az együttműködő országok számára nyújtott előnyeit!

A regionális gazdasági integráció egy adott régió nemzetei által létrehozott, a kereskedelmi és befektetési korlátokat célzó együttműködés hatására kibontakozó növekvő kölcsönös gazdasági függőségeket jelenti. A világkereskedelem több mint 50%-a valamilyen, egyes országcsoportok között aláírt preferenciális kereskedelmi egyezmény hatálya alatt zajlik. Előnyei többek között az, hogy - megnövekedett a termékválaszték, a termelékenység és az életszínvonal - alacsonyabbak az árak, valamint - hatékonyabb az erőforráshasználat

Ismertesse a regionális integrációk vállalati szintű következményeit!

A regionális integrációknak vállalati szinten számos következményei lehetnek - A vállalatok blokkon belüli nemzetközivé válása A regionális integráció megkönnyíti a nemzetközivé válást. A szomszédos országokba történő terjeszkedés értékes tapasztalatokkal jár, arra motiválva a cégeket, hogy globálisan is terjeszkedjenek. - A tevékenységek racionalizálása A vállalati tevékenységek átstrukturálásával és konszolidációjával (megszilárdításával) a menedzsment nem csak egyetlen, hanem a régióra mint egészre optimalizált értékláncokat hozhatnak létre. Cél a költségek és a redundancia csökkentése, valamint a méretgazdaságosságból származó előnyök hatékonyabb kihasználása. - Regionális termékek és marketingstratégia A cégek termékeik és szolgáltatásaik standardizációjával csökkenthetik költségeiket. (pl. a Case Inc. csökkentette Magnum termékvonalához tartozó tratktoraiank számát 17-ről csak néhány változatra Európában az európai integrációt követően.) - A blokkon kívüli cégek nemzetközivé válása Mivel a nemzetközi kereskedelem akadályai elsősorban az exporttevékenységet érintik, sok külföldi cég az FDI-vel történő belépést preferálja a blokkokba. (így Nagy- Britannia EU-csatlakozását követően az amerikai FDI legfontosabb célpontjává vált)

Mit jelent a vállalatok társadalmi felelőssége? Milyen előnyei vannak?

A vállalatok társadalmi felelősségéről (CSR) akkor tudunk beszélni, amikor egy üzleti vállalkozást olyan módon működtetnek, amely megfelel vagy meghaladja a vásárlók, a tulajdonosok, az alkalmazottak és a közösség etikai, jogi, üzleti és közösségi elvárásait. A társadalmi felelősségvállalás számos előnnyel járhat. Segít például a jó alkalmazottak toborzásában és megtartásában, illetve a vállalat megkülönböztetésében és a márka fejlesztésében. A helyes társadalmi felelősségvállalás csökkentheti a költségeket (kevesebb csomagolóanyag, újrahasznosítás, csökkenő energiahasználat és pazarlás) Manapság pedig segítheti a céget, hogy elkerülhessen komolyabb büntetéseket, magasabb adóterheket, illetve a hatóságok beavatkozását.

Definiálja az etika fogalmát!

Az etika fogalma alatt azokat a morális alapelveket és értékeket értjük, amelyek meghatározzák az emberek, a vállalatok, a kormányzatok viselkedésében, hogy mi a helyes és a helytelen. Az üzleti életben a vállalati kormányzás feladata az etikai kérdések kezelése.

Ismertesse az országkockázat (politikai kockázat) fogalmát!

Az országkockázat alatt a kormányzati beavatkozásokat értjük, ilyen például a protekcionizmus és a kereskedelem, illetve a befektetések korlátozása. A vállalatok gyakran attól tartanak, hogy az adott ország csökkenti a profitjukat. Sajnos a mai napig megfigyelhető minden országban a korrupció, ami szintén az országkockázat része. Az országkockázati tényezők közé soroljuk még a külföldi cégek számára kedvezőtlen jogalkotás, a gazdaságpolitikai hibák, illetve a társadalmi és politikai nyugtalanság és instabilitás. Országkockázatra példa az USA cukorra és egyéb mezőgazdasági termékek importjára kivetett vámok. Oroszországban pedig az üzleti tevékenység sokszor megköveteli a kormányzati tisztviselők megvesztegetését.

Ismertesse az országkockázatok menedzsmentjének legfontosabb módszereit!

Az országkockázatok menedzsmentjének legfontosabb módszerei: - Proaktív környezeti elemzés: A menedzsmentnek meg kell értenie a befogadó ország politikai és jogi környezetét. A folyamatos elemzés során fel kell tárni a potenciális kockázatokat és fenyegetéseket, olyan források segítségével, mint ¤ a befogadó országbeli alkalmazottak ¤ a követségi és kereskedelmi kirendeltségi tisztviselők ¤ tanácsadó cégek, mint a Business Entrepreneurial Risk Intelligence (Üzleti vállalkozói kockázatelemzés) Minimalizálni célszerű az országkockázatnak történő kitettséget - Szigorú ragaszkodás az etikai standardokhoz: Azoka vállalatok, amelyek megkérdőjelezhető vagy illegális tevékenységeket végezni, ki vannak téve a befogadó ország kormányzati intézkedéseinek - Szövetség a megfelelő helyi partnerrel: Sok vállalat helyi partner segítségével lép be a kínai vagy az orosz piacra, akik segítik őket eligazodni a komplex jogi és politikai környezetben → folyt. - Szerződésen alapuló védelem: A szerződési jog nagyon változatos. A vállalatnak követnie kell a jogszabályokat minden országban. Három megközelítés van a szerződéses viták rendezésére: ¤ Békéltetés, amely egy olyan formális tárgyalási folyamat, amelyenk célja a vitás kérdések barátságos módon történő megoldása. Ez a legkevésbé ellenséges módszer. Ez a megközelítés gyakori Kínában. ¤ Választott bíráskodás, amely során egy semleges harmadik fél a vitás felek meghallgatása után dönt egyik vagy másik javára a tények objektív értékelésére alapozva. ¤ Peres eljárásra akkor kerül sor, amikor az egyik fél bírósági pert indít a másikkal szemben. Ez a legellenségesebb megközelítés, gyakori az USA-ban.

Ismertesse az etikai relativizmus és az etikai normatívizmus fogalmát!

Etikai relativizmus: az a meggyőződés, amely szerint az etikai standardok nem abszolútak, csoportról csoportra különbözőek, a perspektívának megfelelő viselkedés: ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak • Etikai normatívizmus: az a meggyőződés, amely szerint az etikai standardok univerzálisak, és a vállalatoknak konzisztensen tartaniuk kell magukat ezekhez bárhol a világon